Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Szegedi Regional Court: Challenge of Property Registration Decision
Szegedi Törvényszék — K.700266/2026/38
Szegedi Törvényszék
Az ügy száma: 7.K.700.266/2026/38. A felperes: Felperes1 (Cím2.) Az alperes: Alperes1 (Cím1.) Az alperes képviselője: dr. Pintér László Géza kamarai jogtanácsos Az I. r. érdekelt: egyéb érdekelt1 (Cím3) A II. r. alperesi érdekelt: egyéb érdekelt2 (Cím4) Az ügy tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozattal kapcsolatos közigazgatási jogvita
Í t é l e t:
A bíróság a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000,- (hetvenötezer) Ft perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000,- (harmincezer) Ft peres eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s A bíróság által megállapított tényállás
A bíróság a felperes keresete, az alperes védirata, a II. r. alperesi érdekelt érdemi ellenkérelme, a megelőző közigazgatási eljárás során keletkezett iratok és a peres eljárás iratai alapján állapította meg a tényállást.
[1] A helység1 külterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlan 1/9 arányban a felperes tulajdonában áll. Az ingatlan-nyilvántartásban a II/5. sorszámú tulajdoni hányad az INYER/2025/82269/8.2025.08.29. számú határozattal öröklés jogcímén került bejegyzésre, amely bejegyzés alapját a 2025. augusztus 12. napján jogerős 51022/N/209/2025/12. számú, néhai egyéb érdekelt1né vonatkozásában keletkezett hagyatékátadó végzés képezi. A hagyatékátadó végzéssel további helység1i ingatlanok tulajdonjoga is átadásra került, amelyek a peres eljárásnak nem tárgyai.
[2] A felperes a helység1 belterület helyrajzi szám2 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám3 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám5 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám6 hrsz.-ú, valamint a helység1 külterület helyrajzi szám7 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában nem ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos és egyéb jogosultsága sem került feltüntetésre.
[3] Néhai egyéb érdekelt1né (született születési neve) és a hivatalból perbe állított I. r. érdekelt 1968. november 30. napjától néhai egyéb érdekelt1né haláláig 2024. december 28. napjáig házastársak voltak, gyermekeik a hivatalból perbe állított II. r. alperesi érdekelt és a felperes.
[4] Az I-II. r. érdekeltek 2025. október 20. napján kelt és 2026. január 19. napján kiegészített ajándékozási szerződést kötöttek az I. r. érdekelt tulajdonában álló helység1 belterület helyrajzi szám2 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám3 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám5 hrsz.-ú, helység1 külterület 430/6 hrsz.-ú, helység1 külterület helyrajzi szám6 hrsz.-ú, valamint a helység1 külterület helyrajzi szám7 hrsz.-ú ingatlanok (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) I. r. érdekelt - ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - tulajdonában álló kizárólagos vagy meghatározott tulajdoni hányadai vonatkozásában.
Megelőző eljárás
[5] A tulajdonjog átvezetése iránt 2025. október 27. napján érkezett ingatlan-nyilvántartási kérelem és azok mellékletei, köztük az ajándékozási szerződés és annak kiegészítése alapján az alperesi ingatlanügyi hatóságnál eljárás indult.
[6] Az alperes a 2026. január 21. napján kelt INYER/JIVBJ/20251027/139681. ügyiratszámú határozatával a kérelemnek megfelelően a perbeli ingatlanok vonatkozásában a II. r. alperesi érdekelt javára a tulajdonjogot bejegyezte ajándékozás jogcímén, ezzel egyidejűleg az I. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát törölte.
A felperes keresete
[7] A felperes az alperes határozatával szemben előterjesztett pontosított keresetében (38. számú tárgyalási jegyzőkönyv) az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte, melyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasítja. A felperes a peres eljárás felfüggesztése iránti kérelmét nem tartotta fenn. Kifogásolta, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt szerzett perbeli ingatlanok az elhunyt édesanyja hagyatékába tartozóak, mivel azoknak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa volt. A perbeli ingatlanok a hagyatéki eljárásnak nem voltak tárgyai, ugyanakkor kifogásolja, hogy a közjegyzői, illetve a földhivatali eljárásban a házastársi vagyonközösségből eredő esetleges vagyoni jogok tényleges védelme nem megfelelően volt biztosított. A közjegyző előtt póthagyatéki eljárást indított, mely kedvező eredménnyel nem zárult, illetve feljelentést tett, amellyel kapcsolatban indult eljárást a rendőrség megszüntette. Vitatta az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló ajándékozási szerződés érvényességét, kifogásolta a jogügylet létrejöttének körülményeit az ajándékozó kiszolgáltatott helyzetének kihasználását állítva. Kifogásolta, hogy az alperes az eljárásában nem vizsgálta megfelelően, hogy az ajándékozó az ingatlanok teljes tulajdoni hányada tekintetében rendelkezett-e tulajdonosi jogosultsággal a házastársi vagyonközösségre tekintettel. Indítványozta a büntetőeljárásban keletkezett iratok beszerzését. Állította a hatósági határozat Alaptörvénybe és európai uniós jogba ütközését.
Az alperes védirata
[8] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok alapján kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását.
A II. r. alperesi érdekelt érdemi ellenkérelme
[9] A II. r. alperesi érdekelt az alperessel egyező indokok alapján kérte a felperes keresetének elutasítását.
[10] Feltárta a családon belüli vagyoni eredetű konfliktusokat. Előadta, az elhunyt édesanyja és a felperes bántalmazták az édesapjukat, akit ő ápolt. Az édesanyja halálát követően a bankszámláján található összeget a felperes felvette, volt férjével kívánják közösen ellehetetleníteni az életét.
A bíróság döntése és annak jogi indokai
A kereset alaptalan.
[11] A közigazgatási perben a bíróság azt vizsgálja, hogy jogszabálysértő-e a keresettel megtámadott határozat. Ennek megítélésénél a közigazgatási határozat meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények figyelembevételével kell eljárni. A jogszabálysértés lehet anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés.
[12] Jogszabálysértő a határozat, ha megalapozatlan, érdemben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, meghozatalakor nem megfelelő jogszabály alkalmazására került sor vagy a helyesen kiválasztott jogszabályt tévesen értelmezték, a határozat indokolásából nem derül ki a hatóság által megállapított tényállás, a döntése alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés és az abból levont jogi következtetés, a közigazgatási eljárás során olyan jelentős eljárási szabályszegés történt, amely a döntés érdemére is kihat.
[13] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdés első mondata szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el.
[14] Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és tények bejegyzésére, módosítására, törlésére, valamint – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult adataiban, illetve a címadatokat kivéve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
[15] Az Inytv. 15. §-a kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jog, tény és adat bejegyzésére törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet és törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet vagy az e törvényben meghatározott okirat alapján kerülhet sor.
[16] Az Inytv. 32. § (1) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában jogok és tények bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.
[17] Az Inyt. 35. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:
a) az okiratban szereplő természetes személy nevét, valamint
aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint,
ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját;
b) az okiratban szereplő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet megnevezését, valamint
ba) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését és a nyilvántartási számát,
bb) a nem nyilvántartott szervezet székhelyét;
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, fekvés, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
d) a jog vagy tény pontos megjelölését;
e) tulajdonjog-változás esetén a jogváltozás jogcímét;
f) egyoldalú – a bejegyzett jog törléséhez hozzájáruló – nyilatkozat kivételével az érdekeltek megállapodását;
g) a bejegyzett jogosult bejegyzést, törlést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát;
h) az okiratban szereplő természetes személyek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
[18] Az Inytv. 49. § (3) bekezdése szerint el kell utasítani a bejegyzési kérelmet akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hibája vagy hiányossága van, amely miatt a jogügylet nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.
[19] A bíróságnak jelen perben abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási kérelem és annak mellékletei alapján jogszerűen jegyezte-e be a II. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát ajándékozás jogcímén, egyben törölte az I. r. érdekelt tulajdonjogát.
[20] A bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy változatlanul irányadó az a Kúria által – a régi Inytv. nyomán meghatározott – számos eseti döntésben megfogalmazott kiindulópont, miszerint az ingatlanügyi hatóság regisztratív közigazgatási hatóság [Kúria Kfv.II.37.011/2013/9.; Kft.II.37.274/2013/9.; Kfv.III.37.683/2012/9.; Kfv.III.37.608/2011/5.; Kfv.III.37.619/2012/5.; Kfv.II.37.541/2012/5.; Kfv.III.37.722/2011/4.; Kfv.III.37.397/2011/7.; Kfv.IV.37.316/2011/6. számú döntései]. Azon sajátosság, hogy az ingatlanügyi hatóság eljárása regisztratív jellegű, lényegében azt jelenti, hogy az ingatlanügyi hatóság – a jogszabályban írt hiánypótlási eseteket kivéve – az eljárása során bizonyítást nem folytathat le, mert nyilvántartást vezet [Kúria Kfv.III.37.279/2011/4.].
[21] A tényállás-tisztázási kötelezettség az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt jelenti, hogy a földhivatalnak vizsgálnia kell, hogy a benyújtott kérelemben megjelölt jog bejegyzése alapjául szolgáló okirat rendelkezésre áll-e, és az megfelel-e a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben támasztott törvényi követelményeknek, tehát alkalmas-e a bejegyzésre [Kúria Kfv.IV.38.163/2010/6.].
[22] A Kúria a Kfv.III.37.593/2017/5. számú ítéletében továbbra is fenntartotta azt az eddigi következetes joggyakorlaton alapuló álláspontot, hogy az ingatlanügyi hatóság mint regisztratív szerv azt vizsgálhatja, hogy a saját eljárására vonatkozó jogszabályi előírások mentén a bejegyzési kérelem vagy megkeresés teljesíthető-e, figyelemmel az annak alapjául szolgáló okirat tartalmi, alaki megfelelőségére. Amennyiben az megfelel az Inytv. előírásainak, akkor a jogot be kell jegyezni, a megkeresésben foglaltakat át kell vezetni. A Kúria továbbá nyomatékkal utalt e körben az Inytv. 32. §-ában és 34. §-ában foglalt követelményrendszerre, arra, hogy az ingatlanügyi hatóságnak a megkeresésben foglaltak elbírálásakor azt kell vizsgálnia, hogy a megküldött okirat bejegyzésre alkalmasnak minősül-e. Ezt meghaladóan nem rendelkezik hatáskörrel a megelőző eljárásban, illetve az annak alapjául hozott döntés jogszerűsége felülvizsgálatára. A kérelemhez kötöttség elve az ingatlanügyi hatóság eljárásában azt jelenti, hogy amennyiben az ügyben eljárt hatóság, bíróság megkeresése az Inytv. 32. § (1) bekezdésében foglalt alaki, tartalmi feltételeknek megfelel, az ingatlanügyi hatóság a bejegyzési kérelmet köteles teljesíteni.
[23] Az ingatlanügyi hatóságnak tehát – az előzőekben hivatkozott regisztratív jellegéből adódóan – eljárásában azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben megjelölt jog alapjául szolgáló okirat rendelkezésre áll és az megfelel a bejegyzés alapjául szolgáló jó okiratokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, azaz alkalmas-e a bejegyzésre.
[24] Az ingatlanügyi hatóságnak az okiratok alaki és tartalmi vizsgálatát az Inytv. 35. §-ában és 37. §-ában foglalt kógens rendelkezések alapulvételével kell lefolytatnia. A bejegyzési kérelem és az ahhoz csatolt okiratok vizsgálata során a hatóságnak magából az okiratból kell kiindulnia.
[25] A Kúria az EBH2020.K.1. számon közzétett döntésében kimondta, hogy az ingatlanügyi hatóság mint hatósági nyilvántartást vezető regisztratív szerv eljárásáról elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartási törvény speciális rendelkezései irányadóak, a Ket. csak mögöttes szabályként alkalmazható. Bár a Kúria döntése a Ket. hatálya alá született, elvi tartalma az Ákr. hatálya alatt indult eljárásokra irányadó.
[26] Összességében az alperes vizsgálata az okirat formai kellékeire és az okiratból kitűnő nyilvánvaló érvénytelenségi okokra korlátozódik.
[27] A vizsgálat alapvető célja tehát annak eldöntése, hogy a kérelem és az okiratok megfelelnek-e az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak, megalapozhatják-e a bejegyzést. Jelen ügyben az ajándékozási szerződést és annak kiegészítését az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez csatolták.
[28] A Ptk. 5:167. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.
[29] A bíróság hangsúlyozza, hogy az alperesnek – regisztratív hatóságként – nem feladata az alap jogviszony tekintetében bizonyítási eljárást lefolytatnia, kizárólag a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok jogszabálynak való megfelelését, illetve azok rendelkezésre állását kell vizsgálnia, ezért azt a felperesi állítást sem kellett vizsgálnia a regisztratív jogkörben eljáró alperesnek, hogy a felperes édesanyja ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül-e. A felperes erre irányuló esetleges igényét – egy jelen közigazgatási pertől független – polgári perben érvényesítheti.
[30] A bíróság megállapította, hogy a felperesi hivatkozások nem relevánsak az alperesi határozat jogszerűségének megítélése szempontjából. A bíróság a felperes bizonyítási indítványait mint szükségtelent mellőzte.
[31] A bíróság az Ákr. általános alapelveibe, Alaptörvénybe és nemzetközi jogszabályba ütközést nem észlelt.
[32] Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes nem sértett jogszabályt akkor, amikor a tulajdonjogot bejegyző határozatban a II. r. alperesi érdekelt tulajdonjogát bejegyezte és az I. r. érdekelt tulajdonjogát törölte.
[33] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben állított okokból nem sért jogszabályt, ezért a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Záró rész
[34] A bíróság a rendelkező rész szerint kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési jog alapján előzetesen le nem rótt 30.000.- Ft tételes eljárási illeték megfizetésére. Az eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Szegedi Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 78. § (4) bekezdése irányadó. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 101. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése, az Itv. 45/A. § (1) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja, 74. § (3) bekezdése, 78. § (4) bekezdése, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (1), (2) és (3) bekezdése].
[35] A felperes pervesztes lett, ezért a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes perköltségét megtéríteni. Az alperes védiratát kamarai jogtanácsos készítette, munkadíjként 150.000,- Ft-ot számított fel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján. Kérte továbbá a tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos útiköltsége megtérítését az IM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján. A felperes a tárgyaláson kérte az alperes részére megítélendő perköltség mérséklését, mivel az álláspontja szerint nem áll arányban az elvégzett jogi munkával. A bíróság a kamarai jogtanácsosi munkadíj összegét mérsékelte, melynek során figyelemmel volt az alperes védiratának tartalmához és terjedelméhez mérten a felszámított munkaórák arányára. A bíróság ennél fogva az alperes által felszámított perköltséget 75.000.-Ft munkadíjban állapította meg, Az alperesi jogi képviselő a közigazgatási perben megtartott tárgyaláson nem vett részt, ezért útiköltsége sem merült fel.
[36] Az I-II. r. érdekeltek perköltségük megállapítását nem kérték, ezért arról a bíróság nem rendelkezett.
[37] Az ítélettel szemben a fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.
Szeged, 2026. szeptember 29. Takácsné dr. Pető Judit s. k. bíró
Details
| Country | Hungary |
| Body | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Type | court decision |
| Language | hu |
| Document date | — |
| Size | 18 441 знаков |
| Versions | 1 |
| First seen | 2026-11-06 |
| Last checked | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Szegedi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.700266%2F2026%2F38&azonosito=2a5df657-14b7-41fe-bcfb-0f81c6efa218 |
Topics
Why this document is in the base
Selection matched on the following, total weight 4.
-
személy adat
текст
Personal data
…znia kell: a) az okiratban szereplő természetes személy nevét, valamint aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy…
-
személy adat
текст
Personal data
…ntartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, ab) a polgárok személyi adatain…
-
személy adat
текст
Personal data
…zonosító adatait a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, ab) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy tov…
-
személy adat
текст
Personal data
…ilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy további természetes személyazonosító adatait és a személyi azonosítóját; b) az okiratban szereplő jogi személy, jogi személyiség nélkü…
Summary
The court reviewed an appeal against a decision on property registration by the local authority. The plaintiff challenged the decision, arguing procedural irregularities and legal violations. The court dismissed the claim, affirming the legality of the registrar's actions.