Орган по защите данных Венгрии: передача персональных данных в административном производстве

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu

Ügyszám: NAIH-4094-1/2026.

Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]

(a továbbiakban: Kérelmező1) és az általa képviselt kiskorú gyermekei, […] (a továbbiakban: Kérelmező2) és […] (a továbbiakban: Kérelmező3) (a továbbiakban együtt:

Kérelmezők) – 2024.[…]-én előterjesztett és 2024. [...]-én teljessé vált – kérelmére lakcímadatuk jogsértő kezelése tárgyában a Budapest Főváros Kormányhivatala […]

Kerületi Hivatalával (székhelye: 1181 Budapest, Városház u. 16., a továbbiakban:

Kérelmezett) szemben 2024. […]-én indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság a Kérelmezők kérelmének helyt ad, és a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) 5. cikk (1) bekezdés c)

pontjának és a 6. cikk (1) bekezdésének a Kérelmezők lakcím adatának az idéző végzésben feltüntetésével és továbbításával történt megsértése miatt elmarasztalja a Kérelmezettet.

II. A Hatóság az I. pontban megállapított jogsértésekre tekintettel hivatalból

1. utasítja a Kérelmezettet, hogy adatkezelési műveleteit hozza összhangba a GDPR rendelkezéseivel, akként, hogy belső szabályozót alkot az általa hozott döntésekre vonatkozóan az ügyfél-azonosításhoz szükséges minimális személyes adattartalom meghatározására.

A határozat II.1. pontjában előírt kötelezettség teljesítését a Kérelmezettnek a jelen határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltét követő 30 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.

Az eljárásban eljárási költség nem merült fel.

A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak.1 A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozig-hatarozat-birosagi-felulvizsgalata

I N D O K O L Á S

I. A k é r e l e m é s a z e l j á r á s m e n e t e (1) Kérelmező1 – maga és kiskorú gyermekei nevében – a Hatósághoz 2024. [...]-én érkezett beadványában adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kérte, hivatkozással arra, hogy a Kérelmezett jogosulatlanul és szükségtelenül továbbította lakcímadatukat a nagyszülői kapcsolattartás rendezése tárgyában a Kérelmező1 édesapja kérelmére a Kérelmezett előtt […] számon 2024. […] napján indult hatósági eljárásban (a továbbiakban: alapügy vagy alapeljárás).

(2) Kérelmező1 előadta, hogy édesapjával több, mint tíz éve megszakította a kapcsolatot, ezért családját, lakcímüket a sérelmezett adatkezelést eredményező eljárást megelőzően nem ismerte. Édesapja 2024. […]-ban kérelemmel fordult Budapest Főváros Kormányhivatala [...] Kerületi Hivatalához (a továbbiakban: Kerületi Hivatal) azzal, hogy unokáival szeretne kapcsolatot tartani, mely kérelmet a Kerületi Hivatal illetékesség hiánya miatt – a lakcímük feltüntetése nélkül – áttett a lakcímük alapján illetékességgel rendelkező Kérelmezetthez.

(3) Kérelmező1 ismertette, hogy az áttételt követően a Kérelmezett az alapeljárás indításáról szóló értesítéssel egyidejűleg ügyfelekként egyezségi tárgyalásra idézte őt és házastársát, illetőleg az édesapját, az idézésben feltüntetve lakcímadatukat is, mely így ismertté vált az édesapja előtt.

(4) Kérelmező1 sérelmezte, hogy az alapeljárásban nem volt lehetősége a jogosulatlan adattovábbítást eredményező idézés kiküldése előtt ügyféli jogait gyakorolva zárt adatkezelés iránti kérelmet előterjeszteni, továbbá, hogy a Kérelmezett jogosulatlanul és szükségtelenül tüntette fel lakcímadatukat az idéző végzésben. Kiemelte, hogy az ilyen jellegű adatkezelés – amellett, hogy egy gyerekvédelmi eljárásban súlyos következménnyel járhat – kiüresíti a zárt adatkezelés lehetőségét biztosító jogszabályi rendelkezéseket, ezért szeretné, ha a jövőben ilyen mással már nem fordulhatna elő.

(5) Kérelmező1 a fentiek miatt a Hatóságtól a jogsértés megállapítását, a jogsértést megállapító határozat közzétételét, a Kérelmezett hasonló jogsértéstől való jövőbeli eltiltását és bírság kiszabását kérte.

(6) Kérelmező1 kérelmének alátámasztására a Kérelmezett […] számon, 2024. [...]-án kelt, az édesapjának küldött idéző végzését, valamint – a Hatóság hiánypótlási felhívására – a törvényes képviselői joga igazolására Kérelmező2 és Kérelmező3 születési anyakönyvi kivonatát csatolta.

(7) A Hatóság előtt a Kérelmezettel szemben a fenti kérelem alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdés alapján adatvédelmi hatósági eljárást indult a Kérelmezők lakcímadatának az idéző végzésben történő feltüntetése és továbbítása tárgyában.

(8) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében a NAIH-[…]/2024. számon, 2024. […]-án kelt végzésével felhívta a Kérelmezettet, hogy – állításait dokumentumokkal igazolva – adjon írásbeli tájékoztatást a Kérelmezőkkel kapcsolatos adatkezeléséről, kitérve minden olyan tényre és körülményre, amelynek az eljárás szempontjából jelentősége lehet.

(9) A Kérelmezett a Hatóság fenti felhívására 2024. [...]-án előterjesztett nyilatkozatában (NAIH-…/2024.) vitatta, hogy a Kérelmezők adatait jogszerűtlenül kezelte volna, hivatkozással arra, hogy ezen személyes adatok kezelésére a hatásköri jogszabályok, illetőleg az ügytípusra irányadó jogszabályi rendelkezések [ld: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)] alapján jogosult, azok megismerése, kezelése szükségszerű a gyerekvédelmi hatósági eljárásban eljáró hatóság számára, az adattovábbítás tekintetében pedig arra hivatkozott, hogy az eljárás tárgyára tekintettel az idézésben feltüntette mindazon adatokat, amelyek az ügy szempontjából relevánsak, felhívva e körben a Gyer. 29/A. § (5) bekezdését, a (6) bekezdés b) és c) pontját, valamint (7) bekezdését, mely rendelkezések a kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott gyámhatósági döntés tartalmi elemei közül a gyermek (és személyes okmányai, ruházata stb,) átadása és visszaadása helyének, idejének, módjának, az ebben közreműködő személy megnevezésének, illetőleg felügyelt kapcsolattartás esetében a kapcsolattartás helyszínének, gyakoriságának meghatározását, illetőleg annak megjelölését követelik meg az eljáró hatóságtól, hogy a kapcsolattartásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte, tanácsadása mellett, vagy anélkül kerülhet sor.

(10) A Kérelmezett a fentiekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a gyermekek és szüleik lakóhelye a felügyelt kapcsolattartás esetén az annak helyszínét biztosító intézmény illetékességét is meghatározza, hiszen azt csak az illetékességgel rendelkező gyermekjóléti központ biztosíthatja, ezen, a nagyszülői kapcsolattartás rendezése során hozott döntést megalapozó releváns információkat pedig valamennyi, az ügyben érdekelt ügyfélnek tudnia kell ahhoz, hogy álláspontját kialakíthassa, kérelmét pontosíthassa, illetőleg, hogy az ügyben érdemi nyilatkozatot tudjon tenni.

(11) A Kérelmezett nyilatkozatában továbbá elismerte egyfelől, hogy Kérelmező1 édesapja (a továbbiakban: Anyai Nagyszülő) az egyezségi tárgyalásra szóló idézésből szerzett tudomást a Kérelmezők lakcímadatáról, mivel a Kerületi Hivatal áttételt elrendelő végzése azt nem tartalmazta, másfelől azt is, hogy a Kérelmezők sem a kérelem beérkezéséről, sem annak áttételéről nem kaptak a Kerületi Hivataltól értesítést, mivel az eljárás nem jutott el odáig, hogy a hatóság az ellenérdekű ügyfeleket az eljárás indulásáról értesítse, ezáltal a jelen ügy Kérelmezőinek nem volt lehetőségük az addig keletkezett iratok (értsd: a nagyszülői kapcsolattartás iránti kérelem) megismerésére sem. Nyilatkozott arról, hogy az áttett kérelem beérkezését követően a Kérelmező1-nek és Kérelmező1 házastársának küldött eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg idézte is ezen személyeket az egyezségi tárgyalásra, amelyre ezen végzéssekkel egyidejűleg értelemszerűen az alapügy kérelmezőjének, azaz az Anyai Nagyszülőnek is küldött idézést, benne az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § szerinti kötelező elemek – az ügyfelek azonosításához szükséges azonosító adatok feltüntetésével, így abban a Kérelmezők lakcímadata a jelen döntés (9) és (10) bekezdésében előadott érvelésen túl, emiatt is szükségképpen szerepelt.

(12) A Kérelmezett előadta továbbá, hogy Kérelmező1 az eljárás során megtartott tárgyaláson jelezte először számára azt, hogy az Anyai Nagyszülővel való kapcsolata konfliktusos, ezért nem adta meg korábban számára a lakcímüket, személyes adataik zárt kezelését sem az eljárásról való értesülés, sem az eljárás további szakaszában nem kérte, és az eljárás során előadott ügyféli nyilatkozatokra tekintettel hivatalból sem tartotta indokoltnak a gyerekek lakcímadatának zártan kezelését, tekintettel arra, hogy a nagyszülői kapcsolattartás szabályozása során elengedhetetlen tisztázni azt, hogy az érintett gyerekek és nagyszülő milyen távolságban laknak egymástól a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, időpontjáról való döntés meghozatala érdekében. Erre figyelemmel hangsúlyozta azt is, hogy – bár arra a sérelemmel érintett eljárásban nem került sor, mivel a nagyszülő eleve felügyelt kapcsolattartást kért – egy ilyen eljárásban alapkérdés az ügyfelek (szülők, gyerekek, nagyszülők) személyes élet- és lakókörülményeinek tisztázása, az adott lakóhelyen környezettanulmány készítése.

(13) A Kérelmezett a zárt adatkezelés hivatalbóli elrendelése mellőzésével kapcsolatban hivatkozott továbbá arra is, hogy bár a Gyvt. és a Gyer. is tartalmaz zárt adatkezelést előíró rendelkezéseket (melyek közül a Gyvt. 17.§-át, 136. §-át, illetve a Gyer. 8/C. §-át nevesítette konkrétan), azonban azok alapján sem tartotta indokoltnak a gyermekek adatait zártan kezelni, tekintettel arra, hogy a kérelmező Anyai Nagyszülő részéről a gyermekeket ért bántalmazásról, súlyos veszélyeztetésről jelzés hozzá nem érkezett, és azt alátámasztó irat sem állt rendelkezésére.

(14) A Kérelmezett nyilatkozatához az alapeljárásban keletkezett iratok közül az alábbiakat csatolta: - […] sz. [a Kerületi Hivatal áttételt elrendelő végzése, (kelte: 2024.[...], Kérelmezetthez érkezett: 2024. […]) és annak mellékletei: a Kérelmezőknek és Kérelmező1 házastársának, valamint az Anyai Nagyszülőnek a személyiadatés lakcímnyilvántartásból 2024. […]-én lekért részletes adatai, valamint az annak alapjául […] sz. [kelte: 2024. [...] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1-nek]; - […] sz. [kelte: 2024. […] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1 házastársának]; - […] sz. [kelte: 2024. [...] értesítés eljárás indításáról és idézés egyezségi tárgyalásra Kérelmező1 édesapjának]; - […] sz. [kelte: 2024. […], jegyzőkönyv egyezségi tárgyalásról]; - Kérelmező1 2024. [...]-án e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványa [tényállás tisztázása körében tett észrevételek és indítványok]; - […]/2024. [kelte: 2024. […], a nagyszülői kapcsolattartási kérelemnek helyt adó határozat].

(16) A Hatóság fenti felhívására Kérelmező1 és a Kérelmezett egyaránt 2024. [...]-án előterjesztett beadványokban válaszoltak.

(17) A Kérelmezett beadványában (NAIH-[…]2024.) korábbi nyilatkozatát fenntartva hangsúlyozta, hogy a kapcsolattartással összefüggő ügyekben hozott döntések tekintetében az Ákr. 81. §-a és a Gyer. 29. §-a mellett a Gyer. 29/A. §-a is rendelkezik kötelező tartalmi elemekről, amelyet figyelembe vesz döntései során, s amelynek jelentőségét a gyámhatóság tevékenységét törvényességi ellenőrzés keretében rendszeresen vizsgáló Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség is hangsúlyozott, jelezve, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól eltérő vagy nem pontos adatok feltüntetése egyfelől ügyészi jelzést, másfelől a döntés kijavításának kötelezettségét vonja maga után.

(18) A Kérelmezett a zárt adatkezelés vonatkozásában megismételve korábbi érvelését kifejtette, hogy a már korábban is hivatkozott jogszabályi rendelkezések egyértelműen kijelölik a hatóság számára, hogy mikor kell a zárt adatkezelést elrendelni, ugyanakkor a kapcsolattartási ügyek (így a nagyszülői kapcsolattartás) bár gyámhatósági hatáskörbe tartoznak, a Gyer. szerint nem gyermekvédelmi eljárásnak minősülnek, vonatkozásukban pedig sem az Ákr., sem a Gyvt., ill. a Gyer. nem ad világos szabályozást arra nézve, hogy a kérelem beérkezésekor kell-e vagy egyébként – kérelem hiányában hivatalból – milyen esetben indokolt az ügyfelekre vonatkozó adatok bármely részét, így a lakcím-adatokat is zártan kezelni, ráadásul még ha van is kérelem, abból sok esetben ki sem derülnek a jogszabályokban nevesített körülmények, hiszen a kérelmező ügyfélnek nem érdeke, hogy azokat a hatóság megismerje. Mindezek mellett fenntartotta álláspontját, miszerint a hatóságra vonatkozó alapelvek és eljárási szabályok megtartása mellett az ügyben nem volt indokolt hivatalból elrendelni az érintett kiskorúak és törvényes képviselőik személyes adatainak zárt kezelését, így eljárása jogszerű volt.

(19) Kérelmező1 a beadványában (NAIH-[…]/2024.) eredeti kérelmük fenntartása mellett hangsúlyozta, hogy lakcímük közlése sem szükséges, sem arányos intézkedés nem volt a Kérelmezett részéről, és azt a Kérelmezett által hivatkozott jogszabályhelyek sem támasztják alá. Rámutatott arra, hogy a Kérelmezett számára már a nagyszülői kapcsolattartás iránti kérelemből nyilvánvaló kellett, hogy legyen, hogy az Anyai Nagyszülő – nyilvánvalóan okkal – nem ismeri lakcímüket, továbbá arra is, hogy a Kerületi Hivatal meg tudta oldani az illetékesség kérdését és az ügy áttételét anélkül, hogy lakcímüket a kérelmező Anyai Nagyszülő előtt felfedte volna. Leírta, hogy mihelyt megkapták az idéző végzést, telefonon kereste a Kérelmezettet és tiltakozott nála a lakcímük közlése miatt, ugyanakkor – amellett, hogy észszerű választ a tiltakozására nem kapott – nyilvánvalóan tehetetlen volt ebben a helyzetben és a zárt adatkezelés iránti kérelem benyújtása is okafogyottá vált számukra. Kifejtette, hogy a Kérelmezett tévúton jár azzal az érvelésével, miszerint a kapcsolattartás szabályozása érdekében szükséges a felek közötti távolság, s ezáltal a felek lakcímének pontos megjelölése. Egyfelől azért, mert esetükben csakis felügyelt kapcsolattartás jöhetett szóba, amelynél tudomása szerint nem a távolság határozza meg az illetékességet, másfelől bármely távolság, illetékesség meghatározásához elegendő a lakóhely szerinti kerület megjelölése is. Kiemelte, hogy állítása helyességét a Fővárosi Törvényszék […]/2024. számú, a 2024. […]-én tartott tárgyaláson kihirdetett – ám kézhez még nem kapott – ítélete is alátámasztja, mellyel a bíróság a Kérelmezett ügydöntő határozatát megsemmisítette és a Kérelmezettet új eljárásra utasította.

(20) A végzésre a Kérelmező1 által adott észrevétel (NAIH-[…]/2024.) alapján felmerült kérdés tisztázása érdekében a Hatóság az Ákr. 62. § (1) bekezdése, a 63. §-a és a 65. § (1)- (2) bekezdése alapján a NAIH-[…]/2025. sz. végzésében nyilatkozattételre, illetve iratok becsatolására hívta fel a Kérelmezettet. A Kérelmezett a felhívásban foglaltakat nem teljesítette, arra a […]/2025. számú végzésével kibocsátott, 2025. […]-én előterjesztett megkereséssel (NAIH-[…]/2025.) reagált, tájékoztatást kérve arról, hogy a bekért iratokat milyen célból, milyen jogszabályra hivatkozással kéri megküldeni, illetőleg, hogy azokat miért nem a Kérelmezőktől kéri be a Hatóság.

(21) A Hatóság a megkeresésre a NAIH-[...]/2025. számú végzésével 2025. [...]-án ismételten felhívta a Kérelmezettet a NAIH-[...]/2025. számú végzésében foglaltak teljesítésére, melyet a Kérelmezett 2025. [...]-én letöltött és annak a 2025. […]-én előterjesztett, NAIH-[...]/2025. számú beadványával tett eleget, becsatolva Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztályának a Fővárosi Törvényszék 2024. […] napján kelt ... számú ítéletét (a továbbiakban: Ítélet) a Kérelmezettnek megküldő levelét, az Ítéletet, valamint az új eljárásban hozott, 2025. [...] napján végleges határozatát ([…]/2025.), és az azt – a felek kérésére – módosító […]/2025. számú határozatát.

I I. T é n y á l l á s

(22) A Hatóság a kérelem és a fentiekben bemutatott bizonyítási eljárás keretében beszerzett bizonyítékok alapján az alábbi – releváns – tényállást állapította meg.

(23) Az Anyai Nagyszülő 2024. [...]-án kelt levelében nagyszülői kapcsolattartás iránti kérelmet terjesztett elő a Kerületi Hivatalhoz. A kapcsolattartási kérelem szerint az Anyai Nagyszülő és a Kérelmező1 között a kapcsolat 10 éve megszakadt, Kérelmező1 nem áll szóba az Anyai Nagyszülővel, így az nem ismeri az időközben született […], illetve […] éves unokáit (vagyis Kérelmező2-őt és Kérelmező3-at), mint ahogyan a Kérelmezők lakcíme sem ismert számára.

(24) A Kerületi Hivatal a kérelem beérkezése napján (2024. [...]) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján megállapította illetékessége hiányát, és a kérelmet az illetékességgel rendelkező Kérelmezetthez tette át. Az áttételt elrendelő végzése a jelen ügy Kérelmezőinek lakcímadatát – mely a Kérelmezett illetékességét meghatározta – nem tartalmazta. A Kerületi Hivatal az áttételről a Kérelmezettet és az alapeljárás kérelmezőjét, vagyis az Anyai Nagyszülőt értesítette. A Kerületi Hivatal tehát nem közölte a Kérelmezők lakcímadatát az Anyai Nagyszülővel.

(25) A Kérelmezett a hozzá 2024. […]-án érkezett, áttett kapcsolattartási kérelem alapján 2024. […]-án kelt végzéseivel ([…]/2024., […]/2024. és […]2024.) 2024. [...]-ára egyezségi tárgyalást tűzött ki, amelyre ügyfélként idézte Kérelmező1-et, Kérelmező1 házastársát, illetőleg az Anyai Nagyszülőt. Az idéző végzésekben értesítette egyidejűleg Kérelmező1-et és Kérelmező1 házastársát arról, hogy az Anyai Nagyszülő kérelme alapján nagyszülői kapcsolattartás rendezése tárgyában 2024. [...]-án eljárás indult. Az idéző végzések mindegyike tartalmazza Kérelmezők lakcímadatát, ugyanakkor az Anyai Nagyszülő lakcímadatát a Kérelmező1-nek, illetőleg Kérelmező1 házastársának küldött végzések nem tartalmazzák. A Kérelmezett tehát közölte a Kérelmezők lakcímadatát az Anyai Nagyszülővel, míg az Anyai Nagyszülő lakcímadatát nem közölte a Kérelmezőkkel.

(26) A Kérelmezettnek a nagyszülői kapcsolattartás iránti hatósági eljárásban hozott érdemi döntése ellen Kérelmező1 és házastársa keresettel éltek. A kereset a Kérelmezett adatkezelését érintő eljárási jogszabálysértésre vonatkozó kérelmet nem tartalmazott, abban Kérelmező1 és házastársa az alaphatározat felülvizsgálatát a Kérelmezett tényállástisztázási hiányosságára és okszerűtlen mérlegelésére hivatkozva kérték. A keresetet a Fővárosi Törvényszék alaposnak találta, ezért az alaphatározatot megsemmisítette és a Kérelmezettet új eljárás lefolytatására utasította, és ítéletében – a Kérelmezett által jogszerűen mellőzött nagyszülői környezettanulmányra irányuló indítvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy az ügyben kizárólag felügyelt kapcsolattartás elrendelésére kerülhetett sor. Az új eljárásban hozott végleges érdemi döntésben a Kérelmezett a nagyszülői kapcsolattartást a gyermekek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén felügyelt kapcsolattartás keretében szabályozta, melynek helyszínét a felek kérésére a Kérelmezők költözésére tekintettel a gyermekek tartózkodási helye szerinti illetékes gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletére módosította. A módosító határozat a Kérelmezők lakóhelyét igen, a tartózkodási hely címadatát (a településnév kivételével) nem tartalmazza.

I I I. A l k a l m a z o t t j o g s z a b á l y o k (27) Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni.

(28) Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(29) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

(30) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint adatkezelésnek minősül a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

(31) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

(32) A GDPR 5. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). (2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

(34) A GDPR 77. cikk (1) bekezdése szerint az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(35) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.

(36) Az Infotv. 61. § (2)-(5) bekezdése szerint: 61. § (2) a Hatóság elrendelheti határozatának – az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a) a határozat személyek széles körét érinti, b) azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy c) a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja. (3) A Hatóság eljárásában figyelmeztetés alkalmazása kizárt, ha a Hatóság a mérlegelésére vonatkozó előírások alapján bírság kiszabásának szükségességét állapítja meg.

(37) A GDPR 58. cikk (2) bekezdés szerint a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;

(38) Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése értelmében az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

(39) Az adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

(40) Az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.

(41) Az Ákr. 17. §-a szerint a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.

(42) Az Ákr. 35. § (1) bekezdése alapján a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.

(43) Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

(44) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló

2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetköziszerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet.

(45) A Dáptv. 19. § (5) bekezdése szerint, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

(47) Az Ákr. 27. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. (2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. (3) A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(48) Az Ákr. 28. § (1) bekezdése alapján a hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél illetve az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha a) őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti, vagy b) ugyanazon tényállás alapján a jogerősen vagy véglegesen lezárt, vagy párhuzamosan zajló és a hatóság előtt ismert más bírósági vagy hatósági eljárásban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője adatainak zárt kezelését rendelték el.

(49) A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:179. § (1)

bekezdése alapján a kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.

(50) A Gyvt. 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal.

Ugyanezen szakasz (2a) bekezdése szerint a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

(51) A Gyer. 8/C. § (2) bekezdése alapján a gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítja az ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe való betekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.

(52) Gyer. 28. § (1) bekezdése alapján a gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(53) A Gyer. 29. § (1) bekezdése szerint a gyámhivatal vita esetében – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. 4:181. § (1) vagy (4) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.

(54) A Gyer. 29/A. § (1) bekezdése alapján a gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban tárgyalás megtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségével törekszik rendezni. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint egyezség hiányában a gyámhivatal – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt.

(55) A Gyer. 29/A. § (6) bekezdése szerint a kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelét, b) a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját, c) – erre irányuló kérelem esetén – a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében a 29. § (5) bekezdése szerint közreműködő személy megnevezését, (56) A Gyer. 29/A (7) bekezdése szerint a gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.

(57) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) szerint

4. § (1) A polgárt a) természetes személyazonosító adataival, b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal (a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani.

(2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni. (4) Természetes személyazonosító adat a polgár a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye, c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve.

I V. D ö n t é s

(58) Az eljárásban a Kérelmezők azt sérelmezték, hogy a Kérelmezett az általa nagyszülői kapcsolattartás rendezése tárgyában folytatott hatósági eljárásban szükségtelenül és jogosulatlanul közölte az addig a Kérelmező1 és házastársa által az Anyai Nagyszülő előtt eltitkolt lakcímadatukat az alapügy kérelmezőjével, az Anyai Nagyszülővel, ráadásul akként, hogy nem biztosította számukra a zárt adatkezelés kérelmezésének lehetőségét sem, hiszen az eljárás megindulásáról tájékoztató és egyben az egyezségi tárgyalásra idéző egyebekben első – kimenő irataiban már – jogosulatlanul – feltüntette a sérelemmel érintett személyes adatot, amellyel álláspontjuk szerint jogszerűtlen adattovábbítás valósult meg.

(59) A lakcímadat a GDPR 4. cikk 1. pontja értelmében személyes adatnak, annak harmadik személy számára történő továbbítása pedig a GDPR 4. cikk 2. pontja szerint adatkezelésnek minősül.

(60) Az eljárásban nem volt vitatott az, hogy a feltételezett jogsértő adatkezelési művelettel kapcsolatban a GDPR 4. cikk 7. pontjával összhangban a Kérelmezett tekinthető adatkezelőnek, ahogyan az sem, hogy a Kérelmezett a Kérelmezők személyes adatainak így lakcímük – kezelésére egyebekben – törvény alapján – jogosult, illetőleg, hogy a sérelmezett adatközlés a Kérelmezett által ténylegesen megvalósult. A Kérelmezetti adatkezelés vonatkozásában ugyanakkor a kérelemhez kötöttség elvének megfelelően a Hatóság az eljárása során kizárólag azt vizsgálta, hogy jogszerű volt-e a Kérelmezők lakcímadatának az Anyai Nagyszülő számára megküldött idéző végzésben való feltüntetése és továbbítása.

(61) Az adatkezelés jogszerűségének alapvető feltétele a megfelelő jogalap megléte. Az adatkezelés vonatkozásában alkalmazható jogalapokat a GDPR 6. cikk (1) bekezdése határozza meg, ezek közül kell az adatkezelőnek megválasztania minden egyes adatkezelése, adatkezelési művelete vonatkozásában azt az egyet, amelyet alkalmaznia kell az adatkezelés jogszerűsége érdekében. Ez a rendelkezés tehát azt kívánja meg az adatkezelőtől, hogy már az adatkezelés megkezdése előtt mérlegelje, hogy mely jogalap lesz a legmegfelelőbb a különféle adatkezelési műveletek tekintetében, és – az elszámoltathatóság elvével összhangban a jogszerűség igazolása érdekében dokumentálnia is kell azt, hogy mely jogalapot alkalmazza az egyes adatkezeléseire. Az azonban, hogy az adatkezelő az adott személyes adat megismerésére, nyilvántartására megfelelő jogalappal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy ugyanezen jogalap alapján az adat valamely döntésben való feltüntetése, illetőleg továbbítása is szükséges, és ezáltal jogszerű lesz. Az adatkezelés jogszerűsége megköveteli azt is, hogy az adatkezelő az ez utóbbi adatkezelési műveletekre is megfelelő jogalappal rendelkezzen.

(62) A Kérelmezett a kérelmezői lakcímadatoknak az idéző végzésben történt feltüntetése, illetőleg annak közlése kapcsán arra hivatkozott, hogy a kapcsolattartás rendezése tárgyában indult hatósági eljárásokban az ügyfelek lakcímadata mind általánosságban (pl. az illetékesség megállapításához, továbbá az Ákr. 81. §-a szerinti kötelező döntési elemként, mint az ügyfél azonosításához szükséges adat), mind specifikusan (pl. a kapcsolattartás helyének kijelölésében az ügyfelek lakóhelye közötti távolság kérdésében) meghatározó szerepet játszik, annak feltüntetése az iratokban kötelező tartalmi elem, ismerete az ellenérdekű ügyfelek számára is elengedhetetlen, hiszen annak – mint a döntést megalapozó releváns információnak – pontos ismerete nélkül nem tudnak az eljárás során megalapozott érdemi nyilatkozatot tenni.

(63) A Hatóság nem vitatja, hogy a gyámhatóság jogosult az ügyféli lakcímadatok megismerésére, kezelésére, ahogyan azt sem, hogy annak az eljáró hatóság illetékessége meghatározásán túl egyéb, a Kérelmezett által felhívott rendelkezések kapcsán az érdemi döntést befolyásoló tényezőként jelentősége van egy gyámhatósági eljárásban és egyetért azzal, hogy a döntésekben szereplő adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lennie, valamint azzal is, hogy elengedhetetlen, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a hatóság döntését megalapozó releváns információkkal.

(64) A Hatóság rögzíti ugyanakkor, hogy a Kérelmezett által felhívott rendelkezések egyike sem követeli meg azt a hatóságtól, hogy az ügyben felmerülő valamennyi releváns adatot valamennyi döntésében feltüntessen, illetőleg valamennyi ügyfél számára továbbítson. Az Ákr. 81. § (1) bekezdése az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges adatok feltüntetését kívánja meg a döntés tartalmi elemei között, a lakcímadatot külön nem nevesíti. A Hatóság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságoknak az Ákr.-en és az ügyre irányadó egyéb jogszabályokon túl a GDPR előírásait is figyelembe kell venniük, így a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja – vagyis az adattakarékosság elve – alapján ügyelniük kell arra is, hogy az ügyfél-azonosításhoz a lehető legkevesebb személyes adat szerepeljen a döntésben, ahogyan ezen értelmezést az Ákr. 81. §-hoz fűzött Nagykommentár is megerősíti. Kiemelendő, hogy az adattakarékosság elve a lehető legszűkebb körű személyes adat megjelölését kívánja az eljáró hatóságtól, akkor is, ha az eljárás során a zárt adatkezelés elrendelésére sem kérelem alapján, sem hivatalból nem kerül sor.

(66) Azzal a Kérelmezetti érveléssel kapcsolatban, miszerint a lakcímadat az alapügy típusából fakadóan kötelező tartalmi eleme a gyámhatósági döntéseknek, a Hatóság szintén arra az álláspontra jutott, hogy a kapcsolattartási ügyekben az eljáró hatóság számára kétségkívül kiemelt jelentőséggel bíró, a kiskorúakra, ill. szüleikre vonatkozó lakcímadat feltüntetése nem szükségszerű, és nem is lényeges kötelező tartalmi eleme az eljárásban első intézkedésként kibocsátott eljárási döntéseknek, erre a Kérelmezett által felhívott jogszabályi rendelkezésekből nem lehet következtetni.

(67) Jelen esetben a Kérelmezők lakcímadatának feltüntetésére rögtön az eljárás induláskor kibocsátott idéző végzésekben került sor. Az eljárás indulásakor a gyámhatóság ezen lépésével még az ellenérdekű felek közötti egyezség létrehozásának megkísérlését és a tényállás tisztázását célozta, így a lakcímadat ekkor még nem az érdemi döntéshez figyelembe vett körülményként jelenik meg, ezáltal nincs jelentősége a másik fél álláspontjának kialakítása szempontjából. A Kérelmezett által felhívott rendelkezések közül a gyermek kapcsolattartás keretében történő átadása, visszaadása helyének, illetőleg a kapcsolattartás helyszínének meghatározása körében lehet jelentősége a lakcímadatnak, jelen esetben ennek szükségessége az első, egyezségi tárgyalásra történő idézésben azonban nem igazolt.

(68) A lakcím illetékességet meghatározó szerepe kapcsán a Hatóság álláspontja szerint – a pontos jogszabályhely megjelölésével – egy eljárási döntésben, így a jelen vizsgált idéző végzésben is elegendő arra utalni, hogy a Kérelmezett az érintett gyermekek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének lakóhelye alapján illetékes hatóságként jár el, ahogyan arról jelen esetben a Kerületi Hatóság az áttételt elrendelő végzésével egyebekben már tájékoztatta az Anyai Nagyszülőt, emellett az adattakarékosság elvének megfelelően ahhoz nem szükséges a pontos – a település nevénél, illetve a főváros kerületénél részletesebb lakcímadat feltüntetése az ellenérdekű félnek küldött döntésben.

(69) Jelen esetben az Anyai Nagyszülőnek szóló idéző végzésben az ügy és az ügyfelek azonosításához – az adattakarékosság elvének megfelelően – a Hatóság álláspontja szerint elegendő lett volna a felek nevének és az Anyai Nagyszülő által már egyebekben is ismert, a Szaztv. szerinti természetes személyazonosító adatok valamelyikének feltüntetése (kézenfekvő választás lett volna e tekintetben például az anyja neve adat), különös tekintettel arra is, hogy az ellenérdekű felek eljárásról való értesítésére az idézéssel egyidejűleg került sor, így a Kérelmezőknek azt megelőzően nem volt lehetőségük az Anyai Nagyszülő által korábban nem ismert lakcímadat zárt kezelését kérni, vagy olyan körülményt előadni, amelynek fennállása esetén felmerül a zárt adatkezelés hivatalbóli elrendelésének kérdése.

(70) A Hatóság álláspontja szerint továbbá az Ákr. 81. §-a megfelelő jogalap lehet az ügyféli lakcímadat döntésben való feltüntetéséhez, és így az ügyfélazonosításhoz szükséges adatokon túlmutató adatfeltüntetés „legfeljebb” az adattakarékosság elvébe ütközik, a döntés közlése kapcsán – amennyiben azt nem csupán az érintettel, hanem az ellenérdekű ügyféllel is közlik – ugyanakkor felmerülhet nem csupán az előbb felhívott alapelv, hanem a jogalap hiánya miatti sérelem kérdése is, lévén az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelni a jogszerűség követelményének.

(71) A Hatóság megjegyzi, hogy pontosan az ügy tárgya, a kapcsolattartás rendezése kiemelt figyelmet kíván az eljáró gyámhatóságtól annak tekintetében, hogy az ellenérdekű ügyfelekkel milyen személyes adatot közöl, különösen akkor, ha – mint jelen esetben is már magából a kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy a felek között a kapcsolat megszakadt, a kapcsolattartás rendezésében érintett ellenérdekű fél „nem áll szóba” a kapcsolattartás kérelmezőjével, adott esetben nem ismerik egymás lakcímét, sőt jelen esetben az Anyai Nagyszülő a saját lánya családját, így a kapcsolattartással érintett gyermekeket sem. A Hatóság rámutat arra is, hogy maga a kapcsolattartás hatósági rendezésének intézménye vetíti elő azt, hogy az eljárásban érintett felek között konfliktusos a viszony, hiszen ellenkező esetben nem lenne szükség a hatóság eljárására. Erre figyelemmel a Hatóság álláspontja szerint a hatósági döntésekben feltüntetett személyes adatok, így a lakcím megismerhetővé tétele nem pusztán annak mentén döntendő el, hogy arra nézve érkezett-e zárt adatkezelés iránti kérelem, vagy merült-e fel annak hivatalbóli elrendelésére okot adó körülmény.

(72) Az előzőek figyelembevételével az a tény, hogy az alapügyben nem került sor zárt adatkezelés iránti kérelem benyújtására, vagy a kapcsolattartás iránti kérelemből további, a zárt adatkezelés hivatalbóli elrendelésére okot adó körülmény nem derül ki (annak is köszönhetően, hogy a kapcsolattartást kérőnek nem érdeke, hogy ilyenről beszámoljon, ahogyan erre a Kérelmezett maga is rámutatott), alapvetően sem jelentheti azt, hogy akkor a kiskorúak, ill. a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) lakcíme megfontolás nélkül közölhető a kapcsolattartást kérővel, főként nem oly módon, hogy csak az egyik ügyféli oldal vonatkozásában közli a lakcímet a gyámhatóság, míg a másik ügyfél lakcíméről hallgat. Amennyiben pedig a zárt adatkezelés iránti kérelem benyújtására, illetőleg az arra okot adó körülményekre való esetleges hivatkozásra eleve sor sem kerülhet amiatt, hogy az eljáró gyámhatóság a saját intézkedésével a zárt adatkezelés iránti kérelem benyújtását okafogyottá tette, illetőleg nem biztosított lehetőséget arra sem, hogy a Kérelmezők a hivatalból figyelembe veendő, esetlegesen fennálló ilyen körülményekre hivatkozhassanak, akkor a Hatóság álláspontja szerint kifejezetten visszatetsző ezek elmaradására hivatkozni. Erre figyelemmel az a Kérelmezetti védekezés, hogy a Kérelmezők lakcímadatának közlése jogszerű volt, mert nem kérték az eljárás folyamán a zárt adatkezelést, sem az eljárásról való értesülésükkor, sem később, illetőleg arra, hogy egyéb a zárt adatkezelés körében hivatalból figyelembe veendő körülményre sem hivatkoztak, annak fényében, hogy a Kérelmezett maga is elismeri, hogy erre lehetőségük sem volt, mert az eljárásról szóló értesítés kiküldésével egyidejűleg közölt idéző végzéssel már ő maga közölte az Anyai Nagyszülővel az általa addig nem ismert lakcímadatot, nem foghat helyt.

(73) A Hatóság az alapeljárás során hozott ítélet kapcsán továbbá megjegyzi, hogy az Ítélet bár arra nem tér ki, hogy a lakcímadat feltüntetése szükséges-e egy eljárási döntésben, ugyanakkor azt kimondja, hogy az alapügyben csak a felügyelt kapcsolattartásról való döntés jöhetett szóba. A Hatóság álláspontja szerint erre figyelemmel a Kérelmezettnek a gyermekek lakcímadatát az érdemi döntéshez a kapcsolattartás helyszínéül kijelölendő intézmény illetékessége szempontjából – hivatalból – kellett figyelembe vennie, a gyermekek lakcímadatának az Anyai Nagyszülővel való közlésének szükségessége ezért eleve kérdésként sem merülhetett volna fel, és az nem bírt relevanciával az Anyai Nagyszülő ügyféli nyilatkozattételi jogával kapcsolatban sem.

(74) Tekintve, hogy a Kérelmezett maga is arra hivatkozott már az alaphatározatában, hogy az alapügyben felügyelt kapcsolattartásról kellett döntenie, a gyermekek lakcímadatának az eljárás során hozott döntésekben való feltüntetése szükségességének igazolására előadott érvelése – bár más ügyekben helytálló lehet – jelen esetben nem adekvát. Megjegyzendő továbbá, hogy a Kérelmezett jóllehet azzal érvelt, hogy a saját illetékessége meghatározásához szükséges volt az érintett lakcímadatnak az idézésben történő feltüntetése, a megismételt eljárásban hozott érdemi döntésnek a kérelmezők költözése miatti illetékességváltozás okán történő módosításakor a kapcsolattartási helyszín kijelölésénél az illetékesség meghatározásához elegendőnek ítélte a tartózkodási hely adat településszintű megjelölését és mellőzte a gyermekek pontos és teljes tartózkodási hely cím adatának feltüntetését.

(75) A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezettnek az eljárás során nem sikerült bizonyítania azt, hogy az idéző végzésben feltüntetett Kérelmezői lakcímadatoknak az Anyai Nagyszülővel való közlése, vagyis az adattovábbítás tekintetében megfelelő jogalappal rendelkezett volna.

(76) Mindezekre tekintettel a Hatóság nem tudta elfogadni azt a Kérelmezetti érvelést, hogy a Kérelmezők lakcímadatának feltüntetése kötelező tartalmi elemként szükségszerű és – a zárt adatkezelésre irányuló kérelem, illetve körülmény hiányában – ezáltal jogszerű volt az Anyai Nagyszülőnek megküldött idéző végzésben, e tekintetben a Hatóság a Kérelmezői álláspontot osztva arra a megállapításra jutott, hogy a sérelmezett adatok feltüntetése a döntésben szükségtelen, azok továbbítása az ellenérdekű ügyfél számára pedig megfelelő jogalap hiányában jogszerűtlen volt.

(77) A fentiek alapján a Hatóság a Kérelmezők kérelmének helyt adott és elmarasztalta a Kérelmezettet, mert azzal, hogy a Kérelmezők lakcímadatát feltüntette az egyezségi tárgylásra szóló, minden ügyfélnek kiküldött idéző végzésében a Kérelmezett megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvét, azzal pedig, hogy azt teljes egészében továbbította az alapeljárás kérelmezőjének, megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.

V. A Kérelmezők egyéb kérelmei:

V.1. A Kérelmezők kérték, hogy a Hatóság a fenti jogsérelem okán a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírságot szabjon ki és rendelje el a határozatának nyilvánosságra hozatalát.

(78) Ezen jogkövetkezmények alkalmazása a Kérelmezők jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számukra a Hatóság ilyen döntései jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztetnek, ebből kifolyólag ezen, a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében a Kérelmezők nem minősülnek ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján. Mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felelnek meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen részei kérelemként nem értelmezhetőek.

(79) Az EUB C-768/21. ügyben született ítéletének 41. pontja szerint sem az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkének (2) bekezdéséből, sem annak 83. cikkéből nem lehet arra következtetni, hogy a felügyeleti hatóságot olyan kötelezettség terheli, hogy minden esetben, amikor jogsértést állapít meg, korrekciós intézkedést fogadjon el, különösen közigazgatási bírságot szabjon ki, mivel ilyen körülmények között az a kötelessége, hogy megfelelően reagáljon a megállapított hiányosság orvoslása érdekében. Az olyan panaszt benyújtó személy, akinek jogait megsértették, nem rendelkezik alanyi joggal arra, hogy a felügyelő hatóság közigazgatási bírságot szabjon ki az adatkezelőre.

V.2. A Kérelmezők kérték, hogy a Hatóság a Kérelmezettet tiltsa el a jövőbeli hasonló jogsértéstől.

(80) Nem kérhető általános jelleggel olyan döntés a Hatóságtól, amellyel a jövőben bármikor, bármely ok nélkül megtiltson valamely adatkezelést, adattovábbítást.

(81) Ilyen döntés meghozatalára azért sem lenne mód, mivel az ellentétes lenne az általános adatvédelmi rendelettel. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatkezelő nemcsak az érintett hozzájárulásával továbbíthatja harmadik személynek az érintett személyes adatait, arra más jogalapon is lehetőség van, adott esetben jogos érdekre tekintettel vagy éppen jogszabályi előírás alapján, és egy adatvédelmi hatóság által nem tiltható meg például a jogszabályon alapuló kötelező adatkezelés.

(82) A személyes adatok kezelésének jövőre vonatkozó megtiltása vonatkozásában a Hatóság megállapította, hogy az egy bizonytalan jövőbeli eseményre irányuló kérelem, amely vonatkozásában sem a jövőben kezelni kívánt adatok köre, sem azok jogalapja nem határozható meg, így nem zárható ki az sem, hogy azok kezelésére megfelelő jogalappal, jogszerűen kerülne sor, mint ahogy nem mondható ki, hogy arra jogsértő módon, jogalap nélkül kerülne sor. Ezért ennek megtiltása nem képezheti hatósági eljárás tárgyát, erre vonatkozóan nem hozható megalapozott döntés.

VI. Jogkövetkezmények

(83) A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján kérelemre elmarasztalja a Kérelmezettet, mert az adattakarékosság elvébe ütközően tüntette fel a Kérelmezők lakcímadatát az egyezségi tárgyalásra szóló idéző végzésben és azt jogalap nélkül közölte az Anyai Nagyszülővel, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját és a 6. cikk (1) bekezdését.

(84) A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet (148) és (150) preambulum-bekezdése, 58. cikke és 83. cikk (2) bekezdése alapján az adott eset körülményeitől függően – hivatalból maga jogosult mérlegelési jogkörében dönteni a személyes adatok védelme érdekében az adatkezelővel szemben alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésről, illetve ezek helyett vagy mellett szankció, így a közigazgatási bírság kiszabásának szükségességéről, és kiszabása esetén annak mértékéről.

(85) A Hatóság mindazonáltal hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása, a határozat közzététele, illetőleg a jövőbeli jogsértések elkerülése érdekében más jogkövetkezmény alkalmazása.

(86) Az alkalmazandó szankciók kérdésében a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében, tekintve, hogy a Kérelmezett a jogsértést első alkalommal követte el, a marasztalás, illetőleg a határozatnak – a Kérelmezők azonosító adatainak kitakarása mellett – a Kérelmezett azonosító adataival történő közzététele arányos, és megfelelően visszatartó erejű jogkövetkezmény, ezért az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a bírság kiszabását mellőzte, és az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján a határozat közzétételéről döntött. A közzétételt indokolják egyfelől, hogy a határozat közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben született, másfelől a megállapított jogsértés súlya szempontjából súlyosító tényezőként értékelt körülmények: a sérelmezett adatkezelés kiskorúakat érint; lakcímadat jóllehet nem különleges személyes adat, ugyanakkor az alapügy természetét tekintve annak az ellenérdekű fél előtti felfedése magas kockázattal járhat a felek közötti konfliktus természetétől és mélységétől, illetőleg a felek habitusától függően; a lakcímadat közlésével a jogsértés vissza nem fordítható, ameddig a közölt lakcímet az érintett nem változtatja meg, addig az adatközlés címzettje számára az ismert lesz.

(87) A Hatóság azt a tényt, hogy a megismételt eljárásban hozott módosító határozatában a Kérelmezett a Kérelmezők tartózkodási hely adatát nem tüntette fel, az lakcímadatként csak a valamennyi fél által már ismert lakóhely adatot, illetve a tartózkodási hely adat részeként a település nevét tartalmazza, a jogkövetkezmények szempontjából a Kérelmezett javára értékelte, ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a Kérelmezett nyilatkozatából arra lehetett következtetni, hogy a jelen esetben sérelmezett adattovábbítást eredményező adatkezelési gyakorlatot általában alkalmazza, az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a Hatóság – a jövőbeli jogsértések elkerülése érdekében – hivatalból utasítja arra, hogy adatkezelését hozza összhangba az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel, kiemelt figyelmet fordítva az adattakarékosság elvének betartására, vagyis arra, hogy az általa hozott döntések meghozatala során a lehető legkevesebb személyes adatot szerepeltesse a döntéseiben, minden döntés esetében mérlegelve, hogy a rendelkezésére álló és általa egyebekben jogszerűen kezelt adatkörből mely adatok feltüntetése szükséges és célszerű az iratban, és külön vizsgálja az ellenérdekű fél számára megküldött iratpéldányokban szereplő adatok továbbítása jogalapjának fennállását. Ennek érdekében a Kérelmezettől belső szabályzat megalkotását várja a Hatóság.

(88) A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerinti százötven napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tíz-tízezer forintot fizet a Kérelmezőknek – Kérelmezők írásban megjelölendő választása szerint – bankszámláikra utalással vagy postai utalvány útján.

VII. Egyéb kérdések

(89) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése alapján a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. A Hatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(90) A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.

(91) Az Ákr. 112. §-a, 116. § (1) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal és a megszüntető végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

(92) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I.

törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(93) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 608. §-a szerint alkalmazandó, a Dáptv. 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

(94) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

(95) Ha az előírt kötelezettség teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kérelmezett a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésének nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. § -a értelmében a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja.

Budapest, „az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint”

Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár