Орган по защите данных Венгрии (NAIH): обработка персональных данных несовершеннолетнего в связи с кредитом на рождение ребёнка

………………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-5377-12/2023. Tárgy: Kérelmet elutasító határozat Ügyintéző: dr. Kelemen Bíborka

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] törvényes képviselő (lakcíme: […]; a továbbiakban: Képviselő) által képviselt kiskorú gyermeke, […] érintettnek (születési helye, ideje: […]; anyja neve: […]; a továbbiakban: Érintett) a Hatósághoz 2023. május 16án érkezett kérelmére a […] Bank Zrt.-vel (székhelye: […]; cégjegyzékszáma: […]; a továbbiakban:

Kérelmezett) szemben az Érintett személyes adatainak jogellenes kezelése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság az Érintett arra irányuló kérelmét, hogy a Hatóság állapítsa meg, hogy a Kérelmezett jogellenesen kezelte a személyes adatait, elutasítja. II. A Hatóság az Érintett arra irányuló kérelmét, hogy a Hatóság utasítsa a Kérelmezettet a jogellenesen kezelt személyes adatai törlésére, elutasítja.

III. A Hatóság az Érintett arra irányuló kérelmét, hogy a Hatóság utasítsa a Kérelmezettet az Érintett jogellenesen kezelt okmánymásolatainak a Képviselő rendelkezésére bocsátására, elutasítja. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. 1 A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás tárgya

(1) A Képviselő Érintett nevében előterjesztett adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelme 2023. május 16-án érkezett a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy feleségével 2021. október 13-án babaváró kölcsönszerződést kötött a Kérelmezettel, a szerződésszám: […] A Képviselő a kérelmében a hitelügyintézés során végzett adatkezelést kifogásolta, mivel az Érintett személyes adatainak kezelését aránytalannak és szükségtelennek tartotta. Ennek oka, hogy amikor igazolni kívánta a Kérelmezett felé az Érintett megszületését, a Kérelmezett munkatársa 2023. március 27-én az Érintett, a lakcímet igazoló hatósági igazolványának mindkét oldaláról, adóigazolványáról és anyakönyvi kivonatáról is másolatot készített, azok bemutatása nem volt elegendő.

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata (2) A Képviselő az okmánymásolatok elkészítését sérelmesnek találta, és emiatt felvette a kapcsolatot a Kérelmezett adatvédelmi tisztviselőjével is. 2023. április 4-én az […] e-mail címre küldött elektronikus levelében arról kért tájékoztatást, hogy milyen jogszabályra hivatkozással kezeli a Kérelmezett a gyermeke „valamennyi” személyes adatát. A Kérelmezett adatvédelmi tisztviselője 2023. április 12-én kelt válaszlevelében tájékoztatta a Képviselőt, hogy az említett adatokat, így az Érintett születési anyakönyvi kivonata, a személyazonosító igazolványa, a lakcímkártyája és az adóigazolványa másolatának kezelése a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Babaváró r.) 14. § (4) bekezdése alapján a 9. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel történik, mivel ezen jogszabályi rendelkezések alapján a törlesztés szüneteltetése iránti kérelemhez ezeket mellékelni kell. Ezen túlmenően tájékoztatta a Képviselőt, hogy rendelkezésére áll olyan minisztériumi állásfoglalás, amely általánosságban rögzíti, hogy a bankoknak az állami támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tudniuk kell igazolni, azaz a „hitelintézeti döntés meghozatalához, annak lakástámogatási hatóság által történő felülvizsgálatához, illetve a Magyar Államkincstár utólagos ellenőrzéséhez szükséges a támogatás bírálatát, azaz a támogatásra jogosító feltételek igazolását megalapozó dokumentumok megőrzése.” (3) A Képviselő a fenti tájékoztatást nem tartotta kielégítőnek. Álláspontja szerint, mivel igényeltek családtámogatási ellátást közvetlenül a Magyar Államkincstártól, ezért vonatkozásában a Babaváró r. 9. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak nem irányadók. Ebből kifolyólag véleménye szerint a Kérelmezett adatkezelése szükségtelen és aránytalan volt. (4) Az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelemben a Képviselő kérte, hogy a Hatóság állapítsa meg, hogy a Kérelmezett adatkezelése nagymértékben aránytalan és szükségtelen volt, amikor a Kérelmezett lefénymásolta az Érintett „személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványát”, mivel a személyi azonosító egyáltalán nem szükséges a hitelügyintézéshez. (5) A Képviselő kérte továbbá, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a jogellenesen kezelt személyes adatok törlésére, és kötelezze a Kérelmezettet az Érintett okmányairól készült másolatok részére történő visszaszolgáltatására.

II. Tényállás

(6) A Kérelmezett elöljáróban, általánosságban a bankok okmánymásolási kötelezettségével kapcsolatban kifejtette, hogy a bankokat ellenőrző felügyeleti szervek, így például a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) olyan elvárásokat fogalmaznak meg a bankokkal szemben, amely alapján megkerülhetetlen az, hogy a bankok dokumentumokkal és okiratokkal legyenek képesek minden esetben alátámasztani azt, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységük, így például a kölcsönnyújtási vagy állami támogatásokkal összefüggő támogatás elbírálási tevékenységük során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartják.

(7) A Kérelmezett előadta továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályoknak és az MNB vonatkozó ajánlásainak megfelelően az értékesítést végző bankfiókos munkatársak nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy hitelezéssel kapcsolatos vagy hitelbírálati jellegű döntést hozzanak. A bankok prudens és transzparens működése, a betétesek pénzének védelme, továbbá a bankszektor stabilitásának megőrzése érdekében a bankok nem alakíthatnak ki olyan belső folyamatokat, amelynek eredményeképp jutalékérdekeltséggel rendelkező bankfióki ügyintézők hozzák meg a hitelbírálati döntéseket, azaz az igazolásokat átvevő bankfióki ügyéntézők nem jogosultak a törlesztés szünetelésével, illetve a gyermekvállalási támogatás odaítélésével összefüggő döntéseket hozni. A prudens és megfelelő banki működés biztosítása érdekében szintén el kell kerülni azokat a helyzeteket, amikor a bankfiókos munkatárs esetlegesen adatok félreértelmezésével, eltitkolásával összefüggésben a hitelbírálatot, illetve a kölcsön vagy állami támogatás kihelyezését befolyásolhatja vagy jogszerűtlenül biztosíthatja. Mindezek alapján a bankszektorban jelentkező azon nagyfokú dokumentáltsági igény, amelyet a felügyeleti szervek elvárnak a bankoktól, azon alapvető elvből is fakad, hogy a bankok prudens működését és a belső visszaélések lehetőségét el kell kerülni annak érdekében, hogy a bankszektor stabilitása fennmaradhasson.

(8) A Kérelmezett továbbá szükségesnek tartotta rögzíteni azt is, hogy a bankok az állami támogatással összefüggő kölcsönök tekintetében nem jogosultak a jogszabályi rendelkezéseket felülírni vagy kiegészíteni. A bankok dönthetnek arról, hogy egy-egy állami támogatást nyújtanak-e vagy sem, de ha az adott állami támogatás nyújtása mellett döntenek, úgy akkor sem térhetnek el a jogalkotó szabályozásától, ha az adott jogszabályhelyre vonatkozó rendelkezés értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan vagy nem megfelelő. Mindezek alapján tehát a Bank, még ha adatvédelmi szempontból nehezen vagy nem is értelmezhető egy-egy jogszabályi rendelkezés, akkor is fenntartja a vonatkozó jogszabályok, így például a Babaváró r.-ben meghatározott fogalmak vagy megoldások alkalmazását.

(9) A konkrét üggyel kapcsolatban a Kérelmezett elöljáróban leszögezte, hogy nem valós a Képviselő azon állítása, hogy a Kérelmezett kezeli az Érintett személyi azonosító jelét, mivel a lakcímkártya személyi azonosító jelét tartalmazó oldalának másolására nem került sor, mint ahogyan az Érintett személyazonosító igazolványának másolására sem. Ezen nyilatkozata alátámasztására a Hatóság rendelkezésére bocsátotta az Érintett okmányairól készült másolatokat. (NAIH-5377-6/2023.) (10) A Kérelmezett az Érintettről a következő személyes adatokat kezeli: név; születési név; anyja neve; születési helye és ideje; állampolgársága; lakcíme; adóazonosító jele; a várandósság 12. hetének időpontja és a várható születésének időpontja. (11) A Kérelmezett az Érintett személyes adatait a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, szerződéses jogalapon kezeli, az adatkezelés céljaként pedig a Képviselő és házastársa által kötött babaváró kölcsönszerződés teljesítését jelölte meg, mivel a gyermek születésével összefüggő igazolás benyújtásától függ a szerződés további sorsa, a kamattámogatásra való további jogosultság vagy annak visszafizetési kötelezettsége, a törlesztés szüneteltetése, stb. (12) A Kérelmezett nyilatkozatában fenntartotta a Képviselőnek írtakat, azaz, hogy az Érintett személyes adatai kezelését a Babaváró r. 14. § (4) és 9. § (2) bekezdés c) pontjai írják elő számára, illetve ezt kiegészítve hivatkozott még a Babaváró r. 5. § (2) és 22. § (2) bekezdéseire is. (13) A Babaváró r. 5.§ (2) bekezdése, 14.§ (4) bekezdése, 22.§ (2) bekezdése, 19.§ (5) bekezdése, továbbá 9.§ (2)-(3) bekezdése a szerződés teljesítése körében előírja a Kérelmezettnek, hogy a törlesztés szünetelése, a gyermekvállalási támogatás igénybevétele, illetve a magzat 12. hetének betöltése, továbbá a gyermek megszületésével vagy elhalálozásával összefüggésben mely adatokat kell kezelnie, illetve mely igazolások alapján kell a támogatott személy ügyfelek támogatásra való jogosultságát elbírálnia. (14) A Kérelmezett feladata az, hogy a kölcsönszerződés tekintetében érvényesítse a törlesztés szünetelésével, a gyermekvállalási támogatással és a várandósság vagy a megszületett gyermek bejelentésének elmulasztásával összefüggő, kölcsönszerződésben és a Babaváró r.ben rögzített jogkövetkezményeket. A törlesztés szünetelésével vagy a gyermek megszületésével összefüggésben a Kérelmezett nem kap adatszolgáltatást a Kincstártól, így a Kérelmezettnek a támogatott személyek törlesztés szünetelésére való jogosultságát, továbbá a gyermek születésével összefüggésben a kölcsönszerződés szerződésszerű vagy nem szerződésszerű teljesítését és ezen szerződésszerű vagy nem szerződésszerű teljesítés alapján alkalmazandó jogkövetkezményeket (szerződéses következményeket) akkor is meg kell tudnia állapítania, ha a támogatott személyek nem igényelnek vagy családtámogatási kifizetőhelyen igényelnek családtámogatási ellátást, illetve akkor is, ha családtámogatási ellátást a Kincstárnál igénylik. (15) A Kérelmezettnek a prudens működés biztosítása és a felügyeleti szerveinek való megfelelés érdekében dokumentumokkal kell tudnia alátámasztania, hogy az állami támogatás igénybevétele szabályszerűen történt, így a Kérelmezettnek a szerződés teljesítése és a támogatás szabályszerűségének odaítélése körében kezelnie kell azon okmánymásolatokat, amellyel a felügyeleti szervének bizonyítani tudja az állami támogatás szabályszerű igénybevételét. A másolatkészítés kizárólag azon adatokat tartalmazó dokumentumokra terjed ki, amely adatok kezelésére a Kérelmezett a Babaváró r. alapján köteles. Emiatt az Érintett lakcímkártyájának személyi azonosító jelet nem tartalmazó oldalának, adóigazolványának és születési anyakönyvi kivonatának másolatát kezeli. A Kérelmezett tájékoztatta továbbá a Hatóságot, hogy csatolt „Bejelentés” elnevezésű nyomtatvány II. pontjában az Érintett törvényes képviselője a Babaváró r.-ben foglalt „szóhasználatnak megfelelően” hozzájárult az adatkezeléshez, illetve a nyomtatvány IX.1. pontjában rögzítésre került, hogy a születési anyakönyvi kivonat, az adóigazolvány és a lakcímkártya benyújtásra került. (16) A Kérelmezett álláspontja szerint az adatkezelése jogszerű, mivel a szerződés teljesítésével összefüggésben joga van arra, hogy Babaváró r. 5. § (2) bekezdésében foglalt adatkört kezelje, beleértve ebbe azt is, hogy a gyermek megszületésének igazolásával, azaz a szerződés teljesítésével összefüggő igazolásokat, illetve az azon található adatköröket kezelje.

(17) A Kérelmezett előadta továbbá, hogy a Kincstár elvárja tőle, hogy a támogatás odaítélésének jogosságát okiratokkal és dokumentumokkal támassza alá. A Kincstár gyakorlata tekintetében ebből a szempontból nincs különbség a tekintetben, hogy családtámogatási kifizetőhelyen vagy a Kincstárnál igényelnek-e családtámogatási ellátást a támogatott személyek.

III. Alkalmazott jogszabályok

(18) A GDPR 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni. (19) GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pont: A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). (20) GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) és c) pont: A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; (21) GDPR 77. cikk (1) bekezdés: Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(22) Az Infotv. 2. § (2) bekezdés: Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(23) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

(24) Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

(25) Babaváró r. 5. § (2) bekezdés a) pont: A kölcsönkérelem benyújtásakor az igénylők teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárulnak ahhoz, hogy a) a kölcsönre és a babaváró támogatásra vonatkozó adatokat, valamint a saját és a kölcsönkérelem benyújtását követően született vagy örökbefogadott gyermekeik aa) nevét ab) születési nevét, ac) anyjuk nevét, ad) születési helyüket és idejüket, ae) állampolgárságukat vagy hontalan jogállásukat, af) lakcímüket, ag) értesítési címüket, ah) személyazonosító igazolványuk, úti okmányuk vagy kártyaformátumú vezetői engedélyük számát, ai) aj) adóazonosító jelüket a kölcsönkérelem elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése, a kölcsön folyósítása és a jogszerű igénybevétel ellenőrzése céljából a hitelintézet kezelje, és továbbítsa a kincstár, az állami adóhatóság, a kormányhivatal részére.

(26) Babaváró r. 9. § (2) bekezdés b) és c) pont: A kölcsönszerződés tartalmazza a támogatott személyek b) nyilatkozatát, amelyben vállalják, hogy a várandósság betöltött 12. hetét és a szülés várható időpontját a várandósgondozásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott várandósgondozási könyvvel vagy a kezelőorvos által kiállított, a 2. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentummal igazolják, és hozzájárulnak ezen adatok kezeléséhez, c) nyilatkozatát, amelyben vállalják, hogy ha a gyermek születését vagy örökbefogadását követően nem igényelnek családtámogatási ellátást, vagy ha azt családtámogatási kifizetőhelyen igénylik, a vér szerinti gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát, illetve örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező végleges határozatot, valamint az örökbefogadott gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóigazolványát bemutatják, valamint büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak a közös háztartásban élésről, vagy az előbbi okiratok helyett a magzat elhalása esetén a 3. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentumot, halva születése esetén a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti okiratot, vagy az élve született gyermek elhalálozása esetén az ennek megtörténtét igazoló halotti anyakönyvi kivonatot, legfeljebb 180 napon belül a hitelintézet részére bemutatják, és hozzájárulnak ezen adatok kezeléséhez, (27) Babaváró r. 14. § (1) bekezdés a) pont: A támogatott személyek a törlesztés szüneteltetésére jogosultak a) a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzatuk után, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően fennáll, és a magzat legkésőbb a kölcsön folyósításától számított 5 éves időszakon belül betölti a várandósság 12. hetét, (28) Babaváró r. 14. § (4) bekezdés: A törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott iratokat. A szüneteltetésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg.

(29) Babaváró r. 22. § (2) bekezdés: Ha magzat után igénybe vett gyermekvállalási támogatás, illetve a törlesztés szüneteltetése esetén a támogatott személyek a gyermek születését vagy a magzat elhalását, halva születését vagy az élve született gyermek elhalálozását a 9. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a szülés várható időpontját követő 180 napon belül nem igazolják, a hitelintézet – a határidő lejártát követő 15 napon belül – értesíti erről a kincstárat. Ha a gyermekre vonatkozóan a családok támogatásáról szóló törvény szerinti egységes szociális nyilvántartásban nem található adat, a kincstár erről haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot.

(30) Babaváró r. 23. § (1) bekezdés: A babaváró támogatásokat a hitelintézet számolja el a kincstárral.

(31) Babaváró r. 23. § (8) bekezdés: A kincstár az ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és jogosult a szükséges információkat, dokumentumokat bekérni, vagy azokba a helyszínen betekinteni.

(32) Babaváró r. 24. § (1) bekezdés: A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

IV. Döntés

IV. A Kérelmezett adatkezelésének jogszerűsége (33) A Babaváró r. több támogatási formát is nevesít. A támogatott házaspárok egyrészt jogosultak a felvett kölcsön vonatkozásában kamattámogatásra – amely kamattámogatás különböző feltételek bekövetkezése esetén elveszthető, illetve a Kincstár által már folyósított kamattámogatás vonatkozásában megtérítési kötelezettség keletkezik –, másrészt jogosultak a törlesztés szüneteltetésére a várandósság betöltött 12. hetét követően, ideértve a szülést követő időszakot is, vagy ha közösen fogadnak örökbe gyermeket. A támogatottak második, illetve harmadik gyermek vállalása esetén jogosultak vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásra, melynek összege a második gyermek esetén a babaváró kölcsönből még fennálló tartozás 30 %-a, harmadik gyermek esetén pedig a teljes fennmaradó kölcsöntartozásnak megfelelő összeg. Gyermekvállalási támogatás a törlesztés szüneteltetéséhez hasonlóan a várandósság betöltött 12. hetét követően, ideértve a szülést követő időszakot is, vagy örökbefogadás esetén igényelhető.

(34) A konkrét ügyben a Képviselő és a felesége kérték a törlesztés szüneteltetését a Kérelmezettől 2022. […]-én arra tekintettel, hogy a várandósság 12. hete betöltésre került, majd 2023. […]-én igazolták a Kérelmezett felé, hogy gyermekük, az Érintett megszületett, amely kötelezettségüket a Babaváró r. 22. § (2) bekezdése írta elő. A törlesztés szüneteltetése kapcsán a Babaváró r. 14. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott iratokat. A szüneteltetésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg. (35) A Babaváró r. 14. § (4) bekezdése tehát visszautal a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott iratokra, amely visszautalás egy általános jogszabályszerkesztési technika, amely a felesleges ismétlések elkerülését célozza. Azaz a törlesztés szüneteltetése iránti kérelem szempontjából kizárólag a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontja azon részének van jelentősége, amelyben a benyújtandó iratok nevesítésre kerülnek, annak nem, hogy a 9. § (2) bekezdés b) és c) pontjai egyébként milyen joghatás kiváltását célozzák. (36) Ebből kifolyólag semmiféle jelentősége nincs annak, hogy a Képviselő és a felesége igényelteke, és ha igen, hol, családtámogatási ellátást, az nem befolyásolja a törlesztés szüneteltetése iránti kérelem alátámasztása érdekében benyújtandó iratok körét, amelyet a 14. § (4) bekezdése a 9. § (2) bekezdés b), illetve c) pontjára visszautalással határoz meg, melyek vér szerinti gyermek esetén a következők: várandósgondozási könyv vagy a kezelőorvos által kiállított, a Babaváró r. 2. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentum; vér szerinti gyermek születési anyakönyvi kivonat, lakcímét igazoló hatósági igazolványa és adóigazolványa. (37) Emellett a Babaváró r. 5. § (2) bekezdése kifejezetten felhatalmazást ad a hitelintézeteknek a támogatott házaspárok kölcsönkérelem benyújtását követően született gyermekei nevének, születési nevének, anyjuk nevének, születési helyüknek és idejüknek, állampolgárságuknak vagy hontalan jogállásuknak, lakcímüknek és adóazonosító jelüknek a kezelésére a kölcsönkérelem elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése, a kölcsön folyósítása és a jogszerű igénybevétel ellenőrzése céljából. A Kérelmezett által lemásolt dokumentumok kizárólag ezen adatokat tartalmazzák, a másolatok ezen adatok valódiságának és helyességének ellenőrizhetőségét szolgálják. A Képviselő a beadványában csak állította, hogy az Érintett lakcímet igazoló hatósági igazolványának a személyi azonosítóját tartalmazó oldala is lemásolásra került a Kérelmezett által, azt alátámasztani semmivel nem tudta, így a Hatóság a Kérelmezett által a rendelkezésére bocsátott okmánymásolatok alapján azt állapítja meg, hogy az Érintett személyi azonosítójának Kérelmezett általi kezelésére nem került sor, arról a Kérelmezett másolatot nem készített. (38) A Babaváró r. 14. § (4) bekezdése kifejezetten kiemeli, hogy a törlesztés szüneteltetésére vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a hitelintézet állapítja meg, azaz ezen iratok hiányában a hitelintézeteknek a törlesztés szüneteltetése iránti kérelmeket el kell utasítaniuk. (39) Itt jegyzendő meg továbbá az is, hogy a Kérelmezett, illetve valamennyi, babaváró kölcsönt folyósító hitelintézet a Kincstárral áll elszámolási viszonyban, valamint a Babaváró r. 23. § (8)

bekezdése szerint a babaváró kölcsönökkel kapcsolatos tevékenységüket a Kincstár ellenőrizheti, és jogosult a szükséges információkat, dokumentumokat bekérni, vagy azokba a helyszínen betekinteni. A Babaváró r. 24. § (1) bekezdése szerint továbbá a hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. Azaz a Kérelmezettnek a jogszabályoknak való megfelelés, valamint a megfelelés igazolása érdekében kezelnie kell a Babaváró r.-ben meghatározott dokumentumokat, iratokat. Így a fentiek alapján a támogatásra való jogosultság igazolásához nem elegendő a Babaváró r. 9. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott dokumentumoknak a hitelintézetnél való puszta bemutatása.

(40) Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a Babaváró r. 14. § (4)

bekezdése, valamint a 9. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján jogszerűen készített másolatot az Érintett Babaváró r. 5. § (2) bekezdése szerinti adatait tartalmazó okiratokról, azaz az Érintett lakcímet igazoló hatósági igazolványának lakcímet tartalmazó feléről, adóigazolványáról és születési anyakönyvi kivonatáról, és az azon található személyes adatokat jogszerűen kezeli. Az okmánymásolatokon található személyes adatok Kérelmezett általi kezelése szükséges, és az elérni kívánt céllal arányos, mivel a szüneteltetésre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülését a benyújtott igazolások alapján a Kérelmezett állapítja meg, ezek hiányában a támogatási kérelmek nem lennének elbírálhatóak. Ebből kifolyólag a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvének megfelelően, jogszerűen kezeli az Érintett személyes adatait, és ebből kifolyólag a Képviselő Érintett nevében előterjesztett kérelmeit elutasítja. (41) A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a Kérelmezett az Érintett személyes adatai kezelésének jogalapjaként a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontját jelölte meg, amely szerint a személyes adatok kezelése akkor és annyiban jogszerű, amennyire az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (42) Az Érintett azonban a szerződésben nem fél, rá a szerződésből sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak, a szerződő felek a babaváró kölcsön vonatkozásában az Érintett szülei és a Kérelmezett, így a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja csak a támogatottak mint szerződő felek vonatkozásában tekinthető megfelelő jogalapnak. (43) A gyermekek – akár a támogatottak vér szerinti, akár örökbefogadott gyermekeiről van szó személyes adatainak kezelésére azért kerül sor, hogy a szülők, a támogatottak igazolni tudják, hogy a babaváró kölcsönnel párhuzamosan az államtól kapott támogatás feltételeit teljesítették, illetve, hogy ez a teljesítés utóbb a hitelintézet által igazolható legyen a Kincstár felé. A támogatásra való jogosultság feltételeinek való megfelelés igazolása a hitelintézet felé a szülők olyan kötelezettsége, amely a babaváró szerződés megkötésével jön létre. A támogatottaknak a megfelelést bár a hitelintézet felé kell igazolniuk, annak az állam által nyújtott támogatás szempontjából van jelnetősége, a támogatás feltételeinek teljesítése vagy nemteljesítése a kölcsönszerződés fennállását nem érinti. A másik oldalról nézve, a támogatás feltételei fennállásának ellenőrzése a hitelintézetek jogszabály által előírt jogi kötelezettsége, melynek végrehajtásával összefüggésben kártérítési felelősséggel tartoznak a Kincstár felé. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gyermekek személyes adatainak kezelésére a hitelintézetek jogi kötelezettsége alapján kerül sor, az ő személyes adataik vonatkozásában az adatkezelés megfelelő jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja. (44) Mindazonáltal a konkrét ügyben az, hogy a Kérelmezett a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének nem megfelelő jogalapjára hivatkozott az Érintett adatainak kezelése során, az adatkezelés jogszerűsége és szükségessége szempontjából jelentőséggel nem bír. Egyrészt a Képviselő az Érintett személyes adatai kezelésének jogalapját nem, csak annak szükségességét vitatta, másrészt a Kérelmezett attól függetlenül rendelkezik a személyes adatok kezelésére megfelelő jogalappal, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének nem megfelelő pontját jelölte meg az adatkezelés jogalapjaként a Hatósághoz intézett nyilatkozatában, hiszen a GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok kezelése akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az a)-f) pontokban foglaltak valamelyike fennáll.

V. Egyéb kérdések

(45) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (46) A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. (47) Az Ákr. 112. §-a, 116. § (1) bekezdése, 116. § (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

(48) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (49) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (50) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2023. szeptember 6.

Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár