Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Federal Supreme Court of Hungary: Criminal Case on Fraud and Money Laundering

Gyulai Járásbíróság — B.48/2023/150

court decision no date 45 573 characters Personal data
No translation Download On the source site
Current version. Last change recorded on 2026-10-29.

Gyulai Járásbíróság

6.B.48/2023/150. szám

A Gyulai Járásbíróság Gyulán, a 6.B.48/2023. számú büntetőügyben a 2023. december 5. napján megtartott előkészítő ülés, a 2024. június 27., 2024. szeptember 26., 2024. október 30., 2025. április 9. és 2025. április 25. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján 2025. május 8. napján meghozta a következő ítéletet.

Terhelt1 - I. rendű személyi adatai – I. rendű vádlott bűnös

- csődbűncselekmény bűntettében [Btk. 404. § (2) bekezdés b) pont, (1) bekezdés a) pont].

Ezért a bíróság az I. rendű vádlottat 2 (két) év börtönbüntetésre és 10 (tíz) év gazdasági társaságok vezető tisztségviselésétől mint foglalkozástól eltiltásra ítéli.

A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén az I. rendű vádlott annak legalább 2/3 (kétharmad) részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A távollévő

Terhelt2 - II. rendű vádlott személyi adatai – II. rendű vádlott bűnös

- pénzmosás bűntettében [Btk. 399. § (1) bekezdés a) pont IV. fordulat aa) alpont, II. fordulat, (4) bekezdés b) pont].

Ezért a bíróság a II. rendű vádlottat 2 (két) év börtönbüntetésre és 10 (tíz) év gazdasági társaságok vezető tisztségviselésétől mint foglalkozástól eltiltásra ítéli.

A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a II. rendű vádlott annak legalább 2/3 (kétharmad) részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság az eljárás során felmerült 690.564 (hatszázkilencvenezer-ötszázhatvannégy) forint bűnügyi költségből külön kötelezi Terhelt2 II. rendű vádlottat 272.800 (kétszázhetvenkétezer-nyolcszáz) forint, egyetemlegesen kötelezi Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlottakat 14.935 (tizennégyezer-kilencszázharmincöt) forint megfizetésére, melyet az ítélet jogerőre emelkedését követően kell megfizetni külön felhívásra az állam javára. Az eljárásban felmerült további 402.829 (négyszázkétezer-nyolcszázhuszonkilenc) forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a II. rendű vádlott és védője a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezést jelenthet be a Gyulai Járásbíróság előtt.

Ha a II. rendű vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a II. rendű vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.

Indokolás

[1] A Gyulai Járási Ügyészség a 2023. április 13. napján kelt – és 2025. április 8. napján B.B.762/2018-127. szám alatt módosított – B.B.762/2018-58. számú vádiratával

- Terhelt1 I. rendű vádlottal szemben a Btk. 404. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző és – figyelemmel az (1) bekezdés a) pontjára – az (1) bekezdés szerint büntetendő a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűncselekmény bűntette,

- Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben a Btk. 399. § (1) bekezdés a) pontjának IV. fordulat aa) alpont, II. fordulatába ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vádat.

[2] A Gyulai Járási Ügyészség a 2024. május 6. napján kelt B.B.762/2018-91. számú beadványában az ismeretlen helyen tartózkodó Terhelt2 II. rendű vádlott vonatkozásában a Be. 749. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy a bíróság az eljárást a II. r. vádlott távollétében folytassa le.

[3] A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg:

[4] I. rendű vádlott személyi körülményei.

[5] Az I. rendű vádlott büntetlen előéletű.

[6] II. rendű vádlott személyi körülményei.

[7] A II. rendű vádlott büntetlen előéletű.

[8] A 2009. augusztus 12. napján, cégjegyzékszám1 cégjegyzékszám alatt bejegyzett cég1 2009. augusztus 7. napján került megalapításra cím1 szám alatti székhellyel és cím2 szám alatti fiókteleppel. A gazdasági társaság főtevékenysége tejtermék gyártása volt, valamint tevékenységi körébe tartozott a tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme. A kft. ügyvezetői tisztségét 2015. április 1. napja és 2017. február 20. napja között tanú4 töltötte be a tulajdonosi kör megbízása alapján.

[9] A kft. cégnyilvántartásba bejegyzett tagjai 2011. december 29. napja és 2016. december 15. napja közt a cég2, 2013. augusztus 12. napja és 2016. december 15. napja közt a cég3, továbbá 2013. június 17. napjától az cég4 voltak. Utóbbi társaság 2016. október 28. napjától kényszertörlési eljárás alatt állt.

[10] A társaság tulajdonosaként 2016. december 15. napjával kezdődő hatállyal a Terhelt1 Kft. (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám2, székhelye: cím3 szám) került bejegyzésre, mely nappal a kényszertörlés alatt álló cég4 mellett a társaság minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkező tagja lett.

[11] A Terhelt1 Kft.-t (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám2, székhelye: cím3 szám) 2016. április 7. napján alapította egyszemélyes gazdasági társaságként Terhelt1 I. rendű vádlott üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás főtevékenységgel.

[12] A cég1 ügyvezetőiként 2017. február 20. napjától tanú5 és Terhelt1 I. rendű vádlott kerültek bejegyzésre azzal, hogy tanú5 ügyvezetői minősége már 2017. március 16. napjával megszűnt, így ezen időpontot követően Terhelt1 I. rendű vádlott lett a társaság egyedüli ügyvezetője, míg a cég székhelye átkerült a cím4 szám alá, amely egy székhelyszolgáltató.

[13] Terhelt1 I. rendű vádlott a cég1 ügyvezetőjeként a kft. termelő tevékenységéhez használt helyrajzi szám1 hrsz.-ú, cím2 szám alatti ingatlanra, tejfeldolgozó üzemre 2017. március 1. napján határozatlan ideig tartó haszonélvezeti jogot és elővásárlási jogot alapító szerződést kötött a tanú15 ügyvezetése alatt álló cég5-vel.

[14] A cég5-t (székhelye székhelyszolgáltató: cím5, cégjegyzékszám: cégjegyzékszám3) egy héttel a szerződés megkötését megelőzően, 2017. február 22. napján alapította egyszemélyes társaságként tanú15 szerb-magyar kettős állampolgár, akinek szintén ország1-ben volt az állandó lakóhelye. A cég a szerződéskötés napján, 2017. március 1. napján került bejegyzésre a cégnyilvántartásba saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése főtevékenységi körrel.

[15] A szerződésben a haszonélvezeti és elővásárlási jog ellenértékét 30.000.000 forint összegben állapították meg, amelyet a cég5 2017. március 21. napján átutalt a cég1 takarékszövetkezet1 kirendeltség1énél vezetett számlájára, amely számláról másnap átvezették az összeget a kft. takarékszövetkezet1 kirendeltség2énél vezetett számlájára. Utóbbi számláról aznap továbbutalásra került az összeg a kft. bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú számlájára.

[16] A cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú számlája 2017. március 13. napján került megnyitásra, a bankszámla felett kizárólag Terhelt1nak volt rendelkezési jogosultsága.

[17] A cím2 szám alatti ingatlan tényleges használója a cég6 (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám4, székhelye: cím6, főtevékenység: tejtermék gyártása, ügyvezető: tanú9, tagok: tanú7, tanú8 és minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal tanú9) lett, miután 2017. március 21. napján bérleti szerződést kötött a cég5-vel mint bérbeadóval az üzem bérletére vonatkozóan.

[18] Az ingatlan ugyanakkor már 2017. március 17. napjával bejegyezésre került a cégnyilvántartásba a cég6 fióktelepeként, valamint 2017. február 28. napjától kezdődő hatállyal 2017. március 20. napján bejegyzésre került a cégnyilvántartásba a cég7 (cégjegyzékszám: cégjegyzékszám5, székhelye: cím6, főtevékenység: tejtermék gyártása, ügyvezető: tanú7, tagok: tanú7, tanú8 és minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal tanú9) fióktelepeként is.

[19] Azáltal, hogy a cég1 2017. március 1. napjával a cím2 szám alatti tejfeldolgozó üzemet átadta egy másik gazdasági társaságnak, a cég1 esetében a továbbműködés lehetősége is megszűnt.

[20] A cég5-vel kötött fenti megállapodáson túl 2017. március 17. napján a cég1 60.890.084 forint vételáron értékesített tejipari termékeket, csomagolóanyagot és szerződéses állományt a cég7 (ügyvezető: tanú16, tulajdonos: tanú9) részére, amely vételárat a cég8 (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám6, székhelye: cím7, ügyvezető: tanú9) egyenlített ki banki utalással 3 részletben, 2017. március 14., 16. és 21. napjain a cég1 felé.

[21] A cég1 tejipari termékei, csomagolóanyagai és szerződéses állománya 60.890.084 forint vételáron történő értékesítéséről a bizonylat1 sorszámú számlát Terhelt1 I. rendű vádlott, mint ügyvezető látta el az aláírásával.

[22] A cég7 felé történt értékesítés 60.890.084 forint összegű ellenértékét a cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú bankszámláján írták jóvá, amely felett kizárólag Terhelt1 I. rendű vádlottnak volt rendelkezési jogosultsága.

[23] „A cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú Terhelt1 I. rendű vádlott rendelkezése alatt álló bankszámlájáról 2017. március 17. napja és 2017. április 11. napja közötti időben több részletben, összesen 116.629.000 forint összeg került átutalásra a Terhelt2 II. rendű vádlott ügyvezető által képviselt cég9 részére.

[24] A cégjegyzékszám7 cégjegyzékszám alatt bejegyzett cég9 (székhelye: cím8, főtevékenység: saját tulajdonú ingatlan adásvétele) bejegyzett ügyvezetője 2016. október 27. napjától Terhelt2 II. rendű vádlott volt, tagjai pedig a II. rendű vádlott (szavazati arány: 0,08 %) mellett a cég10 (szavazati arány: 43,61 %, székhely: város1, város2, ország2) és a cég28 (szavazati arány: 56,29 %, székhely: város1, város2, ország2).

[25] A fenti átutalások a cég9 takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlaszám2 számú bankszámláján kerültek jóváírásra.

[26] Terhelt2 II. rendű vádlott ismeretlen személy kérésére a cég9 takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlaszám2 számú bankszámlája feletti rendelkezési jogot megszerezte, ennek érdekében a pénzintézetnél 2016. évi december hó 6. napján kelt dokumentumokat aláírta, melyet követően – ismeretlen időpontban – a bankszámla feletti rendelkezési jogot a nyomozás során meg nem állapított személynek átengedte abból a célból, hogy a bankszámlát bűncselekményből származó pénzösszeg fogadására és a jóváírt összegek eredetének elfedésére használják.

[27] Terhelt2 II. rendű vádlott a vagyon eredetének, helyének elfedése, elleplezése céljából cselekményével közreműködött abban, hogy ismeretlen személy a cég1 részéről átutalt 116.629.000 forintból több részletben, így 2017. március 21. napján 56.500.000 forintot, 2017. március 24. napján 55.000.000 forintot és 2017. április 12. napján 3.889.000 forintot, mindösszesen 115.389.000 forintot készpénzben felvegyen.

[28] A cég9 2017. évre áfa és tao vonatkozásában adóbevallást nem nyújtott be, beszámolót utoljára 2015. évre tett, bankszámlaforgalma alapján a bűncselekmény elkövetése idején valós gazdasági tevékenységet nem folytatott.

[29] A cég9 gazdasági kapcsolatban a cég1-vel nem állt, a pénzátutalások célja a cég1 vagyonának hitelezők előli elrejtése, elvonása volt.

[30] A cég1 jogi értelemben vett fizetésképtelensége 2016. január 20. napján, míg a közgazdasági értelemben vett fizetésképtelensége 2016. december 31. napján következett be.

[31] Azzal, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott, mint az adós társaság ügyvezetője a jogi és közgazdasági értelemben egyaránt fizetésképtelen társaság pénzeszközét jelentő 116.629.000 forintot nem a társaság kötelezettségeire fordította, hanem elrejtette a társaság felszámolási vagyonából, részben meghiúsította a céggel szemben bejelentett hitelezői igények kielégítését.

[32] Az adós társaság felszámolását a cég11 kezdeményezte a 2017. május 31. napján előterjesztett beadványában 1.382.618 forint szállítói keretszerződésből eredő tartozás meg nem fizetése miatt.

[33] A Gyulai Törvényszék a 2017. október 2. napján kelt és a város3i Ítélőtábla Fpkf.III.30.356/2017/2. számú végzésével 2018. január 9. napján jogerőre emelkedett, 16.Fpk.231/2017/7. számú végzésében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a cég1 fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A bíróság felszámolóként a felszámoló1-t jelölte ki.

[34] A jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja, azaz a felszámolás kezdő időpontja 2018. január 30. napja volt. Terhelt1 I. rendű vádlott a felszámolás jogerős elrendeléséről tudomással bírt.

[35] A felszámolóbiztos a társaság volt ügyvezetőjét felhívta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. 31. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésére.

[36] Terhelt1 I. rendű vádlott jogi képviselője útján a csődtörvényben foglalt kötelezettségeit hiányosan, illetve részben teljesítette. Az I. rendű vádlott jogi képviselője a felszámolónak a társaság 2009-2016. évekre vonatkozó munkaügyi iratait adta át, egyéb iratot azonban nem bocsájtott a felszámoló rendelkezésére. Az I. rendű vádlott nem készítette el a társaság tevékenységet záró mérlegét, nem nyújtott be záró adóbevallást, továbbá nem adta át a társaság vagyonát.

[37] Terhelt1 I. rendű vádlottnak a társaság felszámolás előtti ügyvezetőjeként a felszámoló felé 116.629.000 forint pénzeszközzel kellett volna elszámolnia.

[38] A felszámolási eljárásban 47 hitelező jelentett be hitelezői igényt, mindösszesen 396.344.136 forint összegben.

[39] Ehhez képest a felszámolási eljárás zárásakor 23 hitelezőt tartott nyilván a felszámoló az alábbiak szerint:

- kormányhivatal1 Foglalkoztatási Főosztály 15.901.492 forint hitelezői igény,

- NAV 152.043.332 forint hitelezői igény,

- cég12 (bank2 „f.a.” jogutódja) 193.490.187 forint hitelezői igény,

- cég13 (a bank3 „f.a.” jogutódja a cég12 engedményes képviseletében eljárva) 117.581.832 forint hitelezői igény,

- hivatal1 1.162.577 forint hitelezői igény,

- hivatal2 2.526.774 forint hitelezői igény,

- hivatal3 274.163 forint hitelezői igény,

- cég27 2.031.915 forint hitelezői igény.

[40] A felszámolási eljárás zárásakor nyilvántartott hitelezői igények összege mindösszesen 555.314.295 forint volt.

[41] Amennyiben a felszámolás kezdetekor az I. rendű vádlott a felszámoló részére átadta volna a társaság vagyonát, úgy a hitelezői követelések részben kifizethetőek lettek volna, azaz a vádlott magatartásával a hitelezői kielégítését meghiúsította.

[42] A felszámolási eljárás során az adós társaság vagyonának értékesítéséből 44.000.100 forint árbevétel származott.

[43] A keretbiztosítéki jelzálogjog jogosult jogutódjának, a cég12-nek a felszámolás során befolyt bevételből 36.912.808 forint került kiutalásra.

[44] A Gyulai Törvényszék a 2021. augusztus 31. napján kelt, 16.Fpk.231/2017/70. számú végzésével a felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, és elrendelte a cég1 „f.a.” megszüntetését.

[45] A bíróság a fenti tényállást részben a vádlottak vallomása, a kihallgatott tanúk vallomása, a cégiratok, a NAV feljegyzései, a pénzintézetek adatközlései, a jogsegélykérelmek eredménye és az eljárás egyéb adatai alapján állapította meg.

[46] Terhelt2 II. rendű vádlott a nyomozás során tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, a tárgyalási szakban a bíróság számára elérhetetlenné vált.

[47] A II. rendű vádlott a nyomozás során jogsegély keretében került kihallgatásra, ahol a gyanúsítás tárgyát a Gyulai Járási Ügyészség B.B.762/20218-20. számú közlésében foglaltak szerint az képezte, hogy a cég1, a cég5, illetőleg a cég9 közötti pénzügyi tranzakciókban ő közreműködött.

[48] A II. rendű vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadta, kijelentette, hogy a gyanúsításban foglalt cégeket nem ismeri, a tevékenységükről semmiféle tudomása nincs.

[49] Előadta, hogy 2011-től 2013-ig dolgozott ország3-ban város3 környékén, és egy ismeretlen személy részére írt alá papírokat, amelyek azt a célt szolgálták, hogy bejelentett munkavállalóként, legálisan tudjon dolgozni. Előadta, hogy néhány hét elteltével ismételten aláírt valamilyen papírt, amely a bankkártya igényléshez, illetőleg a legális munkavégzéshez volt szükséges. Az a személy, aki a papírokat aláíratta vele, a későbbiek során eltűnt, vele többet nem találkozott, ezért is adta be a felmondását.

[50] Ebből következően a II. rendű vádlott azt is vitatta, hogy a cég9 ügyvezetője lett.

[51] A II. rendű vádlott védője e körben arra hivatkozott, hogy egy ismeretlen tettes a II. rendű vádlott személyes adatainak felhasználásával követte el a bűncselekményt.

[52] Ami ténykérdés, hogy a II. rendű vádlott bejegyzett ügyvezetője lett a cég9-nek 2016. október 27. napjától. Tény az is, hogy a szavazati aránya 0,08% volt úgy, hogy mellette a cég10 szavazati aránya 43,61% (székhely: város1, város2, ország2) és a cég28 szavazati aránya 56,29 % (székhely: város1, város2, ország2) volt.

[53] Tény az is, hogy a cég1 bank1-nél vezetett bankszámlájáról – amely fölött Terhelt1 I. rendű vádlott volt jogosult rendelkezni – 2017. március 17. és 2017. április 11. napja között több részletben, mindösszesen 116.629.000 forint került átutalásra, amely pénzösszeg a felvételt követően a nyomozás során ismertté nem vált személyekhez került.

[54] Azzal, hogy a II. rendű vádlott a cég9 ügyvezetője lett, az ő rendelkezése alá került a társaság takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlája is.

[55] A nyomozás során beszerzett bizonyítékok azt erősítették meg, hogy ténylegesen a cég9 2017. évben érdemi tevékenységet nem folytatott. A hatóság a NAV megkeresése alapján a társaság megbízott könyvelője 2019. február 14. napján arról tájékoztatta a nyomozó hatóságot, hogy a társaság teljes könyvelését 2017. március 1. napján átadták az új tulajdonosnak, és 2017. évben a cég nem végzett számviteli szolgáltatást a vállalkozás részére, így iratanyagot sem tudott átadni a NAV-nak. (nyomozati iratok 8.2.100.)

[56] Tény tehát, hogy a II. rendű vádlott jogosultságot szerzett a bankszámla fölött, azonban érdemi tevékenységet egyáltalán nem végzett, ebből következően egyértelműen adódik a kérdés, hogy mi célja és mi érdeke fűződött akkor a II. rendű vádlottnak ahhoz, hogy egy cég ügyvezetője legyen úgy, hogy egyébként ügyvezető és tag létére is a szavazati aránya a cégen belül elenyésző volt.

[57] Az eljárás során nyilvánvalóan annak megállapítása vált szükségessé, hogy ténylegesen a II. rendű vádlott a cégben folytatott tevékenysége konkrétan miben nyilvánult meg, mihez volt köthető. Kérdésként merült föl, hogy a II. rendű vádlott a pénzek átutalását követően azokat saját maga vette-e föl, ő írta-e alá a bizonylatokat, illetőleg ténylegesen és személyesen ő továbbította-e vagy sem.

[58] Ezzel kapcsolatban a bírósági szakban – bár ez már a nyomozás során indokolt lett volna – írásszakértő került kirendelésre, és az írásszakértői véleményben foglaltak alapján kétséget kizáróan volt megállapítható, hogy a takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlát érintő pénzintézeti dokumentumokat a II. rendű vádlott írta alá.

[59] Ugyanakkor az írásszakértői véleményben foglaltak alapján az is megállapítható volt, hogy nem köthető a II. rendű vádlott személyéhez a 2017. januári és áprilisi pénzfelvételekről készült pénztárbizonylat. A II. rendű vádlott igazolványának, illetőleg adatainak felhasználásával került sor 56.000.000, 55.000.000, illetőleg 3.000.000 forint pénztári kifizetésre, így az eljárás megindulásakor az tűnt megállapíthatónak, hogy ezek a pénzfelvételek, illetőleg utalások kizárólag a II. rendű vádlotthoz köthetőek. Ugyanakkor az eljárás során az írásszakértői vélemény beszerzését követően megállapítható volt, hogy az ominózus kifizetéseken, utalásokon lévő aláírások nem a II. rendű vádlottól származnak.

[60] Fentiekre figyelemmel a II. rendű vádlott vonatkozásában számára kedvezően a vádirat módosítására is sor került.

[61] Tényszerűen tehát megállapítható a határrendészeti adatok, illetőleg az írásszakértői véleményben foglaltak alapján, hogy a II. rendű vádlott elvállalta a cég9 ügyvezetői minőségét, illetőleg ebből következően a rendelkezése alá vette azt a bankszámlát, amelyre a cég1-től 116.629.000 forint került több részletben átutalásra, és került ezek után ismeretlen elkövetői körhöz.

[62] A II. rendű vádlott vonatkozásában a cselekvőségét a vádhatóság a Btk. 399. § (1) bekezdés a) pontjának 4. fordulatában foglaltak szerinti pénzmosásban határozta meg.

[63] Az elkövetéskor hatályos 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 399. §-ában foglaltak szerint, aki más által elkövetett bűncselekményből származó dolgokat átalakítja, átruházza vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, pénzmosást követ el.

[64] A II. rendű vádlott cselekvőségének megítélése szempontjából a bíróságnak vizsgálnia kellett a cselekménysor I. rendű vádlotthoz köthető részét. E körben a bíróság az alábbiakat állapította meg:

[65] A cég1 2009. augusztus 7. napján került megalakításra, és ügyvezetője 2015. április 1. és 2017. február 20. között tanú4 volt. A társaság tulajdonosa 2016. december 5. napjával Terhelt1 I. rendű vádlott lett, és minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkezett a cégben.

[66] A cég1 ügyvezetőiként 2017. február 20. napjától tanú5 és Terhelt1 I. rendű vádlott kerültek bejegyzésre azzal, hogy tanú5 ügyvezetői minősége már 2017. március 16. napjával megszűnt, így ezen időpontot követően Terhelt1 I. rendű vádlott lett a társaság egyedüli ügyvezetője, míg a cég székhelye átkerült a cím4 szám alá, amely egy székhelyszolgáltató.

[67] Terhelt1 I. rendű vádlott a cég1 ügyvezetőjeként a kft. termelő tevékenységéhez használt helyrajzi szám1 hrsz.-ú, cím2 szám alatti ingatlanra, tejfeldolgozó üzemre 2017. március 1. napján határozatlan ideig tartó haszonélvezeti jogot és elővásárlási jogot alapító szerződést kötött a tanú6 ügyvezetése alatt álló cég5-vel. Mindezt megerősítette tanú6 vallomása is, aki azt vallotta, hogy a szerződéssel a jövőbeli vételi szándékot kívánták megerősíteni.

[68] A cég5-t (székhelye székhelyszolgáltató: cím9, cégjegyzékszám: cégjegyzékszám3) egy héttel a szerződés megkötését megelőzően, 2017. február 22. napján alapította egyszemélyes társaságként tanú6 szerb-magyar kettős állampolgár, akinek szintén ország1-ben volt az állandó lakóhelye. A cég a szerződéskötés napján, 2017. március 1. napján került bejegyzésre a cégnyilvántartásba saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése főtevékenységi körrel.

[69] A szerződésben a haszonélvezeti és elővásárlási jog ellenértékét 30.000.000 forint összegben állapították meg, amelyet a cég5 2017. március 21. napján átutalt a cég1 takarékszövetkezet1 kirendeltség1énél vezetett számlájára, amely számláról másnap átvezették az összeget a kft. takarékszövetkezet1 kirendeltség2énél vezetett számlájára. Utóbbi számláról aznap továbbutalásra került az összeg a kft. bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú számlájára.

[70] A cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú számlája 2017. március 13. napján került megnyitásra, a bankszámla felett kizárólag Terhelt1nak volt rendelkezési jogosultsága.

[71] A cím2 szám alatti ingatlan tényleges használója a cég6 (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám4, székhelye: cím6, főtevékenység: tejtermék gyártása, ügyvezető: tanú9, tagok: tanú7, tanú8 és minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal tanú9) lett, miután 2017. március 21. napján bérleti szerződést kötött a cég5-vel mint bérbeadóval az üzem bérletére vonatkozóan.

[72] Az ingatlan ugyanakkor már 2017. március 17. napjával bejegyezésre került a cégnyilvántartásba a cég6 fióktelepeként, valamint 2017. február 28. napjától kezdődő hatállyal 2017. március 20. napján bejegyzésre került a cégnyilvántartásba a cég7 (cégjegyzékszám: cégjegyzékszám5, székhelye: cím6, főtevékenység: tejtermék gyártása, ügyvezető: tanú7, tagok: tanú7, tanú8 és minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal tanú9) fióktelepeként is.

[73] Azáltal, hogy a cég1 2017. március 1. napjával a cím2 szám alatti tejfeldolgozó üzemet átadta egy másik gazdasági társaságnak, a cég1 esetében a továbbműködés lehetősége is megszűnt.

[74] A cég5-vel kötött fenti megállapodáson túl 2017. március 17. napján a cég1 60.890.084 Ft vételáron értékesített tejipari termékeket, csomagolóanyagot és szerződéses állományt a cég7 (ügyvezető: tanú7, tulajdonos: tanú9) részére, amely vételárat a cég8 (cégjegyzékszáma: cégjegyzékszám6, székhelye: cím7, ügyvezető: tanú9) egyenlített ki banki utalással 3 részletben, 2017. március 14., 16. és 21. napjain a cég1 felé.

[75] A cég1 tejipari termékei, csomagolóanyagai és szerződéses állománya 60.890.084 forint vételáron történő értékesítéséről a bizonylat1 sorszámú számlát Terhelt1 I. rendű vádlott, mint ügyvezető látta el az aláírásával.

[76] A cég7 felé történt értékesítés 60.890.084 forint összegű ellenértékét a cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú bankszámláján írták jóvá, amely felett kizárólag Terhelt1 I. rendű vádlottnak volt rendelkezési jogosultsága.

[77] A cég1 bank1-nél vezetett bankszámlaszám1 számú Terhelt1 I. rendű vádlott rendelkezése alatt álló bankszámlájáról 2017. március 17. napja és 2017. április 11. napja közötti időben több részletben, összesen 116.629.000 forint összeg került átutalásra a Terhelt2 II. rendű vádlott ügyvezető által képviselt cég9 részére.

[78] Tény tehát, hogy 2017. március 16. napjával Terhelt1 a cég1 kizárólagos ügyvezetője lett. Tény az is, hogy a cég1 2017. március 1. napján haszonélvezeti és elővásárlási jogot alapító szerződést kötött a tanú6 ügyvezetése alatt álló cég5-vel, amely gyakorlatilag a szerződés megkötését megelőzően alig egy héttel, 2017. február 22. napján alakult meg.

[79] A már kifejtettek szerint az I. és II. rendű vádlottak mellett tanú6 szintén ország1-ben, város4-n lakott, és az is megállapítható volt, hogy a tanú6 által alakított cég5-n jelzáloghitel volt, banki hitel felvételére nem volt lehetősége, így arra sem, hogy a cég1-t felvásárolja.

[80] A cím10 szám alatti ingatlan cég6 ügyvezetője tanú9, tagjai tanú7, tanú8, illetőleg tanú9 voltak, és kötöttek 2017. március 21. napján bérleti szerződést a cég5-vel. Ugyanakkor az ingatlanon 2017. március 17. napjával került bejegyzésre a cím10 szám alatti ingatlan, mint a cég6 fióktelepe, és 2017. március 20. napján cégnyilvántartásba került cég7 tulajdonosi háttere hasonló volt, és mind a két cégben tulajdonosként szerepelt tanú7 is. Gyakorlatilag ez a két cég, a cég7 és a cég6 vette át az adóssággal terhelt cég1 tevékenységét. Az egyik cég az alkalmazottakat, a másik cég a termelést vette át.

[81] A 60.890.084 forintos vételáron történt 2017. március 17-ei értékesítést, amelyben a cég1 utalt 60.890.084 forintot a cég30 részére, az I. rendű vádlott látta el aláírásával, és az összeg a bank1-nál vezetett bankszámlaszám1 számú bankszámlájára került, mely bankszámla felett is az I. rendű vádlott volt kizárólag jogosult rendelkezni, és erről a számláról került továbbutalásra több részletben 116.629.000 forint a II. rendű vádlott által képviselt cég9 részére.

[82] Az eljárás során keletkezett okiratokból, a cégnyilvántartási adatokból tényszerűen állapítható meg az, hogy az I. rendű vádlott a cég1 tényleges ügyvezetője lett, és a tranzakciók, amelyek a cégek közötti utalásokat, a pénzügyi mozgásokat tartalmazták, az I. rendű vádlotthoz voltak köthetőek, és a bank1nál azt a számlát, amelyen az utalások történtek is, ő nyitotta meg.

[83] Az I. rendű vádlott tehát aláírta a cég1 tulajdonjog megszerzése alapján az okiratokat, az ügyvezetői minőség elvállalása után keletkezett iratokat, a gyártással, a tejfeldolgozóüzemmel kapcsolatban a szerződéseket, a készletátruházást, az ehhez kapcsolódó számlákat, azaz mindenről tudott, minden lényeges körülménnyel tisztában volt. Maga sem vitatta, hogy a cég1 ügyvezetőjeként tevékenykedett, illetőleg nem vitatta, hogy az eljárás tárgyát képező tranzakciók is megtörténtek.

[84] Az I. és II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét érintően az elsődleges kérdés az – és annak tisztázása volt –, hogy miért, milyen okból került 116.629.000 forint átutalásra a cég9 részére.

[85] E körben az I. rendű vádlott védekezése arra irányult, hogy egy engedményezési szerződés keretében a cég9 megvásárolta a bank4 felszámolása alatti követelését, és azt helyezte kilátásba az adós társaság felé, hogy amennyiben 120.000.000 forintot átutalnak a cég9 részére, úgy ezen engedményezés útján megvásárolt követelést a maguk részéről rendezettnek tekintik.

[86] Az ezen utalás jogcímét alátámasztani szándékozó irat egyértelműen megcáfolásra került a nyomozás során, tekintettel arra, hogy a bank2 felszámolója cáfolta ezen engedményezési szerződés megtörténtét, és kifejezetten arról nyilatkozott a felszámoló, hogy a bank2 a cég9-vel semmilyen jogviszonyban nem állt, szerződést nem kötött.

[87] Ebből következően az engedményezési dokumentum nyilvánvalóan fiktív, ezen Terhelt2 II. rendű vádlott névaláírása volt látható a cég9 részéről, és egyértelműen azzal a céllal került bemutatásra a hatóságok felé, hogy az átutalásokhoz jogcímet igazoljon, de erre ez a dokumentum nem volt alkalmas.

[88] Az I. rendű vádlott és védője arra hivatkozott az eljárás során, hogy az I. rendű vádlott szerepe csak formális volt, gyakorlatilag érdemben nem látott rá a cég1, illetve a cég7 tevékenységére. Ezzel szemben tényként állapítható meg, hogy a már kifejtettek szerint minden érdemi jogügylet, amely a pénzek átutalásával, mozgásával kapcsolatos, az I. rendű vádlotthoz köthető, ő írta alá a dokumentumokat, az ő általa nyitott bankszámlán keresztül történt az utalás. Többször megjelent a cég1 ügyvezetőjeként, illetőleg a számlák, dokumentumok aláírásakor is. Ezt az eljárás során kihallgatott tanúk is megerősítették. Tisztában volt azzal is, hogy a cégnek fizetési nehézsége van, és ennek ellenére vállalta el az ügyvezetői minőséget, a cég anyagi problémáinak tudatában lett ügyvezető.

[89] A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján tehát az volt megállapítható, hogy az I. rendű vádlott egy fizetésképtelen helyzetben lévő cég ügyvezetője lett, illetőleg vállalta el az ügyvezetői feladatokat, és gyakorlatilag a fizetésképtelenné vált cégből a vagyon kimentéséért lett felelős, illetőleg a szerepe az volt, hogy a cégből a pénzt kimentse, átutalja másik számlára. Az I. rendű vádlott fizetett is be a számlára és onnan vett is ki pénzt, 300.000, 100.000, illetőleg ismételten 300.000 forintot.

[90] Az, hogy az utalások ténylegesen ki által, kinek a felkérésére és kinek az érdekében történtek meg, jelen eljárás keretein nyilvánvalóan túlmutat, és fölveti annak a lehetőségét, hogy a nyomozó hatóságnak az ügyben más személyek felelősségét is vizsgálnia kellett volna. De mindezektől függetlenül és mindezek mellett tény, hogy I. rendű vádlott azzal a cselekvőségével, hogy bankszámlát nyitott, illetőleg az ő kizárólagos rendelkezése alatt álló számla vonatkozásában lehetővé tette azt, hogy pénzügyi tranzakciók történhessenek, tevékenyen járult hozzá ahhoz, hogy az anyagilag veszteséges cégből a vagyon kimentésre kerüljön.

[91] A fent részletezettek alapján a bíróság megállapította, hogy a bűncselekmény egy összetett cselekménysorból épült fel, amely során az események gyakorlatilag egymásra épültek, és e körben az I. rendű vádlott szerepe az ügyben érintett cégek, kft-k, és a pénzátutalások vonatkozásában meghatározó volt. Ugyanakkor az egyes részcselekményekhez szorosan kötődött a II. rendű vádlott cselekvősége is.

[92] A bűncselekmény elkövetése során a II. rendű vádlott vonatkozásában a bíróság az alábbiakat állapította meg:

[93] A már korábban kifejtettek szerint Terhelt2 II. rendű vádlott 2016. október 27. napjával lett ügyvezetője és tagja a cég9-nek, ahol szavazati aránya mindössze 0,08% volt.

[94] Tény, hogy 2017. év vonatkozásában a cég9 áfa és társasági adóbevallást nem nyújtott be, a társaság tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott.

[95] Tény az is, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott 2016. december 6. napján szerezte meg a cég9 takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlaszám2 sorszámú bankszámlája feletti rendelkezési jogot. Az e körben lefolytatott bizonyítási eljárás során az írásszakértő bevonását követően kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a cégiratokat a II. rendű vádlott írta alá, tehát Terhelt2 nevére vette a cég9-t, és 2016. december 6. napján a takarékszövetkezet1nél vezetett bankszámlát érintő pénzintézeti dokumentumokat ugyancsak Terhelt2 II. rendű vádlott írta alá.

[96] Ezzel szemben az is tényként volt megállapítható, hogy a 2017. január 16., illetőleg 2017. április 12. napján keletkezett pénzfelvételi bizonylat nem köthető a II. rendű vádlotthoz.

[97] Az is megállapítást nyert az eljárás során a takarékszövetkezet1 adatközlése alapján, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre a II. rendű vádlott volt jogosult, a bankszámlaszámhoz azonban bankkártya nem tartozott.

[98] Tény, hogy a fenti számlára kizárólag a cég1-től érkeztek utalások, és a pénzintézet is a II. rendű vádlottat jelölte meg a pénzfelvételek lebonyolítójaként. Ugyanakkor az, hogy az eljárás során a bankszámláról felvett 56.500.000, majd 2017. március 24. napján 55.000.000, valamint 2017. április 12. napján 3.889.000 forintot a II. rendű vádlott vette volna föl ténylegesen, ez kétséget kizáróan – figyelemmel az írásszakértői véleményben foglaltakra – nem volt megállapítható.

[99] Ugyanakkor azt, hogy a cég9-nek a II. rendű vádlott az ügyvezetője lett és a cégiratokat aláírásával látta el, az írásszakértői véleményben foglaltakon túl egyéb bizonyítékok is alátámasztották.

[100] A HER adatai alapján tényként állapítható meg, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott épp a cégiratok aláírásának napján, 2016. október 27-én, amikor a kft. ügyvezetője lett, belépett ország3 területére szerb útiokmányának bemutatásával. Az is megállapítható, hogy a pénzintézeti dokumentumok aláírásához köthető 2016. december 6. napon is belépett ország3 területére a röszkei határátkelőhelyen a II. rendű vádlott.

[101] Az, hogy további regisztrációs adatok nem állnak a rendelkezésre, nem teszi kizárttá azt, hogy a II. rendű vádlott ezen kívül és más alkalommal is belépett ország3 területére, tekintettel arra, hogy szerb-magyar kettős állampolgárról van szó, így amennyiben magyar okmányokat mutatott fel a belépése során, az a határőrzési rendszerben nem kerül rögzítésre.

[102] A II. rendű vádlottnak az eljárás megindulásakor azt is a terhére rótta a vádhatóság, hogy a számlára érkező 116.000.000 forintot ő vette föl és utalta tovább, illetőleg adta át másoknak, azonban a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen – figyelemmel az írásszakértői véleményre – mindez kétséget kizáróan nem volt megállapítható.

[103] Ugyanakkor tényként állapítható meg, hogy a cég9, amelynek a II. rendű vádlott ügyvezetője lett, az ügyvezetősége alatt semmiféle érdemi tevékenységet nem végzett, a cégnek forgalma nem volt, pénzmozgás nem volt, kizárólag az I. rendű vádlott által történt utalások érkeztek a cég számlájára, és kerültek azok utána más, az eljárás során ismeretlenül maradt személyekhez.

[104] A cég9 érdemi tevékenységet nem végzett, bevallást nem tett, könyvelési feladatainak, illetőleg a cég működésére kötelezően előírt adóbevallási kötelezettségének sem tett eleget. Gyakorlatilag a cég kizárólag annak érdekében jött létre, tevékenysége kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a cég1-ből kimentett vagyont el lehessen rejteni.

[105] A bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy pénzmosást követ el az, aki pénzintézeti számlát nyit, és már a számlanyitás során a célja az, hogy a számlára érkező pénz más által ténylegesen elvonásra kerüljön más által elkövetett bűncselekmény elkövetése után.

[106] Nyilvánvaló, hogy a II. rendű vádlott nem saját elhatározásából, hanem más személy vagy más személyek megbízásából lett ügyvezető, illetőleg működött közre a számlanyitásban, és az ügyvezetősége, a számlanyitás azt a célt szolgálta, hogy a számlára érkező pénz eredete elleplezett legyen. A II. rendű vádlott tudatában volt annak, hogy a kft. tényleges gazdasági tevékenységet nem végez, más pénzmozgás a hivatkozottakon kívül a bankszámlán nincs, és azzal is tisztában volt, hogy a cég egy bankszámlával rendelkezik, amelyre pénz érkezése várható, és azt is tudta, hogy azzal a pénzzel sem ő, sem a cég9 érdemben rendelkezni nem fog, az ismeretlen személyek által kerül felhasználásra.

[107] Figyelemmel a Btk. 399. §-ában foglaltakra pedig azáltal, hogy a II. rendű vádlott a cég bankszámláját a rendelkezése alá vette, majd, mint rendelkezési jogosult, a bankszámlával történő rendelkezést másnak átengedte, a büntetőjogi felelőssége megállapítható volt.

[108] A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai – írásszakértői vélemények, HER adatok – alapján tényszerűen megállapítható volt, hogy a II. rendű vádlott elvállalta a cég9 ügyvezetését és a cég9 bankszámlája feletti rendelkezési jogot, amely bankszámlára a későbbiek során a cég1-ből kimentett 116.629.000 forint több részletben átutalásra, onnan 115.000.000 forint készpénzben kivételre került, és ismeretlen személyekhez jutott el a II. rendű vádlott közreműködésének is köszönhetően.

[109] A cégek – a cég1, a cég5, a cég9 – közötti összefonódást az is bizonyítja, hogy a cégek ügyvezetői, Terhelt1 I. rendű vádlott, Terhelt2 II. rendű vádlott és tanú6, a cég5 ügyvezetője, nem csak ismerték egymást, de ugyanazon településről származtak, illetőleg az is megállapítható, hogy volt, amikor egy gépjárművel közösen léptek be ország3 területére.

[110] Megjegyzi a bíróság, hogy azokon a napokon, amikor Terhelt2 II. rendű vádlott ország3 területére lépett, ugyanezt tette az I. rendű vádlott is a HER adatok alapján.

[111] Az ügyészség Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben a 2017-ben hatályos Btk. 399. § (1) bekezdés a) pontjának IV. fordulatába ütköző pénzmosás bűntette miatt emelt vádat. A Btk. 399. §-ában foglaltak szerint, aki más által elkövetett, büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza vagy a) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, a pénzmosás bűntettét valósítja meg.

[112] Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott a cég9 számlája fölött rendelkezésre jogosult volt, ugyanakkor a rendelkezés lehetőségét gyakorlatilag másnak engedte át. A bűncselekmény megvalósul, ha valaki érdemi tevékenység szándéka nélkül tisztázatlan eredetű pénzeszközök fogadása érdekében nyit meg egy pénzintézeti számlát, annak tudatában, hogy oda más személyek pénzt fognak utalni. A számlanyitás pedig alkalmas arra, hogy az oda utalt pénzösszegek eredetét elleplezze, illetőleg arra is, hogy a pénz átutalását végző személy kiléte ismeretlen maradjon. A bűncselekmény egyértelműen megállapítható akkor, amikor valaki más felkérésére nyit bankszámlát, a számla feletti rendelkezést másnak átengedi, tekintettel arra, hogy mindezek tükrében tisztában kell lennie azzal, hogy az az általa nyitott, kizárólag az ő rendelkezése alatt álló bankszámlán ismeretlen eredetű – tehát akár bűncselekmény elkövetéséből is származó – pénzeszköz fogadására és készpénzben történő felvételére lehet használható fel.

[113] A bűncselekmény megvalósulása során a pénz eredetét tekintve az elkövető részéről elégséges a beletörődés, a közöny megléte, tehát az elkövetőnek nem kell azt konkrétan tudnia, nem kell tisztában lennie azzal, hogy a számlára érkező pénz honnan származik. Elegendő az is, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy a pénz bűncselekmény elkövetéséből is származhat.

[114] A 2013. évi CCXXXVII. törvény is rögzíti a 87. pontjában, hogy pénzforgalmi szolgáltatásnak tekinthető a) fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, illetve c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése.

[115] A bankszámlák elsődleges funkciója a pénzmozgás biztosítása különböző személyek között, így amikor a II. rendű vádlott a cég ügyvezetője lett, illetőleg rendelkezésre jogot nyert a cég9 bankszámlája fölött, akkor tudva azt, hogy a cég tényleges gazdasági tevékenységet nem végez, a számlán pénzmozgás nincs, azzal tisztában kellett lennie, hogy a cég bankszámláján pénzmozgás következik be, illetőleg az afeletti rendelkezés átengedésével a II. rendű vádlottat is felelősség terheli az ott lezajlott tranzakciók miatt.

[116] A bíróság megállapította, hogy a II. rendű vádlott a cég9 részére a takarékszövetkezet1nél megjelölt bankszámla feletti rendelkezési jogot megszerezve, azt ismeretlen személynek vagy személyeknek engedte át azért, hogy a bankszámlát bűncselekményből származó pénz fogadására, és a bankszámlán jóváírt összeg eredetének az elfedésére használják. Ezen cselekményével közreműködött abban, hogy a cég1 Terhelt1 I. rendű vádlott rendelkezésére álló bankszámlájáról 2017. március 17. és április 11. napja között több részletben a cég9 bankszámlájára átutalt 116.629.000 forintot ismeretlen személy készpénzben a bankszámláról felvegye.

[117] A fent részletezettek alapján pedig a bíróság úgy ítélte meg, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége a terhére rótt bűncselekmény vonatkozásában kétséget kizáróan megállapítható volt.

[118] A bíróság a II. rendű vádlott vonatkozásában sem büntethetőséget kizáró, sem azt megszüntető okot nem észlelt.

[119] Enyhítő körülményként értékelte a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást, és azt, hogy a vádlott ország3-ban büntetlen előéletű.

[120] Súlyosító körülményként értékelte a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát, valamint a 100.000.000 forintot meghaladó elkövetési értéket.

[121] Mindezen büntetés kiszabási körülmények mellett – figyelemmel a II. rendű vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára, a bűncselekményben játszott szerepére – a bíróság a Btk. 80. §-ában meghatározott büntetés kiszabási elvek alkalmazásával, a Btk. 79. §-ában szabályozott büntetési célok elérése érdekében a Btk. 33. § (1) bekezdés a) pontja, a Btk. 34. §-a alapján a rendelkező rész szerinti mértékű szabadságvesztés büntetést tartotta indokoltnak a II. rendű vádlottal szemben. A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel kizárólag a szabadságvesztés büntetés kiszabása lehetett megfelelő joghátrány a II. rendű vádlottal szemben.

[122] Ugyanakkor figyelemmel a jelentős időmúlásra, és külön figyelemmel arra a nyilvánvaló tényre, hogy e bűncselekménynek a tényleges haszonélvezője nem a II. rendű vádlott volt, a bíróság úgy ítélte meg, hogy esetében a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért lehetőséget látott vonatkozásában a Btk. 85. § (1) bekezdés alkalmazásával a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére a Btk. 85. § (2) bekezdésében meghatározott keretekre figyelemmel.

[123] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a II. rendű vádlottat érintően a Btk. 37. § (2) bekezdés a) pontja alapján börtön.

[124] A Btk. 38. § (1) és (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett a bíróság arról, hogy a II. rendű vádlott a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[125] A bíróság a II. rendű vádlottat a Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta a gazdasági társaságok vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától, a Btk. 53. § (2) bekezdés alapján a rendelkező rész szerinti időtartamra.

[126] Figyelemmel arra, hogy a bíróság Terhelt2 II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, a Be. 574. § (1)-(2) és (4) bekezdései alapján külön kötelezte őt a vonatkozásában felmerült 272.800 forint bűnügyi költség megfizetésére, mely, kirendelt védői díjból (költségjegyzék 5., 6., 7., 8., 9., 10., 13., 15., 17., 18. tételszámai), a szakértői díjból (költségjegyzék 11., tételszámai) tevődik össze, valamint egyetemlegesen kötelezte Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlottakat 14.935 forint bűnügyi költség megfizetésére, mely a tanú útiköltségéből (költségjegyzék 1., 12. tételszáma) tevődik össze.

[127] Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában alkalmazott jogszabályok:

· Btk. 404. § (2) bekezdés b) pont, (1) bekezdés a) pont,

· Btk. 37. § (2) bekezdés a) pont,

· Btk. 38. § (2) bekezdés a) pont,

· Btk. 85. § (1) bekezdés, (2) bekezdés,

· Btk. 61. § (1) bekezdés,

· Btk. 52. § (1) bekezdés b) pont,

· Be. 574. § (1)-(2) és (4) bekezdés.

Gyula, 2025. május 8.

dr. Varga László s.k.

bíró

Záradék:

Az ítélet Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában 2025. május 8. napján jogerőre emelkedett.

Gyula, 2025. május 8.

dr. Varga László s.k. bíró