Орган по защите данных Венгрии (NAIH): публикация в СМИ аудиозаписи устного высказывания лица, выполняющего публичные функции

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-2926-8/2021. Tárgy: kérelem elutasítása Előzmény: NAIH/2020/8339.

[…] kérelmező (lakcím: […] a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére a személyes adatainak a […]

hírportálon [[…], jogi képviseletét ellátó [….] a továbbiakban: Kérelmezett 1.] 2020. november 17én megjelent írással együtt nyilvánosságra hozott hangfelvétel, valamint a […], a továbbiakban:

Kérelmezett 2.) adatkezelőjével szemben a […] oldalon megjelentett cikkben szereplő személyes adatok sérelme tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakban: Kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T O T

A Hatóság a Kérelmező kérelmét elutasítja. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illeték-feljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező - aki […] jegyzője – 2020. november 19-én kelt Kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy 2020. november 17-én a […] oldalon megjelent cikkben, valamint az abban beillesztett linken egy összevágott hangfelvételen hivatali környezetben beszélgetés hallható az anyakönyvvezetői pályázatok kiértékeléséről, melyen a Kérelmező hangja egyértelműen beazonosítható, ahogy megjegyzéseket tesz egy pályázó […] identitásával összefüggésben.

A […] elnevezésű helyi hírközlő weboldal – a […] oldalán megjelent cikk alapján – 2020. december 1-jén megjelent írásban szintén a […] Polgármesteri Hivatal vezetője által kiírt […] álláspályázattal kapcsolatban hozott nyilvánosságra információkat. A Kérelmező által sérelmezett írások az alábbi URL-eken érhetőek el:

- […] - […]

Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy az adatkezelőket tiltsa el a további jogsértésektől, valamint kötelezze a jogellenesen beszerzett hangfelvétel törlésére a […] weboldal adatkezelőjét, valamint kötelezze a […] és a […] weboldal adatkezelőit a személyes adatok sérelmével közölt cikkek törlésére.

Kérelmező álláspontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárás alapját képező feltételezett jogsértés egyfelől a tiltott adatszerzés, másfelől a hangfelvétel egy részének a sajtóban történő megjelenítése.

Kérelmező szerint a lehallgatás folyamatos, így a továbbiakban bármilyen témájú és bárkivel folytatott beszélgetések nyilvánosságot kaphattak és kaphatnak a jövőben is.

Kérelmező tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a […] érdeklődésére felvilágosítást adott az őt megkereső újságírónak az […] pályázat körülményeiről, melyhez képest egy hónappal később közzétételre került a hangfelvétel. Az összevágott és kiragadott hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után Kérelmező bocsánatot kért és felajánlotta a jegyzői posztról való lemondását.

A Hatóság előtt a Kérelmező kérelmére a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlament és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 57. cikk (1) bekezdés f) pontja és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján NAIH/2020/8339. ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Hatóság a NAIH/2020/8339/2. ügyiratszámú hiánypótlási végzésében a következő dokumentumok pótlását kérte a Kérelmezőtől:

„1. Közölje a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, az ügy szempontjából releváns tényeket és küldje meg a tényeket alátámasztó bizonyítékokat:

a) Tájékoztassa a Hatóságot arról, hogy megpróbálta-e felvenni a kapcsolatot a Kérelmezett 1.gyel, illetve a Kérelmezett 2.-vel a sérelmezett cikkek törlése érdekében? Amennyiben igen, küldje meg ennek bizonyítékait: a cikkek törlésére vonatkozó kérelmét, valamint az arra kapott választ!

b) Pontosítsa a kérelmében megjelölt „személyes adatok sérelme” feltételezett jogsértést: mely személyes adata vonatkozásában érte Önt jogsérelem a hivatkozott cikkek, illetve hangfelvétel nyilvánosságra hozatala által?”

A Kérelmező 2021. január 6-án érkezett elektronikus levelében a következőkről tájékoztatta a Hatóságot [NAIH-294-1/2021.]: „1 A NAIH/2020/8339. ügyiratszámú végzésben foglalt felhívására csatoltan továbbítom a Hatóság részére a […] részére eljuttatott törlési kérelmemet és az arra adott adatkezelői választ, melynek során arról tájékoztattak, hogy a törlési kérelmemnek nem tesznek eleget.

A hangfelvétel a tudomásom és hozzájárulásom nélkül készült, kifejezetten lejáratási céllal. A hangfelvétel szerkesztett és kiragadott részeket hozott nyilvánosságra azt követően, hogy október 22-én a tárgyilagos tájékoztatást az újságíró, […] úrnak már megadtam. A sérelmezett cikk november 17-én jelent meg, előzetesen annak megjelenéséről nem tájékoztattak, hozzájárulásomat nem kérték.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is becsatolt nyilatkozatokból az is kiviláglik, hogy az adott és szerkesztett, összevágott hangfelvétel egy munkáltatói személyi döntési kiválasztási folyamathoz, anyakönyvvezetői álláshelyre jelentkezők személyes adataihoz kapcsolódik. […] A […] által elsőként közölt cikken az én hangom hallható, egyértelműen beazonosítható vagyok a lehallgatás és a közlés által. A hangfelvétel készítése kapcsán a Btk. 422. §-ába ütköző tiltott adatszerzés miatt az önkormányzat büntetőfeljelentést is tett.

2. A […] irányába a törlési kérelmemet nem állt módomban eljuttatni, mivel a valódi adatkezelő személye ismeretlen, bár tevékenysége annál inkább közismert. […] A hiányos és egymásnak ellentmondó impresszumi adatok miatt feltételezzük, hogy az ott szereplő információk fiktív adatok, illetve a névhasználatra vonatkozó helyi szabályozásnak ([…]) sem tesznek eleget. Az internetes kiadvány impresszuma pedig a „Rólunk” fejezetben érhető el […]. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság CE/27126-2/2020. számon 2020. november 11-én hivatalból hatósági ellenőrzést indított bejelentési kötelezettség és az impresszum megfelelő feltüntetésére vonatkozó rendelkezések teljesítésének vizsgálatára.” A Kérelmező hiánypótlásához mellékelte Kérelmezett 1. 2020. december 21-én kelt alábbi tájékoztatását (aláírók: […]), melyet Kérelmező 2020. december 16-án kelt, adatkezeléssel szembeni tiltakozását tartalmazó levelére adott.

„1. A Társaság az Ön következő személyes adatait kezeli: A 2020. november 17. napján megjelent cikkben foglalt hangfelvételt, amelyen az Ön hangja hallható, valamint az Ön által betöltött, közfeladatot ellátó tisztségét és pozícióját. A Társaság jogi álláspontja szerint a kezelt adatok az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 6. pontjának rendelkezései szerint közérdekből nyilvános személyes adatok, mert a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek és ezzel összefüggésben tanúsított jogsértő magatartást mutatnak be.

2. Az adatok forrása: Levelében kéri, hogy a Társaság tájékoztassa Önt a személyes adatok forrásáról. Ennek törvényes akadálya van. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 6. § (1) bekezdése értelmében a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni. Egy demokratikus társadalomban a forrásvédelem funkciója az újságíró és a számára információt szolgáltató forrás közötti bizalmi viszony védelme. A bizalmi viszony garantálja, hogy a forrás alappal bízhasson abban, hogy a személyazonossága titokban marad, és erre tekintettel közérdeklődésre számot tartó információkat átadjon a sajtónak anélkül, hogy magát egzisztenciális vagy jogi veszélynek tenné ki. A hatékony forrásvédelem a sajtó ’watchdog’ (őrkutya) szerepének biztosítéka, hiszen részben így képes visszaéléseket, korrupciót és hasonló érzékeny információkat megszerezni és feldolgozni.

3. Az adatkezelés célja: A Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében az adatkezelés jogszerű, amennyiben közérdekű feladat végrehajtásához kapcsolódik. Az adatkezelő álláspontja szerint a kifogásolt cikk a sajtó ellenőrző szerepének gyakorlását jelentik, mert egy közfeladat ellátásához kapcsolódó jogsértést leplez le (egyenlő bánásmód megsértése) és mutat be, valamint tájékoztatja a nyilvánosságot a hasonló jogsértések következményeiről, jogorvoslati lehetőségeiről. A Társaság abból célból kezeli az Ön adatait, hogy a sajtószabadságból fakadó jogait gyakorolhassa, illetve, hogy a sajtó demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét megvalósítsa. Az Smtv. 10. § közérdekű feladatként írja elő a sajtószervek számára, hogy megfelelően tájékoztassák a közönséget a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. […]

A Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja értelmében a személyes adatok kezelése jogszerű, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. Álláspontunk szerint ez a jogalap is igazolja az adatkezelés jogszerűségét. A sajtó Smtv. szerinti feladata a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű ügyekben. A sajtó akkor tudja betölteni a szerepét, ha a közfeladatot ellátó, közhatalmat gyakorló személyek kapcsán a feladataikkal összefüggő személyes adatokat szabadon felhasználhatja. 4. Érdekmérlegelés: Az adatkezelés egy közérdekű ügy kapcsán írt cikk valóságtartalmát igazolja. A cikk a sajtó ’watchdog’ funkció gyakorlását jelenti, mert közhatalmat gyakorló személynek a közfeladatával összefüggő jogsértő magatartásának feltárására irányul. A sérelmezett cikk és a hangfelvétel az egyenlő bánásmód megsértését mutatja be. A Társaság álláspontja szerint a közhatalom sajtó által történő ellenőrzéséhez fűződő közérdek felülírja az adatkezeléshez fűződő magánérdeket.

7. Tiltakozás és kényszerítő erejű jogos érdek: Érintettként jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

A tiltakozással szemben a jogos kényszerítő érdek az alábbiak szerint igazolható. A Társaság által folytatott adatkezelések és az azokon alapuló nyilvános közlések tartalma nem az Érintett magánvagy családi életével, hanem az ellátott közfeladattal és ennek keretében elkövetett jogsértéssel kapcsolatos. A Társaság álláspontja szerint az adatkezeléssel szembeni tiltakozás nem lehetetlenítheti el a sajtó munkavégzését. Ha ezen túlmenő jogos kényszerítő érdeket kellene igazolni, úgy a sajtó feladatainak a teljesítése lehetetlenné válna. Ez nem volt – és nem is lehet – a Rendelet megalkotásának a célja. Ebből következően a 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti érdekmérlegelés keretében igazolt érdekek a kényszerítő jogos érdek mellett is felhívhatóak, ebből következően a fenti pontokba szedett indokok igazolják azt is, hogy „elengedhetetlenül szükséges” az adatkezelés a Társaság jogos érdekeihez. Megjegyzendő, hogy a tiltakozás a magánszféra sérelmével kapcsolatos konkrét tényeket nem tartalmaz. (Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Társaság álláspontja az, hogy az adatkezelés elsődleges jogalapja a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, mert az újságírás közérdekű tevékenység.)

Továbbá a megjelölt jogalappal és a kényszerítő erejű jogos érdekkel összefüggésben hivatkozunk a Ptk. 2:44 § rendelkezésére. Eszerint közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” A fent kifejtett érvekkel tájékoztatta Kérelmezett 1. Kérelmezőt arról, hogy az adatkezelés álláspontjuk szerint jogszerű, így a törlési kérelmének és az információ forrásának átadására irányuló kérelmének (a hangfelvétel forrása) nem áll módjában eleget tenni.

A Kérelmező Kérelmezett 2. részére nem juttatta el a törlési kérelmét, mivel álláspontja szerint „a valódi adatkezelő személyes ismeretlen”. Kérelmező arról is tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmezett 2.-vel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020. november 11-én hivatalból hatósági ellenőrzés indított bejelentési kötelezettség és az impresszum megfelelő feltüntetésére vonatkozó rendelkezések teljesítésének vizsgálatára. A tényállás tisztázása érdekében a Hatóság a NAIH-2926-2/2021. számú végzésében 2021. február 25-én nyilatkozattételre hívta fel Kérelmezett 1-t és Kérelmezett 2-t. Kérelmezett 1. jogi képviseletét ellátó […] ügyvéd 2021. március 4-én kelt nyilatkozatban válaszolta meg a Hatóság tényállást tisztázó kérdéseit.

1. „Hogyan, milyen forrásból jutott hozzá a kifogásolt hír-cikk alapját képező, és a weboldalán is nyilvánosságra hozott hangfelvételhez? A hanganyaghoz összevágott formában jutott hozzá, vagy ezt a műveletet maga végezte el?

Válasz: A hangfelvételt a […] újságírója, […] számára juttatta el egy magánszemély forrás. Álláspontunk szerint Kérelmezett 1. jelen adatvédelmi eljárásban a forrás felfedésére a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 6. § (1) bekezdés alapján nem kötelezhető. Ilyen felhatalmazást az Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: Rendelet) és – szemben a büntetőeljárási törvény szabályaival ott szabályozott szigorú feltételekkel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) nem tartalmaz.

Az Smtv. 6. § (1) bekezdés szerint a „médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni”. A Kérelmezett 1. rámutat, hogy a forrásvédelem az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 10. cikke által védett joga a sajtónak. […]

A forrástól megkapott közel tízperces hanganyagot a […] megvágta 0.55 mp-es időtartamra abból a célból, hogy a cikk témájához, az egyenlő bánásmód megsértéséhez nem kapcsolódó részletek ne kerüljenek nyilvánosságra. Kérelmezett 1. az Adatvédelmi rendelet 17. cikk (1)

bekezdés a) pontja alapján a 0.55 mp-et meghaladó hangfelvételt a vágást követően haladéktalanul törölte.

2. Milyen információkkal rendelkezik a hangfelvétel Youtube-elérhetőségével kapcsolatban? Vane tudomása arról, hogyan került fel a Youtube-csatornára?

Válasz: A megvágott hangfelvételt a […] szerkesztősége töltötte fel a […] Youtube csatornájára azért, hogy a cikkbe erről a linkről tudja a hangfelvételt beágyazni. A hangfelvételt a hivatkozott Youtube csatornán 21 305-en tekintették meg.

3. Milyen célból és mely jogalap alapján kezelte a birtokába jutott hangfelvételt, illetve a cikkben Kérelmező vonatkozásában megjelent adatokat, információkat? Az adatkezelési cél, illetve az adatkezelés megfelelő jogalapjának meglétét pontos jogszabályi hivatkozással, adott esetben megfelelő dokumentummal igazolja!

Válasz: Az adatkezelés célja: A sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.) 10. § közérdekű feladatként írja elő a sajtószervek számára, hogy megfelelően tájékoztassák a közönséget a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. Egy adatkezelés attól lesz közérdekű, hogy nem magánérdeket szolgál. Magyarország Alaptörvénye egyaránt elismeri a személyes adatok védelméhez való jogot [VI. cikk (3) bekezdés], a közérdekű adatok nyilvánosságát [VI. cikk (3) bekezdés], a sajtószabadságot és a sajtó sokszínűségét [IX. cikk (2) bekezdés].

Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, továbbá az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A 7/2014. (III. 7.) AB határozat megfogalmazásában „[a] sajtószabadság – amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát – a szólásszabadság intézménye. A sajtó ugyanis – tevékenységének egyre összetettebb és szerteágazóbb jellege mellett is mindenekelőtt a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze” (Indokolás [40]). A sajtónak ez a szerepe különösen is felértékelődik a közéleti véleménynyilvánítás körében, hiszen „[a] társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában – jellemzően a sajtón keresztül – résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak pedig alkotmányos küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, aminek szerves részét képezi a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása” (Indokolás [48]). Az Alkotmánybíróság értelmezésében a médiának a demokratikus közvélemény formálódásában betöltött szerepe nem vezet arra, hogy „a sajtó tájékoztató tevékenységére ne vonatkozhatnának törvényi előírások […], de ezek megalkotásakor és értelmezésekor mindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák” {3/2015. (II. 2) AB határozat, Indokolás [25]}.

A Kérelmezett 1. a birtokába jutott hangfelvételt a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében a közérdekű feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelte. A Kérelmezett 1. rámutat arra, hogy a Rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint jogszerű az adatkezelés, amennyiben „az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.” Az e) pont tehát két esetkört fed le: (1) ha az adatkezelő közhatalmi jogosítványt gyakorol (jellemzően közhatalmi szervként, de előfordulhat az is, hogy más jogalanyként, amennyiben ilyen jogosítvány valamely jogszabály hozzá telepít, lásd erről alább) vagy (2) az adatkezelés közérdekű jogosítvány gyakorlásához szükséges: ebben az esetben nem közhatalmi jogosítványról, hivatali hatáskör gyakorlásáról van szó, hanem szélesebb értelemben közérdekű tevékenység végzéséről.

Egy adatkezelés attól lesz közérdekű, hogy nem magánérdeket szolgál. Ebből következően a közönség jogainak a biztosítása (a tájékoztatás) nem magánérdeket szolgál, hanem közérdekű tevékenység. A sajtó fő funkciói (közhatalom ellenőrzése, véleményformáláshoz információ biztosítása, közvélemény formálása) a demokrácia alapvető eleme, amelyhez kapcsolódó adatkezelés a köz érdekében történik. Kérelmező álláspontja szerint a cikk és a hozzá kapcsolódó hangfelvétel közzététele a sajtó ellenőrző szerepének gyakorlását jelentik, mert egy közfeladat ellátásához kapcsolódó jogsértést leplez le (egyenlő bánásmód megsértése) és mutat be, valamint tájékoztatja a nyilvánosságot a hasonló jogsértések következményeiről, jogorvoslati lehetőségeiről.

A Kérelmezett 1. tisztában van a T. Hatóság jogértelmezési gyakorlatával, miszerint az újságírás keretében végzett adatkezelés jogalapja a 6. cikk (1) bekezdés f) pontja. Ennek megfelelően a Kérelmezett 1. abból a célból kezeli a hangfelvételt, hogy a sajtószabadságból fakadó jogait gyakorolhassa, illetve, hogy a sajtó demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét megvalósítsa. Az Smtv. 10. §-a közérdekű feladatként írja elő a sajtószervek számára, hogy megfelelően tájékoztassák a közönséget a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

Az Adatvédelmi rendelet 85. cikk (3) bekezdés szerint a tagállamok értesítik a Bizottságot azon jogi rendelkezésekről, amelyeket a (2) bekezdés alapján elfogadtak. Magyarország az Igazságügyi Minisztérium útján XX-EUJMFO/ID/194/2/2018. szám alatt ezen értesítési kötelezettségének eleget tett. A 85. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések átültetését Magyarországon – többek között – az alábbi jogszabályok, AB gyakorlat tartalmazzák: a Ptk. 2:44 §-a (a közügyek szabad vitatása kapcsán), AB határozat, 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat, 28/2014. (IX. 29.) AB határozat, 3001/2018. (I. 10.) AB határozat, 3145/2018. (V. 7.) AB határozat.

