{"check":null,"uid":"82d326e8e8401df6","title":"Ítélet a NAIH/2020/610 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.701.506/2020/14)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел жалобу гражданина на действия органа по защите данных Венгрии относительно нарушения правил обработки персональных данных. Заявитель утверждал, что оператор незаконно передал его персональные данные правоохранительным органам без согласия. Суд отклонил иск заявителя, подтвердив законность действий оператора, указав, что передача данных была необходима для выполнения официальных обязанностей и соответствовала требованиям законодательства о защите данных.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":23417,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=317:itelet-a-naih-2020-610-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-506-2020-14","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:26","relevance":"hit","score":65,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":65,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":194,"ctx":"y száma: 106.k.701.506/2020/14. a felperes:  a felperes képviselője:  az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1125 budapest, szilágyi erzsébet fasor 22/c.) az alperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":509,"ctx":"bor jános ügyvéd) az alperesi érdekelt:  az alperesi érdekelt képviselője:  a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih/2020/610/4. számú határozat jogszerűségének vizsgálata  ítélet:  a főv","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1278,"ctx":"relmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az alperesi érdekelt jogellenesen kezelte személyes adatait, amikor két szabálysértési feljelentéssel kapcsolatban továbbította azokat kéretlenül a b","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2070,"ctx":". § (1) bekezdés a) és b) pontjainak a megsértését, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":2278,"ctx":"rányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/eu rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjainak, 5. cikk (2) bekezdésének, 6.","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2484,"ctx":"ésének megsértését. kérte, hogy az alperes tiltsa meg az alperesi érdekeltnek azt, hogy a személyes adatait a jövőben a hozzájárulása nélkül kezelje, valamint más személyeknek továbbítsa.  az alper","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":265,"ctx":"k  Az ügy száma: 106.K.701.506/2020/14. A felperes:  A felperes képviselője:  Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) Az alperes képviselője: Dudás, Hargita, Za","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH/2020/610 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.701.506/2020/14) A DOKUMENTUMOT  ELEKTRON","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":2309,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk (1) bekezdés a), b),","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":1908,"ctx":"olt, valamint valótlan információkat tartalmazott. Kérte, hogy a hatóság állapítsa meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 4.","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":16,"ctx":"a dokumentumot  elektronikus aláírással látta el: ) fővárosi törvényszék £t  fővárosi törvényszék  az ügy száma: 106.k.701.506/20","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"317","slug":"itelet-a-naih-2020-610-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-506-2020-14","ocr":"tesseract:hun"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=317:itelet-a-naih-2020-610-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-701-506-2020-14","text":"A DOKUMENTUMOT\n\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL: )\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK £T\n\nFővárosi Törvényszék\n\nAz ügy száma: 106.K.701.506/2020/14.\nA felperes:\n\nA felperes képviselője:\n\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság\nHatóság\n(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.)\nAz alperes képviselője: Dudás, Hargita, Zavodnyik Ügyvédi Iroda\n\n(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.,\nügyintéző: dr. Dudás Gábor János ügyvéd)\nAz alperesi érdekelt:\n\nAz alperesi érdekelt képviselője:\n\nA per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH/2020/610/4.\nszámú határozat jogszerűségének vizsgálata\n\nÍtélet:\n\nA Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 210 000\n(Kettőszáztízezer) forint, míg az alperesi érdekeltnek 24000 (Huszonnégyezer) forint\nperköltséget, valamint az államnak — az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására —\n30 000 (Harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\n\nA döntés alapjául szolgáló tényállás\n\n[1]\n\n[2]\n\n[3]\n\n[4]\n\n[5]\n\n[6]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n2\n\nA felperes a hatósághoz 2019. április 15. napján érkezetten kérelmet terjesztett elő arra\nhivatkozással, hogy az alperesi érdekelt jogellenesen kezelte személyes adatait, amikor két\nszabálysértési feljelentéssel kapcsolatban továbbította azokat kéretlenül a Budaörsi\nRendőrkapitányságnak és a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatalának.\nHivatkozott arra, hogy az alperesi érdekelt az azonosító adatait, valamint a szabálysértéssel\nérintett magatartáshoz kapcsolódó, a személyéhez köthető információkat írt a feljelentésében.\nÁlláspontja szerint a fenti adattovábbítás az engedélye nélkül jogellenes volt, valamint\nvalótlan információkat tartalmazott. Kérte, hogy a hatóság állapítsa meg az információs\nönrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a\ntovábbiakban: Info tv.) 4. § (1) és (2) bekezdésének, 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjainak a\nmegsértését, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében\ntörténő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv\nhatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános\nadatvédelmi rendelet) 5. cikk (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjainak, 5. cikk (2) bekezdésének,\n6. cikk (1) bekezdésének megsértését. Kérte, hogy az alperes tiltsa meg az alperesi\nérdekeltnek azt, hogy a személyes adatait a jövőben a hozzájárulása nélkül kezelje, valamint\nmás személyeknek továbbítsa.\n\nAz alperes megkeresésére az alperesi érdekelt a közigazgatási eljárás során nyilatkozatában\nkifejtette, hogy a vitatott szabálysértési feljelentések keretében jogos érdekének\nérvényesítéséhez szükséges jogi igény előterjesztése céljából, szükséges és arányos mértékben\nkezelte a felperes személyes adatait. Csak olyan adatot és információt írt a feljelentésében,\namelyek szükségesek voltak a hatóságok eljárásához.\n\nAz alperes 2020. február 12. napján kelt NAIH/2020/610/4. számú határozatával a felperes\nkérelmét elutasította. Döntésének indokolása szerint a felperes által az első kérelmi elem\nvonatkozásában hivatkozott jogszabályhelyek — az Info tv. 4. § (1) és (2) bekezdése, 5. § (1)\nbekezdés a) és b) pontjai - megsértésére azért nem kerülhetett sor, mivel ezen rendelkezések\nnem alkalmazhatóak a jelen üggyel érintett adatkezelésre, figyelemmel az Info tv. 2. § (2)\nbekezdésében rögzítettekre. Rámutatott, az Info tv. hatálya alá kizárólag az Info tv. 2. § (3)\nbekezdésében meghatározott kivételek tartoznak.\n\nA második kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy az általános adatvédelmi rendelet (50)\npreambulumbekezdés utolsó előtti mondatában foglaltak alapján az adatkezelésre az alperesi\nérdekeltnek a jogos érdeke fennállt. Elfogadható jogos érdeknek minősül a hatóságok,\nbíróságok — felé történő tényleges jogérvényesítéssel — kapcsolatos adattovábbítás.\nMegállapította, hogy jelen ügyben nem merült fel olyan körülmény, ami miatt a jogos érdek\nfennállása vitatható lenne, így a felperes hozzájárulására az adatkezeléshez nem volt szükség.