Федеральный верховный суд Венгрии: нарушение правил обработки персональных данных

A DOKUMENTUMOT

ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL: ) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK £T

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 106.K.701.506/2020/14. A felperes:

A felperes képviselője:

Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) Az alperes képviselője: Dudás, Hargita, Zavodnyik Ügyvédi Iroda

(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., ügyintéző: dr. Dudás Gábor János ügyvéd) Az alperesi érdekelt:

Az alperesi érdekelt képviselője:

A per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH/2020/610/4. számú határozat jogszerűségének vizsgálata

Ítélet:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 210 000 (Kettőszáztízezer) forint, míg az alperesi érdekeltnek 24000 (Huszonnégyezer) forint perköltséget, valamint az államnak — az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására — 30 000 (Harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A döntés alapjául szolgáló tényállás

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

106.K.701.506/2020/14. 2

A felperes a hatósághoz 2019. április 15. napján érkezetten kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az alperesi érdekelt jogellenesen kezelte személyes adatait, amikor két szabálysértési feljelentéssel kapcsolatban továbbította azokat kéretlenül a Budaörsi

Rendőrkapitányságnak és a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatalának.

Hivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelt az azonosító adatait, valamint a szabálysértéssel érintett magatartáshoz kapcsolódó, a személyéhez köthető információkat írt a feljelentésében.

Álláspontja szerint a fenti adattovábbítás az engedélye nélkül jogellenes volt, valamint valótlan információkat tartalmazott. Kérte, hogy a hatóság állapítsa meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 4. § (1) és (2) bekezdésének, 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjainak a megsértését, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjainak, 5. cikk (2) bekezdésének,

6. cikk (1) bekezdésének megsértését. Kérte, hogy az alperes tiltsa meg az alperesi érdekeltnek azt, hogy a személyes adatait a jövőben a hozzájárulása nélkül kezelje, valamint más személyeknek továbbítsa.

Az alperes megkeresésére az alperesi érdekelt a közigazgatási eljárás során nyilatkozatában kifejtette, hogy a vitatott szabálysértési feljelentések keretében jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges jogi igény előterjesztése céljából, szükséges és arányos mértékben kezelte a felperes személyes adatait. Csak olyan adatot és információt írt a feljelentésében, amelyek szükségesek voltak a hatóságok eljárásához.

Az alperes 2020. február 12. napján kelt NAIH/2020/610/4. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Döntésének indokolása szerint a felperes által az első kérelmi elem vonatkozásában hivatkozott jogszabályhelyek — az Info tv. 4. § (1) és (2) bekezdése, 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjai - megsértésére azért nem kerülhetett sor, mivel ezen rendelkezések nem alkalmazhatóak a jelen üggyel érintett adatkezelésre, figyelemmel az Info tv. 2. § (2) bekezdésében rögzítettekre. Rámutatott, az Info tv. hatálya alá kizárólag az Info tv. 2. § (3) bekezdésében meghatározott kivételek tartoznak.

A második kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdés utolsó előtti mondatában foglaltak alapján az adatkezelésre az alperesi érdekeltnek a jogos érdeke fennállt. Elfogadható jogos érdeknek minősül a hatóságok, bíróságok — felé történő tényleges jogérvényesítéssel — kapcsolatos adattovábbítás. Megállapította, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan körülmény, ami miatt a jogos érdek fennállása vitatható lenne, így a felperes hozzájárulására az adatkezeléshez nem volt szükség.

A harmadik kérelmi elem tekintetében rögzítette, hogy jelen ügyben nem állapítható meg jogsértés, amellyel kapcsolatban az adatkezelés megtiltása jogkövetkezményként alkalmazható lenne. Rámutatott továbbá, hogy a hatóságtól amúgy sem kérhető általános jelleggel olyan határozat, amely az adatkezelőt a jövőben bármely ok felmerülése esetén kizárólag az érintett hozzájárulása jogalappal történő kezelésére kötelezné az érintett személyes adatai vonatkozásában.

A felperes keresete, az alperes védirata, az alperesi érdekelt nyilatkozata

A felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és a kérelmének teljes körű helyt adását, valamint az alperesi érdekelttel szemben 4 000 000 forint összegű adatvédelmi bírság kiszabását kérte. Másodlagosan kérte az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, mindkét esetben perköltségben marasztalása mellett.

[71

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

106.K.701.506/2020/14. 5

Álláspontja szerint az alperes az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve hozta meg döntését, megsértve ezzel az Info tv. 60/A. § (1) bekezdésében foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy az alperes szervezetén belül is súlyos probléma áll fenn. Az alperes történetében először fordul elő, hogy az alperes általi adatvédelmi hiba miatt három hónapja folytat az alperes vizsgálatot saját maga ellen. Feltételezése szerint a jelen nyilvánvalóan jogsértő határozat vélhetően annak próbál megágyazni, hogy azt a vizsgálatot az alperes lezárhassa.

Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperesi hatóságnak számos, az alperesi érdekelttel szembeni hivatalos eljárásból tudomása van arról, hogy korábban az alperesi érdekelt súlyos hibái miatt az alperesi érdekelt kizárólagos tulajdonosához, a székhelyű

: kellett fordulnia, mivel az alperesi érdekelt sorozatosan megsértette az anyacég által megalkotott kulcsfontosságú magatartási kódexet. Állítása szerint az alperesnek arról is hivatalos tudomása van, hogy a anyacégének tulajdonosa 1 db részvény erejéig, továbbá az alperes azt is tudja, hogy ez a körülmény az alperesi érdekelt vezetőjének érdekeit jelentősen sérti. Hangsúlyozta, hogy a jelen ügyhöz kapcsolódóan az abszurd és alaptalan vádakat tartalmazó alperesi érdekelti szabálysértési feljelentésekre mindezekre tekintettel került sor, melyeket az illetékes hatóságok egyébként el is utasítottak. Véleménye szerint az alperesi érdekelt szabálysértési feljelentései kizárólag bosszúnak tekinthetők vele szemben.

Az alperesi határozat vonatkozásában rögzítette, hogy az 1. számú kérelmi elem elbírálására az alperesnek hatásköre van és azt az Info tv. szerint jogosult és köteles elbírálni.

A második kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy jogsértő és irracionális módon állapította meg az alperes, hogy az alperesi érdekelt jogos érdeke fennállt ahhoz, hogy a feljelentéshez semmilyen módon nem kapcsolódó felperesi személyes adatokat kérés nélkül, önkéntesen átadja az érintett hatóságoknak. Az alperesi érdekeltnek a jogos érdeke a hivatkozott irreleváns személyes adatok átadásához semmilyen körülmények között nem áll fenn, az ilyen adatok átadását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló 2013. évi

CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) is szigorúan tiltja.

Előadta, hogy számára igazi rejtély, hogy az alperes 300 nap után, hogy tehette azt meg, hogy nem minősítette jogszerűtlennek a kapcsolódó átadásokat. Kiemelte, hogy az adattovábbítás esetében is érvényesülnie kell az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)—?)

pontjaiban foglalt feltételeknek. Az alperesi érdekelt pedig az alperes felhívására nem tudta megjelölni, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)—f) pontjai közül melyik feltétel teljesült. Hangsúlyozta, hogy az olyan banki információk és a személyes adatai, amelyek a feljelentéshez garantáltan nem kapcsolódnak, biztosan nem adhatók át jogszerűen. Az pedig az alperes által sem vitatott, hogy az alperesi érdekelt az ügyhöz kapcsolódó 2 szabálysértési feljelentésében olyan felperesi személyes adatokat adott át, amelyek szigorú banktitoknak minősülnek. A kifogásolt személyes adatok semmilyen módon nem kapcsolódtak az alperesi érdekelt általi feljelentéshez.

Álláspontja szerint az alperes tévesen értelmezi az általános adatvédelmi rendelet (50)

preambulumbekezdésének utolsó előtti mondatában foglaltakat. Az alperes félrevezetően hivatkozik a fenti preambulumbekezdés utolsó előtti mondatára, mivel az bűncselekményhez vagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódik, a jelen esetben pedig szabálysértési feljelentésről volt szó. Amennyiben az alperesi érdekelt bárki ellen bűncselekmény miatt vagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódóan tesz feljelentést, még abban az esetben is csak a kapcsolódó releváns személyes adatok átadására van lehetőség. Tehát amennyiben ilyen pontok miatt tett volna az alperesi érdekelt vele szemben feljelentést, még abban az esetben sem volt jogosult semmilyen körülmények között az ügyhöz nem kapcsolódó, nem releváns adatok átadására. Kiemelte, hogy nyilvánvaló módon a banktitoknak minősülő személyes adatok nem kerülhetnek átadásra.

Véleménye szerint az alperes tényállás tisztázási kötelezettségét részben teljesítette tekintettel arra, hogy az alperesi érdekelt felé kiadott felhívásában kérte, hogy az alperesi érdekelt adja

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20] [21]

106.K.701.506/2020/14. 4 meg a jogalapját a feljelentés tárgyához nem kapcsolódó felperesi személyes adatok átadásának, azonban erre vonatkozóan az alperesi érdekelt nem adott egyértelmű választ.

A tárgyaláson tett nyilatkozatában előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte a bíróságtól az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmezésével, a jogos érdek megállapításához szükséges érdekmérlegelési teszt elvégzésével kapcsolatosan.

Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte a határozatban hivatkozott indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes által kifogásolt magatartásra az Info tv. nem alkalmazható, figyelemmel az Info tv. 2. § (2) és

(3) bekezdésében foglaltakra. Hivatkozott arra, hogy a felperes semmilyen módon nem támasztotta alá azon kereseti kérelmét, amelynek értelmében annak megállapításának lenne helye, hogy az alperesi érdekelt megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1)

bekezdés a), b), c) és f) pontját, illetőleg (2) bekezdését tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentésekkel kapcsolatos adatkezelés jogalapja az alperesi érdekelt jogos érdeke volt.

Hivatkozott arra, hogy a kereseti kérelem elbírálása szempontjából irrelevánsnak tekinthető a felperesnek a Hpt. megsértésére vonatkozó hivatkozása.

Hangsúlyozta, hogy az alperes maradéktalanul eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének, amely nem jelent parttalan bizonyítási kötelezettséget. Az ügyintézési határidő túllépése pedig nem ad alapot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére.

Az alperesi érdekelt tárgyaláson tett nyilatkozatában kiemelte, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy a szabálysértés gyanúját keltő cselekmény a hatóság tudomására jusson, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 78.§ (3) bekezdése meghatározza, hogy a feljelentésnek mit kell tartalmaznia. Álláspontja szerint joga volt a felperes személyes adatainak a hatóság részére való továbbítására a cselekmény helyének, idejének, az elkövetés körülményeinek és az elkövető személyes adatainak körében.

A bíróság döntése és jogi indokai

A kereset — az alábbiak szerint — nem alapos.

A bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben — a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) és (3) bekezdése, valamint 85. § (2) bekezdése szerint a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján a 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között — azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi jogi — szempontból jogszerű-e, vagy fennállnak a keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértések.

A törvényszéknek jelen jogvitában abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy vétett-e lényeges eljárási szabálysértést az alperes, a tényállás tisztázási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett-e és jogszerűen állapította-e meg, hogy a felperes személyes adatainak továbbítása az alperesi érdekelt részéről a feljelentésben jogos érdek alapján történt. A bíróság a felperes által hivatkozott eljárási jogszabálysértést vizsgálta először.

A felperes hivatkozott az ügyintézési határidő túllépésére, mint az alperesi határozat hatályon kívül helyezését megalapozó jogszabálysértésre. Azonban nem jelölte meg sem a keresetlevelében, sem a tárgyaláson, hogy az ügyintézési határidő túllépése miért eredményezne az ügy érdemére kiható lényeges szabálysértést, e körben bizonyítékot sem szolgáltatott. A Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja további feltételként rögzíti az eljárási szabályszegés megvalósulásán túl, hogy az eljárási szabálysértésnek az ügy érdemére is ki kell hatnia, mely feltétel a perbeli esetben nem állapítható meg, így erre tekintettel az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére ez okból a bíróság jogszerű lehetőséget nem látott.

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

106.K.701.506/2020/14. 5

A tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos felperesi hivatkozás kapcsán a törvényszék rögzíti, hogy az alperesi érdekelt által az adatkezelés jogalapja vonatkozásában tett nyilatkozatot az alperes megvizsgálta, határozatában kimerítő indokát adta annak, hogy az adatkezelést a szabálysértési feljelentésekre tekintettel miért tartotta jogszerűnek, így tényállás tisztázási kötelezettségének e körben teljes mértékben eleget tett. Rámutat a törvényszék, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettsége nem parttalan, nem feladata a történések teljes körű feltárása, az kizárólag az ügy megítélése szempontjából releváns adatokra és tényekre vonatkozik. A felperes a keresetlevelében valójában az alperes által végzett mérlegelést támadta, mert nem értett egyet a bizonyítékok alperesi értékelésével. Az alperes határozatában részletesen kimunkálta érvelését, hiányosság e körben nem állapítható meg.

Az Info tv. 2. § (2) és (3) bekezdése alapján a személyes adatoknak az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a V[/A.

Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5)

bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2)

bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1) és (2)

bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a)

és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10)

bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében és az 1. mellékletben meghatározott " kiegészítésekkel — kell alkalmazni. Személyes adatok bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére e törvényt kell alkalmazni.

Az Info tv. fent hivatkozott rendelkezései értelmében a személyes adatok kezelése főszabály szerint az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik az Info tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítésekkel. Tekintettel arra, hogy a 2. § (2) bekezdése a felperes által hivatkozott, az Info tv. 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint 5. § (1) bekezdés a) és b) pontját nem tartalmazza, így azt kiegészítő rendelkezésként az általános adatvédelmi rendelet szabályai mellett nem lehet alkalmazni a személyes adatok kezelése vonatkozásában.

Figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben felmerült személyes adatkezelésre kizárólag az általános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók, így az Info tv. felperes által hivatkozott rendelkezésének a megsértésére nem kerülhetett sor.

Az alperes hatásköre kizárólag a személyes adatok kezelésére, az általános adatvédelmi rendelet szabályainak és az Info tv. vonatkozó rendelkezéseinek a betartásával kapcsolatos vizsgálat lefolytatására terjed ki, a banktitok kezelése, a Hpt. szabályainak megsértése a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó kérdés. Az alperes eljárása során a banktitok, illetve a Hpt. szabályainak megtartását hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, ezért ezen okból a határozat nem jogsértő.

Az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdésének utolsó előtti mondata szerint az adatkezelő jogos érdekének tekintendő, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyeket, és ugyanazon bűncselekményekhez vagy közbiztonságot fenyegető veszélyekhez kapcsolódó releváns személyes adatokat, egyedi esetekben vagy több különálló esetben továbbítja az illetékes hatóságnak.

Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés /) pontja alapján a személyes adatok előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el.

Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés /) pontja a jogos igény érvényesítéséhez, illetőleg védelméhez szükséges személyes adatkezelésnek a jogszerűségét lehetővé teszi. Az alperes felhívására az alperesi érdekelt a közigazgatási eljárásban

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

[34]

[35]

106.K.701.506/2020/14. 6 egyértelműen megjelölte azt, hogy mi az a jogos érdeke, amely alapján ő a felperes által sérelmezett személyes adatokat az érintett hatóságok felé továbbította.

A bíróság álláspontja szerint a szabálysértési eljárások elengedhetetlen eleme a felperes személyes adatainak, illetőleg a szabálysértés "megvalósulása körében releváns információknak az érintett hatóságok részére való továbbítása. E körben a banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem érvényesülnek. Azzal, hogy az alperesi érdekelt a szabálysértési eljárásokat az érintett hatóságoknál megindította, a jogos igényének a megalapozottságát . egyértelműen alátámasztotta az adattovábbítások jogszerűsége vonatkozásában.

Az pedig, hogy az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdésének utolsó előtti az adatkezelés jogszerűsége körében ne lenne értelmezhető tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott preambulumbekezdés a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzethez kapcsolódó releváns személyes adatok továbbítását is jogszerűvé teszi. A szabálysértési eljárás pedig a közbiztonságot fenyegető veszély kategóriájába beleilleszthető, azon túl, hogy a személyes adat kezelését e körben egyébként az adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés 7) pontja is megalapozza.

Rámutat a törvényszék, hogy a szabálysértési eljárás szempontjából releváns adatok köre nem egy taxatív felsorolás alapján határozható meg, abba beletartozik minden, az ügy eldöntése és a tényállás feltárása szempontjából releváns, a cselekményhez közvetett módon kapcsolódó adatok köre is. Így például a feljelentő alperesi érdekelt és a felperes üzleti kapcsolatának bemutatásához szükséges információk, a köztük fennálló szerződések típusa, időtartama, megszűnésének esetleges okai és körülményei is jelentőséggel bírhatnak. Ezen adatok is elősegíthetik annak feltárását, hogy mi vezetett a felperes és az alperesi érdekelt közötti konfliktushoz, az esetleges szabálysértés elkövetéséhez.

Az alperes hatósági eljárása során az egyedi kérelem fennállásának feltételeit vizsgálja és minden esetben a kérelemben megjelölt sérelmet elemzi és amennyiben jogszabálysértést állapít meg, alkalmazza a jogszabály által számára lehetővé tett szankciót, amennyiben azt szükségesnek tartja. Ily módon az alperesnek nincsen lehetősége arra, hogy meghatározott személy adatainak kezelésére vonatkozó jövőbeni kötelezésről rendelkezzen az alperesi érdekelt vonatkozásában.

Rögzíti a törvényszék, hogy jogszabálysértés feltárása esetén a bírság, mint szankció alkalmazásának lehetősége az alperes mérlegelési jogkörébe tartozik. A szankció alkalmazásáról az alperesi hatóság mérlegelési jogkörében eljárva dönt, így a perbeli esetben a felperes keresete szerinti bírság kiszabása az alperesi hatóság mérlegelési jogkörét vonná el a bíróság részéről, mely a hatáskör elvonás tilalmába ütközik. Megváltoztatási jogkör hiányában a bíróságnak a Kp. 90. §-ára figyelemmel egyébként sincs lehetősége az érdeklettel szemben bírság kiszabására.

Ezt meghaladóan rögzíti a törvényszék azt is, hogy az érdekmérlegelési teszt hiányára az alperesi határozat jogszabálysértő volta tekintetében a felperes a keresetlevélben nem hivatkozott, a perindítási határidő lejártát követően pedig újabb jogszabálysértést megjelölni a Kp. 37. § (1) bekezdés 7 pontja és a 39. § (1) bekezdése alapján már nem lehet, ezért a törvényszék az elkésetten előterjesztett jogsérelmet érdemben nem vizsgálta. Erre tekintettel a bíróság a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét is szükségtelennek ítélte, így azt mellőzte.

Minderre tekintettel az Fővárosi Törvényszék az alperes határozatát jogszerűnek találta és a keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.

Záró rész

[36]

[37]

[38]

106.K.701.506/2020/14. 7

A felperes pervesztes lett, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján az alperes és az alperesi érdekelt perköltéségének megtérítésére köteles, melynek összegét a Fővárosi Törvényszék az alperes és az alperesi érdekelt által felszámított költségjegyzékben foglaltaktól eltérően, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet

2. § (2) bekezdése alapján állapította meg mérlegeléssel, figyelemmel arra, hogy az alperes mindössze védiratot terjesztett elő, melynek terjedelme a 2 órát meghaladó munkavégzés megállapítását nem indokolja és csupán egy tárgyalás megtartására került sor, melynek időtartama 2 munkaóra volt. A peres iratok tanulmányozását a bíróság mind az alperes, mind az alperesi érdekelt vonatkozásában 2 óra időtartamban fogadta el. Az alperesi érdekelt részére megállapított perköltség tekintetében szintén 2 tárgyalási munkaórát vett figyelembe.

Az alperesnek járó perköltség összegét a törvényszék a becsatolt megbízási szerződés alapul vételével 6 óra időtartamnak megfelelő összegben, míg az alperesi érdekeltnek járó perköltség összegét az általa a költségjegyzékben megjelölt jogszabály szerinti óradíj figyelembe vételével 4 óra időtartamnak megfelelő összegben állapította meg.

A bíróság a Pp. 102. § (2) bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés A) pontja alapján feljegyzett, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésben meghatározott 30 000 forint tételes kereseti illeték megtérítésére az állam javára.

Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. október 7.

dr. Serestyén Katalins.k. —— dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k. dr. Sík Magdolna s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró