Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Budapest District Court: Breach of Author's Rights and Personal Rights
Fővárosi Törvényszék — P.23190/2024/23
Fővárosi Törvényszék 37.P.23.190/2024/23.
A Fővárosi Törvényszék a dr. Holló Róbert Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, eljáró ügyvéd: dr. Holló Róbert) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, a Szabados Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe; eljáró ügyvéd: dr. Szabados Gergő) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet:
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- (egymillió) forintot.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000,- (százhúszezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon négy példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.
A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.
Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.
Indokolás
I. Tényállás
[1] A bíróság a tényállást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdése alapján állapította meg, a felek nyilatkozatai, a felperes személyes meghallgatása és a rendelkezésre bocsátott okiratok alapján.
[2] A felperes gyermekkorától színész1 rajongó, neve ismert és elismert a színész1 és színész2 közösségben. Gyermekkori álmát megvalósítva – hosszas előkészítés és szervezést követően, 2014-ben önköltségén – személyesen találkozott színész1gyel külföldön. A személyes találkozó, a felek beszélgetése kb. két és fél órás volt, amelyről a felperes kép- és hangfelvételt készített. A felperes találkozást megelőzően kép- és hangfelvételen rögzített egy köszöntést, amelyen személy1 üdvözli színész1et. A felperes ezt a felvételt a személyes találkozás alkalmával lejátszotta a színésznek, aki arra válaszuk üdvözlő üzenetet küldött személy1nek. A felperes a színész1el folytatott interjú, beszélgetés tartalmából a színész által személy1nek szóló köszöntő részt kivágta, feliratozta, készítőként önmagát feltüntette, adathordozóra másolta, és a filmalkotást saját felhasználásra átadta személy1nek, aki a filmalkotást – a felperes tudta és engedélye nélkül – átadta az alperesnek. A felperes neve a személy1nek átadott felvételen vízjelezett formában – felperes © –, valamint a videóanyag végén, illetve az anyagot tartalmazó CD tok borítóján is feltüntetésre került.
[3] Az alperes a felperes által készített filmalkotást – amelyen színész1 köszönti személy1et – megvágta, és azt a felperes engedélye nélkül többször nyilvánosságra hozta.
[4] Első alkalommal 2014. március 8. napján a "műsorcím" című műsorában hozta nyilvánosságra személy1gyel készített riportja során. Az alperes által készített összeállítás címe „színész1 köszöntötte személy1et”. A felhasznált filmalkotásnál a „személy1 engedélyével” megjelölés szerepelt, míg a felperes neve csupán feltüntetésre került.
[5] Az alperes 2019. október 31-én a műsorcím című műsorban a „összeállítás1” című összeállításban, 02:26 és 02:59 közötti időtartamban nyilvánosságra hozta a felperes által készített alábbi tartalmú - „Köszönöm személy1, a világ egyik legnagyobb bajnoka vagy, aki végtelenül tisztességes ellenfélként harcolt, ugyanakkor mindig észben tartotta azt a dolgot köztünk, hogy szeretnénk hinni a sportban, mint egy létező, tiszta dologban. Nagyon köszönöm, személy1!” – filmalkotást, a felperes engedélye és nevének feltüntetése nélkül, az eredeti filmalkotást megvágva.
[6] Az alperes 2019. november 1. napján a műsorcím című műsorban „összeállítás1” című összeállításában ismételten a felperes engedélyének és nevének feltüntetése hiányában, az eredeti filmalkotást megvágva hozta nyilvánosságra a felperes által készített, fenti tartalmú filmalkotást.
[7] Az alperes 2019. október 31-én a műsorcím című műsorban a „összeállítás1” című összeállításban, 02:26 és 02:59 közötti időtartamban szereplő a felperes által készített filmalkotást, felperes engedélyének és nevének feltüntetése hiányában, az eredeti filmalkotást megvágva a weboldalára feltöltötte, azt a – felperes felhívását követően – 2020. májusában törölte.
[8] A felperes elsőként 2019. november 27. napján, majd annak eredménytelenség miatt 2020. április 16-án tájékoztatta az alperest szerzői jogainak megsértéséről, és kártérítés jogcímén igényt terjesztett elő. Az alperes 2020. május 5-én adott válaszában akként nyilatkozott, hogy mivel a felvételt személy1től kapta, ezért alappal gondolhatta, hogy az interjú részlet felhasználására jogszerűen került sor, a kártérítési igényt vitatta, de a sérelmezett interjúrészlet felhasználásával való felhagyás, illetve törlés érdekében megtette a szükséges intézkedéseket.
[9] A felperes 2024. november 1. napján terjesztette elő szabályszerűen fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét.
[10] A felperes 2014. decemberében ismételten találkozott színész1gyel.
II. A kereset
[11] A felperes keresetében 2.000.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[12] Érvényesíteni kívánt jogként hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:46. § (2) bekezdésére, 2:43. § b) pontjára, 2:49. §-ára, valamint a Szerzői jogról szóló, 199. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban) Szjt. 10. §., 12. §., 13. §-ában foglaltakra.
[13] Előadta, hogy az alperes 2019. október 31. napján megsértette a Ptk. 2:46. §-ába foglalt, magántitokhoz való jogát, továbbá az Szjt. 10. §-ában foglalt a mű nyilvánosságra hozatalához való́ jogát, azzal, hogy főműsoridőben az elsőszámú televíziós csatornáján, a műsorcím c. műsorában országosan, jogszerűtlenül – engedélye nélküli – sugározta, nyilvánosságra hozta a művét.
Továbbá́ alperes megsértette a felperes Ptk. 2:49. §-ában foglalt, névviseléshez való jogát, valamint az Szjt. 12. §-ában foglalt a név feltüntetéshez való jogát, azzal, hogy szerzőként elmulasztotta nevét feltüntetni, továbbá́ alperes, neki felrakható́ magatartást tanúsítva levágta a nevét a műről, ezzel megfosztva felperest szerzői minőségétől is.
Az alperes megsértette továbbá a Szjt. 13.§-ában foglalt, a mű egységének védelméhez való́ jogát, azzal, hogy a művét megvágta, a felvételt megcsonkolta, felperes eredetileg vízjel formájában (is) feltüntetett nevét a videófelvételről levágta, majd a művet felperes által készített felirattal – indokolatlanul – újrafeliratozta.
A 2014. március 8-ai közléssel kapcsolatos igényét nem tartotta fenn. (22. jkv.)
[14] Alperes 2019. november 1. napján újabb jogsértés keretében megsértette a Ptk. 2:46. §-ába foglalt, magántitokhoz való jogát, továbbá az Szjt. 10. §-ában foglalt a mű nyilvánosságra hozatalához való́ jogát, azzal, hogy főműsoridőben az elsőszámú televíziós csatornáján műsorcím c. műsorában országosan, jogszerűtlenül – engedélye nélküli – sugározta, nyilvánosságra hozta a művét. Továbbá́ alperes megsértette a Ptk. 2:49. §-ában foglalt, névviseléshez való jogát, valamint az Szjt. 12. §-ában foglalt a név feltüntetéshez való jogát, azzal, hogy szerzőként elmulasztotta nevét feltűntetni, továbbá́ alperes, neki felrakható́ magatartást tanúsítva levágta a nevét a műről, ezzel megfosztva felperest szerzői minőségétől is. Az alperes megsértette továbbá a Szjt. 13.§-ában foglalt, a mű egységének védelméhez való́ jogát, azzal, hogy a művét megvágta, a felvételt megcsonkolta, felperes eredetileg vízjel formájában (is) feltüntetett nevét a videófelvételről levágta, majd a művet felperes által készített felirattal – indokolatlanul – újrafeliratozta.
[15] Állította, hogy az alperes újabb jogsértés keretében megsértette a Ptk. 2:46. §-ában foglalt, magántitokhoz, továbbá az Szjt. 10. §-ában foglalt a mű nyilvánosságra hozatalához való́ jogát, valamint a Ptk. 2:49. §-ában foglalt névviseléshez való jogát, a Szjt. 12. §-ában foglalt a név feltüntetéshez való jogát – azzal, hogy szerzőként elmulasztotta nevét feltüntetni – és a Szjt. 13.§-ában foglalt jogát azzal, hogy a műsorcím c. műsorában közölt „összeállítás1” c. riportját, benne az engedély nélkül felhasznált, felperes által készített, de alperes által megváltoztatott művet weboldalára feltöltötte. Alperes a jogsértő állapotot – az arról való́ tájékoztatást, tudomásszerzést követően is – hónapokon keresztül fenntartotta.
[16] Állította, hogy az alperes minden egyes jogsértő magatartása – annak okán, hogy a művet engedély, és tájékoztatás nélkül nyilvánosságra hozta -, azt eredményezte a hosszú idő alatt kiépített bizalmi kapcsolata a színész1 családdal megromlott. A család nehezményezte, hogy az ő tudtuk és hozzájárulásuk nélkül került a videófelvétel bemutatásra. A családdal való bizalmi kapcsolat a felperes magánéletének, magánszférájának egy különösen óvott és értékesnek tartott kapcsolati része volt, ami az alperes magatartása miatt helyrehozhatatlanul tönkrement.
[17] A sérelemdíj összegének meghatározása során kérte figyelembe venni, hogy az alperes több szerzői és Ptk-ban nevesített személyiségi jogát, több alkalommal – a weboldalán folyamatosan – sértette meg, a jogsértés főműsoridőben történt. Kérte figyelembe venni, hogy az alperes annak ellenére követte el a jogsértést, hogy tudomása volt a szerzőről, mivel az 2014-ben történt nyilvánosságra hozatalnál a neve feltüntetésre került. A sérelemdíj összege körében hivatkozott a találkozó megszervezésével járó költségekre, felvételkészítés és utómunkálatok során használt saját eszközeinek amortizálódására, az utómunkalátokba fektetett időre. Az is kérte figyelembe venni, hogy a színész1 – színész2 közösségben hírneve romlott, színész1 családjával a kapcsolata az alperesi jogsértés miatt megromlott. az alperesi jogsértés miatt.
[18] Az alperes elévülési kifogására előadta, hogy 2024. október 30-án fizetési meghagyás iránti kérelmet terjesztett elő, ami az elévülést megszakította, az alperes jogsértő magatartásáról 2019. november 8-án szerzett tudomást, a jogsértés folyamatos volt, ezeken túl hivatkozott arra, hogy a személyiségi jogok nem évülnek el.
[19] Álláspontja szerint az alperes nem helytállóan értelmezi a Pkt. és az Szjt. viszonyát. A szerzőt egyrészt megilletik az általános személyiségi jogok mint embert, másrészt pedig a szerzői, speciális személyiségi jogként a szerzői jogok mint szerzőt az Szjt. alapján. A szerző az Sztj. által nem nevesített személyiségi jogokat, a Ptk. szerint tudja érvényesíteni. Az Szjt. 12. §-ában foglalt a szerző névfeltüntetéséhez való joga, a névvédelem a Ptk. rendelkezésein alapul. Magántitoknak minősülhet minden olyan információ vagy adat, amelyet a titok tulajdonosa szeretne megőrizni, elzárni a nyilvánosság elől, és ehhez valamilyen érdeke fűződik. A védelem jellemzően a titok valamilyen közlésre alkalmas formában való megjelenésre vonatkozhat, így például írásra, felvételre. A jogvita tárgyát képező videóanyag egyértelműen alkalmas arra, hogy egy, a felperes által nem publikált, titokként kezelt anyag hordozója legyen, kiterjedjen rá a magántitok védelméhez való jog.
III. Az ellenkérelem
[20] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.
[21] Elévülési kifogást terjesztett elő, ennek bizonyítékaként arra hivatkozott, hogy a felperes az elévülési időn túl, 2024. november 1. napján terjesztett elő fizetési meghagyási kérelmet. Álláspontja szerint, elévülés szempontjából a közlés időpontja és nem a felperesi tudomásszerzésének időpontja a releváns, a szerzői jogok pedig elévülhetnek.
[22] Nem vitatta az általa közölt interjúrészlet vonatkozásában a felperes szerzői jogának fennállását. Nem vitatta, hogy a felperestől nem kértek engedélyt a mű nyilvánosságra hozatalához.
[23] Valamennyi felperes által megjelölt jogsértés (2019. október 31. – műsorcím, 2019. november 1. műsorcím, 2019. október 31-től 2020. májusáig weboldal) vonatkozásában előadta, hogy nem vitatja a Szjt. 12. §-nak a megsértését. Nem vitatta azon felperesi állítást, miszerint az alperes a felperes művét megvágta, a felvételt megcsonkolta, a felperes nevét, mint vízjelet levágta és a művet újra feliratozta. Nem vitatta, hogy az alperes megsértette az Szjt. 13. §-ban foglaltakat. Vitatta, hogy megsértette a mű nyilvánosságra hozatalához való jogot, annak ellenére, hogy nem vitatta a felperes szerzői jogi mivoltát, és azt, hogy nem kért engedélyt a mű közlésre. Azért vitatta, hogy megsértette az Szjt. 10. §-t, mert attól, akitől a felvételt megkapta, azt a tájékoztatást kapta, hogy azt szabadon felhasználhatja.
[24] Vitatta a magántitok, a névviselési jog és a magánélethez való jog megsértését.
[25] Állította, hogy az alperesi műsorszámok nem tartalmazzák a felperes semmilyen titkát, a Ptk. szerinti magatartások sem állapíthatóak meg az alperes részéről a kifogásolt műsorszámok vonatkozásában. A felperes által hivatkozott jogsértő magatartás magántitokhoz való jog megsértéseként nem értelmezhető egyik alperesi műsorszám vonatkozásában sem.
[26] Álláspontja szerint, figyelemmel a Ptk. 2:49. §-ában foglaltakra, a felperes által hivatkozott jogsértő magatartás névviseléshez való jog megsértéseként nem értelmezhető egyik alperesi műsorszám vonatkozásában sem. Egyebekben arra is utalt, hogy a 2014. március 8-ai közlésnél szerepelt a felperes neve készítőként.
[27] Hangsúlyozta, hogy a magánszférába történő beavatkozás abban az esetben valósíthat meg személyiségi jogsérelmet, ha a beavatkozás önkényesnek, indokolatlannak és szükségtelennek tekinthető. A magánélethez való jogot a bírói gyakorlat olyan jogként azonosítja, amely biztosítja az egyén számára, hogy szabadon eldönthesse, hogy mit tesz magával és a rá vonatkozó ismeretekkel. A felperes álláspontjával ellentétben magánélethez való jog elsősorban a magánlakás, a képmás, a hangfelvétel, a személyes adatok és a magánkommunikáció oltalmát foglalja magában, amelyek megsértése egyik alperesi műsorszám vonatkozásában sem állapítható meg. Kiemelte, hogy a felperes semmivel nem igazolta, hogy az alperes magatartása miatt a kapcsolata megromlott a színész1 családdal. A felperes által hivatkozott jogsértő magatartás magánélethez való jog megsértéseként nem értelmezhető egyik alperesi műsorszám vonatkozásában sem.
[28] A felperes sérelemdíj igényét eltúlzottnak találta, esetleges jogsértés megállapítása esetén is legfeljebb 100.000,-Ft mértékű sérelemdíjat tartott indokoltnak. Hangsúlyozta, hogy a sérelemdíj körében nem relevánsak a mű elkészítésének körülményei, és az sem, hogy a felperes neve a színész1-színész2 közösségen belül összefüggésbe hozható a két nemzetközileg ismert színésszel. Arra is utalt, hogy személyiségi jogsértés megállapításának nem „automatikus” következménye a sérelemdíj megítélése, amennyiben nem állapítható meg, hogy a személyiségi jogsértéssel okozati összefüggésben a felperes oldalán nem vagyoni hátrány keletkezett és a megállapított jogsértés tárgyi súlya sem kiemelkedő, az összes körülmény mérlegelése mellett a sérelemdíj iránti igény elutasítható (a Kúria Pfv.IV.20.954/2022/4. számú ítélete). Hangsúlyozta, hogy felperes az alperes jogsértéssel összefüggésben semmilyen konkrét hátrányt nem igazolt.
A kereset részben alapos.
IV. Indokolás
[29] IV/1. Elévülési kifogás
[30] A bíróság elsőként az alperes elévülési kifogását vizsgálta.
[31] A felperes a szerzői jogának a megsértése miatt a Szjt. 94. § (2) bekezdése alapján, valamint Ptk-ban rögzített személyiségi jogainak megsértése miatt terjesztett elő sérelemdíj iránti igényt, a felperes sem a Szjt. 94. § (1) bekezdése szerinti, sem a Ptk. 2:51. § (1) bekezdése szerinti kereseti kérelmeket nem terjesztett elő az alperesi jogsértés miatt.
[32] A bíróság a felperes személyiségi jogok elévülése körében előadott álláspontjára figyelemmel megjegyzi, hogy a Ptk. 6:2. § (1) bekezdése szerint kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből is. Értelemszerűen csak azok a jogsértések válnak kötelmi jellegűvé, amelyek kötelemnek minősülnek, azaz amelyek tartalma kötelemként értelmezhető. Kötelem így csak az lehet, ami relatív jogviszonyt hoz létre, a tárgya a jogi értelemben vett szolgáltatás. A sérelemdíj pénzfizetésre szóló marasztalás, amire a Ptk. 2.52. § (2) bekezdése a kártérítési felelősség szabályait rendeli alkalmazni, azaz az alperesi kifogásra figyelemmel vizsgálni kell a felperes kereseti követelésének elévülését.
[33] A Ptk. 6:22 § (1)-(2) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a követelések öt év alatt évülnek el. A követelés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A Ptk. 6:532. §-a szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Mindezek alapján – figyelemmel a Pp. 146. § (4) bekezdésében foglaltakra is – a 2019. október 31. napján megvalósult jogsértés vonatkozásában az igény 2024. november 1. napján elévült, a 2019. november 1. napján megvalósult jogsértés vonatkozásában az igény 2024. november 2. napján elévült.
[34] A felperes azon nyilatkozatára, miszerint a jogsértésről csak 2019. november 8. napján szerzett tudomást, a bíróság rámutat a Ptk. 6: 24. § (2) bekezdésében foglaltakra, miszerint a menthető ok miatti nyugvás esetén az elévülési idő nem a nyugvás időtartamával, hanem a törvény által előre, általános jelleggel meghatározott időtartammal hosszabbodik meg.
[35] A felperes arra is hivatkozott, hogy a fizetési meghagyási kérelmét elévülési időn belül terjesztette elő. A bíróság ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a felperesi fizetési meghagyás iránti kérelmének felperes által kitöltött űrlapján dátumként 2024. október 31. napja szerepel, de az okiraton rögzítésre került a kérelem szabályszerű benyújtásának dátuma, ami 2024. november 1. napja. A bíróság utal az Fmhtv. 12. § (2) bekezdésében és a 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, miszerint a rendszerbe történő „bevitel” azaz elektronikus beadvány benyújtásának, azaz előterjesztésének az előfeltétele. Mindezekre figyelemmel a követelés elévülése után terjesztette elő a felperes a fizetési meghagyás iránti kérelmét.
[36] A bíróság nem osztotta a felperesnek a folyamatos jogsértés körében előadott álláspontját sem, arra is figyelemmel, hogy a jogsértő magatartások időben elkülönülve valósultak meg. Folyamatos jogsértés kizárólag az alperes weboldalán nyilvánosságra hozott mű vonatkozásában valósult csak meg.
[37] A bíróság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a 2019. október 31. napján történt közlés kapcsán az alperesi elévülési kifogás alapos, míg a 2019. november 1. napján megjelent alperesi közlés és a 2020. májusig az alperesi weboldalon fellelhető mű vonatkozásában – figyelemmel a fizetési meghagyási eljárásra – az alperes elévülési kifogása alaptalan.
[38] IV/2. Szerzői jogok megsértése – Szjt. 12. § (név feltüntetése), 13. § (a mű egységének védelme), Szjt. 10. § (nyilvánosságra hozatal)
[39] Az Szjt. 12. § (1) – (2) bekezdése szerint a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
[40] Az Szjt. 13. §-a szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés.
[41] Az alperes nem vitatta, hogy a felperes a szerzője a műnek, nem vitatta, hogy a közzétett művön fennáll a felperes szerzői joga.
[42] Az alperes nem vitatta, hogy megsértette a felperes Szjt. 12. § (név feltüntetése) és 13. § (a mű egységének védelme) alapuló jogát, ezért a bíróság – figyelemmel a Szjt. 1. § (2) bekezdés g. pontjára és 4. § (1) bekezdésére, valamint a Pp. 266. § (1) bekezdésében foglaltakra – megállapította, hogy az alperes azáltal, hogy 2019. november 1-jén a műsorcím műsorában és a weboldalán 2019. október 31- től 2020. májusáig közzétette a felperes művét megszegte a felperesnek a név feltüntetéséhez, és a mű egységének védelméhez fűződő jogait.
[43] Az Szjt. 10. § (1) – (2) bekezdése szerint a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
[44] Az alperes részéről az nem volt vitatott, hogy nem kérte a felperes hozzájárulását a művének nyilvánosságra hozatalához. A bíróság nem osztotta az alperes érvelését, miszerint azt feltételezte, hogy a felperes művét jogszerűen hozta nyilvánosságra, mert személy1től azt a tájékoztatást kapta, hogy filmalkotást szabadon felhasználhatja. A bíróság álláspontja szerint, az alperestől a mű nyilvánosságra hozatala előtt – különös figyelemmel tevékenységi körére is – elvárható lett volna, hogy a mű szerzőjének hozzájárulását kérje, attól függetlenül, hogy személy1től milyen tájékoztatást kapott. A bíróság a jogsértés súlyossága körében arra is utal, hogy 2014-ben, amikor az alperes birtokába került a felvétel, az alperes az adathordozón rögzített adatokból tudta, hogy ki a mű szerzője, ennek ellenére őt a nyilvánosságra hozatal engedélyezése céljából nem kereste.
[45] A bíróság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az alperes azáltal, hogy 2019. november 1-jén a műsorcím műsorában és a weboldalán 2019. október 31- től 2020. májusáig közzétette a felperes művét megszegte a felperesnek a mű nyilvánosságra hozatalához való jogát.
[46] IV/3. Ptk-ban rögzített személyiségi jogok megsértésének vizsgálata
[47] A Szjt. 3. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A Szjt. 3. § fűzött részletes indokolás szerint a Ptk.-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna.
[48] A szerzői jogi védelem a szerzőnek személyhez fűződő és vagyoni jogokat biztosít, a Szjt. 9. § (1) bekezdése szerint ezek összessége alkotja a szerzői jogot. A vagyoni jogok alapvetően a mű felhasználásához kötődnek, a személyhez fűződő jogok ezzel szemben a szerző személyéhez kapcsolt jogosultságok, a szerző és a mű szellemi kapcsolatát teremtik meg. A szerzői személyhez fűződő jogok rendszere nem homogén. Egyrészt beszélhetünk a speciálisan a szerzőhöz, a szerzői minőséghez kötődő jogokról, amelyet a Szjt. taxatív módon tartalmaz. Ezen kívül pedig az Szjt. utaló szabálya értelmében – a Szjt. a 3. § (1) bekezdés alapján – az Szjt. által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szjt. 3. §-a rögzíti a Ptk. mint általános szabály és az Szjt. mint a különös szabályozás viszonyát. Ebből következően a Ptk-ban biztosított személyhez fűződő jogok védelme is megilleti másodlagosan a szerzőt azokban az estekben, amikor őt nem szerzői minőségében éri sérelem, valamely személyhez fűződő jogában.
[49] IV/3. a.) Névviseléshez való jog
[50] A Ptk. 2:49. §-a szerint irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével. Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
[51] Az, hogy mindenkinek joga van a névviseléshez annyit jelent, hogy a neve alapján mindenki jogosult arra, hogy magát másoktól elkülönítésre alkalmas módon megjelölje, és ily módon elérje, hogy neve alapján őt, és csakis őt lehessen felismerni.
[52] A felperes azért kérte a névviseléséhez való jog megjelenítését, mert nevét az alperes a művének nyilvánosságra hozatala során nem tüntette fel. Az Szjt. 3. §-a fentiek alapján megállapítható, hogy a felperest szerzői minőségében érte sérelem, ezért nem a Ptk., hanem a Szjt. rendelkezései az irányadók. Mindezeken túl pedig a felperes által megjelölt magatartás nem valósítja meg a Ptk. 2:49. §-ának tényállási elmeit.
[53] IV/3.b.) Magántitokhoz való jog
[54] A Ptk. 2:46. § (1)– (2) bekezdése szerint a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára. A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
[55] A titokhoz fűződő jogban általában annak társadalmi elismerése rejlik, hogy az egyénnek alanyi joga van a másoktól való elkülönülésre, a személyével kapcsolatos információk fölötti autonómiára.
[56] Az Szjt. 10. § (1) bekezdése szerint a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
[57] Az Szjt. 10. § (1) bekezdésébe foglalt jog a szerző azon érdekét fejezi ki, hogy a személyisége jeleit is mutató művének titokban tartásáról vagy közönség elé bocsátásáról maga döntsön. Ezen jogosultság a szerző azon igényét ismeri el, hogy az önkifejezés eredményét ne tárja minden esetben a nyilvánosság elé. Ennek joga körében dönthet arról, hogy nem hozza nyilvánosságra a művét.
[58] A felperes azért terjesztett elő igényt a magántitokhoz való jog megsértése miatt, mert az alperes a nevének feltüntetése nélkül hozta nyilvánosságra művét. Az Szjt. 3. §-a és a fentiek alapján megállapítható, hogy a felperest – művének az engedélye nélküli közzététellel – szerzői minőségében érte sérelem, ezért nem a Ptk., hanem a Szjt. rendelkezései az irányadók. A Ptk. 2:46. § alapított igénye megalapozatlan.
[59] IV/3. c.) Magánélet sérthetetlenségéhez való jog
[60] A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány17. cikkének rendelkezése szerint senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával kapcsolatban önkényes beavatkozásnak. Az ilyen beavatkozás vagy támadás ellen mindenkinek joga van a törvény védelmére. A magánéletbe való beavatkozás akkor sérti a személyiségi jogot, ha önkényes, indokolatlan és szükségtelen. Általában akkor kell önkényesnek tekinteni a beavatkozást, ha az az érintettek akaratával, szándékával kifejezetten ellentétes, illetve arról az érintetteknek nincs tudomása, és a beavatkozást a gondosan mérlegelt körülmények sem indokolják.
[61] A magánélet védelméről szóló, 2018 évi LIII. törvény 1. § szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. A 2. § (1) bekezdéséhez a magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására.
[62] A felperes a magánélet megsértésére amiatt hivatkozott, mert állítása szerint az alperes magatartása beárnyékolta a színész1 családdal való kiépített jó kapcsolatát, azért, mert korábban arról tájékoztatták, hogy nem lehet nagy nyilvánosság előtt felhasználni az általa készített felvételt.
[63] A bíróság rámutat arra, hogy a felperes olyan sérelmeket állított, amelyek őt nem szerzői minőségében – hanem magánszemélyként – érték. Ezért a Ptk. 43. § b) pontjára alapított sérelmét a bíróság érdemben vizsgálta.
[64] A bíróság álláspontja szerint – a fentiekre figyelemmel – azon körülmény, hogy a felperesnek a színész1 családdal való kiépített jó kapcsolatát „beárnyékolta”, a bizalmi viszonyát megrontotta az alperes magatartása, még bizonyítottsága esetén sem minősül a magánélethez való jog megsértésének. A bíróság hangsúlyozza, hogy a felperes mindössze állította a kapcsolat megromlását, de azt nem bizonyította. A bíróság arra is rámutat, hogy a felperes által becsatolt iratok és előadottak ezt egyáltalán nem támasztják alá, arra is figyelemmel, hogy a felperes a családot 2014. márciusában, áprilisában tájékoztatta az alperesi magatartásról, de ezt követően – a jogsértés tényéről való tudomásszerzés ellenére – 2014. decemberében ismételten lehetőséget kapott interjú készítésére a színésszel. A bíróság álláspontja szerint, amennyiben a korábbi kapcsolat megromlására került volna sor, akkor az ismételt találkozásra a felperes nem kapott volna lehetőséget.
[65] A bíróság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az alperes magatartásával nem sértette meg a felperes Ptk. 2:43. § b) pontjában, 2:46. §-ában, és 2:49. §-ában nevesített személyiségi jogait.
[66] IV/4. Sérelemdíj
[67] A bíróság fentiekben megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői személyhez fűződő jogait; a név feltüntetésének jogát, a mű egységes védelméhez fűződő jogot, a mű nyilvánosságra hozatalának a jogát.
[68] Az Szjt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
[69] A Ptk. 2:52. § (2) bekezdése szerint sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A (3) bekezdés szerint a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
[70] A bíróság rámutat arra, hogy a személyiségi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A személyiségi jogsértés megállapítása, valamint az objektív szankciók megítélése mellett is a bíróság elutasíthatja a sérelemdíj iránti keresetet, ha a sérelmet szenvedett felet nem érte olyan nemvagyoni sérelem, amely sérelemdíj megítélésére adhatna alapot. A Ptk. 2:52. § (1) bekezdés második fordulatának helyes értelmezése szerint a sérelmet szenvedett fél „az őt ért nemvagyoni sérelemért” követelhet sérelemdíjat, azaz a nemvagyoni sérelem bekövetkezése a sérelemdíj megítélésének feltétele. [71] A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2013. (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleménye 7. pontja szerint a sérelemdíjjal szembeni követelmény, hogy az alanyi jog védelmet nyerjen, egyúttal a jogsértőket visszatartsa a sérelmet okozó magatartástól. Ennek érdekében a marasztalás összegének meghatározása során figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy a megsértett jogok között nem lehet különbséget tenni. Tekintettel kell lenni ugyanakkor a pénzbeli marasztalás társadalmilag elismert céljára: arra, hogy a megítélt összeg valóságos elégtételt nyújtson a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány, sérelem kielégítésére (kompenzáció), ugyanakkor az a jogsértés szankcionálására is alkalmas legyen. E célok figyelembevétele széles körben ad lehetőséget a körülmények mérlegelésére, mert a teljes körű jóvátétel nem korlátozódik a jogsértéssel okozott, igazolt hátrány vagyoni ellensúlyozására. Az ily módon meghatározott vagyoni elégtétel a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás miatt keletkezett szubjektív hiányérzet csökkentésére szolgál, illetve magában foglalja a jogsértés társadalmi elítélését is.
[72] A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól függő szankciója. A törvényi szabályozás alapján a sérelemdíj mértékének meghatározásánál fokozott figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére. A bíróság a sérelemdíj mértékének megállapítása során az alábbi körülményeket értékelte.
[73] A jogsértés súlya körében a bíróság azt értékelte, hogy az alperes három szerzői jogát is megsértette a felperesnek. A védett jogokra figyelemmel a jogsértések külön-külön is jelentős súlyúak, együttes megsértésük különösen jelentő súlyú jogsértésnek tekinthető.
[74] Jogsértések száma körében a bíróság figyelembe vette, hogy az alperes 2019. november 1-jén a műsorcím c. műsorban és 2019. október 31-jétől – 2020. májusáig a weboldalán valósította meg a jogsértést.
[75] Az alperes felróhatósága körében értékelte a bíróság, hogy az alperesnek kellő körültekintés mellett tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy megsérti a felperes szerzői jogait, figyelemmel arra, hogy általa történt első nyilvánosságra hozás időpontjában – 2014. március 8. – a felperes mint készítő nevét még feltüntette. Az alperes annak ellenére nem kérte a felperes engedélyét a mű nyilvánosságra hozatalához, a mű megváltoztatáshoz, hogy tudomása kellett, hogy legyen a felperes szerzői jogairól. Az alperes úgy hozta nyilvánosságra a közléseket, hogy az adathordozón található vízjelet eltávolította.
[76] A bíróság az alperes vagyoni viszonyaira is figyelemmel volt a sérelemdíj megállapítása során. (BH2019.268., FIT 2.Pf.20921/2021/4.)
[77] A bíróság a sérelemdíj összegének meghatározása során figyelemmel volt arra is, hogy a sérelemdíj intézményének funkciója a szankciós jelleg és a prevenció is. (Kúria Pfv.IV.20.443/2018/4., BH2020.235., BH2019.268.) A bíróság ennek körében utal arra is, hogy a személyhez fűződő jogok önmagukban is igen sérülékenyek, amit fokoz a jelenlegi digitális világ. A bíróság álláspontja szerint a bagatell mértékű sérelemdíj nem bír visszatartó erővel a további jogsértésektől
[78] A bíróság a sérelemdíj összegét – a fenti körülményekre és a Ptk. 2:52. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1/2013 (VI.17) számú határozatával elfogadott Polgári Kollégiumi vélemény 7. pontjában foglaltakra és jelenkori árérték viszonyokra is figyelemmel –1.000.000,- forintban állapította meg. [79] A bíróság a felperes keresetében foglaltakra figyelemmel megjegyzi, hogy a sérelemdíj a nemvagyoni sérelem kompenzációja, ezért annak mértékének meghatározása során a bíróságnak nem áll módjában figyelembe venni a szerző vagyoni sérelmeit (utazási költség, munkadíja, eszközhasználat díja). A bíróság a sérelemdíj mértékének meghatározása során nem vette figyelembe, hogy a felperes megítélése romlott a színész1 – színész2 rajongói közösségben, mivel azt a felperes nem bizonyította. A bíróság utal arra, hogy a felperes személyes meghallgatása során (22. sz. jkv.) ezzel kapcsolatban tényelőadást nem tett, mindössze megérzésére hivatkozott.
V. Perköltség
[80] A bíróság perköltség tárgyában a bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján határozott.
[81] A bíróság a pertárgy értékét 2.000.000,- forintban állapította meg.
[82] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 120.000,- forint lerótt eljárási illetéket.
[83] A bíróság a pervesztesség-pernyertesség arányára figyelemmel – a bíróság három jogsértés vonatkozásában találta alaposnak a felperes igényét, míg három személyiségi jog vonatkozásában nem állapított meg jogsértést, egy alperesi közlés vonatkozásában a követelés elévült – a Pp. 83. § (2) bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy a felek további költségeiket maguk viselik.
[84] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365.§ (2) bekezdés a) pontja alapján illeti meg a feleket.
Budapest, 2025. június 26. Dr. Kocsis Zsuzsanna Andrea s. k. bíró
Details
| Country | Hungary |
| Body | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Type | court decision |
| Language | hu |
| Document date | — |
| Size | 36 340 знаков |
| Versions | 1 |
| First seen | 2026-11-12 |
| Last checked | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.23190%2F2024%2F23&azonosito=462da604-2b65-4625-a485-5... |
Topics
Why this document is in the base
Selection matched on the following, total weight 18.
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…7. napján, majd annak eredménytelenség miatt 2020. április 16-án tájékoztatta az alperest szerzői jogainak megsértéséről, és kártérítés jogcímén igényt terjesztett elő. az alperes 2020. május 5-én…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…továbbiakban: ptk.) 2:46. § (2) bekezdésére, 2:43. § b) pontjára, 2:49. §-ára, valamint a szerzői jogról szóló, 199. évi lxxvi. törvény (a továbbiakban) szjt. 10. §., 12. §., 13. §-ában foglalta…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…zemélyiségi jogok mint embert, másrészt pedig a szerzői, speciális személyiségi jogként a szerzői jogok mint szerzőt az szjt. alapján. a szerző az sztj. által nem nevesített személyiségi jogoka…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…ontjából a közlés időpontja és nem a felperesi tudomásszerzésének időpontja a releváns, a szerzői jogok pedig elévülhetnek. [22] nem vitatta az általa közölt interjúrészlet vonatkozásában a fe…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…elévülhetnek. [22] nem vitatta az általa közölt interjúrészlet vonatkozásában a felperes szerzői jogának fennállását. nem vitatta, hogy a felperestől nem kértek engedélyt a mű nyilvánosságra hoz…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…e a mű nyilvánosságra hozatalához való jogot, annak ellenére, hogy nem vitatta a felperes szerzői jogi mivoltát, és azt, hogy nem kért engedélyt a mű közlésre. azért vitatta, hogy megsértette…
Dropped as boilerplate or single passing mentions: személyes adat
Summary
The court examined the case involving breach of author's rights and personal rights by an individual who used audio-visual materials without consent and removed the author's name from the content. The court found facts of infringement of the author's rights and personal rights of the plaintiff. As a result, the defendant was ordered to pay compensation for the violation of author's rights and personal rights in the amount of one million forints and cover court costs of twelve thousand forints. The decision serves as a warning to others about the necessity of respecting author's and personal rights when publishing materials.