Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Budapest District Court: Challenge of Project Support Agreement

Fővárosi Törvényszék — P.21862/2024/32

court decision no date 183 235 characters Personal data
No translation Download On the source site
Current version. Last change recorded on 2026-10-29.

Fővárosi Törvényszék 19.P.21.862/2024/32.

A Fővárosi Törvényszék

A felperes: felperes (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. Várady Ügyvédi Iroda; ügyintéző dr. Várady Gergely László ügyvéd (ügyvéd címe)

Az alperes: alperes (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Szolnoki István jogtanácsos (alperes címe)

A per tárgya: támogatási szerződés fennállásának megállapítása

Í t é l e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 4.592.929.- (négymillió-ötszázkilencvenkettőezer-kilenszázhuszonkilenc) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell benyújtani.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, illetve a bíróság indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes 2021. július 12. napján támogatás iránti pályázatot nyújtott be, amely a 1.sz. azonosítószámot kapta. Felperes támogatási kérelmének tárgya a felperes tulajdonában álló, település1 1/1. hrsz-ú, a valóságban az ingatlancím1 szám alatti ingatlanon megvalósuló beruházás. amely akkor tervezetten 298.989.973.- Ft összköltségvetésű volt. Ebből a pályázati támogatási intenzitásnak megfelelő támogatási arány (70%), vagyis 209.292.981.- Ft összeg volt. Felperesnek volt korábban sikeres támogatási kérelme.

[2] Felperes támogatási kérelme alapján megállapíthatóan, a projekt célja üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodást segítő fejlesztések megvalósítása volt. A projekt keretében a felperes által megvalósítani szándékozott fejlesztések mindegyike a fenti helyszínen kialakított élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységhez kapcsolódik. A projekt keretében az alábbi tevékenységek valósultak meg a támogatási kérelemben is megjelöltek szerint:

[3] - Infrastukturális és ingatlan beruházás: 397 m2 alapterületű épület építése. 717 m2 alapterületű parkoló, térburkolat és út építése

[4] - Eszközbeszerzés: 21 db bolti berendezés beszerzése

[5] - Megújuló energia: 33 kW földhő-víz hőszivattyús rendszer és 44 kW napelemes rendszer telepítése

[6] - Tanácsadás: A vállalkozás digitális transzformációjához kapcsolódó tanácsadás

[7] - IT fejlesztés: Üzleti felhőalapú szolgáltatás kialakítása

[8] A támogatást igénylőnek a beszerzés tárgyát képező, a felhívásban meghatározottak szerinti) költségtételek tekintetében piacfelméréssel kellett alátámasztania, hogy a beszerzés ellenértéke a piaci áraknak megfelel. A projektben beszerzett eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó, kereskedőnek vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni, a piacon szokványos jótállási és szavatossági feltételek biztosítása mellett. Az eszközöket csak megfelelő tárgyi- és humánerőforrásokkal, valamint szervízhálózattal rendelkező gyártótól, vagy hivatalos forgalmazótól lehet beszerezni, a támogatást igénylőnek mellékletként csatolnia kell a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot.

[9] Felperes a támogatási kérelme benyújtásakor rögzítette annak tényét, hogy a felperes cégének tulajdonosai (tagjai) közül egy személy, tulajdonos1 rendelkezik más céggel (kft.2) is, amelyet felperes kapcsolt vállalkozásként jelölt meg. A kft.2-nek (cégkivonata két tulajdonosa (tagja) van: tulajdonos1 és felesége a tulajdonos2. Ezen cég a pályázat benyújtását megelőzően lényeges tevékenységet nem folytatott, ugyanakkor a COVID-időszak utáni beruházási igények okán egyre nagyobb volumenű beruházásokban vállal szerepet.

[10] Felperes által benyújtott támogatási kérelemre hiánypótlást követően - Támogatói Okirat került rögzítésre, amely szerint az alperes a felperes eredetileg bruttó 298.989.973.- Ft pályázatát bruttó 209.292.981.- Ft támogatásban részesítette. Ennek alapján a felperes 2021. december 1-el megkezdte a beruházás megvalósítását.

[11] A felperes módosítási kérelmet nyújtott be a pályázati felületen. Ennek indoka az volt, hogy pályázata benyújtásakor a fejlesztési cél egyértelműen élelmiszerbolt megvalósítása volt és már ekkor franchise-szerződés keretében történő, nagyobb áruház-lánc rendszere szerinti beruházást képzelt el felperes, de ekkor még nem volt kiválasztva a később partner (az áruházlánc), amelynek előírásainak kizárólagos megvalósítása a felperes szerződéses kötelezettsége lett. Felperes végül többkörös egyeztetési fórumok után 2022. június 28. napján kötött franchise-szerződést az áruházlánccal. Felperes a franchise-szerződés keretében kapta meg azokat a műszaki és arculati elemeket, amelyektől eltérést a szerződés nem enged számára.

[12] A pályázat benyújtásakor készült piacfelmérés során a felperes számára a kft.3 kiválasztása tűnt a költséghatékony megoldásnak. Ugyanakkor a áruházlánc-arculat kötelező kritériumai szerint a kft.3 már nem tudta biztosítani a kért áruk szállítását azon az árképzésen, amely a pályázat alapjául szolgáló piacfelmérés tartalma volt. Ennél fogva a felperes új piacfelmérést végzett, amelynek során a rendelkezésre álló fedezet szerinti finanszírozhatóság prioritásként jelent meg, amelynek a módosítás szerinti szállító (kft.4) felelt meg.

[13] A felperes a projekt forrásösszetétele és költségvetése módosítására irányuló I. számú kérelmét alperes 2020. február 17-én elutasította. Az elutasítás során az alábbi szabálytalansági gyanúbejelentés megtételére okot adó körülmények merültek fel:

[14] Felperes a projekt valamennyi Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt tétele szállítóját a hatályos támogatói okiratban szereplö kft.3-ról a kft.4-re, az Infrastrukturális és ingatlan beruházás tevékenysége kivitelezőjét a kft.5-ről szintén a kft.4-re módosította. A módosításhoz a Támogató hozzájárulását kérte.

[15] A módosítási kérelmet Támogató a 2.sz. azonosító számú szerződés módosítási igényével együtt is megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy [16] - egyrészt a két szerződés (1.sz.. és 2.sz.) kedvezményezettje és a módosítással érintett új szállító és kivitelező között együttműködés áll fenn, a kft.2 tulajdonosai tulajdonos1 (személyes adatok) és tulajdonos2 (személyes adatok, közeli hozzátartozók, a felperes tulajdonosai tulajdonos3 (személyes adatok) és tulajdonos1 (személyes adatok) közeli hozzátartozók, [17] - a kft.2 és a felperes esetében ugyanaz az egyik tulajdonos (tulajdonos1), a cégtulajdonosok közeli hozzátartozók, továbbá mindkét cég egyik képviseletre jogosultja tulajdonos1, vagyis a két cég nem független egymástól.

[18] Tekintettel a felsorolt cégek között fennálló kapcsolatokra, megállapítható volt, hogy a szállítói, valamint kivitelezői megbízások nem életszerűek, valamint azok egymásától nem függetlenek tekintettel arra, hogy a kft.4-nek továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos magyarországi forgalmazó kft.2-től kell beszereznie a külföldi cég1 termékeit. Továbbá nem életszerű az sem, hogy az eszközök szállításán túl a kft.4 és a kft.2 az ingatlan beruházások kivitelezését is elvégzik.

[19] Az összefonódás a módosítási igényben feltüntetett összes eszközbeszerzés és építési beruházás tételt érinti, ezáltal a módosításnak nincs olyan része, amely jelen szállítói körrel ismételt benyújtással elfogadható lenne.

[20] Továbbá a Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt tételek árának megállapítása a projektekben elsődlegesen nem takarékossági szempontok mentén történt.

[21] A fentiek alapján felmerült annak a gyanúja, hogy felperes szerződésszegést követett el, tekintettel arra, hogy szállítója nem független, illetve az eszközbeszerzés nem takarékossági szempontok alapján történt, mindezek alapján a projekt megvalósítása kockázatos, nem biztosított.

[22] Majd ezt követően az alperes értesítette a felperest a szabálytalansági eljárás eredményéről 2023. augusztus 3-ai iratában, amelyben a bejelentett szabálytalansági gyanú körében megismételte a korábbi iratában foglaltakat. A felperes a gyanúra észrevételt tett. Ezt is figyelembevéve, az alperes az alábbi következtetéseket vonta le a jogsértésre vonatkozóan:

[23] Társaságuk a módosítás során a Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt tételek hatályos szerződés szerinti szállítóját (kft.3) és az építési beruházás kivitelezőjét (kft.5) is a kft.4 —re kívánta lecserélni.

[24] A 2.sz. azonosító számú támogatott projektben (Kedvezményezett: kft.4) az összes Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt tétel szállítója a hatályos Támogatói Okirat szerint szintén a kft.3 volt. A projektben szintén folyamatban lévő módosítási igénnyel szintén lecserélni kívánták, mégpedig a kft.2-re, illetve a kft.2-re cserélték volna az építési beruházás kivitelezőjét (kft.6) is.

[25] A 1.sz. projekt módosított piacfelmérésében viszonteladóként szerepel az új szállító kft.4, a 2.sz. projekt módosított piacfelmérésében kizárólagos forgalmazóként szerepel az új szállító kft.2 A benyújtott disztribútori igazolás szerint, amelyet a gyártó külföldi cég1 állított ki, a kft.2 a hivatalos magyarországi forgalmazója. Ebből az következik, hogy a kft.4-nek továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos magyarországi forgalmazó kft.2-től kell beszereznie a külföldi cég1 termékeit.

[26] Mindkét projekt fejlesztendő tevékenysége 47.11 - Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, mindkét projekt elsődleges célja élelmiszerüzlet létesítése, mindkét projekt esetében a Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt eszközök ugyanazon funkció ellátását (bolti berendezések) szolgálják, illetve ezeknek az eszközöknek a gyártója a külföldi cég1

[27] A választott új szállítók és kivitelezők kompetenciája, illetve a Kedvezményezettektől való függetlensége vizsgálata során megállapításra került, hogy:

[28] - a kft.2 tulajdonosai tulajdonos1 (személyes adatok) és tulajdonos2 (személyes adatok) közeli hozzátartozók, [29] - a felperes tulajdonosai tulajdonos3 (személyes adatok) és tulajdonos1 (személyes adatok) közeli hozzátartozók, [30] - a kft.2 és a felperes esetében ugyanaz az egyik tulajdonos (tulajdonos1), a cégtulajdonosok közeli hozzátartozók, továbbá mindkét cég egyik képviseletre jogosultja tulajdonos1, vagyis a két cég nem független egymástól.

[31] Fentiek alapján megállapításra került, hogy a 1.sz. és a 2.sz. azonosító számú szerződések Kedvezményezettjei és a kft.2 között együttműködés áll fenn, továbbá feltételezhető, hogy a Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt tételek árának megállapítása a projektekben elsődlegesen nem takarékossági szempontok mentén történt.

[32] Tekintettel a felsorolt cégek között fennálló kapcsolatokra, megállapítható, hogy a szállítói, valamint kivitelezői megbízások nem életszerűek, valamint azok egymásától nem függetlenek tekintettel arra, hogy a kft.4-nek továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos magyarországi forgalmazó kft.2-től kell beszereznie a külföldi cég1 termékeit. Továbbá nem életszerű az sem, hogy az eszközök szállításán túl a kft.4 és a kft.2 az ingatlan beruházások kivitelezését is elvégzik.

[33] Az összefonódás a módosítási igényben feltüntetett összes eszközbeszerzés és építési beruházás tételt érinti, ezáltal a módosításnak nincs olyan része, amely jelen szállítói körrel ismételt benyújtással elfogadható lenne.

[34] Tekintettel a fent leírtakat, a projekt szabályszerű és eredményes megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ezáltal nem felel meg a Felhívás 2.3. d), i) és l), valamint a Felhívás 7.4. m) pontjaiban foglalt feltételeknek.

[35] Mivel a módosítás érinti a Felhívás 8.2.3. pontjában foglalt „A fejlesztés költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra?" értékelési előfeltételt, a projekt újraértékelésre került. A Felhívás 8.2.3. pontja szerint: „A támogatási kérelmet elutasítjuk, ha a projektértékelési előfeltételek bármelyikének nem felel meg." Fentiek alapján mivel a módosítási igény elutasításra kerül, az értékelési összpontszám 66 pontról O pontra változik.

[36] Az alperes megállapította azt is, hogy a felperes részére 209.292.981,- Ft támogatás került kifizetésre. Annak következtében, hogy a felperes szállítója nem független, illetve az eszközbeszerzés nem takarékossági szempontok alapján történt, a projekt megvalósítása kockázatos, nem biztosított, jogosulatlan kiadás keletkezett az EU költségvetésében, figyelemmel a támogatási összeg kifizetettségére és arra, hogy olyan a támogatási jogviszonyra alkalmazandó szabály sérült, amely a támogatási források eredményes és hatékony felhasználásét hivatott biztosítani.

[37] Mindezek alapján - a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 164. § (2) bek. a) pontjában foglaltaknak megfelelően - javaslatot tett az alperes a szabálytalansági eljárás „szabálytalanság történt” megállapítással történő lezárására, melynek jogkövetkezményeként indokolt a Támogatói Okirat visszavonása és a kifizetett támogatási összeg (209.292.981 ,- Ft) visszakövetelése.

[38] A fentiekre tekintettel alperes szerint megállapítható a szabálytalanság ténye, továbbá megjegyezte, hogy az elrendelt jogkövetkezmény úgy került megállapításra, hogy az igazodjon az elkövetett szabálytalanság súlyához.

[39] A felperes a döntéssel szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.

[40] Majd az alperes a 2024. március 18-án kelt döntésével a korábbi döntést helyben hagyta, amelynek az indokai az alábbiak voltak:

[41] A hatóság (a továbbiakban. Irányító Hatóság) 2023. augusztus 3. napján kelt döntésében szabálytalanságot állapított meg a Kedvezményezett tárgyi projektjével kapcsolatban. Az Irányító Hatóság indoklása szerint a Kedvezményezett által kötött száll[tói és kivitelezési szerződések nem életszerűek, valamint azok egymástól nem függetlenek, a projekt kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, így a kód kódszámú felhívás (a továbbiakban: Felhívás) rendelkezései alapján nem támogatható.

[42] A szabálytalanság jogkövetkezményeként az Irányító Hatóság a Támogatói Okirat visszavonását és a Kifizetett támogatási összeg (209.292.981,- Ft) visszakövetelését rendelte el.

[43] A felperes a döntés ellen 2023. október 16. napján, a Rendelet 403. § (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet nyújtott be.

[44] A felperes a jogorvoslati kérelmében az alábbiakat adta elő.

[45] Hangsúlyozza, hogy az Irányító Hatóság megállapításai azon a feltételezésen alapulnak, miszerint tárgyi projekt esetében a kft.4 csak viszonteladó. Ennek igazolására a felperes a jogorvoslati kérelméhez csatolta a szállítólevelet, illetve a gyártó által kiállított igazolást, melyek érvelése szerint igazolják azt, hogy az eszközbeszerzés a kft.2 bevonása nélkül történt. Ennek következtében a felperes álláspontja szerint az Irányító Hatóság összes döntésbeli megállapítása téves, így szabálytalanságot megállapítani ezen indokokra hivatkozva nem lehet.

[46] A felperes az előzőek alapján kérte a szabálytalansági döntés felülvizsgálatát.

[47] A szabálytalansági döntést az Irányító Hatóság a Rendelet 411. § (1) bekezdése alapján, az önrevízióra nyitva álló határidőben nem vonta vissza.

[48] A jogorvoslati eljárás során rendelkezésre álló adatok és dokumentumok megvizsgálását követően az alábbiak kerültek megállapításra.

[49] A tárgyi projekt és a vizsgált 2.sz. projekt megjelölt fejlesztendő tevékenysége 47.11 - Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, mindkét projekt elsődleges célja élelmiszerüzlet létesítése, mindkét projekt esetében a Technológia fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése tevékenységre sorolt eszközök ugyanazon funkciók ellátását (bolti berendezések) szolgálják, illetve ezen eszközöknek a gyártója a külföldi cég1

[50] A vizsgált projektekben benyújtott szerződésmódosítási igények alapján az alábbiak kerültek megállapításra.

[51] A tárgyi projektben a Kedvezményezett a beszerezni kívánt eszközök szállítóját és az építési beruházás kivitelezőjét a kft.4-re, míg a 2.sz. projekt kedvezményezettje (kft.4) a beszerezni kívánt eszközök szállítóját és az építési beruházás kivitelezőjét a kft.2-re kívánta cserélni.

[52] Megállapításra került továbbá, hogy a Kedvezményezett és kft.2 nem függetlenek egymástól az alábbiakban kifejtettekre tekintettel.

[53] - a kft.2 tulajdonosai tulajdonos1 és tulajdonos2 közeli hozzátartozók.

[54] - a Kedvezményezett tulajdonosai tulajdonos3 és tulajdonos1 közeli hozzátartozók

[55] - a kft.2 és a Kedvezményezett esetében ugyanaz az egyik tulajdonos (tulajdonos1), a cégtulajdonosok közeli hozzátartozók, továbbá mindkét mindkét cég egyik képviseltre jogosult tagja tulajdonos1.

[56] Helytállóan állapította meg döntésében az Irányító Hatóság a külföldi cég1 gyártó által 2022. szeptember 9. napján kiállított Declaration elnevezésű igazolása vizsgálatának alapján, hogy a kft.2 a gyártó termékeinek hivatalos és kizárólagos magyarországi forgalmazója. Ennek következtében megállapítható, hogy a tárgyi projekt keretében a kft.4-nek mint szállítónak szükségszerűen a kft.2-től kellett beszereznie a külföldi cég1 termékeit. Hangsúlyozandó, hogy nem életszerű az, hogy a kft.4 a tárgyi projektben beszerezni kívánt eszközök tekintetében szállítóként szerepeljen, amikor a 2.sz. projektben mint kedvezményezett az ugyanezen eszközöket a kft.2 szállítótól szerezte be. Az előzőekben leírtak alapján megállapításra került, hogy a Kedvezményezettnek a tőle nem független kft.2-től mint kizárólagos magyarországi forgalmazótól kellett volna beszereznie az eszközöket, amely azonban nem felel meg a Felhívás, 2.3 pont d), l) pontjának, valamint a 7.4. m) pontjának. A Kedvezményezett által a jogorvoslati kérelem mellékleteként becsatolt, külföldi cég1 által kiállított -Declaration" elnevezésű dokumentum nem fogadható el, többek között tekintettel arra, hogy nem tartalmaz olyan azonosítót, amely alapján beazonosítható lenne, hogy az a tárgyi projekt tekintetében került kiállításra. A szintén mellékletként csatolt, szintén angol nyelvű „Delivery receipt" dokumentum sem tartalmaz értékelhető, jelen projekttel összefüggésbe hozható azonosítót. Továbbá a megküldött dokumentumok nem támasztják alá, hogy az eszközöket közvetlenül a gyártótól is be lehet szerezni.

[57] A fentiek alapján megállapítható, hogy a tárgyi projekt és a 2.sz. projekt kedvezményezettjei és a kft.2 között együttműködés áll fenn. Ezzel összefüggésben, megállapításra került, hogy a felsorolt vizsgált projektek kedvezményezettjei illetve a kft.2 között fennálló kapcsolatok alapján megállapítható, hogy a szállítói és kivitelezési szerződések nem életszerűek, illetve egymástól nem függetlenek, tekintettel arra, hogy az eszközök tekintetében a kft.4-nek továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos magyarországi forgalmazó kft.2-től kell beszereznie a gyártó külföldi cég1 termékeit. Továbbá nem életszerű az sem, hogy a kft.4 és a kft.2 az ingatlan beruházások kivitelezését is elvégzik.

[58] Összefoglalva a fent bemutatott összefonódásra tekintettel az Irányító Hatóság helytállóan állapította meg, hogy a Felhívásban előírt Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése, tevékenységre sorolt tételek árának a megállapítása a projektben elsődlegesen nem takarékossági szempontok mentén történt.

[59] Az Irányító Hatóság helytállóan állapította meg továbbá, hogy a projekt az újraértékelést követően a Felhívás 8.2.3. pontjára tekintettel 66 pontról O pontra változik.

[60] Mindezekre tekintettel az Irányító Hatóság helytállóan állapította meg, hogy a projekt szabályszerű megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, így nem felel meg a Felhívás 2.3. d) és l) pontjaiban, valamint a Felhívás 7.4. m) pontjában foglalt feltételeknek, továbbá az újraértékelést követően a projekt értékelési összpontszáma a Felhívás 8.23. pontjára tekintettel 66 pontról O pontra változik, ezért nem támogatható, melynek következtében a Kedvezményezett az ÁSZF 8.12. pontjában foglalt szerződésszegést valósított meg.

[61] A fentiek alapján megállapításra került, hogy az Irányító Hatóság döntése a jogsértés ténye tekintetében megalapozott.

[62] A pénzügyi érdeksérelem felülvizsgálata tekintetében az alábbiak állapíthatók meg.

[63] Tekintettel arra, hogy a projektben beszerezni kívánt eszközök szállítója Kedvezményezettől nem független, így az eszközbeszerzés nem reális és takarékossági szempontok alapján történt, továbbá a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ezért indokolatlan és jogosulatlan kiadás keletkezett az Európai unió költségvetésében, a pénzügyi érdeksérelem fennáll.

[64] A fentiekre tekintettel az Irányító Hatóság döntése a pénzügyi érdeksérelem tekintetében is megalapozott.

[65] Összefoglalva tehát megállapítható, hogy az Irányító Hatóság döntése a szabálytalanság ténye tekintetében megalapozott.

[66] Az Irányító Hatóság által alkalmazni rendelt jogkövetkezmény tekintetében az alábbiak állapíthatók meg

[67] Az ÁSZF 8.2.3. „Elállás a Szerződéstől" pont 8.2.32. alpont értelmében, ha a kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses kötelezettségét, vagy a támogatói intézményrendszer által kiadott előírást vagy útmutatót megszegi, a Támogató jogosult a Szerződéstől elállni, így különösen

[68] a) a 8.1. pontban írt szerződésszegések esetén, kivéve, ha a Szerződés vagy az ÁSZF a szerződésszegéshez más jogkövetkezményt fűz, [69] e) ha a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik vagy a Szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, [70] l) a kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként, az elállás jogkövetkezménynek megállapításakor

[71] Az Irányító Hatóság megalapozottan döntött arról, hogy a szabálytalanság jogkövetkezményeként elrendelte a Támogatói Okirat visszavonását és a kifizetett támogatási összeg visszakövetelését, tekintettel arra. hogy az ÁSZF 8.2.32. pontja alapján az Irányító Hatóság jogosult visszavonni a Támogatói Okiratot, mivel a Kedvezményezett szerződésszegést követett el azáltal, hogy nem felel meg a Felhívásban foglaltaknak, így a tárgyi projekt már nem támogatható.

[72] A jogorvoslati eljárás során megállapításra került, hogy az Irányitó Hatóság megalapozottan döntött a jogkövetkezményről az alábbiakra tekintettel.

[73] Mindezekre tekintettel az Irányító Hatóság megalapozottan döntött a szabálytalanság tényéről, és az alkalmazott jogkövetkezményről, ezért a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyom.

[74] A Rendelet 42. §-a alapján az e rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

[75] Tájékoztatást adott a döntés arról, hogy a Rendelet 408. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a jogorvoslati döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetében érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

[76] Majd ezt követően az alperes a 2024. április 12. napján kelt okiratában visszavonta a támogatást. A visszavonás egyúttal visszafizetési felszólítást is tartalmaz, amelynek elmaradása esetére felhívja a figyelmet arra, hogy azt adók módjára történő végrehajtás elrendelését eredményezheti.

[77] A felperes ezt követően részletfizetési kérelemmel fordult az alpereshez, 60 havi részletben történő fizetési ütemezés biztosítását kérte. Az alperes 12 havi részletet biztosított a számára.

[78] A felperes mindemellett a beruházást teljeskörűen befejezte, amelynek során felhasználta a támogatás szerinti előlegként lehívott és finanszírozásba igénybevett támogatási összeget. Emellett felhasználta a támogatás mellett igényelt bankkölcsönt, amelynek 175.350.000,- Ft összegű teljes keretét a beruházás finanszírozására fordította.

[79] Majd ezt követően a felperes 2023. októberében fizikailag is befejezte a portál.hu felületen a beruházást, benyújtotta a záró elszámolást 2023. december 1-én.

[80] A bíróság a fenti tényállást a csatolt és ismertetett iratok tartalma alapján mérlegeléssel állapította meg.

[81] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a támogatási szerződés (azonosítószám) fennállását, valamint kérte az alperest költségeiben marasztalni azzal, hogy a jogi képviselő Áfa-körbe tartozik.

[82] Az érvényesíteni kívánt jog és a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés körében előadta az alábbiakat:

[83] Felek közötti támogatási szerződés jött létre, amely egy atipikus polgári jogviszony, így arra, valamint az attól való elállásra a polgári jog szabályai irányadók. Ugyanakkor a Ptk-ban nem szabályozott jogi keretek okán, a Ptk., mint általános jogforrás mellett a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rend.) rendelkezései tekintendőek speciális jogforrásnak a felek közötti jogviszony tekintetében.

[84] A felperes álláspontja szerint a per tárgyát annak vizsgálata képezi, hogy történt-e szabálytalanság, olyan jogsértő magatartás, ami egyben pénzügyi érdeksérelmet is okoz vagy arra alkalmas, továbbá az alperes által alkalmazott jogkövetkezmény igazodott-e a szabálytalanság súlyához. Ugyanis a Korm. rend. 397. (3) bek. szerint az irányító hatóság a szabálytalansággal arányos jogkövetkezményt alkalmazását követeli meg. Ennél fogva ez a rendelkezés köti a Magyar Állam képviseletében eljáró alperest.

[85] Felperes a támogatási kérelem benyújtásakor még véletlenül sem hallgatta el az egyik tulajdonosa másik cégét, amely tényszerűen kapcsolt vállalkozásnak minősül, de egyáltalán nem vett, nem vehetett részt a beruházás lebonyolításában. Amennyiben olyan célzata lett volna felperesnek, hogy bármilyen módon összejátszon bármilyen tartalmú elszámolás szabálytalanságában, akkor még véletlenül sem olyan céget választott volna (épp ésszel könnyen belátható módon). amelynek információit saját maga nyújtotta be a pályázat megvalósítsa során monitoringe vagyis ellenőrző szerepet betöltő szervezethez.

[86] Ennek az általánosságon túl az ad kiemelt jelentőséggel, hogy az alperes minden konkrét igazolt tényadat hiányában olyan, saját maga által kreált a körülmény fenn álltára apellál, amelynek valószínűsége pont olyan, amilyennel maga megállapításaiban él: életszerűtlen.

[87] Felperes által a pályázat elszámolása során benyújtott iratok alapján megállapítható, hogy a pályázatban jelzett feltételeknek megfelelően, a megjelölt beruházás megvalósításához illeszkedő tárgyi eszközöket (valójában annál nagyobb tárgykörben) a felperes beszerezte, azt a beruházás megvalósítása során használja. Ennek dokumentumait az elszámolás érdekében szükségszerűen az alperes rendelkezésére bocsátotta.

[88] Felperes által a pályázat elszámolása során benyújtott iratok alapján megállapítható, hogy a felperes az építési beruházását megvalósította, a hatósági engedélyek alapján igazolta annak szabályszerűségét. Ezen dokumentumokat a záróelszámolások keretében az alperes részére teljes körűen rendelkezésre bocsátotta.

[89] Annak ellenére, hogy a fentieket alperes nem vitatta a szabálytalansági eljárás során, valamint erre az elállás, jobban mondva a támogatás visszavonás megjelölésű nyilatkozatában sem említi, de a felperes ezt mindenképpen szükségesnek tartja rögzíteni. A rögzítés kiemelt jelentőségét az adja, hogy ezzel igazolja annak tényét, hogy a pályázat megvalósítása során a körben a felperes szerződéses főkötelezettségét teljesítette (beruházását megvalósította) másodlagos kötelezettségét (az alperes rendelkezésére bocsátotta elszámolásra alkalmas módon) teljesítette, vagyis a felperest a pályázat eredményes lezárásához, vagyis a szerződésszerű teljesítés megállapításához semmilyen felperesnek felróható akadálya nincs.

[90] Felek között lényegesen megkülönböztethető annak kontrasztja, hogy a felperes teljes körűen bocsát rendelkezésre minden iratot és információt, míg az alperes rendre figyelmen kívül hagyja azokat. A feleket köti (kötné) a polgári jogi alapelvek mindegyike, így az együttműködési kötelezettség, rendeltetésszerű joggyakorlás és a jóhiszeműség amely a felek szerződéses cselekményei során érvényesülniük kellene. E körbe tartozik (tartozna) értelemszerűen a felek nyilatkozatainak tartalmilag helytálló, azt nem iratellenesen rögzítő és a nyilatkozatokat rendeltetésüknek megfelelően kezelő, azokra tételes választ adó magatartás.

[91] Álláspontja szerint a módosítás elutasításának döntése nem csak tartalmában, hanem formailag is teljesen jogtalan volt, hiszen a módosítási kérelem elutasításáról úgy értesítette ki a felperest, hogy még a lehetőségét sem adta meg arra, hogy az alperes által az elutasítás indokául előadott körülmények tisztázására előzetesen sor kerülhessen.

[92] Álláspontja szerint ilyen cselekmény egyáltalán nem felelhet meg magánfelek közötti a kötelezettségnek, mivel törvényi kötelességük a másik félhez tájékoztatás iránti kéréssel élni. Önmagában az, hogy más, technikai információ vonatkozásában hiánypótlásra került sor, az a fenti jogszabályi kötelezettség teljesítésének nem minősülhet. Egyrészt azért, mert az elutasítás tárgyául szolgáló körülményt egyáltalán nem érintette, másrészt azért, mert tisztázás lehetősége nélkül a döntés alapjául szolgáló tényhelyzet nem szolgálhat.

[93] Az alperes szerint - valószínűleg félrefordításból adódóan - az a valótlan álláspont merült fel, hogy a beszerzett termékkör esetében a gyártó kizárólagos forgalmazója egy harmadik cég (kft.2) amelyik nem szerepel a pályázatban, az nem a felperesnek felróható hiba. Az, hogy ezt a valótlan körülményt oly módon értelmezték, hogy a felperes pályázata árképzésében bármilyen formában közreható tényezőként jelent meg, szintén nem a felperesnek felróható hiba.

[94] Az, hogy az alperes által alaptalanul vélelmezett helyzetre alapozták a módosítás elutasítását anélkül hogy ennek tisztázására érdemben sor kerülhetett volna, az már olyan célzatos jogsértés, amely legalapvetőbb együttműködési kötelezettségnek sem felel meg, az rendkívül súlyos hiba. Jelen elutasítás tisztázatlan indoklással történő végrehajtása nem lehet megfelelő, egyértelműen joggal való visszaélésnek minősül. Álláspontja szerint felülvizsgálandó annak kérdése, hogy miként valósulhat meg a projekt végrehajtása, de indokolatlannak tartja a kizáró hozzáállás tanúsítását.

[95] Alperes a szabálytalansági eljárás során jogsértő módon egyáltalán nem rögzítette a felperes nyilatkozatait, így arra érdemben választ nem is adhatott, azt teljességgel figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint ezzel az alperes megsértette a felek között fennálló tájékoztatási együttműködési kötelezettségét, hiszen egyrészről önkényesen (tehát indoklás nélkül) állapított meg olyan tényt, amellyel egyrészt ellentétes tényadatok állnak rendelkezésre, másrészt pedig így önkényesen kizárta az együttműködés lehetőségét.

[96] Önmagában az, hogy intézményesített módon, jogszabályi rendelkezés alapján kialakított és működtetett rendszer nem is hajlandó érdemi felülbírálatra, az valójában kizárja az egyenrangúság elvét és mindösszesen csak puszta formalitás nevetséges karikatúrájává silányítja az együttműködés kötelezettségét.

[97] A visszavonás esetében a nyilatkozat szerint az elállás jogintézményének gyakorlását kell érteni, amelynek jogalapját a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet rendelkezései képezik. Ugyanakkor a felek közötti támogatási szerződés egy atipikus polgári jogi jogviszony, az attól való elállásra a polgári jog szabályai irányadók.

[98] Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 96. §-a szerinti kógens módon, tételesen felsorolt esetekben jelöli meg az elállás gyakorlásának jogszerű eseteit. Alperes a visszavonásról rendelkező, jogi értelemben elállási nyilatkozatában nem jelölte meg a jogszabályi alapját a döntése jogalapját.

[99] Rögzítette továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szankcióként az arányosság elvét írják elő alkalmazni, amelynek kapcsán teljességgel hiányzik annak megjelölése, hogy a pályázat keretében beszerzett árucikkek beszerzésében feltételezett szerepe mellett, az építési beruházásban semmilyen körülmény még említés szintjén sem merült fel. Márpedig annak vizsgálata, hogy milyen arányú szankció kerülhet egyáltalán alkalmazásra, az is kizárólag a megállapított és igazolt tényálláson alapulhat. Ennek kiemelt jelentősége azért van, mert a bírói gyakorlat szerint az elállás gyakorlása során irányadó az arányosság elve.

[100] A pacta sunt servanda évezredes elvét ajánlotta annak figyelmébe, hogy miként kellett volna az alperesnek eljárnia. Ha van valami, amiben a kötelmi jog európai jogkultúrájának magva kimutatható, az pont a római jogból eredező jogelvek alkalmazása, Ennek talán legfontosabb fundamentuma az, hogy a feleknek minden körülmények között törekedniük kell a szerződéseik teljesítésére és csak kivételes esetben merülhet fel azok — egyoldalú megszüntetése.

[101] A módosítási kérelem szerinti elszámolás igazoltan nem jár költségnövekménnyel. Ebből eredően az ugyanazon összegű kifizetése, amely a pályázat benyújtásakor az alperes által piacfelmérés szerinti, megfelelő elszámolásként került elfogadásra, az más szerződő partner esetében már nem volt elfogadható, alperes szerint. Ennek az ellentmondó, logikátlan tényhelyzetnek a kialakítása az alperes nem tisztázott és az arányosságot teljességgel nélkülöző döntéshozatala jogtalanságából ered.

[102] Fentiek alapján alperes elállási jogát jogszerűtlenül gyakorolta, hiszen még az sem derül ki, hogy a kógens jogszabályi rendelkezések melyik pontjára alapozza azt és miért tartja arányosnak az általa alkalmazott jogkövetkezményt. Az elállás, mint jogkövetkezmény arányossága kiemelt kérdése mivel a jogszerű elálláshoz szabálytalanság, ehhez pedig pénzügyi érdeksérelem is szükséges. Ha az elállás a megállapított szabálytalanságon alapul, az elállás jogszerűsége körében a szabálytalanság megvalósulásának és a szabálytalanság körülményeinek van jelentősége.

[103] Tekintettel arra, hogy a kft.2 semmilyen tekintetben nem vett részt a felperes pályázata végrehajtásában, sem közvetlenül, sem közvetetten, így bármilyen összefonódásról sem beszélhetünk. Ennek kreálmánya az alperes műve, amely minden alapot nélkülöz. Álláspontja szerint nem merült fel pénzügyi érdeksérelem jelen ügyben. E körben kiemelendő, hogy itt nem csak az összegszerűsíthető kárt értjük ez alatt, hanem annak tényét, hogy nem is merülhetett fel ilyen körülmény.

[104] Felperes álláspontja az, hogy minden rendelkezésre álló információt és iratot rendelkezésre bocsátott, nincs olyan információ, amit elhallgatott volna, de nemlétező és igazolatlan tényhelyzetekből eredő, logikátlan következtetésekkel nem tud mit kezdeni, ha a nyilatkozatait a másik fél még csak valós vizsgálatra sem hajlandó méltatni.

[105] Álláspontja az, hogy az alperes semmilyen módon nem igazolta az általa sérelmesnek vélt személyi összefonódás tényét, hanem kizárólag az iratok tartalmilag ellentétes, valamint tényalap nélkül megállapított értékeléssel, valójában csak valószínűsített állításokat kezel, kétséget kizárónak nyilvánítva azokat. Teljességgel elmaradt a szabálytalansági eljárás szóhasználatával élve a gyanú tényállásának pontokba szedett tényállításainak egyenkénti és összességében történő vizsgálata.

[106] A polgári jogi szabályok az olyan felületes, a másik fél nyilatkozatait rendre semmibe vevő és a mellérendeltséget még hírből sem ismerő értékelést nem tekintik elfogadhatónak, hiszen olyan alapvető elveket sért, mint a jóhiszeműség és tisztesség elve, az együttműködés - és a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége.

[107] Az alperes a felperes keresetének teljes egészében történő elutasítását és a felperes költségekben történő marasztalását kérte.

[108] Kérte, hogy a bíróság a jogtanácsos munkadíját a 32/2003 IM rendelet alapján állapítsa meg.

[109] Előadta, hogy alperes szerint jogszerű és megalapozott a 2023. augusztus 3. napján kelt szabálytalansági döntés, és az annak következményeként elrendelt 2024. április 12. napján kelt, felperessel is közölt támogatói okirat visszavonó nyilatkozat, amelyre figyelemmel a támogatási jogviszony nem áll fenn, és az nem is visszaállítható a felperes és az alperes között.

[110] Előadta, hogy ezzel összefüggésben álláspontja szerint a jelen per tárgya kizárólag az lehet, hogy megtörtént-e a hivatkozott szabálytalansági döntésben meghatározott szabályok megsértése, azaz a felperes részéről szerződésszegés megvalósult-e, és ennek következtében az alperes jogosan vonta-e vissza a támogatási okiratot.

[111] Jogi érvelés körében előadta:

[112] A Támogatói Okirat létrejöttével a felek között egy olyan polgári jogi jogviszony jött létre, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) nem nevesített, atipikus és vegyes jogági jellemzőkkel is bír, figyelemmel arra, hogy tartalmát uniós és hazai jogszabályok, valamint a Támogató által előre meghatározott szerződéses rendelkezések, dokumentumok (pl.: Felhívás, Útmutató, ÁSZF, Pénzügyi Tájékoztató stb.) - mint kötelező tartalmi elemek - is alkotják. Mindezekre tekintettel a Kedvezményezett szerződéskötési szabadsága gyakorlatilag ezek elfogadására vagy elutasítására szűkül. Ezt indokolja a Támogatói Okirat célja és a folyósított pénzügyi támogatás jellege, ugyanis a Támogatói Okirat létrejöttéből – a jelentős összeget kitevő az uniós és hazai költségvetésből származó támogatási összegre figyelemmel – közvetlen vagyoni előnye kizárólag a Kedvezményezettnek származik, ennek ellenszolgáltatásaként a másik szerződő fél, a Támogató egy, a társadalmat szolgáló, kiemelt cél megvalósításához kerül közelebb.

[113] Rögzítette, hogy alperes csak a Támogatói Okiratnak, a jogszabályoknak, valamint a támogatói intézményrendszer egyéb előírásainak mindenben megfelelő, szabályszerű projekt esetére vállal kötelezettséget a támogatás kifizetésére: amennyiben a projekt szabálytalannak minősül, úgy a Támogató köteles azt visszatartani, illetve a már kifizetett támogatási összeget a Kedvezményezettől visszakövetelni.

[114] Kedvezményezettek jelentős pénzeszközökhöz juthatnak a támogatások révén. Rögzítette, hogy a forrásfelhasználás jogszerűségének a biztosítása kiemelt feladat alperes részéről. Ezen elvárás biztosítására alperes csak akkor képes, ha a támogatási jogviszonyokra vonatkozó jogi környezett részletesen szabályozásra kerül mind jogszabályi, mind szerződéses szinten egyaránt.

[115] Elvárás és a támogatás folyósításának alapvető feltétele, hogy a kedvezményezettek vállalják, hogy a projekt teljes léte alatt megfelelnek a hatályos jogi és szerződéses rendelkezéseknek erre figyelemmel azonban vállalniuk kell azt a kockázatot – amely a támogatási jogviszonyok sajátosságaiból adódik –, hogy különböző típusú ellenőrzés alá kerülhetnek és annak eredményeként esetleges szankciók is megállapításra kerülhetnek velük szemben.

[116] Álláspontját megerősítette a Kúria is az alábbi döntéseivel:

[117] A Kúria Kfv.IV.35.017/2014/9. számú ítéletében is megerősítette, hogy:

[118] „A támogatási összeget a támogatott csak meghatározott célra, a meghatározott szerződés, illetve jogszabályi keretek között használhatja fel.”

[119] A Kúria Kfv.IV.35.676/2014/4. számú határozata szerint:

[120] „A jogszerű működés szükséges feltétele az is, hogy a költségvetési források felhasználása utólag, egyértelműen követhető legyen.”

[121] Rögzítette, hogy a támogatási jogviszony tartalmát a Rendelet, valamint kisegítő jogszabályként az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet adják, melyek tartalmának megismerésére és kötelező alkalmazására vonatkozóan a nyilatkozatot a Támogatói Okirat tartalmazza, így a szerződés aláírásával mindezt a Kedvezményezett is elismerte.

[122] Összességében megállapítható, hogy a Kedvezményezett a jogviszony keretében rendkívül kedvező feltételek mellett jut hozzá jelentősebb pénzeszközökhöz, hiszen az ellenszolgáltatása „csupán annyi”, hogy megvalósítja a projektet és ennek keretében betartja a hatályos jogszabályi, valamint szerződéses rendelkezéseket a projekt teljes életútja során. A támogatási jogviszony önálló sajátos szerződéses kategória tehát, amelynek vizsgálata során a közjogi vonatkozásait fokozott figyelemmel kell szem előtt tartani és alperes magatartásának a megalapozottságát az adott jogviszonyokon belül is csak ennek mentén lehet megítélni.

[123] Szabálytalansági eljárás és döntés jogszerűségével kapcsolatosan előadta, hogy amennyiben egy projekt nem valósul meg szabályszerűen (pl.: szerződésszegés következtében), vagy a szabályszerű teljesítés nem kerül alátámasztásra, azáltal az eredeti támogatási célkitűzés sérelme mellett indokolatlan és jogosulatlan kiadásokat keletkeztet vagy keletkeztethet, így közvetlen pénzügyi érdeksérelmet, illetve annak veszélyét is eredményezi, tekintettel arra, hogy ebben az esetben az uniós forrás a Bizottság felé nem számolható el, így a kifizetett támogatás a hazai költségvetést terheli, azaz többletteherként jelentkezik, ami nyilvánvalóan Magyarország pénzügyi érdekeit is sérti. Ebben az esetben tehát szabálytalanság valósul meg. Amennyiben egy tagállam nem látja el a szabálytalanságok megelőzésére és kezelésére vonatkozó feladatát megfelelően, az az érintett uniós forrásösszeg végleges elvonását eredményezi. Alperes oldalán megjelenő pénzügyi érdeksérelem kapcsán utalt a Rendelet szabálytalanság fogalmára:

[124] A Rendelet 3. § 18. alpontja értelmében: „18. szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá nemzeti jogszabály vagy támogatási szerződés, pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek.

[125] Előadta, hogy a szabálytalanság tehát jogsértő magatartást jelent, ami egyúttal pénzügyi érdeksérelmet is okoz, vagy arra alkalmas. A hivatkozott jogszabály rendelkezései alapján a költségvetés sérelmének veszélye, lehetősége már önmagában megalapozza a szabálytalanság megvalósulását, a sérelem tényleges bekövetkezése eleve nem is lenne szükséges elem.

[126] Összefoglalásul kiemelte, hogy szabálytalanság akkor kerül megállapításra, ha bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb a támogatói intézményrendszer előírásának, pályázati kiírásának megsértése történt, és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi érdeksérelemnek legalább a veszélye fennáll.

[127] Hangsúlyozta, hogy a jogszabály rendelkezése alapján a szabálytalanság abban az esetben is megállapítandó, amennyiben a kedvezményezett magatartása csupán alkalmas lehet arra, hogy pénzügyi érdeksérelmet okozzon, azaz a szabálytalanság jogszerűen megállapítható pénzügyi érdeksérelem fennállásának veszélye esetében is. Mindez az operatív programok finanszírozásának sajátosságaira vezethető vissza.

[128] Alperes jelen projekt megvalósítását – nagyobb részben – európai uniós forrásból származó közpénzből finanszírozza, melynek okán alperes nem csupán az uniós költségvetés, hanem a hazai költségvetés irányába is kiemelt felelősséggel tartozik, így kiváltképpen annak ellenőrzése tekintetében, hogy felperes szabályosan valósította-e meg a projektjét, tehát arra költötte-e el a támogatást, amire a Szerződés alapján köteles lett volna. Alperesnek ugyanis jogszabályból fakadó kötelezettsége, hogy kizárólag olyan projektek elszámolását kezdeményezze a Bizottság felé, amelyet a kedvezményezett, jelen esetben felperes szabályosan, a vonatkozó hatályos szerződésben, jogszabályban rögzített előírások betartásával valósítottak meg. A Kúria Pfv.20.231/2018/11.-41 döntése szerint szabálytalanság megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kedvezményezett az uniós jog, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásait és Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségeit bármilyen módon megsértette, és ez azt eredményezte, hogy ezáltal Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, vagy sérülhetnek.

[129] „A Kúria már korábbi döntéseiben (Pfv.VI.21.212/2016/4. számú ítélet) kifejtette, hogy a közpénzből, illetve uniós forrásból kapott támogatás feltételeinek felperes általi teljesítéséhez, a teljesítésigazolásához és a támogatás elszámolásához a jogszabályok szigorúbb rendelkezéseket fűznek, így érvényesülésük védelmében szigorúbb szankciók alkalmazhatóak.” A Kúria Kfv.IV.35.676/2014/4. számú határozata szerint: „A jogszerű működés szükséges feltétele az is, hogy a költségvetési források felhasználása utólag, egyértelműen követhető legyen.”

[130] Előadta az alperes, hogy jogszerűen a vonatkozó jogszabályoknak, pályázati feltételeknek, és szerződéses rendelkezéseknek megfelelően járt el a szabálytalansági eljárásban, illetve akkor is, amikor a szerződésszegések kapcsán annak jogkövetkezményeként a Támogatói Okirat visszavonását írta elő.

[131] A Rendelet 132. § (1) bekezdése alapján: „Az irányító hatóság a kedvezményezettel polgári jogi támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor, ha a támogatási jogviszony az irányító hatóság által kibocsátott támogatói okirattal jön létre.”

[132] A Támogatói Okirat visszavonására, tehát magára az elállásra alperesnek mind a vonatkozó jogszabályok, mind a Támogatói Okirat lehetőséget biztosítottak.

[133] 1. Jogszabályi alap:

[134] A Ptk. „6:213. § (1) bekezdése szerint: „[Megszüntetés egyoldalú jognyilatkozattal] (1) Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést.”

[135] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (1) bekezdése szerint: „A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását.”

[136] A Ptk. 6:140. § (1) és (2) bekezdése alapján: „(1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.” A Rendelet 397. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy: „(3) Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság b) a támogatási szerződéstől elállhat”

[137] 2. Szerződés szerinti alap:

[138] A Támogatói Okirat rögzíti, hogy a „Az Okirat elválaszthatatlan részét képezi az „Általános Szerződési Feltételek a 2021–2027 programozási időszakban a programok keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez” (a továbbiakban: ÁSZF), és az Elszámolási Útmutató, amelyek a www.portál.hu honlapon elérhetők..” Az ÁSZF is biztosította az elállás lehetőségét, vagyis az elállásnak a Támogatói Okirat alapján is helye volt. Az ÁSZF 8.2.3.2. pontjának rendelkezése szerint a támogató bármilyen szerződésszegés esetén jogosult a szerződéstől elállni. („Ha a Kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb a támogatói intézményrendszer előírását vagy útmutatóját megszegi, a Támogató jogosult a Szerződéstől elállni”)

[139] A peres felek között létrejött speciális jogviszony széles körben teszi lehetővé az elállást/visszavonást, melynek oka, hogy a támogatási jogviszony sajátossága, hogy összességében jóval szigorúbb teljesítési szabályokat tartalmaz, mint ami a Ptk. általános rendelkezéseiből következne. A kedvezményezettekkel szemben támasztott szigorúbb elvárások egyértelmű indoka abban áll, hogy közpénzből kap támogatást a sikeres pályázó, amellyel a támogatónak is igen szigorú jogszabályi feltételek betartása mellett kell elszámolnia az Európai Unió felé.

[140] Az elállás/visszavonás kapcsán hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.536/2017/4. számú ítéletére, mely szerint: „A bíróság rámutat, hogy sem a szerződés, sem a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak előírást arra nézve, hogy kizárólag súlyos jogsértés esetén alkalmazható az elállás jogintézménye, erre tekintettel önmagában egy jogsértés, függetlenül annak jelentőségétől, lehetőséget ad az alperesnek a szerződést megszüntető jogkövetkezmény választására.”

[141] A hatályos támogatási szerződésben/támogatói okiratban foglaltak, vagy bármely irányadó jogszabályi előírás megszegése önmagában is alapot adott az alperes részére az elállásra. A pénzügyi érdeksérelem megállapításához nem kell valamilyen összegszerűen meghatározható kárt vagy egyéb vagyoni hátrányt kimutatni, a pénzügyi érdeksérelem, illetve annak veszélye megállapítható, ha a közpénzek nem szabályszerű felhasználása a költségvetésben indokolatlan kiadási tételt eredményez (Kúria Pfv.V.20.699/2020/6.).

[142] A kialakult és következetes bírói gyakorlat azt támasztja alá, hogy a közpénzek felhasználásához kötődő elállási jog gyakorlása során szigorúbb feltételrendszer érvényesül, hasonló jellegű szerződésszegés az Irányító Hatóság elállási jogának a gyakorlását megalapozza (BH2019. 304.).

[143] Hangsúlyozta, hogy alperes a felperes által elkövetett bármely szerződésszegés esetén jogosult volt a Támogatói Okiratot visszavonni az ismertetett jogszabályi és szerződéses rendelkezések alapján, tehát már önmagában a bejelentési kötelezettség elmulasztása is alapot adott ezen jogkövetkezmény alkalmazására.

[144] Felperes 2022. október 27. napján nyújtotta be az 1. számú szerződés módosítási igényét. A módosítási igényt azonban alperes 2023. február 17. napján elutasította , figyelemmel arra, hogy annak vizsgálata során szabálytalanságra okot adó körülmények merültek fel. A szabálytalansági gyanúra figyelemmel pedig megindult a szabálytalansági eljárás, amelynek eredményeként alperes az alábbi megállapításokat tette.

[145] Hangsúlyozta, hogy a szállító kiemelt fontossággal bír egy adott projekt életútja során. A szállító személye és tevékenysége komoly kihatással van a projekt költségvetésére és annak megítélésére is, hogy az adott kedvezményezettek egyáltalán jogosultak-e a támogatásra, tehát a támogatási kérelmük az általuk megjelölt szállítóval támogatásra alkalmas-e. Erre figyelemmel, amennyiben a kedvezményezettek az alperes által jóváhagyott szállító személyét illetően módosítást kívánnak végrehajtani, azt minden esetben előzetesen jelezniük kell az alperes mint Támogató irányába, aki ezt követően alapos vizsgálatnak veti alá az új szállítóként megjelölt személyt, annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy az új szállító személye is megfelel-e a projekttel kapcsolatos elvárásoknak, előírásoknak. Ezen változást nem lehet önhatalmúlag a Támogató hozzájárulása nélkül késedelmesen, utólagosan bejelenteni, hiszen az a szerződés megszegését eredményezi.

[146] A Felhívás 2.3. d) és l) alpontjai értelmében:

[147] „d) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.

[148] (….)

[149] l) A támogatási kérelem értékelése és a projekt megvalósítása és fenntartása során kockázati ellenőrzésre kerül sor. Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet, illetve a támogatói döntés érvényét veszítheti és a támogatás visszavonásra kerülhet.„

[150] Kiemelte, hogy a kivitelezők és a szállítók szakmai kompetenciája és a szakmai tapasztalata, valamint a gyártóval való hatékony együttműködése az uniós társfinanszírozású projektek esetén megalapozza a támogatás hatékony és eredményes felhasználását.

[151] Rögzítette, hogy a tárgyi támogatási kérelem elbírálása során alperes részéről a kft.3 került elfogadásra az eszközbeszerzéseket érintő költségtételeket érintő szállító vonatkozásában. Az infrastrukturális beruházást megvalósító kivitelezőként pedig a kft.5

[152] A fentiekben hivatkozott módosítási igényből kiderült azonban, hogy a felperes a hatályos szerződés szerinti szállítóját (kft.3) és az építési beruházás kivitelezőjét (kft.5) is a kft.4–re cserélte le.

[153] A kft.4 tekintetében megállapítható, hogy a cég a felperesével azonos konstrukcióban 2021. november 5. napján 2.sz. azonosító számon Támogatási Szerződést kötött az alperessel. A támogatási kérelem benyújtása során a cégüket úgy mutatták be, hogy a cég fő tevékenysége „4711’08 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem”, valamint előadták, hogy az árbevételük teljes egésze a bolti kiskereskedelmi tevékenységükből származik (A/1).

[154] A tárgyi 1.sz. azonosítószámú Támogatói Okirat 1. számú módosítási igényének mellékleteként benyújtott cégismertetőben a kft.4 közölte a fő tevékenységét, valamint előadta, hogy 2015 óta foglalkozik a szállító hűtött és hűtetlen berendezések forgalmazásával, 2020 óta pedig építőipari tevékenységekkel ezen belül könnyű szerkezetes ipari épületek, kereskedelmi ingatlanok generál kivitelezésével. Előadta azt is, hogy 2022 szeptemberében kapta meg a külföldi cég1 termékek magyarországi forgalmazói jogosultságát. Állításuk szerint 2021-ben több járda kivitelezését is elvégezték, valamint 2021 júliusától építési tevékenységet is végeznek.

[155] Az előzőekben részletezettek alapján alperesi álláspont szerint megállapítható, hogy a kft.4 árbevételének teljes egésze 2021. július 12. napjáig a bolti kiskereskedelmi tevékenységükből származott. Eszközforgalmazással összefüggésben ugyan azt jelezték, hogy 2015 óta végeznek ilyen irányú tevékenységet, azonban egyéb releváns információt nem tettek közzé sem az előzőekben részletezett cégbemutatóban sem a honlapjukon. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kivitelezési tevékenységüket – a 2.sz. támogatási kérelemben rögzítettek alapján – leghamarabb 2021. július 12. napja után kezdték meg. Felperes kivitelezőnek úgy választotta ki és úgy kötött szerződést vele 2022. április 27. napján, hogy a vállalkozás még egy teljes év tapasztalattal sem rendelkezett.

[156] A fentiek alapján megállapítható, hogy felperes a projektben megvalósítani kívánt infrastrukturális beruházást a megfelelő gazdálkodási adatokkal rendelkező, alperes által jóváhagyott kivitelezőt (kft.5-t) egy olyan vállalkozásra kívánta lecserélni, amely érdemi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkezett. Az kft.5 vonatkozásában megjegyezte, hogy a cég 2012-ben önkormányzat1nek végzett kivitelezési tevékenységet, 2018 pedig önkormányzat2 megbízásából is végzett kivitelezési tevékenységet, ebből kifolyólag a szállítóváltás alperes álláspontja szerint ésszerű érvek mentén nem indokolt.

[157] Az eszközbeszerzés vonatkozásában is megállapítható, hogy a változtatás nem alátámasztott. Alperes által jóváhagyott eredeti szállító, a kft.3 egy stabil gazdasági adatokkal és erőforrásokkal rendelkező, a honlapja alapján hűtött és hűtetlen üzletberendezések értékesítésével, hűtéstechnológiai rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó cég. Ezzel szemben a felperes egy olyan szállítótól szerezte be az eszközöket, amely vállalkozás a saját bevallása szerint is legalább 2021. július 12. napjáig csupán bolti kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozott.

[158] Összességében megállapítható, hogy a felperes által megjelölt új szállító és kivitelező a kft.4 szakmai kompetenciája nem került igazolásra, tapasztalata a kivitelezési tevékenységek vonatkozásában pedig elenyésző volt. Tekintettel arra, hogy a kft.4 nem felelt meg a támogatási jogviszonyok vonatkozásában az adott kivitelezők és szállítók felé támasztott követelményeknek a projekt megvalósításába való bevonása kiemelten kockázatosnak minősült. Különös figyelemmel arra, hogy alperes által elfogadott, megfelelő kompetenciákkal, tapasztalattal és ezáltal kellő műszaki háttérrel rendelkező vállalkozások helyett került kiválasztásra. Mindezekre figyelemmel megállapítható, a Felhívás 2.3. d) és l) alpontjainak a sérelme.

[159] A szállító függetlenségének kérdésével kapcsolatosan az alábbiakat fejtette ki:

[160] A kft.4 szakmai kompetenciájának hiánya mellett a szállító kockázatosságát megalapozza azon tény is, hogy az alperes az eszközöket nem független szállítótól szerezte be.

[161] A fentiekben hivatkozott módosítási igény vizsgálata során a kft.4 alkalmasságát érintően ellenőrzésre került a szállító 2.sz. azonosítószámú projektje is.

[162] Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a kft.4 felpereséhez hasonló tartalommal kívánta megvalósítani a projektjét, valamint a projektek esetében nem csak a fejlesztés tartalma és a fejlesztendő tevékenység mutatott átfedést, hanem az is, hogy a támogatási kérelemben a kft.3-t jelölték meg mint szállító.

[163] A kft.4 a 2.sz. azonosítószámú a projektjében 2022. november 10. napján nyújtotta be a módosítási igényét, amelyben felperes kérelméhez hasonlóan új szállítót jelöltek meg, mégpedig a kft.2-t. Megjegyezte, hogy a módosítási igény alapján a gyártó szintén a külföldi cég1 volt csak úgy mint felperes projektjében.

[164] Előadta, hogy a kód konstrukcióban benyújtott támogatási kérelmekben, valamint a módosítási igények esetén - a korábbiakban már hivatkozott – a „Piacfelmérés” elnevezésű adatlapon meg kell adni a kiválasztott szállító típusát, valamint csatolni szükséges a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot.

[165] A kft.4 a 2.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.2 vonatkozásában rögzítette, hogy a szállító kizárólagos forgalmazónak minősül, valamint a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napi keltezésű dokumentum alapján is megállapítható volt, hogy a kft.2 a külföldi cég1 hivatalos forgalmazója (eredetileg: official distributor for this country).

[166] Felperes a 1.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.4 szállítót viszonteladóként jelölte meg. A gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napján kelt dokumentumban is a „dealer” elnevezés került rögzítésre .

[167] A fentiek alapján álláspontunk szerint alperes a felperes és a kft.4 által rögzített információk alapján megalapozottan jutott arra a megállapításra, hogy a kft.4 a továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos és kizárólagos forgalmazó kft.2-én keresztül szerezhette be a külföldi cég1 termékeit, különös tekintettel arra, hogy az ugyanazon napon kiállított nyilatkozatában a gyártó is eltérő kifejezéseket alkalmazott (official distributor for this country, dealer).

[168] A kft.2 kompetenciája, illetve a felperestől és a kft.4-től való függetlensége vizsgálata során megállapításra került, hogy a kft.2 tulajdonosai a következő személyek voltak:

[169] „tulajdonos1 (személyes adatok) és tulajdonos2 (személyes adatok)”

[170] Felperes tulajdonosai pedig az alábbi személyek:

[171] „tulajdonos3 (személyes adatok) és tulajdonos1 (személyes adatok)”

[172] A Felhívás 7.4. m) pontja alapján:

[173] „Nem független az az ajánlattevő, [174] • amelyben a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy ezek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési;

[175] • amelynek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a támogatást igénylő / kedvezményezett szervezetében vagy ugyanazon beszerzés vonatkozásában másik ajánlattevő szervezetében az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési; vagy [176] • ha a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.”

[177] A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § [Befolyás] (5) bekezdése alapján:

[178] „A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdésének 1. pontja alapján: közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. A Felhívás 7.4. m) pont alapján az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.”

[179] A mikro, kis és középvállalkozások fogalmának meghatározásával kapcsolatban 2003. május 6-án kibocsátott 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése alapján:

[180] „A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásoknak lehet tekinteni akkor, ha a közöttük létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a természetes személyek összehangoltan eljáró csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek.”

[181] Előadta, hogy megállapítható, hogy a kft.2 és felperes esetében ugyanaz az egyik tulajdonos (tulajdonos1), valamint megállapítható az is, hogy a cégtulajdonosok közeli hozzátartozóknak is minősülnek. Ezenfelül rögzítette, hogy mindkét cég esetében tulajdonos1 ügyvezetőként is megjelölésre került. Megállapítható ezáltal, hogy felperes és kft.2 nem minősül függetlennek, ennek ellenére a felperes közvetetten mégis a nem független vállalkozáson keresztül szerezte be az eszközöket a kft.4 közreműködésével.

[182] Fentiek alapján rögzítésre került, hogy a 1.sz. és a 2.sz. azonosító számú szerződések Kedvezményezettjei (Felperes, kft.4) és a kft.2 között együttműködés áll fenn. Ebből pedig következik, hogy a projektben a technológia fejlesztést eredményező új eszközök árának megállapítása elsődlegesen nem takarékossági szempontok mentén történt ezáltal pedig a felperes megsértette a Felhívás 2.3. d) és l) alpontjait.

[183] A Felhívás 7.6. 3. alpontja értelmében:

[184] „3. 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner és/vagy kapcsolt vállalkozásától és/vagy kedvezményezett Ptk. szerinti hozzátartozója és/vagy a kedvezményezett vezető tisztségviselőjétől és Ptk. szerinti hozzátartozóitól, valamint azok vállalkozásaitól történő beszerzés és szolgáltatás igénybevétele.”

[185] Az ÁSZF 8.1.2 pont 1) és 3) alpontja alapján:

[186] „8.1 A Kedvezményezett általi szerződésszegés esetei

[187] 8.1.2. A Szerződés Kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a Kedvezményezett

[188] 8.1.2.1. a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a Projekt céljának megvalósítására használja fel, vagy a támogatott tevékenység megvalósítása egyéb módon meghiúsul, illetve tartós akadályba ütközik, [189] 8.1.2.3. a projekt megvalósítása során jogszabályon vagy a Szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem vagy nem határidőben tesz eleget így különösen, ha

[190] a) már nem felel meg a felhívásban előírt feltételeknek,”

[191] Rögzítette, hogy a Felhívás 7.4. m) és 7.6.3. pontja értelmében csak a független szállító által értékesített eszköz számolható el a projektben. Ebből következik, hogy felperes által a nem független szállítótól származó eszközök költségei nem minősülnek elszámolhatónak. Tekintettel arra, hogy a kft.4 által kiszámlázott eszközök költsége nem elszámolható költségnek minősült, így a kötelezően megvalósítandó tevékenység nem valósult meg, azaz a Felhívás célja is sérült ezáltal a felperes megsértette az ÁSZF 8.1.2 pont 1) és 3) alpontjait is.

[192] A szabálytalansági eljárás során megállapításra került, hogy Felperes által megjelölt új szállító kockázatosnak minősült.

[193] A Rendelet 149. § (1) bekezdése alapján

[194] „149. § (1) A kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére

[195] a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,”

[196] Figyelemmel arra, hogy a szállító alkalmassága a költségvetést, jogosultsági szempontot, támogathatósági feltételt is érintett, így felperesnek a jogszabály értelmében határidőn belül be kellett volna jelentenie a szállító személyében bekövetkező változást.

[197] Rögzítette, hogy felperes az infrastrukturális beruházás vonatkozásában 2022. április 27. napján kötött szerződés a kft.4-vel (A/8), miközben az 1. számú módosítási igényét 2022. október 27. napján nyújtotta be.

[198] Megállapítható, hogy a változásokat felperes nem jelentette be a Rendeletben meghatározott 8 napos határidőn belül. Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy az ÁSZF 4.2 pontja alapján a támogatás feltételeinek olyan változását, amelyhez a Támogató előzetes jóváhagyása szükséges, a Kedvezményezett köteles olyan időpontban előterjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a Támogató a hozzájárulásról megalapozott döntést tudjon hozni, azonban alperesnek erre a tárgyi ügyben érintett jogviszony esetében nem volt lehetősége.

[199] Az előző bekezdésben részletezettekkel összefüggésben kiemelte azt is, hogy a Támogatói Okirat a Rendelet 154. § (1) bekezdés b) pontja értelmében akkor módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy amennyiben a támogatási kérelemben szállítóként a kft.4 került volna megjelölésre, felperes kérelme nem lett volna támogatható. Ennél a pontnál felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatást a támogatási kérelem elbírálása során elfogadott tartalom – ideértve az elfogadott szállítótól történő beszerzést és az elfogadott kivitelező bevonásával történő megvalósítást is – megvalósítására nyújtja alperes, azaz a támogatás nem szabadfelhasználású.

[200] Az ÁSZF 8.1.2.3. pontja értelmében a kedvezményezett szerződésszegést követ el, ha nem felel meg a felhívásban előírt feltételeknek, valamint, ha nem határidőben tesz eleget jogszabályban foglalt bejelentési kötelezettségének.

[201] Az ÁSZF 8.2.3.2. a) pontja alapján meghatározza azt is, hogy ha a kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses kötelezettségét, vagy a támogatói intézményrendszer által kiadott előírást vagy útmutatót megszegi, a Támogató jogosult a Szerződéstől elállni, így különösen 8.1. pontban írt szerződésszegések esetén.

