Курия, дело № Kfv.VI.37.340/2026/5: передача данных реестра населения контрольному органу

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság v é g z é s e Az ügy száma: Kfv.VI.37.340/2026/5.

A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke

Dr. Hajas Barnabás előadó bíró

Dr. Kurucz Krisztina bíró

Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró

Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes: Integritás Hatóság (cím1)

A felperes képviselője: Dr. Kenessey Réka kamarai jogtanácsos

Az alperes: Belügyminiszter (cím2)

A per tárgya: adatszolgáltatási ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2026. február 19. napján kelt 105.K.703.926/2025/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2024. október 29. napján vizsgálata lefolytatásához az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eufetv.) 18.§ (1) bekezdésére, a (3) bekezdés c) pontjára, (4) és (5) bekezdéseire hivatkozva egy jogi személy ajánlattevőhöz köthető két természetes személy, és azok hozzátartozói személyes adatainak átadását kérte az alperesi jogelőd Energiaügyi Minisztertől.

[2] Az alperesi jogelőd 2025. szeptember 11. napján kelt EMSZO/3433-1/2025. iktatószámú határozatával a kérelmet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 19. § (4) bekezdés b) pontja alapján elutasította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

[4] Arra hivatkozott, hogy az alperesi jogelődnek az Eufetv. 18. § (6) bekezdése alapján adatszolgáltatási kötelezettsége volt, az alperesi jogelőd a kérelem elutasításának jogalapját nem támasztotta alá, és a tényállást sem tisztázta. Kifejtette, hogy az Nytv. 17. § (1) bekezdése alapján az adatigénylésre jogosult, az igényelt személyes adatok felhasználásának jogalapját és célját igazolta.

[5] Az alperes – határozata ténybeli és jogi megalapozottságára hivatkozva – a kereset elutasítását kérte.

A jogerős ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélet szerint az alperesi jogelőd érdemben megalapozott határozata megfelelő indokolást tartalmazott, az nem volt hiányos. Rámutatott, hogy az adatigénylés teljesíthetőségének az Nytv. 17.§ (1) bekezdése alapján a felhasználás (adatkezelés) jogalapjának és céljának a megjelölése elengedhetetlen feltétele, azonban az Nytv.-ben meghatározott feltételeknek és korlátoknak is érvényesülniük kell. A felperes adatigénylésének nem a célja, hanem a jogalapja hiányzott, mert a közhatalmat gyakorló szervek adatigénylésének jogalapját és az igényelhető adatok körét nem a hatáskör, hanem az Nytv. határozza meg. Az adatigénylés jogalapjának törvényen kell alapulnia, azonban ilyen törvényi rendelkezés hiányában a kérelem nem teljesíthető. Arra is rámutatott, hogy a felperes adatigénylésének jogalapja szempontjából adekvát rendelkezést a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény 23. §-a iktatta be az Nytv. 21. § zs) pontja 2026. január 1-i hatállyal. Ez a jogszabályhely a határozat meghozatalakor azonban még nem volt hatályos, ezért – a Kp. 85.§ (2) bekezdésére figyelemmel – a határozat jogszerűségét nem érintette.

A felülvizsgálati kérelem

[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérte.

[8] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Eufetv. 18. § (1) bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, (4)-(6) bekezdéseit és (10) bekezdését, az Nytv. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontját, továbbá az elsőfokú bíróság contra legem jogértelmezése miatt az Alaptörvény 28. cikkét is sérti.

[9] Felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára hivatkozva kérte. Kifejtetette, hogy az elsőfokú bíróság értelmezése a jövőbeni vizsgálati eljárások során is kizárná a szükséges adatokhoz való hozzáférést, ezáltal a vizsgálati eljárások eredményes és hatékony lefolytatását. Előadta, hogy az Eufetv. és az Nytv. összhangja nem egyértelmű. Álláspontja szerint a felvetett jogkérdés azért mutat túl az egyedi ügyön, mert a felperes vizsgálati eljárásai során az adatszolgáltatás hiányában nem kerül olyan helyzetbe, hogy a jogsértéseket a szükséges mértékben feltárja, ami feladatellátását, az uniós források védelmét akadályozza.

Alperesi jogutódlás megállapítása

[10] A Kúria hivatalból észlelte, hogy azon hatáskört, amelyen a jelen per tárgyát képező közigazgatási tevékenység alapul, a felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepítette. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében a belügyminiszter a Kormány személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős tagja. Erre figyelemmel a Kúria a Kfv.VI.37.340/2026/4. számú végzésével a Belügyminisztert perbe állította, egyúttal az Energiaügyi Minisztert a perből elbocsátotta.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn.

[12] A Kúria a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt.

[13] A Kp. 117. § (4) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) pontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.

[14] A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthassa jogegységesítő tevékenységét. Ennélfogva a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem önmagában az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügyben hozott határozat és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Mindebből következően önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogsértő jellegére, az alsóbb fokú bíróság téves jogértelmezésére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást.

[15] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet abban az esetben fogadja be, ha a jogkérdés nagy számban előfordul vagy új típusú ügyben merült fel. A Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti vagy a pertárgyéték kiemelkedően magas, vagy az ügynek nemzetgazdasági szempontból is jelentősége van. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezekben az esetekben is akkor fogadja be, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (pl. Kfv.35.456/2019/2., Kfv.35.513/2019/2., Kfv.37.960/2020/2., Kfv.45.025/2021/2.).

[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan megjelölte azt a jogkérdést, amelyet különleges súlyúnak tartott, és állította, hogy álláspontja szerint azért mutatna túl az egyedi ügyön, mert ez a hatáskörgyakorlását érinti. Ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy az Nytv. 21. § zs) pontja 2026. január 1. napja óta már kifejezetten tartalmazza azt a rendelkezést, amely alapján a felperes az alperestől jogszerűen kérhet adatot – nem támasztotta alá, hogy a megváltozott szabályozási környezetre tekintettel az immár nem hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapuló alperesi határozat és jogerős ítéletben megjelent álláspont bármilyen szempontból a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéleten túlmutatna. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet. A Kúria ezért az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem állapította meg, ugyanis az – a közigazgatási cselekmény megvalósítását követő jogszabályváltozásra figyelemmel – sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti sem a felperes hatáskörgyakorlását, sem másokat.

[17] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.

A döntés elvi tartalma

[18] Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a jogerős ítélet megállapításaival, nem alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján történő befogadását.

Záró rész

[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. § (2) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott.

[20] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. május 28.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk.

a tanács elnöke

Dr. Hajas Barnabás sk. Dr. Kurucz Krisztina sk.

előadó bíró bíró

Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. Dr. Rák-Fekete Edina sk.

bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő