Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный верховный суд Венгрии: нарушение правил обработки персональных данных
Kúria — Kfv.37473/2026/3
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.III.37.473/2026/3.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Bérces Nóra bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
A felperes: felperes neve (felperes címe)
A felperes képviselője: Jalsovszky Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe)
eljáró ügyvéd: dr. Fehér Tamás
Az alperes: alperes neve (alperes címe)
Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe)
eljáró ügyvéd: dr. Dudás Gábor
A per tárgya: adatvédelmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (26. sorszám alatt)
A csatlakozó felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (Kfv/4. sorszám alatt)
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék 106.K.702.335/2023/24. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 106.K.702.335/2023/24. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 800.000 (nyolcszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen be az esedékesség napjáig az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 56.000 (ötvenhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A fizetendő illeték az ítélet jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A légitársaságként működő felperes 2018. első negyedév végétől 2022. első negyedév végéig a járatkésések miatti kompenzációs és egyéb igények érvényesítését – kockázatértékelését követően – akként tette lehetővé, hogy az utasai a felperes e-mail címén tudták igényeiket bejelenteni. Az ügyfélszolgálat e-mail címéről küldött angol nyelvű válasz szerint a kifizetéshez a következők teljesítése volt szükséges: 1) Az utaláshoz szükséges banki adatokat (IBAN, SWIFT/BIC, bank teljes neve, érintett teljes neve, pénznem) tartalmazó dokumentum beszerzése a banktól. 2) A fenti dokumentum becsomagolása egy tömörített állományba. 3) Az állomány jelszavas védelemmel való ellátása. 4) A jelszóval védett állomány megküldése e-mailben. 5) A jelszó megküldése egy külön e-mailben, amely ezen felül tartalmazza a panaszügy számát és a PNR számot. Ezen eljárásrendet a felperes belső szabályzata nem írta elő.
[2] A felperes 2021. október 18. napja óta titkosított csatornán elérhető, a felhasználót előzetesen azonosító biztonságos felületet biztosít a kompenzációs és egyéb igények érvényesítésére, melyről 2022. május 12-én tájékoztatta az ügyfélszolgálatot ellátó partnereit, és ekkortól változtatta meg a válaszsablonjait.
[3] Az alperes – panaszbejelentéseket követően – a fenti gyakorlat vizsgálatára 2022. április 28-án hatósági eljárást indított a felperessel szemben, és a 2023. június 1. napján meghozott ... számú határozata 1) pontjában megállapította, hogy a felperes megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 25. cikk (1)-(2) bekezdéseit, továbbá a 32. cikk (1)-(2) bekezdéseit; 2) pontjában a megállapított jogsértés miatt a felperest 40.000.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte; 3) pontjában elrendelte a végleges határozatnak a felperes azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát.
[4] A GDPR 4. cikk 2. pontjára hivatkozással rögzítette, hogy az utalás teljesítéséhez szükséges adatok bekérése adatkezelési tevékenységnek; a 4. cikk 7. pontja alapján a felperes adatkezelőnek minősül. Utalt a GDPR 25. cikkére, mely szerint az adatkezelőnek kell biztosítania, hogy az adatkezelés során érvényesüljenek a GDPR valamennyi, az adatkezelőt kötelező előírásai; a 32. cikk pedig előírja, hogy az adatkezelőnek az adatkezelési környezetet többek között az adatkezelés biztonságával kapcsolatos előírások figyelembevételével kell megterveznie. Megállapította, hogy a felperes az adatok biztonságának garantálását az érintettektől várta el, a kockázatokat és az ezzel kapcsolatos felelősséget áthárította, mindezzel az érintetteket kiszolgáltatott helyzetbe hozta. Az adatbiztonság kialakításával kapcsolatos előírásoknak azért az adatkezelő a címzettje, mert neki kell rendelkezni azon erőforrásokkal és szaktudással, amelyek a biztonságos adatkezelési környezet kialakítását garantálják. A felperestől ez – az anyagi erőforrásai és piaci pozíciója alapján – fokozottan elvárható.
[5] Az adatvédelmi bírság alkalmazása kapcsán a GDPR 83. cikk (1) bekezdése és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 75/A. § alapján mérlegelte az ügy összes körülményeit. Súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a megállapított tervezési és adatbiztonsági hiányosságok rendszerszintű problémák, amelyek nem csupán a panaszügyek kapcsán előfordult egyszeri hiányosságokra vezethetők vissza. A jogsértő gyakorlattal összefüggésben banki adatok kezelése is előfordul, emellett az érintett tartózkodási helyére és utazására vonatkozó adatok az érintett magánéletének érzékeny aspektusaira engedhetnek betekintést; a vizsgált gyakorlat az érintettek nagy számát érintette. Enyhítő körülményként vette figyelembe a szóban forgó adatkezelési módszer megszüntetését, továbbá azt, hogy a GDPR megsértése miatt a felperest még nem sújtotta adatvédelmi bírsággal, valamint, hogy a megállapított jogsértések az alacsonyabb maximális összegű bírság kategóriába tartozónak minősülnek. Semleges hatásúként értékelte, hogy a ... Hatóság (a továbbiakban: társhatóság) által továbbított panasz kapcsán szerzett tudomást a jogsértő gyakorlatról, és hogy a felperes az eljárás során együttműködő volt. A bírság összegének meghatározásakor a felperes gazdasági súlyát vette figyelembe. A határozat nyilvánosságra hozatalát az Infotv. 61. § (2) bekezdés a) és c) pontjai alapján rendelte el, mert az a személyek széles körét érinti, a nyilvánosságot a jogsértés tárgyi súlya indokolja.
A felperes keresete, az alperes védekezése
[6] A felperes az alperes határozatával szemben keresettel élt, módosított kereseti kérelmében a határozat megsemmisítését, szükség esetén az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
[7] A jogalap vitatása körében sérelmezte, hogy az alperes elmulasztotta szakértő kirendelését a panaszosoknak szóló angol nyelvű e-mail, valamint az adatbiztonsági gyakorlat kockázatelemzésének értékeléséhez. Ezzel az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 71. § (1) bekezdését, valamint ezen keresztül az Ákr. 62. § (1), (2) és (4) bekezdéseiben foglalt tényállás tisztázási kötelezettségét. Az alperes nem vette figyelembe az eset összes releváns körülményét, mert nem vizsgálta a panaszosok valódi célját, amely a fogyasztóvédelmi igények teljesítésének kikényszerítése volt. A bírságkiszabás és a nyilvánosságra hozatali kötelezettség tekintetében az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott.
[8] A felperes a keresetindítási határidőn túl, a 22. sorszámú beadványában és a perben tartott tárgyaláson azzal is érvelt, hogy az Európai Adatvédelmi Testület 4/2019. számú iránymutatása alapján a GDPR 25. cikke nem követeli meg konkrét technikai és szervezési intézkedések végrehajtását, csak azt írja elő, hogy az adatkezelő biztosítsa az adatvédelmi elvek érvényesülését. Ebből következően maga volt jogosult meghatározni azokat a módszereket, amelyek útján ennek eleget tesz. Azzal, hogy a kockázatelemzési kötelezettségének eleget tett, az iránymutatásban foglaltaknak megfelelt. Az alperes nem értékelte megfelelően, hogy a kifogásolt gyakorlata nem közvetlenül a saját adatkezelési folyamataival, hanem az ügyfelektől kért adatok átvitelével kapcsolatos; nem munkálta ki, hogy a panaszkezelés ezen szakaszára miért alkalmazandóak a felhívott rendelkezések. A GDPR nem tartalmaz konkrétumot arra, hogy pontosan mi tartozik az adatkezelő felelősségi körébe. Az alperes szerint megsértett jogszabályok értelmezése vonatkozásában nem áll rendelkezésre konkrét iránymutatás, ezért bizonytalanságot hordoz a megfelelő technikai és a szükséges garanciák fogalma. Nem egyértelmű, hogy milyen eljárás felelne meg az adatvédelmi előírásoknak, az alperes elvárásait csak a határozatból ismerhette meg. Ennek hiányában nem lett volna helye a bírság kiszabásának és a nyilvánosságra hozatal elrendelésének. Állította, hogy a banki adatok bekérése nem szerepel az adatkezelés jogszabályi definíciójában, az alperes pedig nem vezette le, hogy ezt miért tekinti adatkezelésnek, a határozatában a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi hatósági eljárás szempontjai keverednek.
[9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat. Tárgyaláson tett nyilatkozatában arra is hivatkozott, hogy az adatkezelői kötelezettségek teljesítése nem tehető függővé a külső iránymutatásoktól, a jogszabályok betartása az adatkezelő feladata. A felperes előkészítő iratában és a tárgyaláson tett nyilatkozatában foglaltakkal kapcsolatban utalt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. § (1) bekezdésében foglaltakra.
A jogerős ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság a 2024. március 20. napján kelt jogerős ítéletével az alperes 2023. június 1. napján kelt ... ügyszámú határozatának 2) pontját megsemmisítette és e körben az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
[11] Megállapította, hogy a felperes a határidőben előterjesztett keresetében nem vitatta a banki adatok bekérésének adatkezelésként minősítését, illetve nem hivatkozott arra, hogy azt az alperes – a jogi bizonytalanság és iránymutatás hiánya miatt – megalapozatlanul minősítette jogsértőnek. A jogalapot kizárólag abban a körben kifogásolta, mely szerint az alperes nem alkalmazott szakértőt a kockázatelemzés értékeléséhez és az angol nyelvű formalevél megfelelő tartalmának megállapításához, továbbá nem értékelte a panaszosok visszaélésszerű magatartását. Utalt a Kp. 39. § (1) és 46. § (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre és arra, hogy nem vizsgálhatta a felperesnek a védiratra tett észrevételében és a tárgyaláson felhozott azon jogsérelmeit, amelyeket a határidőben előterjesztett keresete nem tartalmazott. Így nem értékelhette sem azt, hogy az alperes megfelelően azonosította-e a felperes felelősségi körébe eső adatkezelésként a banki adatoknak az utasoktól való bekérését, sem azt, hogy megalapozatlanul állapította-e meg az adatkezelés alkalmazott módjának jogsértő jellegét.
[12] Kifejtette, hogy az angol nyelvű levél jelentésének feltárása nem igényli különleges, szemantikai szakértelem bevonását, annak értelmezését az alperes is el tudta végezni. A külföldi társhatóság sem kifogásolta a határozat tervezetét, az angol nyelvű levél értelmezésében nem találtak hibát, továbbá a felperes maga sem hivatkozott konkrétan valamely kifejezés helytelen fordítására, értelmezésére. Informatikus szakértőre sem volt szükség az eljárásban, mert a felperes kockázatértékelését az alperes elfogadta; a jogsértés alapja az volt, hogy a felperes a saját maga által feltárt adatvédelmi kockázat kezelését jogszerűtlenül hárította át az utasokra.
[13] Megállapította, hogy az alperes nem a panaszok megalapozottságát vizsgálta, nem volt kötelezettsége értékelni a panaszosok magatartását sem.
[14] Összességében rögzítette, hogy a tényállás-tisztázási kötelezettség megsértése a felperes által vitatott körben nem volt megállapítható, az alperes megalapozottan állapította meg, hogy a felperes megsértette a GDPR 25. cikk (1)-(2) bekezdéseit és a 32. cikk (1)-(2) bekezdéseit.
[15] A jogerős ítélet a keresetet a bírság alkalmazhatósága és a döntés nyilvánosságra hozatala vonatkozásában is alaptalannak értékelte, megállapítva, hogy az alperes tételesen és teljes körűen értékelte a GDPR 83. cikk (2) bekezdésének szempontjait, és tényszerűen állapította meg, hogy a személyek széles körének (40.000 fő) érintettsége miatt a nyilvánosságra hozatal elrendelése indokolt.
[16] A bírság összegszerűségével kapcsolatban ugyanakkor a keresetet megalapozottnak találta, tekintettel arra, hogy a GDPR 83. cikk (2) bekezdésében felsorolt szempontokat az alperes nem értékelte, a döntése e tekintetben nem felel meg a Kp. 85. § (5) bekezdésében foglalt mérlegelési követelményeknek. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve kell a bírság összegét ismételten meghatároznia, érvényesítve a GDPR (148) és (150) preambulumbekezdésében és a 83. cikk (2) bekezdésben rögzített szempontokat, és arról a határozatában számot kell adnia. A kiszabott bírságnak meg kell felelnie a szankciókiszabás általános és a GDPR-ban is megjelenő elveinek, vagyis a fokozatosság, a szükségesség (hatékonyság) és az arányosság követelményeinek.
A felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[17] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet keresetet elutasító részének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet keresetet elutasító részének megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, valamint a perköltségének megtérítését kérte.
[18] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon sérti a Kp. 2. § (4) bekezdését, 39. § (1) bekezdését és 43. § (1) bekezdését, valamint a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4) és (5) bekezdéseit; továbbá jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.II.37.754/2021/7. számú határozatától.
[19] A 2024. március 8-i beadványában részletesen bemutatta, hogy a vizsgált gyakorlat megfelelt a vonatkozó iránymutatásoknak és útmutatóknak; konkrét jogszabályi, illetve hatósági iránymutatás hiányában bírságkiszabásnak és a nyilvánosságra hozatal elrendelésének nem lett volna helye; a bírság mértéke eltúlzott, nem áll arányban a felrótt jogsértés súlyával; az alperes a hatáskörét túllépve, fogyasztóvédelmi szempontok alapján szabott ki bírságot. A perben tartott tárgyaláson mindezek mellett előadta, hogy a keresettel támadott határozat indokolása azért is hiányos, mert az alperes nem vezette le, hogy a GDPR adatbiztonsági előírásai vonatkoznak-e egyáltalán a felperesre, azaz a GDPR szerinti adatkezelés megvalósult-e.
[20] Állította, hogy a jogerős ítéletből nem lehet pontosan beazonosítani, hogy az elsőfokú bíróság mely nyilatkozatait hagyta figyelmen kívül. Mindezek mellett – mivel a jogerős ítélet a Kp. 39. § (1) bekezdését és 46. § (4) bekezdését jelölte meg – nem állapítható meg az sem, hogy a bíróság azért rekesztette-e ki a vizsgálat köréből a nyilatkozatait, mert azokat meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősítette, vagy az értékelést más okból mellőzte. Ennek ugyanakkor azért nincs jelentősége, mert amennyiben a megjelölt jogsérelmekhez képest új jogsérelmeket jelölt is meg, akkor ezt az első tárgyalást megelőzően és az első tárgyaláson még minden további nélkül megtehette a Kp. 43. § (1) bekezdése értelmében. Ez utóbbival kapcsolatban idézte a Kúria Kfv.II.37.754/2021/7. számú határozatának [38]-[39] és [47] bekezdéseit.
[21] Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a közigazgatási határozatban foglaltakat abban a körben, mely szerint az enyhítő és súlyosító körülményeket kizárólag a bírságkiszabás szükségessége körében értékelte volna. A határozatában ugyanis egyértelműen utalt arra, hogy a bírság összegét „az ügy összes körülménye” alapján állapította meg. Egyebekben a határozat logikai értelmezése is erre a következtetésre vezet, hiszen az enyhítő és súlyosító körülményeknek elsődlegesen a bírság mértéke kapcsán van jelentősége. Mindezek alapján a törvényszék a bírság összegszerűsége kapcsán teljes körűen nem merítette ki a keresetet, nem bírálta el érdemben a felperes keresetének és az alperes ezzel kapcsolatos védekezésének a megalapozottságát sem. Mivel a felperes felülvizsgálati kérelme a Kp. 2. § (4) bekezdésének sérelmét kifejezetten a bírságkiszabás tekintetében is állítja, a Kúria pedig a felperes felülvizsgálati kérelmét valamennyi elemében befogadhatónak találta, ezért a Kp. 118. § (4) bekezdése alapján álláspontja szerint nincs eljárásjogi akadálya a csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.
[22] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében – annak tartalma alapján – a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, perköltséget igényelt. Kifejtette, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében logikailag ellentmondóan érvel. Amennyiben ugyanis számára nem egyértelmű, hogy az elsőfokú bíróság mit értékelt és mit nem, akkor nem állíthatja egyidejűleg, hogy az elsőfokú bíróság jogellenesen nem tért ki valamely nyilatkozatára. A felperes ezen kifogásait ráadásul nem vagylagosan terjesztette elő, amely a felülvizsgálati kérelemben foglaltak értelmezését tovább nehezíti.
[23] Álláspontja szerint a jogerős ítélet [24] bekezdése alapján egyértelmű, hogy az elsőfokú bíróság mely nyilatkozatok vizsgálatát mellőzte. A felperes ugyanakkor azt sem jelölte meg, hogy a mellőzött nyilatkozatai mennyiben kapcsolódnak a keresetéhez. Kiemelte, hogy a felperes sem a keresetlevelében, sem pedig az azt követő nyilatkozataiban nem állította a banki adatok bekérésével összefüggésben, hogy az alperes eljárása a GDPR 4. cikkébe ütközött volna, ezért a Kp. 43. § (1) bekezdésének megsértése fogalmilag is kizárt.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa eljárásának kezdeményezése
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd – az eljárás felfüggesztése mellett – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint indítványozta jogegységi eljárás lefolytatását. A Kúria eljáró tanácsa kezdeményezte a Kfv.II.37.754/2021/7. számú határozat [36]-[43] és [47] bekezdéseiben foglalt megállapításaitól való eltérés engedélyezését, és annak kimondását, hogy e megállapítások a továbbiakban nem alkalmazhatóak.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 12/2025. Jogegységi határozata (Jpe.IV.60.056/2024/12.)
[25] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a fenti határozatában megállapította, hogy: „1. Közigazgatási perben a törvényben meghatározott keresetindítási határidőn belül megjelölt jogsérelmek határozzák meg a bíróság jogszerűségi vizsgálatának kereteit. A keresetindítási határidőn belül hivatkozott jogsérelmekhez képest új jogsérelem megjelölése nem megengedett (tiltott keresetváltoztatás). 2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 43. § (1) bekezdés első mondata alapján a felperes a keresetindítási határidő letelte után, de a per első tárgyalásának befejezése előtt csak a keresetben már megjelölt jogsérelmekkel összefüggésben előadott kereseti indokok körében változtathat, azokat kifejtheti, részletezheti, pontosíthatja, további érvekkel, ténybeli, illetve megsértett jogszabályi hivatkozásokkal kiegészítheti, ha megállapítható, hogy azok a kereseti érveléséből okszerűen következnek (megengedett keresetváltoztatás). 3. Tiltott keresetkiterjesztés, ha a keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére a keresetindításra nyitva álló határidőn túl terjesztik elő. 4. A Kúria K.III. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.37.754/2021/7. számú végzésében foglalt jogértelmezéstől eltérhet, az – és más hasonló tartalmú határozat – a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozható.”
A felek 12/2025. Jogegységi határozatra tett nyilatkozatai
[26] A felperes a jogegységi eljárást követő nyilatkozatában előadta, hogy a mellőzött nyilatkozatai megengedett keresetváltoztatásnak minősültek, mert új jogsérelmet nem tartalmaztak, így azokat a törvényszék jogsértő módon rekesztette ki a vizsgálat köréből. Állította, hogy a 12/2025. Jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, az abban foglalt jogértelmezés ellentétes a jogbiztonság elvével, és az abból levezethető visszaható hatály tilalmával, ezért az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik. Sérti továbbá az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve annak részjogosítványait (bírósághoz fordulás joga, jogorvoslathoz való jog, fegyveregyenlőség elve). Kérte, hogy a Kúria az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a 12/2025. Jogegységi Határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását. [27] Az alperes úgy nyilatkozott, hogy a jogegységi határozat alapján az elsőfokú bíróság ítélete nem minősülhet jogszabálysértőnek önmagában azon az alapon, hogy nem felel meg a Kúria Kfv.II.37.754/2021/7. számú végzése szerinti jogértelmezésnek.
Az Alkotmánybíróság eljárása
[28] A felperes a felülvizsgálati eljárás alatt a Kúria 12/2025. számú Jogegységi határozata (a továbbiakban: JEH) ellen alkotmányjogi panasszal élt, melyet az Alkotmánybíróság a 1306/2026. (VI. 12.) AB végzésével (IV/125-5/2026.) visszautasított. Megállapította, hogy a jogegységi eljárás nem tekinthető egyedi ügynek, ekképp a jogegységi határozat sem egyedi ügyben hozott határozat, hanem a bíróságokra kötelező quasi norma, amely közvetlenül nem támadható az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[30] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie.
[31] A felperes a felülvizsgálati kérelmében két irányú érvelést fogalmazott meg. Egyrészt azt állította, hogy a jogerős ítéletből nem lehet pontosan beazonosítani, hogy az elsőfokú bíróság mely nyilatkozatait és milyen okból hagyta figyelmen kívül. Másrészt a Kúria Kfv.II.37.754/2021/7. számú határozatára hivatkozással az előző érvelésének nem is tulajdonított érdemi jelentőséget, mert álláspontja szerint a keresetben foglaltaktól eltérő vagy további jogsérelem megjelölésére a Kp. 43. § (1) bekezdés első mondatából következően az első tárgyaláson is lehetősége volt.
[32] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet [24] bekezdése egyértelműen rögzíti az alperes határozata jogszerűségi felülvizsgálatának kereteit, így azt, hogy a felperes a 30 napos perindítási határidőn belül nem vitatta a banki adatok bekérésének adatkezelésként történő minősítését, továbbá arra sem hivatkozott, hogy az állított jogi bizonytalanság és az alperes iránymutatásának hiánya kizárja a perbeli jogsértés megállapítását. Mivel a határozat jogalapját a felperes a keresetében kizárólag a kockázatelemzés értékeléséhez és az angol nyelvű formalevél megfelelő tartalmának megállapításához szükséges különleges szakértelem hiánya, továbbá a panaszosok visszaélésszerű magatartása vizsgálatának elmaradása okán támadta, a törvényszék a fentiekben azonosított, a keresetben nem vitatott hivatkozásokat nem vizsgálta.
[33] Arra a felperes helytállóan hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Kp. 43. § (1) bekezdését nem hívta fel, ez ugyanakkor az ügy érdemére nem hatott ki, mert a kifejtettekből, azaz a per kereteinek meghatározásából egyértelműen kitűnik, hogy a törvényszék a felperes mely hivatkozásait tekintette meg nem engedett keresetváltoztatásnak.
[34] A 12/2025. Jogegységi határozat rendelkező részének 2. pontja értelmében, a Kp. 43. § (1) bekezdés első mondata alapján a felperes a keresetindítási határidő letelte után, de a per első tárgyalásának befejezése előtt csak a keresetben már megjelölt jogsérelmekkel összefüggésben előadott kereseti indokok körében változtathat, azokat kifejtheti, részletezheti, pontosíthatja, további érvekkel, ténybeli, illetve megsértett jogszabályi hivatkozásokkal kiegészítheti, ha megállapítható, hogy azok a kereseti érveléséből okszerűen következnek (megengedett keresetváltoztatás).
[35] A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság által nem vizsgált hivatkozásai mely kereseti érvelésének pontosítását, kiegészítését szolgálták. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a keresettel támadott határozat alapja az, hogy a kompenzációs igények elbírálása céljából e-mail útján történő adatbekérés, majd ezen adatok felperes általi kezelése a GDPR 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek minősül. A felperes adatkezelői minősége a GDPR 4. cikk 7. pontjának rendelkezésén alapul, mert a felperes határozta meg és alakította ki a kompenzációs igények előterjesztésének módjával kapcsolatos kommunikáció eszközeit és céljait, az ezzel kapcsolatos technikai környezetet (értve ez alatt, hogy az érintettektől milyen jelszavas védelemmel ellátott tömörített állomány megküldését kérte).
[36] A felperes a fentiekkel összefüggésben a keresetindítási határidőben jogsérelmet nem állított, sem a vizsgált tevékenység adatkezelésként történő minősítését, sem a saját adatkezelői minőségét nem vitatta, az alperes – közelebbről meg nem határozott és konkrét jogszabálysértéssel alá nem támasztott – iránymutatásának hiányára nem hivatkozott. Mindezeken túl a felperes a felülvizsgálati kérelmében úgy utalt az alperes hatáskörének esetleges hiányára, hogy az ezzel kapcsolatos érvelését a támadott jogerős ítélettel nem kapcsolta össze. A Kúria megállapította, hogy a felperes a perben tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem hatáskörre tartozó kérdést kifogásolt, hanem azt, hogy az alperes „(…) valójában nem adatvédelmi jogi kérdéseket és nem ilyen követelményeket vizsgált és értékelt az eljárása során, hanem egyértelműen áthatották a határozatát és alapvetően befolyásolták a határozatát a fogyasztóvédelmi jogi megfontolások” {Fővárosi Törvényszék 106.K.702.335/2023/24. számú jegyzőkönyvének 6. oldala}. Ugyanakkor a felperes e hivatkozásával összefüggésben sem jelölte meg, hogy a jogerős ítélet pontosan mely kereseti érveléséhez kapcsolható jogsérelmet, avagy mely konkrét jogszabályhellyel alátámasztott jogsértést nem vizsgálta, és ez miben hatott ki az ügy érdemére, a Kúria pedig az alperes hatáskörének hiányát megalapozó, hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot nem észlelt {Kp. 85. § (3) bekezdés a) pont, Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pont}.
[37] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felperes által felhívott jogszabályhelyeket nem sérti, az elsőfokú bíróság a peres eljárás kereteit a Kp. 2. § (4) bekezdésének és 43. § (1) bekezdésének megfelelően jelölte ki, az indokolási kötelezettségének eleget tett, a 12/2025. Jogegységi határozatban foglaltakra figyelemmel a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való meg nem engedett eltérés nem volt megállapítható.
[38] A felperes a jogegységi eljárást követően előterjesztett nyilatkozatában állította, hogy a 12/2025. Jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, az elsődlegesen az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik.
[39] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja, valamint az Abtv. 25. § (1) bekezdés és 37. § (2) bekezdése értelmében bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban a jogegységi határozatnak az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A Kúria nem tartotta indokoltnak az Abtv. 25. §-a alapján, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A Kúria e körben utal arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a bíróság nem köteles indokolni azon döntését, amellyel a félnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja. Az elutasítás indokolása ugyanis a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, amely nem a bíróság feladata (Kfv.III.37.192/2017/9., Kfv.I.35.106/2021/10.). A felperes – az Alkotmánybíróság által eddig még el nem bírált – alkotmányossági aggályait, sérelmeit – ahogyan arra a Kúria már több határozatában (pl. Kfv.VII.37.506/2025/2., Kfv.III.45.058/2026/2.) szintén rámutatott – az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott, normakontrollra irányuló alkotmányjogi panaszban adhatja elő és kérheti azok orvoslását.
[40] A Kúria az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét vizsgálva megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmével nem támadta a jogerős ítéletnek az alperes határozata 2) pontját megsemmisítő és e körben az alperest új eljárásra kötelező rendelkezését. E rendelkezés, és így a megismételt eljárás lefolytatása kizárólag a bírság összegének mérlegelésére vonatkozik, hiszen a törvényszék a bírság, mint szankció alkalmazása tekintetében a keresetet alaptalannak értékelte. Ugyanakkor az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében éppen a bírság mérlegelésének jogszerűségét állította, amellyel a felülvizsgálati eljárás kereteit kívánta tágítani mind a befogadást (Kp. 118. § (4) bekezdés), mind az érdemi elbírálást tekintve.
[41] A Kúria a fentiekkel összefüggésben kiemeli, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelem járulékos jellegű jogintézmény, az abban a körben terjeszthető elő, amelyre vonatkozóan felülvizsgálati kérelemmel éltek, és amelyre nézve a felülvizsgálati kérelmet befogadták. (Kfv.I.35.505/2019/8.; Kfv.IV.37.380/2020/11.; Kfv.VII.37.236/2023/13.) Az a körülmény, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelem – a benyújtásakor hatályos szabályozás szerint – a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, a felülvizsgálati kérelem közlésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő (Kp. 118. § (4) bekezdés), kifejezi e jogorvoslati kérelem járulékos jellegét és a felülvizsgálati kérelem kereteihez való kötöttségét, és kizárja, hogy a felülvizsgálati bíróság vizsgálata önálló, új kérdésekre is kiterjeszthető legyen.
[42] A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében előadottak a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésektől egyértelműen elkülöníthető ítéleti megállapításokra vonatkoznak, és kívül esnek azon a körön, amelyre nézve a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadta. Erre tekintettel a Kúria az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Kp. 115. § (2) bekezdésére tekintettel irányadó 102. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasította.
[43] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[44] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 43. § (1) bekezdés első mondata alapján a felperes a keresetindítási határidő letelte után, de a per első tárgyalásának befejezése előtt csak a keresetben már megjelölt jogsérelmekkel összefüggésben előadott kereseti indokok körében változtathat, azokat kifejtheti, részletezheti, pontosíthatja, további érvekkel, ténybeli, illetve megsértett jogszabályi hivatkozásokkal kiegészítheti, ha megállapítható, hogy azok a kereseti érveléséből okszerűen következnek.
Záró rész
[45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[46] A Kúria az alperes felülvizsgálati költségét – a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének idejére figyelemmel alkalmazandó – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a felszámított összeggel egyezően állapította meg, és annak viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte.
[47] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés d) pontja, 50. § (1) bekezdése és 58. § (6) bekezdése szerint felmerült, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében köteles megfizetni. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem visszautasítása az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[48] Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A fizetendő illeték az Itv. 78. § (4) bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, az ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
[49] A Kúria által hozott határozat ellen további perorvoslatnak a Kp. 116. § d) pontja alapján nincs helye.
Budapest, 2026. október 7.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Cséffán József s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 13.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 33 976 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-11-13 |
| Проверен | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Kfv.37473%2F2026%2F3&azonosito=39c345f7-8d9d-42a8-8f98-717858a22d40 |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 59.
-
adatvédel
текст
Персональные данные
…nyik ügyvédi iroda (alperesi képviselő címe) eljáró ügyvéd: dr. dudás gábor a per tárgya: adatvédelmi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felpe…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…ata 1) pontjában megállapította, hogy a felperes megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint…
-
gdpr
текст
Персональные данные
…európai parlament és a tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: gdpr) 25. cikk (1)-(2) bekezdéseit, továbbá a 32. cikk (1)-(2) bekezdéseit; 2) pontjában a meg…
-
adatvédel
текст
Персональные данные
…) bekezdéseit; 2) pontjában a megállapított jogsértés miatt a felperest 40.000.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte; 3) pontjában elrendelte a végleges határozatnak a felpere…
-
gdpr
текст
Персональные данные
…nak a felperes azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát. [4] a gdpr 4. cikk 2. pontjára hivatkozással rögzítette, hogy az utalás teljesítéséhez szükséges ada…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…ontjára hivatkozással rögzítette, hogy az utalás teljesítéséhez szükséges adatok bekérése adatkezelési tevékenységnek; a 4. cikk 7. pontja alapján a felperes adatkezelőnek minősül. utalt a gdp…
-
GDPR
акт
Персональные данные
…Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 25. cikk (1)-(2) bekezdéseit, továbbá a 32. cikk (1)-(2) bekezdéseit; 2) pontjában a meg…
-
2016/679
акт
Персональные данные
…tályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 25. cikk (1)-(2) bekezdéseit, továbbá a 32. cikk (1)-(2)…
Аннотация
Суд рассмотрел дело оператора авиаперевозок, нарушившего правила защиты персональных данных пассажиров. Установлено, что оператор требовал от клиентов конфиденциальную банковскую информацию при подаче жалоб, нарушая принципы конфиденциальности и безопасности данных. Суд подтвердил правомерность наложенного административным органом штрафа за несоблюдение норм Общего регламента по защите данных (GDPR). Оператор также обязан оплатить судебные издержки и штраф за административное правонарушение.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-11-13 02:44 | docx | 33 976 зн. | txt |