\n\nA harmadik kérelmi elem tekintetében rögzítette, hogy jelen ügyben nem állapítható meg\njogsértés, amellyel kapcsolatban az adatkezelés megtiltása jogkövetkezményként\nalkalmazható lenne. Rámutatott továbbá, hogy a hatóságtól amúgy sem kérhető általános\njelleggel olyan határozat, amely az adatkezelőt a jövőben bármely ok felmerülése esetén\nkizárólag az érintett hozzájárulása jogalappal történő kezelésére kötelezné az érintett\nszemélyes adatai vonatkozásában.\n\nA felperes keresete, az alperes védirata, az alperesi érdekelt nyilatkozata\n\nA felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és a\nkérelmének teljes körű helyt adását, valamint az alperesi érdekelttel szemben 4 000 000 forint\nösszegű adatvédelmi bírság kiszabását kérte. Másodlagosan kérte az alperes határozatának\nmegsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, mindkét esetben perköltségben\nmarasztalása mellett.\n\n[71\n\n[8]\n\n[9]\n\n[10]\n\n[11]\n\n[12]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n5\n\nÁlláspontja szerint az alperes az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve hozta meg döntését,\nmegsértve ezzel az Info tv. 60/A. § (1) bekezdésében foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy az\nalperes szervezetén belül is súlyos probléma áll fenn. Az alperes történetében először fordul\nelő, hogy az alperes általi adatvédelmi hiba miatt három hónapja folytat az alperes vizsgálatot\nsaját maga ellen. Feltételezése szerint a jelen nyilvánvalóan jogsértő határozat vélhetően\nannak próbál megágyazni, hogy azt a vizsgálatot az alperes lezárhassa.\nHivatkozott továbbá arra, hogy az alperesi hatóságnak számos, az alperesi érdekelttel\nszembeni hivatalos eljárásból tudomása van arról, hogy korábban az alperesi érdekelt súlyos\nhibái miatt az alperesi érdekelt kizárólagos tulajdonosához, a székhelyű\n\n: kellett fordulnia, mivel az alperesi érdekelt sorozatosan megsértette az anyacég által\nmegalkotott kulcsfontosságú magatartási kódexet. Állítása szerint az alperesnek arról is\nhivatalos tudomása van, hogy a anyacégének tulajdonosa 1 db részvény erejéig,\ntovábbá az alperes azt is tudja, hogy ez a körülmény az alperesi érdekelt vezetőjének érdekeit\njelentősen sérti. Hangsúlyozta, hogy a jelen ügyhöz kapcsolódóan az abszurd és alaptalan\nvádakat tartalmazó alperesi érdekelti szabálysértési feljelentésekre mindezekre tekintettel\nkerült sor, melyeket az illetékes hatóságok egyébként el is utasítottak. Véleménye szerint az\nalperesi érdekelt szabálysértési feljelentései kizárólag bosszúnak tekinthetők vele szemben.\nAz alperesi határozat vonatkozásában rögzítette, hogy az 1. számú kérelmi elem elbírálására\naz alperesnek hatásköre van és azt az Info tv. szerint jogosult és köteles elbírálni.\nA második kérelmi elem tekintetében kifejtette, hogy jogsértő és irracionális módon\nállapította meg az alperes, hogy az alperesi érdekelt jogos érdeke fennállt ahhoz, hogy a\nfeljelentéshez semmilyen módon nem kapcsolódó felperesi személyes adatokat kérés nélkül,\nönkéntesen átadja az érintett hatóságoknak. Az alperesi érdekeltnek a jogos érdeke a\nhivatkozott irreleváns személyes adatok átadásához semmilyen körülmények között nem áll\nfenn, az ilyen adatok átadását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló 2013. évi\nCCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) is szigorúan tiltja.\nElőadta, hogy számára igazi rejtély, hogy az alperes 300 nap után, hogy tehette azt meg, hogy\nnem minősítette jogszerűtlennek a kapcsolódó átadásokat. Kiemelte, hogy az adattovábbítás\nesetében is érvényesülnie kell az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)—?)\npontjaiban foglalt feltételeknek. Az alperesi érdekelt pedig az alperes felhívására nem tudta\nmegjelölni, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)—f) pontjai közül\nmelyik feltétel teljesült. Hangsúlyozta, hogy az olyan banki információk és a személyes\nadatai, amelyek a feljelentéshez garantáltan nem kapcsolódnak, biztosan nem adhatók át\njogszerűen. Az pedig az alperes által sem vitatott, hogy az alperesi érdekelt az ügyhöz\nkapcsolódó 2 szabálysértési feljelentésében olyan felperesi személyes adatokat adott át,\namelyek szigorú banktitoknak minősülnek. A kifogásolt személyes adatok semmilyen módon\nnem kapcsolódtak az alperesi érdekelt általi feljelentéshez.\nÁlláspontja szerint az alperes tévesen értelmezi az általános adatvédelmi rendelet (50)\npreambulumbekezdésének utolsó előtti mondatában foglaltakat. Az alperes félrevezetően\nhivatkozik a fenti preambulumbekezdés utolsó előtti mondatára, mivel az bűncselekményhez\nvagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódik, a jelen esetben pedig szabálysértési\nfeljelentésről volt szó. Amennyiben az alperesi érdekelt bárki ellen bűncselekmény miatt vagy\nközbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódóan tesz feljelentést, még abban az esetben is\ncsak a kapcsolódó releváns személyes adatok átadására van lehetőség. Tehát amennyiben\nilyen pontok miatt tett volna az alperesi érdekelt vele szemben feljelentést, még abban az\nesetben sem volt jogosult semmilyen körülmények között az ügyhöz nem kapcsolódó, nem\nreleváns adatok átadására. Kiemelte, hogy nyilvánvaló módon a banktitoknak minősülő\nszemélyes adatok nem kerülhetnek átadásra.\nVéleménye szerint az alperes tényállás tisztázási kötelezettségét részben teljesítette tekintettel\narra, hogy az alperesi érdekelt felé kiadott felhívásában kérte, hogy az alperesi érdekelt adja\n\n[13]\n\n[14]\n\n[15]\n\n[16]\n\n[17]\n\n[18]\n\n[19]\n\n[20]\n[21]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n4\n\nmeg a jogalapját a feljelentés tárgyához nem kapcsolódó felperesi személyes adatok\nátadásának, azonban erre vonatkozóan az alperesi érdekelt nem adott egyértelmű választ.\n\nA tárgyaláson tett nyilatkozatában előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte a\nbíróságtól az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmezésével, a jogos érdek\nmegállapításához szükséges érdekmérlegelési teszt elvégzésével kapcsolatosan.\n\nAz alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben\nmarasztalását kérte a határozatban hivatkozott indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes\náltal kifogásolt magatartásra az Info tv. nem alkalmazható, figyelemmel az Info tv. 2. § (2) és\n(3) bekezdésében foglaltakra. Hivatkozott arra, hogy a felperes semmilyen módon nem\ntámasztotta alá azon kereseti kérelmét, amelynek értelmében annak megállapításának lenne\nhelye, hogy az alperesi érdekelt megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1)\nbekezdés a), b), c) és f) pontját, illetőleg (2) bekezdését tekintettel arra, hogy a szabálysértési\nfeljelentésekkel kapcsolatos adatkezelés jogalapja az alperesi érdekelt jogos érdeke volt.\nHivatkozott arra, hogy a kereseti kérelem elbírálása szempontjából irrelevánsnak tekinthető a\nfelperesnek a Hpt. megsértésére vonatkozó hivatkozása.\n\nHangsúlyozta, hogy az alperes maradéktalanul eleget tett a tényállás tisztázási\nkötelezettségének, amely nem jelent parttalan bizonyítási kötelezettséget. Az ügyintézési\nhatáridő túllépése pedig nem ad alapot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére.\n\nAz alperesi érdekelt tárgyaláson tett nyilatkozatában kiemelte, hogy közérdek fűződik ahhoz,\nhogy a szabálysértés gyanúját keltő cselekmény a hatóság tudomására jusson, a\nszabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartás rendszeréről\nszóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 78.§ (3) bekezdése meghatározza, hogy\na feljelentésnek mit kell tartalmaznia. Álláspontja szerint joga volt a felperes személyes\nadatainak a hatóság részére való továbbítására a cselekmény helyének, idejének, az elkövetés\nkörülményeinek és az elkövető személyes adatainak körében.