Столичный апелляционный суд, дело № Pf.20332/2026/4: обезличивание данных в выдаваемом договоре

Az ügy száma: 2.Pf.20.332/2026/4.

A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. IV/2.

A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe (ügyintéző: dr. Frank Evelyn ügyvéd)

Az alperes: Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt., 1024 Budapest, Fény utca 16. II. em.

Az alperes képviselője: Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvédi iroda címe (ügyintéző: dr. Takács Éva ügyvéd)

Az alperesi beavatkozó: MBH Bank Nyrt., 1056 Budapest, Váci út 38.

Az alperesi beavatkozó képviselője: Bátonyi Ügyvédi Iroda, ügyvédi iroda címe (ügyintéző: dr. Bátonyi Richárd ügyvéd)

A per tárgya: közérdekű adat kiadása

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.P.20.455/2026/14.

A fellebbezést benyújtó fél: alperesi beavatkozó

Í t é l e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperest az adatok megküldésére az elsőfokú bíróság által meghatározott módon és határidőn belül az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet, valamint az MBH Bank Nyrt. képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek, továbbá a parafálást végző személyek nevének felismerhetetlenné tételével kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes és az alperesi beavatkozó a másodfokú költségeiket maguk viselik.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére az adatigenyles@transparency.hu elektronikus levélcímre az alábbi adatokat, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételével: az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet és a Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt. között létrejött, az MBH Bank 5 %-os tulajdonrészét megtestesítő, összesen 16.126.481 darab részvény megvásárlására irányuló részvényadásvételi megállapodás és annak mellékletei, függelékei, kiegészítései, stb., valamint ezek bármelyikének a módosítása.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.968.500 forint perköltséget. Kötelezte az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 forint perköltséget.

[2] Határozatában a felperes módosított keresetében megjelölt adatok közlésére kötelezte az alperest, e körben megállapította, hogy a felperesnek az adat megismerése iránti igénye egyértelmű volt. Az alperes állami, nemzeti vagyont kezel, kizárólagos állami tulajdonban álló vagyon kezelésére hozták létre, tehát közfeladatot ellátó szerv. A tárgyi adásvételi szerződést az alperes e feladatkörében eljárva kötötte, így a közvetett állami tulajdonú alperes eladott részvényeiért kapott ellenérték az állam bevételét képezi, állami követelés, így közpénz. Az alperes ezért közpénzt is kezelő szervezet, a perbeli részvényadásvételi megállapodással kapcsolatos adatok közérdekű adatok, amelyeknek a kiadására az alperes köteles. Az üzleti titok védelmére vonatkozó alperesi hivatkozást nem találta megalapozottnak. Kiemelte, hogy az alperes és az alperesi beavatkozó az ügyletben eljárt személyek személyes adatai kitakarását, és a kereset ily módon való teljesítését kérték. A felperes pedig a végső keresetében maga is kérte az MBH MRP Szervezete nevében eljáró személyek neveinek, email címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek felismerhetetlenné tételét, azonban az alperes nevében eljáró személyek személyes adatainak a felismerhetetlenné tételét ellenezte, előadva, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, mert a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A felperesi állásponttal egyetértve az Info tv. 26. § (2) bekezdésére és az Info tv. 3. § 2. pontjára figyelemmel csak az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételét rendelte el az ítéletében. A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.

[3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesi beavatkozó nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását akként, hogy az alperes a felperes részére kiadandó iratok körében a részvényadásvételi megállapodást és részvényadásvételi megállapodás 1., 2. és 3. számú mellékleteit is kizárólag oly módon adhatja ki, hogy abban a természetes személyek személyes adatai, különösen a beavatkozó képviseletében vagy érdekében eljáró személyek, a beavatkozó képviselőjének, kapcsolattartóinak és egyéb közreműködőknek a neve, aláírása, kézjegye, e-mail címe, valamint minden egyéb azonosításra alkalmas személyes adata felismerhetetlenné tételre kerüljenek. Kérte a felperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része nem rendelkezik kellő pontossággal arról, hogy a részvényadásvételi megállapodásban, valamint annak mellékletében szereplő természetes személyek neveit, aláírásait, kézjegyeit, e-mail címeit és egyéb azonosításra alkalmas személyes adatait az alperesnek felismerhetetlenné kell-e tennie. A 3. számú mellékletben a beavatkozó képviseletében, illetve érdekében eljáró személyek, valamint kapcsolattartók (3. számú melléklet 17.3.2. pont) azonosításra alkalmas módon szerepelnek. Az elsőfokú bíróság által elrendelt adatvédelmi korlátozásnak ki kell terjednie a részvényadásvételi megállapodásban és annak mellékletében szereplő valamennyi természetes személy azonosítására alkalmas adatra. Hivatkozott az Info tv. 3. § 5. pontjára. Az ítélet rendelkező része azért is aggályos, mert nem ad kellően pontos végrehajtási útmutatást arra nézve, hogy a részvényadásvételi megállapodásban és annak 3. számú mellékletében pontosan mely adatokat köteles az alperes felismerhetetlenné tenni. Ennek következtében fennáll annak veszélye, hogy a melléklet a beavatkozóhoz kapcsolódó természetes személyek személyes adatait tartalmazó formában kerül kiadásra. A rendelkező részben kifejezetten rendelkeznie kellett volna arról a bíróságnak, hogy mely személyes adat felismerhetetlenné tételére kell, hogy sor kerüljön.

[4] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, valamint az alperesi beavatkozó perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperesi beavatkozó fellebbezése nem felel meg a Pp. 371. § (1) bekezdés d) pontjának, mivel nem jelölt meg egyértelműen olyan anyagi eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbezését alapítja. Az elsőfokú ítélet a [160] és [161] bekezdésében helyesen és az Info tv. 26. § (2) bekezdése, valamint az Info tv. 3. § 5. pontjában foglaltakkal egyezően csak az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek neveinek, e-mail címeinek, aláírásainak és kézjegyeinek a felismerhetetlenné tételét rendelte el. A beavatkozó az elsőfokú eljárásban csak a 3. számú melléklet vonatkozásában hivatkozott személyes adatok felismerhetetlenné tételére, a fellebbezésében már nem hivatkozott a 1. és 2. számú mellékletben foglalt személyes adatok vonatkozásában erre. Az alperes sem kérte az elsőfokú eljárásban az 1. és 2. számú melléklet azonosításra alkalmas adatainak felismerhetetlenné tételét. Az alperes közvagyonnal gazdálkodik, közfeladatot lát el, így az általa kezelt valamennyi adat közérdekű adatnak minősül, amelyek főszabály szerint nyilvánosak. Az ezen döntéseket meghozó személyeknek a döntésekkel kapcsolatos adatait pedig az Info tv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adatnak kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság ítélete kellően pontos, taxatíve felsorolta azon adatkört, amely vonatkozásában a felismerhetetlenné tételt előírta, ez pedig az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet képviseletében eljárt személyek. A másodfokú eljárásban 250.000 forint + áfa perköltséget számított fel.

[5] Az alperesi beavatkozó fellebbezése részben megalapozott.

[6] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[7] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyenre a fellebbező alperesi beavatkozó sem hivatkozott.

[8] A másodfokú bíróság a Pp. 370. § (1) bekezdése értelmében csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között gyakorolta a felülbírálati jogkörét. Erre tekintettel a másodfokú bíróság kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének a felismerhetetlenné tételi kötelezettséggel érintett személyes adatok körét érintette. A fentiekre tekintettel nem vizsgálta a felperes által kért közérdekű adatok közlésére vonatkozó rendelkezést, mely a Pp. 358. § (5) bekezdés harmadik mondata alapján jogerőre emelkedett.

[9] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek szerinti felülbírálati jogkör gyakorlása során a Pp. 381. §-ában szabályozott, az elsőfokú ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyenre egyébként az alperesi beavatkozó sem hivatkozott, ezért a Pp. 383. § (1) bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta.

[10] Azon körülmény, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes, illetve az alperesi beavatkozó kevesebb személyes adatot jelölt meg a perrel érintett dokumentumokban, mint a másodfokú eljárás során, nem minősül Pp. 373. § (1) bekezdése szerinti meg nem engedett ellenkérelem-változtatásnak. Az Info tv. 30. § (1) bekezdése szerint ugyanis, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Ezen rendelkezés alapján tehát a meg nem ismerhető adatok vonatkozásban a felismerhetetlenség biztosítása nem jogosultság a közfeladatot ellátó szerv, jelen esetben az alperes számára, hanem kötelezettség, amelyet esetleges erre irányuló perbeli nyilatkozatok hiánya sem szüntet meg.

[11] A bírósági gyakorlat szerint – különösen a terjedelmesebb dokumentumok esetén – szerint az ítélet rendelkező részében ezen fenti, általános kötelezettség rögzítése történik és csak az indokolásban kerül esetlegesen feltüntetésre az, hogy mely adatok minősülnek a dokumentumban személyes adatnak.

[12] Az elsőfokú bíróságnak azonban éppen a megváltoztatott felperesi kereset folytán, a felperesi keresettel nem érintett adatokat fel kellett tüntetnie az ítélet rendelkező részében, ugyanis ez által tartotta meg a Pp. 342. § (1) bekezdésében előírt korlátot.

[13] A másodfokú bíróság ugyanakkor indokoltnak tartotta az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének megváltoztatását, ugyanis az elsőfokú bíróság határozatának tartalma, így a rendelkező rész megfogalmazása, valamint az indokolás alapján olyan értelmezés adódhat, mintha a rendelkező részben feltüntetett személyes adatokon kívül az alperesnek valamennyi adatot közölnie kellene a felperessel.

[14] A másodfokú bíróság áttekintette a zártan kezelt dokumentumokat és azok alapján megállapította, hogy a 3. számú melléklet 17.3.2. pontja valóban tartalmaz további személyes adatokat, a beavatkozó képviselőjére vonatkozó bármely információ személyes adat, a beavatkozó jogállása alapján az nem minősül az Info tv. 26. § (2) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak, ezért e körben terheli az alperest az Info tv. 30. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség. A perbeli dokumentumokban az alperesi beavatkozó képviselőjének egyéb helyen is található személyes adata, az aláírása is, amely a fentiek szerint személyes adatnak minősül.

[15] A másodfokú bíróság észlelte, hogy a dokumentumok végén parafálás történt, az azt végző személyek neve szintén személyes adat a [14] bekezdésben kifejtettek alapján.

[16] Az alperes képviseletében eljáró személyeknek a perbeli dokumentumokban szereplő személyes adatai az Info tv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatok, így azok megismerésére az Info tv. 28. § (1) bekezdés második mondata alapján a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azokat tehát az alperes köteles megküldeni a felperesnek.

[17] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek alapján jelen perben szükségesnek tartotta a rendelkező részben annak feltüntetését is, hogy mely adatok felismerhetetlenné tételére köteles az alperes, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének támadott rendelkezését a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta.

[18] A másodfokú bíróság általi megváltoztatás jellege és mértéke nem indokolta azt, hogy eltérjen attól, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes minősül teljes mértékben pernyertesnek, és így a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján az alperesi beavatkozó köteles megfizetni a felperes perköltségét.

[19] Az alperesi beavatkozó fellebbezése csak részben vezetett eredményre, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla nem valamennyi, a dokumentumban szereplő természetes személy adatainak a felismerhetetlenné tételére kötelezte az alperest az adatok közlése körében, ezért a másodfokú eljárásban a pernyertesség-pervesztesség arányát közel azonosnak minősítette és rögzítette a Pp. 83. § (2) bekezdése alapján, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó a költségeiket maguk viselik.

[20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

Budapest, 2026. június 18.

Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke

Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. Dr. Kolozs Balázs s.k. előadó bíró bíró