A Kérelmező közhatalmat gyakorló személyként, ebben a minőségében járt el, amikor az egyenlő bánásmód követelményét durván sértő magatartást tanúsította, amelyet a hangfelvétel igazol. A Kérelmezett 1. álláspontja szerint a közhatalmi jogsértés leplezése céljából indított adatvédelmi jogérvényesítés nem rendeltetésszerű joggyakorlás: az adatvédelem célja és eredménye nem lehet közhatalmi visszaélések leplezése és azt feltáró sajtószervvel szembeni retorzió alkalmazása.

4. Kérelmező a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk szerinti érintetti jogok érvényesítése során kérte-e bármilyen formában a közzétett hangfelvétel törlését? Ha igen, szíveskedjen arról a vonatkozó dokumentumok becsatolásával tájékoztatni a Hatóságot.

Válasz: Kérelmező 2020. december 17. napján elektronikus úton küldött levelében kérte a hangfelvétel és a teljes cikk törlését. Kérelmező levelét, valamint a Kérelmezett 1. által írt válaszlevelét jelen nyilatkozattétel mellé csatoljuk. A Kérelmezett 1. álláspontja szerint az Kérelmező érintettkénti tiltakozására adott érdekmérlegelés és tájékoztatás megfelel a T. Hatóság jelenlegi joggyakorlatában rögzített elvárásoknak.

5. Tájékoztassa a Hatóságot minden olyan tényről, illetve körülményről, amelynek az ügy megítélése szempontjából jelentősége lehet.

Válasz: Az Ákr. 10. § (1) bekezdés értelmében ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. A 33. § (1) bekezdés értelmében az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba és – a (4) bekezdés értelmében – azokról másolatot kérhet. Kérelmezett 1. jogi képviselője útján kérte megküldeni a Kérelmező beadványát és mellékleteit, melyek ismeretében további észrevételeket kíván tenni.

A Hatóság a 2021. március 22-én kiadmányozott NAIH-2926-4/2021. számú végzésében helyt adott Kérelmezett 1. iratbetekintési kérelmének és a személyes adatok kitakarásával másolatban megküldte Kérelmező hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmét, valamint annak az adatvédelmi hatósági eljárás vonatkozásában relevanciával rendelkező mellékleteit.

Kérelmezett 2. esetében a megkeresést a Hatóság 2021. február 25-én a felelős kiadó nevére az […] elektronikus levelezési címre, majd miután a levélküldés napján egy automatikus üzenet érkezett vissza az elektronikus levél kézbesíthetetlenségéről, a megkereső végzés 2021. február 26-án a […] e-mail címre is megküldésre került. Kérelmezett 2. nem válaszolt a Hatóság kérdéseire, ezért a Hatóság a NAIH-2926-5/2021. számú végzésében (2021. április 22.) ismételten felhívta a Kérelmezett 2-t a kérdések megválaszolására. A Hatóság a következő kérdéseket intézte Kérelmezett 2-höz, melyekre az alábbi válaszokat (NAIH- 2926-7/2021.) kapta 2021. május 4-én elektronikus levélben név nélkül, csak „[…]” aláírással:

1. Milyen módon, hogyan jutott hozzá a kifogásolt hír-cikk alapját képező, a hírportál felületén is nyilvánosságra hozott hangfelvételhez? A hanganyaghoz összevágott formában jutott hozzá, vagy ezt a műveletet maga végezte el?

Válasz: Nem jutottunk hozzá.

2. Milyen célból és mely jogalap alapján kezelte a birtokába jutott hangfelvételt, illetve a cikkben Kérelmező vonatkozásában megjelent adatokat, információkat? Az adatkezelési cél, illetve az adatkezelés megfelelő jogalapjának meglétét pontos jogszabályi hivatkozással, adott esetben megfelelő dokumentummal igazolja!

Válasz: Nem kezeltük.

3. Kérelmező a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk szerinti érintetti jogok érvényesítése során kérte-e bármilyen formában a közzétett hangfelvétel törlését? Ha igen, szíveskedjen arról tájékoztatni a Hatóságot.

Válasz: Nem.

4. Tájékoztassa a Hatóságot minden olyan tényről, illetve körülményről, amelynek az ügy megítélése szempontjából jelentősége lehet.

Válasz: […] jegyző az Önök volt munkatársa, aki különböző, vállalhatatlan cselekedeteteket követ el. […] kijelentéseket tesz, EBH és kormányhivatali vizsgálat folyik/folyt a munkavégzése kapcsán, ráadásul a mi reklámtáblánkat is megrongáltatta, ami miatt rendőrségi nyomozás folyik. Ez az ember Önöket (mint volt kollégáit) arra próbálja használni, hogy az eseteket felderítő médiát elhallgattassa.

Kérelmező a Hatóságnak megküldött, 2021. április 21-én kelt, NAIH-294-2/2021. számon iktatott beadványában hivatkozott és csatolt továbbá egy, a nevét becsmérlő, […] felőli bevezető szakaszán található óriásplakátról készített felvételt. Állítása szerint az óriásplakát 2020. november 17-e óta bárki által látható. A plakáton a következők olvashatóak: „[…]? Részletek: […].” A hirdetőfelület bérlőivel nem sikerült felvennie Kérelmezőnek a kapcsolatot, a megadott telefonszámokon senkit sem sikerült elérni.

A Kérelmező csatolta továbbá a Kérelmezett 1-gyel folytatott, az általa sérelmesnek ítélt hangfelvétel és újságcikk törlésére irányuló levélváltást, az Alapvető Jogok Biztosa […] eljárást megszüntető végzését.

Mindezen tények ismertetését követően a Kérelmező továbbra is kérte a jogsértés megállapítását, a Kérelmezett 1. és Kérelmezett 2. kötelezését a hangfelvétel törlésére, valamint Kérelmezett 2.-t az óriásplakát eltávolítására.

Az óriásplakát kihelyezésével kapcsolatos panasz vonatkozásában Kérelmező 2021. április 21-én megküldött elektronikus levelében (NAIH-294-2/2021.) arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy ezek az óriásplakátok már nem láthatóak. Ugyanezen beadványában Kérelmező újfent sérelmezte, hogy a Kérelmezett 1. felületén ([…]) 2021. április 20-án egy újabb újságcikkben ismét nyilvánosságra került az a hangfelvétel, amelynek törlését korábban már kérte Kérelmező. Tájékoztatta Kérelmező a Hatóságot arról is, hogy az Alapvető Jogok Biztosa (az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódjaként) az érintett kérelmére az eljárást 2021. február 21-én megszüntette a 2021. február 5-én létrejött megállapodásra tekintettel. Ebből adódóan Kérelmező kifejtette, hogy „a helyzet rendezését követően különösen méltánytalannak érzem, hogy az adatkezelő a mai napig nem tett eleget törlési kérelmemnek, gyakorlatilag kénye-kedve szerint országosan elérhető nyilvános fórumon ismertetheti a tiltott adatszerzésből származó, szerkesztett, nem nyilvánosság előtt, szűk körben, irodában vagy utcán, magánbeszélgetésekben elhangzottakat, lejáratási céllal”.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Az Alaptörvény IX. cikk (1) és (4) bekezdései alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”), a c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1) bekezdés értelmében, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) az érintett személyes adatok kategóriái; e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.

Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:

a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

b) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;

c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;

d) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és g) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján; d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelmében a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése szerint […] a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján [a] tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerint:

4. § (1) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

(2) A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.

(3) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.

Smtv. 6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.

Smtv. 7. § (1) A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója, vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyező természetes vagy jogi személytől való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).

Smtv. 13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

Smtv. 21. § (1) A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló 2:44. § (1)-(3) bekezdései alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A Ptk. becsülethez és jó hírnévhez való jogról szóló 2:45. § (1)-(2) bekezdései értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A Ptk. képmáshoz és hangfelvételhez való jogról szóló 2:48. § (1)-(2) bekezdései alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Infotv. 51/A. § (2) A Hatóságnál az érintett bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet a 22. § a) pontjában meghatározott esetben. A bejelentésben az érintett feltünteti az annak alátámasztására szolgáló adatokat, hogy a 14. §-ban meghatározott jogainak az adatkezelőnél történő érvényesítését megkísérelte.

Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.

Az Infotv. 60. § (5) bekezdése szerint a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a) a feltételezett jogsértés megjelölését, b) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, c) a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat, d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá e) a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel, vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 35. § (1) bekezdése alapján a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

III. A Hatóság döntése során figyelembe vett bizonyítékok és azok értékelése

Jelen ügyben a Hatóság rendelkezésére álló valamennyi tény ismeretében annak eldöntése volt szükséges, hogy

1) a Kérelmezőről készült és nyilvánosságra hozott hangfelvétel és cikkek, valamint az azokban szereplő adatok (Kérelmező neve, beosztása, a hangfelvételen hallható hangja) személyes adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e?

2) Az 1.) pontban felsorolt adatok közzététele, nyilvánosságra hozatala jogszerűen történt-e?

3) A sérelmezett újságcikk és hangfelvétel törlésére irányuló kérelem az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti joggyakorlásra irányuló kérelemnek minősül-e, és a Kérelmezett 1. által arra adott adatkezelői válasz megfelel-e a jelen esetben alkalmazandó hatályos jognak?

III.1. A közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános adatai A közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános személyes adatai tekintetében az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) több ítéletében1 is kifejtette, hogy a demokratikus államélet és a közmeggyőződés érdekében az állami tisztségviselők és a közszereplők alkotmányosan védett magánszférája az átlag állampolgárénál szűkebb.

Az AB döntéseiben hangsúlyozta, hogy a közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgárok a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is. [60/1994. (XII. 24.) AB]

Az adatvédelmi biztos korábbi, 26/K/1999. számú állásfoglalása szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozhatóságának mértéke az, ami megkülönbözteti a közszereplőt közszereplést nem vállaló „civiltől“. Az adatvédelmi biztos ugyanezen állásfoglalásában kimondta azt, hogy „[...] feltétlenül e körbe tartozik minden olyan személy, aki közhatalmat gyakorol, és aki közpénzek felhasználásáról dönt. Az is egyértelmű, hogy itt nem homogén személyi körről van szó. Úgyszintén nincsenek jogszabályban lefektetett pontos határok annak megállapítására, hogy a közfeladatot ellátó, illetőleg közszereplést vállaló személyek mely adataik nyilvánosságra kerülését kötelesek tűrni, és hol kezdődik a nyilvánosságtól elzárt magánéletük. Ennek eldöntése esetrőlesetre lehetséges és szükséges.“.

A Hatóság kiemeli, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében2 rögzített garanciális szabályként megfogalmazott és az AB több határozatában is hivatkozott alapjogvédelmi teszt határozza meg az alapvető jogok korlátozhatóságának általános kereteit. E keretek az alapvető jogok korlátozását csak törvény által, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszik lehetővé. Az alapvető jogok mellett az alapvető kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is törvény állapítja meg.

Az Infotv. 26. § (2)3 bekezdése példálózóan felsorolja a mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személy adat kategóriájával. Ugyanezen bekezdés kimondja továbbá azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének.

A Hatóság hangsúlyozza: annak megállapítása, hogy a kezelt adatok mennyiben kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, illetve mennyiben tartoznak a védendő magánszféra körébe – minden esetben különös gonddal elvégzett mérlegelést igényel.

Az Alkotmánybíróság a 443/D/2006. AB határozat indokolásában kifejtette, hogy „[a]z alapjog korlátozásának alkotmányosságához (...) önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.”

Az Mötv. 41. § (2) bekezdése értelmében a jegyző az önkormányzati feladatok ellátása tekintetében a képviselő-testület szerve. Az Mötv. 81. § (1) bekezdése alapján a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, az Mötv. 81. § (3) bekezdés a)-k) pontjai sorolják fel alapvető feladatait, kötelezettségeit. Az Mötv. 81. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében.

1 30/1992. (V. 26.) AB, 36/1994. (VI. 24.) AB, 60/1994. (XII. 24.) AB, 7/2014. (III. 7.) AB, 1/2015. (I. 16.) AB 2 Alaptörvény I. cikk (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

3 Infotv. 26. § (2) Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.

Az Mötv. hivatkozott rendelkezései alapján Kérelmező jegyzőként közfeladatot ellátó személynek minősül, így e pozícióját betöltve történő megnyilatkozásai közfeladata ellátásához kapcsolódó közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.

A közfeladatot ellátó személy hangja – amennyiben közfeladatát gyakorolja – közvetlenül összefügg közfeladata ellátásával. Jelen esetben a hangfelvétel szerint a Kérelmező az anyakönyvvezetői álláspályázatra benyújtott pályázók alkalmasságát, az állás elnyerésének esélyeit taglalta.

A szóbeli megnyilatkozás alapja a beszéd, a szóbeli közlés, ebből következően a Kérelmező, mint a település polgármesteri hivatalát vezető jegyző hangja jogi értelemben nem választható el azoktól az információktól, amelyeket mások számára kijelent közfeladata ellátása során.

Összességében megállapítható, hogy a Kérelmező, a polgármesteri hivatal vezetőjeként közfeladata gyakorlásával összefüggő, hivatali környezetben tett (hivatali épületben, hivatali időben, a polgármesteri hivatal munkatársával folytatott) szóbeli megnyilatkozása (hangja)

az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános személyes adatnak minősül. Kérelmező 2021. április 21-i beadványában kifejtett álláspontja tekintetében a Hatóság véleménye az, hogy a Hatóság előtt általa kezdeményezett adatvédelmi hatósági eljárás és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (jogutód: az Alapvető Jogok Biztos Hivatala) által lefolytatott eljárás egymástól tartalmában eltérő két különböző eljárás. A Kérelmező, mint közfeladatot ellátó személy által megvalósított jogsértés azáltal, hogy az érintett visszavonta panaszát és az ügy lezárásra került, nem vált semmissé. III.2. A vizsgált adatkezelés célja és jogalapja Főszabály szerint a közérdekből nyilvános személyes adatok megismerésére ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani.

A Kérelmező kérelmében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a sérelmezett cikkek – ezen belül a leplezett módon készített hangfelvétel – elkészítéséhez és közléséhez sem a Kérelmezett 1., sem a Kérelmezett 2. nem kérte, és ő egyik hírfelületnek sem adta a hozzájárulását.

A Kérelmező – a Hatóság hiánypótlási végzése kézhezvételét követően – élt az általános adatvédelmi rendeletben biztosított érintetti jogai gyakorlásával, és kérelemmel fordult Kérelmezett 1.-hez a vele és tevékenységével kapcsolatos adattartalom (cikk és hangfelvétel) törlése iránt. Kérelmező Kérelmezett 2.-vel kapcsolatban elérhetőségi adatok hiánya miatt érintetti jogait nem gyakorolta.

A Hatóság nem fogadja el Kérelmező okfejtését, miszerint azért nem élt érintetti jogai gyakorlásával Kérelmezett 2. felé az általa sérelmezett újságcikk vonatkozásában, mert nyilatkozata (2021. január 6.) szerint a Kérelmezett 2. esetében a valódi adatkezelő személye ismeretlen, valamint a hiányos és egymásnak ellentmondó impresszumi adatok alapján azt feltételezte, hogy az ott szereplő információk fiktív adatok. Kérelmező egyetlen nyilatkozatában sem tért ki arra, hogy a Kérelmezett 2-t megkereste a sérelmezett adatkezelés kapcsán, és kérte Kérelmezett 2. tájékoztatását az általa megvalósított adatkezeléssel kapcsolatban. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás keretében megkereste Kérelmezett 2-t az impresszumban található elérhetőségeken keresztül, mely megkeresést Kérelmezett 2. megkapott és arra válaszolt a Hatóságnak.

A Hatóság Kérelmezett 2. által tett nyilatkozattal kapcsolatban az alábbiakban fejti ki álláspontját.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerinti meghatározás értelmében adatkezelésnek minősül a személyes adatokon, adatállományokon végzett bármely művelet, így többek között az adatok tárolása, felhasználása, közlése, terjesztése vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele is. Ebből adódóan téves Kérelmezett 2. azon álláspontja, hogy a […]

oldalán megjelent újságcikkben nyilvánosságra hozott hangfelvétel átvételével és egy másik internetes felületen történő ismételt közzétételével Kérelmezett 2. nem valósított meg adatkezelést.

A Hatóság kiemeli, hogy az Smtv. 21. § (1) bekezdése szerint a médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik az e törvényben foglaltak megtartásáért. Ebből következően tehát az, hogy egy sajtószerv közöl egy személyes adatot tartalmazó cikket, nem mentesíti az azt forrásként használó és utánközlő másik médiumot az alól, hogy megvizsgálja, valóban közölhető-e azonos tartalommal az átvett cikk, információ.

Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján az adatkezelés jogszerűségéhez számos követelménynek kell teljesülnie.

Ezek közül jelen ügy vonatkozásában kiemelt szerepe van az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(1) bekezdés b) pontjában foglalt célhoz kötöttség elvének. Ezen túlmenően az adatkezelőnek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésével összhangban álló jogalappal kell rendelkeznie az adatkezeléshez, vagyis igazolnia kell azt, hogy az érintett hozzájárulása, vagy jogszabályi rendelkezés alapján kezelték, és hozták nyilvánosságra az érintett személyes adatait, vagy igazolja, hogy az adatkezelés szükséges az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez, és az adatkezelés arányosan korlátozza az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogát.

Jelen esetben felmerül a kérdés, hogy a közhatalmat gyakorlók személyes adatai esetében az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a személyes adatok védelme élvez-e elsőbbséget. Mivel az Alaptörvény a személyes adatok védelméhez való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát is az alapvető jogok között nevesíti, a véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak az érvényesítésének a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia.

Az AB már a 443/D/2006. számú határozat indokolásában kifejtette, hogy „[a]z alapjog korlátozásának alkotmányosságához (...) önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.”

A Kérelmező a sérelmezett újságcikk és hangfelvétel keletkezéskor és közzétételekor is közfeladatot ellátó személynek minősült, akinek személyiségi jogai a Ptk. 2:44. §-a alapján a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében, a közéleti szereplő magán- és családi életének, valamint otthonának sérelme nélkül korlátozhatóak.

A Fővárosi Törvényszék 105.K.706.638/2020/10. számú ítéletében kifejtette, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték, a társadalmi és politikai, vagyis a közéleti viták szabadsága és sokszínűsége nélkül ugyanis nincsen szabad közvélemény és nincsen demokratikus jogállam.” Az Alkotmánybíróság határozataiban megjelenő szempontok az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatában is érvényesülnek, amely több ítéletben rámutatott arra, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikke által védett véleménynyilvánítás szabadsága nem csak a politikai jellegű vitákra vonatkozik, hanem a jogvédelem kiterjed minden, a társadalmat érintő egyéb kérdések megvitatásának szabadságára is.

A közügy-közszereplő kérdésében a közelmúlt alkotmánybírósági gyakorlata és az annak hatására formálódó bírósági esetjog lényeges állásfoglalásokat eredményezett, amelyek jobbára erősítik azon értelmezést, amely szerint a véleménynyilvánítással érintett ügy „közügy” jellege az elsődleges szempont a személyiségvédelem csökkentett terjedelmének megállapításakor.

A 7/2014. (III. 7.) AB határozat rögzíti a közügyek azonosításának elsődlegességét, ugyanakkor jelzi, hogy a közszereplői minőség is fontos – bár a „közügy” jelleghez képest másodlagos szempont lehet a személyiségvédelem mértékének megállapításánál. A közügyek hatással vannak az általuk érintett szereplők személyiségi jogainak érvényesülésére, ha pedig ezenfelül közéleti szereplőnek is számítanak, akkor jogaik még tovább szűkülhetnek, amelynek mértéke közszereplői minőségük jellegétől függ. A Hatóság e vonatkozásban hangsúlyozza, hogy a közfeladatot ellátó szervek, személyek tevékenysége több szállal kötődik a helyi közfeladat-ellátás szakmai és morális társadalmi megítéléséhez.

A Hatóság következetes gyakorlata szerint azon személyes adatok vonatkozásában, amelyek az adott személy köztevékenysége, közfeladata és annak megítélése tekintetében jelentőséggel bírnak, az információhoz jutás, illetve a nyilvánosság iránti közérdek elsőbbséget élvez. Ezen személyes adatok megismerhetőségére azért van szükség, hogy az állami szervek működésébe vetett bizalom töretlen, tevékenységük megítélhető legyen mindenki számára.4

Fentiekre figyelemmel megállapítja a Hatóság, hogy a sérelmezett cikkekben olvasható, illetve a hangfelvételen hallható tartalom, a Kérelmező magán- vagy családi életéhez nem köthető. Az elhangzottak Kérelmező közhatalmi (jegyzői) tevékenységéhez, a munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő feladatai ellátásához közvetlenül kapcsolódnak. Az eljáráshoz kapcsolódó egyedi ügy adatai nyilvánosságra kerülésének generális preventív hatása az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulások nem megengedhetőek a köztisztviselői etikus magatartás körében.

A Hatóság hangsúlyozza továbbá, hogy a jegyző a helyi önkormányzat és ezen keresztül a helyi közösség egyik vezetője, aki így nem csak közszereplő, de a törvényesség "őre" is, így (hivatali) megnyilvánulásai példa értékűek kell, hogy legyenek. A helytelen, a közösséget megbotránkoztató (hivatali kötelezettségével összefüggő) megnyilvánulásainak szintén ki kell állnia a nyilvánosság próbáját. Ez nem utolsósorban egyfajta általános visszatartó hatást is kifejt más, hasonló pozíciót betöltők irányában.

Jelen ügyben a Kérelmezett 1. Kérelmező törlési kérelmére 2020. december 21-én kelt válaszában adatkezelési célként megjelölte az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) és f) pontját is. Kérelmezett 1. hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az adatkezelés elsődleges jogalapja a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, mert az újságírás közérdekű tevékenység.

A Hatóság tényállást tisztázó megkeresésére adott 2021. március 4-én kelt válaszában az előző bekezdésben kifejtettek mellett Kérelmezett 1. – a Hatóság jelen eljárásban is alkalmazható jogértelmezési gyakorlatával egyező – álláspontját is előadta, miszerint az újságírás keretében végzett adatkezelés jogalapja a 6. cikk (1) bekezdés f) pontja. Az adatkezelés e jogalapja alkalmazása alátámasztásra Kérelmezett 1. előadta, hogy a Kérelmező közhatalmat gyakorló személyként, ebbéli minőségében járt el, amikor az egyenlő bánásmód követelményét durván megsértő magatartást tanúsított, amit a nyilvánosságra hozott hangfelvétel igazol. Kérelmezett 1. kifejtette továbbá, hogy a közhatalmi jogsértés leplezése céljából indított adatvédelmi jogérvényesítés nem rendeltetésszerű joggyakorlás: az adatvédelem célja és eredménye nem lehet a közhatalmi visszaélések leplezése és az azt feltáró sajtószervvel szembeni retorzió alkalmazása.

Az adatkezelés jogalapja és az adatkezelés célja tekintetében a Hatóság kiemeli, hogy Kérelmezett 1. és Kérelmezett 2. tevékenysége és az annak során megvalósuló adatkezelés célja a helyi és országos közvélemény kiegyensúlyozott tájékoztatása a közérdeklődésre számot tartó eseményekről. Az EJEB gyakorlata szerint alapvető fontosságú az a szerep, amit a sajtó egy demokratikus jogállamban betölt, mivel el kell ismerni a nyilvánosság jogát arra, hogy a közérdekű információkhoz hozzáférjen. A sajtó feladatai közé tartozik a tájékoztatás a közérdekű kérdésekről, azonban nem hághat át – különösen mások jó hírnevét, jogait illetően – bizonyos meghatározott korlátokat.5

A fentieket összefoglalva, a vizsgált ügyben a Kérelmező által sérelmesnek ítélt, nem feltételezésen alapuló információk nyilvánosságra kerülésével a Kérelmezett 1. és a Kérelmezett 2. a hátrányos megkülönböztetés egyik esetét mutatta be. A jogsértés feltárása során nyilvánosságra került információk és Kérelmező személyes adatai (a Kérelmező hangja és az adott ügyben kifejtett, hátrányos döntést eredményező vezetői álláspontja) a Kérelmező közérdekből nyilvános személyes adatainak minősülnek, melyek az általa végzett közfeladat megítélése tekintetében jelentőséggel bírnak a közvetlen munkakörnyezete, illetve a tevékenységével érintett település közössége vonatkozásában.

A Hatóság megállapította, hogy Kérelmezőt, mint közfeladatot ellátó személyt a magánszféráját tekintve nem érte jogsérelem azáltal, hogy a Kérelmezett 1. a tudomására jutott adatokat, információkat egy hírcikkben összefoglalta és nyilvánosságra hozta, ezt követően pedig Kérelmezett 2. újból közölte a cikket. Közfeladatot ellátó személy voltából fakadóan Kérelmező védendő privát szférája szűkebb, ebből adódóan a hivatali tevékenységéhez kapcsolódó megnyilvánulásai széles

4 Magyarázat a GDPR-ról – Szerkesztette: Buzás Péter / Péterfalvi Attila / Révész Balázs, 4.1.2.3. Közérdekből nyilvános személyes adatok 5 Pécsi Törvényszék Bf.163/2017/3.

körű nyilvánosságát tűrni köteles.

Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így figyelembe kell venni, hogy az adatok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. Jelen ügy kapcsán megállapítható, hogy a Kérelmezett 1. és a Kérelmezett 2. által végzett adatkezelés tartalma nem a Kérelmező magán- vagy családi életével, hanem közfeladatának ellátásával, vezetői tevékenységével kapcsolatos.

A Kérelmezett 1. birtokába jutott hangfelvétel közzététele vonatkozásában mérlegelte és helyesen állapította meg azt, hogy jelen esetben a közfeladatot ellátó Kérelmező közérdekből nyilvános személyes adata nyilvánosságra kerüléséhez nagyobb közérdek fűződik, mint ezen adatok, információk eltitkolásához.

Jelen ügy összes körülményének mérlegelését követően a Hatóság az interneten megjelent újságcikkek, valamint az összevágott hangfelvétel (melyen kizárólag a Kérelmező hangja hallható és más személy nem kerül megnevezésre) a kifogásolt média-felületeken történt megjelenése adatkezelés jogalapjaként megállapítja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját.

A Hatóság álláspontja alátámasztásaként ide hivatkozza a 34/2017. (XII. 11.) AB határozatot, melynek indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy „[a] médiának a demokratikus közvélemény formálódásában betöltött központi szerepe nem vezet arra, hogy a sajtó tájékoztató tevékenységére ne vonatkozhatnának a törvényi előírások, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák.”

III.4. Az adatok törlése

A Hatóság álláspontja szerint a vizsgált adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdése vonatkozik, mely kizárja a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott törlési kötelezettség alkalmazását.

Az általános adatvédelmi rendelet alapján az érintetteket megilleti a törléshez (elfeledtetéshez) való jog. Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet meghatározza azokat a kivételeket is, amelyek esetében e jog nem érvényesülhet.

Ebbe a körbe tartoznak azok az esetek, amikor az adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából szükséges [17. cikk (3) bekezdés a) pont], vagy amelyeknél közérdek indokolja az adatkezelés szükségességét [17. cikk (3) bekezdés b)-d) pont], vagy amennyiben az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges [17. cikk (3) bekezdés e) pont].

Jelen esetben az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pontja teremt egyensúlyt a törléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tájékozódáshoz való jog gyakorlása között.

Az előzőekben hivatkozott, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság álláspontja szerint nem kifogásolható az, hogy a sérelmezett adatkezelés során nyilvánosságra hozott hírcikket és hangfelvételt a Kérelmezett 1. és a Kérelmezett 2. nem törölte. Kérelmezett 1. és Kérelmezett 2. feladata a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű ügyekben.

A média által nyújtott tájékoztatás a demokratikus működés alapja. E szerepét, feladatát a Kérelmezett 1. és a Kérelmezett 2. akkor tudja ellátni, ha a közfeladatot ellátó, közhatalmat gyakorló személyek feladataival összefüggő személyes adatait szabadon felhasználhatja. Emellett kiemelendő a közhatalom sajtó általi ellenőrzése, mint köz érdekében végzett tevékenység, mely a közhatalmat gyakorló személyek közfeladataival összefüggő jogsértő magatartás feltárására irányul. Kérelmezett 1. és Kérelmezett 2. által nyilvánosságra hozott jogsértéssel a Kérelmező által végzett tevékenységet mutatta be. Kérelmezett 2. ennek a cikknek az átvételével tájékoztatta azt a szűkebb közösséget, melynek mindennapjait közvetlenül is érinti Kérelmező hivatalban végzett tevékenysége.

Jelen esetben a Kérelmezett 1. birtokába jutott információk nyilvánosságra hozatala tekintetében a magánérdeket háttérbe szorítja a közérdekből nyilvános adatok kezeléséhez, nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek.

Mindebből következően a Hatóság megfelelőnek találta a Kérelmezett 1. okfejtését a hírcikkben megjelent adatok törlésére irányuló érintetti kérelem elutasítása vonatkozásában, mivel azok eltávolítása a véleménynyilvánítás szabadságának és a helyi közösség tájékozódáshoz való jogának csorbulásával járt volna, illetve járna. Kérelmező beadványaiban panaszolt lehallgatásra, tiltott adatszerzésre, különös tekintettel annak folyamatos voltára vonatkozó információkat hatáskör hiányában nem értékelhette a döntése során a Hatóság, ezzel kapcsolatban azonban a Hatóság megjegyzi, hogy:

határozottan elítéli mások lehallgatását különösen, ha ez rendszeres vagy folyamatos, ez az adatszerző tevékenység nem csak jogellenes, hanem alkalmatlan eszköz is a társadalmi kontroll gyakorlására.

A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen határozatot a Kérelmező mellett Kérelmezett 1. és Kérelmezett 2., mint panaszolt adatkezelők részére is megküldi.

* * * Jelen döntések az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapulnak. A határozat és a végzés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésükkel véglegessé válnak. Az Ákr. 112. §-a, és 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1) - (2) bekezdésén alapul.

A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2021. május 25.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár