Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Federal Supreme Court of Hungary: Disclosure of Information on Mining Activities

Fővárosi Törvényszék — P.21303/2026/12

court decision no date 24 004 characters Personal data
No translation Download On the source site
Current version. Last change recorded on 2026-11-04.

A Fővárosi Törvényszék 21.P.21.303/2026/12. a Cech Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek

Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István) által képviselt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az e-mail cím1 elektronikus levelezési címre digitalizált formában, elektronikus másolatban a 2025. február 10. napjáig keletkezett a település, helyrajzi szám1, helyrajzi szám2; helyrajzi szám3. helyrajzi szám alatt ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „bánya neve” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó

1. jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervet (MÜT), 2. bányatelek térképeket, a bányaművelési térképeket, a tervtérképeket, a környezetvédelmi térképeket, 3. Tájrendezési Előtervet, s annak valamennyi módosítását, 4. jóváhagyott Tájrendezési Tervet, az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT kivételével.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.175.000,- (hárommillió-egyszázhetvenötezer) forint perköltséget, melyből 675.000,- (hatszázhetvenötezer) forint az általános forgalmi adó összege.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani. A bíróság figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőbe beleszámít a nyári ítélkezési szünet időtartama (július 15. – augusztus 20.) is.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a felek által csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A gánti lakhelyű felperes 2025. február 10. napján elektronikus úton közérdekű adatigényléssel élt alpereshez, mint bányafelügyeleti hatósághoz a település, helyrajzi szám1, helyrajzi szám2; helyrajzi szám3. helyrajzi szám alatt ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „bánya neve” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó alábbi dokumentumok digitalizált formában (elektronikus másolatban) történő kiadása végett:

- jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv (MÜT) és az azt jóváhagyó határozat; - amennyiben azok nem képezik a MÜT dokumentáció részét, a bányatérképek (bányatelek térkép, bányaművelési térkép, tervtérkép, környezetvédelmi térkép), - a Tájrendezési Előterv, s – ha volt – annak módosítása, - a jóváhagyott Tájrendezési Terv és az azt jóváhagyó határozat.

[3] Az alperes 2025. február 25. napján kelt, 2025. február 26. napján kézbesített levelében a felperesi adatigénylést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info.tv.) 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján hivatkozással a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. számú ítéletére megtagadta, egyúttal felhívta a felperest, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alapján terjeszthet elő iratbetekintési kérelmet.

[4] A felperes 2025. március 6. napján – az adatigényléssel azonos tartalommal – iratbetekintési kérelemmel élt alperes felé. Az alperes 2025. március 19-én az SZTFH-BANYASZ/3017-2/2025 számú határozatában az iratbetekintési kérelmet a „Gánt. II - dolomit” bányaüzem műszaki és tájrendezési dokumentációjába történő iratbetekintési kérelmét – a „Gánt. II. – dolomit” védnevű bányatelek tekintetében hozott bányafelügyeleti határozatok kivételével – elutasította. Jelen per felperesének fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 2026. április 8-án meghozott 106.K.702.606/2025/15. ítéletével az alperes támadott SZTFHBANYASZ/3017-2/2025. számú végzésének a felperes iratbetekintési kérelmét elutasító rendelkezését megsemmisítette és e körben az alperest új eljárásra kötelezte azon indokolással, hogy az Ákr. 33. § (3) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a harmadik személy által megtekinteni kívánt irat személyes adatot vagy védett adatot tartalmaz. Amikor egy irat ilyen adatokat nem tartalmaz, akkor az Info.tv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell a kérelmet elbírálni. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben az alperes által is elismerten a felperes által betekinteni kért iratok személyes adatot és védett adatot nem tartalmaznak, az alperes téves jogértelmezés eredményeként, jogszabálysértő módon bírálta el a felperes kérelmét az Ákr. 33. § (3) bekezdése alapján. Előírta, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek a felperes kérelmét az Info.tv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell elbírálnia. Az ítélettel szemben jelen per alperese felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[5] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 21.P.21.002/2025/13. sorszámú ítéletével a kereset teljesítését megtagadta. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság anyagi pervezetése után a felperes akként nyilatkozott, hogy a kiadni kért adatok környezeti információk, s ekként a másodfokú bíróság (Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.384/2025/11-II. sorszámú ítéletében) az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva kötelezte a kért adatok kiadására az alperest. Az alperes felülvizsgálati kérelménél fogva eljárt Kúria Pfv.IV.20.095/2026/5. számú végzésével a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot – a perfelvételi szaktól – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mivel a jogvita csak a konkuráló alapjogoknak a kért adatok ismeretében lefolytatott mérlegelésével dönthető el (a továbbiakban együtt: alapeljárás).

[6] A felperes a megismételt eljárásban végleges keresetében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére, a XX. cikk (1) bekezdésére és a XXI. cik (1) bekezdésére, az Infotv. 26. § (1) bekezdésére, a 28. § (1) bekezdésére, 31. §-ra, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 1. § (1) bekezdésére, a 2. § (1) bekezdésére és a 43. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint a Kvt. 1. § (1) bekezdésére, a 6. § (1)-(3) bekezdéseire és a 10. § (1) bekezdésére, 12. § (2) bekezdésére, végezetül az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv (Irányelv) 2. cikk és az Irányelv környezeti információra vonatkozó rendelkezéseit a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) 2. § alapján a település, helyrajzi szám1, helyrajzi szám2; helyrajzi szám3. helyrajzi szám alatt ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „bánya neve” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó alábbi iratok kiadására kérte alperest kötelezni az e-mail cím1 elektronikus levelezési címre digitalizált formában, elektronikus másolatban a jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervet (MÜT), bányatelek térképeket, a bányaművelési térképeket, a tervtérképeket, a környezetvédelmi térképeket, Tájrendezési Előtervet, s annak valamennyi módosítását, jóváhagyott Tájrendezési Tervet, melyeket - részben - az alperes az alábbi határozatokkal hagyott jóvá: 4025/2005; 442/24/2006, 4788/2/2007, 4074/5/2009, 865-5/2012, 865-7/2012, 2552-7/2014, 860-6/2017, 775-14/2019, 1570-2/2019, SZTFHBANYASZ/8113-2/2022, SZTFH-BANYASZ/11830-4/2022, SZTFH-BANYASZ/3802-3/2023, SZTFHBANYASZ/3802-4/2023, 952-8/2025.

[7] A felperes kötelezni kérte az alperest perköltségének viselésére a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (Rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján azzal, hogy felperesi jogi képviselő ÁFA-körbe tartozik. Ennek keretében az alperest az 630.000,- forint előző elsőfokú alapeljárásban, valamint 1.080.000,- forint a másodfokú alapeljárásban, és 360.000,- forint Kúria előtti alapeljárással, végezetül 540.000,- forint megismételt elsőfokú eljárásban felmerült perköltsége általános forgalmi adóval növelt összegű megtérítésére kérte kötelezni.

[8] Az alperes kérte a keresetet elutasítani és a Rendelet 3. § (2) bekezdésére alapított perköltsége megfizetésére kötelezni a felperest. Az alperes a megismételt eljárásban 14 munkaóra alapulvételével mindösszesen 196.000,- forint ügyvédi munkadíjigényt érvényesített azzal, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles.

[9] A felek között az alábbi jogkérdésekben állt fenn vita:

- A felek között vita tárgyát képezte, hogy a felperes által kiadni kért adatok környezeti információk-e.

A felperes jogkérdésnek tekinti annak eldöntését, hogy a kiadni kért egyes dokumentumtípusok környezeti információk-e. A kiadni kért dokumentumok álláspontja szerint azért környezeti információk, mert az a környezet elemeinek, a bánya alatti karsztvíznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a környezetében lévő természetes élőhelyeknek, illetve ezen elemek közötti kölcsönhatásának az állapotára vonatkozik, s mint a környezetet érintő terv – tájsebet eredményező környezetterhelésként – befolyásolja, illetve potenciálisan befolyásolhatja ez előbb említett környezeti elemeket. Ezen túlmenően a jóváhagyott műszaki üzemi terv és bányatelek térképek, a bányaművelési térképek, tervtérképek, környezetvédelmi térképek kapcsán azzal is érvelt, hogy az abban körülírt bányászati tevékenység – a kiterjedt karsztvíztest okán – a távolabb élők életére és egészségére is kihatással van. A felperesi előadással szemben az alperes annak eldöntését, hogy a kiadni kért iratok környezeti információk-e szakkérdésnek tekintette; hangsúlyozta, hogy a környezeti információ fogalma kiterjesztően nem értelmezhető.

- Vita tárgyát képezte továbbá az is, hogy mely megtagadási okok vehetőek figyelembe a környezeti információ kiadására irányuló eljárásban.

Míg a felperes azzal érvelt, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény (Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény) 4. Cikk 3. és 4. pontjaiban szabályozott megtagadási okok vehetők figyelembe, s az abban foglalt megtagadási okok egyike sem áll fenn, mert az alperes rendelkezik a kiadni kért adattal, az észszerű és pontosan megfogalmazott, nem előkészítés alatt lévő anyagok, titkos hatósági eljárásnak nem képezik tárgyát, nemzetközi kapcsolatokat, honvédelmet nem veszélyezteti, igazságszolgáltatás menetét nem veszélyezteti, eljárás kezdeményezését avagy lefolytatását nem akadályozza, kereskedelmi vagy ipari információ bizalmas jellegét nem veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jog sérelme nem merül fel; addig az alperes a perben arra az álláspontra helyezkedett, hogy környezeti információk megismerésének lehetősége sem abszolút; a Kvt. 12. § (2) bekezdés az Info.tv.-ra mutat, s mint ilyen alappal hívhatók fel az Info.tv.-ben szabályozott megtagadási okok.

- A felek között vitatott volt az alapeljárásban is citált BH2024.208 eseti döntés értelmezése, jelen perre irányadó volta.

Annak mindkét fél részéről való elismerése mellett, hogy a citált, precedensképes jogesetben befejezett ügy kapcsán nyilatkozott meg a Kúria, vitatott volt annak megállapításainak mikénti értelmezése. Míg a felperes az eseti döntésnek a Kúria Pfv.IV.20.095/2026/5. sorszámú hatályon kívül helyező végzésében adott értelmezésével értett egyet, addig az alperes azt hangsúlyozta, hogy az Info.tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja és az azt tartalommal kitöltő Ákr. 33. § (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint is befejezett eljárás esetén is csak akkor tekinthet be harmadik személy, ha tényekkel, konkrétumokkal igazolja, hogy a megismerés valamely meghatározott joga érvényesítéséhez, illetve ténylegesen fennálló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A felperesi álláspont elfogadása azzal az eredménnyel járna, hogy környezeti információ címén, ügyfélnek nem minősülő harmadik személy, mint amilyen felperes is, az ügyfeleknél szélesebb körű iratmegismerési jogosultsággal rendelkezne. Ezzel szemben a felperesi érvelés szerint a Kúria hivatkozott eseti döntése csak folyamatban lévő eljárásokra irányadó.

- Arra az esetre, ha a kereset teljesíthető, vitatott volt a perben az is, hogy az adatigénylés, avagy a keresetlevél előterjesztésének időpontjában hatályos adatokat tartalmazó dokumentáció kiadására kötelezhető-e alperes.

A keresetek mikénti teljesíthetősége tekintetében az alperes azzal védekezett, hogy a közérdekű adat kiadása iránti eljárás belső logikájából adódóan az alperes az adatigénylés időpontjában hatályos dokumentumok kiadását kérheti. Ezzel szemben a felperes azzal érvelt, hogy a környezeti információ megismerésének jogát a jogintézmény akkor tudja biztosítani, hogy ha ez a mindenkor hatályos MÜT-nek a kiadására, a hatályos információknak a kiadására szolgál, ellenkező esetben kiüresedne, értelmetlenné válna a jogintézmény, ugyanazt az eljárást kellene újra és újra lefolytatni az utóbb keletkező adatokra. Hangsúlyozta, hogy a kereset a jóváhagyott MÜT kiadását célozza.

- Egyebekben mindkét fél akként nyilatkozott, hogy az adatigénylésig befejezett hatósági eljárásokat érintenek az adatigénylések az SZTFHBANYASZ/952-8/2025. sz. határozattal érintett engedélyezési eljárás kivételével, illetve a felperes nem minősül ezen hatósági eljárásokban ügyfélnek.

[10] A kereset túlnyomórészt alapos.

[11] A megismételt eljárásban a bíróságnak részben más jogi alapon kellett meghoznia a döntést, mint tette azt az alapeljárásban. A felperes immár nem az Info.tv. 3. § 5. pont szerinti közérdekű adatot, hanem a Kvt. 12. § (1) bekezdés és a Kormányrendelet 2. § szerint közérdekű adatnak minősülő környezeti információt kérte kiadni. A jogvita középpontjában – az alperesi védekezésre tekintettel – így már nem az Info.tv., Ákr.., Bt., hanem a Kvt., az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény, a Kormányrendelet, az Info.tv. és az Ákr. viszonyának értelmezése állt.

[12] A bíróságnak mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes által kiadni kért adatok környezeti információnak minősülnek-e.

[13] A felperes által kiadni kért dokumentumok a bányászati alaptevékenységhez kapcsolódnak, mely tevékenység szükségképpen környezeti elemre irányult. A bányászati tevékenység környezeti elemekre (földre, talajra) való hatása elsődleges, közvetlen, ezért szerepel már a Bt. preambulumában, majd a 2. § (1) bekezdésében az a cél, hogy e tevékenység többek között a környezet védelmével is álljon összhangban. Ezért a konkrét, perbeli esetben a környezeti információs jelleg nem volt szakkérdés; valamennyi kiadni kért, zárt iratkezelés kérelmezése mellett becsatolt és a bíróság által áttekintett szöveges és térképi dokumentum a bányászati alaptevékenységre vonatkozik, ezek egyértelműen megállapítható módon környezeti információk a Kormányrendelet 2. § c) pontja alapján.

[14] A bíróság ezért rátért az alperesi által megjelölt megtagadási ok vizsgálatára. A bíróság előrebocsátja: a környezeti információ kiadásának megtagadási okai kapcsán a Kvt. 12. § (3) bekezdése 2005 előtt egyértelműen az Info.tv. jogszabályi előfutárában, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (Avtv) megállapított kivételekkel tette lehetővé a mai fogalmaink szerinti környezeti információ kiadását. A Kvt. 12. § 2005-ben, a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósításakor módosításra került a 2005. évi CXXVII. törvénnyel, ennek során az egyértelmű utalás kikerült a Kvt-ből. A 2005. évi CXXVII. törvény indokolása rögzíti, hogy a környezeti információk a nyilvánosság számára akár kérelem, akár kötelező közzététel útján való megismertetését párhuzamosan több hazai jogszabály rendezi, és ilyenként nevezi meg az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvényt; az Avtv-t. továbbá a 2004. évi CXL. törvényt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

[15] A többes szabályozásból a megtagadási okok szabályozását illetően három variáció adódik: a megtagadási okokat – túl a Kvt. 12. § (5) bekezdésén – csak az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény, csak az Info.tv., avagy mindkettő szabályozza. A bíróság arra jutott, hogy a megtagadási okokat csak az Info.tv. szabályozza. Az Aarhusi Egyezmény 3. Cikk 1. pont értelmében a szerződő államok az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósításához szükséges egyértelmű, átlátható és következetes keret létrehozása és fenntartása céljából vállalták, hogy meghozzák a szükséges jogi, szabályozásbeli és egyéb intézkedéseket, azaz az Aarhusi Egyezmény nem közvetlenül érvényesül. Ugyanerre mutat az Aarhusi Egyezmény 4. Cikk 1. pontja, mely rögzíti, hogy valamennyi szerződő állam biztosítja ezen cikk további bekezdései függvényében, hogy a hatóságok környezeti információ kérése esetén a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a kért információt a nemzeti szabályozás keretében. Ellentétes álláspont elfogadása esetén nincs például magyarázat arra, hogy a Kvt. 12. § (6) bekezdés törvénybe iktatása miért volt szükséges figyelemmel az Aarhusi Egyezmény 4. Cikk 5. pontjában foglaltakra.

[16] A bíróságnak ezért a perben releváns Info.tv. 27. § (1) bekezdés g) pont szerinti megtagadási okot kellett vizsgálnia. A bíróságnak az Info.tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja körében csak azt kellett vizsgálnia, hogy létezik-e olyan törvényi rendelkezés, ami közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza a felperesnek a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

[17] Az Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdésében foglalt iratbetekintést korlátozó rendelkezések az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt törvényi rendelkezéseknek minősülnek. Az Ákr. iratbetekintésre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése alapján a jogalkotó az ügyfeleknek széles [Ákr. 33. § (1) bekezdés], míg a tanúknak, szemletárgy birtokosoknak [Ákr. 33. § (2) bekezdés] és harmadik személyeknek mérlegeléshez kötött [Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdés] szűkebb iratbetekintési jogosultságot engedett az Ákr. 34. § (1)-(2) bekezdés korlátai között úgy az eljárás folyamatban léte alatt, mint az eljárás befejezését követően [Ákr. 34. § (3) bekezdés].

[18] A perben a felek akként nyilatkoztak, hogy a felperes nem ügyfél (a Bt. 43/B. § (1) (1a) vagy (3) bekezdése alapján), ezért az Ákr. 33. § (1) bekezdés alkalmazásának nem volt helye. Ezért a bíróság az Ákr. 33. § (3) bekezdés szerinti iratmegismerési jogosultság fennálltát, illetve annak jelen jogvita eldöntésére gyakorolt hatását vizsgálta. Az Ákr. 33. § (1) bekezdés alapján harmadik személy mind a folyamatban lévő, mind a befejezett eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, ez esetben a személyes vagy védett adatot tartalmazó iratba is betekinthet. Ilyen felhatalmazást adó jogszabályként értelmezendő a Kvt. 12. § (2) bekezdés. Eszerint mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat – megismerni. A felperes a Kvt. 12. § (2) bekezdésből és a Kormányrendelet 2. §-ából folyó, további külön igazolást szükségesé nem tévő, környezeti információhoz való jogának érvényesítése érdekében kérte a megjelölt iratok, mint közérdekű információ kiadását. A Kvt. 12. § (2) bekezdés szerinti környezeti információhoz való jog lényegileg iratmegismerésre korlátozódó jog, ezért az Info.tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára alapított megtagadásnak a már befejezett hatósági ügyekre való alkalmazása magát a törvényben biztosított jogot annulálná. Az a szabályozásbeli anomália, miszerint a fenti értelmezés kiüresíti a bányafelügyleti eljárásban ügyfélnek minősülő személy iratmegismerési jogát, mert azonos terjedelmű harmadik személyek iratmegismerési jogával, jelen jogvita elbírálására kihatással nem volt. A bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által kért környezeti információ kiadásának van helye.

[19] A felek közötti további vitás kérdésre tekintettel a bíróságnak meg kellett határoznia, hogy az alperes, mint adatkezelő mely időállapot szerinti, alperesi kezelésben lévő adatok kiadására kötelezhető. A bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, miszerint a közérdekű adat kiadása iránti eljárás lényegi eleme, hogy az adatigényléskor fennálló adat kiadása kérhető, azaz a 2025. február 10. napján nemcsak létező, de az alperesi hatsóág részéről jóváhagyott dokumentumok kiadásának van helye. A felperes alappal adta ezzel szemben elő, hogy érdekében áll az aktuális környezeti információ megismerése, ugyanakkor a jogalkotó hozzárendelte a Kvt. 12. § (2) bekezdésében a környezeti információhoz való hozzáférési jog gyakorlását a közérdekű adat kiadása iránti eljáráshoz, mely eljárás belső logikájából következik, hogy a megtagadási jog gyakorolhatóságát az adatkezelő számára biztosítani kell. Ellenkező álláspont elfogadása esetén az adatkezelő számára biztosított megtagadási jog tényleges gyakorlása az eljárás során, annak jogerős befejezéséig keletkező adatokra nem lenne biztosított, ezért elutasította az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT kiadására irányuló kérelmet.

[20] Minderre tekintettel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött annak egyértelmű kifejezése mellett, hogy az alperes nem jogosult az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT kiadását követelni. A teljesítési határidőről szóló rendelkezés a Pp. 344. § (1) bekezdésén alapul.

[21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv) 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

[22] A felperes pernyertes, míg alperes pervesztes lett. Pervesztességére tekintettel Pp. 83. § (1) bekezdés alapján – de figyelemmel az eljárás részleges megszüntetése körében a Pp. 85. § (1) bekezdésre – a felperes tartozik megfizetni felperesnek a Rendelet 2. § (1) bekezdésére alapított 2.500.000,- forint + ÁFA összegből álló ügyvédi munkadíj iránti igényt. A bíróság a Rendelet 4. § (1) bekezdés alapján kizárólag kérelemre mérsékelheti az ellenérdekű perköltségigényét.

[23] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul. A bíróság a Pp. 148. § (4) bekezdése alapján figyelmeztette a feleket a fellebbezési határidőre vonatkozó szabályokról.

Budapest, 2026. június 17.

dr. Fuglinszky Réka s. k. bíró