[202] Felperes a fentiek értelmében több szerződésszegést követett el, mivel egyrészt kiemelten kockázatos szállított vont be a megvalósításba, ezáltal az eszközbeszerzés nem elszámolható költségnek minősül, így kötelezően megvalósítandó tevékenysége nem valósult meg, másrészt pedig a bejelentési kötelezettségét is megszegte, megsértve ezáltal a Rendelet 149. § (1) bekezdés a) és a 154. § (1) bekezdés b) pontjait, valamint az ÁSZF 8.1.2.3. pontját.

[203] Álláspontja szerint felperesnek a keresetlevelében rögzített a lentiekben részletezett állításai nem megalapozottak, valamint téves következtetéseket is tartalmaznak.

[204] Felperes a keresetlevelében előadta, hogy ugyan megvalósítás pontos leírását, szakmai tartalmát meg kellett jelölni és a költségvetést meghatározó dokumentumokat fel is kellett tölteni, azonban a végrehajtás végleges szerződéseit nem volt szükséges benyújtani a támogatási kérelem benyújtásakor.

[205] Felperesi állításra figyelemmel kiemelte, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor valóban nem volt elvárás a kivitelezővel vagy a szállítóval kötött szerződés megkötése, valamint annak benyújtása. Ugyanakkor ismételten rögzítette, hogy a kivitelező, szállító személye a költségvetést ezáltal pedig jogosultsági és támogathatósági feltételt is érint, valamint az alperes a támogatási kérelem teljes körű vizsgálata során a kivitelező, szállító kockázatosságát is mérlegeli. Ezen előírásokra figyelemmel azon tény, hogy a kedvezményezetteknek a támogatási kérelem benyújtásakor a szerződéseket nem kell csatolni, nem mentesíti őket azon kötelezettség alól, hogy a projektjeiket az alperes által elfogadott tartalommal valósítsák meg. Erre figyelemmel a felperes állítása félrevezető és irreleváns a tárgyi ügy érdemi eldöntése szempontjából.

[206] Felperes a kereseti kérelmében előadta, hogy a pályázat benyújtásakor a fejlesztési cél élelmiszerbolt megvalósítása volt és már akkor franchise-szerződés keretében történő, nagyobb áruházlánc rendszere szerinti beruházást képzelt el. Hivatkozott arra is felperes, hogy a franchise-szerződés keretében kapta meg azokat a műszaki és arculati elemeket, amitől a szerződés nem enged eltérést, tehát a pályázatuk esetében a beszerzés nem csak a projekt által meghatározott szabályoknak kellett megfelelnie, hanem a felperes franchise-partnere által elvárt követelményeket is biztosítani kellett.

[207] Hangsúlyozta, hogy a felperes a támogatási kérelem benyújtásakor nem jelezte, hogy nagyobb áruházlánc rendszere szerinti beruházást képzelt el, valamint azt sem, hogy az eszközbeszerzés esetén egy esetleges franchise-partner által meghatározott szempontokat is figyelembe kellene vennie. Kiemelte, hogy felperes 2022. június 28. napján megkötötte a franchise-szerződést, azonban ezt a projekt tartalmát érintő jelentős tényt alperes irányába csupán a módosítási kérelem benyújtásakor, annak indoklásaként jelezte. Rögzítette továbbá azt is, hogy felperes a módosítási igénye keretében sem jelezte, hogy a franchise-partner általa elvárt követelmények a későbbiekben befolyásolhatják a projekt szakmai tartalmát, ideértve az eszközök típusát, paramétereit, szállítóját.

[208] Előadta, hogy vitán felül áll, hogy a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló alapvető szabályokat a Rendelet határozza meg. A támogatási kérelem benyújtásakor, a projekt megvalósítása és a fenntartási kötelezettség teljesítése során az egyéb kapcsolódó szerződéses rendelkezéseknek is kell megfelelni, ideértve a Felhívást, az Általános Útmutatót és az ÁSZF-t.

[209] Felperes állításai a fentiek fényében nem értelmezhetőek és azt mutatják, hogy felperes nincs tisztában a támogatások alapvető jellemzőivel. Azon érvelése, miszerint a költségvetési támogatások felhasználására vonatkozó szabályokat valamely, a támogatás rendszerétől független, harmadik fél, egy általános piaci szereplő felülírja, az álláspontja szerint nem csupán megalapozatlan, hanem jogi szempontból is visszás kijelentés.

[210] Vitán felül kell állnia annak a ténynek, hogy egy franchise-partner által előírt feltételek nem írhatnak felül egyetlen, a támogatási jogviszonyra irányadó előírást sem. Ennek értelmében a kiemelten kockázatos szállító kiválasztása nyilvánvalóan nem indokolható a franchise-partner által előírt követelményekkel sem.

[211] Megjegyzendő, hogy a franchise-szerződés vizsgálat alapján az nem tartalmaz utalást arra, hogy mely gyártót kell kiválasztani, továbbá a külföldi cég1 gyártó esetén nem ismert olyan korlátozás miszerint Magyarországra közvetítő nélkül nem szállít, különös tekintettel arra, hogy a gyártó honlapján található referencia alapján (https://külföldi cég1) Magyarországra is szállított már eszközöket.

[212] Alperesi ellenkérelemben kifejtett és levezetett jogi érvelés, a hivatkozott jogszabályi, szerződéses, a pályázati rendelkezések, valamint a becsatolt dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy felperes projektje kockázatosnak minősült.

[213] Megállapítható ezenfelül az is, hogy felperes a bejelentési kötelezettségét is súlyosan megszegte azáltal, hogy nem jelentette be alperes irányába a jogszabályban és a szerződésben is rögzített határidőben a szállító vonatkozásában bekövetkezett változásokat.

[214] Megállapítható, hogy felperes többszörösen is szerződésszegést követett el, amelyekre figyelemmel alperes a szabálytalanság jogkövetkezményeként jogszerűen rendelte el a Támogatói Okirat visszavonását, valamint kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelését. Kiemelte, hogy felperes több jogsértést is elkövetett a tárgyi ügyben, amelyek már egyenként is megalapoznák az elállás szankciójának jogszerűségét.

[215] Alperesi álláspont, hogy felperes által bizonyítékként csatolt dokumentumok nem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák azt, hogy felperes projektje ne minősült volna kockázatosnak és felperes ne mulasztotta volna el bejelentési kötelezettségét. Felperesnek jelen per során azt kellett volna bizonyítania, hogy a hatályos Támogatói Okirat értelmében a szabálytalansági döntésben foglaltak nem állnak fenn, tehát nem követett el szerződésszegést,azonban az általa előterjesztett dokumentumok nem alkalmasok ezen tényeknek az alátámasztására, erre figyelemmel kérte, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül ezeket mint bizonyítékokat.

[216] A felperes az ellenkérelemre adott válasziratában többek között az alábbiakat adta elő:

[217] Felperes szállítójának megjelölése

[218] Alperes hamis nyilatkozata (ellenkérelem II. pont) szerint a felperes szolgáltatója nem független szervezet, a tulajdonosi összefonódás okán. Erre vonatkozóan igazolással alperes nem élt! Alperes e körben tett állítása (ellenkérelem V.1.2. pont) szerint ezt abból következtette (megerősítve a felperes keresetében előadottakat), hogy egy félrefordított okiratot vett alapul. Jelen esetben annyi pontosításra került sor, hogy most már a felperes számára is megjelölésre került, hogy erre miként került sor. Alperes most legalább rögzítette, hogy nem a felperes pályázati dokumentuma alapján került sor ennek a feltételezésnek (ezt az értékelést külön hangsúlyozzuk!) a tényként történő kezelésére.

[219] Alperes előadása kifejezetten hamis, mivel nyilvánvalóan meghamisítja az általa becsatolt irat tartalmát! Alperes szerint az A/3. szám alatti okiratban szereplő azon meghatározás, hogy „official distributor for this country”, amelyet úgy fordít maga is, hogy „hivatalos forgalmazó”, álláspontja szerint azt jelenti, hogy „kizárólagos forgalmazó” (10. old. 3. bek.). Ebből állapította meg, hogy a felperes a kft.4-t csak közreműködőként használta a beszerzés során (11. old. 4. bek).

[220] Ugyanakkor az alperes ellenkérelme (IV.1.1 pont) a tényekkel összevetve - hiszen megvalósult(!) a beruházás, vagyis a szerződő partnerek alkalmasak voltak teljesítésre -, viszont már erősen hallgat annak vonatkozásában, hogy miért zárta ki annak érdemi vizsgálatát, hogy feltevése egyáltalán valós lehet-e. Felperes e körben továbbra is hivatkozik alperesnek a Ptk. 6:150. § szerinti szerződésszegésére, amely módosítási kérelem elbírálása során a hiánypótlás vagy tisztázás és a szabálytalansági eljárás rendeltetésszerű alkalmazásának elmulasztásában nyilvánul meg!

[221] Ugyanis a felperes módosítási kérelme esetében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rend.) 150. §-a szerint tisztázásához szükséges hiánypótlásra ad lehetőséget, valamint külön tisztázó kérdést tehet fel a Támogató! Felperes által megkapott hiánypótlás nem tartalmazta az alperes által most hivatkozott és a módosítási kérelem, majd ez alapján végső soron a támogatás visszavonásának indokául vezető körülmény tartalmi vizsgálatára való felhívást!

[222] Tényállítás igazolása

[223] Alperes terjedelmes előadást tesz hosszú oldalakon, hogy mennyire széles körű lehetősége merül fel a szabálytalanság mibenlétének vizsgálata kapcsán, valamint, hogy mennyire indokolt lenne jóformán minden esetben kizárólag a támogatás visszavonásáról rendelkeznie. Sajnos terjengős okfejtéséből csak az maradt ki, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítése, a másik fél nyilatkozatainak tartalmi értékelése miként nem fér bele több, mint egy éves időtartamú vizsgálatba és ez miként minősülhetne bármilyen körülmények között elfogadhatónak.

[224] Felperes ragaszkodott már ennek kapcsán alperes nyilatkozattételre és iratcsatolásra kötelezésére, hogy pontosan mikor került benyújtásra számára az általa hivatkozott és a perbe A/3. szám alatt becsatolt nyilatkozat? Álláspontja szerint, ha az A/3. szám irat a hiánypótlását megelőzően rendelkezésre állt, úgy hiánypótlás, ha nem állt rendelkezésre, akkor tényállás tisztázására lett volna szükség! Az alperes által A/3. szám alatt becsatolt nyilatkozat tartalma szerint úgy fogalmaz, hogy:

[225] „(…) kft.2 (…) is a dealer of külföldi cég1 (…)”.

[226] Ennek magyar nyelvű fordítása: „a kft.2 a külföldi cég1 egyik viszonteladója”. Külön kiemelendő „a dealer” kifejezés, vagyis egy(!) kereskedő, ami a szövegkörnyezetben a viszonteladó jelentéssel pontosabban azonosítható. Az angol nyelvben az „a” határozatlan névelő, vagyis a magyar fordításban nem határozott „az”, vagyis az alperesi narratíva szerinti kizárólagos forgalmazó, hanem egy, vagyis egyik a forgalmazók közül!

[227] Ezen felül hivatkozott annak tényére, hogy a felperes a kereset mellékleteként becsatolt F/14. szám alatti mellékletében külön rögzítette, hogy a felvetés valótlan, amelyet okiratokkal igazolt. Egyrészt e körbe tartozik maga a szállító által kibocsátott számla, amelyet a felperes a kifizetési kérelme részeként csatolt, vagyis az szükségszerűen rendelkezésre állt az elbíráláskor. Ugyanakkor a kifogásnak külön mellékletét képezte a gyártó 2023.02.03-án kelt nyilatkozata (F/33.), amely tételesen sorolja fel a gyártóval magyarországi értékesítés tekintetében szerződéses kapcsolatban álló cégeket: kft.7, kft.8, kft.9, kft.10, kft.2, kft.4.

[228] Ezen gyártói nyilatkozat tartalmaz az alperes „felvetésre”, valójában szándékos félrefordítására vonatkozó nyilatkozatot teljességgel ellenbizonyító konkrét és egyértelmű tényállítást, a következők szerint: „Our products did not have exlusive distribution in Hungary.”

[229] Magyar fordításban: „termékeinknek Magyarországon nem volt kizárólagos értékesítője”.

[230] A fenti nyilvánvaló, kiemelt és félrefordíthatatlan tényállításból, valamint az ennek kapcsán történt tételes felsorolásból értelemszerűen jól megállapítható, hogy az alperes általi feltételezés, illetve ahhoz való ragaszkodás, különösen a gyártói nyilatkozat rendelkezésre állását követően, minimálisan is indoklási kötelezettséget von maga után, hogy ennek tartalmát miért nem értékelték egyáltalán!

[231] Tekintettel arra, hogy erre az alperes nem adott elő az ellenkérelmében semmilyen tényállítást vagy igazolást, holott a kereset lényeges tényállítási tartalma volt, hogy a kérdés elbírálása során a felperes részéről tett nyilatkozatokat és rendelkezésre bocsátott iratokat folyamatosan negligálták, mindenfajta magyarázat nélkül, így álláspontunk szerint az alperes ellenkérelme hiányos!

[232] Felperes ezen felül csatolta a szabálytalansági eljárásban benyújtott jogorvoslati kérelmének (F/18.) 1. számú mellékletét (F/34.), amely szintén a gyártótól származó, 2023.10.16-i nyilatkozat, amely konkrétan rögzíti, hogy „all products and equipment was ordered by and sold to kft.4”, vagyis magyar fordításban: „minden termék és berendezés a kft.4 által került megrendelésre és kifizetésre”. Természetesen ez is rendelkezésére állt a Támogatónak a kérdés vizsgálata során, de jobbnak látta inkább semmibe venni ezeket.

[233] Szállító számlája a gyártótól

[234] Ugyanakkor a felperes azért kért határidő-hosszabbítást, mivel annak idejét arra kívánta felhasználni, hogy a partnerétől kikérje annak okiratát, amely minden nyilvánvaló nyilatkozat mellett már szó szerint kizárja annak lehetőségét, amelyre az alperes hivatkozik! Felperes ugyanis jelen válasziratban csatolja a szállító (kft.4) részére, a felperes pályázatának érdekében beszerzett áruknak a gyártótól származó számláit (F/35.), amely már kizárja az elvi lehetőségét is az alperesi felvetésnek, amelyen az egész szabálytalanságot alapozta!

[235] Alperes ellenkérelmének (V.1.2 pont) azon logikai bukfence, hogy hivatalos forgalmazó az egyenlő a kizárólagos forgalmazóval, az teljességgel figyelmen kívül hagyja a pályázat vizsgálata során a felperes által benyújtott nyilatkozatokat. Ezt formailag ugyan megtehette a folyamatos visszaélésével, de álláspontunk szerint ennek fenntartása nyilvánvaló rosszhiszemű pervitelnek minősülne, hiszen okirat tartalmával lenne teljességgel ellentétes.

[236] Annak ellenére, hogy ezzel álláspontja szerint igazolásra kerül, hogy a termékek gyártótól a felperesi felhasználásig, kizárólag a felperes által megjelölt módon került beszerzésre és semmilyen körülmények között nem merülhet fel olyan nyilatkozat, amelyet úgy tudna félremagyarázni az alperes, hogy ez még csak távolról is alkalmas legyen. Ettől függetlenül ragaszkodott ahhoz, hogy az alperes a saját eljárásának szabályszerűségek elmaradása tekintetében, konkrét igazolások benyújtása mellett mutassa be annak állítólagos megfelelőségét.

[237] Felperes szállítója valósan

[238] Fentiek alapján, de a már becsatolt okiratok tartalmi értékelése szerint is megállapítható, hogy:

ad1. a felperes szállítója ténylegesen a kft.4 és nem a kft.2

ad2. a felperes beszerzésében semmilyen szerepe nem volt a kft.2-nek.

[239] Ezek szükségszerinti következménye is megállapítható:

ad3. Semmilyen tulajdonosi összefonódás nem merülhet fel a beszerzés kapcsán, így a szállító a felperestől, mint támogatottól független ajánlattevő!

ad4. A független tulajdonosi szerkezetre tekintettel nem is merül fel a befolyás kérdésének körülménye a felperes pályázata kapcsán!

ad5. Nincs olyan körülmény, amely indokolná a felperes pályázata kapcsán a kft.2 tulajdonosi szerkezetének vizsgálatát, amelynek tényét a pályázat benyújtásakor pontosan a felperes maga mutatta be, előzetesen!

ad6. A támogatás visszavonása indokának nincs valós ténybeli alapja!

[240] Álláspontja szerint az alperes tényállítása, a lefolytatott szabálytalansági eljárás egy szándékos félreértelmezésből ered, amelynek ellenbizonyítása a lefolytatott eljárás során többszörösen megtörtént, amelyet az alperes (jogelődje) teljességgel figyelmen kívül hagyott. A most beszerzett okirat rendelkezésre bocsátásával pedig a felperesi előadás teljes körű igazolást nyert!

[241] Támogatási jogviszony:

[242] Köztudomású tény, hogy Magyar Állam még véletlenül sem tekinthető valamifajta jótékonysági intézménynek, amelyet egyébként nap, mint nap képes elég durván is igazolni. A maga szempontjából a piaci szereplők részére biztosított támogatás nyújtását általában valamilyen gazdaság- vagy szociálpolitikai cél élérése motiválja, és a támogatás, mint anyagi előny biztosításával ösztönzi a piaci szereplőket olyan tevékenység megvalósítására, amelyet önmaguktól nem tennének meg. Egy vállalkozás beruházásának támogatása -jelen esetben is - a beruházás részét képező gépek gyártóinak és az épületeket megépítőknek is előnyös. Ezt nevezik a gazdaságba való továbbgyűrűző hatásnak, amelynek mérései közvetlenül nem lehetségesek, de becsülhetőek.

[243] Támogatás közvetlen és közvetett haszna:

[244] Kifejezetten hamis és félrevezető azon megnyilatkozása az ellenkérelemnek, hogy a támogatás közvetlen vagyoni előnye kizárólag a Kedvezményezettnek van. Ez ugyanis a közvetlenséget kizárólag arra korlátozza, hogy x pályázó y forint támogatásban részesül és erről szól a támogatási jogviszony. Holott ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, vagyis egy beruházás támogathatóvá váljon, ahhoz bizony a pályázónak jelentős anyagi ráfordítást, előkészítés finanszírozását kell megtennie, amely elszámolás eleve adó-tartalommal (áfa, szja, Tb, stb.) jár szükségszerűen, vagyis minden egyes kifizetés egyúttal szükségszerűen adóbevételt képez! Ha pedig pusztán a kifizetést magát nézzük, akkor jelezte, hogy a támogatás kifizetésének tranzakciója maga is tranzakciós illetékkel jár együtt, ami állami adóbevétel!

[245] Az EU-támogatások ugyanakkor nem akkor növelik a gazdasági teljesítményt, amikor az előleg kifizetésre kerül, hanem akkor, amikor az előleg felhasználásra kerül, azaz amikor a támogatott beruházási-fejlesztési projekt kivitelezése ténylegesen megvalósul. Ezt nevezhetjük közvetett hatásnak. Ennek alapján a támogatott a megvalósított beruházása által folyamatosan generál a piacon ügyleteket, amelyek szükségszerű forgalmi adóbevétele, az ügyletek során az alkalmazottak bére után fizetett adóbevételek (szja, járulékok, tb.) mind közvetlenül az állami költségvetésbe jutnak. Vagyis az állam a beruházás puszta megvalósításakor eleve számolhat közvetlen adóbevételekkel, ezen felül még nagyobb adóbevételeket generál a beruházás megvalósítását követően puszta üzemeltetés hozadéka. Ebből eredően a támogatás közvetlen hozadékának alperesi bemutatása erősen félrevezető, hamis bemutatás.

[246] Támogatott kötelezettségei:

[247] Felperes a benyújtott pályázati kérelme alapján, végső soron Támogatási Okirat elfogadásával arra vállalt kötelezettséget, hogy beruházását megvalósítja. Alperes ellenkérelme (III. 1. pont) ezzel szemben félrevezetően külön rögzíti, hogy a felperes szerződéskötési szabadsága a pályázati dokumentumok elfogadására vagy elutasítására szűkül. Ez a külön aláhúzott és kiemelt megjelölés értelmetlen, mert ez semmivel sem más körülmény, mint mondjuk egy hitelintézet előírásainak elfogadása kölcsön folyósítása érdekében, azzal a körülménnyel, hogy a támogató a Magyar Állam, amely különleges jogosítványokkal rendelkezik, amelyekkel tudatosan él is vissza!

[248] Felperes ugyanis a támogatási jogviszony alapján nem arra vállalt kötelezettséget pusztán, hogy az elszámolási szabályokat betartja, hanem arra vállalt kötelezettséget, hogy megvalósítja abban a műszaki tartalomban a beruházását („Projekt műszaki-szakmai tartalmát”), amelyet a pályázati kérelmében bemutatott, és ez a felperes, mint támogatott főkötelezettsége! Márpedig alperes sem vitatja, hogy felperes a beruházását megvalósította!

[249] Ennek járulékos, a főkötelezettség teljesítése mellett(!) és nem azt megelőzően való kötelezettségvállalása, hogy a beruházását – a támogatás tényére tekintettel – az előírt szabályok szerint fogja megvalósítani, vagyis a támogatással szabályosan elszámol. Pontosan ezt rögzíti az F/7. alatt becsatolt Támogatási Okirat több pontja is, de a melléklete mindenképp.

[250] Azért kell ezt külön rögzíteni, mivel az alperesi ellenkérelem azt a polgári jogi értelemben elfogadhatatlan álláspontot adja elő, amely szerint egy szerződésben nem a főkötelezettség, hanem a mellékkötelezettség teljesítése a lényeg. A támogatás felhasználásának ellenőrzése képezi ugyan a Támogató fő feladatát, amelynek a támogatási jogviszony kiemelt jelentőséget tulajdonít, de még véletlenül sem veheti át a főszolgáltatás helyét!

[251] Pontosan ezért van az, hogy a támogatott bármifajta kötelezettségszegése esetén a támogató kizárólag arányos jogkövetkezményt állapíthat meg miatta! Vagyis pontosan azt, amit az alperes a kifejezetten igyekszik úgy beállítani, mintha más lehetőség fel sem merült volna, mivel továbbra is szélsőséges módon, a tényeket elhallgatva vagy kifejezetten félremagyarázva hajlandó csak pervitel során nyilatkozatot tenni. Azért kell hangsúlyozni a támogatási szerződés polgári jogi szerződési mivoltát, hogy a feleknek együttműködési kötelezettségük van és ennek alapján több évezredes alapvető követelmény (pacta sunt serrvanda), hogy az együttműködés keretében arra kell hatniuk, hogy a szerződés teljesüljön és nem arra, hogy miként lehetne visszaszerezni a pénzt…

[252] Támogató kötelezettségei:

[253] Támogató a Támogatási Okirat kibocsátásával arra vállal kötelezettséget, hogy a pályázó kérelmének elfogadásával, a Támogatott beruházásának megvalósulását pénzügyi támogatás biztosításával segíti elő, ez a főszolgáltatása. Támogató további kötelezettsége, hogy a Támogatott kérelmeinek és elszámolási kötelezettségeinek alkalmával a hiányok pótlására, hibák javítására vagy a tényállás tisztázására biztosít lehetőséget. Ennek keretében viszont érvényesülnie kellene az általános polgári jogi elveknek, mint a jóhiszeműség és tisztesség, együttműködési kötelezettség és a joggal való visszaélés tilalma.

[254] Szintén érvényesülni kellene jelen eset kapcsán olyan kötelmi szabályoknak, mint pl. a Ptk. 6:8. § szerinti szavak általánosan elfogadott jelentésének érvényesítése. Támogató monitoring feladatainak ellátása során, az ellenőrzés értékelését is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megtennie! Mondjuk akkor nem is jutna el olyan égbekiáltó szélsőségekhez, hogy a felperes indokai, mint az iratok alapján is megállapítható körülmények arra szolgálnának, hogy bármit is felülírjon…

[255] Támogató fentieken felül köteles a Korm. rendelet szabályainak megfelelően, a pályázat adott szakaszára vonatkozó előírásokat (kérelem elbírálása, hiánypótlása, stb.) alkalmazni, de a pacta sunt servanda alapján a szerződés teljesítése irányába ható módon, vagyis úgy, hogy az ellenőrzések a támogatási szerződés teljesülése irányába hassanak. E körbe kell sorolni annak esetét, amikor is a Támogató köteles a számára kérdéses vagy akár az érdekkörébe tartozóan nem tisztázott körülmény vizsgálatához segítően hozzájárulni.

[256] Önmagában véve azzal, hogy a Támogató nem hajlandó a Korm. rend. vonatkozó szabályait rendeltetésszerűen alkalmazni és emiatt elvonja a lehetőségét is annak, hogy a Támogatottnak tényleges lehetősége legyen igazolnia, tisztáznia a felmerülő kérdéses körülményeket, az különösképpen hatványozódik olyan eljárási elemeknél, mint a hiánypótlás szabályos lebonyolítása, egy kifogás vagy egy kérelem tényleges, tartalom szerinti elbírálása. Az, hogy formailag reagál a Támogató a másik fél nyilatkozatára, de még csak hajlandóságot sem mutat azt tartalmában ténylegesen vizsgálni, az kifejezetten joggal való visszaélésként kell megállapítani.

[257] Jelen per perfelvételi szakaszában, az alperesi ellenkérelem tartalma alapján pontosan az a helyzet, hogy olyan, eddig egyáltalán nem rögzített, vagyis a felperes részéről nyilatkozattételi lehetőséget elvont magatartás folytatásaként kell értékelni azt, hogy az alperes a már megküldött, egyoldalú nyilatkozatainak indokait szélesíteni és elemenként új információkra alapozni igyekszik. Álláspontja szerint ez olyan szándékosan rosszhiszemű és joggal való visszaélést megvalósító magatartás, amelynek sem anyagi jogi, sem eljárási jogi lehetősége nem merülhet fel.

[258] Piacfelmérés mibenléte:

[259] Alperesi ellenkérelem több pontján saját maga állításaival kerül nyilvánvaló ellentétbe! Ugyanis a pályázati felhívás 12.1 pontja rendelkezését, az ott meghatározott „egyszerűsített piacfelmérés” szabályait az ellenkérelem iratellenes, tudatosan hamis tartalmi megjelöléssel látja el, ugyanakkor aztán a felperes kereseti előadását erősíti meg, ezzel ellentmondva saját állításának.

[260] A felhívás 12.1 pontja ugyanis „költségtételekre vonatkozóan csatolni” rendeli a:

- eszközbeszerzésre vonatkozóan a kiválasztott szállító forgalmazói státusza esetén a gyártóval/fejlesztővel való kapcsolatot igazoló alátámasztó dokumentumot (pl. gyártói igazolás, disztribútori szerződés, forgalmazói megállapodás)

- egyszerűsített piacfelméréssel alátámasztott eszközbeszerzésre vonatkozóan a gyártók/szállítók/forgalmazók honlapjáról készült képernyőképeket.

[261] Felperes a pályázati felhívás 12.1. pontja alapján benyújtotta a kérelme költségvetési alapját meghatározó, összegszerűsített ajánlatokat. Utóbbi kifejezést kiemelte, mivel a pályázati kérelemben ez többszörösen is rögzített, hogy a piacfelmérés csak a beérkezett ajánlatokat rangsorolja. Álláspontja szerint amíg nincs egyező akaratnyilvánítás, addig nem jön létre szerződés, vagyis a fenti, formai ellentmondás mellett a kötelmi jog legalapvetőbb szabályainak mond ellent az, hogy az alperes létre nem jött szerződések jóváhagyásáról szól.

[262] Felperes pályázati kérelme tartalmazza a piacfelmérés értékelésénél többszörösen a következő mondatot: „A vállalkozás beszerzési szabályzatában lefektetett súlyozási szempontok alapján legkedvezőbb értékelésű ajánlat képezi a projekt költségvetés alapját.”

[263] Az alperesi ellenkérelem IV.1.1 pontjában azt a valótlan állítást teszi, hogy a piacfelmérés keretében becsatolt okiratok a Támogató által jóváhagyott szerződések és az adott piaci partnerek pedig Támogató által jóváhagyott partnerek! Álláspontja szerint ezek teljességgel iratellenes megállapítások, a piacfelmérésre vonatkozó szabályok kifejezetten ellentmondanak ennek. A magyar nyelv általános szabályai és a szavak általános jelentése alapján sem példálózó felsorolású dokumentumok (pl. gyártói igazolás, disztribútori szerződés, forgalmazói megállapodás), honlapon feltüntetett költségtételek fotóit nem lehet szerződésnek, főleg nem jóváhagyott szerződésnek tekinteni! Főleg, ha azt követően elismeri (ellenkérelem V.1 pont), hogy „támogatási kérelem benyújtásakor valóban nem volt elvárás a kivitelezővel vagy a szállítóval kötött szerződés megkötése, valamint annak benyújtása”.

[264] Tekintettel arra, hogy ez kifejezetten valótlan tényállítás, ezért kifejezetten indítványozta, hogy a bíróság kötelezze az alperest annak igazolására, hogy pontosan milyen jogszabály melyik szabálya, illetve melyik okirat melyik konkretizált pontja határozza meg ezt!

[265] Szabálytalanság mibenléte

[266] Szabálytalanság tekintetében az alperes igen terjedelmes, de csak általánosságban és jóformán bármire kiterjedően a visszavonás kötelezettséget adott elő. Mivel ténylegesen egyáltalán nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén bemutatni a költségvetés sérelmét, ezért szándékosan, igyekezett bemutatni a jogkövetkezmények lehetőségét úgy, hogy az valójában nincs is. Alperes meg sem próbálta annak tényét elismerni, hogy márpedig a szabálytalansági gyanú kapcsán elmaradt a felperes nyilatkozatainak értékelése, a gyanú felülbírálata és nem puszta megerősítése, a lehetőségek mezején. Alapvetőleg az alperes (jogelődje) nem tett mást, mint egy semmilyen tényleges okirattal alá nem támasztott, puszta feltételezést sikeresen egy fixa ideaként kezelt koncepcióvá érlelt, teljesen függetlenül attól, hogy időközben milyen okiratok kerülnek elé. És akkor olvasni kell a pénzügyi érdeksérelem lehetőségének bármit elfogadó értelmezését…

[267] A valóság ezzel szemben az, hogy az alperesnek ténylegesen ellenőriznie kell az elszámolás megfelelőségét, ugyanakkor ezt önkényesen, egyoldalúan nem teheti. Nem teheti meg, hogy rendelkezésére álló okiratból eredő körülmény tisztázását nem teszi lehetővé! Nem teheti meg, hogy a szabálytalansági gyanú vizsgálatakor nem ad választ a rendelkezésére bocsátott okiratok tartalmára. Nem teheti meg, hogy indoklás nélkül negligálja a rendelkezésre bocsátott okiratokat.

[268] Előadta, hogy a jelen esetben igazolta, hogy a szabálytalanság alapját képező koncepció alapvetően hibás volt, de kizárta annak elvi lehetőségét is, hogy az alperes felvetése, koncepciója lehetséges volt-e. Önmagában véve a puszta tisztázás mellett ez jelentené a jogkövetkezmény arányosítása meghatározásának alapját, az alperes (jogelődje) prekoncepciója alapján már a gyanú felmerülésekor borítékolható volt, hogy semmilyen valós vizsgálatra nem hajlandó!

[269] Támogató közbenső szerződésszegése:

[270] Alperes (jogelődje) a rendeltetésszerű joggyakorlás kizárásával, formailag ugyan lefolytatott vizsgálatokat, de annak során kizárta az érdemi értékelést és a felperestől elvonta annak jogi lehetőségét, hogy az általa - az adott lehetőségek között - rendelkezésre álló eszközökkel ténylegesen, érdemben tisztázhassa a körülményeket. Mivel az alperes ellenkérelmében is folytatja a nyilvánvalóan iratellenes tényállítások rögzítését, így szükséges annak eljárási következményeit meghatározni! Továbbá az alperesi ellenkérelem olyan, a pályázati ügyintézés keretében egyáltalán fel nem vetett körülményekkel igyekszik kiegészíteni érvelését (alperesi ellenkérelem IV.1.1 pont), amely most, az általa már meghozott, a támogatás visszavonását, mint jogkövetkezményt követően ad elő.

[271] Alperesnek az ellenkérelemben előadott azon érvelése, amely a piacfelmérésben megjelölt, általa „szerződött partnereknek”, a valóságban pusztán ajánlattevőknek, valamint általa „jóváhagyott szerződéseknek”, a valóságban pusztán ajánlatoknak a tartalmi, olyan információkkal kiegészített vizsgálatát végzi, amelyre a Korm. rendelet alapján a módosítási igény hiánypótlása során, majd a lefolytatott szabálytalansági eljárás keretében is lett volna lehetősége, de azt szándékosan elmulasztotta.

[272] Alperesi ellenkérelem igyekszik a visszavonás indokait olyan tényállításokkal, esetleges körülmények bemutatásával kiegészíteni, amelyet meg sem próbált korábban érvényesíteni, így utólagosan álláspontja szerint erre a jelen per keretei között nincs jogi lehetősége! Álláspontja szerint olyan körülmény vizsgálatát nem kérheti, amely körülmény puszta információja rendelkezésére állt, de nem vizsgálta vagy egyébként vizsgálhatott volna. Ugyanis, ha ez megengedhető lenne, akkor alperes jóformán a végtelenségig húzhatja majd annak lehetőségét, hogy ezt szélesíthesse.

[273] Az e fajta vizsgálat valójában a módosítási igény, valamint a szabálytalansági újra gondolt, kiegészített tartalommal történő ismételt lefolytatása lenne annak ellenére, hogy erre a Korm. rendelet kötelező eljárási szabályi szerint nincs lehetősége! Maga a keresetlevél is annak megállapítását kéri, hogy a visszavonás érvényességének vizsgálatára kerüljön sor, ne pedig a felperes támogatási elszámolásának értékelésére kerüljön sor!

[274] Felperesi kereset a támogatás visszavonását közlő nyilatkozat tartalma, valamint a pályázati vizsgálat keretében az alperes jogelődje által előadott körülmények tartalmát jogosult kérni megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat által nem érintett körülmények (alperesi ellenkérelem IV.1.1 pont) vonatkozásában felperesnek a nyilatkozattételi lehetőségét is kizárta alperes jogelődje, így álláspontja szerint azok jelen perben nem is vizsgálhatóak, hiszen nem képezhették a visszavonás indokát.

[275] Ha ugyanis a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor az alperesnek újfent le kell folytatnia a módosítási igény- és az elszámolási igény szakkérdésekre kiterjedő vizsgálatát, attól nem is mentesülhet. Álláspontja szerint ennek jogköre az alperestől nem is vonható el, ugyanakkor jelen peres eljárás kereteit szükséges meghatározni oly módon, hogy jelen per kizárólag olyan tényekre terjedhessen ki, amely az alperes által lefolytatott módosítási igény hiánypótlása, valamint a szabálytalansági eljárásban rendelkezésre állt.

[276] Alperes kötelezése és anyagi pervezetési kérelem

[277] Alperes ellenkérelme (II. pont és V.1.2 pont) tényállítása tekintetében, amely szerint felperes beszállítója a kft.2, a csatolt F/35. szám alatti számlák tekintetében, a Pp. 237. § (1) bek-e alapján kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest annak megjelölésére, hogy ezen állítását miként (tényállítás, jogállítás) tartja fent.

[278] Alperes ellenkérelme (IV.1.1 pont) külön rögzíti, hogy a felperes által a piacfelmérés keretében becsatolt okiratok a Támogató által jóváhagyott szerződések és az adott piaci partnerek pedig Támogató által jóváhagyott partnerek, amely állítás ellentmond a vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumoknak és jogszabályi rendelkezéseknek és ezt másik nyilatkozatával (ellenkérelem V.1 pont) meg is erősít. Ennek okán a Pp. 237. § (1) bek-e alapján kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest tényállításainak konkrét jogalapja és tényalapja tételes megjelölésére.

[279] Alperes ellenkérelme több helyén is hivatkozik az A/3. szám alatt becsatolt okiratra (leginkább V.1.2 pontjában), amely tartalmának tisztázása a felperes módosítási igénye hiánypótlása során nem került megjelölésre, így kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest annak igazolására, hogy mikortól állt ez az irat rendelkezésére, valamint milyen okból és milyen jogszabályhely alapján nem volt köteles az A/3. szám alatt becsatolt nyilatkozat tartalma alapján felperest nyilatkozattételre felhívni a Korm. rendelet 150. §-a alapján. E körben a Pp. 237. § (3) bek-e alapján kérte annak anyagi pervezetés keretében történő meghatározását, hogy alperesnek van-e lehetősége a Ptk. 6:62. § (1) bek. szerinti együttműködési kötelezettségére tekintettel, a Korm. rendelet 150. §-a szerinti kötelezettség teljesítését elmulasztani.

[280] Alperes ellenkérelme (IV.1.1 pont) tényállítása tekintetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest annak megjelölésére, hogy alperesi ellenkérelemben most előadott körülmények előadására a pályázati keretek között miért nem került sor. E körben a Pp. 237. § (3) bek-e alapján kérte annak anyagi pervezetés keretében történő meghatározását, hogy az alperesnek a Ptk. 6:150. §, valamint a Korm. rendelet 150. §-a alapján van-e lehetősége olyan körülményekre hivatkozni, amelyeket kötelezettsége ellenére elmulasztott megtenni.

[281] Fentieket azzal egészítette ki, hogy az alperes az érdemi ellenkérelmében arra is hivatkozott, amire egyébként az elállásra vonatkozó döntés indokolásában sem első- sem másodfokon nem hivatkozott, hogy a felperes nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének. Ezzel kapcsolatosan előadta, hogy a felperes nem nem tett eleget, hanem késedelmesen tett eleget a bejelentési kötelezettségének, április 27-e helyett október 27-én.

[282] Azonban az alperes részéről is felmerül késedelem, mert utána még legalább másfél év telik el, mire meghozza az alperes a döntést az elállásról. És erre vonatkozóan kérte annak a bizonyítását, milyen tények mentén késedelmeskedett az alperes. Mert az alperesi késedelem álláspontja szerint felveti annak a kérdését, hogy arányos volt-e a felperesi késedelem miatt az elállás. Álláspontja szerint az eltelt idő alkalmas lett volna arra, hogy az alperes a felperessel szabályosan elszámoljon. Mint ahogy a keresetben is rögzítette, a felperes megvalósította a beruházást.

[283] A korábbiakat még azzal egészíti ki, hogy a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 394. § (1) bekezdése, amely arról szól, hogy ha az irányító hatóságnak a szabálytalansági eljárás során új szabálytalansági gyanú jut tudomására, a szabálytalansági eljárást kiterjeszti az új szabálytalansági gyanú kivizsgálására is és erről három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

[284] Ezért az volt az álláspontja, hogy az alperes az érdemi ellenkérelmében olyan gyanúra nem terjeszthetné ki az elállás megalapozottságát, amire vonatkozóan a szabálytalansági eljárást nem folytatta le.

[285] Az alperes a viszontválaszában az alábbiakat adta elő:

[286] Rögzítette, hogy a felperes válasziratában szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat teljes egészében vitatja, álláspontunk szerint a felperes állításai megalapozatlanok.

[287] Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az ellenkérelem kellő részletességgel és alapossággal, mind szakmai és mind jogi érvekkel megfelelően alátámasztotta, hogy a felperes állításai miért megalapozatlanok és miért került szabálytalanság megállapításra, [288] Mindenekelőtt szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a felperes a válasziratában az alábbi kijelentéssekkel élt: „Alperes előadása kifejezetten hamis, mivel nyilvánvalóan meghamisítja az általa becsatolt irat tartalmát” „a pályázati felhívás 12.1. pontja rendelkezését, az ott meghatározott „egyszerűsített piacfelmérés” szabályait az ellenkérelem iratellenes, tudatosan hamis tartalmi megjelöléssel látja el” Alperes ezen felperesi nyilatkozatokat és a felperes által gyakorolt perviteli „taktikát” határozattan visszautasította. Rögzítette, hogy álláspontja szerint a szükségtelenül hangulatkeltő – mindemellett többízben valótlan felperesi állítások – nem összeegyeztethetők a peres eljárásokban általánosan elvárható tények és jogszabályhelyek mentén történő érveléssel, békés és tisztességes eljárással. Kiemelte, hogy azon tény, hogy felperes szerződést szegett egy jogszerűen lefolytatott szabálytalansági eljárás következtében a rendelkezésre álló dokumentumok, szerződési és jogszabályi rendelkezések vizsgálata és értékelése eredményeként került megállapításra.

[289] Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a felperes –a feleslegesen hangulatkeltő kijelentésekkel megkísérli a bíróság figyelmét elterelni a jogvita lényeges körülményéről, tehát arról, hogy ténylegesen szerződést szegett.

[290] Alperes rögzítette, hogy a felperesnek a válasziratában gyakorolt - meglehetősen provokatív - hangvétele ellenére, azokat figyelmen kívül hagyva – mind az ellenkérelmében, mind pedig jelen viszontválaszában is kizárólag objektív szemszögből, tárgyilagos módon mutatja be, hogy a felperes milyen indokok és bizonyítékok alapján valósított meg - többszörösen is - szerződésszegést a projektjében, és erre figyelemmel miért volt indokolt a szerződés alperes által történő egyoldalú megszűntetése. Alperes rögzítette azonban azt is, hogy a fentiek alapján nem tartja indokoltnak, hogy a felperes által meghatározott struktúra és érvek szerint fejtse ki az álláspontját.

[291] Alperes eljárásának vizsgálata: Álláspontja szerint a felperes a válasziratában a saját szerződésszegésének súlyát igyekszik azzal kiüresíteni azzal, hogy az alperes „vélt szerződésszegéseire” hivatkozik. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a felperesnek azt kellene bizonyítania, hogy nem szegett szerződést és nem állnak fenn az elálló nyilatkozatban rögzített körülmények. Jelen megállapításra irányuló peres eljárásnak a tárgya, az, hogy a szabálytalansági döntésben rögzített megállapítások megalapozottak voltak-e, tehát a felperes szerződést szegett-e. Rögzítette, hogy ez egy polgári jogi jogviszony, ahol a bíróság nem a szabálytalansági eljárást, hanem a szabálytalansági eljárás eredményeként hozott döntésben megjelenő jogkövetkezményt vizsgálhatja abból a szempontból, hogy az jogszerű volt-e vagy sem. Erre figyelemmel a felperes érvelése nem bír érdemi relevanciával a tárgyi ügy szempontjából, az nem befolyásolja azon tényt, hogy szerződést szegett.

[292] Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az alábbi jogerős ítéletekre. A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.173/2023/5/II. számú jogerős ítéletében foglaltak értelmében: „…felperes egyrészt az I. rendű alperes szabálytalansági eljárásban hozott szabálytalanságot megállapító döntése jogellenességének megállapítását kérte. Kétségtelenül ez vezetett szabálytalansági döntés vezetett az elállási jognyilatkozathoz, azonban ez nem maga az elállási nyilatkozat, tehát önmagában ennek jogellenességéből semmilyen jogviszony fennállása vagy fenn nem állása nem következik. Ezenfelül a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az I. rendű alperes – mint támogató és irányító hatóság – saját, jogszabály által meghatározott, erősen formalizált szabálytalansági eljárásában meghozott döntése jogellenességét megállapítsa, már csak azért sem, mert ennek vitatására kizárólag a jogszabályban meghatározott jogorvoslati fórum előtt lett volna lehetőség.” A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.120/2024/10-II. számú jogerős ítéletében foglaltak alapján pedig: „az elállás vizsgálata során a támogatott szerződésszerű teljesítésének, a támogatás jogszabályi és szerződéses feltételei megvalósulásának, a támogatási szerződés szerinti kötelezettségek megsértésének (azaz a szabálytalanság fennállásának) van jelentősége. Ennélfogva a felperes keresetében a szerződés szerinti kötelezettségek megsértésének (azaz a szabálytalanság) tényét, körülményeit, és a jogkövetkezmény szabálytalanság súlyához való megfelelőségét teheti vitássá, ami által a jogvédelme teljeskörűen biztosított arra is figyelemmel, hogy önmagukban a szabálytalansági eljárás lefolytatásának esetleges jogszabálysértő körülményei az egyébként megállapítható szabálytalanság, szerződésszegés tényének fennállását nem annulálják.”

[293] Tehát, ha a szabálytalanság ténylegesen fennállt – például a projekt nem valósult meg megfelelően, nem teljesült a szerződésben vállalt cél vagy más előírásokat megszegtek –, akkor az eljárási hibák nem változtatják meg azt a tényt, hogy a szerződésszegés jogkövetkezményei továbbra is fennállnak.

[294] A fentiek alapján alperesi álláspont szerint az alperes esetleges hibái nem bírnak érdemi relevanciával a tárgyi ügyben. Felperesnek a beadványaiban kizárólag amellett kellett volna érvelnie és azt kellett volna bizonyítania, hogy a támogatási jogviszony megszüntetésének feltételei nem állnak fenn az esetében tehát az elállásban rögzített megállapítások nem voltak megalapozottak. Erre figyelemmel az alperes eljárásának szabályszerűsége jelen peres eljárásnak nem lehet tárgya, így kérte a felperes ezen állításainak és ezzel összefüggésben előterjesztett kérelmeinek a figyelmen kívül hagyását. A fentiekkel összefüggésben a felperes által kért dokumentumok csatolása kapcsán felhívta az alábbiakra a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az alperes a felperes által megvalósított szerződésszegés vonatkozásában becsatolta mindazon dokumentumokat, amelyek alapján álláspontja szerint megállapítható volt a szabálytalanság ténye. Az ÁSZF 10.1. pontja értelmében pedig: „A Kedvezményezett köteles a Projekt dokumentumainak nyilvántartását és őrzését biztosítani és azt a jogszabályokban meghatározott szervezetek, hatóságok, illetve egyéb személyek részére hozzáférhetővé tenni. A Kedvezményezett a Projekttel kapcsolatos minden dokumentumot köteles elkülönítetten nyilvántartani, és legalább 2034. december 31-éig megőrizni.” Mindezek alapján álláspontja szerint valamennyi releváns dokumentum rendelkezésre áll a jogvita érdemi eldöntéséhez, hiszen annak bizonyítása felperes köteles, hogy a rendelkezésre álló becsatolt dokumentumok és jogszabályi/szerződéses rendelkezések ellenére nem áll fenn egyetlen az alperes által megállapított szerződésszegés sem.

[295] A bejelentési kötelezettség elmulasztásának súlya: Tényként rögzíttette, hogy a felperes bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a szállítóváltással összefüggésben. Ahogyan azt az ellenkérelemben már előadta, a szállító alkalmassága a költségvetést, jogosultsági szempontot, támogathatósági feltételt is érintett, így a felperesnek a jogszabály értelmében határidőn belül be kellett volna jelentenie a szállító személyében bekövetkező változást. Felperes az infrastrukturális beruházás vonatkozásában 2022. április 27. napján kötött szerződést a kft.4-vel (A/8), miközben az 1. számú módosítási igényét 2022. október 27. napján nyújtotta be. A bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben a Fővárosi Törvényszék a 64.P.21.316/2021/50. számú ítéletében az alábbiakat állapította meg:

[296] „Önmagában szerződésszegésnek minősül a bejelentési kötelezettség elmulasztása. A bíróság megítélése szerint bármilyen egyéb feltétel vizsgálata ezért szükségtelen” A bejelentési kötelezettség elmulasztása tehát szerződésszegésnek minősül, ennek értelmében a bíróság a hivatkozott ítéletében a bejelentési kötelezettség elmulasztását is az elállás jogszerű előfeltételeként határozta meg. Mindezek alapján álláspontunk szerint a szabálytalanság tényét már ezen mulasztás is megalapozza. Alperes azonban az elállás jogkövetkezményének alkalmazása során - jelen esetben - egyéb körülményekre is figyelemmel volt, amelyeket az ellenkérelemben már részletesen kifejtett és alá is támasztott.

[297] A kizárólagos forgalmazó kérdése: A felperes állítása alapján az alperes meghamisította az általa becsatolt irat tartalmát. Ezen rendkívül provokatív és valótlan állítást a felperes azzal indokolja, hogy az alperes az „official distributor for this country” kifejezést „hivatalos forgalmazónak” fordítja ugyan, azonban azt mégis „kizárólagos forgalmazóként” állítja be. A felperesi állításokra figyelemmel az alperes szükségesnek ítélte, hogy pontosan hivatkozzon az ellenkérelmében foglaltakra: „A kft.4 a 2.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.2 vonatkozásában rögzítette, hogy a szállító kizárólagos forgalmazónak minősül, valamint a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napi keltezésű dokumentum alapján is megállapítható volt, hogy a kft.2 a külföldi cég1 S. A. hivatalos forgalmazója (eredetileg: official distributor for this country)”. A módosítási igény könnyebb áttekinthetősége érdekében előadta, hogy az 1. oldalán rögzítésre kerültek az alábbi információk:

Gyártó megnevezése:külföldi cég1

Szállító adatai

A kiválasztott szállító típusa:Kizárólagos forgalmazó

A kiválasztott szállító megnevezése:kft.2

[298] Az alperes az ellenkérelmében az alábbiakra is hivatkozott: „Felperes a 1.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.4 szállítót viszonteladóként jelölte megNemzeti Fejlesztési Központ. A gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napján kelt dokumentumban is a „dealer” elnevezés került rögzítésre . A fentiek alapján álláspontunk szerint Alperes a Felperes és a kft.4 által rögzített információk alapján megalapozottan jutott arra a megállapításra, hogy a kft.4 a továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos és kizárólagos forgalmazó kft.2-én keresztül szerezhette be a külföldi cég1 termékeit, különös tekintettel arra, hogy az ugyanazon a napon kiállított nyilatkozatában a gyártó is eltérő kifejezéseket alkalmazott (official distributor for this country, dealer).”

[299] Megjegyezte, hogy „dealer” általában olyan személy vagy vállalkozás, aki termékeket vásárol nagykereskedőktől vagy gyártóktól, majd tovább értékesíti azokat a végfelhasználóknak vagy más vállalkozásoknak. Kiemelte, hogy a tárgyi projekt során a felperes maga nyilatkozta le azon tényt, hogy a kft.4 viszonteladónak minősül, miközben a gyártó a külföldi cég1. (A/4. számú melléklet 1. oldala). Rögzítette és hangsúlyozta, hogy az alperes nem önhatalmúlag, félrefordítás eredményeként állapította meg, hogy a külföldi cég1 esetében a kft.2 a hivatalos és kizárólagos forgalmazó, a kft.4 pedig a viszonteladó, hanem a becsatolt nyilatkozatok alapján, azaz felperes nyilatkozatával megegyezően.

[300] A projekt készültségi szintéjének irreleváns volta: A felperes állítása szerint a projekt megvalósult és ez bizonyítja, hogy a szerződő partnerek alkalmasak voltak a teljesítésre. Ezen állítás alperesi álláspont szerint megalapozatlan és megfelelően tükrözi, hogy a felperes nincs tisztában a támogatások alapvető jellemzőivel és rendkívül szűkítően, mindemellett tévesen értelmezi a projektek céljait. A tárgyi ügyben megvalósult szabálytalanság szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a projekt megvalósítása milyen szinten és szakaszban volt, hiszen a projekt célja összetett és nem csupán az elkészített „mű” számít, hanem az is, hogy milyen úton és milyen eszközök igénybevételével jut el az adott kedvezményezett ennek esetleges megvalósításáig. A projektekkel kapcsolatosan a legalapvetőbb követelmények egyike az, hogy szabályszerűen a vonatkozó jogszabályi és szerződéses rendelkezések betartásával valósuljanak meg. Amennyiben ez nem így történik, abban az esetben a projekt szabálytalan és az alperesnek a jogsértést orvosolni kell, annak érdekében, hogy a források védelme biztosított legyen. Mindezek alapján Felperes projektje vonatkozásában nem lehet kijelenteni, hogy az megvalósult.

[301] Összegzésként előadta, hogy az alperes a rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az általa előzetesen nem jóváhagyott szállítóváltás következtében a projekt kockázatos és ennek megfelelően fennáll a költségvetés sérelmének a veszélye, lehetősége. Álláspontja szerint a felperesnek bizonyítania kellett volna, hogy a kockázatnak még a lehetősége sem áll fenn, azonban erre nyilvánvalóan nem volt képes. Rögzítette, hogy az alperes eleve nem köteles egy olyan szállító változást elfogadni, amely indokolatlan és egyúttal veszélyeztetheti a forrásfelhasználás szabályszerűségét. Felperest - amennyiben előzetesen bejelentette volna, hogy milyen változtatásokat tervez -, az alperes időben tájékoztathatta volna az álláspontjáról, így az eredeti jóváhagyott szállítóval a projekt továbbra is megvalósítható lett volna minden kockázat nélkül. Felperes azonban ennek nem tett eleget és önhatalmúlag saját kockázatára szállítóváltozást eszközölt. Alperes továbbra sem tartja indokoltnak azt, hogy egy minden tekintetben megfelelő szállítót miért módosított a felperes egy olyan cégre, amely vonatkozásában nyilvánvaló aggályok merültek fel. Mindezek alapján - figyelemmel egyrészt arra, hogy Felperes a szállító változtatást előzetesen végrehajtotta, és ezáltal a hivatkozott cégek közötti összefonódás a módosítási igényben feltüntetett összes eszközbeszerzés és építési beruházás tételt érintette, másrészt pedig arra is, hogy a szállító szakmai kompetenciája nem volt igazolt - a projekt kiemelkedően jelentős kockázatosságához, így az elállás jogszerűségéhez kétség sem férhet.

[302] Az alperes az eljárás elhúzódásával kapcsolatosan előadta, hogy ez ebben a perben nem jelentheti a per tárgyát és nem vizsgálható. A felperesnek egyébként az ilyen jellegű kifogásait lehetősége van az alperesnél külön eljárásban kifogásként előterjeszteni. Tehát a belső jogorvoslati lehetőség az adott, ezért nem tartozik erre a perre.

[303] A felperes iratbeszerzésre vonatkozó bizonyítási indítványának az elutasítását, mellőzését kérte. Ezzel kapcsolatosan előadta, hogy van a felek között egy elektronikus kapcsolattartási rendszer, ez az EUPR és EPTK rendszer.

[304] Ott mindenki mindent lát, tehát ha bármelyik fél oda feltölt valamilyen dokumentumot, azt a rendszer tárolja és azt bárki megnézheti. Álláspontja szerint teljesen fölösleges megkérni bárkit is az iratok megküldésére, mert a felperes mindenhez hozzáfér. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy az ÁSZF 10.1. pontja rögzíti azt, hogy a felperesnek 2034. december 31-ig minden iratot meg kell őriznie. Egészen biztos, hogy a felperes ezekkel az iratokkal rendelkezik.

[305] A felperesnek arra a felvetésére, hogy a szabálytalansági döntésben az indokok között sem első- sem másodfokon nem szerepelt a bejelentési kötelezettség elmulasztása, az volt az alperesi válasz, hogy ezt nem vitatta alperes sem. Azonban semmilyen szabály nem tiltja azt, hogy alperes a vele szemben kezdeményezett perben indokként felhozzon további olyan szabálytalanságot, ami megalapozza a döntését.

[306] Az, hogy az alperes a bejelentési kötelezettség elmulasztására is hivatkozott, az is alátámasztja azt, hogy az alperesnek a döntése nem jogellenes.

[307] Felperes arra is hivatkozott, hogy vitatta azt, hogy a számlán kell szerepelnie az azonosítónak. Az alperes álláspontja szerin az elszámoláshoz kapcsolódó valamennyi dokumentumon szerepelnie kell az azonosítónak. Mert a projektazonosító feltüntetése segíti az elszámolási dokumentumok egyértelmű azonosítását, és hozzárendelését a megfelelő projekthez, ami különösen fontos az ellenőrzések és az auditok során. Ez a gyakorlat összhangban van az elszámolási dokumentumok formai követelményeivel, amelyek célja a dokumentumok hitelességének és átláthatóságának a biztosítása.

[308] A kereset nem alapos

[309] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 6:34. § a teljesítés általános szabályaival kapcsolatban kimondja: A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.”

[310] A Ptk. 6:58. §-a szerint: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

[311] A Támogatási Szerződés egy atipikus polgári jogi szerződés, amely létrejött az Alperes mint támogató, illetve a Felperes mint kedvezményezett között.

[312] A Ptk. 6:137. § szerint: A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű

[313] teljesítésének elmaradása.

[314] A Ptk. 6:140. § (1)-(2) bekezdései, szerint:„(1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

[315] (2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.”

[316] A Ptk. 6:213. § (1) bekezdése, amely kimondja: „Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A szerződés felmondása esetén a szerződés megszüntetésének, elállás esetén a szerződés felbontásának a szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását felajánlja.”

[317] A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló ​256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet az alábbiakat

[318] 1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya:

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021–2027 programozási időszakban

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból,

b) az Európai Szociális Alap Pluszból,

c) a Kohéziós Alapból,

d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból,

e) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból,

f) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközből,

g) a Belső Biztonsági Alapból,

h) az Európai Unió Szolidaritási Alapjából és

i) az Igazságos Átmenet Alapból

[az e)–g) pont a továbbiakban együtt: Belügyi Alapok] származó források felhasználására.

[319] (2) E rendeletet nem kell alkalmazni az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből finanszírozott Interreg-programokból nyújtandó támogatásokra.

[320] 2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

[321] 2. Értelmező rendelkezések

[322] 3. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás, ​

2. bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti dokumentum, valamint az összesítő, ​

[323] 18. * szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá nemzeti jogszabály vagy támogatási szerződés, pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek, [324] 19. szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására, [325] 20. szakaszolt projekt: több programozási időszak forrásaiból finanszírozott projekt, [326] 20a. * szállítói szerződés: a kedvezményezett és a szállító között létrejött, a projekt megvalósítása érdekében kötött szerződés, közbeszerzés esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés, keretmegállapodás alkalmazása esetén az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, továbbá a visszaigazolt írásbeli megrendelés, [327] 21. teljesítmény-keretrendszer: indikátorokon alapuló, prioritásszintű mérési rendszer, amelynek célja, hogy az egyes prioritásokban kitűzött célok megvalósuljanak, [328] 22. várostérség: a Fenntartható városfejlesztési eszköz végrehajtása érdekében a területi szereplő által egy közös stratégia megvalósítására kijelölt településcsoport.

[329] 3. A Kormány feladatai

4. § A Kormány ​

a) kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,

b) jóváhagyja azon programok tartalmát, amelyek elfogadása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik,

c) elfogadja az éves fejlesztési keretet,

d) elfogadja az integrált területi programot,

e) a 120. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel előzetesen állást foglal azon projekt vonatkozásában, amelynek támogatását az irányító hatóság ötmilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani,

f) dönt a projekt többlettámogatásáról a 168. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

[330] 4. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladatai

5. § A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) készíti elő a Kormány e rendelet szerinti döntéseit. ​

[331] 5. A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatai

6. § (1) * A Nemzeti Fejlesztési Központ (a továbbiakban: NFK) ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (6) bekezdése szerinti koordináló szervezeti feladatokat. ​

[332] (2) Az NFK koordináló szervezeti feladatkörében

a) ellátja az európai uniós források felhasználása tervezésének és a programok végrehajtásának koordinációs feladatait,

b) biztosítja

ba) a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazását,

bb) az irányító hatóságok végrehajtási tevékenysége egységességét,

bc) a horizontális elvek és politikák érvényesítését,

bd) az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a klímaváltozás hatásai mérséklésének érvényesítését,

be) a programok összehangolt, a Partnerségi Megállapodásnak megfelelő végrehajtását.

[333] 7. § (1) Az NFK koordinációs feladatai keretében

a) biztosítja a program- és projektvégrehajtás teljes folyamatának egységességét,

b) koordinálja az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát,

c) biztosítja – a programok sajátosságai figyelembevételével – a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, a program- és projektvégrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit,

d) biztosítja az elszámolhatóság egységes feltételeit,

e) elvégzi a felhívások minőségbiztosítását, ezt követően közzéteszi a felhívásokat,

f) ellátja a programok zárásának koordinációs feladatait,

g) egyeztet az Európai Bizottsággal a több programot érintő kérdésekkel kapcsolatban,

h) képviseli Magyarországot az uniós jogszabályok alapján létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban és koordinálja a tagállami álláspont kialakítását,

i) ellátja a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait,

j) az irányító hatósággal együttműködve koordinálja az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatokat,

k) meghatározza a fejlesztéspolitikai intézményrendszer vonatkozásában a képzési stratégiát, megalkotja a képzési szabályzatot és koordinálja a központilag biztosított képzéseket,

l) az irányító hatósággal együttműködve vizsgálja a programok tervezéséhez és módosításához kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét, szükség esetén az irányító hatósággal együttműködve elvégzi a stratégiai környezeti vizsgálatot, koordinálja az érintett hatóságokkal történő egyeztetést, nyomon követi a stratégiai környezeti vizsgálat javaslatainak megvalósítását,

m) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer érzékeny pozícióban lévő – így különösen a szabálytalanságkezeléssel, ellenőrzésekkel, kockázatértékeléssel foglalkozó – munkatársainak az általa kidolgozott módszertan szerinti rendszeres rotációjáról, rendszeres és eredményes felügyeletéről.

[334] (2) Az NFK megteszi a szükséges intézkedéseket a rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése és kezelése érdekében, ideértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is.

[335] 8. § Az NFK a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel összefüggő feladatai keretében *

a) az irányító hatóság kezdeményezése alapján javaslatot tesz a Kormány részére közreműködő szervezet kijelölésére,

b) az irányító hatóság bevonásával meghatározza a közreműködő szervezettel kötendő megállapodás tartalmi elemeit,

c) koordinálja az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó leírások elkészítését és aktualizálását.

[336] 9. § Az NFK monitoring és értékelési feladatai keretében *

a) * nyomon követi az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feljogosító feltételek teljesülését,

b) működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató monitoring és információs rendszert,

c) az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok pénzügyi előrehaladását, koordinálja az európai bizottsági és a hazai jelentések, adatszolgáltatások készítését,

d) koordinálja az egyes programokra vonatkozó összesített adatok Európai Bizottság részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat, ütemtervet, közös sablont, módszertant és adatbázist biztosít az irányító hatóság számára,

e) az irányító hatósággal együttműködve a félidős felülvizsgálat során meghatározza a programmódosítás elveit,

f) felügyeli a teljesítmény-keretrendszert, nyomon követi a részcélok és célértékek teljesülését,

g) az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok szakmai előrehaladását, amely keretében

ga) nyomon követi az indikátorok teljesítését,

gb) módszertani támogatást nyújt az indikátorok előállításához szükséges adatok beszerzéséhez és előállításához,

gc) az irányító hatóság által szakmai szempontból véleményezett rendszeres jelentést készít a Kormány részére a forrásvesztés elkerülése érdekében,

h) * az irányító hatósággal együttműködve ellátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (5) bekezdése szerinti értékelési tervvel összefüggő feladatokat a Partnerségi Megállapodás minden programjára vonatkozóan, amely keretében

ha) koordinálja az értékelési terv végrehajtását és – indokolt esetben – aktualizálását,

hb) lefolytatja az értékelési terven belüli programértékeléseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap programjaira vonatkozóan,

hc) módszertani támogatást nyújt az értékelési terven kívüli egyéb értékelések végrehajtásához,

hd) koordinálja a tagállami jelentéstételi kötelezettséget,

i) az irányító hatósággal együttműködve monitoring és értékelési munkacsoportot működtet a programok előrehaladásának nyomon követése és értékelése érdekében,

j) * megküldi az igazoló hatóság részére az irányító hatóságok által összeállított és egyeztetett, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (10) bekezdése szerinti előrejelzéseket,

k) * az irányító hatóságok rendelkezésére bocsátja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (1) bekezdése szerinti, az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat.

[337] 10. § Az NFK ellenőrzési feladatai keretében

a) ellenőrzi, hogy az európai uniós források kezelése és felhasználása szabályszerűen, célszerűen és eredményesen történik-e,

b) ellátja a programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések ellenőrzötti koordinációs feladatait, részt vesz az ellenőrzéseken, koordinálja az adatszolgáltatást és a válaszadást a fejlesztéspolitikai intézményrendszer más szereplőinek bevonásával, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról,

c) koordinálja azon szervezetek európai uniós támogatásokkal összefüggő belső ellenőrzési feladatainak stratégiai és éves tervezését, amelyekben irányító hatóság került kijelölésre,

d) koordinálja a több programra kiterjedő ellenőrzésből eredő, költségnyilatkozatot érintő korrekciós folyamatot.

[338] 132. § (1) Az irányító hatóság a kedvezményezettel polgári jogi támogatási szerződést köt. A támogatási szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor, ha a támogatási jogviszony az irányító hatóság által kibocsátott támogatói okirattal jön létre.

[339] 383. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

[340] (2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le.

[341] (3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárást az érintett projekt célja megvalósulására figyelemmel folytatja le.

[342] 384. § (1) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.

[343] (2) A szabálytalansági döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül kell meghozni.

[344] (3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kedvezményezettet értesíti.

[345] 385. § * (1) Az irányító hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált.

[346] (2) * Az (1) bekezdéstől eltérően a kedvezményezettel szemben nem kell szabálytalansági eljárást indítani, ha a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján megvalósított közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szállítói szerződés végrehajtása során keletkezett elszámoló bizonylat a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárásra visszavezethető okból nem számolható el teljeskörűen az Európai Unióval.

[347] (3) * A (2) bekezdés szerinti bizonylaton szereplő, az Európai Unióval el nem számolható költség mértékét a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság határozza meg. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer tárgya több tárgyat is magában foglal, a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyát a legmagasabb értékű tárgy jelenti. Ha a keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer fő tárgyának megfelelő irányító hatóság nem állapítható meg egyértelműen, akkor az eljáró irányító hatóságot az NFK jelöli ki.

[348] (4) Az irányító hatóság a (3) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a többi irányító hatóságot és az államháztartásért felelős minisztert.

[349] (5) A (2) bekezdés szerint el nem számolható összeg a támogatási szerződés egyoldalú, irányító hatóság általi módosítását követően a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet hazai forrása terhére számolható el.

[350] (6) * A (2) és (5) bekezdés a központosított közbeszerzési rendszerbe önként csatlakozó kedvezményezett esetén akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a központi beszerző szerv bevonásával a megrendelést megelőzően igazolni tudja, hogy a keretmegállapodás megkötésére vagy dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása megfelelő volt.

[351] 386. § (1) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indult és az irányító hatóság azokban még nem hozott szabálytalansági döntést, az irányító hatóság a szabálytalansági eljárásokat egyesítheti.

[352] (2) Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági döntést indokolatlanul késleltetné vagy a projekt céljának megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

[353] 93. A szabálytalansági gyanú

[354] 387. § (1) Szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti az irányító hatóságnál.

[355] (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon munkatársa, akinek a támogatási szerződés megkötését követően szabálytalansági gyanú jut a tudomására, a szabálytalansági gyanút haladéktalanul, írásban rögzíti és megküldi az irányító hatóság részére.

[356] (3) Ha a szabálytalansági gyanú bejelentése hiányos vagy hibás, az irányító hatóság a hibák, hiányok megjelölésével haladéktalanul felhívja a szabálytalansági gyanú bejelentőjét a hibák javítására, hiányok pótlására.

[357] (4) A (3) bekezdéstől eltérően az irányító hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a szabálytalansági gyanúbejelentést kiegészítheti, kijavíthatja.

[358] 388. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági gyanú kézhezvételtől számított nyolc napon belül dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról.

(2) Ha a szabálytalansági gyanú az irányító hatóság tevékenységével függ össze, az irányító hatóság szabálytalansági eljárást indít.

[359] 383. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárást az érintett projekt célja megvalósulására figyelemmel folytatja le.

[360] 384. § (1) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.

[361] 394. § (1) Ha az irányító hatóságnak a szabálytalansági eljárás során új szabálytalansági gyanú jut tudomására, a szabálytalansági eljárást kiterjeszti az új szabálytalansági gyanú kivizsgálására is és erről három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

[362] 403. § (1) Ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

[363] 397. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági döntést a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján hozza meg.

(2) Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság

a) a projekt Európai Unióval elszámolható összköltségét és a támogatást arányosan csökkentheti, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezheti a kedvezményezettet, valamint – szükség esetén – további intézkedést rendelhet el,

b) a támogatási szerződéstől elállhat,

c) javaslatot tehet a kedvezményezettnek az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből határozott időre, de legfeljebb öt évre történő kizárására,

d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansággal arányos jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Ha a pénzügyi korrekció mértékét nem lehet számszerűsíteni, aránytalan lenne a szabálytalansággal érintett kiadás egészének visszavonása vagy az félrevezető eredményt adna, átalánykorrekciót kell alkalmazni. Az átalánykorrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következménye alapján kell meghatározni.

(4a) Ha egyszerűsített elszámolás esetén a szabálytalanságot a számított költséggel érintett tevékenységgel kapcsolatban állapították meg, az átalánykorrekciót az átalányszámítás alapját képező költségre és a számított költségre is alkalmazni kell.

(5) Az irányító hatóság a támogatási jogviszonyt érintő intézkedést rendelhet el, ha szabálytalanság nem kerül megállapításra, de jogsértő helyzet megszüntetése szükséges.

[364] ​ 403. § (1) Ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

[365] A támogatási jogviszony polgári jogi jellegét az alperes maga sem vitatta.

[366] A bíróság megállapította, hogy a peres felek között a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V.18.) Korm. rendelet 132. § alapján polgári jogi jogviszony jött létre, melynek alapja az alperes által kibocsátott támogatói okirat.

[367] A polgári jogviszonyban a felek mellérendelt pozícióban szerepelnek és jogaikat, kötelezettségeiket eszerint szükséges vizsgálni. A peres felek jogviszonyára tehát részint a 2013. évi V. törvény, Polgári Törvénykönyv- Ptk. rendelkezései, részint pedig a Kormány rendelet rendelkezései az irányadóak.

[368] A fentiek mellett a felek jogviszonyára alkalmazni kell a 32021R1060 az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendeletét (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló rendeletét (továbbiakban Rendelet) .

[369] A Kormány rendelet 132. § alapján az irányító hatóság a kedvezményezettel polgári jogi támogatási szerződést köt. A támogató okirat szerint: ” Az Okirat elválaszthatatlan részét képezi a támogatási kérelem és a Felhívás, az „Általános Szerződési Feltételek a 2021-2027 programozási időszakban a programok keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez” (a továbbiakban: ÁSZF), az Elszámolási Útmutató, a KTK Plusz Útmutató, valamint a Széchenyi Terv Plusz Arculati Kézikönyv, amelyek a www.portál.hu honlapon elérhetők. ”

[370] A felek között a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus támogatási szerződés jött létre, amelyben a szolgáltatást a Ptk. 6:34. §-a szerint a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.

[371] Kúria Pfv.I.20.591/2021/45. számú döntésében kimondta hogy „(…) a támogatási szerződés atipikus, a közjog és a magánjog határán álló szerződés. A támogatási jogviszonyban a pályáztatás, a támogatás odaítélése és a felhasználás ellenőrzése közjogi jellegű, közigazgatási típusú, míg a sikeres pályázatot követő, főként a felek polgári jogi jogait és kötelezettségeit szabályozó szerződés a polgári jog hatálya alá tartozik. A szabálytalansági eljárásban a döntés speciális eljárási rendben zajlik, annak szabályait elsősorban közjogi rendelkezések határozzák meg, az így meghozott szabálytalansági döntés ellen nincs a polgári ügyekben eljáró bíróságoknak felülbírálati jogköre. Ez azonban csak a jogviszony közjogi elemének a megítélésére vonatkozik, mert a szabálytalansági eljárás eredményeként levont jogkövetkezménynek kihatása lehet a polgári jogviszonyra, így a bíróság a polgári jog szabályai szerint vizsgálja a szabálytalansági döntés jogviszonyra gyakorolt hatását.”

[372] A támogatási jogviszony polgári jogi jellegét a fenti kúriai döntésen túl az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti ugyanis, az államháztartás alrendszerei terhére támogatás támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel jogszabály vagy egyedi döntés (a továbbiakban: támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható. A 48/A. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy a 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási jogi jogviszonyban és a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti polgári jogi jogviszonyban (a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony) a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig – ha a támogatás jellege egyébként nem zárja ki – a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.

[373] A támogatási jogviszony tárgya az állami támogatás, mely a Korm. rendelet 3. § 1. pontja értelmében az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás. A Korm. rendelet 2. §-ában foglalt tárgyi hatályra vonatkozó szabály ennek megfelelően rögzíti, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha a Korm. rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

[374] Magyarország Alaptörvénye, az Áht., illetve az Ávr. is alapelvként foglalja magában az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, az Európai Unió irányelveivel is összhangban álló, nyilvánosan ellenőrizhető gazdálkodás követelményét. Ennek megfelelően a támogatások felhasználása célhoz kötött, annak szabályszerű felhasználásához, valamint az azokkal történő elszámoláshoz az államháztartás szigorú intézményi szabályokat telepít. Tekintettel arra továbbá, hogy a Brexit Alkalmazkodási Tartalékból nyújtott támogatás egyben európai uniós forrás is, így a támogatások jogszerű felhasználásával kapcsolatban az európai uniós jogszabályok további, tagállamokra telepített kikényszerítő mechanizmusokat rendelnek alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 (2021. június 24.) Rendeletének (a továbbiakban: EU rendelet) 69. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a csalások – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében.

[375] A fentieknek megfelelően amellett, hogy a támogatási jogviszony polgári jogi jellegére tekintettel, a támogató elálláshoz való joga körében azt szükséges vizsgálni, hogy annak gyakorlása, mint a szabálytalansági döntés folytán alkalmazott jogkövetkezmény indokolt és arányos volt-e, a jogviszony közjogi jellegére, és így az államháztartásból folyósított támogatás felhasználásának szigorú szabályaira, valamint a tagállamok kötelezettségeire tekintettel pedig azt is szükséges vizsgálni, hogy a támogató által alkalmazott jogkövetkezmény az arányosság követelményének figyelembevétele mellett alkalmas-e a keletkezett jogsértő állapot megszüntetésére, illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítására.

[376] A Korm. rendelet 216. § (2) bekezdés a), b), c), d), illetve e) pontjai értelmében szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság a projekt elszámolható költségeit és a támogatást arányosan csökkentheti, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezheti a kedvezményezettet, a támogatási szerződéstől elállhat, javaslatot tehet a kedvezményezettnek az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből határozott időre, de legfeljebb öt évre történő kizárására, uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat, valamint a 111. § (2) bekezdése szerinti százalékos átalány költséget arányosan csökkentheti. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése tartalmazza, hogy az irányító hatóság a szabálytalansággal arányos jogkövetkezményt állapít meg. Az arányosság keretein belül tehát az irányító hatóságnak, így alperesnek azt is vizsgálnia kell, hogy melyik jogkövetkezménnyel érhető el preventív jelleggel helyreállítási cél, valamint reparatív jelleggel a szabálytalansági ok fennálltának megszűnése.

[377] Ezzel kapcsolatban a Kúria Pfv.21.121/2022/10. számú precedensképes határozata elvi alapelvként mondta ki, hogy az arányosság szempontjának figyelembevétele a döntéshozatal során nem diszkrecionális jogon alapuló méltányosság gyakorlását jelenti, hanem a jogszabály szerinti jogkövetkezmények közüli választás alapját képezi.

[378] A fentieket támasztja alá a Kúria Pfv.I.20.591/2021/45. sz. döntésében foglalt azon állítás is, melynek értelmében a jogorvoslati eljárás során azt vizsgálják, hogy történt-e szabálytalanság, valamint annak súlyához, következményeihez igazodó jogkövetkezmény-e az elállás. Az arányosság keretében tehát nemcsak a jogkövetkezmény súlyát, de a szabálytalanság által kiváltott következményt is figyelembe kell venni. A Korm. rendelet 3. § értelmező rendelkezések 15. pontja értelmében a szabálytalanság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá nemzeti jogszabály vagy támogatási szerződés, pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek.

[379] A bíróság álláspontja szerint a Korm. rendelet 3. § 15. pontja szerinti „szabálytalanság” fogalom alapján a szabálytalanság teljes körűen nem azonosítható csak a jogszabálysértés, illetve csak a szerződésszegés fogalmával, így pedig a felróhatóság kérdésének vizsgálatával, annak megvalósulása esetén – a jogviszony atipikus jellegére tekintettel is – objektíve pénzügyi érdeksérelem következik be, mely gátolja a támogatásban részesült tagállam uniós, illetve nemzeti jogszabályokból eredő kötelezettségeinek teljesítését.

[380] A Kúria Pfv.V.20.699/2020/6. sz. döntésében foglaltak alapján a pénzügyi érdeksérelem megállapításához nem kell valamilyen összegszerűen meghatározható vagyoni hátrányt kimutatni. A pénzügyi érdeksérelem megvalósul önmagában azzal, hogy valamely projekt uniós, valamint a nemzeti joggal össze nem egyeztethető finanszírozása az Európai Unió általános költségvetését indokolatlan költség formájában terhelte vagy terhelheti. Ennek megfelelően Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, ha a közpénzek nem szabályszerű felhasználása a költségvetésben indokolatlan kiadási tételt eredményez.

[381] A pénzügyi érdeksérelem körében utal a bíróság arra, hogy szabálytalanság megállapítására akkor kerülhet sor, ha a nemzeti vagy uniós előírások sérülnek, a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit – bármilyen módon – megsértette, és ez azt eredményezte, hogy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

[382] Az EU rendelet 2. cikkének 31. pontja szerint „szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak a gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti.

[383] A Korm. rendelet 3. § 15. pontja szerint „szabálytalanság”: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá nemzeti jogszabály vagy támogatási szerződés, pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek.

[384] A fenti jogszabályi rendelkezések a szabálytalanság meghatározása során alapvetően egy tevőleges vagy mulasztásból eredő jogsértést feltételeznek, amely megállapításának további feltétele, hogy az Unió, vagy Magyarország pénzügyi érdekeit sérti vagy sértheti-e az adott mulasztás vagy cselekmény.

[385] A Korm. rendelet a fogalmat tovább bővíti azzal a fordulattal, hogy a szabálytalanság akkor is fennáll, ha a nemzeti jogszabály vagy a támogatási szerződés, a pénzügyi eszköz esetén végső kedvezményezettel vagy a pénzügyi közvetítővel kötött szerződés alapján a kedvezményezettet vagy a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek sérülnek.

[386] A fentiekben részletezett jogszabályhelyek, valamint a Kúria Pfv.V.20.699/2020/6. számú döntése alapján az Európai Unió költségvetésére rótt potenciális sérelem (azaz a „sérti” vagy „sértheti” szófordulat) is beletartozik a szabálytalanság definíciójába, ezáltal szerint nem szükséges a költségvetést ért tényleges veszteséget kimutatni. A Korm. rendelet tovább bővíti a szabálytalanság jogi fogalmát, hangsúlyozva, hogy a támogatási szerződésben rögzített, de jogszabályban nem deklarált rendelkezések megsértései is megalapozhatják a tényállását.

[387] A Korm. rendelet 77. § (1) bekezdése értelmében a felek közötti támogatási jogviszony polgári jogi támogatási szerződéssel jön létre, a jogviszony tárgyát képező költségvetési támogatásra tekintettel érvényesülnek a közjogi szabályok is, melyre tekintettel – azontúl, hogy alperes polgári jogi szerződéses félként eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek – alperes, mint irányító hatóság eljárásrendje a Korm. rendelet, valamint az uniós jogszabályok, illetve a hatályos államháztartási szabályok keretei között kötött.

[388] Ezt erősíti meg a Kúria Pfv. 20.886/2018/5. számú határozata is, mely elvi jelleggel tartalmazza, hogy a támogatási szerződés sajátos szerződés, a szabálytalansági eljárás és annak jogkövetkezményei sajátos eljárási forma, abban keverednek a polgári jogi és közjogi elemek. Mindenekelőtt abban jelenik ez meg, hogy a támogatási szerződés tárgyát közpénz (uniós támogatás) felhasználása képezi, a szerződés azonban nem hatósági, hanem polgári jogi szerződés. [BH.2019.227.]

[389] Ezzel összefüggésben pedig a Kúria Pfv. 20.886/2018/5. számú határozatában azt is rögzítette, hogy a támogatási szerződéstől elállás a szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt elrendelő döntéssel lezárt szabálytalansági eljárásban, a szabálytalanságkezelés keretei között a R. 90. § (2) bekezdés a), a (3) bekezdés b) pontja által engedett jogkövetkezmény [R. 35. § (1) bekezdés e) pont]. Az alperes a Ptk. 320. § (1) bekezdés szerint jogszabálynál fogva volt elállásra jogosult, azaz ún. törvényes elállási jogát gyakorolta. Ebből okszerűen következik az, hogy a bíróság a kereset érdemi elbírálása során azt vizsgálhatta, hogy e joggyakorlás jogszabályi feltételei teljesültek-e, a szabálytalansági eljárás megállapításai a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozták-e, a R. 90. § (4) bekezdés szerint a jogkövetkezmény igazodik-e a szabálytalansági eljárásban feltárt szabálytalanság súlyához.

[390] A fentieknek megfelelően az eljáró bíróság a felek közötti jogvita keretében nem alperes, mint irányító hatóság támogatás odaítélésével, folyósításával kapcsolatos köztes cselekményeit, valamint a szabálytalansági eljárás alperes, mint irányító hatóság által tett megállapításait vizsgálhatja, hanem elsődlegesen azt, hogy a szabálytalansági eljárásban tett megállapítások megalapozták-e az alperesi elállás, mint jogkövetkezmény jogszerű alkalmazását.

[391] A Támogatói Okirat rögzíti, hogy a „Az Okirat elválaszthatatlan részét képezi az „Általános Szerződési Feltételek a 2021–2027 programozási időszakban a programok keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez” (a továbbiakban: ÁSZF), és az Elszámolási Útmutató, amelyek a www.portál.hu honlapon elérhetők..” Az ÁSZF is biztosította az elállás lehetőségét, vagyis az elállásnak a Támogatói Okirat alapján is helye volt. Az ÁSZF 8.2.3.2. pontjának rendelkezése szerint a támogató bármilyen szerződésszegés esetén jogosult a szerződéstől elállni. („Ha a Kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb a támogatói intézményrendszer előírását vagy útmutatóját megszegi, a Támogató jogosult a Szerződéstől elállni”)

[392] A peres felek között létrejött speciális jogviszony széles körben teszi lehetővé az elállást/visszavonást, melynek oka, hogy a támogatási jogviszony sajátossága, hogy összességében jóval szigorúbb teljesítési szabályokat tartalmaz, mint ami a Ptk. általános rendelkezéseiből következne. A kedvezményezettekkel szemben támasztott szigorúbb elvárások egyértelmű indoka abban áll, hogy közpénzből kap támogatást a sikeres pályázó, amellyel a támogatónak is igen szigorú jogszabályi feltételek betartása mellett kell elszámolnia az Európai Unió felé.

[393] Az elállás/visszavonás kapcsán a Fővárosi Törvényszék 1.Gf.75.536/2017/4. számú ítéletében kimondta,hogy: „A bíróság rámutat, hogy sem a szerződés, sem a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak előírást arra nézve, hogy kizárólag súlyos jogsértés esetén alkalmazható az elállás jogintézménye, erre tekintettel önmagában egy jogsértés, függetlenül annak jelentőségétől, lehetőséget ad az alperesnek a szerződést megszüntető jogkövetkezmény választására.”

[394] A hatályos támogatási szerződésben/támogatói okiratban foglaltak, vagy bármely irányadó jogszabályi előírás megszegése önmagában is alapot adott az alperes részére az elállásra. A pénzügyi érdeksérelem megállapításához nem kell valamilyen összegszerűen meghatározható kárt vagy egyéb vagyoni hátrányt kimutatni, a pénzügyi érdeksérelem, illetve annak veszélye megállapítható, ha a közpénzek nem szabályszerű felhasználása a költségvetésben indokolatlan kiadási tételt eredményez (Kúria Pfv.V.20.699/2020/6.).

[395] A kialakult és következetes bírói gyakorlat azt támasztja alá, hogy a közpénzek felhasználásához kötődő elállási jog gyakorlása során szigorúbb feltételrendszer érvényesül, hasonló jellegű szerződésszegés az Irányító Hatóság elállási jogának a gyakorlását megalapozza (BH2019. 304.).

[396] A bíróság utal az alperes által is hivatkozott Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.120/2024/10-II. számú jogerős ítéletében foglaltakra, mely szerint: „az elállás vizsgálata során a támogatott szerződésszerű teljesítésének, a támogatás jogszabályi és szerződéses feltételei megvalósulásának, a támogatási szerződés szerinti kötelezettségek megsértésének (azaz a szabálytalanság fennállásának) van jelentősége. Ennélfogva a felperes keresetében a szerződés szerinti kötelezettségek megsértésének (azaz a szabálytalanság) tényét, körülményeit, és a jogkövetkezmény szabálytalanság súlyához való megfelelőségét teheti vitássá, ami által a jogvédelme teljeskörűen biztosított arra is figyelemmel, hogy önmagukban a szabálytalansági eljárás lefolytatásának esetleges jogszabálysértő körülményei az egyébként megállapítható szabálytalanság, szerződésszegés tényének fennállását nem annulálják.”

[397] Fentiekből következik, hogy ha a szabálytalanság ténylegesen akkor az eljárási hibák nem változtatják meg azt a tényt, hogy a szerződésszegés jogkövetkezményei továbbra is fennállnak.

[398] A fentiek alapján az alperes esetleges eljárási hibái nem bírnak érdemi relevanciával e jelen ügyben. Az alperes eljárásának szabályszerűsége jelen pernek nem lehet tárgya,ezért a bíróság a felperes ezen tényállításaira vonatkozóan a bizonyítást szükségtelennek ítélte.

[399] A fentiekkel összefüggésben a felperes által kért dokumentumok csatolása kapcsán a bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes által megvalósított szerződésszegés vonatkozásában becsatolta mindazon dokumentumokat, amelyek alapján álláspontja szerint megállapítható volt a szabálytalanság ténye.

[400] Az ÁSZF 10.1. pontja értelmében pedig: „A Kedvezményezett köteles a Projekt dokumentumainak nyilvántartását és őrzését biztosítani és azt a jogszabályokban meghatározott szervezetek, hatóságok, illetve egyéb személyek részére hozzáférhetővé tenni. A Kedvezményezett a Projekttel kapcsolatos minden dokumentumot köteles elkülönítetten nyilvántartani, és legalább 2034. december 31-éig megőrizni.”

[401] Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint valamennyi releváns dokumentum rendelkezésre áll a jogvita érdemi eldöntéséhez, mert a felperes bizonyítási érdeke volt a perben az, hogy a rendelkezésre álló becsatolt dokumentumok és jogszabályi/szerződéses rendelkezések ellenére nem áll fenn az alperes által megállapított szerződésszegés egyike sem.

[402] Bíró az anyagi pervezetés körében tájékoztatást adott arról, hogy a bíróság álláspontja szerint a perbeli szerződés egy atipikus polgárjogi szerződés közjogi elemekkel. Az ilyen ügyek elbírálásának kialakult az a gyakorlata, mely szerint a bíróságok magát a döntés mechanizmusát nem bírálják felül, hanem abban a kérdésben döntenek, hogy az alperes által meghozott határozat jogszerű vagy jogellenes. A bíróság álláspontja ezért az, hogy az ilyen ügyekben alapvetően jogkérdésben kell a bíróságnak döntést hoznia, azaz lényegében a rendelkezésére álló adatok alapján kell elbírálni azt, hogy a felperes keresete alapos-e vagy sem. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által iratcsatolásra és megkeresésre vonatkozó bizonyítási indítványok alapvetően szükségtelenek a per eldöntéséhez.

[403] Felperes 2022. október 27. napján nyújtotta be az 1. számú szerződés módosítási igényét. A módosítási igényt azonban alperes 2023. február 17. napján elutasította , figyelemmel arra, hogy annak vizsgálata során szabálytalanságra okot adó körülmények merültek fel. A szabálytalansági gyanúra figyelemmel pedig megindult a szabálytalansági eljárás, amelynek eredményeként alperes az alábbi megállapításokat tette.

[404] Hangsúlyozta, hogy a szállító kiemelt fontossággal bír egy adott projekt életútja során. A szállító személye és tevékenysége komoly kihatással van a projekt költségvetésére és annak megítélésére is, hogy az adott kedvezményezettek egyáltalán jogosultak-e a támogatásra, tehát a támogatási kérelmük az általuk megjelölt szállítóval támogatásra alkalmas-e. Erre figyelemmel, amennyiben a kedvezményezettek az alperes által jóváhagyott szállító személyét illetően módosítást kívánnak végrehajtani, azt minden esetben előzetesen jelezniük kell az alperes mint Támogató irányába, aki ezt követően alapos vizsgálatnak veti alá az új szállítóként megjelölt személyt, annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy az új szállító személye is megfelel-e a projekttel kapcsolatos elvárásoknak, előírásoknak. Ezen változást nem lehet önhatalmúlag a Támogató hozzájárulása nélkül késedelmesen, utólagosan bejelenteni, hiszen az a szerződés megszegését eredményezi.

[405] A Felhívás 2.3. d) és l) alpontjai értelmében:

[406] „d) A projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan, reális és takarékos módon kell összeállítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint az átlagos piaci árnak történő megfelelést a Támogatói Okirat hatályba lépését követően is biztosítani kell, továbbá a projektnek meg kell felelnie a reális és takarékos költségvetés előírásának az esetleges géptípus-változás, szállító-váltás és költségszerkezet-módosítás esetén is.

[407] A támogatási kérelem értékelése és a projekt megvalósítása és fenntartása során kockázati ellenőrzésre kerül sor. Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a támogatási kérelem nincs összhangban a Felhívás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet, illetve a támogatói döntés érvényét veszítheti és a támogatás visszavonásra kerülhet.„

[408] Kiemelte, hogy a kivitelezők és a szállítók szakmai kompetenciája és a szakmai tapasztalata, valamint a gyártóval való hatékony együttműködése az uniós társfinanszírozású projektek esetén megalapozza a támogatás hatékony és eredményes felhasználását.

[409] Rögzítette, hogy a tárgyi támogatási kérelem elbírálása során alperes részéről a kft.3 került elfogadásra az eszközbeszerzéseket érintő költségtételeket érintő szállító vonatkozásában. Az infrastrukturális beruházást megvalósító kivitelezőként pedig a kft.5

[410] A fentiekben hivatkozott módosítási igényből kiderült azonban, hogy a felperes a hatályos szerződés szerinti szállítóját (kft.3) és az építési beruházás kivitelezőjét (kft.5) is a kft.4–re cserélte le.

[411] A kft.4 tekintetében megállapítható, hogy a cég a felperesével azonos konstrukcióban 2021. november 5. napján 2.sz. azonosító számon Támogatási Szerződést kötött az alperessel. A támogatási kérelem benyújtása során a cégüket úgy mutatták be, hogy a cég fő tevékenysége „4711’08 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem”, valamint előadták, hogy az árbevételük teljes egésze a bolti kiskereskedelmi tevékenységükből származik (A/1).

[412] A tárgyi 1.sz. azonosítószámú Támogatói Okirat 1. számú módosítási igényének mellékleteként benyújtott cégismertetőben a kft.4 közölte a fő tevékenységét, valamint előadta, hogy 2015 óta foglalkozik a szállító hűtött és hűtetlen berendezések forgalmazásával, 2020 óta pedig építőipari tevékenységekkel ezen belül könnyű szerkezetes ipari épületek, kereskedelmi ingatlanok generál kivitelezésével. Előadta azt is, hogy 2022 szeptemberében kapta meg a külföldi cég1 termékek magyarországi forgalmazói jogosultságát. Állításuk szerint 2021-ben több járda kivitelezését is elvégezték, valamint 2021 júliusától építési tevékenységet is végeznek.

[413] Az előzőekben részletezettek alapján alperesi álláspont szerint megállapítható, hogy a kft.4 árbevételének teljes egésze 2021. július 12. napjáig a bolti kiskereskedelmi tevékenységükből származott. Eszközforgalmazással összefüggésben ugyan azt jelezték, hogy 2015 óta végeznek ilyen irányú tevékenységet, azonban egyéb releváns információt nem tettek közzé sem az előzőekben részletezett cégbemutatóban sem a honlapjukon. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kivitelezési tevékenységüket – a 2.sz. támogatási kérelemben rögzítettek alapján – leghamarabb 2021. július 12. napja után kezdték meg. Felperes kivitelezőnek úgy választotta ki és úgy kötött szerződést vele 2022. április 27. napján, hogy a vállalkozás még egy teljes év tapasztalattal sem rendelkezett.

[414] A fentiek alapján a bíróság álláspontja szerint is megállapítható, hogy felperes a projektben megvalósítani kívánt infrastrukturális beruházást a megfelelő gazdálkodási adatokkal rendelkező, alperes által jóváhagyott kivitelezőt (kft.5-t) egy olyan vállalkozásra kívánta lecserélni, amely érdemi tapasztalattal egyáltalán nem rendelkezett.

[415] A kft.5 vonatkozásában megállapítható, hogy a cég 2012-ben önkormányzat1nek végzett kivitelezési tevékenységet, 2018 pedig önkormányzat2 megbízásából is végzett kivitelezési tevékenységet, ebből kifolyólag a szállítóváltás ésszerű érvek mentén nem indokolt.

[416] Az eszközbeszerzés vonatkozásában is megállapítható, hogy a változtatás nem alátámasztott. Alperes által jóváhagyott eredeti szállító, az kft.3 egy stabil gazdasági adatokkal és erőforrásokkal rendelkező, a honlapja alapján hűtött és hűtetlen üzletberendezések értékesítésével, hűtéstechnológiai rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó cég. Ezzel szemben a felperes egy olyan szállítótól szerezte be az eszközöket, amely vállalkozás a saját bevallása szerint is legalább 2021. július 12. napjáig csupán bolti kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozott.

[417] Összességében megállapítható, hogy a felperes által megjelölt új szállító és kivitelező a kft.4 szakmai kompetenciája nem került igazolásra, tapasztalata a kivitelezési tevékenységek vonatkozásában pedig elenyésző volt. Tekintettel arra, hogy a kft.4 nem felelt meg a támogatási jogviszonyok vonatkozásában az adott kivitelezők és szállítók felé támasztott követelményeknek a projekt megvalósításába való bevonása kiemelten kockázatosnak minősült. Különös figyelemmel arra, hogy alperes által elfogadott, megfelelő kompetenciákkal, tapasztalattal és ezáltal kellő műszaki háttérrel rendelkező vállalkozások helyett került kiválasztásra. Mindezekre figyelemmel megállapítható, a Felhívás 2.3. d) és l) alpontjainak a sérelme.

[418] A szállító függetlenségének kérdése:

[419] A kft.4 szakmai kompetenciájának hiánya mellett a szállító kockázatosságát megalapozza azon tény is, hogy az alperes az eszközöket nem független szállítótól szerezte be.

[420] A fentiekben hivatkozott módosítási igény vizsgálata során a kft.4 alkalmasságát érintően ellenőrzésre került a szállító 2.sz. azonosítószámú projektje is.

[421] Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a kft.4 felpereséhez hasonló tartalommal kívánta megvalósítani a projektjét, valamint a projektek esetében nem csak a fejlesztés tartalma és a fejlesztendő tevékenység mutatott átfedést, hanem az is, hogy a támogatási kérelemben a kft.3-t jelölték meg mint szállító.

[422] A kft.4 a 2.sz. azonosítószámú a projektjében 2022. november 10. napján nyújtotta be a módosítási igényét, amelyben felperes kérelméhez hasonlóan új szállítót jelöltek meg, mégpedig a kft.2-t. A módosítási igény alapján a gyártó szintén a külföldi cég1 volt csak úgy mint felperes projektjében.

[423] A kód konstrukcióban benyújtott támogatási kérelmekben, valamint a módosítási igények esetén a „Piacfelmérés” elnevezésű adatlapon meg kell adni a kiválasztott szállító típusát, valamint csatolni szükséges a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó dokumentumot.

[424] A kft.4 a 2.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.2 vonatkozásában rögzítette, hogy a szállító kizárólagos forgalmazónak minősül , valamint a gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napi keltezésű dokumentum alapján is megállapítható volt, hogy a kft.2 a külföldi cég1 S. A. hivatalos forgalmazója (eredetileg: official distributor for this country).

[425] Felperes a 1.sz. azonosítószámú projektjének módosítása során a kft.4 szállítót viszonteladóként jelölte meg. A gyártó és a forgalmazó közötti hivatalos kapcsolatot alátámasztó 2022. szeptember 1. napján kelt dokumentumban is a „dealer” elnevezés került rögzítésre .

[426] A fentiek alapján az alperes a felperes és a kft.4 által rögzített információk alapján megalapozottan jutott arra a megállapításra, hogy a kft.4 a továbbértékesítés céljából viszonteladóként a hivatalos és kizárólagos forgalmazó kft.2-én keresztül szerezhette be a külföldi cég1 termékeit, különös tekintettel arra, hogy az ugyanazon napon kiállított nyilatkozatában a gyártó is eltérő kifejezéseket alkalmazott (official distributor for this country, dealer).

[427] A kft.2 kompetenciája, illetve a felperestől és a kft.4-től való függetlensége vizsgálata során megállapításra került, hogy a kft.2 tulajdonosai a következő személyek voltak:

[428] „tulajdonos1 (személyes adatok) és tulajdonos2 (személyes adatok)”

[429] Felperes tulajdonosai pedig az alábbi személyek:

[430] „tulajdonos3 (személyes adatok) és tulajdonos1 (személyes adatok)”

[431] A Felhívás 7.4. m) pontja alapján:

[432] „Nem független az az ajánlattevő, [433] • amelyben a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy ezek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, továbbá ezen személy hozzátartozója az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói, vagy kinevezési;

[434] • amelynek tulajdonosa - irányító vagy felügyeleti szerve -, annak tagja, és/vagy a szervezet nevében nyilatkozattételre, képviseletre jogosult személy, a támogatást igénylő / kedvezményezett szervezetében vagy ugyanazon beszerzés vonatkozásában másik ajánlattevő szervezetében az alábbi jogok valamelyikét gyakorolja: tulajdonosi, fenntartói, vagyonkezelői, irányítási, képviseleti, munkáltatói vagy kinevezési; vagy [435] • ha a támogatást igénylő / kedvezményezett vagy másik ajánlattevő vonatkozásában partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül.”

[436] A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § [Befolyás] (5) bekezdése alapján:

[437] „A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) bekezdésének 1. pontja alapján: közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. A Felhívás 7.4. m) pont alapján az összeférhetetlenség vonatkozásában hozzátartozónak minősül a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja értelmében a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.”

[438] A mikro, kis és középvállalkozások fogalmának meghatározásával kapcsolatban 2003. május 6-án kibocsátott 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete 3. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése alapján:

[439] „A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásoknak lehet tekinteni akkor, ha a közöttük létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a természetes személyek összehangoltan eljáró csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek.”

[440] Megállapítható, hogy a kft.2 és felperes esetében ugyanaz az egyik tulajdonos (tulajdonos1), valamint megállapítható az is, hogy a cégtulajdonosok közeli hozzátartozóknak is minősülnek. Ezenfelül mindkét cég esetében tulajdonos1 ügyvezetőként is megjelölésre került. Megállapítható ezáltal, hogy felperes és kft.2 nem minősül függetlennek, ennek ellenére a felperes közvetetten mégis a nem független vállalkozáson keresztül szerezte be az eszközöket a kft.4 közreműködésével.

[441] Fentiek alapján rögzítésre került, hogy a 1.sz. és a 2.sz. azonosító számú szerződések Kedvezményezettjei (Felperes, kft.4) és a kft.2 között együttműködés áll fenn. Ebből pedig következik, hogy a projektben a technológia fejlesztést eredményező új eszközök árának megállapítása elsődlegesen nem takarékossági szempontok mentén történt ezáltal pedig a felperes megsértette a Felhívás 2.3. d) és l) alpontjait.

[442] A Felhívás 7.6. 3. alpontja értelmében:

[443] „3. 651/2014/EU rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott partner és/vagy kapcsolt vállalkozásától és/vagy kedvezményezett Ptk. szerinti hozzátartozója és/vagy a kedvezményezett vezető tisztségviselőjétől és Ptk. szerinti hozzátartozóitól, valamint azok vállalkozásaitól történő beszerzés és szolgáltatás igénybevétele.”

[444] Az ÁSZF 8.1.2 pont 1) és 3) alpontja alapján:

[445] „8.1 A Kedvezményezett általi szerződésszegés esetei

[446] 8.1.2. A Szerződés Kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a Kedvezményezett

[447] 8.1.2.1. a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a Projekt céljának megvalósítására használja fel, vagy a támogatott tevékenység megvalósítása egyéb módon meghiúsul, illetve tartós akadályba ütközik, [448] 8.1.2.3. a projekt megvalósítása során jogszabályon vagy a Szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem vagy nem határidőben tesz eleget így különösen, ha

[449] a) már nem felel meg a felhívásban előírt feltételeknek,”

[450] A Felhívás 7.4. m) és 7.6.3. pontja értelmében csak a független szállító által értékesített eszköz számolható el a projektben. Ebből következik, hogy felperes által a nem független szállítótól származó eszközök költségei nem minősülnek elszámolhatónak. Tekintettel arra, hogy a kft.4 által kiszámlázott eszközök költsége nem elszámolható költségnek minősült, így a kötelezően megvalósítandó tevékenység nem valósult meg, azaz a Felhívás célja is sérült ezáltal a felperes megsértette az ÁSZF 8.1.2 pont 1) és 3) alpontjait is.

[451] A szabálytalansági eljárás során megállapításra került, hogy Felperes által megjelölt új szállító kockázatosnak minősült.

[452] A Rendelet 149. § (1) bekezdése alapján

[453] „149. § (1) A kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére

[454] a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,”

[455] Figyelemmel arra, hogy a szállító alkalmassága a költségvetést, jogosultsági szempontot, támogathatósági feltételt is érintett, így felperesnek a jogszabály értelmében határidőn belül be kellett volna jelentenie a szállító személyében bekövetkező változást.

[456] Tényként volt megállapítható, hogy a felperes az infrastrukturális beruházás vonatkozásában 2022. április 27. napján kötött szerződés a kft.4-vel, miközben az 1. számú módosítási igényét 2022. október 27. napján nyújtotta be.

[457] Megállapítható, hogy a változásokat felperes nem jelentette be a Rendeletben meghatározott 8 napos határidőn belül.

[458] Az ÁSZF 4.2 pontja alapján a támogatás feltételeinek olyan változását, amelyhez a Támogató előzetes jóváhagyása szükséges, a Kedvezményezett köteles olyan időpontban előterjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a Támogató a hozzájárulásról megalapozott döntést tudjon hozni, azonban alperesnek erre a tárgyi ügyben érintett jogviszony esetében nem volt lehetősége.

[459] Megállapítható, hogy a Támogatói Okirat a Rendelet 154. § (1) bekezdés b) pontja értelmében akkor módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

[460] Ezzel összefüggésben az alperes megjegyezte, hogy amennyiben a támogatási kérelemben szállítóként a kft.4 került volna megjelölésre, felperes kérelme nem lett volna támogatható.

[461] A támogatást a támogatási kérelem elbírálása során elfogadott tartalom – ideértve az elfogadott szállítótól történő beszerzést és az elfogadott kivitelező bevonásával történő megvalósítást is – megvalósítására nyújtja alperes, azaz a támogatás nem szabadfelhasználású.

[462] Az ÁSZF 8.1.2.3. pontja értelmében a kedvezményezett szerződésszegést követ el, ha nem felel meg a felhívásban előírt feltételeknek, valamint, ha nem határidőben tesz eleget jogszabályban foglalt bejelentési kötelezettségének.

[463] Az ÁSZF 8.2.3.2. a) pontja alapján meghatározza azt is, hogy ha a kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses kötelezettségét, vagy a támogatói intézményrendszer által kiadott előírást vagy útmutatót megszegi, a Támogató jogosult a Szerződéstől elállni, így különösen 8.1. pontban írt szerződésszegések esetén.

[464] Felperes a fentiek értelmében több szerződésszegést követett el, mivel egyrészt kiemelten kockázatos szállított vont be a megvalósításba, ezáltal az eszközbeszerzés nem elszámolható költségnek minősül, így kötelezően megvalósítandó tevékenysége nem valósult meg, másrészt pedig a bejelentési kötelezettségét is megszegte, megsértve ezáltal a Rendelet 149. § (1) bekezdés a) és a 154. § (1) bekezdés b) pontjait, valamint az ÁSZF 8.1.2.3. pontját.

[465] A Rendelet 394. § (1) bekezdése értelmében: Ha az irányító hatóságnak a szabálytalansági eljárás során új szabálytalansági gyanú jut tudomására, a szabálytalansági eljárást kiterjeszti az új szabálytalansági gyanú kivizsgálására is és erről három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

[466] A bíróság álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy az alperes a peres eljárás során olyan szabálytalanságra is hivatkozzon, amely szabálytalanság fennáll, azonban arra a szabálytalansági eljárás és a döntés nem terjedt ki.

[467] A támogatási kérelem benyújtásakor az alperes által sem vitatottan nem volt elvárás a kivitelezővel vagy a szállítóval kötött szerződés megkötése, valamint annak benyújtása. Ugyanakkor a kivitelező, szállító személye a költségvetést ezáltal pedig jogosultsági és támogathatósági feltételt is érint, valamint az alperes a támogatási kérelem teljes körű vizsgálata során a kivitelező, szállító kockázatosságát is mérlegeli.

[468] Ezen előírásokra figyelemmel az a tény, hogy a kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtásakor a szerződéseket nem kell csatolni, nem mentesíti az alól a kötelezettség alól, hogy a projektet az alperes által elfogadott tartalommal valósítsa meg.

[469] Felperes a kereseti kérelmében előadta, hogy a pályázat benyújtásakor a fejlesztési cél élelmiszerbolt megvalósítása volt és már akkor franchise-szerződés keretében történő, nagyobb áruházlánc rendszer szerinti beruházást képzelt el. Hivatkozott arra is felperes, hogy a franchise-szerződés keretében kapta meg azokat a műszaki és arculati elemeket, amitől a szerződés nem enged eltérést, tehát a pályázatuk esetében a beszerzésnek nem csak a projekt által meghatározott szabályoknak kellett megfelelnie, hanem a felperes franchise-partnere által elvárt követelményeket is biztosítani kellett.

[470] A felperes a támogatási kérelem benyújtásakor nem jelezte, hogy nagyobb áruházlánc rendszer szerinti beruházást képzelt el, valamint azt sem, hogy az eszközbeszerzés esetén egy esetleges franchise-partner által meghatározott szempontokat is figyelembe kellene vennie.

[471] A felperes 2022. június 28. napján megkötötte a franchise-szerződést, azonban ezt a projekt tartalmát érintő jelentős tényt alperes irányába csupán a módosítási kérelem benyújtásakor, annak indoklásaként jelezte.

[472] A felperes a módosítási igénye keretében sem jelezte, hogy a franchise-partner által elvárt követelmények a későbbiekben befolyásolhatják a projekt szakmai tartalmát, ideértve az eszközök típusát, paramétereit, szállítóját.

[473] A 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló alapvető szabályokat a Rendelet határozza meg. A támogatási kérelem benyújtásakor, a projekt megvalósítása és a fenntartási kötelezettség teljesítése során az egyéb kapcsolódó szerződéses rendelkezéseknek is kell megfelelni, ideértve a Felhívást, az Általános Útmutatót és az ÁSZF-t.

[474] A bíróság álláspontja szerint a franchise-partner által előírt feltételek nem írhatnak felül egyetlen, a támogatási jogviszonyra irányadó előírást sem. Ennek értelmében a kiemelten kockázatos szállító kiválasztása nyilvánvalóan nem indokolható a franchise-partner által előírt követelményekkel sem.

[475] Az is megállapítható, hogy a franchise-szerződés nem tartalmaz utalást arra, hogy mely gyártót kell kiválasztani, továbbá a külföldi cég1 gyártó esetén nem ismert olyan korlátozás miszerint Magyarországra közvetítő nélkül nem szállít, különös tekintettel arra, hogy a gyártó honlapján található referencia alapján (https://külföldi cég1) Magyarországra is szállított már eszközöket.

[476] Alperesi ellenkérelemben kifejtett és levezetett jogi érvelés, a hivatkozott jogszabályi, szerződéses, a pályázati rendelkezések, valamint a becsatolt dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy felperes projektje kockázatosnak minősült.

[477] Megállapítható ezenfelül az is, hogy felperes a bejelentési kötelezettségét is súlyosan megszegte azáltal, hogy nem jelentette be alperes irányába a jogszabályban és a szerződésben is rögzített határidőben a szállító vonatkozásában bekövetkezett változásokat.

[478] Megállapítható, hogy felperes többszörösen is szerződésszegést követett el, amelyekre figyelemmel alperes a szabálytalanság jogkövetkezményeként jogszerűen rendelte el a Támogatói Okirat visszavonását, valamint kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelését. A felperes több jogsértést is elkövetett a tárgyi ügyben, amelyek már egyenként is megalapoznák az elállás szankciójának jogszerűségét.

[479] A bíróság álláspontja szerint a felperes keresete nem megalapozott, ezért azt a bíróság elutasította.

[480] A bíróság a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján az alperesi perköltség viselésére. A bíróság az alperesi képviselő jogtanácsosi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdés c.) pontja alapján állapította meg.

Budapest, 2025. június 19.

Dr. Jakabosné dr. Németh Monika s.k. tanácselnök