Орган по защите данных Венгрии (NAIH): обработка банковских данных и реализация прав субъекта

Ügyszám: NAIH/2019/1837/ Tárgy: Kérelemnek részben helyt adó határozat HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] Kérelmező kérelmére a […] Kötelezett adatkezelését érintő, 2019. február 8. napján indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza: I. A Kérelmező kérelmének részbe n helyt a d

I. 1. és megállapítja, hogy a Kötelezett az elszámoltathatóság elvét megsértve továbbította a Kérelmező személyes adatait.

I. 2. A Hatóság megállapítja, hogy a Kötelezett jogalap nélkül kezeli a Kérelmező azon személyes adatait, amelyekre vonatkozóan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) nem ír elő megőrzési kötelezettséget. A Hatóság ezzel összefüggésben kötelezi a Kötelezettet arra, hogy törölje a Kérelmező ezen, a Pmt. által a kötelezően megőrzendő személyes adatok hatálya alá nem tartozó személyes adatait valamennyi aktív elektronikus nyilvántartásából azzal, hogy az ezen személyes adatokat tartalmazó okiratok megőrizhetőek. Ezen okiratokon, illetve az okiratokban található személyes adatokon azonban az őrzésen kívül más adatkezelési művelet nem végezhető, ide nem értve az esetleges jogi kötelezettségekből eredő, más hatóságok részére történő bemutatásukat.

II. 1. A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a Kötelezett nem nyújtott a Kérelmező részére megfelelő tájékoztatást a személyes adatai kezelése elleni tiltakozás jogáról.

II. 2. A Hatóság hivatalból kötelezi a Kötelezettet arra, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül tájékoztassa a Kérelmezőt arról, hogy milyen célból, milyen jogos érdeke miatt szükséges személyes adatai kezelése, illetve, hogy ezen érdek a Kérelmező alapvető jogaival szemben mi alapján élvez elsőbbséget, továbbá tájékoztassa a Kérelmezőt az őt megillető tiltakozáshoz való jogról, valamint arról, hogy azt hogyan gyakorolhatja. II. 3. A Hatóság a Kötelezettet az általa végzett jogellenes adatkezelés miatt hivatalból

1.000.000 Ft, azaz egymillió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

III. A Hatóság elutasítja a kérelem arra irányuló részét, hogy a Kötelezettet utasítsa arra, hogy törölje a Pmt. által kötelezően megőrzendő személyes adatokat és a Kötelezettet tiltsa el a Kérelmező személyes adatai továbbításától. Az I. 2. és a II. 2. pont szerinti kötelezettség teljesítését a Kötelezettnek az intézkedés megtételétől számított 30 napon belül kell írásban – az azokat alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé azzal, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett személyes adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. Az adatvédelmi bírságot jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2019/1837. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha a Kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fenti számlaszámra késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. Az I. 2. és a II. 2. pont szerinti kötelezettség, illetve az adatvédelmi bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I. 1. A Kérelmező azt kifogásolta, hogy a Kötelezett továbbadta harmadik személynek vagy személyeknek személyes adatait egy általa írt, 2015. április 15. napján keltezett adatkezelés elleni tiltakozásról szóló levél, illetve egy 2019. január 30. napján keltezett levél – melyben személyes adatainak a törlését is kérte – ellenére. Tekintettel arra, hogy a kérelem nem tartalmazta a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet, a Hatóság hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt, aki ennek akként tett eleget, hogy számos levél megküldésével igazolta személyes adatainak – álláspontja szerint jogszerűtlen – továbbítását. Ezek alapján egy adattovábbítás valósult meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) alkalmazandóságának kezdőnapját, azaz 2018. május 25. napját követően. Eszerint a Kérelmező egyrészt azt kifogásolta, hogy tiltakozása ellenére a Kötelezett továbbította személyes adatait az […] részére egy 2019. január 16. napján kelt – aláírás nélküli – engedményezési értesítő és teljesítési utasítás alapján. Másrészt a Kérelmező azt is kifogásolta, hogy a Kötelezett nem válaszolt a 2019. január 30. napján kelt tájékoztatás kérése személyes adatok kezeléséről elnevezésű dokumentumára, melyben felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy 2015. április 15. napján kelt levelében letiltotta személyes adatainak továbbítását harmadik személyek részére, és kérte személyes adatainak törlését is.

A Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy állapítsa meg a jogellenes adattovábbítás tényét és rendelje el, hogy a Kötelezett törölje a személyes adatait, továbbá tiltsa meg személyes adatainak továbbítását. I. 2. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról végzésében értesítette a Kötelezettet, és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel. A Kötelezett – nyilatkozata szerint – a Kérelmező személyes adatait az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a felek között 2007. november 26. napján kelt, […] számú kölcsönszerződés teljesítése jogcímén kezelte. A Kötelezett által megküldött dokumentumok alapján a szerződés érvényes és 2018. december 30. napjáig hatályos volt. A Kötelezett nyilatkozata szerint adatkezelőként a Kérelmező személyes adatait – teljes nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványa számát, állandó lakcímét, gépjármű rendszámát, levelezési címét, mobiltelefonszámát, munkahelyi telefonos elérhetőségét – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:193. § és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) bekezdés c) pontja alapján továbbította az […] mint adatkezelő felé. A nyilatkozat szerint az adatkezelés érdekében végzett adattovábbítás jogalapja szintén az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönszerződés teljesítése, valamint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek. A Kötelezett az […] felé történt adattovábbítás kapcsán megküldte az e céggel kötött és 2018. november 14. napján kelt engedményezési szerződés, a Kérelmezőnek küldött engedményezési értesítő és teljesítési utasítás másolatát, a jogos érdekének alátámasztására szolgáló érdekmérlegelési teszteket, valamint a közte és a Kérelmezővel kötött, 2007. november 26. napján kelt, […] számú kölcsönszerződés másolati példányát. Az engedményezési szerződés szerint a Kötelezett mint engedményező ellenérték fejében eladta, az […] mint engedményes pedig megvásárolta a lakossági lízing- és kölcsönszerződésekből eredő követelést és annak valamennyi múltban felmerült és jövőben esedékessé váló kamatát és járulékát, az adóst terhelő és a követeléshez kapcsolódó mellékkötelezettségekből fakadó jogokkal együtt. A szerződés szerint a Kötelezett az […] rendelkezésére bocsátotta a követelés érvényesítéséhez releváns dokumentációját – kölcsön-, lízingszerződés aláírt példánya, biztosítéki szerződések aláírt példánya, gépkocsi értékesítéséről, vételi jog gyakorlásáról szóló pénzügyi elszámolás, felmondó okirat – pdf, illetve ennek hiányában nyomtatott formátumban. Az engedményezési szerződés szerint a követelés érvényesítéséhez releváns szerződésekhez tartozó törzskönyveket a Kötelezett mint tulajdonos őrzi. A Kötelezett által megküldött engedményezési értesítő, szemben a Kérelmező által megküldött és a Kötelezett által alá nem írt dokumentummal, nem 2019. január 16. napján, hanem 2019. február 26. napján kelt. Ez utóbbi szerződés tartalmazta a Kötelezett aláírását, és az adattovábbítás jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján szerződés teljesítésére hivatkozott. Az engedményezési értesítő személyes adatok kezelésére vonatkozó további tájékoztatás elérhetőségeként a Kötelezett, illetve az […] honlapjára hivatkozik. Az […] számú kölcsönszerződés tartalmazta a Kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványa számát, lakcímét, a kölcsönnyújtás feltételeire vonatkozó adatokat, a gépjármű típusát, alvázszámát, motorszámát, forgalmi rendszámát, illetve vételárát. A Kötelezett megküldte továbbá a Kérelmezőnek írt, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás másolati példányát. Ebben a 2019. február 15. napján kelt – a Kötelezett által szintén alá nem írt – levélben a Kötelezett az adatkezelés jogalapjaként arra hivatkozott – az engedményezési szerződés mellett –, hogy törvényben előírt kötelessége az esedékes, illetve lejárt követelésének a behajtása. E tájékoztatás szerint továbbá a Kérelmező személyes adatai nyilvántartásának jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés, mely esetben az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján az érintettet nem illeti meg az adatkezelés elleni tiltakozás vagy az adatok törlése iránti kérelem joga, mivel az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. A Kötelezett jogos érdekének alátámasztására két érdekmérlegelési tesztet küldött a Hatóságnak. Az egyiknél az adatkezelés megnevezése: „Az érintett egyes elérhetőségeinek, mint személyes adatoknak a kezelése – a finanszírozási szerződés megkötése és a finanszírozási szerződés monitoringja során – az érintettel való közvetlen kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás céljából.” A másik érdekmérlegelési teszt szerinti adatkezelés megnevezése: „Az érintett telefonos (vezetékes és mobil) elérhetőségeinek, mint személyes adatoknak a kezelése a követeléskezelés során – az érintettel való közvetlen kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás céljából.” A két érdekmérlegelési teszt azonban semmilyen információt nem tartalmaz jelen ügy adatkezeléséről, arról, hogy a Kötelezett továbbította a Kérelmező személyes adatait az […]-nek. A Kérelmezőnek írt válasszal ellentétben azonban a Kötelezett által a Hatóságnak megküldött dokumentumok, melyek a Kérelmező személyes adatai kezelésének célját és jogalapját tartalmazzák jelenleg, illetve a Kötelezett korábbi nyilatkozatának keltekor, 2019. március 25. napján, számos esetben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség jogalapjára hivatkoznak, a következőképpen:

A Kérelmező személyes adatai

Az adatkezelés célja

Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelésre vonatkozó jogszabály(ok)

Magánszemély ügyfél azonosító

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Telje név A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Születési név A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Születési hely A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Születés időpontja

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Anyja neve A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Személyi azonosító okmányának száma és típusa

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Lakcímigazoló kártya száma

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Vezetői engedély száma

A kockázatok minél pontosabb felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése és a prudenciális előírások betartása

Jogos érdek Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Neme A kockázatok minél pontosabb felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése és a prudenciális előírások betartása

Jogos érdek Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Családi állapota A kockázatok minél pontosabb felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése és a prudenciális előírások betartása, az egyenlő elbánás elve alóli kivétel szabályainak megalkotása

Jogos érdek Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Legmagasabb iskolai végzettsége

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

2/2014. és 6/2013. Polgári jogegységi határozat, Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdés Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Közös háztartásban élők száma

A kockázatok minél pontosabb felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése és a prudenciális előírások betartása, az egyenlő elbánás elve alóli kivétel szabályainak megalkotása

Jogos érdek Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Állampolgárság A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Állandó lakcím A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdés, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Levelezési cím A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdés, Vht., Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Mobiltelefonszá

Az ügyféllel való közvetlen és gyors kommunikáció, az ügyféllel és az ügyvitellel kapcsolatos feladatok végrehajtása, majd nemfizetés esetén a fizetés elmaradásáról és jogkövetkezmény eiről való tájékoztatás, a követeléskezelés, továbbá a gépjármű forgalomból való kivonásának folyamata során az érintettel való közvetlen kapcsolattartás

Jogos érdek Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont, 21. cikk (1) bekezdés

Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

Munkahely neve A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR), MNB rendelet(a továbbiakban: MNB rendelet) 5. §, Hpt. 85. § (1)- (2) bekezdés, Vht., Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Munkahely címe A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

KHR, MNB rendelet 5. §, Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdés, Vht., Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Munkahely telefonos elérhetősége

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

KHR, MNB rendelet 5. §, Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Beosztás A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, MNB rendelet 5. §, Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdés, Vht., Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Belépés dátuma A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

KHR, MNB rendelet 5. §, Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Havi nettó igazolt jövedelem

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

KHR, MNB rendelet 5. §, Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés Jövedelem típusa

A jogi kötelezettség teljesítése érdekében

Jogi kötelezettség teljesítése

Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pont, 17. cikk (3) bekezdés e) pont

KHR, MNB rendelet 5. §, Pmt. 56. § (2) bekezdés, 57. § (2)-(3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése értelmében az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint az Infotv. 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az általános adatvédelmi rendelet 99. cikk (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet 2018. május 25. napjától kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján: „A személyes adatok: b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”).” Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerint: „(2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).” Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), b) c) és f) pontja szerint: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.” Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) és (4) bekezdése alapján: „(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. […] (4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.”

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.” Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1)-(2) bekezdései és (5) bekezdés a)-b) pontjai alapján: „(1) Valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. (2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket: a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. […] (5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően; […]” Az Infotv. 5. § (3) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés b) pontjában, valamint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés (a továbbiakban: kötelező adatkezelés) esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.” Az Infotv. 75/A. § szerint: „A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.” A Ptk. 6:193. §-a szerint: „(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. (3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.” A Ptk. 6:196. §-a értelmében: „Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.” A Hpt. 85. § (1)-(2) bekezdése szerint: „(1) A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. (2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.” A Hpt. 99. § (1) bekezdése értelmében: „A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.”

A Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontja alapján: „Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.” A Hpt. 258. § (1) bekezdése értelmében: „A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.” A Pmt. 6. § (1) bekezdése alapján: „A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor; d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor; f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.” A Pmt. 7. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja értelmében: „A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. (2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát, ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét, af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát.” A Pmt. 56. § (1)-(2) bekezdés szerint: „A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti. (2) A szolgáltató a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.” A Pmt. 57. § (2)-(3) bekezdése alapján: „(2) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni. (3) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.” A Pmt. 58. § (1) bekezdése szerint: „A szolgáltató az 56. § (2) bekezdésétől, illetve az 57. § (1)–(3) bekezdésétől eltérően az ott meghatározott adatokat, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig köteles megőrizni.” Az MNB rendelet 5. §-a értelmében: „(1) A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (a továbbiakban: JTM) az 1. melléklet szerint számított mutatószám, amely az ügyfélnek a hitelnyújtást követően fennálló havi adósságszolgálata és az igazolt havi nettó jövedelmének hányadosa azzal, hogy adóstársak esetén valamennyi adóstárs havi adósságszolgálata és igazolt havi nettó jövedelme összesítve értendő. (2) A hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ügyfél összes – akár az ügyfél nyilatkozata, akár azon hitelinformációs rendszer lekérdezése alapján, amelyhez a hitelnyújtó csatlakozott vagy amelynek tagja – ismert, ugyanazon vagy bármely más hitelnyújtóval szemben fennálló hiteltartozása után fizetendő rendszeres havi törlesztőrészletet beszámítja. Amennyiben az ügyfél valamely más hitelügyletben adóstársként vesz részt, a hitelnyújtó az ezen másik hitel havi törlesztőrészletét az egyes adóstársak között egyenlő arányban megosztja, és az ügyfélre így eső havi törlesztőrészlethányadot tekinti az ügyfél ezen másik hitelből eredő havi törlesztőrészletének. Amennyiben az ügyfél visszatérítendő, hazai vagy uniós költségvetési forrású támogatást vett igénybe, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az ebből eredő havi törlesztőrészletet is beszámítja. (3) Amennyiben valamely fizetési kötelezettség devizában teljesítendő, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálat számításakor a havi törlesztőrészlet mértékét a Magyar Nemzeti Bank által a havi adósságszolgálat számítását megelőző második munkanapon közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján, forintban kifejezve állapítja meg. (4) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén a kapcsolódó befizetési kötelezettséget a hitelnyújtó havi törlesztőrészletként csak olyan mértékben számítja be, amilyen mértékben ezen kötelezettségeket az ügyfél nem mondhatja vissza egyoldalúan a hitelügylettől függetlenül. (5) Életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén, ha a kölcsön teljes vagy részleges törlesztése a hitelszerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik, a hitelnyújtó az ügyfél által fizetendő biztosítási díj havi – nem havi esedékességű díjfizetés esetén a biztosítási díj egy hónapra eső – összegét hozzáadja a havi adósságszolgálathoz. Ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg magasabb a jövőbeni időpontban törlesztendő összegnél, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba beszámítandó biztosítási díjat a törlesztendő összeg és a szerződésben meghatározott biztosítási összeg arányában csökkenti. (6) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján rögzített árfolyamon törlesztett hitel esetén a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az adósságszolgálat megállapítását megelőző hónapra vonatkozó havi törlesztőrészlet rögzített árfolyamon meghatározott részét számítja be. (7) Amennyiben a kamat és díj mértéke változó, de azok jövőbeli mértéke a havi adósságszolgálat megállapításakor meg nem határozható, a hitelnyújtó a havi adósságszolgálat megállapításakor ismert kamatot és díjat a futamidő végéig változatlannak tekinti. (8) Amennyiben a hitelnyújtó egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel vagy a tőketörlesztés megkezdésére haladékot nyújt, a havi adósságszolgálatba az adósságszolgálat megállapításakor érvényes, nem kedvezményes kamat, díj és tőketörlesztési feltétel alapján számított havi törlesztőrészletet számítja be. (9) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló Korm. rendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló Korm. rendelet alapján nyújtott hitel esetén a hitelnyújtó a havi adósságszolgálatba az adósságszolgálat megállapításakori havi törlesztőrészletet számítja be.”

III. Döntés

A Hatóság jelen eljárásban a Kötelezett adatkezelése vonatkozásában a 2018. május 25. napját megelőzően végzett adatkezeléseket és előterjesztett érintetti kérelmek elbírálását nem vizsgálta. Ennek oka, hogy ezen adatkezelésekre az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően került sor, és ezért azokra az általános adatvédelmi rendelet szabályai nem alkalmazhatóak, így azok vonatkozásában a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárása iránti kérelem sem nyújtható be, illetőleg a kifogásolt adatkezelések vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek való megfelelés vizsgálatára a Hatóságnak nincs jogosultsága a jelen adatvédelmi hatósági eljárás keretében. Erre tekintettel a Hatóság a Kötelezett és a Kérelmező között 2007. november 26. napján kelt […] számú kölcsönszerződés teljesítésével összefüggő adatkezelés vonatkozásában sem tett megállapítást. A Hatóság továbbá hatásköre hiányában nem vizsgálhatja a kölcsönszerződés érvényességének, érvénytelenségének kérdését, ezért azt ellenkező bírósági döntés hiányában érvényesnek tekintette. III. 1. A Kérelmező személyes adatainak továbbítása A Kötelezett nyilatkozata szerint a Kérelmező személyes adatai továbbításának jogalapja a Ptk. 6:193. §-a, a Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontja, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja, illetve a közte és az […] között létrejött és 2007. november 26. napján kelt kölcsönszerződés, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek volt. A Hatóság megállapítása szerint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap csak akkor alkalmazható, ha az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél. Tehát nem lehet kiterjeszteni ezt a jogalapot egyrészt olyan adatkezelésekre, amelyekben az érintett nem fél, másrészt – a szerződéskötést megelőző egyes lépések kivételével – olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés érintett általi nemteljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a szerződő felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépések megtételéhez van szükség. A szerződés teljesítése körébe eshetnek még azok a lépések, amikor az adatkezelő, aki a szerződést megkötötte az érintettel – tehát, aki a szerződésben a másik fél – teljesítési késedelem esetén felszólítja az érintettet a teljesítésre. Azonban az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses jogalap már nem vonatkoztatható arra az esetre, ha az adatkezelő az elmaradt teljesítés miatt az érintettel szembeni követelését követelésbehajtással foglalkozó vállalkozásra engedményezi (azaz a problémát már a szerződésen kívül kívánja megoldani). Az engedményezés keretében történő adattovábbítás jogalapja így csak más, tipikusan az engedményező részéről az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez fűződő jogos érdeke lehet. A Ptk.-hoz fűzött indokolás szerint a követelések átruházására a tulajdonjog átruházásával azonos logika alapján kerül sor, tehát az engedményezés tulajdonképpen nem más, mint a követelés tulajdonjogának átruházása. Az engedményezéssel a követelés elválik az eredeti jogviszonytól, amelyből az származik, és az engedményes kizárólag a követelés és nem pedig az alapjogviszony vonatkozásában lép az engedményező helyébe. Azáltal, hogy az engedményezéssel a követelés elválik az alapjogviszonytól és az engedményes a követelés jogosultjává válik, a követelés engedményes általi érvényesítése, illetve az ahhoz kapcsolódó adatkezelés, többé már nem azon szerződés teljesítése érdekében történik, amelyből a követelés eredetileg származott, mivel ebben az esetben az engedményesnek nem a saját, hanem az engedményező javára kellene érvényesíteni az engedményezés útján megszerzett követelést. Az engedményezéssel, amennyiben az ellenérték fejében történik, az engedményező kötelezettel szembeni követelése a vételár függvényében teljesen vagy részben megtérül. Az engedményező az ügyféllel szemben fennálló követelésének eladása érdekében más harmadik felet, például követeléskezeléssel foglalkozó céget keres meg, és az ennek érdekében végzett adattovábbítás az engedményező jogos érdekét, nem pedig az alapul fekvő szerződés teljesítését szolgálja, mivel a követelés az engedményezéssel függetlenné válik a szerződéstől. Mivel Kötelezett engedményezés útján ruházta át a Kérelmezővel szembeni követelését, valamint annak velejárójaként továbbította a Kérelmező személyes adatait az […]-nek, adattovábbításának jogalapja a fentiek szerint nem lehet az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses jogalap. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a fent részletezettek miatt ezen jogalap engedményezésnél nem csak jelen ügyben, hanem elvi szinten is kizárt. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Kötelezettnek semmilyen jogalapja nem volt a Kérelmező személyes adatai továbbítására, mivel jogszabály által lehetővé tett engedményezés keretében továbbította azokat, és a jogszerűen átadott követelés érvényesítéséhez, valamint az ehhez szükséges személyes adatok továbbításához fűződő jogos érdekének fennállta a jogi szabályozásból adódóan elvileg megállapítható. A Kötelezett a Kérelmező személyes adatai továbbítása jogalapjaként hivatkozott a Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontjára és a Ptk. 6:193. §-ára is. A Hatóság megállapítása szerint a Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontja nem tekinthető a személyes adatok továbbítására vonatkozó önálló jogalapnak, tekintettel arra, hogy e jogszabályi rendelkezés nem kötelező adatkezelést tartalmaz, csupán lehetőséget biztosít a pénzügyi intézménynek arra, hogy banktitkot adjon ki harmadik személy részére, ha érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Ez azonban nem minősül olyan jogi kötelezettségnek, amely önálló jogalapot teremtene, mivel ahhoz az Infotv. 5. § (3) bekezdésére tekintettel a jogszabálynak rendeznie kellene az adatkezelés körülményeit is. Ehelyett a Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontja a jogos érdeken alapuló adatkezelésnél az adatkezelői jogos érdek, illetve az adatkezelés céljának meghatározását jelenti, melyhez az adatkezelőnek szükséges elvégeznie az érdekmérlegelés további lépéseit is. Mindebből következően tehát a Kötelezett által hivatkozott jogszabályi rendelkezések nem minősülnek a Kérelmező személyes adatai továbbítása megfelelő jogalapjának. A Ptk. Kötelezett által hivatkozott 6:193. §-a az engedményezés fogalmát tartalmazza, mely az adattovábbítás jogalapjaként nem értelmezhető. A Ptk. 6:196. §-a értelmében azonban az engedményező köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító – az adós személyes adatait tartalmazó – okiratokat az engedményesnek átadni. A Kérelmező esetében ez azt jelenti, hogy a Kötelezett a Kérelmezővel 2007. november 26. napján kötött kölcsönszerződést és az abban megadott kérelmezői személyes adatokat köteles volt az […] részére átadni. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a Kötelezett a Kérelmezőnek csak ezen kölcsönszerződésben szereplő személyes adatait – nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványa számát, lakcímét, a kölcsönnyújtás feltételeire vonatkozó adatokat, a gépjármű típusát, alvázszámát, motorszámát, forgalmi rendszámát, vételárát – továbbíthatta a […]., más, további személyes adatait azonban nem. A Hpt. 161. § (1) bekezdés c) pontjához írt megállapításokra tekintettel ebben az esetben is figyelembe veendő, hogy a Ptk. az adatkezelés részleteit nem határozza meg. A Ptk. 6:196. §-a nem lehetőséget biztosít az okiratok – és a benne szereplő személyes adatok átadására, hanem ez kötelezettségként jelenik meg, tehát a jogalkotó a jogos érdek deklarálása mellett az adat-, illetve iratátadás szükségességét is elismerte. A Kötelezett az adattovábbítás jogalapjaként hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont szerinti jogos érdek jogalapjára is. Ennek alátámasztására két érdekmérlegelési tesztet küldött, melyek azonban nem a követelések átadásával összefüggő személyes adatok továbbításáról rendelkeznek, hanem kapcsolatfelvételi és kapcsolattartási adatkezelési célokról. Ebből következően, bár a Kötelezett hivatkozott a jogos érdek jogalapjára is, annak alátámasztására nem végzett érdekmérlegelést, nem nevezte meg pontosan az adattovábbítás célját, a továbbított személyes adatokat, azt, hogy mely személyes adatok továbbítása mennyiben szükséges. A Kötelezett nem vetette össze a saját adatkezelése, adattovábbítása által megvalósítható érdekét az érintettek és a Kérelmező jogaival és érdekeivel, az azok közti súlyozást nem végezte el, továbbá saját érdekének az érintettek és a Kérelmező jogaival és érdekeivel szembeni elsőbbségét nem igazolta. Különösen nem igazolta a Kötelezett azt, hogy konkrétan a Kérelmező vonatkozásában az adattovábbítás ténylegesen szükséges, a Kérelmezőnek a személyes adatai védelméhez fűződő érdekével és alapvető jogaival és szabadságaival szemben arányban áll. Az elszámoltathatóság elve alapján az adatkezelőknek az adatkezelés teljes folyamata során úgy kell megvalósítaniuk az adatkezelési műveleteket, hogy képesek legyenek az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Az elszámoltathatóság elve, tehát nem csak általában, folyamat szinten értelmezhető, az valamennyi konkrét adatkezelési tevékenység, egy konkrét érintett személyes adatai kezelésének vonatkozásában is érvényesül. Az adatkezelő felelős az általa végzett adatkezelés jogszerűségéért. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap természetéből fakadóan azon adatkezelőnek, aki ezen jogalapra hivatkozik, pontosan meg kell tudni jelölnie, hogy egy konkrét személyes adat kezelését az adatkezelő mely jogos érdeke alapozza meg, és ezen érdekre tekintettel miért szükséges az adatkezelés, egyben igazolnia, bizonyítania is tudnia kell, hogy az elsőbbséget élvez az érintett jogos érdekével, személyes adatok védelméhez fűződő jogával szemben. Jelen ügyben az adatkezelés, illetve a Kérelmező személyes adatai továbbításának jogalapjaként megjelölt jogalap és annak alapján az adattovábbítás szükségességének a Kérelmező érdekével való igazolható összemérésnek a hiányában a Kötelezett nem tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság elvének. Tekintettel arra, hogy a Kötelezett igazolható módon nem mérte össze a Kérelmező személyes adatai továbbítása szükségességét a Kérelmező érdekével szemben, a Hatóság hivatalból megállapította, hogy a Kötelezett további, az adattovábbítás jogszerűségéhez szükséges kötelezettségének sem tett megfelelően eleget, így különösen nem tájékoztatta a Kérelmezőt az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti tiltakozáshoz való jogáról. Ez azért különösen jelentős, mert az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján a Kérelmező bármikor tiltakozhat személyes adatainak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontján alapuló kezelése ellen, amely jogával ugyanakkor csak a megfelelő tájékoztatás ismeretében tud élni. Ez esetben a tiltakozás eredménye nem automatikus, hanem az érdekek mérlegelésének folyamatától függ, az adatkezelő a kérelem nyomán köteles igazolni, hogy az érintett jogaival, szabadságaival szemben az ő oldalán felmerülő más kényszerítő erejű jogos érdekek elsőbbséget élveznek. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerint az adatkezelő köteles az érintettek figyelmét kifejezetten felhívni az őket megillető tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az első kapcsolatfelvétel alkalmával, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Tekintettel arra, hogy a Kötelezett a Kérelmezőnek megküldött engedményezési értesítőben mint az adattovábbítás vonatkozásában felmerülő első kapcsolatfelvételkor nem hívta fel a Kérelmező figyelmét az őt megillető tiltakozáshoz való jogára, és az erre vonatkozó tájékoztatást nem jelenítette meg egyértelműen és minden más információtól elkülönítve, a Kötelezett nem tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdésének. III. 2. A Kérelmező személyes adatai kezelésének jogalapja A Hatóság a Kérelmező személyes adatainak […] részére történő továbbításával összefüggésben vizsgálta, hogy e személyes adatok továbbítását követően a Kérelmező mely személyes adatait milyen jogalap alapján tárolja továbbra is a Kötelezett. A Kötelezett által a Hatóság rendelkezésére bocsátott dokumentum szerint a Kötelezett a Kérelmező teljes nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolványa számát, állandó lakcímét, gépjármű rendszámát, levelezési címét, mobiltelefonszámát, munkahelyi telefonos elérhetőségét továbbította az […] részére, azonban a Kérelmező ezen és ezeken kívüli további személyes adatait számos adatkezelési célból és jogalap alapján kezeli a Kötelezett jelenleg is. A Kötelezett által jogi kötelezettség teljesítése céljából kezelt magánszemély ügyfél azonosító, teljes név, születési név, születési hely, születés időpontja, anyja neve, személyi azonosító okmányának száma és típusa, lakcímigazoló kártya száma, legmagasabb iskolai végzettség, állampolgárság, állandó lakcím, levelezési cím, munkahely neve, munkahely címe, munkahely telefonos elérhetősége, beosztás, belépés dátuma, havi nettó igazol jövedelem, jövedelem típusa kérelmezői személyes adatokat a Kötelezett a jelen határozat indokolásának I. pontjában írtak szerint az általános adatvédelmi rendelet, a Pmt., a Hpt., a Vht., a KHR, az MNB rendelet, illetve a 2/2014. és a 6/2013. számú Polgári jogegységi határozat alapján kezeli. A Hatóság álláspontja szerint az alábbi indokokra figyelemmel ezen jogalapok közül kizárólag az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja, illetve ehhez kapcsolódóan a Pmt. rendelkezései minősülnek adatkezelési, illetve –tárolási jogalapnak. A Kötelezett a Pmt. 56. § (1)-(2) bekezdésére tekintettel a kölcsönszerződési jogviszony megszűnésétől – 2018. december 19. napjától – számított nyolc évig köteles tárolni a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján a Kérelmező ügyfél-átvilágítási célból kezelt személyes adatait – illetve az azokat tartalmazó okiratokat – azaz: családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye, ideje, anyja születési neve, lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve azonosító okmányának típusa és száma személyes adatait. Tehát a Pmt. rendelkezései alapján a Kérelmező ezen személyes adatainak Kötelezett általi nyilvántartása adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. A Kérelmező jogi kötelezettség címén tárolt további személyes adatai, mint legmagasabb iskolai végzettsége, munkahelyének neve, címe, telefonos elérhetősége, beosztása, belépésének dátuma, havi nettó igazolt jövedelme, illetve jövedelmének típusa, gépjárművének rendszáma, alvázszáma, motorszáma, illetve törzskönyv száma személyes adatai kezelésére sem a Pmt., sem a további jogalapként hivatkozott jogszabályok, jogszabályi rendelkezések alapján nem jogosult a Kötelezett. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés e) pontja arról rendelkezik, hogy abban az esetben, amennyiben az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, az érintett kérelmére nem törölhetők személyes adatai. Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése szintén nem minősül adatkezelési jogalapnak, mivel az az érintettet megillető tiltakozáshoz való jogról rendelkezik.

