Пульс · Документы · Венгрия · Национальная база анонимизированных судебных решений Венгрии (birosag.hu)
Столичный суд, дело № P.20675/2026/14: договор о покупке инфраструктуры вещания
Fővárosi Törvényszék P.20675/2026/14
64.P.20.675/2026/12.
Felperesi képviselő: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Palatics Edit (ügyvéd címe)
Felperes: felperes (felperes címe)
Alperesi képviselő:
Alperesi beavatkozó képviselője: Bohus Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Bohus László (ügyvéd címe)
Alperesi beavatkozó: beavatkozó (beavatkozó címe)
Alperes képviselője: Trinn Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Trinn Gábor (ügyvéd címe)
Alperes: alperes (alperes címe)
A per tárgya: közérdekű adat kiadása
A határozatot hozó bíróság: Fővárosi Törvényszék
A határozat száma: 64.P.20.675/2026/12.
A határozat kihirdetésének napja: 2026. április 17.
Í t é l e t
A bíróság a keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 196.000,- (egyszázkilencvenhatezer) forint + áfa, míg az alperesi beavatkozónak 140.000,- (egyszáznegyvenezer) forint + áfa összegű perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet írásban, elektronikus úton kell ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten benyújtani.
A fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő hiányában előterjesztett fellebbezés joghatály kiváltására nem alkalmas, azt a bíróság visszautasítja.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbviteli bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri vagy a bíróság azt indokoltnak tartja. A fellebbező félnek tárgyalás tartására irányuló kérelmét fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti tárgyalás tartását.
A felek kérelme alapján sem tartható tárgyalás, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényben meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, vagy ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul.
A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a per minden szakaszában soron kívül jár el.
I n d o k o l á s [1] A cég1 Zrt. 2025. december 9-én értékesítette a cég2 Kft. 100%-os üzletrészét az alperesnek. A cég1 Nyrt. 62%-ban, míg a cég3 Zrt. 38%-ban tulajdonosa a cég1 Zrt. eladónak. A cég3 Zrt. kizárólagosan állami tulajdon. A cégjegyzékszám1. cégjegyzékszámú alperesi vevő részvényei a cégkivonat alapján kizárólag állami tulajdont képeznek.
A 410/2024. (XII. 20.) Kormányrendelet célul tűzte ki, hogy az állami feladatokat ellátó távközlési és műsorszóró infrastruktúrák egy kézbe kerüljenek, és ennek eredményeként összehangolt módon legyen biztosítva a közszolgálati műsorok, a lakossági riasztás és a veszélyhelyzeti kommunikáció folyamatos, magas rendelkezésre állású működése.
2025. december 9. napján több felületen sajtóközlemény jelent meg arról, hogy az alperes felvásárolta a cég1 Zrt. tulajdonát képező, a cég2 Kft-t.
Az alperesi gazdasági társaság a 2009/2015. (XII.29.) Korm. határozat 1. melléklete 2.66. pontja alapján a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos gazdálkodó szervezet.
A Kormány 385/2025. (XII.8.) Korm rendelete a cég2 Kft feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.
Az alperes a honlapján található információk szerint: „..országos lefedettségű, biztonságos hírközlési hálózatokat üzemeltet és fejleszt, támogatva a készenléti szerveket, a közigazgatást, az oktatási- és a tudásintézményeket...A alperes kiemelt feladata, hogy az állami és készenléti szervezetek számára hosszú távon, kiszámítható módon biztosítsa a működésükhöz szükséges infokommunikációs feltételeket. Alapvető fontosságú a megbízható, biztonságos kommunikáció a mindennapi és a rendkívüli helyzetekben is…”.
Az alperes honlapján található további információk szerint: „…a 2025-ös év a alperes két évtizedes fejlődésének legnagyobb fordulópontját hozta el. Az év elején lezárult a szélessávú mobilhálózat fejlesztése, amely új korszakot nyitott a kormányzati és készenléti kommunikációban. Ezzel párhuzamosan a cég4 Kft. beolvadt a alperes-be, tovább erősítve a vállalat mobil- és adatátviteli kompetenciáit. A vállalat ebben az évben központi állami infokommunikációs szolgáltatóvá vált: átvette a cég5 Zrt. több hírközlési hálózatát, valamint a megszűnt Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) kiemelt közfeladatainak jelentős részét. Ugyanebben az évben beolvadt a alperes-be az cég6 Zrt., amivel a cég szolgáltatási portfóliója és technológiai háttere új szintre lépett. A hálózati konszolidáció mellett a vállalat tevékenységi köre is jelentősen kibővült, lefedve az állami, oktatási és készenléti kommunikáció teljes spektrumát. Húsz év alatt meghatározó állami infokommunikációs szolgáltatóvá nőtte ki magát…A 2025-ös év végén lezajlott a cég2 Kft. megvásárlása is, amellyel a alperes tulajdonába került az országos műsorszóró infrastruktúra. Ezzel teljessé vált a kormányzati célú hírközlési hálózatok konszolidációja, és a vállalat egységes szakmai irányítás alatt foghatta össze az állami kommunikáció teljes ökoszisztémáját.”
[2] A sajtóban közzétett (felperes által előadott, alperes által nem vitatott) információk szerint akvizíció révén a alperes tulajdonába került a cég2 Kft., amely egyedülálló szerepet tölt be az országos kiterjedésű, kritikus infrastruktúra biztosításában. A vállalat nemcsak az országos földfelszíni rádiós- és televíziós műsorszórást biztosítja, hanem kiemelt jelentőségű közreműködője a lakossági riasztásnak és veszélyhelyzeti kommunikációnak is. Vészhelyzet esetén ugyanis minden televíziós és rádiós frekvencián keresztül képes elérni a teljes lakosságot. A alperes az akvizíció révén képessé vált teljeskörűen kiszolgálni a magyar állam minden hírközlési igényét, az országos műsorszórástól egészen a kormányzati távközlésig. (egyéb érdekelt1nek, a alperes vezérigazgatójának tulajdonított, sajtóban megjelent közlemény.) 2025-ben a alperes irányítása alá kerültek a kormányzati távközlési hálózatok: januártól az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer mellett a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, a Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, valamint a Digitális Jólét Gerinchálózat, áprilistól pedig az cég6 kormányzati célokat kiszolgáló hálózati infrastruktúrái is a alperes portfóliójába tartoznak. A cég1 Zrt. értékesíti az országos lefedettségű országos műsorszóró infrastruktúrát tulajdonló és üzemeltető cég2 Kft. 100%-os üzletrészét. A vevő a alperes és cég7 Zrt. A tranzakcióval kizárólagos állami tulajdonba került az országos földfelszíni rádiós- és televíziós műsorszórás biztosítása, illetve a tevékenységhez szükséges, összesen 137 telephelyből álló – ezek között 90 saját tulajdonú adótornyot is magában foglaló – kritikus infrastruktúra, továbbá az Országos Légiriasztási Rendszer üzemeltetése is. A társaság portfóliójába több jelentős létesítmény tartozik. Ide sorolható a Széchenyi-hegyi Országos Mikrohullámú Központ (OMK), amely a televízió- és rádióműsorok szórásának és szétosztásának központi helyszíne. Szintén a vállalat tulajdonában van a Kárpát-medence teljes területét lefedő sugárzási kapacitással rendelkező solti középhullámú rádióadó állomás és torony. A portfólió része továbbá a tárnoki mérőállomás is, amely a különböző FM rádióadók minőségi paramétereinek elemzését végzi, valamint méri és rögzíti a DVB-T/T2 csatornák jelszintjeit és sávszélességeit. Az állomás emellett adatokat fogad és dolgoz fel több távvezérelt mérési helyről. A telephely fontos nemzetközi szerepet is betölt, hiszen többek között a SpaceCom és az IAI számára az AMOS műhold magyarországi monitoringállomásaként működik. Emellett a társaság üzemelteti az NMHH tulajdonában lévő Országos Légiriasztási Rendszert, amely egy esetleges vészhelyzet esetén minden TV-s és rádiós frekvencián keresztül képes az M1 televízió és a rádió adásával a teljes lakosság elérésére. Havaria helyzetekben a hálózat kulcsfontosságú szerepet tölt be a katasztrófavédelmi, honvédelmi és lakossági kommunikációs feladatok ellátásában.
[3] A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján kormányzati célú hírközlési tevékenységet kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltatók és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak végezhetnek. A Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdése értelmében a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a alperes és cég7 Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
[4] A Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdése sorolja fel a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak a rendelet alapján felelősségi körébe tartozó hálózat vonatkozásában kizárólagos jog alapján végzett tevékenységét. Ennek keretében többek között az alperes kizárólagosan végzi a 6. § (1) bekezdése szerint:
a) a kormányzati célú hálózat tervezését, a kormányzati célú hálózat előkészítését, létesítését, bővítését, fejlesztését, valamint fenntartására, működtetésére és üzemeltetésére irányuló szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: működtetés);
b) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges szerződések megkötését.
[5] A felperes 2026. január 19. napján közérdekű adatigénylést küldött az alperesnek.
[6] Az alperes a 2026. február 20. napján megküldött válaszában az adatkiadást megtagadta, üzleti titokra történő hivatkozással.
[7] A felperes az adatkiadás megtagadását nem fogadta el, törvényes határidőn belül közérdekű adat kiadása iránt keresetet terjesztett elő.
[8] Keresetlevél:
[9] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 15 napon belül az e-mail cím1 e-mail címre az alábbi közérdekű adatok kiadására:
1. A cég2 Kft. 100 %-os üzletrészének a alperes által történő megvásárlása tárgyában létrejött egy vagy több darab szerződés, ideértve a szerződés vagy szerződések esetleges mellékleteit, függelékeit, kiegészítését stb., valamint ezek esetleges módosításait.
2. Amennyiben a cég2 Kft. 100 %-os üzletrészének a alperes által történő megvásárlása tárgyában nem szerződés, hanem előszerződés jött létre, úgy ezen egy vagy több darab előszerződés, ideértve az előszerződés vagy előszerződések esetleges mellékleteit, függelékeit, kiegészítését stb., valamint ezek esetleges módosításait.
3. A cég2 Kft. 100 %-os üzletrésze értékének a meghatározását tartalmazó irat, pld. értékbecslés(ek), elemzés(ek), vagyonfelmérés(ek) stb.
4. Annak megjelölése, hogy a cég2 Kft. 100 %-os üzletrésze vételárának a finanszírozása pontosan mely forrásból – például állami költségvetési forrás, a alperes saját forrása, más köztulajdonban lévő gazdasági társaságtól kapott forrás, bankhitel stb. – történt.
5. Annak megjelölése, hogy a cég2 Kft. 100 %-os üzletrésze vételárának a megfizetése érdekében sor került-e állami garanciavállalásra, állami kezességvállalásra, állam általi tőkejuttatásra vagy állam általi támogatás nyújtására.
[10] A felperes kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perköltség megfizetésére.
[11] A felperes jogalapként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére, az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdésében, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 5. § (1) és (2) bekezdéseiben írtakra, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Infotv.) 1. §-ában foglaltakra, ezt meghaladóan az Infotv. 3. § 5. pontjára, 26. § (1).; 27. § (3) bekezdéseiben írtakra hivatkozott.
[12] A felperes érvelése szerint az alperes közfeladatot ellátó szerv, kizárólagos állami tulajdonban van, közpénzből gazdálkodik.
[13] A felperes állította, miszerint az alperes kizárólagos állami tulajdonú társaságként a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése által kijelölten kormányzati célú hírközlési szolgáltatóként működik és ilyen minőségében a 6. §-ban rögzítetten számos, kormányzati célú hírközléssel kapcsolatos tevékenységet kizárólagosan végez az országban. Felperes álláspontja szerint ebből következően alperes kétséget kizáróan közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezért az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles mind az Infotv. 26. § (1) bekezdése, mind az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján.
[14] A felperes a kiadni kért adatok tekintetében azt adta elő, hogy a 2025. december 9. napján megjelent sajtóközlemények alapjául szolgáló jogügylet, azaz a cég1 Zrt. tulajdonát képező, a cég2 Kft. alperes általi megvásárlásról szóló szerződéses dokumentációi, a megvásárolt üzletrésze értékének a meghatározását tartalmazó iratok, a finanszírozás forrásának megjelölése, valamint az, hogy az ügylet finanszírozása során sor került-e állami garanciavállalásra, állami kezességvállalásra, állam általi tőkejuttatásra vagy állam általi támogatás nyújtására, közérdekű adatok, így ennek kiadására az adatot kezelő alperes köteles.
[15] A felperes a keresetlevélben a pert megelőző adatkiadás megtagadása kapcsán vitatta, hogy üzleti titokra hivatkozással jogszerűen zárhatóak el az adatok az igénylő elől. vitatta, hogy a kiadni kért adatok üzleti titoknak minősülnek. Vitatta, hogy automatikusan az adatok üzleti titoknak minősülnének. A felperes rámutatott, hogy az üzleti titok kérdésében az Infotv. 27. § (3) bekezdése értelmében az alperesnek szükséges megjelölni konkrétan az üzleti titokkal érintett adatok körét és legalább adatfajtánként szükséges indokolnia, hogy az adat nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna számára.
[16] A felperes kiemelte azt is, hogy az Infotv. 30. § (5) bekezdése értelmében, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Mindebből következően felperes véleménye alapján az alperesnek mint adatkezelőnek már az adatigénylés elbírálásakor el kellett volna végeznie a közérdek-tesztet és annak eredményét indokolással ellátva ismertetnie kellett volna az adatigénylővel, mely kötelezettségét alperes elmulasztotta megtenni a felperesnek megküldött válaszában.
[17] A felperes jogi érvelésében citálta a Kúria Pfv.20.180/2024/8. számú precedensképes határozatát valamint ennek részeként a Kúria Pfv.IV.20.718/2018/12., Pfv.IV.20.861/2022/7., Pfv.IV.20.908/2022/6., Pfv.IV.21.124/2023/16. alatti döntéseit. Ennek alapján kiemelte, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján az üzleti titokra nem elegendő általánosságban konkrétumok nélkül hivatkozni. Hangsúlyozta, hogy a precedensképes felső bírósági döntés értelmében az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer szerint az adatkiadás megtagadásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a "nyilvánosságkorlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül {6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [40]}. Az adatkezelő felelőssége annak eldöntése, hogy egy dokumentumban, iratban mely adatok megismerését szükséges korlátozni. A védett ismeret nyilvánosságra hozatala - ha az az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna - csak akkor korlátozható, ha az adatkezelő bizonyítja döntésének jogszerűségét és a korlátozás indokoltságát, a szükségességet és arányosságot (Kúria Pfv.IV.21.441/2021/5.). Abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme, mint megtagadási ok konkrétan mely adattal összefüggésben áll fenn, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda beavatkozónak az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, ez az érdekmérlegelés nem végezhető el, az Infotv. 27. § (3) bekezdésére történő hivatkozás ezért nem lehet eredményes. Teljes dokumentum nem zárható el csak azért, mert abban olyan adat szerepel, amely vonatkozásában a nyilvánosságkorlátozás szükségessége fennáll. A közérdekű adatok megismerése szempontjából irányadó adatelv lényege ugyanis az, hogy a korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat - és nem pedig az azt tároló eszköz (irat) - tekintetében kell fennállnia.
[18] A felperes kiemelte azt is, miszerint annak megítéléséhez, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdésében foglalt megtagadási ok fennáll-e, elengedhetetlen a konkrét adat - a zárt irat tartalmára történő utalással megvalósított - olyan egyértelmű megjelölése, amely alapján a mellékletek megvizsgálásával együtt a bíróság számára megállapíthatóvá váljon: az alperes mely adat tekintetében hivatkozik az üzleti titokra. Az adatkezelő tényelőadása és a zártan kezelt iratok összevetése alapján kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy az alperes és az érintett által üzleti titoknak minősített adatot beazonosítsa (Kúria Pfv.IV.21.124/2023/16., Pfv.IV.21.190/2018/6.).
[19] A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes teljességgel elmulasztotta a közérdekű adatigénylések teljesítésének elbírálásakor megkövetelt érdekmérlegelést. Ennek okán felperes arra a következtetésre jutott, hogy az adatigénylés alperes általi érdemi indokolás nélküli megtagadása az Infotv. 26. § (1) bekezdésébe ütközik.
[20] A felperes az ellenkérelem előterjesztését követően a felperes az alperes alaki kifogását nem tartotta megalapozottnak.
[21] A felperes az alaki védekezéssel szembeni érvelésében vitatta, hogy a kereseti kérelme nem lenne kellően határozott, és ne lenne végrehajtható. E körben álláspontja alátámasztásaként citálta a Kúria. Pfv.21.243/2024/5. számú ítéletét, melyből kiemelte, hogy az Infotv. 28. § (3) bekezdés alapján a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben az a követelmény, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen az adatigénylő pontosan mely adat kiadását kéri. Az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre. A felperes e körben kiemelte, hogy információ hiányában nem tudta azt, hogy a jogügylet kapcsán volt-e előszerződés, a szerződésnek van-e melléklete. Az alperes kötelezettsége lett volna, hogy válaszában felhívja a felperes figyelmét arra, hogy egyes kiadni kért adatokat nem kezel, azonban ilyen tájékoztatást az alperes nem adott.
[22] A felperes az ellenkérelem előterjesztését követően vitatta, hogy a kiadni kért adatok nyilvánosan elérhetőek. E körben az volt az álláspontja, hogy amennyiben valamennyi a közérdekű adatigényléssel érintett adat nyilvánosan hozzáférhető, úgy az Infotv. 30. § (2) bekezdése értelmében az alperesnek kellett volna a nyilvános forrást pontosan megjelölnie. Az alperes azonban ilyen forrásra ellenkérelmében nem hivatkozott, ezért felperes előadása értelmében az alperesnek az adatkérés célhoz kötöttsége kapcsán levezetett érvelése is irreleváns.
[23] A felperes vitatta, hogy joggal való visszaélést valósít meg az adatkiadás iránti kérelme. Érvelése alátámasztásaként citálta a Kúria Pfv.IV.20.302/2025/7. számú határozatát, annak is [37] bekezdését, utalva a Kúria által Pfv.IV.20.130/2024/7.; Pfv.IV.20.557/2024/6.; Pfv.IV.20.861/2022/7. szám alatt közzétett jogesetekre is.
[24] A felperes vitatta, hogy meg kellene jelölnie, a közérdekű adatok kiadása milyen módon járul hozzá az Alaptörvény és az Infotv. szerinti célok teljesüléséhez. E körben hangsúlyozta, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perekben a bíróság 4 fő szempontot vizsgál, nevezetesen:
1) A kiadni kért adat az alperes kezelésében áll-e;
2) Az adatot kezelő alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e;
3) A kiadni kért adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e;
4)A megtagadási ok a nyilvánosság korlátozás alkotmányosan megengedett módjának tekinthető-e.
A felperes rámutatott arra, ha az első 3 szempontra igenlő a válasz, akkor a kiadni kért adatok nyilvánossága a törvény erejénél fogva biztosított. Felperes érvelése alapján nem mérlegelendő szempont, miszerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelezés elősegíti-e az átláthatóságot, a közpénzekkel való elszámolhatóságot.
[25] A felperes nem vitatta, hogy az alperes tevékenysége annak jogi, műszaki és technikai természete, célja tekintetében nemzetbiztonsági, honvédelmi okból kiemelkedő jelentőségű, illetve vészhelyzeti tevékenységet is ellát az alperes. A felperes azonban e körben arra mutatott rá, hogy az Infotv. önmagában az ilyen körülményekre történő hivatkozást, mint megtagadási okot nem ismeri.
[26] A felperes jogi érvelése alátámasztásaként hivatkozott a 4/2021. (I.22.) AB határozatban írtakra. Az AB határozat [42] bekezdéséből kiemelte, többek között a következő tartalmat: „ ... Ahogy arra az Alkotmánybíróság a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatában is rámutatott, a "közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog [...] más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható [I. cikk (3) bekezdés]" (21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [37]). Az információszabadság mint egy konkretizált kommunikációs alapjog, osztja a véleményszabadság korlátozhatóságára vonatkozó alkotmányossági mércét. Ebben a vonatkozásban az Alkotmánybíróság megerősítette azon korábbi gyakorlatát, amely szerint minél kevésbé kapcsolódik egy konkrét alapjog védelméhez a korlátozás által megvalósítandó cél, a korlátozás alkotmányos indoka annál szigorúbb igazolást követel. A véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben az Alkotmánybíróság ezt úgy fogalmazta meg, hogy a "mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely "intézmény" közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. köznyugalom)"" (21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [44]). Más szavakkal: az információszabadság legalább olyan szintű alkotmányos védelmet élvez, mint anyajoga, a véleménynyilvánítás szabadsága (lásd: 29/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [45]).
[27] A felperes kifejtett álláspontja az volt, hogy nincs olyan ok, ami miatt az alperes a közérdekű adatok kiadását jogszerűen megtagadhatja. Önmagában a honvédelmi, nemzetbiztonsági, vészhelyzeti tevékenység ellátása automatikusan nem minősül olyan oknak, ami mentén az adatkiadás jogszerűen megtagadható.
[28] A felperes következetesen azzal érvelt, hogy a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, ha "a közérdekű adat megismerése megakadályozható egy nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozással úgy, hogy a korlátozás tartalmi indokoltságának tényleges fennállása kétségtelen módon nem bizonyított, akkor ez a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül" (21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [56]; 29/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [51]; 4/2015. (II. 13.) AB határozat, Indokolás [37]). Ennek fényében a nyilvánosságkorlátozás csak akkor legitim, ha az érintett adatok kiadása reálisan az alkotmányosan elismerhető cél sérelmét jelentheti.
[29] A felperes rámutatott arra is, hogy Az Infotv. 27. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; i) kiberbiztonsági érdekből korlátozhatja. Ebből az következik, hogy a jogkorlátozás csupán meghatározott adatok vonatkozásában, törvény alapján rendelhető el. Felperes megítélése szerint alperes ellenkérelmében érdemben értékelhető nyilatkozatot az adatkiadás megtagadása kapcsán a konkrét adatok, illetve a konkrét adatok megismerését akadályozó, törvényben rögzített megtagadási okok megjelölése kapcsán nem tett, amely álláspontot a következők szerint indokolunk:
[30] A felperes nem vitatta, hogy a 209/2015. (XII.29.) Kormányhatározattal nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek nyilvánította a határozat 1. számú mellékletének 2.66 pontjában írtakra figyelemmel az alperest. Hivatkozása szerint azonban ez önmagában nem elegendő indok az adatkiadásnak az Infotv. 27. § (2) bekezdése alapján történő megtagadásához.
[31] A felperes vitatta, hogy az alperes a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdése alapján az adatkiadást jogszerűen tagadja meg.
[32] A felperes vitatta, hogy az alperes igazolta, miszerint a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében rögzített szervezeti kör tagja és ilyen minőségben az ott megjelölt tevékenységet végzi.
[33] A felperes vitatta, hogy az alperes a Takarékos törvény 7/I. § (2) és (3) bekezdéseibe írtak szerint az adatkiadás megtagadására jogosult. Vitatta az alperes azon érvelésének helyességét, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése bárkinek aránytalan sérelmet okozna. Az aránytalan sérelem vonatkozásában hivatkozott az Infotv. 30. § (5) bekezdésében foglaltakra is, hangsúlyozva, hogy amennyiben az adatkiadás megtagadása során az adatkezelő mérlegelését a törvény lehetővé teszi, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az alperes pedig az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem jelölte meg, hogy mely adatok minősítésére ki által és milyen számmal került sor. Ennek hiányában pedig az alperes hivatkozása a minősített adatok védelmére súlytalan.
[34] A felperes a kereseti kérelem 2. pontja kapcsán a felperes perbeli teljesítésként elfogadta, hogy előszerződés nem jött létre, visszautalva arra, hogy ezt a tényadatot alperes korábbi válaszában is közölhette volna a felperessel, ennek elmaradásával az alperes a felperesnek szükségtelen perindítási költséget okozott, amit a Pp. 86. § (2) bekezdése alapján kérte figyelembe venni.
[35] A felperes a kereseti kérelem 4. pontjával kapcsolatosan kifejtett alperesi állásponttal szemben előadjuk, hogy alperes egy gazdasági társaság, mely bár állami tulajdonban áll, ettől függetlenül gazdasági, üzleti jogviszonyok alanya, ilyen aspektusból felperes szerint nagyon is értelmezhető, hogy finanszírozásból valósult meg a felvásárlás. A felperes elismerte, hogy az alperes az adatigényt részben teljesítette azzal, hogy ellenkérelme szerint “alperes ezen állami, saját forráson túl banki hitelből is finanszírozta a vételár egy részét” és “az alperes „más köztulajdonban lévő gazdasági társaságtól forrást” nem kapott”, azonban az alperesi nyilatkozatból felperes szerint nem derül ki, hogy más egyéb úton sor került-e külső finanszírozásra.
[36] A felperes a kereseti kérelem 5-ös pontjával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az adatkiadást az alperes részben teljesítette, de azt nem merítette ki. Az ellenkérelem alapján felperes elfogadta, miszerint állami garanciavállalás, illetve állami kezességvállalás nem merült fel az ügylettel összefüggésben, de szükségesnek találta további alperesi nyilatkozat megtételét, mivel az adatigényt az alperes válaszával nem merítette ki.
[37] A felperes a 10. sorszám alatti válasziratában a beavatkozó ellenkérelmében foglalt azon állítást, hogy az akvicícióhoz tartozó adatok olyan üzleti titkot képeznek, amelyek indokolják a közérdekű adat kiadásának megtagadását, vitatta.
[38] A felperes a 10 sorszám alatti válasziratában a közérdek elsőbbségére kiemelten hivatkozott azon ok alapján, hogy az eladó társaság 38 %-ban, a vevő társaság pedig 100 %ban közpénzből gazdálkodik és állami tulajdonban áll.
[39] A felperes vitatta azon beavatkozó által előadott érvelést, hogy az üzleti titkot képező adatoknak a nyilvánosságra hozatala közvetlenül olyan aránytalan mértékű sérelmet okozna a beavatkozó, illetve a beavatkozó vállalatcsoportja részére, ami veszélyeztetné a piaci helyzetét és versenyképességét a versenytársakkal szemben. A felperes ennek kapcsán elemezte a beavatkozó honlapjának tartalmát, amelyet F/11. szám alatt mellékelt is. A honlap tartalmából beemelte nyilatkozatába a következő tartalmat:
[40] „A Csoport a legnagyobb technológiai, infokommunikációs, digitális infrastruktúra, valamint űr- és védelmi ipari tőkepiaci holding Magyarországon, melynek részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek. A Csoport integrált megközelítésben építi jelenlétét a nagy kapacitású hálózatok, adatközponti és nemzetközi adatkapcsolati infrastruktúrák, technológiai rendszerek, valamint ipari és védelmi megoldások területén, kiszolgálva lakossági, üzleti, kormányzati és nemzetközi ügyfeleket. A 9.750 munkavállalót foglalkoztató vállalatcsoport stratégiai célja, hogy hosszú távú befektetéseken, innováción és nemzetközi partnerségeken keresztül járuljon hozzá Magyarország és a régió digitális, technológiai és ipari fejlődéséhez”. Ugyanezen közlemény szerint “begyújtotta a rakétákat a Csoport: soha nem látott pénzügyi eredményeket ért el a cégcsoport. A Csoport történetének legerősebb pénzügyi évét zárta 2025-ben: konszolidált nettó árbevétele 733,88 milliárd forintra, EBITDA-ja 275 milliárd forintra emelkedett, mindkettő történelmi csúcsot jelent.”
[41] A felperes a fentiek ismeretében kifejezetten vitatta, hogy létezik olyan piaci környezet, amelyben a beavatkozónak valóban szembe kellene néznie olyan versenytárssal, amelynek a működésére figyelemmel a kiadni kért adatok nyilvánossága olyan aránytalan sérelmet okozhatna a beavatkozónak, ami indokolttá, szükségessé és arányossá tenné a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását.
[42] A felperes vita az alperesi beavatkozó azon érvelését, miszerint az adásvételi szerződésben meghatározott konkrét szerződéses rendelkezések belső üzleti tervek és stratégiák felfedésével jelentősen csorbulna a beavatkozó társaság, valamint a beavatkozó vállalatcsoportjának alkupozíciója a szerződéses partnerekkel szemben. A felperes ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a keresettel érintett adásvétel egyszeri és megismételhetetlen jogügylet volt, ekként álláspontja szerint értelmezhetetlen a beavatkozó azon nyilatkozata, miszerint az üzletrész adásvételi szerződés egyes szakaszainak nyilvánossága befolyásolná a piaci helyzetét, alkupozícióját.
[43] A felperes vitatta, hogy a beavatkozó belső működésére utaló információk érzékeny üzleti titkot képeznek, mind az eladói társaság helyzetére utaló információk. Vitatta, hogy ezen információk megismerhetősége közvetlen képet adna cég1 Zrt. likviditási helyzetéről, finanszírozási mozgásteréről és kockázatvállalási képességéről. Vitatta azt, hogy a piaci szereplők számára alkalmasak lehetnek az információk, a vállalat üzleti döntéseinek, alkupozíciójának és hosszú távú stratégiájának feltérképezésére. Kiemelte, hogy a cég1 Zrt. 38 %-os állami tulajdonban, a felvásárolt társaság pedig 100 %-os állami tulajdonban áll, amely tények önmagukban kizárják azt, hogy pusztán piaci alapon lehessen a nyilvánosságnak a pénzügyi helyzetükre gyakorolt esetleges hatásának vizsgálatát elvégezni. Emellett felperes arra is hivatkozik, hogy a beavatkozó érvelése túlságosan az általánosság szintjén marad, ami bírói felülvizsgálatra és különösen a jogkorlátozás szükségességének és arányosságának alátámasztására nem alkalmas.
[44] A beavatkozó által konkrétan megjelölt adatok elemzésével a felperes tételesen vitatta azt, hogy üzleti titokra hivatkozva jogszerűen tagadható meg a közérdekű adat kiadása. A következőket fejtette ki ebben a körben a felperes:
1. Megállapodás üzletrész adásvételéről „Előzmények”/B pont: a kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titokra történő hivatkozás.
2. Megállapodás üzletrész adásvételéről 1.1.b. „Eladói Kölcsönszerződések” (5. oldal), A teljes „Eladói Kölcsönszerződések” meghatározás: felperes álláspontja szerint kifejezetten szükséges az átláthatóság és elszámoltathatóság szempontjából a tranzakció finanszírozási struktúrájára vonatkozó lényegi információknak a nyilvánosság általi megismerhetősége.
3. Megállapodás üzletrész adásvételéről 1.1.b. ”Kulcsbeszállítók”: a kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titok hivatkozás. Felperes álláspontja szerint kifejezetten jelentősége van annak, hogy kik az ügylet során a kiválasztott beszállítói partnerek, mivel fontos információ az is, hogy a beszállítók valóban szakmai vagy más, nem kizárólag szakmai szempontok alapján kerültek kiválasztásra.
4. Megállapodás üzletrész adásvételéről 1.1.b. ”Kulcs Vevők” (9. oldal): a kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titok hivatkozás. a kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titok hivatkozás. Felperes álláspontja szerint kifejezetten jelentősége van annak, hogy kik a Céltársaság vevői, akik mellesleg vélelmezhetően állami szervek, mivel ez alapján is meg lehet ítélni azt, hogy a tranzakció valóban szükséges állami kiadás volt-e vagy sokkal inkább a beavatkozó vagyona gyarapítását célozta.
5. Megállapodás üzletrész adásvételéről 8. „Objektív megtérítési kötelezettségvállalás”: az adásvételi szerződést megkötő felek közötti kockázatmegosztás részletes és egyedileg kialakított rendszerét tartalmazzák akként, hogy a Céltársaság működésével összefüggő kockázatok azonosítását és azok kezelésének módját tartalmazzák. A kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titokra történő hivatkozás.
6. Megállapodás üzletrész adásvételéről 9.2. „Felelősségkorlátozás” (23-25. oldal): a felelősségkorlátozó rendelkezések az üzletrész adásvételt megkötő felek közötti egyedi kockázatmegosztási megállapodás eredményei, ezért felperes álláspontja szerint kifejezetten szükséges az átláthatóság és elszámoltathatóság szempontjából a tranzakció finanszírozási struktúrájára vonatkozó lényegi információknak a nyilvánosság általi megismerhetősége.
7. Megállapodás üzletrész adásvételéről 10.1 pont Céltársaság osztalék: felperes álláspontja szerint kifejezetten szükséges az átláthatóság és elszámoltathatóság szempontjából a tranzakciót követő osztalék-elszámolásra irányuló megállapodásnak a nyilvánosság általi megismerhetősége.
8. Megállapodás üzletrész adásvételéről 10.2 pont „Nettó Készpénz és Működőtőke Egyenleg”: felperes az adatok kiadását nem kéri
9. Megállapodás üzletrész adásvételéről 1. számú mellékletének 11. pont k) alpontja: felperes az adatok kiadását nem kéri
10. Megállapodás üzletrész adásvételéről 2. számú melléklete 2. Fejezet 1.1. pont: Kijelölt tanácsadók (Szakértők) nevei: az adásvételi szerződést megkötő felek által igénybe vett, illetve preferált szakmai partnerek körére vonatkozó információt tartalmaz. Felperes álláspontja szerint kifejezetten jelentősége van annak, hogy kik az ügylet során a preferált szakmai partnerek, mivel fontos információ az is, hogy a szakmai partnerek valóban szakmai vagy más, nem kizárólag szakmai szempontok alapján kerültek kiválasztásra.
11. Megállapodás üzletrész adásvételéről 2. számú melléklete 3. Fejezete Proforma kimutatás: a Céltársaság pénzügyi helyzetére és működésére vonatkozó, a tranzakció céljára összeállított belső pénzügyi modell a felperes álláspontja szerint kifejezetten szükséges információ az átláthatóság és elszámoltathatóság szempontjából, mivel ez alapján is meg lehet ítélni azt, hogy a tranzakció valóban szükséges állami kiadás volt-e vagy sokkal inkább a beavatkozó vagyona gyarapítását célozta.
12. Megállapodás üzletrész adásvételéről 3. számú melléklete: A mellékletben szereplő három táblázat együttesen a Céltársaság ingatlanaihoz kapcsolódó vagyoni és használati struktúrájának teljes körű feltérképezését tartalmazza. A kitakarni kért adatok a Céltársaság mint kizárólagos állami tulajdonban álló társaság adatai, ekként nyilvánosságuknak nem lehet korlátja az üzleti titokra történő hivatkozás.
13. Megállapodás üzletrész adásvételéről 4. számú melléklete (1-11. oldal): A mellékletben a Céltársaság (megrendelői és szolgáltatói szerződéses pozícióban egyaránt) beavatkozói vállalatcsoport tagjával kötött szerződései kerültek felsorolásra. A mellékletben a szerződésre vonatkozó információk (szerződés tárgya), valamint a szerződés megszüntetésére vagy fenntartására vonatkozó részletes feltételek szerepelnek. Felperes álláspontja szerint kifejezetten jelentősége van annak, hogy a beavatkozói cégcsoporttal milyen szerződéses kapcsolata van a Céltársaságnak, mivel ez is fontos szempont annak megítélése során, hogy a tranzakció valóban szükséges állami kiadás volt-e vagy sokkal inkább a beavatkozó vagyona gyarapítását célozta.
[45] A felperes kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perköltség megfizetésére.
[46] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
[47] Alaki védekezés:
[48] Az alperes alaki védekezése körében egyrészt arra hivatkozott, hogy a kereseti kérelem a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában írtaknak nem felel meg, mivel az ítéleti rendelkezésre irányuló határozott kereseti kérelmet nem tartalmazza.
[49] Az alperes, az alaki védekezés körében arra is hivatkozott, hogy a felperes kereseti kérelme olyan szinten általános, amiből a kiadni kért adatok köre konkrétan nem azonosítható. Sem formailag, sem tartalmilag nem állapítható meg, hogy mely adat kiadását kéri a felperes, így a jogalap fennállása esetén sem lehetne végrehajtható.
[50] Az alperes ellenkérelmében rámutatott arra is, hogy a közérdekű adat elhatárolandó a közérdekű adatokat tartalmaz dokumentumoktól, mint adathordozóktól. Erre tekintettel az adathordozók kiadására irányuló kérelem már önmagában sem felel meg a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja szerinti határozottságra vonatkozó kritériumnak.
[51] Érdemi védekezés:
[52] Az alperes nem vitatta, hogy közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet. Az alperes állította, hogy tevékenysége honvédelmi, nemzetbiztonsági, vészhelyzeti, hírközlési tevékenység.
[53] A felperes vitatta, hogy a kereseti kérelem alapján azonosítható, hogy a kiadni kért adatok miként járulnak hozzá a közpénzek a nemzeti vagyon felhasználásával, kezelésével összefüggő átláthatóság teljesüléséhez.
[54] Alperes ellenkérelme alapján úgy az Alaptörvényből, mint a speciális jogszabálynak tekinthető Infotv-ből hivatkozott rendelkezéseiből is az következik, hogy a közérdekű adat kiadására vonatkozó jog nem öncél, hanem az kifejezetten célhoz kötött, mégpedig az Alaptörvény által meghatározottan ahhoz a célhoz van kötve, hogy közpénzek, a nemzeti vagyon felhasználása, kezelése átláthatóságát és a közélet tisztaságát segítsék elő, vagy biztosítsák.
[55] Alperes ellenkérelme értelmében ugyanezt az Alaptörvényben meghatározott célt viszi tovább az Infotv. 1. §-a szerinti célmeghatározás is, mely kifejezetten a közügyek átláthatósága céljából biztosítja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, illetve terjesztéséhez fűződő jog érvényesítését.
[56] Az alperes álláspontja a fentiek alapján az volt, hogy mindezekből dogmatikailag és logikailag is következik, miszerint a közérdekű adatok kiadására irányuló igény akkor felel meg a célhoz kötöttségi követelményeknek, ha és amennyiben a megismerni, kiadni kért, közérdekűnek állított adatok a kiadási igény közlésének időpontjában még nem ismertek. Amennyiben a közérdekű adatigényléssel érintett adatok a közérdekű adatigénylés időpontjában már nyilvánosan hozzáférhetőek, úgy a közérdekű adatigénylés i) nem rendelkezik az Alaptörvényben és az Infotv-ben meghatározott céllal, mert már ismert adatok kikérése és az erre irányuló igény teljesítése nem biztosítja jobban az átláthatóságra vonatkozó törvényi célt, mint a publikusan már elérhető ugyanilyen adatok hozzáférhetősége, ii) ilyen esetben a közérdekű adatigénylés akár joggal való visszaélésnek is minősíthető, hiszen ha valaki egy közfeladatot ellátó szervezetet abból a célból működtet, foglalkoztat, hogy számára olyan adatok kiadását tegye lehetővé mely adatok – saját keresetbeli tényállításai szerint – már bárki által hozzáférhetően megjelentek a médiumokban, úgy olyan többleterőforrás igénybevételére kéri „kötelezni” az említett szervezetet, amely más közfeladat teljesítésétől vonhatja el az erőforrásokat.
[57] Az alperes a fentiek értelmében állította, hogy a felperes olyan adatok kiadását kéri, amelyek már nyilvánosan hozzáférhetőek, így azokat a felperes maga is ismeri. Az alperes állította, hogy ez a felperes kereseti kérelmének tartalmából egyértelműen megállapítható.
[58] Az alperes az adatmegtagadás okaként elsősorban arra hivatkozott, hogy törvényi korlátozás áll fenn, ami az adatkiadás akadálya.
[59] Az alperes kiemelte, hogy a perbeli akvizícióval összefüggésben a 385/2025. (XII.8.) Kormányrendelet az ügyletet „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette, ezért külön formális minősítés nélkül is a kiadni kért adatok a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint minősülnek egyúttal olyannak tekintendőek, amelyek az Infotv. 27. § (2) bekezdés a), b) és i) pontjai szerint olyan adatnak minősülnek, amelyek kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni.
[60] Az alperes az által kifejtett érdemi védekezésben elsődlegesen az adatkiadás megtagadásának törvényi okát abból vezette le, hogy az alperesi tevékenység, honvédelmi, nemzetbiztonsági, vészhelyzeti tevékenységgel függ össze. Ezen infokommunikációs feladatokat, biztonságosan ellátni, kockázatmentesen végezni kizárólag abban az esetben lehet, ha az adatok nem kerülnek nyilvánosságra. Az alperes álláspontja szerint külön formális minősítés nélkül is olyan adatok, amelyek a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjai szerint minősülnek, egyúttal olyannak tekintendőek, amelyek kiadása az Infotv. 27. § (2) bekezdés a), b) és i) pontjai szerint, jogszerűen tagadható meg.
[61] Az alperes ellenkérelme alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos törvény) 7/I. § (1) bekezdése értelmében a kiadni kért adatok tekintetében maga a jogszabály deklarálja az adatkiadás megtagadását, ezért minden további körülmény vizsgálata szükségtelen. Az adatkiadást érdekmérlegelés nélkül kell megtagadni, ezért további körülmények vizsgálata szükségtelen. Ennek okán pedig az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjában írtakra figyelemmel a kereseti kérelemben megjelölt adatok nem ismerhetőek meg.
[62] Az alperes a fentieken túlmenően hivatkozott arra is, hogy a Takarékos törvény 7/I. § (2) bekezdés alapján is megtagadható az adatok kiadása, mivel az az üzleti tevékenység szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A 7/I. § (3) bekezdése értelmében pedig alperes szerint azért aránytalan a sérelem, mert az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
[63] Az alperes jogi érvelése részeként hangsúlyozta, hogy a 346/2010 (XII.28.) számú Kormányrendelet, különösen a 6. § (2) bekezdés c), d), e), f) és (3). bekezdés c), e) pontjaiban rögzített alperesi tevékenység, nyilvánvalóvá teszi, hogy a alperes funkciója szorosan összekapcsolódik egyebek mellett a honvédelmi, nemzetbiztonsági, veszélyhelyzeti tevékenységgel. Ezen helyzetekben kell az infokommunikációs feladatokat honvédelmi, nemzetbiztonsági és veszélyhelyzeti körülmények között azok kezelése céljából ellátnia, biztosítania. Alperes nem vitatta, hogy ezek a tevékenységek közfeladatok. Alperes azonban a feladatokat elemezve azt hangsúlyozta, hogy ezen feladatok ellátása céljából az alperes által megkötött szerződések, különösen, amelyek ezen feladatok ellátásának technikai, műszaki feltételeit biztosítják, olyan szenzitív adatok, amelyeknek a nyilvánosság általi, vagy bárki általi hozzáférhetősége, de facto és de iure is korlátozást igényel. Ellenkező esetben ugyanis ezen honvédelmi, nemzetbiztonsági, veszélyhelyzeti infokommunikációs feladatokat biztonságosan ellátni, vagy legalábbis kockázatmentesen végezni nem lehet.
[64] Alperes hangsúlyozta, miszerint a perbeli akvizíció lebonyolítását megelőzően is egyik alapvető feladata volt az alperesnek, hogy nemzetbiztonsági, honvédelmi, veszélyhelyzeti kommunikációt biztosítson és ellássa a már korábban hivatkozott 346/2010 (XII.28.) Kormányrendelet 6. §-a szerinti feladatokat, továbbá a cég2 Kft. tervezett alperesbe történő beolvasztásával ennek a társaságnak műszaki, technikai létesítményei megszerzésével az azok feletti rendelkezésével további, a honvédelmi, nemzetbiztonsági vész és katasztrófahelyzeti kommunikáció biztonságos folytatásához szükséges képességeket szerzett meg. Emellett megszerezte és a beolvadásig a megvásárolt társaságon keresztül, majd a beolvadást követően saját maga biztosítja a jövőben az Országos Légiriasztási Rendszer üzemeltetését és ezen, valamint az előzőekben már említett tevékenységekhez szükséges kritikus infrastruktúra működtetését is (137 telephely, 90 saját tulajdonú adótorony, stb.).
[65] Az alperes az alábbiakkal indokolta, hogy tevékenysége annak jogi, műszaki és technikai természete, célja miért teszi a alperes-t nemzetbiztonsági, honvédelmi, stb. okból kiemelkedő jelentőségűnek:
a) A kormány a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló 2009/2015 (XII.29.) Kormányhatározattal alaptörvényi és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény felhatalmazása alapján nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek nyilvánította a határozat 1. számú mellékletének 2.66 pontja szerint a alperes-t.
- Ugyanezen Kormányhatározat 2.22 pontja ugyanígy nemzetbiztonsági védelem alá eső szervként rögzítette a cég5 Zrt.-t is.
- Ezen Kormányhatározat 1. számú melléklet 2.4 pontja az cég8 Zrt. és tagvállalatait (köztük természetesen az cég6 Zrt.-t is) szintén nemzetbiztonsági védelem alá helyezte,
- mint ahogy az 1. számú melléklet 2.31 pontja az cég9 Zrt.-t is.
Az alperes a fentiek alapján kiemelte, miszerint a alperes saját jogon is nemzetbiztonsági védelem alá eső szervezet, ráadásul a keresetben is tényállási elemként felperes által előadott módon az alperesbe beolvadt további két olyan társaság távközlési tevékenysége is, amely szintén önmagában is nemzetbiztonsági védelem alatt állott (cég5 egyes feladatai, cég6), majd a jelen perrel érintett akvizíció révén harmadik, saját magával, saját jogon is nemzetbiztonsági védelem alatt állott szervezetként az cég9 Zrt. jogutódjaként a cég2 Kft. is tervezetten beolvad az alperesbe, így álláspontja alapján nem vitásan még erősödött a nemzetbiztonsági védelem jelleg.
b) Másrészt az alperes hangsúlyozta, miszerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bekezdése rögzíti, hogy … távközlési tevékenységet vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat fő tevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységhez kapcsolódóan kötött szerződésben foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat kezelésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjaira figyelemmel – korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.
Ugyanezen törvény (2) bekezdése rögzíti: „Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.”
Végül e törvény 7/I. § (3) bekezdése rögzíti az arányossági „tesztet” akként, hogy „Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.”
c) Az alperes továbbá rámutatott, hogy a perbeli akvizícióval összefüggésben a 385/2025 (XII.8.) Kormányrendelet az ügyletet „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette, rögzítve azt is, hogy a Csoport Kft. feletti „közvetlen egyedüli irányításszerzést.
– Magyarország vészhelyzeti tájékoztatási ellátásbiztonsága érdekében – közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősíti.”
[66] Az alperes az Alaptörvény 28. cikkében foglalt zsinórmérték alkalmazására utalva a fentiek alapján következetesen azzal érvelt, hogy az alperes tevékenysége és a perbeli tranzakcióval átvett beolvasztott Csoport Kft. tevékenysége együtt az akvizícióval átvett infrastruktúrával olyan, mint amely honvédelmi, nemzetbiztonsági, vészhelyzeti kommunikációs, katasztrófavédelmi, az országos légiriasztási rendszer működtetését szolgáló tevékenység és mint ilyen nemzetbiztonsági védelem alatt áll. A Magyarország közvetlen szomszédjában évek óta zajló háború okán a perben kiadni kért adatok olyan szenzitív adatok, amelyeknek az adatkezelőn kívüli másik fél részére való hozzáférhetővé tétele nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekek súlyos kockázatával járna vagy járhatna. Mivel a közérdekű adat megismerésének joga nem abszolút jog, az szükséges és arányos mértékben korlátozható. A nemzetbiztonsági érdek közérdek, illetve a magyar állampolgárok biztonságának érdeke nagyobb fokú védelmet élvez az adott jogviszonyban. Az állampolgárok biztonságának érdeke jobban szolgálja a közérdeket, mint az adott jogviszony keretében a közérdekű adatok kiadása. Az adott jogviszony keretében a honvédelmi, nemzetbiztonsági érdek, mint alkotmányos jog felülírja a kollízióban érintett másik alapjogot a közérdekű adatigénylésre vonatkozót.
[67] Az alperes jogi érvelésének alátámasztásaként citálta a Kúria Pfv. IV.21.217/2021/5. szám alatti döntését. Az alperes érvelése szerint a precedensképes határozat nagy hasonlóságot mutat a jelen ügybeni jogvitában eldöntendő jogkérdéssel. A kúriai döntésből az alperes az alábbiakat emelte ki: „… az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogában fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érdek védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható, az Alaptörvény I. Cikk (3) bekezdése alapján”
[68] „A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül helytállóan állapította meg, hogy az adatkiadás korlátozásának jogszabályban meghatározott előfeltételei a jelen esetben fennálltak. Az Infotv. 27. § (2) bekezdésének megfelelően a korlátozásról törvény rendelkezett (Kgt.tv.) a korlátozás alá eső adatfajtákat konkrétan megjelölve…” „A V.H. nem vitatottan az ország villamosenergia termelésének jelentős hányadát adja, a részvényeinek adásvételéről kötött szerződések ezen tevékenységére közvetlenül vonatkozik. Az adásvételi szerződés egyben a Kgt. 1. mellékletének 7. pontja alá eső tárgykörbe tartozik, a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések alapvetően a jogszabályban meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatokat tartalmazzák”
„Helytállóan került az is megállapításra, hogy a kérdéses adatok kiadásának megtagadásához szintén alkotmányosan védendő érdek, azaz nemzetbiztonsági érdek kapcsolódik.”
[69] A kúria idézett határozatát az alperes alkalmazhatónak tartotta a jelen perbeli ügy érdemi elbírálása vonatkozásában is, a rendkívüli hasonlatossága okán.
[70] Az alperes a kereseti kérelem 2-es pontjában kiadni kért adatok tekintetében azt adta elő, hogy előszerződés nem jött létre.
[71] Az alperes a kereseti kérelem 3-as pontja tekintetében azt adta elő, hogy az adatkiadás megtagadás oka egyrészt az, hogy a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósultak, a közérdekű adat kiadását, ezért további mérlegeléssel meg kell tagadni az Infotv. 26. § (1), 27. § (2) bekezdés b), e) f) pontja, valamint a takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdés alapján. Másodsorban pedig üzleti titokra hivatkozott az adatkiadás megtagadása okaként.
[72] Az alperes a kereseti kérelem 4. pontja vonatkozásában továbbá azt adta elő, hogy az adatigénylés, de facto és de iure értelmetlen. Az alperes előadta, hogy más köztulajdonban lévő gazdasági társaságtól forrást nem kapott. Az adatkiadás megtagadási okaként a korábbiakban írtakra hivatkozott.
[73] A kereseti kérelem 5-ös pontja tekintetében az alperes rögzítette, hogy állami garanciavállalás, illetve állami kezességvállalás nem merült fel az ügylettel összefüggésben.
[74] Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy a felperesnek a jogi érdekeltségét is igazolnia kellett volna ahhoz, hogy közérdekű adat kiadása iránti igénnyel jogszerűen fordulhasson alpereshez. A felperes, azonban jogi érdekét nem valószínűsítette, ami elkerülhetetlen lenne az Alaptörvény 28. cikkének helyes és következetes érvényre juttatása érdekében. Az alperes ezt az érvelést azért is emelte ki, mert következetesen állította, hogy az akvizícióval érintett technológiai eszközök infrastruktúra paraméterei ismertek a vételár hibahatáron belüli összege szintén a médiában megjelent információk alapján tudható. Másrészt a felperes nemzetközi szervezet magyarországi filiáléja az adatok korlátozás nélküli kikerülése az adatkezelő birtokából egy nemzetközi szervezet felé jelentős honvédelmi, nemzetbiztonsági kockázattal járna.
[75] Az alperes a 2026. április 2. napján megtartott tárgyaláson a kereseti kérelem 3. pontja tekintetében előadta, hogy cégértékelés készült, ami érvelése alapján döntéselőkészítő jellege okán olyan adatokat tartalmaz, ami adatkiadás megtagadási ok. Ezt az alperes anyagi pervezetést követően sem részletezte és bizonyítási indítványa sem volt az érdekmérlegelés jogszerűségének igazolására.
[76] Alperesi beavatkozó ellenkérelme:
[77] Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
[78] Az alperesi beavatkozó az eljárás megszüntetését kérte ugyanazon okból, amire az alperes alaki védekezésében hivatkozott.
[79] Az alperesi beavatkozó érdemben a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a kiadni kért adatok a beavatkozó, valamint a beavatkozó érdekkörébe tartozó jogi entitásokkal kötött polgári jogi jogviszonyt testesítenek meg, annak tartalma kihatással van a beavatkozó, valamint a beavatkozó vállalat csoportjának gazdasági, piaci és versenyhelyzetére, továbbá a szerződésbe foglalt adatok jelentős része a beavatkozó, illetve a beavatkozó vállalatcsoportjának üzleti titkát képezik.
[80] Az alperesi beavatkozó jogi érvelésében az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (1) bekezdésében, továbbá az Infotv. 27. § (3) bekezdésében írtakra hivatkozott.
[81] Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében kifejtettek szerint az üzleti titkot képező adatoknak a nyilvánosságra hozatala közvetlenül olyan aránytalan mértékű sérelmet okozna a beavatkozó, illetve a beavatkozó vállalatcsoportja részére, ami veszélyeztetné a piaci helyzetüket és versenyképességüket a versenytársakkal szemben.
[82] Az alperesi beavatkozó hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog nem terjed ki automatikusan az adásvételi szerződés minden egyes üzleti technikai vagy kockázatmegosztási elemére. A piaci helyzet és a versenyképesség veszélyeztetése tekintetében álláspontja szerint figyelembe veendő, hogy az adásvételi szerződésben meghatározott konkrét szerződéses rendelkezések (felelősségkorlátozás mértéke, szerződést megerősítő biztosítékok), belső üzleti tervek és stratégiák belső működésének felfedésével jelentősen csorbulna a beavatkozó társaság, valamint a beavatkozó vállalatcsoportjának alkupozíciója a szerződéses partnerekkel (vevőkkel, beszállítókkal, alvállalkozókkal illetve a jövőbeli tranzakciókban érintett üzleti partnerekkel) szemben. A belső működésre utaló információkon belül is érzékenyebb üzleti titkot képező információnak minősülnek a cég1 Zrt. mint eladói társaság pénzügyi helyzetére (ideértve különösen a hitelszerződésekre, vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás adatai) utaló információk. Ezen információk megismerhetősége közvetlen képet adna a cég1 Zrt. likviditási helyzetéről, finanszírozási mozgásteréről és kockázatvállalási képességéről, amely a piaci szereplők számára alkalmas lehet akár a cég1 Zrt., akár a beavatkozó, akár a beavatkozó vállalatcsoportja üzleti döntéseinek, alkupozíciójának és hosszútávú stratégiájának feltérképezésére. A kedvezőtlenebb alkupozíció megnyilvánulhat árképzésben, vagy akár szerződési feltételekben (pl.: felelősségvállalás és kockázatmegosztás mértékében vagy biztosítékok kikötése esetén) is különösen, ha a szerződéses partnerek a beavatkozóval szemben bizalmatlanná válnának.
[83] Az alperesi beavatkozó kiemelte, miszerint az üzleti titkot képező információ nyilvánosságra hozatala mind az alperes, mind az adásvétellel érintett társaság (azaz a cég2 Kft. a továbbiakban úgy is mint: céltársaság), mind pedig a beavatkozó vagyonában, illetve a beavatkozói vállalatcsoportban jelentős kárt eredményezhetne. Az üzleti titkot képező információ nyilvánosságra hozatala következtében a tervezett üzleti döntések véghezvitele ellehetetlenülne, mivel a beavatkozó üzletmenetében olyan mértékű károk és nem várt többletkiadások (értsd: alacsonyabb bevételi források, növekedő költségek) keletkeznének, amellyel a tranzakcióval várt nyereség elmaradna a tervezettől. Az adásvételi szerződés konkrét szerződéses feltételeinek nyilvánosságra hozatala közvetett módon pedig a beavatkozó vállalatcsoportján belül tervezett jövőbeli akvizíciók során is negatív hatást fejthet ki. Az adásvételi szerződés konkrét szerződéses feltételeinek nyilvánosságra hozatala ugyanis megismerhetővé teszi a beavatkozó alkupozícióját, piaci helyzetét.
[84] Az alperesi beavatkozó azt is felhozta az üzleti titok körében, hogy a beavatkozó jövőben tervezett üzleti döntései, stratégiái és tranzakciói végrehajtásában esetlegesen felmerülő nem várt többletkiadások, végső soron akár ellehetetlenülést eredményezhetnek, amennyiben a keresetben kért adtok kiadásra kerülnek. Mindezek pedig véleménye alapján a beavatkozóra, mint a cég1 Zrt. többségi tulajdonosi befolyással rendelkező társaságra nézve olyan nem várt hátrányos hatást is eredményezhetnek, amely a beavatkozó (beavatkozó) mint tőzsdén jegyzett társaság tőzsdei értékét is befolyásolja. Amennyiben pedig a beavatkozó a jövőben tervezett üzleti döntéseivel, stratégiáival és tranzakciókkal a várt növekedést nem tudja elérni, akkor a beavatkozó részvényeinek értéke csökkenhet, végső soron pedig a beavatkozó részvényesei a – a tervezett növekedéshez viszonyított – várt osztalékhoz képest alacsonyabb mértékű osztalékhoz jutnának, amellyel a beavatkozó befektetői, különös tekintettel a kisbefektetőkre, bizalmukat veszthetik, és elfordulhatnak a társaságtól.
[85] Az alperesi beavatkozó az M/3. szám alatti mellékletben jelölte meg azokat az adatokat, amelyek vonatkozásában üzleti titokra hivatkozott. Ezek a következők voltak: 1. A megállapodás üzletrész adásvételéről előzmények/B. i. és ii. alpontjai; Az eladói kölcsönszerződések; A kulcsbeszállítók nevei; A kulcsvevők nevei és adatai az objektív megtérítési kötelezettségvállalás; A megállapodás teljes 9.2. pontja a felelősségkorlátozó rendelkezések; A teljes 10.1. pont a céltársaság osztalék címszó alatt; A teljes 10.2. pont ” nettó készpénz és működő tőke egyenleg” rész; A 2. számú melléklet 2. fejezet 1.1. pontja a kijelölt tanácsadók (szakértők) nevei; A 2. számú melléklet 3. fejezete proforma kimutatás; A 3. számú melléklet; A 4. számú melléklet.
[86] Az alperesi beavatkozó az ellenkérelméhez M/3. számú mellékletként csatolt táblázatban bemutatta, hogy érvelése szerint milyen konkrét egyediesített okból minősülnek üzleti titoknak az adatok, másrészt arra is kitért részletesen, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala milyen konkretizált, aránytalan sérelmet eredményezne.
[87] Az alperesi beavatkozó az üzleti titok konkrét megjelölése tekintetében több okot sorolt fel, köztük hivatkozott arra, hogy az információk alkalmasak arra, hogy 3. személyek, vállalatcsoportok részben vagy egészben lemásolják a Csoport vállalatcsoport működési és szervezeti modelljét, a tranzakció finanszírozási struktúrájára vonatkozó lényegi információk gazdasági értékkel bírnak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a jövőbeli tranzakciós tárgyalásokat, az adatok a társaság működésének olyan elemeit tükrözik, amelyek önálló gazdasági értékkel bírnak, megszerzésük jelentős idő-, költség- és erőforrás- ráfordítást igényelne bármely 3. személy piaci szereplő részéről, valamint az információk nyilvánosságra hozatala lehetővé tenné versenytársak számára, hogy célzottan lépjenek kapcsolatba a céltársaság kulcsbeszállítóival és vevőivel megkerülve a piacra lépéshez szükséges befektetéseket. A felelősségkorlátozó kikötésekből 3. személyek következtetni tudnak arra, hogy a felek milyen üzleti kockázatokat és milyen mértékben áraztak be a tranzakció során, az adatok lehetővé teszik a tranzakció pénzügyi struktúrájára vonatkozó érdemi következtetések levonását. Az adatok a beavatkozó vállalatcsoport belső struktúrájára és működésére vonatkozó információt hordoznak, az adatok a belső pénzügyi modellezést megismerhetővé teszik, amely önálló gazdasági értékkel bír, az értékelési módszertan és a pénzügyi modellezés kialakítása jelentős szakmai és pénzügyi ráfordítást igényel, ami az üzleti tevékenység egyik kulcseleme. Az ingatlanokra vonatkozó adatok önálló gazdasági érdekkel bíró, feldolgozott adatnak minősülnek.
[88] A peres felek nyilatkozati alapján:
-Az alperesi beavatkozó a szerződés vonatkozásában hivatkozott üzleti titokra.
-A felperes 6. alatti válasziratában a kereseti kérelem 2. pontja tekintetében a peres eljárás során azt a nyilatkozatot tette, hogy az előszerződést érintően az alperes a választ megadta, azonban a felperes nem állt el a kereset ezen része tekintetében a keresettől, ezért a bíróság ebben a részében a teljes kereseti kérelemről döntött.
-A felperes 6. alatti válasziratában a kereseti kérelem 4. pontja tekintetében részben teljesítettnek tekintette az adatkiadást az ellenkérelembe foglalt alperesi nyilatkozat alapján, abban a körben, hogy az alperes banki hitelből is finanszírozta a vételárat, és más köztulajdonban lévő társaságtól forrást nem kapott. A teljesített rész tekintetében a felperes nem állt el a keresettől, ezért a bíróság a teljes kereseti kérelemről döntött.
-A felperes 6. alatti válasziratában a kereseti kérelem 5. pontja tekintetében részben teljesítettnek tekintette az adatkiadást az ellenkérelembe foglalt alperesi nyilatkozat alapján, abban a körben, hogy állami kezességvállalás és állami garanciavállalás nem merült fel az ügyben. A teljesített rész tekintetében a felperes nem állt el a keresettől, ezért a bíróság a teljes kereseti kérelemről döntött.
-Az alperes a 2026. április 2. napján megtartott tárgyaláson a kereseti kérelem 3. pontjában kiadni kért adatokat érintően azt a nyilatkozatot tett, hogy cégértékelés készült, amit felperes nem vitatott.
[89] A kereset alaptalan az alábbiak szerint:
[90] Az alaki védekezés alaptalan:
[91] Az eljárás megszüntetés iránti kérelmet (alaki védekezés) a bíróság a 2026. április 2. napján megtartott tárgyaláson elutasította.
[92] Az eljárás megszüntetésére a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján abban az esetben sem lenne lehetőség, ha a bíróság határozott kereseti kérelem hiányában bocsátotta volna ki a keresetlevelet, mivel a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hiányok miatti keresetlevél visszautasítás oka a Pp. 240.§ (1) bekezdés a) pontban deklarált visszautasítási okok (Pp. 176.§ (1) bekezdés a)-i) és a 176.§ (2) bekezdés a)-c) pont), nem szerepelnek. (Vagyis, ha a kereset közlését követően a perindítás hatályai beállnak, az eljárás megszüntetésére nincs mód abban az esetben, ha a Pp. 170. § (1) bekezdés a) pontjában írtaknak a keresetlevél nem felelt meg azon ok miatt, hogy nem határozott és nem tartalmaz végrehajtásra alkalmas módon megfogalmazott petitumot.
[93] Az alperes azon hivatkozása, hogy a kereseti kérelem általános, abból a megismerni kívánt adatok pontos köre nem azonosítható, a bíróság megítélése szerint súlytalan alperesi kifogás. Egyrészt a pert megelőző adatigénylés során az alperes nem tájékoztatta arról a felperest, hogy a kiadni kért adatokat nem tudta azonosítani. Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására 28.§ (3). Erre nem került sor. Másrészt a közérdekű adat kiadása iránti perekben az adatigénylő az információs aszimmetria okán értelemszerűen nincsen azon információk birtokában, amelyek kiadását kéri. Az adatigénylőtől az információs deficit miatt a következetes gyakorlat nem várja el, hogy pontosan meg tudja jelölni, milyen dokumentum, vagy adathordozó tartalmazza a kiadni kért adatokat. A következetes bírói gyakorlat alapján a közérdekű adat kiadása iránti perekben nem követelhető meg a felperestől az, hogy mindenre kiterjedő részletességgel és tartalommal tudja meghatározni azt, mit kíván kiadatni az alperestől. Az adatigénylő kérelmében elég, ha körülírja azon adatok körét, amelyek kiadását kéri, illetőleg tartalma szerint beazonosítható(ak) a kiadni kért adat(ok). A bíróság megítélése szerint a felperes közérdekű adatok kiadása iránti kérelme és ennek alapján a közérdekű adat kiadása iránti kereseti kérelme, a keresetlevéllel szemben támasztott formai és tartalmi kritériumoknak megfelelt.
[94] A bíróság e körben osztotta a felperes érvelésében kifejtetteket és alkalmazhatónak találta a Kúria Pfv.21.243/2024/5. számú ítéletében foglaltakat. A felperes kereseti kérelme a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben támasztott azon követelménynek, hogy abból egyértelműen meghatározható legyen az igénylő pontosan mely adat kiadását kéri, megfelelt. Az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható volt az igényelt adatok köre. Ekként a bíróság az alperes és az alperesi beavatkozó alaki kifogását alaptalannak találta.
[95] A kereset alaptalan az alábbiak szerint:
[96] A bíróság mindenekelőtt rámutat arra, miszerint a célhoz kötöttség fogalmát az alperes által meghivatkozott tartalomtól az adott ügy szempontjából eltérően értelmezi. Az alperes ellenkérelmében részletesen kifejtette, hogy a közérdekű adat kiadására vonatkozó jog nem ön- cél, hanem az kifejezetten célhoz kötött, mégpedig az Alaptörvény által meghatározottan ahhoz a célhoz van kötve, hogy közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának ellenőrzését, a közpénz kezelésének átláthatóságát és a közélet tisztaságát segítsék elő, vagy biztosítsák. A bíróság megítélése szerint az alperes által meghivatkozott védekezésben kifejtett érvelés a törvény célját értelmezi, de nem a célhoz kötöttség fogalmához igazodóan. Az Infotv. 1.§-a értelmében a törvény célja, a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint az adatok szabad áramlása, illetve a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A felperes keresete ezen törvényi cél megvalósulását szolgálja, mivel alperes által sem vitatottan közérdekű adat megismerésére irányul. A célhoz kötöttség, mint alapelv pedig az Európai Parlament és a Tanács (EU 2016/679. Rendelete (GDPR) tekintetében a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelv, mely kimondja, hogy a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azok nem kezelhetőek ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon. Ennek értelmében nem gyűjthető és tárolható személyes adat meghatározott cél nélkül tetszőleges jövőbeni felhasználásra. Bíróság megítélése szerint az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye és a készletező adatgyűjtés tilalma, ekként a közérdekű adatok kiadása iránti perben nem bővíthető olyan tartalommal, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelmet előterjesztő szempontjából vizsgálni kell azt, hogy az adatot milyen célból igényli. A közérdekű adat megismerése iránti igény az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján feltételhez nem kötött, bárki igényt nyújthat be. A kérelmet indokolni nem kell. A kérelmező az adatokat szabadon terjesztheti. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés utolsó fordulata alapján a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodással. Az Alaptörvény VI. cikk bekezdése deklarálja, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, vagyis a közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez való jog Alaptörvényben deklarált alapvető jog. Ekként az alperes azon hivatkozása, hogy a felperes joggal való visszaélést valósít meg az adatkiadás iránti kérelemmel, mivel nem jelölte meg azt, milyen célból igényli az adatot, nem fog helyt. A bíróság megítélése szerint sem az Alaptörvény, sem az Infotv. nem tartalmaz olyan jogszabályi rendelkezést, amely az adatigénylő kötelezettségévé teszi, hogy akár az adatigénylés célját, indokait, felhasználásának terjesztésének módját, formáját, az erre vonatkozó utalást előadja.
[97] A felperesnek nincs olyan kötelezettsége, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelemben megjelölje, milyen módon járul hozzá az adatok megismerése, az Alaptörvény és az Infotv. szerinti célok teljesüléséhez. E körben a bíróság a felperes érvelését osztotta.
[98] A bíróság megítélése szerint annak sincsen jelentősége, hogy a közérdekű adatok, melyeket az adatigénylő kiadni kér már bármikor nyilvánosan hozzáférhetővé váltake. Amennyiben igen, az sem gátolja a közérdekű adatigénylést. Ebben az esetben a közérdekű adatot kezelőnek, mint ahogy arra a felperes helytállóan hivatkozott az Infotv. 30. § bekezdése értelmében a nyilvános forrást meg kell jelölnie. A bíróság megítélése szerint azonban abból, hogy a kiadni kért adatokat érintően részleges információk a sajtó, illetve az akvizícióban érintett felek honlapján nyilvánosan elérhetővé váltak, nem következik az okszerűen, hogy a felperes által kiadni kért adatok ismertek. Az alperes azon érvelése, hogy a felperes a keresetlevélben maga adta elő, hogy ismeri a kiadni kért adatok alapjául szolgáló szerződés lényeges elemeit, alaptalan. A bíróság megítélése szerint a felperes a keresetlevelében előadott tényállás alapján ismert azt, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben kik voltak a részes felek, ki volt az eladó és ki volt a vevő, azonban a keresetlevélben kiadni kért adatokat a keresetlevél részlegesen, körülhatárolhatóan sem tartalmazza.
[99] Az Uniós szabályozás és a hazai alkotmányjogi gyakorlat alapján a nyilvánosság elve, a demokrácia és az alapjogok védelme között szoros kapcsolat áll fenn. A közérdekű adatok nyilvánosságának célja, hogy biztosítsa az állam működésének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A közérdekű adatok nyilvánosságát nem lehet önkényesen kellően súlyos és alkotmányosan elismerhető indok nélkül korlátozni, máskülönben a közhatalmi tevékenység átláthatósága, ellenőrizhetősége sérülne, ami veszélyt jelent a demokratikus jogállamiságra. A közérdekű és körérdekből nyilvános adatok nyilvánossága olyan kiemelkedően fontos közérdek, amelyet az információszabadság alapjogának bármilyen korlátozása során mérlegre kell tenni.
[100] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK. rendelet elsődleges célja a nyitottság elvének érvényre juttatása. Főszabály a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés, amelyhez képest kivételnek tekinthetőek azok az esetek, amikor a hozzáférést meg lehet tagadni és e kivételeket megszorítóan kell értelmezni. {29/2014. (IX.30.) AB határozat, Indokolás [14]}. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. (Infotv. 30. § (5) és 27. § (5) bekezdés.)
[101] Az Alkotmánybíróság a 8/2016. (IV.6.) AB határozatában megerősítette, hogy „figyelembevéve […] azt, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a nyilvánosság előtti elszámolásra a <<közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet>> köteles, az általuk kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést – különösen erre irányuló igény esetén – a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetnek is biztosítani kell. {21/2013. (VII.19.) AB határozat Indokolás [35]}. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésből – annak utolsó mondatából tehát egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettségét önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol ”{3026/2015. (II.9.) AB határozat, Indokolás [19]}.
[102] Az Infotv. 3. § 5.) pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésében keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellégtől, így különösen hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
[103] Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
[104] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint „Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”
[105] Az Infotv. 30.§ (5) bekezdése értelmében, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.
[106] Az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.
[107] Az alperes közfeladatot lát el és közpénzből gazdálkodik, a kiadni kért adatok közérdekű adatok:
[108] Az alperes és az alperesi beavatkozó a peres eljárás során nem vitatta, hogy az alperes közfeladatot lát el. Az sem volt vitatott, hogy az alperes közpénzből gazdálkodik. Az sem volt vitatott, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, amelyek alperes kezelésében vannak. Ennek alapján a fentieket a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266.§ (1) bekezdése alapján tényként fogadta el.
[109] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1.§ a) pontja alapján az alperes köztulajdonban álló gazdasági társaság, ezt alperes nem vitatta, éppen ezen okból kifolyólag tartotta alkalmazhatónak a Takarékos törvény adatkiadást korlátozó, illetve megtagadási okként szabályozott rendelkezéseit.
[110]
A 25/2014. (VII. 22.) AB határozatban kifejtettek alapján a közpénzzel gazdálkodó szerv közfeladatot ellátó szervnek minősül. A döntés értelmében a transzparencia követelménye általánosságban kiterjed az állami vagyonnal gazdálkodó szervekre, személyekre, mindez a közpénzek, az állami vagyon átláthatóságát biztosítja.
[111] Az eljárás során a bíróságnak az alperes ellenkérelme alapján elsősorban abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az adatmegtagadási ok jogszerű volt-e az alperes részéről annak okán, hogy a kiadni kért adatok olyan honvédelmi, nemzetbiztonsági és vészhelyzeti feladat ellátásával kapcsolatos, ekként közfeladat ellátásával kapcsolatos adatok, amelyek tekintetében jogszabály korlátozza az adatok kiadását.
[112] A kiadni kért adatok nem minősített adatok:
[113] A bíróság mindenekelőtt abban a kérdésben foglalt állást, hogy a kiadni kért adatok minősített adatnak minősülnee, ebben az esetben ugyanis az adatkiadás megtagadásának okát maga a jogszabály tartalmazza.
[114] A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. §. 1. pontja határozza meg a minősített adat fogalmát. A minősítésre a jogszabályban meghatározott, formai követelményeknek megfelelő eljárás során kerül sor. Csak olyan adat minősül minősített adatnak, amelyről a minősítő minősítési eljárás során megállapítja, hogy hozzáférhetetlenné tétele szükséges, és amelynek tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozzák. Az alperes ellenkérelmében (7. oldal 2. bekezdés) maga sem vitatta, hogy külön formális minősítés nem történt. Ekként a bíróság megítélése szerint a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Nem vitásan minősítéssel védhető közérdek Magyarország honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenysége, valamint az állami szervek illetéktelen külső befolyástól mentes zavartalan működésének biztosítása. Önmagában azonban az ilyen érdek nem eredményezi automatikusan az adat minősített jellegét. Az ilyen érdek fennállása tartalmi szempontból lehet alapfeltétele a minősítésnek, de formális eljárás nélkül az ilyen adat automatikusan nem válik minősített adattá. Tekintettel azonban arra, hogy minősítési eljárás nem folyt, ezért az alperes által meghivatkozott, a 346/2010. (XII.28.) Korm. rendelet 6.§ (1)-(2)-(3) bekezdéseiben kizárólagos jog alapján végzett, vészhelyzeti nemzetbiztonsági és honvédelmi tevékenység ellátásának, valamint a 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában írtaknak a per elbírálása szempontjából jelentősége nincs.
[115] A fentiek értelmében a bíróság nem osztotta az alperes ellenkérelmében kifejtett azon érvelést sem, miszerint külön formális minősítés nélkül is a perbeli adatok olyan adatok, amelyek a 2009. évi CLV. törvény 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint minősülnek, és ennek okán az Infotv. 27. § (2) bekezdés a), b) és i) pontjai szerint az adatkiadás további mérlegelés nélkül megtagadható. Azon okból, hogy a 2009/2015. (XII.2015.) Korm. határozat 1. melléklete 2.67. pontja a alperes és cég7 Zrt-t a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos gazdálkodó szervnek minősítette, valamint nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a cég2 Kft feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódást, a 385/2025. (XII.8.) Korm. rendelettel, Magyarország vészhelyzeti tájékoztatási ellátásbiztonsága érdekében, nem eredményezi az adatok minősített jellegűvé válását. A minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 1.§ bekezdése alapján e bíróság megítélése szerint egyértelmű, hogy minősített adatról csak abban az esetben lehet szó, ha minősítési eljárás eredményeként az adatot ilyennek minősítik. A 3.§ a) pont pedig a minősített adat fogalma meghatározásakor kifejezetten azt tartalmazza (utolsó fordulat), miszerint: „…megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.”
[116] Figyelemmel arra, hogy a kiadni kért adatok vonatkozásában minősítési eljárás nem volt, ezért a bíróság a továbbiakban az alperes azon védekezését vizsgálta, hogy a Takarékos törvény 7/I.§ (1) bekezdése alapján az adatkiadás összhangban az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjában írtakkal megtagadható-e.
[117] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bekezdésére hivatkozva a közérdekű adatok kiadása megtagadható az alábbiak szerint:
[118] A Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdése két esetkört tartalmaz. Az (1) bekezdés esetében az adatok megismerését törvény korlátozza, itt mérlegelésnek nincs helye. A (2) és (3) bekezdés esetében, amely az üzleti titokra vonatkozik, a jogszabály mérlegelést tesz lehetővé.
[119] A Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében foglaltak akként értelmezhetőek, hogy a jogalkotó már elvégezte az érdekmérlegelést azzal, amikor az ott megjelölt adatokkal összefüggésben úgy rendelkezett, miszerint azok időbeli korlátok között nem ismerhetőek meg.
[120] A peres eljárás során a felperes maga sem vitatta azt a tényt, hogy az alperes honvédelmi, nemzetbiztonsági és vészhelyzeti tevékenységet lát el. Felperes nem vitatta, miszerint az alperes tevékenysége, annak jogi, műszaki és technikai természete, célja tekintetében nemzetbiztonsági, honvédelmi okból, illetőleg vészhelyzeti szempontból kiemelkedő jelentőségű. A felperes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Infotv. önmagában az ilyen körülményekre történő hivatkozást, mint megtagadási okot nem ismeri és a Takarékos törvény alperes által citált rendelkezései sem alkalmazhatóak, a közérdek súlya fontosabb érdek, mint az adatkiadás megtagadására vonatkozó alperesi érdek.
[121] A bíróság abból indult ki, hogy a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdése maga állít fel az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjában körülírt adatok megismerhetőség érintő korlátot, a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak a törvényben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződéseiben foglaltak tekintetében. A korlát a Takarékos törvény 1. számú mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok és az ezen szerződések előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok az adatok, amelyeket nemzetbiztonsági, központi, pénzügyi vagy külügyi érdekből korlátozni szükséges. Vagyis nem minden adat, csak az 1. számú mellékletben felsorolt azon adatok, amelyek a törvény értelmében kifejezetten korlátozás alá esnek.
[122] A Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdés utolsó fordulatában deklarált korlátozásnak a bíróság a jelen perben is jelentőséget tulajdonított. Nem vitásan a 385/2025. (XII.8.) Korm. rendelet a cég2 Kft. feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. A 385/2025. (12.VIII.) Korm. rendelet pedig sem nemzetbiztonsági sem központi pénzügyi, sem külügyi érdekre nem utal, másrészt korlátozást sem tartalmaz.
[123] A jelen ügyben a kiadás akadályaként az alperes a Takarékos törvény 7/I. §-án túlmenően a 2026. április 2. napján megtartott tárgyaláson, perfelvételi nyilatkozatában a Takarékos törvény 1. melléklet 7-es, 9-es és 10-es pontjában felsorolt adatfajtákra hivatkozott. A 7-es pont szerinti adatfajták: a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai. A 9-es pont az átviteli rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő szerződések ár, fizetési ütemezési és műszaki adatai. A 10-es pont a pénzügyi, finanszírozási szerződések, megállapodások üzleti, pénzügyi adatai.
[124] Az alperes konkrétan azonosította azt a kört, amely a korlátozással összefüggésbe hozható. Az alperes által precedensképes határozatként citált Pfv.IV.21.217/2021/5. számú ítélet a jelen per érdemi elbírálása körében alkalmazhatónak találta a perbíróság. A korlátozás törvényben rögzített feltételei a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdés alapján akkor valósulnak meg, ha az 1. melléklet szerint meghatározott okok fennállása igazolt. Ilyen esetben a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni. Az alperes által precedensként meghivatkozott határozatban megjelenített jogvita lényege és a jogi érvrendszer nem tér el a jelen perben az adatkiadás megtagadása okaként felhozott alperesi érvtől. A Pfv.IV.21.217/2021/5. szám alatti ügyben az adatkiadás megtagadásának okaként az adatkezelő a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében írtakon túlmenően a Takarékos törvény 1. melléklet 7. pontjában írtakra is hivatkozott. Az 1. melléklet 7. pontja szerint a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések, üzleti, pénzügyi, műszaki adatai, (maximálisan) 15 évig nem ismerhetőek meg. A jelen perben az alperes sem általánosságban hivatkozott korlátozásra, hanem a Takarékos törvény 1. számú mellékletének 7., 9., és 10. pontjában meghatározottakat hozta fel.
[125] Az információszabadság a demokratikus jogállam fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú alapjog, amely ugyanakkor nem abszolút és nem korlátozhatatlan. Az Infotv. szerinti megismerési korlátokat az Infotv. 27. § (1)-(2) bekezdése rögzíti. Ezek között szerepel a nemzetbiztonsági érdek is. A bíróság megítélése szerint a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelel a lehetséges korlátozásnak. Ebben a jogalkotó már elvégezte az érdekmérlegelést azzal, amikor az ott megjelölt adatokkal összefüggésben úgy rendelkezett, hogy azok időbeli korlátok között nem ismerhetőek meg. A törvény ezen rendelkezésének indokolása szabályozza azokat a helyzeteket, hogy az ilyen vagyonnal való gazdálkodás körében az adatnyilvánosság az ott rögzített érdekek, illetve az ellátás biztonságvédelme érdekében korlátozásra került. Amennyiben az adatok nem tartoznak a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében és a törvény 1. számú mellékletében felsorolt adatfajták közé, úgy az adatok kiadását a jogalkotó nem találta sem nemzetbiztonsági, sem központi pénzügyi, sem külügyi okból korlátozhatónak. A perben kiadni kért adatok azonban olyanok, amelyek a melléklet 7., 9., és 10. pontjában írtaknak megfeleltethetőek.
[126] A peres eljárás során a felperes maga sem vitatta azt, hogy az alperes a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII.28.) Korm. rendlelt 6. §-ban írtak szerint olyan kormányzati célú hírközlési szolgáltató, aki kizárólagos jog alapján látja el a jogszabályban meghatározott feladatokat, tevékenységeket, melynek során honvédelmi, nemzetbiztonsági, vészhelyzeti tevékenységet is folytat.
[127] Az alperes által végzett tevékenység honvédelmi érdekeket szolgál, nemzetstratégiai jelentőségű, nemzetbiztonsági védelem alá esik, vészhelyzeti jellegű is. A 346/2010. (XII.28.) Korm. rendelet 6.§ (1)-(2)-(3) bekezdéseiben kizárólagos jog alapján végez alperes hírközlési, vészhelyzeti, nemzetbiztonsági és honvédelmi tevékenységet.
[128] A 2009/2015. (XII.2015.) Korm. határozat 1. melléklete 2.67. pontja a alperes és cég7 Zrt-t a központi államigazgatási és kormányzati tevékenység szempontjából fontos gazdálkodó szervnek minősítette, valamint nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a cég2 Kft feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódást, a 385/2025. (XII.8.) Korm. rendelettel, Magyarország vészhelyzeti tájékoztatási ellátásbiztonsága érdekében.
[129] A bíróság a fenti jogszabályi rendelkezések összevetése alapján osztotta az alperes azon érvelését, hogy a perbeli adatok olyanok, amelyek a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében rögzített tevékenységhez köthetően, olyan szervezeti kör tagjaként olyan minőségben keletkeztek, ami alapján az adatkiadás megtagadásának okát maga a jogszabály deklarálja.
[130] A bíróság a perbeli jogvita elbírálása során alkalmazhatónak találta a Kúria Pfv.IV.21.217/2021/5. szám alatti határozatát jogkérdésben, az attól eltérésre ne talált indokot. A precedensképes határozat összegzése a következő: „Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni.” [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pont, 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. b), e), f) pont; 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1 ) bek., 1. melléklet 7. pont].
[131] A bíróság a fentiek alapján az alperes által meghivatkozott jogszabályok összevetése és együttes kontextusban való értékelése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a Takarékos törvény 7/I. § (1) bekezdésében rögzített hivatkozással alaposan tagadható meg alperes részéről a közérdekű adatok kiadása.
[132] Mivel a bíróság a keresetet a fentiek figyelembevételével utasította el, a további alperesi védekezésben előadott jogi érvelést már nem vizsgálta, ennek okán az alperesi beavatkozó ellenkérelmében írtak alapján azt sem vizsgálta a bíróság, hogy üzleti titokra hivatkozással az adatkiadás megtagadható lett volna-e.
[133] Perköltség:
[134] A 17/2024. (XII.9.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. § (2) bekezdés alapján kérte megállapítani az ügyvédi munkadíjat mind az alperes, mind az alperesi beavatkozó képviselője. Az alperesi képviselő 14 munkaórát jelölt meg, az alperesi beavatkozó képviselője 10 órát összesen. Az Ükr. 3.§ (2) bekezdése alapján (14.000,- forint + áfa/óra) figyelembevételével ekként az alperesi képviselő részére 196.000,- forint +áfa, míg az alperesi beavatkozó képviselője részére 140.000,- forint+áfa összegű munkadíjat állapított meg, amelynek megfizetésére a pervesztes felperes köteles, a Pp. 83.§ (1) bekezdése értelmében.
[135] Záró rendelkezések:
[136] A fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul.
[137] A bíróság a per minden szakában soron kívül jár el, az Infotv. 31.§ (6) bekezdése alapján.
Budapest, 2026. április 17.
Dr. Elek Orsolya s. k.
bíró
Перевод на русский: GigaChat-3-Ultra, 17.09.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Национальная база анонимизированных судебных решений Венгрии (birosag.hu) |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | 2026-07-19 |
| Объём | 92 542 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-08-19 |
| Проверен | 2026-09-17 02:39 |
| birosag | Fővárosi Törvényszék |
| ugyszam | P.20675/2026/14 |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 11.
-
távközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…t képeznek. a410/2024.(xii.20.)kormányrendeletcélultűzteki,hogyazállamifeladatokatellátó távközlésiésműsorszóróinfrastruktúrákegykézbekerüljenek,ésennekeredményeként...…
-
hírközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…ette. azalperesahonlapjántalálhatóinformációkszerint:„..országoslefedettségű,biztonságos hírközlési hálózatokat üzemeltet és fejleszt, támogatva a készenléti szerveket, a közigazgatást, az…
-
hírközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…sságot.aalperesazakvizíciórévénképessévált teljeskörűen kiszolgálni a magyar állam minden hírközlési igényét, az országos műsorszórástól egészen a kormányzati távközlésig. (egyéb érdekelt1ne…
-
távközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…magyar állam minden hírközlési igényét, az országos műsorszórástól egészen a kormányzati távközlésig. (egyéb érdekelt1nek, a alperes vezérigazgatójának tulajdonított, sajtóban megjelent közl…
-
hírközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…működő részvénytársaság. [4] akorm.rendelet6.§(1)-(2)bekezdésesoroljafelakormányzaticélú hírközlési szolgáltatónak a rendelet alapján felelősségi körébe tartozó hálózat vonatkozásában kizár…
-
hírközlés
текст
Телеком и инфраструктура
…odószervezet.az alperesállította,hogytevékenységehonvédelmi,nemzetbiztonsági,vészhelyzeti,hírközlési tevékenység. [53] afelperesvitatta,hogyakeresetikérelemalapjánazonosítható,hogyakiadni k…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…ben,haa közérdekűadatmegismeréseirántiigényteljesítésénekmegtagadásatekintetébentörvényaz adatkezelőmérlegelésétteszilehetővé,amegtagadásalapjátszűkenkellértelmezni,ésa közérdekű adat...…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…sítéséhezfűződőközérdeknél.mindebbőlkövetkezően felperesvéleménye alapjánazalperesnekmint adatkezelőnekmár az adatigénylés elbírálásakor elkellettvolnavégeznieaközérdek-tesztetésannakeredményétind…
Отброшено как шаблонные обороты или одиночные упоминания: kiberbiztonság
Аннотация
Иск о раскрытии документов сделки, которой государственный оператор правительственных сетей связи выкупил 100 % долей владельца общенациональной инфраструктуры теле- и радиовещания и системы оповещения населения, отклонён. Запрашивались договор с приложениями, оценка доли, источник финансирования и сведения о госгарантиях. Суд отнёс их к § 7/I (1) и пунктам 7, 9 и 10 приложения 1 закона CXXII 2009 года: деловые, финансовые и технические данные по стратегическим целям такой компании закрыты до 15 лет, и при этих условиях отказ обязателен без взвешивания интересов. Истец платит 196 000 и 140 000 форинтов и НДС.
Исходный PDF так, как его опубликовал источник. Открыть в отдельной вкладке ↗
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-08-19 12:08 | 92 542 зн. | txt |