Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Federal Supreme Court of Hungary: Corruption Offences by Educational Institution Employees
Fővárosi Törvényszék — B.290/2025/23
Fővárosi Törvényszék 25.B.290/2025/23.
A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a bíróságon 25.B.290/2025. számon indult büntetőügyben a 2026. január 28. napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Terhelt2 – aki született: szül.adatok1 II. r. vádlott anyja neve: név1, lakik: cím3 tartózkodik: cím4 személyi igazolvány száma: okmányszám1, magyar állampolgár – b ű n ö s : vesztegetés bűntettében [Btk. 290. § (1) bekezdés] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont]. Mindezekért őt a törvényszék 3 (három) évre próbára bocsátja.
Terhelt3 – aki született: szül.adatok2
III. r. vádlott anyja neve: név2, lakik: cím5 tartózkodik: cím6 személyi igazolvány száma: okmányszám2, magyar állampolgár – b ű n ö s :
vesztegetés bűntettében [Btk. 290. § (1) bekezdés] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont].
Mindezekért őt a törvényszék 3 (három) évre próbára bocsátja.
Terhelt4 – aki született: szül.adatok3 születési neve: terhelt4 anyja neve: név3,
IV. r. vádlott lakik: Cím7., személyi igazolvány száma: okmányszám3, magyar állampolgár – b ű n ö s :
vesztegetés bűntettében [Btk. 290. § (1) bekezdés] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont].
Mindezekért őt a törvényszék 3 (három) évre próbára bocsátja.
Az ügyben eddig felmerült bűnügyi költségből köteles Terhelt2 II. r. vádlott 32.585 (harminckétezer-ötszáznyolcvanöt) forintot, Terhelt3 III. r. vádlott 94.815 (kilencvennégyezer-nyolcszáztizenöt) forintot, míg Terhelt4 IV. r. vádlott 94.815 (kilencvennégyezer-nyolcszáztizenöt) forintot bűnügyi költségként külön felhívásra az államnak megfizetni.
I N D O K O L Á S
Az ügyészi vád:
A Fővárosi Főügyészség a 2025. június 13. napján kelt és a bíróságra 2025. június 17. napján érkezett, ügyszám1 számú vádiratával – az ügy négy vádlottja közül a jelen ítélettel érintett – Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r. és Terhelt4 III. r. vádlottakat a Btk. 290. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettével, valamint a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző, felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta.
Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r. és Terhelt4 IV. r. vádlottak az előkészítő ülésen váddal egyezően beismerték a bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról.
A bíróság az előkészítő ülésen a vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta, figyelemmel arra, hogy annak a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei mindhármójuk esetében maradéktalanul fennálltak, így tehát az I., II. és III. r. vádlottak a bűnösséget beismerő nyilatkozatuk természetét és elfogadásának következményeit megértették, a beszámítási képességük és a beismerésük önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott, valamint a bűnösséget beismerő nyilatkozatuk egyértelmű volt és azokat az eljárás ügyiratai is alátámasztották.
A törvényszék az ítélet részletes indokolását a Be. 562. § (2) és (4) bekezdései alapján mellőzte, figyelemmel arra, hogy a vádlottak a bűnösségüket az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismerték és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról; e beismerésüket a bíróság a Be. 504. § (3) bekezdésében írtak szerint elfogadta és az ítéletét a Be. 504. § (6) bekezdése alapján az előkészítő ülésen hozta meg.
A vádlottak személyi körülményei:
Terhelt2 II. r. vádlott gimnáziumi érettségivel rendelkezik, a szakképzettsége logisztikus, jelenleg eladóként dolgozik. A havi jövedelme 300.000 forint, vagyontalan. Nőtlen, gyermektelen. Büntetlen előéletű.
Terhelt3 III. r. vádlott gimnáziumi érettségivel rendelkezik, a szakképzettsége műsorvezető és jógaoktató, jelenleg GYED-en van. A havi jövedelme 300.000-350.000 forint, vagyontalan. Élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke van. Büntetlen előéletű.
Terhelt4 III. r. vádlott főiskolai diplomával rendelkezik, a szakképzettsége informatikus és könyvtáros, jelenleg adminisztrátorként dolgozik. A havi jövedelme 400.000 forint, vagyontalan. Férjezett, gyermektelen. Büntetlen előéletű.
A bíróság által megállapított történeti tényállás:
A cím13 alatt lévő egyéb érdekelt3 (továbbiakban: egyéb érdekelt3) az egyéb érdekelt4 által a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban Nktv.) 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján alapított köznevelési intézmény. Az alapító okirat alapján az intézmény alapfeladata szakgimnáziumi nevelés-oktatás, valamint felnőttoktatás és felnőttképzés. Az intézmény fenntartója a egyéb érdekelt5 Az egyéb érdekelt3 a egyéb érdekelt5 által meghatározott keretek között, részben önállóan gazdálkodó, önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény. A Btk. 459. § (1) bekezdésének 8. pontja alapján – figyelemmel a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdésének 6. pontjára – az egyéb érdekelt3 gazdálkodó szervezetnek minősül.
Az ügyészség által ugyancsak megvádolt, de a jelen ítélettel nem érintett I. rendű vádlott 2014. március 01. napja és 2017. május 08. napja között az egyéb érdekelt6ban (egyéb érdekelt6), majd 2017. szeptember 11. napjától 2017. december 04. napjáig az egyéb érdekelt3ben állt munkaviszonyban. A 2017. szeptember 11. napján kelt munkaszerződés 2. pontja szerint az I. rendű vádlott munkaköre iskolatitkár volt. Az egyéb érdekelt3 Szervezeti és Működési Szabályzatának 4.6. pontja alapján az iskolatitkár feladat- és hatáskörébe tartozott – egyebek mellett – az iskolai adminisztrációban való közreműködés, aláírásra előkészíteni a szülők és tanulók kérésére szükség szerint kiadásra kerülő igazolásokat, valamint a diákigazolványok teljes körű ügyintézése.
Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján az egyéb érdekelt3 mint a diákigazolvány igénylésében közreműködő intézmény kijelölt dolgozójaként az I. rendű vádlott végezte a diákigazolványok Rendeletben meghatározott teljes körű ügyintézését. Feladatai közé tartozott – egyebek mellett –, hogy részt vegyen a diákigazolványok igénylésében és azoknak a jogosulthoz történő eljuttatásában, érvényesítse a használatban lévő, illetve bevonja az érvénytelen diákigazolványokat, vezesse azok nyilvántartását és kiadja a Rendelet 12. §-a szerinti igazolást. A jogosult a diákigazolvány iránt igényét a közreműködő intézménynek jelenthette be. A közreműködő intézmény nyolc napon belül a tanulmányi rendszerben, illetve az egyéb érdekelt7 által biztosított elektronikus felület használatával rögzítette a diákigazolvány igénylésének tényét, majd a hallgatói jogviszony fennállta esetén hitelesítette az igénylést és továbbított azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 részére. A Rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján diákigazolványra az Nktv. szerinti iskolai feladatot és fejlesztő nevelés-oktatás feladatát ellátó intézmény tanulója volt jogosult. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a egyéb1 tartalmazta a tanulók személyes adatait, mely adatokat a 2. § alapján – többek között – a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy volt köteles szolgáltatni. A diákigazolvány mint oktatási igazolvány közokiratnak minősül.
Az I. rendű vádlott a nyilvántartásban csak a valós hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek adatait rögzíthette, valamint csak ezen nyilvántartás valós adatai alapján rögzíthette a diákigazolvány igénylést, és csak az arra való jogosultság fennállta esetén továbbíthatta azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 felé, ellenkező esetben azt meg kellett tagadnia.
II. vádpont
Terhelt2 II. rendű vádlott 2017. szeptember hónapban, pontosabban meg nem határozható időpontban egy ismerősétől szerzett tudomást arról, hogy az I. rendű vádlott 15.000 forint jogtalan előny ellenében vállalja, hogy az arra nem jogosultaknak segítséget nyújt diákigazolvány megszerzéséhez. Terhelt2 II. rendű vádlott előbb Facebookon, majd telefonon vette fel a kapcsolatot az I. rendű vádlottal, akit arra kért, legyen a segítségére abban, hogy hallgatói jogviszony tényleges létesítése nélkül diákigazolványhoz jusson. Az I. rendű vádlott a feladatot elvállalta azzal, hogy iskolatitkárként a kötelességét megszegve az egyéb érdekelt3ben biztosít valótlan, ténylegesen nem fennálló hallgatói jogviszonyt, és mindezért az I. rendű vádlott 2017. szeptember hónap végén, pontosabban meg nem határozható időpontban mint az egyéb érdekelt3 iskolatitkára, a gazdálkodó szervezet részére végzett tevékenységével összefüggésben rendszeres haszonszerzésre törekedve 15.000 forint jogtalan előnyt kért és vett át Terhelt2 II. rendű vádlottól a egyéb2. Terhelt2 II. rendű vádlott a jogtalan előnyt annak érdekében adta át az I. rendű vádlottnak, hogy a diákigazolványok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó, munkaköri leírásában meghatározott kötelezettségének megszegésével a egyéb1n és az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületen valótlan adatokat rögzítve közreműködjön abban, hogy a kiállító hatóság diákigazolványt állítson ki Terhelt2 II. rendű vádlott számára az arra való jogosultsága nélkül.
Az I. rendű vádlott 2017. november 23. napján az egyéb érdekelt3ben lévő munkahelyén előbb a egyéb1 saját „név4” felhasználónévvel belépve 2017. szeptember 29-i kezdőnappal kötelességét megszegve Terhelt2 II. rendű vádlott tanulói jogviszonyára vonatkozó valótlan adatokat szolgáltatott. Az I. rendű vádlott a hallgatói jogviszony létesítéséről nem volt jogosult dönteni, Terhelt2 II. rendű vádlottnak az iskolába történt felvétele ténylegesen nem történt meg, így hallgatói jogviszonya sem állt fenn. Az I. rendű vádlott 2017. november 27. napján az általa használt „név4” felhasználónévvel belépett az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületre is, ahol Terhelt2 II. rendű vádlott diákigazolvány iránti igénylését kötelességét megszegve rögzítette, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az általa elvégzett ellenőrzés alapján Terhelt2 II. rendű vádlott diákigazolványra jogosult. Az I. rendű vádlott által szolgáltatott valótlan adatok alapján a nyilvántartásokba valótlan adatok kerültek, melyek következményeként az egyéb érdekelt7 2017. december 27. napján Terhelt2 II. rendű vádlott számára kiállította a okmányszám4 kártyaszámú diákigazolványt.
III. vádpont
Terhelt3 III. rendű vádlott 2017. év őszén, pontosabban meg nem határozható időpontban egy baráti társaságban tudomást szerzett arról, hogy az I. rendű vádlott 15.000 forint ellenében vállalja, hogy az arra nem jogosultaknak segítséget nyújt diákigazolvány megszerzéséhez. Terhelt3 III. rendű vádlott 2017. szeptember hónapban lépett kapcsolatba az I. rendű vádlottal, akit arra kért, legyen a segítségére abban, hogy hallgatói jogviszony tényleges létesítése nélkül diákigazolványhoz jusson. Az I. rendű vádlott a feladatot elvállalta azzal, hogy iskolatitkárként a kötelességét megszegve az egyéb érdekelt3ben biztosít valótlan, ténylegesen nem fennálló hallgatói jogviszonyt, és mindezért az I. rendű vádlott 2017. szeptember hónap végén, pontosabban meg nem határozható időpontban mint az egyéb érdekelt3 iskolatitkára, a gazdálkodó szervezet részére végzett tevékenységével összefüggésben rendszeres haszonszerzésre törekedve 15.000 forint jogtalan előnyt kért és vett át Terhelt3 III. rendű vádlottól a egyéb2. Terhelt3 III. rendű vádlott a jogtalan előnyt annak érdekében adta át az I. rendű vádlottnak, hogy a diákigazolványok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó, munkaköri leírásában meghatározott kötelezettségének megszegésével a egyéb1n és az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületen valótlan adatokat rögzítve közreműködjön abban, hogy a kiállító hatóság diákigazolványt állítson ki Terhelt3 III. rendű vádlott számára az arra való jogosultsága nélkül.
Az I. rendű vádlott 2017. november 23. napján az egyéb érdekelt3ben lévő munkahelyén előbb a egyéb1 a saját „név4” felhasználónévvel belépve 2017. szeptember 29-i kezdőnappal kötelességét megszegve Terhelt3 III. rendű vádlott tanulói jogviszonyára vonatkozó valótlan adatokat szolgáltatott. Az I. rendű vádlott a hallgatói jogviszony létesítéséről nem volt jogosult dönteni, Terhelt3 III. rendű vádlottnak az iskolába történt felvétele ténylegesen nem történt meg, így hallgatói jogviszonya sem állt fenn. Az I. rendű vádlott 2017. november 27. napján az általa használt „név4” felhasználónévvel belépett az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületre is, ahol Terhelt3 III. rendű vádlott diákigazolvány iránti igénylését kötelességét megszegve rögzítette, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az általa elvégzett ellenőrzés alapján Terhelt3 III. rendű vádlott diákigazolványra jogosult. Az I. rendű vádlott által szolgáltatott valótlan adatok alapján a nyilvántartásokba valótlan adatok kerültek, melyek következményeként az egyéb érdekelt7 2017. december 27. napján Terhelt3 III. rendű vádlott számára kiállította a okmányszám5 kártyaszámú diákigazolványt.
IV. vádpont
Terhelt4 IV. rendű vádlott – akkori nevén terhelt4 – 2017. szeptember hónapban, pontosabban meg nem határozható időpontban egy lakótársától szerzett tudomást arról, hogy az I. rendű vádlott 15.000 forint jogtalan előny ellenében vállalja, hogy az arra nem jogosultaknak segítséget nyújt diákigazolvány megszerzéséhez. Terhelt4 IV. rendű vádlott telefonon vette fel a kapcsolatot az I. rendű vádlottal, akit arra kért, legyen a segítségére abban, hogy hallgatói jogviszony tényleges létesítése nélkül diákigazolványhoz jusson. Az I. rendű vádlott a feladatot elvállalta azzal, hogy iskolatitkárként a kötelességét megszegve az egyéb érdekelt3ben biztosít valótlan, ténylegesen nem fennálló hallgatói jogviszonyt, és mindezért az I. rendű vádlott 2017. szeptember hónap végén, pontosabban meg nem határozható időpontban mint az egyéb érdekelt3 iskolatitkára, a gazdálkodó szervezet részére végzett tevékenységével összefüggésben, rendszeres haszonszerzésre törekedve 15.000 forint jogtalan előnyt kért és vett át Terhelt4 IV. rendű vádlottól a egyéb2. Terhelt4 IV. rendű vádlott a jogtalan előnyt annak érdekében adta át az I. rendű vádlottnak, hogy a diákigazolványok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó, a munkaköri leírásában meghatározott kötelezettségének megszegésével a egyéb1n és az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületen valótlan adatokat rögzítve közreműködjön abban, hogy a kiállító hatóság diákigazolványt állítson ki Terhelt4 IV. rendű vádlott számára az arra való jogosultsága nélkül.
Az I. rendű vádlott 2017. november 23. napján az egyéb érdekelt3ben lévő munkahelyén előbb a egyéb1 saját „név4” felhasználónévvel belépve 2017. szeptember 29-i kezdőnappal kötelességét megszegve Terhelt4 IV. rendű vádlott tanulói jogviszonyára vonatkozó valótlan adatokat szolgáltatott. Az I. rendű vádlott a hallgatói jogviszony létesítéséről nem volt jogosult dönteni, Terhelt4 IV. rendű vádlottnak az iskolába történt felvétele ténylegesen nem történt meg, így hallgatói jogviszonya sem állt fenn. Az I. rendű vádlott 2017. november 27. napján az általa használt „név4” felhasználónévvel belépett az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületre is, ahol Terhelt4 IV. rendű vádlott diákigazolvány iránti igénylését kötelességét megszegve rögzítette, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az általa elvégzett ellenőrzés alapján Terhelt4 IV. rendű vádlott diákigazolványra jogosult. Az I. rendű vádlott által szolgáltatott valótlan adatok alapján a nyilvántartásokba valótlan adatok kerültek, melyek következményeként az egyéb érdekelt7 2017. december 27. napján Terhelt4 IV. rendű vádlott számára kiállította a okmányszám6 kártyaszámú diákigazolványt.
A jogi minősítés:
A bíróság a Btk. 2. § (1) bekezdése alapján az elkövetés idején hatályban volt büntető anyagi jogi rendelkezéseket alkalmazta, tekintettel arra, hogy az elbíráláskori szabályok nem kedvezőbbek annál.
A vesztegetés
A Btk. 290. § (1) bekezdése értelmében, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak azzal a magatartásukkal, hogy jogtalan előnyt adtak az I. rendű vádlottnak annak érdekében, hogy az – a diákigazolványok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó, munkaköri leírásában meghatározott kötelezettségének megszegésével a egyéb1n és az egyéb érdekelt7 által üzemeltetett elektronikus felületen valótlan adatokat rögzítve – közreműködjön abban, hogy részükre jogalap nélkül hallgatói jogviszonyt biztosítson, majd diákigazolvány igénylést rögzítsen, amely alapján a kiállító hatóság diákigazolványt állítson ki a számukra, az arra való jogosultság – azaz hallgatói jogviszonyok tényleges létesítése – nélkül, megvalósították a korrupciós bűncselekményt.
E bűncselekményt mind önálló tettesként valósították meg, figyelemmel arra, hogy valamennyien egymástól függetlenül, kizárólag a saját maguk vonatkozásában, a saját nevükre szóló diákigazolvány jogosulatlan – és ezáltal a másik oldalon kötelességszegő – kiállítása érdekében adtak jogtalan előnyt az I. r. vádlottnak mint passzív vesztegetőnek.
Az egyéb érdekelt3 a egyéb érdekelt5 által meghatározott keretek között, részben önállóan gazdálkodó, önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény. A Btk. 459. § (1) bekezdésének 8. pontja alapján – figyelemmel a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdésének 6. pontjára – az egyéb érdekelt3 gazdálkodó szervezetnek minősült. Az I. r. vádlott a tevékenységét ezen intézmény részére végezte, figyelemmel arra, hogy annak iskolatitkára volt, és ekként feladat- és hatáskörébe tartozott az iskolai adminisztrációban való közreműködés, aláírásra előkészíteni a szülők és tanulók kérésére szükség szerint kiadásra kerülő igazolásokat, valamint a diákigazolványok teljes körű ügyintézése is.
Az I. rendű vádlott – tényállásszerűséghez szükséges – kötelességszegése abban állt, hogy ő a nyilvántartásban csak a valós hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek adatait rögzíthette volna, valamint csak ezen nyilvántartás valós adatai alapján rögzíthette volna a diákigazolvány igénylést, és csak az arra való jogosultság fennállta esetén továbbíthatta volna azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 felé, ellenkező esetben – mint amilyen mindhárom jelen eset is volt – azt meg kellett volna tagadnia.
A jogtalan előny összege – annak alacsony vagy éppen magas volta – indifferens a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, a tényállásszerűséghez nem szükséges jelentős vagyoni előny adása, így a tényállásbeli 15.000 forintos jogtalan előny adásával is elkövethetők voltak a bűncselekmények.
A közokirat-hamisítás
A Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak azzal a magatartásukkal, hogy az általuk adott jogtalan előnyért az I. r. vádlott által kifejtettek eredményeként és az I. rendű vádlott által szolgáltatott valótlan adatok alapján a nyilvántartásokba valótlan adatok kerültek, melyek következményeként az egyéb érdekelt7 az érintett vádlottak számára – az arra való jogosultságuk nélkül, az annak alapjául szolgálni tudó tényleges hallgatói jogviszony hiányában – kiállította a közokiratnak minősülő diákigazolványokat, megvalósították a fenti bűncselekményt.
A közokirat-hamisítást mind felbujtóként követték el, figyelemmel arra, hogy a nyilvántartásokba történő valótlan adatfelvitelt elvégző, abban közreműködő I. r. vádlott az általuk adott jogtalan előny ellentételezéseként, az ő szándékuknak megfelelően és azt teljesítve járt el a fenti cselekvősége során, melyet tettesként – közreműködése révén – az arra feljogosított I. r. vádlott volt képes megvalósítani.
Az anyagi halmazat
A megállapított két bűncselekmény halmazata valóságos (heterogén anyagi halmazat), figyelemmel arra, hogy a közokirat-hamisítás nem szükségszerű eszköz- vagy utócselekménye a vesztegetésnek. Ennek pedig az indoka az, hogy a vádbeli korrupciós bűncselekmény tényállásszerű (lehetett volna) az aktív elkövetői oldalon „adás” helyett csupán „ígéréssel”, a passzív elkövetői oldalon pedig „elfogadás” helyett csupán „kéréssel” is, tehát a valótlan adatok nyilvántartásokban való rögzítése és a diákigazolványok kiállítása nélkül is éppúgy elkövethető lehetett volna a vesztegetés adott esetben.
Kiemelendő ugyanakkor, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás mellett a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pont szerinti információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekménye nem állapítható meg, két okból is. Egyrészt a kettejük halmazata csupán látszólagos, mivel utóbbi előbbinek a szükségszerű eszközcselekménye, a diákigazolvány nem jogosultak részére történő kiállítása ugyanis nem hajtható végre a jogosultság tényét igazolni hivatott elektronikus nyilvántartás felületén való rögzítés nélkül. Másrészt a Btk. 423. § (2) bekezdés b) pontja keretében az adatbevitel önmagában nem is büntetendő, mivel az adat bevitelét, rögzítését a törvényi tényállás elkövetési magatartásként nem határozza meg (csak a már információs rendszerben lévő adat megváltoztatását, törlését és használhatatlanná tételét).
Az alkalmazott szankciók:
A bíróság súlyosító körülményt egyik vádlott esetében sem észlelt, ilyenre az ügyész sem hivatkozott.
Enyhítő körülmény ugyanakkor Terhelt3 III. r. vádlott esetében a kiskorú gyermek eltartása, míg mindhárom vádlott esetében egységesen az alábbiak:
Fővárosi Törvényszék 8
25.B.290/2025/23.
• a bűncselekményt fiatal felnőttként követték el, • a bűncselekményt nyilvánvalóan meggondolatlanságból követték el, ugyanis nem bűnözői életmódot folytatnak és – sem előtte, sem azóta – nem arra berendezkedett életvitelt élnek, • az elkövetés csupán egyetlen eset, mondhatni, hogy csupán alkalomszerű, egyszeri elkövetés, esetükben valójában mindössze egy „megbotlás” volt, • semmilyen előzménye nem volt és a joggal való szembehelyezkedés utána sem folytatódott, • büntetlen előéletűek és azóta sem voltak büntetve, • ezen kívül még csak más büntetőeljárás sem indult velük szemben, • a bűnügyi nyilvántartások adatai szerint sem a bűncselekmény elkövetését megelőzően, sem pedig az azóta eltelt időben – annak ellenére, hogy csaknem egy évtized telt el mostanáig – nem kerültek semmilyen összeütközésbe a törvénnyel, • az elkövetés ideje óta csaknem egy évtizedes időmúlás – a büntetési tételek háromszorosának megfelelő idő – következett be, • a bűnösségüket beismerték és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, • érezhető és közvetlenül is észlelhető volt mindhármuknál a tényleges megbánás, • nyilatkozataik szerint maguk is kifejezetten bűnnek tekintették azt, amit elkövettek.
A Btk. 80. § (1) bekezdése alapján a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
A Btk. 65. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. A (3) bekezdés szerint a próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni.
A meghivatkozott jogszabályhelyekre figyelemmel a bíróság a vádlottak cselekvőségét és az azzal járó jogkövetkezmények szükségességét akként ítélte meg, hogy a jelen ügyben felmerülő különösen nagyszámú – és nyomatékát tekintve is egyértelműen túlsúlyú – enyhítő körülményekre figyelemmel kifejezetten ennek a büntetőügynek a vádlottjai azok, akiknek a vonatkozásában elegendő lehet csupán intézkedés – így tehát próbára bocsátás, még ha a próbaidő maximumában is meghatározva – alkalmazása, lévén, hogy az ő esetükben – a bíróság meglátása szerint éppen az ő esetük az, ahol – valóban alappal és teljes joggal lehet feltételezni az, hogy a büntetés célja azzal is elérhetővé válik.
Kétségtelen tény, hogy a büntetésnek a speciális prevenció mellett a generális prevenció célját is kell szolgálnia, azaz a társadalom felé szintén üzenetet – a korrupciós bűncselekmények elítélését – kell közvetítenie, azonban a bíróság meglátása szerint éppen a jelen ügy vádlottjainak a személyiségére, így a személyük kimondottan alacsony fokú társadalomra való veszélyességére, az eljárás előtt, alatt és magán az előkészítő ülésen is tanúsított magatartásukra – különösen a bűnösségükre is kiterjedő beismerésükre, valamint az érezhető és valós megbánásukra – figyelemmel, nem elvonatkoztatható módon az elkövetés óta eltelt csaknem egy évtizedes időmúlástól (amely életkoruk alapján a vádlottak eddigi teljes életének majdnem az egyharmad részét, egyúttal a felnőtt életüknek is több mint a felét kitöltötte), összességében elegendő lehet az – ilyen büntetési tételű bűncselekmények halmazata esetén más elkövetőknél talán túlságosnak enyhének volna tűnő, azonban az ő (bűnözői életmódtól teljesen idegennek látszó) életvitelük alapján valójában csupán méltányos – intézkedés alkalmazása.
A bíróság a vádlottakat a vonatkozásukban felmerült bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte, olyan módon, hogy az ügyben felmerült – és az ügynek mind a négy terheltjére egyaránt vonatkozó, ideértve a jelen ítélettel nem érintett I. r. vádlottat is – informatikai szakértői véleménynek a díját négy egyenlő részre osztva, egynegyed-egynegyed-egynegyed részben mind a hármukra ráterhelte, egyúttal a kirendelt védővel rendelkező vádlottakat kötelezte a kirendelt védői díjak megfizetésére is.
A bűnügyi költségről rendelkezés alapja a Be. 574. § (1) és (2) bekezdése, valamint a (4) bekezdés első mondata.
Budapesten, 2026. január 28. napján
dr. Steiner Gábor sk.
bíró
A kiadmány hiteléül:
Details
| Country | Hungary |
| Body | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Type | court decision |
| Language | hu |
| Document date | — |
| Size | 26 195 знаков |
| Versions | 1 |
| First seen | 2026-10-29 |
| Last checked | 2026-11-16 03:10 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=B.290%2F2025%2F23&azonosito=8cc81067-4f9e-4307-a6e4-d48... |
Topics
Why this document is in the base
Selection matched on the following, total weight 6.
-
adatkezel
текст
Personal data
…a hallgatói jogviszony fennállta esetén hitelesítette az igénylést és továbbított azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 részére. a rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján diákigazolványra…
-
személyes adat
текст
Personal data
…2. (viii.28.) korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a egyéb1 tartalmazta a tanulók személyes adatait, mely adatokat a 2. § alapján – többek között – a köznevelési intézmény képviseletére jog…
-
személy adat
текст
Personal data
…l. az i. rendű vádlott a nyilvántartásban csak a valós hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek adatait rögzíthette, valamint csak ezen nyilvántartás valós adatai alapján rögzíthette a diákigaz…
-
adatkezel
текст
Personal data
…zolvány igénylést, és csak az arra való jogosultság fennállta esetén továbbíthatta azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 felé, ellenkező esetben azt meg kellett tagadnia. ii. vádpont terhelt2 ii…
-
személy adat
текст
Personal data
…ése abban állt, hogy ő a nyilvántartásban csak a valós hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek adatait rögzíthette volna, valamint csak ezen nyilvántartás valós adatai alapján rögzíthette voln…
-
adatkezel
текст
Personal data
…y igénylést, és csak az arra való jogosultság fennállta esetén továbbíthatta volna azt az adatkezelő egyéb érdekelt7 felé, ellenkező esetben – mint amilyen mindhárom jelen eset is volt – azt…
Summary
The court examined the case involving corruption among employees of an educational institution where three out of four defendants were sentenced to three years' probation for bribery and aiding document falsification. Considering mitigating circumstances such as lack of prior convictions, guilty pleas, and genuine remorse, the sentence was tailored to their individual characteristics and time elapsed since the crime. The decision also requires payment of legal costs proportionally allocated among the defendants.