A Hpt. hivatkozott rendelkezései sem minősülnek jogalapnak személyes adatok kezelésére, mivel azok a hitelintézetek eszköz minősítéséről, illetve a kockázatvállalás korlátozásáról és az ügyleti szabályokról rendelkeznek. A 2/2014. és a 6/2013. számú Polgári jogegységi határozat szintén nem biztosít jogalapot személyes adatok kezelésére. A jogegységi határozatok a jogalkalmazás egységes biztosításának eszközei, amelyek a bíróságokra nézve kötelezőek, de nem teremtenek jogi kötelezettséget személyes adatok kezelésére. Az az adatkezelés, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a jogi kötelezettséget meghatározó jogszabályból, döntően törvényből ered. Ebből kifolyólag a jogegységi határozatok tehát nem minősülnek jogalapoknak. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a két hivatkozott jogegységi határozat semmilyen adatvédelmi szempontú megállapítást nem tartalmaz. Az MNB rendelet 5. §-a sem adatkezelési jogalap, mivel az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóról rendelkezik. A KHR mint a Kérelmező munkahelyre vonatkozó személyes adatai kapcsán jogalapként hivatkozott jogszabály sem minősül jogalapnak, tekintettel arra, hogy ezen személyes adatok kezeléséről, illetve a központi hitelinformációs rendszerbe történő továbbításáról a törvény nem rendelkezik. A Vht. mint a bírósági végrehajtási eljárás szintén nem tekinthető a pénzintézetek személyes adatok kezelésének jogalapjaként. A Kötelezett jogos érdekére hivatkozva kezeli a Kérelmező vezetői engedélye száma, neme, családi állapota, közös háztartásban élők száma, mobiltelefonszáma személyes adatait. Ezen személyes adatok kezelése szükségességét azonban nem támasztotta alá sem érdekmérlegeléssel, sem más dokumentummal, így a Kötelezett a Kérelmező ezen személyes adatai kezelésére sem jogosult. Minderre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy a Kötelezett a Kérelmező engedményezés keretében történő személyes adatainak továbbítását (teljes neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, személyi igazolványának száma, állandó lakcíme, gépjármű rendszáma, levelezési címe, mobiltelefonszáma, munkahelyi telefonos elérhetősége) követően megfelelő adatkezelési cél és jogalap hiányában tárolja a Kérelmező Pmt. által nem megőrzendőnek minősülő személyes adatait, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. A Kötelezett az engedményezést követően a Pmt. szabályaira tekintettel a Kérelmezőnek csupán a családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye, ideje, anyja születési neve, lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve azonosító okmányának típusa és száma személyes adatait, illetve az azokat tartalmazó okiratokat őrizheti meg. Ugyanakkor a Kötelezett a Kérelmező ezen okiratokon, illetve az okiratokban található személyes adatokon az őrzésen kívül más adatkezelési műveletet nem végezhet, ide nem értve az esetleges jogi kötelezettségekből eredő, más hatóságok részére történő bemutatásukat. A Kötelezettnek tehát az engedményezést követően megfelelő adatkezelési jogalap hiányában törölnie kell a Kérelmező legmagasabb iskolai végzettsége, munkahelyének neve, címe, telefonos elérhetősége, beosztása, belépésének dátuma, havi nettó igazolt jövedelme, illetve jövedelmének típusa, továbbá vezetői engedélye száma, neme, családi állapota, közös háztartásban élők száma, mobiltelefonszáma személyes adatait. A Hatóság rendelkezésére álló engedményezési szerződésben foglaltakra tekintettel a Kötelezett mint a kölcsönszerződés biztosítékát képező gépjármű tulajdonosa kezeli a gépjárműre vonatkozó adatokat, melyek nem minősülnek az általános adatvédelmi rendelet fogalma szerinti személyes adatoknak, így azok kezelését a Hatóság nem vizsgálta. III. 3. A kérelem részbeni elutasítása A Hatóság elutasította a kérelem arra irányuló részét, hogy a Hatóság tiltsa el a Kötelezettet attól, hogy továbbítsa a Kérelmező személyes adatait, mivel általános jelleggel előre nem tiltható meg az adattovábbítás, mert nem állapítható meg, hogy erre milyen célból és jogalappal kerülne sor. Így az esetleges jogi kötelezettségekből eredő, más hatóságok részére történő bemutatásuk sem zárható ki. Tekintettel arra, hogy a határozat III. 2. pontjában felsorolt személyes adatok kezelésének jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja, így azok a Kérelmező kérelmére sem törölhetők az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelően. A fentiek alapján az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a Hatóság részben elutasítja a Kérelmező kérelmének azon részét, hogy kötelezze a Kötelezettet a kötelező adatkezelés körébe eső személyes adatok törlésére.

IV. Jogkövetkezmények

A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kötelezettet, mert megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdését, valamint a 6. cikk (1) bekezdését. A Hatóság továbbá az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján elrendeli a Kérelmező jogellenesen tárolt személyes adatainak törlését. A Hatóság továbbá hivatalból megállapítja, hogy a Kötelezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdését. A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kötelezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges. A Hatóság a bírság kiszabása során az alábbi tényezőket vette figyelembe: A Kötelezett által elkövetett jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősülnek. A Hatóság a bírságkiszabás során az alábbi körülményeket vette figyelembe:

• A Hatóság a kiszabott bírságösszeg meghatározásakor a speciális prevenciós cél mellett figyelemmel volt a bírsággal elérni kívánt generálpreventív célra is, mellyel – a Kötelezett újabb jogsértéstől való visszatartása mellett – valamennyi piaci szereplő adatkezelési gyakorlatának a jogszerűség irányába való mozdulását kívánja elérni. A jogos érdek fennállta mint jogalap ugyanis nem egy kötetlenül, bármely, az adatkezelő érdekében álló esetre, esetkörre alkalmazható szabály, hanem a jogos érdekre történő hivatkozás precíz alátámasztása is szükséges.

• A Kötelezett által elkövetett jogsértés szándékos jellegű, téves jogértelmezésből eredő helytelen adatkezelési gyakorlat eredménye.

• A jogsértés időtartama 2018. november 14. napjától, az engedményezési szerződés keltétől jelenleg is, hosszabb ideig fennáll.

• A Kötelezett elmarasztalására az általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt még nem került sor. A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy a Kötelezett 2018. évi eredménykimutatása alapján az adózás előtti eredménye körülbelül 7 millió forint volt, a kiszabott adatvédelmi bírság jelképes összegű és nem lépi túl a kiszabható bírság maximumát. A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

V. Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * Az Ákr. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kötelezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. június 26. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár