Орган по защите данных Венгрии (NAIH): наблюдение за общественной территорией и соседним участком частным лицом

Iktatószám: NAIH-3138-18/2021 Tárgy: határozat

HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] kérelmezők (a továbbiakban együtt: Kérelmezők) képviselőjük, […] (továbbiakban: Jogi képviselő) által a Kérelmezők személyes adatainak […] (továbbiakban: Kérelmezett 1) és […]

(továbbiakban: Kérelmezett 2) együtt, mint Kérelmezettek (továbbiakban: Kérelmezettek) által a Kérelmezők személyes adatainak a Kérelmezettek ingatlanában elhelyezett, több kamerás megfigyelőrendszerrel végzett jogsértő kezelése tárgyában benyújtott, a Hatósághoz 2021. március 4-én érkezett kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A kérelmet valamennyi elemében – így amelyekben a Kérelmezők azt kérték, hogy a Hatóság állapítsa meg a személyes adataik Kérelmezettek általi jogsértő kezelését, hogy erre tekintettel utasítsa őket a kameráik leszerelésére, illetve hogy a Hatóság tiltsa el őket a Kérelmezők kamerás megfigyelésétől elutasítja.

II. A Hatóság hivatalból megállapítja a Kérelmezettek azon kameráik tekintetében, amelyek részben közterületre is irányulnak, hogy azok üzemeltetésével megsértették az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését.

II.1. A Hatóság hivatalból kötelezi a Kérelmezetteket, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy

• módosítsák a „Bejárat” és „Utca” elnevezésű kamerák látószögét úgy, hogy az közterületre ne irányuljon, vagy • maszkolást biztosító szoftver alkalmazásával maszkolási funkciót alkalmazzanak a felvételek készítésekor, vagy • azokat mechanikai úton kitakarják (pl. a kamera látószögének a közterületre irányuló részét valamely tárggyal kitakarva), vagy • szereljék le a megjelölt kamerákat! A II.2. pontban előírt intézkedések megtételét a Kérelmezetteknek az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt igazolniuk a Hatóság felé. A II.2. pont szerinti kötelezés nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását.

A hatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak viseléséről nem rendelkezett a Hatóság.

A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtania elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás t isztázás a I.1. A Kérelmező meghatalmazással igazolt képviselője, […] által benyújtott, a Hatósághoz 2021. március 4-én érkezett adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelemben a Kérelmező előadta, hogy Kérelmezők a Kérelmezettek szomszédjai, a […] alatt lévő ingatlan (továbbiakban: Ingatlan) tulajdonosai. Kérelmezettek a […] ingatlan tetőszerkezetének oromdeszkájára kültéri kamerákat szereltek fel. A Kérelmezők már több alkalommal személyesen jelezték a Kérelmezetteknek, hogy aggályosnak tartják a hivatkozott kamerákat, mivel azok kifejezetten a Kérelmezők tulajdonát képező Ingatlant, annak udvarát, bejárati ajtaját, valamint a Kérelmezők személyét veszik. Kérelmezők többször kérték szomszédjaikat, hogy távolítsák el a kamerákat, hiszen azok a beleegyezésük nélkül, tiltakozásuk ellenére készítenek róluk felvételeket, figyeli a kertjüket és a bejáratukat. Mindezek ellenére a Kérelmezettek továbbra sem távolították el a kamerákat és továbbra is fenntartották a Kérelmezők és az Ingatlan megfigyelését.

Kérelmezők 2020. december 15. napján jelen ügyben is eljáró Jogi képviselő útján megkeresést küldtek a Kérelmezetteknek, amelynek kézbesítésére 2020. december 21-én került sor. Ebben tájékoztatták a Kérelmezetteket az álláspontjukról, miszerint az általuk folytatott adatkezelés jogsértő, valamint felszólították őket a jogsértő kamerák eltávolítására.

A Kérelmezők állítása szerint 2021. február 20. napján a Kérelmezettek a saját ingatlanuknak az Ingatlan felé néző szobájában egy további kamerát helyeztek el, melyet a Kérelmezők 2021. február 21. napján észleltek. Ez utóbbi kamera látószöge a Kérelmezők állítása szerint kifejezetten Kérelmezők hálószobájára van irányítva.

A Kérelmezők álláspontja szerint a Kérelmezettek az Ingatlan, valamint személyük kamerás megfigyelésével az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelést valósítottak meg, melynek kapcsán adatkezelőnek minősülnek. A Kérelmezők úgy vélik, hogy a Kérelmezettek által végzett adatkezelés nem felelt meg a kamerás megfigyelőrendszerekkel történő adatkezelés tekintetében irányadó követelményeknek, mivel a kamerák elhelyezése és látószögük beállítása alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy más magánterületét megfigyeljék, más ingatlanhoz kapcsolódó felvételeket készítsenek, ezáltal sértik az ily módon megfigyelt személyek személyes adataik védelméhez való jogát, személyiségi jogait, valamint magánszféráját.

Kérelmezők álláspontja szerint továbbá a hálószobájuk felé irányított kamera a személyes adatokon túl a Kérelmezők az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pontja szerinti különleges adatait is érinti.

A fentiek alapján a Kérelmezők az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmükben kérték a Hatóságot, hogy marasztalja el a Kérelmezetteket, mint adatkezelőket, az Infotv. 5. § (1) bekezdésének, valamint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének adatkezelési tevékenységükkel történő megsértése kapcsán, valamint utasítsa őket, hogy távolítsák el a […] szám alatt lévő ingatlanon elhelyezett kamerákat és tiltsa el őket a Kérelmezők kamerás megfigyelésétől. I.2. A Hatóság először a NAIH-3138-2/2021. illetve NAIH-3138-3/2021. számú felhívásaival kereste meg a Kérelmezetteket, mely felhívásra a Kérelmezettek 2021. április 8. napján kelt levelükben az alábbiak szerint válaszoltak.

Kérelmezettek tájékoztatták a Hatóságot, hogy a kamerarendszer telepítéséről a Kérelmezettek évekkel korábban – 2016. áprilisában – döntöttek, annak felszerelésére vagyonvédelmi-, valamint a Kérelmezettek életének védelmét szolgáló okokból került sor, amelyről szóban tájékoztatták az akkori szomszédaikat. Az adatok kezelését a Kérelmezett 1 végzi, más nem fér a rögzített adatokhoz. A kamerarendszer részeként 4 db, Provision DI 2MP típusú kamera üzemel, amelyek a házuk négy oldalán vannak elhelyezve. A kamerákon optikai, illetve digitális objektív állítási lehetőség nincs, hangot nem rögzítenek, azok egy központi eszközhöz vannak csatlakoztatva. A központi Provision ISR típusú, 4 csatornás eszköz 1 TB kapacitású merevlemezzel működik, annak webszervere a lakásban működő számítógépről érhető el. Külső internetes elérése nincsen konfigurálva, illetve mindösszesen egy felhasználója van. A rögzített kamerafelvételek 6 napig érhetőek el, azután automatikusan felülíródnak.

A kamerák látószöge beállításának igazolására a Kérelmezett 1 fényképfelvételeket is csatolt a nyilatkozatához, amelyen egyértelműen látható, hogy

1) a „Hátsó bejárat” nevet viselő kamera a Kérelmezettek saját udvarára és – egy keskeny sávban – a nem Kérelmező szomszédjuk, […] szám alatti ingatlanára, azaz a magánterületére; 2) az „Utca” nevet viselő kamera a Kérelmezettek saját udvarára és – egy keskeny sávban a Kérelmezettek ingatlana előtti utcára, mint közterületre; 3) a „Kert” nevet viselő kamera a Kérelmezettek saját udvarára és – egy keskeny sávban – a nem Kérelmező szomszédjuk, […] szám alatti ingatlanára, azaz a magánterületére; 4) a „Bejárat” nevet viselő kamera a Kérelmezettek saját udvarára és – egy keskeny sávban – a Kérelmezettek ingatlana előtti utcára, mint közterületre van irányítva.

A Kérelmezett 1 előadta továbbá, hogy 2020. szeptemberében a Kérelmezők kamerát telepítettek a saját ingatlanukon, közvetlenül a kerítésük mellé (P05 típusú IP-kamera, amely alkalmas volt a Kérelmezettek mozgásának követésére, feltehetőleg hangot is rögzített, valamint este, a Kérelmezettek parkolása során „reflektorként világít”. Ezzel kapcsolatban a […] önkormányzat jegyzői hivatala (továbbiakban: Hivatal) előtt […] számon keletkezett határozat korlátozta a kamera működését, majd a kamerát a Kérelmező leszerelte.

A Kérelmezett 1 ugyancsak előadta, hogy mind a Kérelmezőknek, mind a Jogi képviselőnek ez utóbbit a neki küldött e-maillel is igazolva – felajánlotta a kamerával készített felvételekbe történő betekintés lehetőségét, amelyet azok nem fogadtak el, nem éltek vele. I.3. Ezt követően a Hatóság NAIH-3138-7/2021. sz. végzésében felhívta a Kérelmezett 1-et, hogy a Kérelmezők által a kérelmük mellékleteként csatolt képfelvételeken szereplő, a Kérelmezettek ablakában látható – Kérelmezők által kameraként beazonosított – eszköz kapcsán tájékoztassa a Hatóságot arról, hogy az valóban kamera-e és ha igen, akkor milyen területről készít felvételt. A Hatóság felhívta továbbá a Kérelmezettet arra, hogy nyilatkozzon, milyen célból és a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap alapján figyeli meg a kamerarendszerrel a szomszédos […] alatti ingatlan területét?

Erre válaszul a Kérelmezettek NAIH-3138-8/2021. sz. válasziratukban tájékoztatták a Hatóságot, hogy az eszköz nem kamera, amelynek igazolására csatolták a bejárati ajtajukat és annak közvetlen környezetét – ahol a Kérelmezők által benyújtott képeken az általuk kamerának vélt eszköz szerepel – bemutató felvételeket.

Annak igazolására, hogy milyen célból és a GDPR szerinti jogalap alapján figyeli meg a […] alatti ingatlan területét, a Kérelmezett csatolta a nem Kérelmező szomszédja, […] nyilatkozatát, amely tartalmazta, hogy a [Kérelmezett 1] által üzemeltetett kamerarendszer kamerái az ő tudtával és hozzájárulásával lettek telepítve, kérésére kerültek oly módon beállításra, hogy a látóterükben van a magánterülete, tekintettel arra, hogy nála 2 alkalommal is volt idegen behatolás, ezért szerette volna, ha ingatlanának minél nagyobb területét, akár annak bejáratát is lehetne ily módon figyelni. Kérelmező továbbá jelezte a Hatóság részére, hogy élni kíván az iratbetekintés iránti jogával.

A Hatóság ezt követően NAIH-3138-9/2021. és NAIH-3138-10/2021. számú végzéseivel felhívta a feleket a bizonyítási eljárás befejeződésére, valamint tájékoztatta őket az iratbetekintési és bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozó jogukról, egyúttal – a Kérelmezett 1 korábbi nyilatkozatára tekintettel – részére a kért iratot megküldte. A Kérelmezők a Hatóság felhívására válaszként küldött, iratbetekintésre irányuló beadványának a Hatóság 3138-13/2021. sz. végzésében adott helyt. I.4. A Kérelmezők 2021. július 15. napján kelt válaszlevelükben nyilatkozatot és bizonyítási indítványt terjesztettek elő, amelyben előadták, hogy „a napokban egy újabb, jogosulatlan adatkezelést megvalósító kamerát véltek felfedezni Kérelmezettek emeleti ablakában, amellyel a Kérelmezettek a Kérelmezők kertjét figyelik, és amely papírdobozzal van eltakarva. A Kérelmezőkben megalapozottan merül fel továbbá a gyanú, miszerint a Kérelmezettek hangrögzítő eszköz útján rögzítik a köztük a kert területén elhangzó beszélgetéseket.”

Előadták továbbá, hogy a „csatolt kameraképeik pedig azt követően készültek, hogy azokat Kérelmezők ingatlanáról átállították másik irányba.”

A Kérelmezők a tényállás tisztázása érdekében kérték a Hatóságot, hogy folytasson szemlét a Kérelmezettek lakóhelyén az elhelyezett kamerák, esetleges mikrofonok által rögzített adatok, valamint a kamerák látószögének megállapítása iránt. I.5. A Hatóság – mérlegelve a Kérelmezők nyilatkozatát és bizonyítási indítvány iránti kérelmét – NAIH-3138-15/2021. sz. végzésével az Infotv. 71. § (1b) bekezdése alapján megkereste az arra a Kérelmezettek ingatlana szerint illetékességgel rendelkező jegyzőt, hogy ellenőrizze az adatkezelés tényleges körülményeit és azokról adjon a részére tájékoztatást.

A Hivatal a Hatóság megkeresése alapján – a Kérelmezettek előzetes értesítése nélkül – 2021. augusztus 4. napján eredményes helyszíni szemlét folytatott le, amelynek során megállapította, hogy a Kérelmezettek által üzemeltetett kamerák darabszámukban, típusukban, technikai paramétereikben és látószögükben megegyeznek a Kérelmezettek által korábban előadottakkal, azokhoz ténylegesen csak Kérelmezetteknek van hozzáférésük és csak 6 napos a felvételek tárolási időtartama. A kamerák a felvételeket folyamatosan rögzítik, azonban azok hangot nem rögzítenek. A Hivatal megállapította, hogy az adatkezeléshez használt szoftver maszkolásra nem alkalmas. A kamerák látószöge kapcsán a Hatóság a Hivatalhoz intézte azon kérését, hogy igazolja, hogy a kamerák látószögét nem csak a Hatóság felé csatolt felvételek készítésének időtartamára állították át más szögbe. Ennek a Hivatal olyan módon tett eleget, hogy a szemle során – annak a napját megelőző napon készült, a Kérelmezettek által készített azon felvételeket, amelyek bemutatják a kamerák akkori látószögét, a Hivatal munkatársának email címére a helyszínen megküldték. Ennek alapján igazolható volt, hogy a kamerák szemlét megelőző látószöge megegyezik az annak során a Hivatal által tapasztaltakkal.

A Hivatal a helyszíni szemle alkalmával megállapította továbbá, hogy hangrögzítés nem történt, valamint hangrögzítésre utaló jelet nem talált. A Hivatal rögzítette továbbá, hogy az emeleti szobaablakokban sem kívül, sem belül nem talált papírdobozt, amelyet az ingatlan bejárása során készített fénykép-felvétellel is megerősített. A Hivatal továbbá fényképfelvételeket készített a Kérelmezettek bejárati ajtajáról és ahhoz közeli ablakokról, amelyeket vizsgálva a Hatóság nem talált – különösen rejtett – kamerás adatkezelésre utaló körülményeket.

A Hatóság tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, elrendeli a Hatóság részéről 10.000-10.000, - Ft, - azaz tízezer-tízezer forint megfizetését a Kérelmezőknek – választásuk szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelk ezése k

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alkalmazandó a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 38. § (2) bekezdés szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

Az Infotv. 38. § (2a) bekezdés értelmében az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel.

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt:

a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik;

c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.

Az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése alapján a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon törté ő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.”

Ugyanezen cikk 2. pontja szerint „adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.”

A 7. pontjának értelmében „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.”

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap.

Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja alapján ha a Hatóság az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye – az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

Az Ákr. 6. § (1) bekezdése szerint az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.

Az Ákr. 62. § (4) bekezdése alapján a Hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Az Infotv. 71. § (1b) bekezdése szerint a Hatóság megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi az illetékességi területén folytatott, a Hatóság által a megkeresésben megjelölt adatkezelés tényleges körülményeit, így különösen a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatokkal végzett műveleteket és e műveletek eszközeit, továbbá az adatkezelő által alkalmazott technikai és szervezési intézkedéseket.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.

III. Döntés

III.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján „az a természetes vagy jogi személy […], amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza […]”. A GDPR azonban ismeri a közös adatkezelők fogalmát, amely a GPDR 26. cikke alapján akkor következik be, ha az adatkezelés célját és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg. A jelen ügyben feltárt tényállás alapján az adatkezelésről a Kérelmezettek közösen döntöttek, így ők a kamerás adatkezelés tekintetében közös adatkezelőknek minősülnek. III.2. A kamerás adatkezelés jogszerűsége III.2.1. Háztartási és a nem háztartási adatkezelés különválasztása

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk (1) bekezdése alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján azonosítható egy természetes személy, akkor az elkészített képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül.

A kamera alkalmazása – annak elhelyezése és látószöge beállítása alapján – alkalmas lehet arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját.

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján nem tartoznak a rendelet hatálya alá, tehát nem kell alkalmazni az általános adatvédelmi rendelet szabályait a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik (ún. „háztartási adatkezelés”). A személyes vagy otthoni tevékenységre az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben1 megállapította – a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. Ezen határozat értelmében a kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed –, nem esik az említett kivétel alá.

Ezt a gyakorlatot tartotta fenn az Európai Adatvédelmi Testület a video-eszközökkel történő személyes adatkezelésről szóló 3/2019-es iránymutatásában2. Az iránymutatás amellett, hogy 1 C 212/13. számú ügy - http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU 2 https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_en_0.pdf 3.1.2 fejezet, 27. pont megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelő rendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is.

Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a közterületet – vagy a kamera látóterébe eső más magánterületét – kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet, vagy más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Maszkolás alkalmazásával tehát szűkíthető a kamera által megfigyelt terület arra a területre, ami az adatkezelő birtokában van. Amennyiben azonban a kamerák látószöge a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre – például közterületre, társasház közös tulajdonában álló területre, vagy más harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, úgy nem tekinthető a fenti kivétel alá tartozó „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. Emiatt az adott adatkezelési tevékenység a GDPR hatálya alá tartozik, amelyhez így a GDPR 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges. III.2.2. A Kérelmezők által előterjesztett kérelem, nyilatkozatok és bizonyítási indítványok

A Kérelmezők a Hatóság eljárására vonatkozó kérelmükben kérték a Hatóságtól, hogy:

1) állapítsa meg, hogy a Kérelmezettek, mint adatkezelők, a […] szám alatt lévő ingatlanban elhelyezett több kamerás megfigyelőrendszerrel végzett adatkezelése sérti a Kérelmezők személyes adatok védelméhez való jogát, az Infotv. 5. § (1) bekezdését, valamint a GDPR 6. cikkét; 2) marasztalja el a Kérelmezetteket, mint adatkezelőket a jogsértő adatkezelési tevékenységük okán, valamint 3) utasítsa az adatkezelőket, hogy távolítsák el a […] szám alatt lévő ingatlanon jogsértően elhelyezett kamerákat, és 4) tiltsa el az adatkezelőket a Kérelmezők kamerás megfigyelésétől. A Kérelmezők a kérelmükben foglaltak alátámasztására csatolták a Kérelmezettek házának bejáratáról, illetve amellett található ablakról, valamint a ház eresze alatt lévő kameráról készített fénykép-felvételeket.

A Kérelmezők jelen eljárás során tett nyilatkozataival szemben a Hivatal helyszíni szemléje során készült jegyzőkönyvet és felvételeket megvizsgálva a Hatóság megállapította, hogy az eljárás során a Kérelmezettek a kamerák látószögét nem módosították, így a Kérelmezők magánterületének megfigyelése nem volt igazolható. Erre utaló bizonyítékot a Kérelmezők sem bocsátottak a Hatóság rendelkezésére, sőt, az általuk benyújtott kérelemhez csatolt fényképfelvételek is azt erősítették meg, hogy a Kérelmezettek által üzemeltetett kamerák nem irányultak az ingatlanukra (így például az „Utca” jelzésű kameráról a Kérelmezettek által a NAIH-3138- 6/2021. sz. beadványhoz csatolt kamerakép alapján ez a kamera sem irányul a Kérelmezők ingatlanára, amelyet a helyszíni szemle is megerősített. A Kérelmezők beadványához csatolt felvételek ennek nem mondanak ellent, éppen ellenkezőleg, ezzel azonos módon látható rajtuk a hivatkozott kamera.

Ugyancsak a Hivatal helyszíni szemléje során készült jegyzőkönyvet és felvételeket megvizsgálva a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy nem voltak igazolhatóak a Kérelmezők azon állításai, miszerint „a napokban egy újabb, jogosulatlan adatkezelést megvalósító kamerát véltek felfedezni Kérelmezettek emeleti ablakában, amellyel Kérelmezettek Kérelmezők kertjét figyelik, és amely papírdobozzal van eltakarva. Kérelmezőkben megalapozottan merül fel továbbá a gyanú, miszerint Kérelmezettek hangrögzítő eszköz útján rögzítik a köztük a kert területén elhangzó beszélgetéseket.” A Hatóság ennek kapcsán megjegyzi, hogy nem elegendő valamely tevékenységre utaló gyanú megalapozottságát állítani; ez pusztán az állítás megfogalmazása révén nem válik automatikusan megalapozottá, ahhoz szükséges annak bizonyíthatósága is.

Úgyszintén a Hivatal helyszíni szemléje során készült jegyzőkönyvet és felvételeket megvizsgálva találta úgy a Hatóság, hogy nem nyert megerősítést a Kérelmezők kérelmében szereplő azon állítás, miszerint a Kérelmezettek az ingatlanukon „új kamerát is elhelyeztek, mely kamera látószöge Kérelmezők hálószobájának ablaka felé irányul […] Tehát a [Kérelmezettek] már nem kizárólag a Kérelmezők kertjét, az ott történteket, a bejáraton be és ki közlekedő, valamint az ott tartózkodó személyeket, hanem az Ingatlanon belül lévő, annak hálószobájában jelen lévő személyeket és eseményeket is megfigyelik.” Az adatkezelésnek a Hivatal munkatársai által feltárt körülményei ennek kapcsán egybeestek a Kérelmezettek által tett nyilatkozatokkal és azok igazolására becsatolt képfelvételekkel, így a Hatóság egyértelműen megállapíthatta, hogy nem kerül sor sem a Kérelmezők kertjének, sem a hálószobájuk ablakának a Kérelmezettek általi megfigyelésére.

A Hatóság az Ákr. 62. § (4) bekezdése alapján szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Ennélfogva a Hatóság a Kérelmezők kérelmet valamennyi elemében – így amelyekben a Kérelmezők azt kérték, hogy a Hatóság állapítsa meg a személyes adataik Kérelmezettek általi jogsértő kezelését, hogy erre tekintettel utasítsa őket a kameráik leszerelésére, illetve hogy a Hatóság tiltsa el őket a Kérelmezők kamerás megfigyelésétől – elutasítja.

A Hatóság ezúton hívja fel a Kérelmezők figyelmét arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban - összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével - az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az Ákrben lefektetett alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el, amelyet az Ákr. 1. §-a is deklarál. Ilyen alapelv többek között az Ákr. 6. §-a szerinti, ún. „Jóhiszeműség elve és a bizalmi elv”, amelynek (1) bekezdése értelmében az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Ezzel összefüggésben a Hatóság felhívja a Kérelmezők figyelmét arra, hogy a Kérelmezett mind az eljárást megelőzően, mind annak megindulását követően az eljárás során igazolt módon jelezte mind a Kérelmezők, mind a Jogi képviselő számára arra irányuló hajlandóságát, hogy lehetővé teszi a számukra a felvételekbe való közvetlen betekintést. Ha a Kérelmezők eleget tettek volna az Ákr-ből fakadó együttműködési kötelezettségüknek, és a felvételeket közvetlenül megtekintik, ily módon megbizonyosodnak arról, hogy a Kérelmezettek valójában kezelik-e a személyes adataikat, akkor egy hosszas eljárásnak vehették volna elejét. III.2.3. A Kérelmezők további, nem háztartási adatkezelésnek minősülő adatkezelései

A Hatóság megállapította a Kérelmezettek NAIH-3138-6-2021. sz., 2021. április 8. napján továbbított nyilatkozatából, hogy az általuk kamerarendszerrel folytatott adatkezelés – legalábbis részben – jogellenes, mivel a csatolt pillanatfelvételek szerint 2 db kamera (az „Utca” és a „Bejárat” elnevezésűek) keskenyebb sávban közterületet is megfigyel. További 2 db kamera (a „Hátsó bejárat” és a „Kert” elnevezésűek) a szomszédos magánterületre egy keskenyebb sávban rálát.

A Kérelmezettek által üzemeltetett több kamerán is részben a nem Kérelmező szomszédjuk, […] ingatlana, azaz a magánterülete volt látható. A Kérelmezettek az adatkezelés jogalapját e tekintetben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti érintetti hozzájárulásban határozták meg, amelynek igazolására csatolták [szomszédjuk] nyilatkozatát. Az adatkezelés célját – saját ingatlanuk kapcsán folytatott adatkezeléshez hasonlóan – a vagyonvédelemben jelölték meg. A Hatóság a Kérelmezett nyilatkozatát és a csatolt bizonyítékot figyelembe véve e tekintetben egyértelműen megállapította az adatkezelés jogszerűségét.

A Kérelmezettek, mint adatkezelők ugyanakkor elsősorban csak magánterületet figyelhetnek meg, közterület megfigyelését főszabály szerint csak jogszabályban felhatalmazott szervek folytathatnak. Amennyiben jogszerűen megfigyelt magánterületen túlnyúl valamely kamera látószöge, úgy erre csak különösen indokolt esetben van lehetőség, és a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalap alapján végezhető ez a fajta adatkezelés, melynél a szükségesség és arányosság követelményének való megfelelést érdekmérlegeléssel kell igazolni az adatkezelőnek.

A Kérelmezettek nyilatkozata szerint az adatok kezelésére az életük és vagyonuk védelme érdekében került sor, így a Hatóság ezt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdeken alapuló adatkezelés körében tudja értékelni. Jóllehet a Kérelmezettek által megjelölt vagyon- és életvédelmi célok eléréséhez potenciálisan alkalmas lehet az ingatlanuk melletti utcán, azaz közterületen elhaladó, illetve ott tartózkodó személyek folyamatos és állandó megfigyelése, ugyanakkor az ily módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés nem lehet arányos az érintettek – a kamerák látóterébe belépők személyes adatainak védelméhez fűződő érdekükkel. Ily módon a Kérelmezettek a közterület megfigyelésével megsértették a GDPR 6. cikkét, ugyanis – a közterületen tartózkodó – érintettek személyes adatait megfelelő jogalap nélkül kezelték, illetve kezelik. III.3. Jogkövetkezmények

A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kérelmezetteket, mert az adatkezelési tevékenységük megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, illetve az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pont alapján utasítja a Kérelmezetteket, hogy a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. Ennek a Kérelmezettek többféleképpen is eleget tehetnek, akár úgy, hogy a kamerával történő adatkezelést a jogszabály által lehetővé tett mértékűre korlátozzák, akár úgy, hogy azt az érintett kamerák tekintetében teljes egészében megszűntetik.

A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettekkel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében bírság kiszabása nem szükséges.

IV. Egyéb kérdése k

Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

Jelen határozat az Ákr 80-81. §-a és az Infotv. 60. § (1) bekezdésén alapul. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdése alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

Ha az előírt kötelezettségüket teljesítését a Kérelmezettek megfelelő módon nem igazolják, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettségüket határidőben nem teljesítették. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2021. 10. 18.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár