Столичный апелляционный суд, дело № Pf.20197/2026/5: доступ к сообщениям о происшествиях в детских учреждениях

Az ügy száma: 1.Pf.20.197/2026/5. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd ügyvéd címe Az alperes: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi utca 49. Az alperes képviselője: Müller Ügyvédi Iroda ügyvéd címe A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 29.P.20.607/2026/7. A fellebbezést benyújtó fél: alperes

Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy napon belül fizessen meg a felperesnek 228.600 (kétszázhuszonnyolcezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás [1] A felperes a 2026. január 16-án terjesztette elő adatigénylését az alperesnél. Választ nem kapott. [2] Keresetében – az előzetes kérelemmel részben azonos, ám annál szűkebb adatkörre vonatkozóan – az alperes arra kötelezését kérte, hogy küldje meg részére az emailcím1 e-mail címre elektronikus másolatban a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és a gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményekről e szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1. és 2025. október 4. napja közötti időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a 9/2022. (IX. 29.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdés szerinti a 2025. január 1. és 2025. október 4. közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát. [3] Érvényesíteni kívánt jogként megjelölte Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) I. cikk (1) bekezdését, 6. cikk (3) bekezdését, 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Info tv.) 3. § 5. és 6. pontját, 26. § (1) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 31. § (1), (2), (3), (7) bekezdését. [4] Jogi álláspontja szerint a kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek, az alperes jogellenesen mulasztotta el az adatigénylés teljesítését. Az alperes közfeladatot ellátó állami szerv, amely a felperes által kért adatokat közérdekű adatként kezeli. Az alperes a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely az 1/A. § (1) bekezdés alapján központi szervből és a főigazgatás területi szerveként működő vármegyei kirendeltségekből áll. Az alperes gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, így vonatkozik rá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (1/b) bekezdése. [5] A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2021. (II. 26.) EMMI utasítás 14. fejezetének 4. pontja szerint a gyermekvédelmi ellátási adatszolgáltatás és ellenőrzési osztály látja el a gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel, gyermekbántalmazással kapcsolatos feladatokat. Az alperes saját, 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzatának 4. § (4) bekezdése értelmében az intézmény vezetője a szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményt – a korábban telefonon jelzettet is – köteles az esemény bekövetkezését követő legrövidebb időn belül, legkésőbb az eseményt követő munkanap 12.00 órájáig a Főigazgatóság részére a https://szia.szgyf.com.hu webes felületen (a továbbiakban: SZIA rendszer) a Rendkívüli események kezelése menüpont alatt található Űrlap megküldésével jelenteni. Az intézmény vezetője e körben az Űrlap „Intézmény által aláírt adatlap” pontjához az 1. melléklet szerinti adatlapot is köteles feltölteni. [6] Ugyanezen szabályzat 17. § (1) bekezdése szerint a gyermekbántalmazási esetet érintő intézményi jelentés tudomására jutását követően a központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutás napján írásban, a gyermekbantalmazas@bm.com.hu e-mail címen értesíti az ágazati irányítót. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítását, és felperes perköltségben marasztalását célozta. [8] Az első kereseti kérelem vonatkozásában az Info tv. 27. § (5), (6) bekezdésére alapította védekezését. A kiadni kért adatok döntést előkészítő adatok, az alperes összegzi ezeket az eseményeket, majd meghatározott idő elteltével a Belügyminisztériumhoz felterjeszti. Ha megszületnek a döntések, március 31. után lesznek elérhetőek, ezt követően az adatok kiadhatók. A döntést átvitt értelemben kell érteni; a bejelentést mindig ki kell vizsgálni. A kiadni kért iratok belső anyagok, melyekből akkor lesz adat, ha a belső vizsgálatot lefolytatták, és az alátámasztja a bejelentésben foglaltakat. [9] Mindkét kereseti kérelem vonatkozásában állította, hogy közel 8-10.000 bejelentés van. A bejelentőlapok olyan személyes és érzékeny adatokat is tartalmaznak, amelyek anonimizálás esetén sem lennének kiadhatók. Szerepelnek bennük olyan szófordulatok vagy más egyéb körülmények, helyszínek, amelyek alapján azonosíthatóak lennének az események. [10] A felperes igénye akkor teljesíthető, ha a közhivatalok feladatának elvégzését nem nehezíti el; a működést csak szélsőséges esetben béníthatja meg a közérdekű adat kiadása iránti kérelem teljesítése. Ha nagy terjedelmű az anyag, akkor az adatkiadás megtagadható az Info tv. 30. § (2) bekezdése alapján. [11] A második kereseti kérelem esetében is azzal védekezett, hogy az esetek nagy száma és az azokból való visszakövethetőség miatt a kiadás a vizsgálatok befejeződése esetén is megtagadható volna. Ha a felperes egy későbbi időpontban terjeszti elő közérdekű adat kiadása iránti igényét, akkor az alperes táblázatos formában teljesíteni tudja azt. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy küldje meg a felperesnek 45 napon belül az emailcím1 email címre, az abban foglalt személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. SZGYF. szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményekről, a szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1-től - 2025 október 4-ig tartó időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. SZGYF. szabályzat 17. § (1) bekezdésében meghatározott 2025. január 1. és 2025. október 4. napja közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát. Az alperest 762.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára. [13] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 203. § (2) bekezdés a) pontja, 266. § (1) bekezdése alapján való tényként fogadta el, hogy az alperes közfeladatot lát el, a felperes a tényállásban rögzített időpontban és tartalommal közérdekű adat kiadása iránti igénnyel fordult az alpereshez, a kiadni kért adatokat az alperes kezeli, a közérdekű adatok kiadása iránti igényre az alperes nem válaszolt. [14] A jogvita elbírálása során az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését, az Info tv. 1. §át, 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, 31. § (1) bekezdését alkalmazta. Megállapította, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek; alaptalan az a védekezés, hogy a felperes iratok kiadását kéri. Az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatokat kezeli, azok a tevékenységére vonatkoznak és a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, írott formában rögzített információt tartalmaznak. A közérdekű adati minőséget nem befolyásolja az annak alapján lefolytatott belső vizsgálat eredménye. [15] Az alperes által állított „belső anyag” minőség az Info tv. alapján nem azonosítható jogi kategória; az a közérdekű adat Info tv. 3. § 5. pontja szerinti fogalmát nem érinti. Az Alkotmánybíróság gyakorlatát idézte; az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik {34/1994. (VI. 24.) AB határozat; 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]}. Jelen esetben a kiadni kért bejelentőlapok nem munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek. [16] Az információszabadság korlátozhatóságának kereteit az Info tv. 27. § (2), (5), (6) bekezdése és az Alkotmánybíróság szempontrendszere alapján vizsgálta {12/2004. (IV. 7.) AB határozat; 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [28]; 4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [46]; a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosság-korlátozásának négy alapvető feltételét a 3070/2019. (IV.10.) AB határozat indokolása ([40]–[43] bekezdés) szerint vezette le. [17] A vizsgálat első lépcsőjeként megállapította, hogy az alperes által döntés megalapozását szolgálónak állított adat ezen minnősége nem áll fenn, mert saját állítása szerint nem kapcsolódik a kiadni kért adat egyetlen konkrét (már befejeződött, vagy a jövőben lefolytatandó) döntéshozatali eljáráshoz sem. Az alperes tartalmilag nem indokolta a döntést; védekezése az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdésének idézésére szorítkozott, konkrét tartalom nélkül. A bíróság felhívására sem adta elő, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért közérdekű adat, vagy a döntés megszületett-e már. Nem nyilatkozott arra sem, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát; az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. [18] Az alperes arra vonatkozó védekezése, hogy a kiadni kért adatok nem adatok, hanem iratok, „dogmatikailag inadekvát”. A felperes nem a döntések kiadását kéri; az Info tv. 27. § (5), (6) bekezdése alapján az adat kiadása tagadható meg; az alperes konkrét döntést megjelölni nem tudott. [19] Kiemelte a törvényszék, hogy a Pp. 237. § (2) bekezdése és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 5. § (2a) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság 3486/2022. (XII. 20.) AB határozata alapján tájékoztatta az alperest arról, hogy lehetősége van a kiadni kért adatok zárt csatolására. Ezzel összefüggésben tájékoztatta arról is, hogy a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása, elmulasztása, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következménye is az alperest terheli. Az alperes azonban akként nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványt nem kíván előterjeszteni; ezáltal nem tette lehetővé a bíróság számára, hogy az adatnyilvánosság-korlátozására vonatkozó teszt negyedik pontjában foglaltakat megvizsgálhassa. Az alperes tényállítást sem tett e körben; az elsőfokú bíróság ezért nem vizsgálhatta az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, rendelkező rész 2. pontja; 6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [41]-[43]}. [20] Mindezekre figyelemmel az adatigénylés tárgyát képező dokumentumok tartalmának vizsgálata hiányában nem volt megállapítható az, hogy a kiadni kért adatok olyan közérdekű adatokat foglalnak-e magukban, amelyekre valamely nyilvánosság-korlátozási indok konkrétan kiterjed, és amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. Az alperes nyilvánosság-korlátozási indokra történő formális hivatkozása alapjogvédelmi szempontból az adatigénylés tárgyát képező dokumentum bíróság általi vizsgálatával nem volt orvosolható; az adatkezelő alperes által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata és ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása nem volt lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül. A fentiek alapján az alperes nem bizonyította a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait [Info tv. 31. § (2) bekezdés], holott az ő érdekében állt [Pp. 265. § (1) bekezdés], hogy azt a bíróság valósnak fogadja el. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának következménye is az alperest terheli. [21] A törvényszék alaptalannak találta az Info tv. 30. § (2) bekezdésére – a rendkívül nagy terjedelmű iratanyag vizsgálatának alperes működését ellehetetlenítő jellegére vonatkozó – védekezést is. A jogszabály rendelkezése nem az alperes által interpretált módon értelmezendő. Az adatigénylés megtagadását az eredményezheti, ha az adatkezelő számára aránytalan nehézséget eredményez az adatigénylő által kívánt formában történő adatkiadás. A jelen esetben azonban az alperes nem a felperes által kért adatkiadási formát jelölte meg az adatkiadás előtt álló akadályként, hanem annak terjedelmét. [22] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság eddig sem tekintette a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozása alkotmányos indokának a pusztán adminisztratív jellegű megfontolásokat {12/2004. (IV. 7.) AB határozat; 5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [40]; 13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [53] - [55]}. [23] Érveinek alátámasztásaként az Info tv. 29. § (2) – (5) bekezdésére hivatkozott; az, hogy az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, nem elutasítási ok. Ez a körülmény csak az adatigénylés teljesítésének módját, valamint a költségszámítást befolyásoló tényező, figyelemmel a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére. [24] Jelen esetben a felperes adatigénye az adatok kigyűjtésével teljesítendő; nem indokol a kérelem teljesítése kiválogatást, táblázatba rendezést sem. Az alperes - a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatban foglaltakkal ellentétben (Indokolás [56]) - nem azonosított szélsőséges esetet, nem hivatkozott arra, hogy a működését ellehetetlenítheti vagy veszélyeztetheti, megbéníthatja a felperes igényének teljesítése. Az alperes zavartalan működésének, a feladat-ellátás feltételeinek a biztosítását alkotmányos értékként elfogadva mindezért nem volt megállapítható, hogy ezen alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolná, illetve elkerülhetetlenül szükségessé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását. [25] Az alperes által hivatkozott 3069/2019. (IV. 10.) AB határozat nem tartalmazza a védekezésben foglalt érvet (ha nagy terjedelmű az anyag, akkor az adatkiadás megtagadható). [26] Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a felperes igényének időelőttiségére hivatkozást is; a felperes nem a bejelentőlapok alapján készített éves jelentés kiadását kérte, hanem a bejelentőlapokat, amelyek 2025. január 1. és 2025. október 4. között készültek. [27] A törvényszék az adatkiadás teljesítési határidejét arra figyelemmel határozta meg, hogy nem vitásan kb. 8.000 bejelentőlapot kezel a perbeli időszakra az alperes [Pp. 344. § (2) bekezdése]; a 45 nap teljesítési határidőt a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, a kötelezettség természete miatt indokoltnak találta. Értékelte, hogy az adatok elektronikus úton az alperes rendelkezésére állnak, így egy lekérdezéssel a bejelentőlapok elérhetők. A 45 napos teljesítési határidő azt jelenti az alperes számára, hogy napi 178 db bejelentőlapon kell a személyes adatokat kitakarni. A 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat 1. melléklete nem egész 1,5 oldal. Napi 8 órás munkaidőt alapul véve ez két dolgozó számára óránként és személyenként 12 db bejelentőlapon található személyes adatok kitakarását jelenti (2x8x12x45=8640). Ekként két munkavállaló 8640 db bejelentőlapot tud a teljesítési határidőn belül kiadhatóvá tenni. A dokumentumok ezt követő szkennelését egy középkategóriás fénymásológép elvégzi automatikusan. Kizárt, hogy a két dolgozó távolmaradása az egyébként szokásos munkavégzéstől ellehetetlenítené az alperes működését. [28] Az előbbiek alapján nem tudta megállapítani, hogy az alperes zavartalan működése, a feladat-ellátás feltételeinek a biztosítása, mint alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolná, illetve elkerülhetetlenül szükségessé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását a kiadni kért adatok mennyisége miatt. [29] Mivel a kiadni kért adatok személyes adatokat is tartalmaznak, azok felismerhetetlenné tételét rendelte el, figyelemmel Info tv. 30. § (1) bekezdésére és az Alkotmánybíróság 3254/2018. (VII. 17.) határozatában foglaltakra is. A kiadni kért adatok vizsgálhatóságának hiányában nem bizonyított tényként tekintette, hogy azok tartalmaznak más, a felperes számára meg nem ismerhető, érzékeny vagy azonosításra is alkalmas, adatokat is. [30] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek és a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes perköltségének megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint határozta meg (420.000 forint a keresetlevél összeállításáért, 60.000 forint ügyvédi munkadíj óránként, 3 óra munka a tárgyaláson), áfa összeggel terhelten. [31] Az eljárás illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján állapította meg. [32] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a teljesítési határidő napra történő meghosszabbítását kérte. Perköltségét felszámította. [33] Az elsőfokú eljárásban előadott álláspontját fenntartotta. Érvelése szerint a 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a meghatározott rendkívüli eseményekről beérkezett napi intézményi jelentésekben rögzített adatok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. Az SZGYF szabályzat 5. § (1) bekezdése értelmében az intézményvezetőnek a szabályzatban körülírt rendkívüli eseményeket érintően a – felperes által kiadni kért – napi jelentések megtételét követően meghatározott esetekben kötelezően, más esetekben szükség szerint belső vizsgálatot kell lefolytatnia a rendkívüli eseményhez vezető okok feltárása, a felelősség megállapítása céljából. Az intézményvezetőnek a belső vizsgálatról jelentést kell készítenie, amit a fenntartói feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) részére köteles megküldeni [5. § (3)-(4) bekezdés]. [34] Az SZGYF szabályzat 6. § (1), (2) bekezdése alapján az SZGYF az intézmények által feltöltött – a felperes által közérdekű adatként kiadni kért – rendkívüli eseményekről készült intézményi napi jelentéseket az adatlap felülvizsgálatával figyelemmel kíséri és ha szükséges, az adatlapon tett bejelentések kiegészítése, pontosítása iránt intézkedik. Az SZGYF felszólíthatja az intézményvezetőt a belső vizsgálatról készült jelentésének kiegészítésére, pontosítására [6. § (5) bekezdés]. [35] Az SZGYF szabályzatban rögzített fenntartói vezetők a rendkívüli események kapcsán tett rendkívüli eseményekről készült - a felperes által közérdekű adatként kiadni kért - intézményi napi jelentések, azok kiegészítése, pontosítása, illetve az intézményvezetők belső vizsgálati jelentései, azok kiegészítése, pontosítása elfogadásáról döntést hoznak [6. § (7) bekezdés]. [36] Az SZGYF szabályzat 8. § (4) bekezdése értelmében az SZGYF szakmai főigazgató-helyettese utasítást adhat - a felperes által közérdekű adatként kiadni kért - az intézmény által napi szinten az SZGYF-hez jelentett bármely rendkívüli esemény további vizsgálatára, vagy az SZGYF által lefolytatandó központi vizsgálatot rendelhet el. [37] Az SZGYF szabályzat tehát részletesen tartalmazza a rendkívüli eseményekről készült intézményi napi jelentések kapcsán a döntési folyamatot; a felperes által kiadni kért, az SZGYF szabályzat 4. § (4) bekezdése szerinti napi jelentésekben szereplő intézményi adatok kizárólag ezen döntési folyamat kezdeti információját szolgálják. A szabályzat konkrétan nevesíti az egyes fenntartói döntéseket is [SZGYF szabályzat 6. § (7) bekezdése, 8. § (4)-(5) bekezdése], melyhez képest a - felperes által kiadni kért - intézményi napi jelentések csak döntéselőkészítő, azt megalapozó jelleggel bírnak; az SZGYF szabályzatban meghatározott fenti konkrét döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódnak. [38] Mindezek alapján az alperes nem általánosságban hivatkozott a felperes által kiadni kért intézményi napi jelentések döntéselőkészítő jellegére, hanem az SZGYF szabályzat fenti konkrét rendelkezéseire hivatkozással tette meg előadását. [39] Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a több, mint 8.000 intézményi napi jelentés esetében nem elegendő a nevek kitörlése (a jelentések anonimizálása); a jelentésekből törölni kell az SZGYF szabályzatban meghatározott egyes rendkívüli eseménytípust, a szabályzatból is látható érzékeny adatokat (pl. életet, egészséget, testi épséget érintő), valamint az esetek körülményeire vonatkozó egyéb adatokat is ahhoz, hogy a teljes anonimitás megvalósulhasson. A jelen ügyben a legfontosabb érdek a személyes adatok védelme. [40] A teljes napi jelentésekben a közérdekű adat és a természetes személyek azonosítását lehetővé tevő tényállási részletek olyan mértékben összefonódnak, hogy a dokumentummásolat kiadása túlzott kockázattal járna a természetes személyekre nézve. Ezért a táblázatos formában történő teljesítés a megfelelő, amit az Info tv. 30. § (2) bekezdése is támogat; nem az adatigény teljesíthetetlen, hanem az iratmásolatban történő teljesítés. [41] Másodlagos fellebbezési kérelmében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság egy darabszám-alapú, mechanikus munkaszervezési kalkulációval élt, amikor két kolléga 45 nap alatti teljesítését reálisnak tekintette. A kitakarás nem egy egyszerű, adminisztratív feladat, hanem szakmai kockázatelemzés is. Az események leírása tipikusan olyan körülményeket, helyszíni utalásokat, időbeli összefüggéseket, eseményláncokat tartalmazhat, amelyekből név nélkül is azonosítható lehet az érintett. Az anonimizálás ilyen helyzetben nem egyszerű törlési művelet, hanem érdemi, ügyenkénti tartalmi felülvizsgálat. Erre a felülvizsgálatra csak megfelelő szakértelemmel bíró ügyintéző, vezető képes. [42] A 45 napos teljesítés nem számol a hétvégével és ünnepnapokkal, a munkaközi szünetek időtartamával és azzal sem, hogy az egyedi szakmai dokumentumvizsgálat miatt várhatóan a kalkulált óránkénti 12 db irattétel nem tartható. Az elsőfokú bíróság által számításba vett kettő ügyintéző – 45 napos határidő helyett – a valós munkanapok számával számolva nem tudja az anonimizálást úgy elvégezni, hogy a személyes adatok sérelme teljes bizonyossággal ne történhessen meg. Ha a szűk valós határidő miatt, inkább több ilyen szakértelemmel bíró személyt alperes kivesz a napi munkafolyamatokból kb. 32 munkanapra, az valóban eredményezheti az alperes zavartalan működésének akadályozását. [43] Az elsőfokú bíróság az adatkiadás teljesítés munkaigényének meghatározásakor úgy számolt, hogy a bejelentőlapok feldolgozása, a személyes adatok anonimizálása során az alperes munkavállalóinak csupán 1,5 oldalnyi anyagot kell áttekinteniük, figyelemmel az SZGYF szabályzat 1. mellékletének terjedelmére. Nem vette figyelembe azonban azt, hogy a szabályzat 1. számú melléklete csupán a „sablon”, amin a bejelentést az intézményeknek meg kell tenniük; a rendkívüli eseményekre vonatkozó információk feltöltését követően azonban a teljes terjedelem akár több oldalt is elérhet. [44] A bejelentő lapnak nemcsak a 2. pontját kell kitörölni, ami kifejezetten személyes adatokat tartalmaz („A bejelentést tevő neve/beosztása/elérhetősége), hanem a 4. pontban a rendkívüli esemény leírását szakmailag fel kell dolgozni, érdemi, tartalmi felülvizsgálat alá kell vetni a leírást, hogy a személyes adatok védelme megvalósuljon. Személyes adatot tartalmaz(hat) még a bejelentő lap 5. pontja („értesített személyek”), a 6. pontja („személyek és javak mentésére tett intézkedések”) és akár a 7. pontja is („Egyéb megtett vagy tervezett intézkedések”).

[45] A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog ezért a jelen esetben a személyes adatok védelmére hivatkozással korlátozható. [46] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. [47] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállás alapos feltárása, az alperes terhére eső bizonyítás elmaradása alapján, mindenre kiterjedően és megfelelően mérlegelte az Info törvényben foglaltakat. Az alperes fellebbezésében nem érintette a törvényszék ítéleti indokolásának [42] bekezdésében foglaltakat; az alperes állítása szerint sem kapcsolódik a kiadni kért adat egyetlen konkrét döntéshozatali eljáráshoz sem. Az alperes csak felhívta a döntéselőkészítő adatokat mint megtagadási okokat elismerő törvényi rendelkezéseket, azonban azok alkalmazhatóságára nemcsak bizonyítékot nem csatolt, de konkrét ténybeli állításokat sem tett. [48] A rendkívüli események különösen a gyermekvédelem területén természetüknél fogva azonnali intézkedést igényelnek; életszerűtlen, hogy a napi jelentések, vagy a szakminiszternek 2025-ben készített összefoglalók tartalma még folyamatban lévő döntési eljárást alapozna meg. [49] Alaptalan a táblázatos formában való teljesítésre hivatkozással előterjesztett jogorvoslati kérelem is. A felperes adatigénylése azért a szabályzat szerinti dokumentummásolatok kiadására irányul, mert az Info tv. információszabadsági szabályai és annak következetes bírósági értelmezése új, meg nem lévő adat létrehozására vonatkozó, így adatigényléssel nem érvényesíthető igénynek tekintene egy hasonló adatigényt. Az alperes azonban nincs elzárva attól, hogy az Info tv. 32. §-ában rögzített, a közérdekű adatok megismerhetőségének biztosítására vonatkozó általános kötelezettségével összhangban, a gyermekvédelem működési zavarai tekintetében az erre irányuló szakmai és társadalmi igényt felismerve proaktívan tegyen közzé személyes adatokat nem tartalmazó információkat az általa kapott intézményi jelentésekről. [50] A másodlagos fellebbezési kérelem alaptalanságát azzal indokolta, hogy a perben eleve elektronikus rendszerben kezelt adatokról van szó, ezért nincs olyan körülmény, amely napnál is hosszabb teljesítési határidőt tenne szükségessé az ítéletben foglalt kötelezettségek tekintetében. A jelentések szerkezete egységes, a szabályzat alapján ezeket a felmerült esemény jellegzetessége alapján egyértelműen kategóriákba kellett sorolni, ami nagyban megkönnyíti a mérlegelést. Bár valóban lehet olyan eset, amikor az egyszerű anonimizálásnál többre van szükség, de kisebb számban, hiszen ez messze nem minden bejelentéstípusnál releváns. [51] A fellebbezés alaptalan. [52] Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése [Pp. 358. § (5) bekezdés], ezért azt a másodfokú felülbírálat teljes terjedelmében érintette a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között [Pp. 370. § (1) bekezdés]. Az ítélőtábla a jogorvoslati kérelmet tárgyaláson kívüli eljárásban bírálta el a Pp. 376. § (1) bekezdése alapján. [53] Az ítélőtábla a Pp. 369. § (3) bekezdés c), d) pontja szerint eljárva végezte el az elsőfokú ítélet anyagi jogi szempontú felülbírálatát. Ennek eredményeként megállapította, hogy az érdemi döntés az irányadó anyagi jognak megfelel, a bizonyítás eredménye nem okszerűtlen, a megállapított tények alapján az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le. [54] A fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kifejtett érvelés alapján a másodfokú eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az információ-szabadság joga az Info tv. 27. § (5), (6) bekezdése alapján korlátozható-e; az elsőfokú bíróság az alkotmányos szempontok helyes alkalmazásával következtetett-e az adatkiadási kérelem megalapozottságára. Ennek során az ítélőtábla a következő alkotmányos szempontoknak tulajdonított jelentőséget. [55] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {legutóbb: 3486/2022. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [25], továbbá: 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. E kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [56] Az Alkotmánybíróság a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó értelmezése szerint a döntést megalapozó adatok esetében a védelem tárgya maga a közfeladatot ellátó tevékenység {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [83], [92]}. „Bár a szabályozás alapján első látásra úgy tűnhet, hogy az adatok zártsága az Info tv. alapján ex lege áll be, valójában az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést - bírói kontroll mellett - az adatkezelő végzi el, és ennek során bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága ténylegesen sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat” {3486/2022. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [38], a benne foglalt utalás: 4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [48]}. [57] A szabályozás jellegéből fakadóan döntést megalapozó adatok esetében a szükségességet kell az alkotmányossági vizsgálat középpontjává tenni. „Ezekben az esetekben rendkívül felértékelődnek az Alkotmánybíróságnak azon idézett megállapításai, amelyek az adatkezelő vonatkozásában tiltják, hogy eljárása formálissá, diszkrecionálissá váljon” {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [88]}. [58] Az Info tv. 27. § (5) bekezdése szerint a döntés meghozatalát megelőzően a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános, annak megismerését a közérdek-teszt alkalmazásával a szerv vezetője engedélyezheti. Az Info tv. 27. § (6) bekezdése szerint ugyanakkor már ezen adatok nyilvánosságát írja elő, a megismerésre irányuló igény elutasításának alapjaként a törvényes működés, illetve az illetéktelen külső befolyástól mentes feladatellátás veszélyeztetését jelölve meg. A jogalkalmazói tevékenység alkotmányosságának vizsgálatán keresztül az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy „a jogalkotó csak azt kívánja meg, hogy a »veszélyeztetés« megállapítható legyen, ami nem követeli meg annak egyértelmű megállapítását, hogy a törvényes működési rend megzavarása, vagy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyásolása minden kétséget kizáróan, bizonyosan be fog következni” {3069/2019. (IV. 10.) AB határozat, Indokolás [49], idézi: 4/2021. AB határozat, Indokolás [89]}. [59] Az elsőfokú bíróság döntésének meghozatala során helytállóan indult ki az Alkotmánybíróságnak a döntés megalapozását szolgáló adatokkal kapcsolatos nyilvánosságkorlátozás tekintetében meghatározott szempontrendszeréből [3070/2019. (IV. 10.) AB határozat; Indokolás [40]-[43]}. [60] Az ún. közérdekűségi teszt tételes megfogalmazása szerint döntés megalapozását szolgáló adat csak az adott szerv (feladat- és hatáskörébe tartozó) döntése meghozatalára irányuló eljárás során készített, vagy rögzített adat lehet. A döntés megalapozását szolgáló adat e minősége továbbá kizárólag a konkrét döntéshozatali eljáráshoz való kapcsolata révén állhat fenn. Az is általános szempont, hogy a dokumentum egésze, tartalmától függetlenül tehát vizsgálat nélkül, vagy egyetlen adat miatt – nem minősíthető döntést megalapozó adatnak (adatelv). Az adatkezelő nem hivatkozhat kényelmi szempontokra, vagyis arra, hogy az adatigénylés teljesítéséhez egy terjedelmesebb dokumentum átvizsgálása, a benne található nyilvános adatoknak a nem nyilvános adatoktól való elkülönítése szükséges, ami többletfeladatot jelent. További általános szempont az, hogy az adatigénylést elutasító döntést – a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében – tartalmilag indokolni kell, amelynek során ki kell térni arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért közérdekű adat, illetve arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását, vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát {az Alkotmánybíróság 3069/2019. (IV. 10.) AB határozata, Indokolás [42]-[46]}. [61] Az Alkotmánybíróság 6/2016. (III. 11.) AB határozatának [38] bekezdése szerint „… csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum (Jelentés) tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. A nyilvánosságkorlátozás indokoltságát tehát csak a kért dokumentumba foglalt adatok kapcsán, azok vizsgálatával, nem pedig a dokumentum egészét illetően lehet megállapítani. Az ettől eltérő jogértelmezés, mely a Jelentést tartalmára tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a Jelentés megismerését generálisan megakadályozza, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, s ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg”. [62] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmét eredményezi, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásánál arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de annak bizonyítását mellőzi, ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. Az irányadó kúriai jogértelmezés ugyanis az, hogy amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és igazolnia is kell, az adatok milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják és azok kiadása mennyiben befolyásolja ezt a döntést (a Kúria Pfv.21234/2019/7. számú ítélete). [63] A Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az alperes által megjelölt megtagadási okok érdemi vizsgálata, a közérdekűségi teszt elvégzése az irat érdemi vizsgálata nélkül nem végezhető el (Pfv.20557/2024/6. számú ítélet, Indokolás [58]). Közérdekű adat kiadása iránt indított perben, amennyiben az adatkezelő a megtagadás okaként arra hivatkozik, hogy a kiadni kért adat döntés-előkészítő adatnak minősül, vizsgálni szükséges, hogy az konkrétan milyen döntés megalapozását szolgálja, az adat kiadása zavarja-e az adatkezelő feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását, munkavégzését. Minden esetben el kell végezni ilyenkor az ún. közérdekűségi tesztet, és dönteni szükséges abban, hogy a kiadni kért adatok titokban tartásához, vagy nyilvánosságra hozatalához fűződik nagyobb közérdek (Pfv.20127/2024/7. számú ítélet, Indokolás [56]). [64] Az információszabadság nem korlátozható formai alapokon, az adatkezelő bizonyítási érdeke annak bizonyítása, hogy az adatigény teljesítése – ténylegesen – sértené más alkotmányos alapjog érvényesülését vagy valamely alkotmányos érték védelmét. A közérdek-teszt alapján csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum tartalmi vizsgálatával állapítható meg, hogy az olyan közérdekű adatot foglal magában, amelyre valamely nyilvánosságkorlátozási ok kiterjed (Pfv.20294/2025/4. számú ítélet, Indokolás [49]). [65] Az adott esetben nem állt rendelkezésre a kiadni kért iratanyag. Ebben a tekintetben az elsőfokú bíróság – a Pp. 237. § (2) bekezdése alapján eljárva – tájékoztatta az alperest a perfelvételi nyilatkozat kiegészítésének, a vizsgálandó dokumentumok zárt módú csatolásának lehetőségéről. Az alperes azonban az iratanyagot nem tette az eljárás részévé, csupán a 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat mellékleteinek értékelését kérte. [66] Erre is figyelemmel helyesen észlelte az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a bíróság által az értékelés körébe vonható, azt megalapozó konkrét tényeket nem jelölt meg, hivatkozásai az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdése körében is formálisak, általánosak voltak. Az irányadó kúriai jogértelmezés szerint a döntés-előkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás nem elegendő az adat kiadásának megtagadásához (a Kúria Pfv.20089/2023/6. számú, és a Pfv.20092/2024/5. számú ítélete). [67] A bíróságnak az alperes által az adatigény megtagadásakor alapul vett, értékelt tények alapján kell – az alapjogi teszt elvégzésével – a megtagadás jogszerűségét felülbírálnia. A szükséges mérlegelés elvégzéséhez a konkrét tényekhez nem köthető általános hivatkozás tehát – ideértve a 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat rendelkezései idézését is – nem elegendő. [68] Az alperes fellebbezése sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek alapján az elsőfokú bíróságtól eltérő jogkövetkeztetés levonható lenne. A kiadni kért adatok döntés megalapozását szolgáló jellege, a közfeladat törvényes ellátásának veszélyeztetettsége vonatkozásában a fellebbező alperes a másodfokú eljárásban konkrét tényeket változatlanul nem jelölt meg, a formális hivatkozás alapján nem vizsgálható, hogy az érintett adatok kiadása reálisan az alkotmányosan elismerhető cél sérelmét jelentheti-e. [69] Az, hogy a 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat 4. § (4) bekezdésében meghatározott napi jelentések megtételét követően esetlegesen további eljárás indul (az intézményvezető meghatározott esetben belső vizsgálatot folytat le és arról jelentést készít), a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a napi jelentéseket az adatlap felülvizsgálatával figyelemmel kíséri (szükség esetén a bejelentések kiegészítéséről intézkedik, a főigazgatóhelyettes pedig utasítást adhat további vizsgálatra) és az elfogadásról döntést hoz, nem teszi a napi jelentések adatait döntéselőkészítő adattá; az alperes nem annak adatai alapján, hanem arról dönthet, annak helyességét, okszerűségét értékelheti. [70] Az alperes a másodfokú eljárásban sem jelölt meg olyan folyamatban lévő konkrét eljárást, amely alapján a napi jelentéseket egy döntési folyamat részének kellene tekinteni; ami alapján a jövőben konkrét, egyedi eljárás folytatódna. Az egyes napi jelentések felülvizsgálatának kötelezettségéből nem következik, hogy azok alapján konkrét, meghatározott eljárás indul, az még folyamatban van, vagy az további döntéshozatali eljárást készítene elő; megismerhetőségük illetéktelenül befolyásolná, meghiúsítana valamely későbbi döntést, veszélyeztetné az alperes törvényes feladatellátását. [71] A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően is csak akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az alperes egyedileg azonosítható, megnevezhető jövőbeli döntésre nem hivatkozott, fellebbezésében elő sem adta, hogy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását az adatok nyilvánosságra kerülése mennyiben, milyen okból befolyásolja. [72] A 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó adatkörre vonatkozóan a fellebbezés érdemi érveket nem tartalmazott, e körben a felülbírálat nem volt elvégezhető. [73] Az adatigénylés az Info tv. 30. § (2) bekezdésére hivatkozással sem volt elutasítható; az ítélőtábla e körben is egyetértett a törvényszék mérlegelési tevékenységével. E jogszabályhely értelmében az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. [74] A jogszabály szerint az adatkezelő alperesnek alapvetően az igénylő felperes által kért és a jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesíteni. A felperes jogosult ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi okból kivitelezhetetlen [Kúria Pfv.22360/2017/11.], azonban a jelen ügyben nem ez történt. [75] Az alperes a felperes által kért teljesítési módot a védett adatok felismerhetetlenné tételi folyamatának időigénye, a munkaszervezést nehézségei miatt kifogásolta; az adminisztratív szempontok azonban nem vezethetnek a kereset elutasítására az elsőfokú ítéletben is bemutatott alkotmánybírósági jogértelmezés alapján [12/2004. (IV. 7.) AB határozat]. [76] Az önálló hivatali szervezettel és ehhez kapcsolódó apparátussal rendelkező alperes számára nem jelenthet rendkívüli nehézséget a kért, eleve elektronikus formában rendelkezésére álló iratok (adatok) elektronikus úton való kiadása. Az Info tv. ilyen esetre lehetőséget ad a határidő meghosszabbítására [Info tv. 29. § (2) bekezdés]. A fellebbező érveléséből nem vezethető le, hogy az adatok táblázatba rendezése milyen mértékben csökkentené munkaterhét; az alperes további előadásának érdemi vizsgálata a másodlagos fellebbezési kérelemhez kapcsolódóan végezhető el. [77] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsődleges jogorvoslati kérelmet nem találta alaposnak. [78] Az Info tv. 31. § (7) bekezdése szerint, ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával – a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. A másodlagos fellebbezési kérelem elbírálása során a Fővárosi Ítélőtábla figyelemmel volt az Info tv. 29. § rendelkezéseire is. E jogszabályhely (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. A (2) bekezdés értelmében, ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. [79] Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy az jelentős munkateherrel jár. Az alperes az elsőfokú eljárásban és fellebbezésében is azzal érvelt, hogy nagy mennyiségű dokumentumot kellene egyesével átnéznie és azokból az Info tv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően a személyes, és állítása szerint egyéb meg nem ismerhető adatokat, valamint azok azonosítására alkalmas további adatokat ki kell takarnia. Ez a tevékenység a munkaerőforrása aránytalan igénybevételét jelentené. [80] Az elsőfokú bíróság azonban ezeket az érveket érdemi döntésének meghozatala során már értékelte; az ítéleti indokolás [48] bekezdésében az alkotmánybírósági gyakorlatot ismertetve helyesen állapította meg, hogy az alperes nem azonosított olyan körülményeket, amelyek alátámasztanák azt, hogy az adatkiadás teljesítése megbéníthatja működését. A törvényszék ítéleti indokolásának [51]-[53] bekezdésében a rendelkezésére álló ismeretek, a 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat tartalma és mellékletének rovatai, terjedelme alapján részleges számításokkal vezette le az érdemi döntés rendelkező részében szabott teljesítési határidőt.

[81] A másodfokú bíróság megítélése szerint a fellebbezésben előadott érvek nem alapozzák meg e határidő meghosszabbítását. A kiadni kért iratok csatolásának hiányában az ítélőtáblának is csak általános ismeretei lehetnek a kereseti kérelem teljesítése során elvégzendő vizsgálat, a meg nem ismerhető adatok felismerhetetlenné tételi folyamatának idő- és munkaigényéről. Az az érvelés, hogy a „sablon” nyomtatvány terjedelme egyes esetekben „akár több oldalt is elérhet”, nem bizonyítja, hogy ez a körülmény a teljes dokumentáció áttekintésére vetítve nem teszi lehetővé az elsőfokú bíróság által meghatározott munkaszervezési szempontok szerinti teljesítést. [82] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a másodlagosan előterjesztett jogorvoslati kérelmet sem találta alaposnak. [83] Ezért az elsőfokú ítélet érdemben helyes, annak jogi indokolásában kifejtettekkel a Fővárosi Ítélőtábla egyetért, így azt a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. [84] A fellebbezés eredménytelen, az alperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. A pervesztes alperest a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a képviselete ellátásával összefüggésben felmerült másodfokú perköltség megfizetésére. [85] Az ügyvédi munkadíj összegét a felszámítással egyezően, az Ükr. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint határozta meg (60.000 forint ügyvédi munkadíj óránként, 3 óra munka), áfa összeggel terhelten. [86] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

Budapest, 2026. június 30.

Dr. Kovács Helga s.k.

a tanács elnöke

Dr. Stecbauer Anita s.k. Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró bíró