\n\nA bíróság döntése és jogi indokai\n\nA kereset — az alábbiak szerint — nem alapos.\n\nA bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata\niránti közigazgatási perben — a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a\ntovábbiakban: Kp.) 4. § (1) és (3) bekezdése, valamint 85. § (2) bekezdése szerint a\nmegvalósításának időpontjában fennálló tények alapján a 85. § (1) bekezdése értelmében a\nkereseti kérelem korlátai között — azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi\njogi — szempontból jogszerű-e, vagy fennállnak a keresetlevélben hivatkozott\njogszabálysértések.\n\nA törvényszéknek jelen jogvitában abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy vétett-e\nlényeges eljárási szabálysértést az alperes, a tényállás tisztázási kötelezettségének\nmaradéktalanul eleget tett-e és jogszerűen állapította-e meg, hogy a felperes személyes\nadatainak továbbítása az alperesi érdekelt részéről a feljelentésben jogos érdek alapján történt.\nA bíróság a felperes által hivatkozott eljárási jogszabálysértést vizsgálta először.\n\nA felperes hivatkozott az ügyintézési határidő túllépésére, mint az alperesi határozat hatályon\nkívül helyezését megalapozó jogszabálysértésre. Azonban nem jelölte meg sem a\nkeresetlevelében, sem a tárgyaláson, hogy az ügyintézési határidő túllépése miért\neredményezne az ügy érdemére kiható lényeges szabálysértést, e körben bizonyítékot sem\nszolgáltatott. A Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja további feltételként rögzíti az eljárási\nszabályszegés megvalósulásán túl, hogy az eljárási szabálysértésnek az ügy érdemére is ki\nkell hatnia, mely feltétel a perbeli esetben nem állapítható meg, így erre tekintettel az alperesi\nhatározat hatályon kívül helyezésére ez okból a bíróság jogszerű lehetőséget nem látott.\n\n[22]\n\n[23]\n\n[24]\n\n[25]\n\n[26]\n\n[27]\n\n[28]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n5\n\nA tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos felperesi hivatkozás kapcsán a\ntörvényszék rögzíti, hogy az alperesi érdekelt által az adatkezelés jogalapja vonatkozásában\ntett nyilatkozatot az alperes megvizsgálta, határozatában kimerítő indokát adta annak, hogy az\nadatkezelést a szabálysértési feljelentésekre tekintettel miért tartotta jogszerűnek, így\ntényállás tisztázási kötelezettségének e körben teljes mértékben eleget tett. Rámutat a\ntörvényszék, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettsége nem parttalan, nem feladata a\ntörténések teljes körű feltárása, az kizárólag az ügy megítélése szempontjából releváns\nadatokra és tényekre vonatkozik. A felperes a keresetlevelében valójában az alperes által\nvégzett mérlegelést támadta, mert nem értett egyet a bizonyítékok alperesi értékelésével. Az\nalperes határozatában részletesen kimunkálta érvelését, hiányosság e körben nem állapítható\nmeg.\nAz Info tv. 2. § (2) és (3) bekezdése alapján a személyes adatoknak az általános adatvédelmi\nrendelet hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a V[/A.\nFejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5)\nbekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban,\na 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2)\nbekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1) és (2)\nbekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a)\nés c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10)\nbekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében és az 1. mellékletben\nmeghatározott \" kiegészítésekkel — kell alkalmazni. Személyes adatok bűnüldözési,\nnemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére e törvényt kell alkalmazni.\nAz Info tv. fent hivatkozott rendelkezései értelmében a személyes adatok kezelése főszabály\nszerint az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik az Info tv. 2. § (2) bekezdésében\nmeghatározott kiegészítésekkel. Tekintettel arra, hogy a 2. § (2) bekezdése a felperes által\nhivatkozott, az Info tv. 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint 5. § (1) bekezdés a) és b) pontját\nnem tartalmazza, így azt kiegészítő rendelkezésként az általános adatvédelmi rendelet\nszabályai mellett nem lehet alkalmazni a személyes adatok kezelése vonatkozásában.\nFigyelemmel arra, hogy a jelen ügyben felmerült személyes adatkezelésre kizárólag az\náltalános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók, így az Info tv. felperes által\nhivatkozott rendelkezésének a megsértésére nem kerülhetett sor.\nAz alperes hatásköre kizárólag a személyes adatok kezelésére, az általános adatvédelmi\nrendelet szabályainak és az Info tv. vonatkozó rendelkezéseinek a betartásával kapcsolatos\nvizsgálat lefolytatására terjed ki, a banktitok kezelése, a Hpt. szabályainak megsértése a\nMagyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó kérdés. Az alperes eljárása során a banktitok,\nilletve a Hpt. szabályainak megtartását hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, ezért ezen okból\na határozat nem jogsértő.\nAz általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdésének utolsó előtti mondata\nszerint az adatkezelő jogos érdekének tekintendő, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket\nvagy a közbiztonságot fenyegető veszélyeket, és ugyanazon bűncselekményekhez vagy\nközbiztonságot fenyegető veszélyekhez kapcsolódó releváns személyes adatokat, egyedi\nesetekben vagy több különálló esetben továbbítja az illetékes hatóságnak.\nAz általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés /) pontja alapján a személyes adatok\nelőterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy amikor a bíróságok\nigazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés /) pontja a jogos igény\nérvényesítéséhez, illetőleg védelméhez szükséges személyes adatkezelésnek a jogszerűségét\nlehetővé teszi. Az alperes felhívására az alperesi érdekelt a közigazgatási eljárásban\n\n[29]\n\n[30]\n\n[31]\n\n[32]\n\n[33]\n\n[34]\n\n[35]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n6\n\negyértelműen megjelölte azt, hogy mi az a jogos érdeke, amely alapján ő a felperes által\nsérelmezett személyes adatokat az érintett hatóságok felé továbbította.\n\nA bíróság álláspontja szerint a szabálysértési eljárások elengedhetetlen eleme a felperes\nszemélyes adatainak, illetőleg a szabálysértés \"megvalósulása körében releváns\ninformációknak az érintett hatóságok részére való továbbítása. E körben a banktitokra\nvonatkozó jogszabályi rendelkezések nem érvényesülnek. Azzal, hogy az alperesi érdekelt a\nszabálysértési eljárásokat az érintett hatóságoknál megindította, a jogos igényének a\nmegalapozottságát . egyértelműen alátámasztotta az adattovábbítások jogszerűsége\nvonatkozásában.\n\nAz pedig, hogy az általános adatvédelmi rendelet (50) preambulumbekezdésének utolsó előtti\naz adatkezelés jogszerűsége körében ne lenne értelmezhető tekintettel arra, hogy a fent\nhivatkozott preambulumbekezdés a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzethez kapcsolódó\nreleváns személyes adatok továbbítását is jogszerűvé teszi. A szabálysértési eljárás pedig a\nközbiztonságot fenyegető veszély kategóriájába beleilleszthető, azon túl, hogy a személyes\nadat kezelését e körben egyébként az adatvédelmi rendelet 9. cikk (2) bekezdés 7) pontja is\nmegalapozza.\n\nRámutat a törvényszék, hogy a szabálysértési eljárás szempontjából releváns adatok köre nem\negy taxatív felsorolás alapján határozható meg, abba beletartozik minden, az ügy eldöntése és\na tényállás feltárása szempontjából releváns, a cselekményhez közvetett módon kapcsolódó\nadatok köre is. Így például a feljelentő alperesi érdekelt és a felperes üzleti kapcsolatának\nbemutatásához szükséges információk, a köztük fennálló szerződések típusa, időtartama,\nmegszűnésének esetleges okai és körülményei is jelentőséggel bírhatnak. Ezen adatok is\nelősegíthetik annak feltárását, hogy mi vezetett a felperes és az alperesi érdekelt közötti\nkonfliktushoz, az esetleges szabálysértés elkövetéséhez.\n\nAz alperes hatósági eljárása során az egyedi kérelem fennállásának feltételeit vizsgálja és\nminden esetben a kérelemben megjelölt sérelmet elemzi és amennyiben jogszabálysértést\nállapít meg, alkalmazza a jogszabály által számára lehetővé tett szankciót, amennyiben azt\nszükségesnek tartja. Ily módon az alperesnek nincsen lehetősége arra, hogy meghatározott\nszemély adatainak kezelésére vonatkozó jövőbeni kötelezésről rendelkezzen az alperesi\nérdekelt vonatkozásában.\n\nRögzíti a törvényszék, hogy jogszabálysértés feltárása esetén a bírság, mint szankció\nalkalmazásának lehetősége az alperes mérlegelési jogkörébe tartozik. A szankció\nalkalmazásáról az alperesi hatóság mérlegelési jogkörében eljárva dönt, így a perbeli esetben\na felperes keresete szerinti bírság kiszabása az alperesi hatóság mérlegelési jogkörét vonná el\na bíróság részéről, mely a hatáskör elvonás tilalmába ütközik. Megváltoztatási jogkör\nhiányában a bíróságnak a Kp. 90. §-ára figyelemmel egyébként sincs lehetősége az érdeklettel\nszemben bírság kiszabására.\n\nEzt meghaladóan rögzíti a törvényszék azt is, hogy az érdekmérlegelési teszt hiányára az\nalperesi határozat jogszabálysértő volta tekintetében a felperes a keresetlevélben nem\nhivatkozott, a perindítási határidő lejártát követően pedig újabb jogszabálysértést megjelölni a\nKp. 37. § (1) bekezdés 7 pontja és a 39. § (1) bekezdése alapján már nem lehet, ezért a\ntörvényszék az elkésetten előterjesztett jogsérelmet érdemben nem vizsgálta. Erre tekintettel a\nbíróság a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét is\nszükségtelennek ítélte, így azt mellőzte.\n\nMinderre tekintettel az Fővárosi Törvényszék az alperes határozatát jogszerűnek találta és a\nkeresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.\n\nZáró rész\n\n[36]\n\n[37]\n\n[38]\n\n106.K.701.506/2020/14.\n7\n\nA felperes pervesztes lett, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a\ntovábbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján az alperes és az alperesi érdekelt\nperköltéségének megtérítésére köteles, melynek összegét a Fővárosi Törvényszék az alperes\nés az alperesi érdekelt által felszámított költségjegyzékben foglaltaktól eltérően, a bírósági\neljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet\n2. § (2) bekezdése alapján állapította meg mérlegeléssel, figyelemmel arra, hogy az alperes\nmindössze védiratot terjesztett elő, melynek terjedelme a 2 órát meghaladó munkavégzés\nmegállapítását nem indokolja és csupán egy tárgyalás megtartására került sor, melynek\nidőtartama 2 munkaóra volt. A peres iratok tanulmányozását a bíróság mind az alperes, mind\naz alperesi érdekelt vonatkozásában 2 óra időtartamban fogadta el. Az alperesi érdekelt\nrészére megállapított perköltség tekintetében szintén 2 tárgyalási munkaórát vett figyelembe.\nAz alperesnek járó perköltség összegét a törvényszék a becsatolt megbízási szerződés alapul\nvételével 6 óra időtartamnak megfelelő összegben, míg az alperesi érdekeltnek járó perköltség\nösszegét az általa a költségjegyzékben megjelölt jogszabály szerinti óradíj figyelembe\nvételével 4 óra időtartamnak megfelelő összegben állapította meg.\n\nA bíróság a Pp. 102. § (2) bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az illetékekről\nszóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés A) pontja alapján\nfeljegyzett, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésben meghatározott 30 000 forint tételes kereseti illeték\nmegtérítésére az állam javára.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdése zárja ki.\n\nBudapest, 2020. október 7.\n\ndr. Serestyén Katalins.k. —— dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k. dr. Sík Magdolna s.k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}