Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный верховный суд Венгрии: нарушение авторских прав
Fővárosi Törvényszék — B.232/2024/27
Fővárosi Törvényszék 1
33.B.232/2024/27-I.
A bíróság a 2024. év november hó 4. napján, 2025. év április hó 7. napján, 2025. július 1. napján és 2025. év november hó 20. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta és 2025. év november hó 20. napján kihirdette a következő
Í T É L E T E T:
Terhelt1 I. r. vádlott (aki szül.adatok1, anyja neve: név1 cím2 szám alatti lakos, magyar állampolgár, telefonszáma:telefonszám4, e-mail címe: e-mail cím1 )
bűnös:
- 3 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont),
- 613 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont),
- 31 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) és b) pont).
Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 40 (negyven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.
A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti.
A bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500 (kettőezer-ötszáz) forintban állapítja meg.
Az így kiszabott, összesen 100.000 (százezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén kell napi tételenként egy-egy nap szabadságvesztésre átváltoztatni.
A bíróság Terhelt1 IV. r. vádlottat az ellene az 1978. évi IV. törvény 303. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.
Terhelt2 II. r. vádlott (aki szül.adatok2, anyja neve: név2, cím3 alatti lakos, tartózkodási helye: cím25 szám, értesítési címe: cím3, magyar állampolgár, telefonszáma: telefonszám5, e-mail címe: e-mail cím2 )
bűnös:
- 3 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont),
- 613 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont),
- 31 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) és b) pont).
Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 5 (öt) hónap szabadságvesztésre ítéli.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.
A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti.
Terhelt3 III. r. vádlott (aki szül.adatok3, anyja neve: név3, cím6 szám alatti lakos, tartózkodási hely: cím6 magyar állampolgár)
bűnös:
- 3 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont),
- 613 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont),
- 31 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) és b) pont).
Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül - 5 (öt) hónap szabadságvesztésre ítéli.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.
A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti.
A bíróság megállapítja, hogy valamennyi vádlott a kiszabott szabadságvesztésből, annak végrehajtásának elrendelése esetén a kiszabott szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
A bíróság mindhárom vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.
Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből köteles Terhelt1 I. r. vádlott 210.712 (kettőszáztízezer-hétszáztizenkettő) forintot, Terhelt2 II. r. vádlott 385.612 (háromszáznyolcvanötezer-hatszáztizenkettő) forintot, Terhelt3 III. r. vádlott 390.712 (háromszázkilencvenezer-hétszáztizenkettő) forintot külön-külön az államnak megfizetni.
Az ítélet ellen Terhelt3 III. r. vádlott a kézbesítéstől számított nyolc napon belül a Fővárosi Törvényszéken a Fővárosi Ítélőtáblának címzett fellebbezéssel élhet.
I N D O K O L Á S:
1. A vád
[1] A Fővárosi Főügyészség KÜO.9770/2011/42-I. szám alatt nyújtott be vádiratot a bíróságra 2013. október 16. napján, amely vádiratban
[2] Terhelt1 I. rendű vádlottat 3 rb, az 1978. évi IV. törtvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettével mint bűnsegédet (I/1. és I/2. vádpont), 641 rb az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettével, mint bűnsegédet (I/1. és I/2. vádpont) és az 1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdés b) pontjába ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével (II/2. vádpont), [3] Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottakat 3 rb, az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettével, mint bűnsegédet (I/1. és I/2. vádpont), 641 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettével, mint bűnsegédet (I/1. és I/2. vádpont) vádolta.
[4] A tárgyaláson a megismételt eljárásban jelen volt ügyész a vádirati tényállást Terhelt1 I. r. vádlott tekintetében akként módosította, hogy álláspontja szerint nem állapítható meg a vádirati tényállás II/2. pontjában Terhelt1 pénzmosásnak minősülő cselekménye, ezért indítványozta, hogy a törvényszék Terhelt1 I. rendű vádlottat az ellene pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában mentse fel a Be. 566. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Ezen túlmenően mindhárom vádlott esetében az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pont szerint minősülő üzletszerűen elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettének rendbeliségét 612-re módosította, míg őket további 29 rb az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pont szerint minősülő üzletszerűen elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettével vádolta.
2. A vádlottak személyi körülményei
[5] Terhelt1 I.r. vádlott középiskolai végzettséggel rendelkezik, érettségizett, valamint vendéglátó szakmunkásképző iskolában szakács szakképzettséget szerzett. Jelenleg OKJ-s tanfolyam keretében informatikusnak tanul. Nős, felesége tanú12 ügyintézőként dolgozik, havi jövedelme 300.000 forint. Az I. r. vádlott a cég1 - amelynek székhelye cím26 - alkalmazásában dolgozik ügyintézőként és informatikusként, amely tevékenységből havi nettó 200.000 forint jövedelme származik, illetve egy másik munkahelyen üzletvezetőként dolgozik a cég2. által üzemeltetett étteremben, amelyből szintén havi nettó 200.000 forint jövedelme származik. Az I. rendű vádlott és felesége két kiskorú és egy nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Vagyonát képezi a lakcím szerinti ingatlan, amelynek értéke 30.000.000-40.000.000 forint és amely feleségével közös tulajdon és 18.000.000 forint hitellel terhelt, ezen túlmenően egy Citroen C4 típusú 1,5 millió forint értékű személygépjármű. B kategóriára érvényes gépjárművezetői engedéllyel és érvényes útlevéllel rendelkezik.
Büntetlen előéletű.
[6] Terhelt2 II. r. vádlott szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik, szobafestő- mázoló és tapétázó végzettséget szerzett. Jelenleg az cég3.-ben dolgozik - amelynek a székhelye cím27 szám -, a havi jövedelme nettó 260.000 forint. Nőtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban él tanú13val, aki gyógyszerészként 450.000 forint jövedelemmel rendelkezik. Kiskorú gyermek, más személy eltartásáról nem gondoskodik. A II. rendű vádlott vagyontalan, B kategóriára érvényes gépjárművezetői engedéllyel, érvényes útlevéllel és gázpisztolyra szóló tartási engedéllyel rendelkezik.
Büntetlen előéletű.
[7] Terhelt3 III. r. vádlott informatikai szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg a egyéb érdekelt10 dolgozik informatikusként, havi jövedelme 600.000 forint. Nős családi állapotú, felesége GYED mellett vállal munkát mérlegképes könyvelőként, havi 58.000 forint a fizetése, ezenkívül GYED-ben és családi pótlékban részesül. A III. r. vádlott egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik feleségével közösen. Vagyonát képezi egy Budapest kerületszám1 kerületben lévő lakóingatlan és egy 3.000.000 forint értékű Toyota típusú személygépjármű. Magas vérnyomás megbetegedésben szenved, illetve vese problémái vannak, amely miatt rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül. Támogatja idős, beteg édesanyját anyagilag is.
Büntetlen előéletű.
3. A bíróság által megállapított tényállás
I. tényállás
I/1. tényállási pont
[8] tanú14 és tanú15 2010. év őszén elhatározták, hogy közösen létrehozzák és működtetik az e-mail cím3 címen működő „egyéb1” nevű egyéb15 letöltő szervert, amely bankszámlára történő díjfizetés ellenében szerzői jogi védelem alatt álló audiovizuális tartalmak és számítógépes programok illegális letöltését teszi lehetővé az interneten keresztül a jogtulajdonosok engedélye nélkül, nekik vagyoni hátrányt okozva.
[9] Ennek érdekében tanú15 800.000 forintért értékesítette tanú14 részére a korábban általa megszerzett felhasználói adatbázist. Az egyéb1 nevű szerver domain nevét tanú15 regisztrálta 2010. szeptemberében.
[10] A szerver 2010. szeptemberi indulását követően a tartalmához való hozzáférést a szerver üzemeltetői, így tanú14 és tanú15 tették lehetővé, amennyiben a felhasználók a havi díjat a megjelölt bankszámlákra átutalták. A szerver működtetői, vagyis tanú14 és tanú15 az átutalást követően egy egyéb15 hozzáférést biztosítottak az ügyfelek részére, mely hozzáférés felhasználásával egy egyéb15 kapcsolat létrehozására alkalmas böngészőprogrammal tudták a felhasználók az interneten keresztül elérni a szerveren található szerzői jogi védelem alatt álló audiovizuális tartalmakat és számítógépes programokat, amelyeket egy másolás paranccsal tudott letölteni az ügyfél a saját gépére.
[11] A szerver tartalmához a felhasználók tanú7 számlatulajdonos bankszámlaszám1 számú, illetve tanú16 nevén lévő bankszámlaszám2 számú egyéb érdekelt11számlára történő befizetést követően fértek hozzá, mely bankszámlákhoz kezdetben csak tanú15 rendelkezett hozzáféréssel, melyet az egyéb1 szerver 2010 szeptemberi indulásakor tanú14 rendelkezésére bocsátott, így a bankszámlákhoz ezt követően mindketten hozzáféréssel rendelkeztek.
[12] Az egyéb1 nevű szerver kezdetben a cég4. cím28 szám alatt található szervertermében IPcím1 címen működött, majd 2010. év végén, közelebbről meg nem határozható időpontban, Terhelt1 I. rendű vádlott által képviselt cég1. szerverhoszting szolgáltató cégnél, az cég5 szervertermében (cím29) került elhelyezésre, ahol a szerver annak lefoglalásáig, 2011. szeptember 28. napjáig működött.
[13] Az egyéb1 szerver 2011. június 7. napján – a tanú17 üzemeltetésében lévő és szintén a cím29 szerverteremben elhelyezett egyéb2 és az egyéb1 szerverrel összeköttetésben lévő egyéb15 letöltő szerver nyomozó hatóság általi lefoglalása miatt – leállt.
[14] tanú14 és tanú15 ekkor megállapodtak abban, hogy a szerver 2011. júniusi leállását követően új szervert állítanak össze változatlan tartalommal, melyet a hatóságokat félrevezető technikai védelemmel látnak el. A szerver leállásáról a felhasználókat e-maileken keresztül tájékoztatták, melyben felhívták a felhasználók figyelmét arra is, hogy az új szerverre szintén tanú16 és tanú7 nevén lévő bankszámlákon lehet ismét előfizetni. Az egyéb1 szerver 2011. júliusában ismét a cím29 szerverteremben indult újra a IPcím4 IP címen.
[15] A szerver működését tanú14 irányította, tanú15 oly módon vett részt a szerver működtetésében, hogy biztosította az ügyfeleket, a banki hátteret, valamint a szerver 2011. júliusi újraindulását követően anyagi ellenszolgáltatás fejében tanú15 felkérésére apósa, tanú18 és a felhasználók egy része végezte az illegális tartalom feltöltését. tanú18 a szerver illegális tartalmáról, tanú14 és tanú15 cselekményéről tudomással bírt. A szerver működtetéséből származó bevételből tanú14 és tanú15 mindvégig rendszeresen részesültek.
[16] A szerver 2011. júliusi újraindulását, majd az illegális tartalom feltöltését követően tanú15, illetve tanú14 a fenti bankszámlákra beérkező utalások közlemény rovata alapján azonosították az adott felhasználókat, és az alapján aktiválták vagy hosszabbították meg a hozzáférésüket. A régi felhasználóknak az egyéb1.helpdesk@yahoo.com e-mail címről küldte ki tanú15 a tájékoztatást az új szerverrel kapcsolatban, amely tartalmazta azt a tájékoztatást is, hogy hova kell befizetniük a havi díjakat.
[17] Az egyéb1 szerver adminisztrátori és rendszergazdai feladatait, javítását, szervízelését, karbantartását 2010. év végétől 2011. június 7. napjáig tanú14 megbízásából tanú17 végezte anyagi ellenszolgáltatás fejében, majd a szerver leállását és újraindulását követően 2011. júliusától ezt a feladatkört Terhelt3 III. rendű vádlott látta el, akik a szerver illegális tartalmáról, tanú14 és tanú15 cselekményéről tudomással bírtak.
[18] A szerver működtetésében tanú14 utasításainak megfelelően 2010. decemberétől részt vett a cég1. ügyvezetője, Terhelt1 I. rendű vádlott és alkalmazottja, Terhelt2 II. rendű vádlott is, akik tanú14 tevékenységéről tudva, az ő utasításai alapján biztosították a szervergép üzemelését, azok elhelyezését a cím29 szerverteremben, valamint tanú14 részére technikai segítséget nyújtottak a szerver üzemeltetésében.
[19] Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlott ezen túl bérleti díj ellenében biztosították a cím29 szerverteremben azokat a - több winchestert tartalmazó - szervereket, amelyeken keresztül elérhetők voltak azok a szerverek, amelyekre a jogsértő művek ténylegesen feltöltésre kerültek. A belső hálózaton keresztül ezekhez a tartalomszerverekhez csatlakoztatták azokat a proxy gépeket, amelyeken keresztül a felhasználók felé a kapcsolattartás ténylegesen megvalósult, így egy tartalomgép egyszerre több letöltő oldalt is ki tudott szolgálni.
[20] Az egyéb1 szerveren összesen 3077 darab filmművészeti alkotás jogellenes megosztására került sor, mely által tanú14, tanú15, tanú18, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, valamint Terhelt3 III. rendű vádlottak 371 sértettnek összesen 520.800.712. forint vagyoni hátrányt okoztak, valamint a vádlottak összesen 650 db különböző számítógépes szoftvert tettek jogellenesen hozzáférhetővé ezen szerveren keresztül, mely cselekményükkel 56 jogtulajdonosnak összesen 2.771.461 forint vagyoni hátrányt okoztak az alábbiak szerint:
[21] Filmek: 3077 film, összesen 371 rendbeli cselekmény:
sértettek db ár (USD) árfolyam elkövetési érték
520800712
[22] Szoftver: 650 szoftver, összesen 56 rendbeli cselekmény:
sértett elkövetési érték
2 771 461 Ft
I/2. tényállási pont
[23] tanú14 az egyéb1 szerveren túl 2010. novemberében az SMS előfizetéssel elérhető, a members.skynethost.info címen működő és a IPcím2 címen elérhető egyéb3 nevű egyéb15 szervert is elhelyezte Terhelt1 I. rendű vádlott által képviselt cég1. szerverhoszting szolgáltató cégnél az cég5 cím29 szám alatt található szervertermében, majd azt 2011. szeptember 28. napjáig működtette.
[24] A egyéb3 szerver az egyéb1 szervertől eltérő módon, nem bankszámlán történő átutaláson keresztül volt elérhető, hanem SMS szolgáltatás igénybevételével, melyhez a szolgáltatást, így az emelt díjas telefonszámokat Terhelt1 I. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló cég6. biztosította tanú14 részére. A szerver emelt díjas SMS üzenetek ellenében szerzői jogi védelem alatt álló audiovizuális tartalmak és számítógépes programok illegális letöltését tette lehetővé az interneten keresztül a jogtulajdonosok engedélye nélkül, nekik vagyoni hátrányt okozva.
[25] A szerver tartalmához emeltdíjas szolgáltatás igénybevételével lehetett hozzáférni a telefonszám6 és telefonszám7 telefonszámokon keresztül. A felhasználók a fenti telefonszámokra küldött "max max" kulcsszavak használatával tudtak letölteni jogvédett tartalmakat a egyéb3 szerverről.
[26] A szervert működtető tanú14 az emelt díjas SMS üzenet beérkezését követően az egyéb1 szerver működtetéséhez hasonlóan egy egyéb15 hozzáférést biztosított az ügyfelek részére. A hozzáférés felhasználásával egy egyéb15 kapcsolat létrehozására alkalmas böngészőprogrammal lehetett az interneten keresztül elérni a szerveren található szerzői jogi védelem alatt álló audiovizuális tartalmakat és számítógépes programokat, amelyeket az ügyfél egy másolás paranccsal tudott letölteni a saját gépére.
[27] tanú14 irányította ezen szerver működését és a szerver működtetéséből származó bevételből rendszeresen részesült.
[28] Terhelt3 III. rendű vádlott, aki a szerver illegális tartalmáról, tanú14 cselekményéről tudomással bírt, anyagi ellenszolgáltatás fejében az egyéb1 szerveren túl a egyéb3 szerver adminisztrátori és rendszergazdai feladatait, így annak javítását, szervízelését is ellátta a szerver elindulását követően 2010. novembere és 2011. szeptember 28. között.
[29] A szerver működtetésében tanú14 utasításainak megfelelően részt vett a cég1. ügyvezetője, Terhelt1 I. rendű vádlott és alkalmazottja, Terhelt2 II. rendű vádlott is, akik tanú14 tevékenységéről tudva biztosították a szervergépek üzemelését, elhelyezését a szerverteremben, technikai segítséget nyújtottak a gépek üzemeltetéséhez, valamint Terhelt1 I. rendű vádlott cége, az cég6.-n keresztül részt vett az SMS szolgáltatás nyújtásában is.
[30] Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlottak bérleti díj ellenében biztosították azokat a több winchestert tartalmazó szervereket, melyeken keresztül elérhetővé váltak azon szerverek, ahova a jogsértő művek ténylegesen feltöltésre kerültek. A belső hálózaton keresztül ezekhez a tartalomszerverekhez csatlakoztatták azokat a proxy gépeket, amelyeken keresztül a felhasználók felé a kapcsolattartás ténylegesen megvalósult, így egy tartalomgép egyszerre több letöltő oldalt is ki tudott szolgálni.
[31] Az egyéb1, illetve a egyéb3 szerver esetében tanú14 és Terhelt1 I. rendű vádlott a gépek tulajdonjogát oly módon próbálták meg elleplezni, illetve a hatósági ellenőrzések elől elrejteni, hogy 2010. december 5. napján az cég6. nevében az cég5 cím29 szám alatt elhelyezett szerverekre a cég7. nevében fiktív szerverhoszting szerződéseket kötöttek, mely szerződéseket a cég7. képviseletében – jogosulatlanul - tanú14 kötötte meg.
[32] A egyéb3 szerveren összesen 229 darab filmművészeti alkotás jogellenes megosztására került sor, mely cselekménnyel tanú14, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, valamint Terhelt3 III. rendű vádlottak 26 sértettnek összesen 38.759.624 forint vagyoni hátrányt okoztak, valamint a vádlottak összesen 175 darab különböző számítógépes szoftvert tettek jogellenesen hozzáférhetővé a szerveren, mely cselekményükkel 97 jogtulajdonosnak összesen 6.712.200 forint vagyoni hátrányt okoztak, míg a szerveren lévő 1983 zeneszám jogellenes megosztásával összesen 148 sértettnek 3.569.400 forint vagyoni hátrányt okoztak.
[33] Filmek: 229 film, összesen 26 rendbeli cselekmény:
sértett db ár (USD) árfolyam elkövetési érték
38759624
[34] Szoftver: 175 szoftver, összesen 97 rendbeli cselekmény:
sértett elkövetési érték
6 712 200 Ft
[35] Zeneművek: 1983 zenemű, összesen 148 rendbeli cselekmény:
sértett db ár (Ft) elkövetési érték sértett521 (szerzői kiadás) 1 1800 1800
3569400
[36] tanú14, valamint Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű vádlottak az egyéb1 és a egyéb3 szerver üzemeltetésével, illetve az abban történő közreműködésükkel – a két szerveren a sértetteket és az egyes sértettekhez kapcsolódó műveket összesítve (I/1. és I/2. vádpont) - összesen 3306 darab filmművészeti alkotás jogellenes megosztásában vettek részt, mely 376 sértettnek összesen 559.560.336 forint vagyoni hátrányt okozott, valamint a vádlottak összesen 825 darab különböző számítógépes szoftvert tettek jogellenesen hozzáférhetővé a szervereken, mely cselekményükkel 123 jogtulajdonosnak összesen 9.483.661 forint vagyoni hátrányt okoztak, míg a szervereken lévő 1983 zeneszám jogellenes megosztásával összesen 148 sértettnek 3.569.400 forint vagyoni hátrányt okoztak.
[37] Filmek: 3306 film, összesen 376 rendbeli cselekmény:
sértett db ár (USD) árfolyam elkövetési érték
3306 559560336
[38] Szoftver: 825 szoftver, összesen 123 rendbeli cselekmény:
sértett elkövetési érték
1C 53 830 Ft
9 483 661 Ft
[39] Zeneművek: 1983 zenemű, összesen 148 rendbeli cselekmény:
sértett db ár (Ft) elkövetési érték sértett521 (szerzői kiadás) 1 1800 1800
3569400
II/2. tényállási pont
[40] tanú14 üzemeltette a members.skynethost.info címen, IPcím2 címen elérhető egyéb3 szervert. A szerver tartalmához emeltdíjas szolgáltatás igénybevételével lehetett hozzáférni a telefonszám6 és telefonszám7 telefonszámokon keresztül. Az emeltdíjas SMS szolgáltatáshoz szükséges telefonszám6 és telefonszám7 telefonszámokat a Terhelt1 I. rendű vádlott ügyvezetése alatt álló cég6. használta és szolgáltatta tanú14 részére. A felhasználók a fenti két telefonszámra küldött "max max" kulcsszavak használatával tudtak letölteni jogvédelem alatt álló tartalmat a egyéb3 szerverről. 2011. június 20. napja és 2011. szeptember 22. napja között a fenti telefonszámokra küldött „max max” kulcsszavak használatával összesen 1.103.200 forint érkezett különböző aggregátor cégeken keresztül az cég6. részére.
[41] Terhelt1 I. rendű vádlott az cég6. egyéb érdekelt12nál vezetett bankszámlaszám3 számú számlájáról az cég8. egyéb érdekelt12nál vezetett bankszámlaszám4 számú számlájára – az cég6. és az cég8. között 2010. november 5. napján kelt szolgáltatási szerződés alapján - folyamatosan utalt összegeket.
[42] A lefolytatott bizonyítási eljárás során nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott a szerzői jogi bűncselekményből származó pénzösszegekkel kapcsolatban, annak eredetének leplezése céljából az ügyvezetése alatt álló cég6.-n keresztül pénzügyi tevékenységet végzett az cég8. felé, illetve, hogy a 2011. július 21. napja és 2011. augusztus 25. napja közötti időben fiktív számlákat állított ki.
[43] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A 17. § szerint a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, valamint a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, így az interneten történő közzététel is. A törvény 18. § (1) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (1) bekezdése szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, terjessze, illetve más számára hozzáférhetővé tegye és hogy erre másnak engedélyt adjon.
[44] Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű vádlottak azáltal, hogy jogvédett tartalmakat közvetítő szerverek működtetéséhez, üzemeltetéséhez segítséget nyújtottak, megsértették a szerzői jogi törvény fenti rendelkezéseit, magatartásukkal lehetővé tették, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művek a szerző, illetve a jogtulajdonos engedélye és hozzájárulása nélkül más számára bankszámlára történő befizetésért, illetve emelt díjas SMS üzenetért hozzáférhetővé váljanak, mely cselekményüket haszonszerzés végett valósították meg és amellyel a szerzői jog jogosultjainak vagyoni hátrányt okoztak.
4. A bizonyítási eszközök értékelése és mérlegelése
[45] A bíróság ezen büntetőügyben 33.B.2159/2013/432-V. szám alatt 2023. január 11. napján ügydöntő határozatot hozott és valamennyi vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a fellebbezések folytán felülbírálta az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát a 3.Bf.76/2023/51. számú 2023. október 25. napján meghozott ítéletével és az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1, Terhelt2 és Terhelt3 vádlottak vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Ezen másodfokú ítéletben a másodfokú bíróság kitért arra, hogy a három vádlott tekintetében a hatályon kívül helyezés oka az, hogy ugyanazon védő járt el, látta el a védelmüket, holott a vádlottak között érdekellentét volt a nyomozati vallomásokat értékelve. Ezen másodfokú határozatban a bíróság jogerősen határozott tanú14, tanú15, tanú18 és tanú17 vádlottak magatartásáról és megállapította az ítéleti tényállást jogerősen. Az érdemi felülbírálat során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a jelen ügyben vizsgált három vádlott tekintetében vizsgálandó tényállásoknál pusztán kettő számadatban korrigálta, egyébként a tényállást változatlanul hagyta, ahogy azt az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította. Kifejtette azt is a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, indokolási kötelezettségének messzemenőkig eleget tett és a mérlegelő tevékenységében sem volt hiba. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert nyilvánvalóan az eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezés folytán megismételt ügyben az alapügyben felvett bizonyítás volt az a bizonyítás, amit a bíróság nagyrészt figyelembe vett Terhelt1 I. r. vádlott, Terhelt2 II. r. vádlott és Terhelt3 III. r. vádlott magatartásának a megállapítása és büntetőjogi felelősségéről döntés keretében. A másodfokú bíróság azt írta elő az elsőfokú bíróság számára, hogy a bizonyítási eljárást teljeskörűen kell megismételni, lehetőséget adva a védőknek az eljárási jogaik maradéktalan gyakorlására.
[46] A bíróság jelen eljárás keretében is az ügyészi vád által meghatározott keretben folytatta le a bizonyítást, a bizonyítékokat a bizonyítás eszközei útján szerezte be. A 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 163. § alapján a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás eszközeit a Be. 165. § sorolja fel.
[47] E körben a bíróság figyelembe vette és értékelte a vádlottaknak az eljárás során előterjesztett vallomását, védekezését, a releváns tanúvallomásokat, az okirati bizonyítékokat - itt különös figyelemmel a helyszíni szemle jegyzőkönyveire, ahol az eljárás kezdeti pillnatában már igazságügyi informatikai szakértő közreműködésével történt a szerverek vizsgálata – valamint a szakértői véleményeket. Figyelemmel azon tényre, hogy a korábbi eljárás során felvett bizonyítást a védők nem támadták, nem kérték azok ismételt felvételét, így a bíróság a megismétlést a korábban felvett bizonyítás ismertetésével tette meg, azzal, hogy valamennyi bizonyíték esetében arra észrevételezési, indítványtételi jogot biztosított.
4.1. A vádlottak védekezése
[48] Terhelt1 I. rendű vádlott 2011. szeptember 28. napján tett első gyanúsítotti vallomását a bíróság a Fővárosi Ítélőtábla iránymutatásai alapján kirekesztette a bizonyítékok köréből, azonban már a nyomozati szakaszban az I. rendű vádlottnak több kihallgatása történt, ahol érdemi nyilatkozatot is tett. A 2011. október 28. napján történt kihallgatásán meghatalmazott védő jelenlétében – aki nem volt kizárt védő a másodfokú bíróság szerint sem - tárta a nyomozóhatóság az I. r. vádlott elé a fénykép tablókat, illetve az abban szereplő fényképeket, ahol egyértelműen felismerte Terhelt3t. Nem csupán ezen személy felismerése történt meg, hanem arra is rákérdezett a nyomozóhatóság, hogy ez az általa felismert Terhelt3 ugyanaz a személy-e, aki tanú14nek segítséget nyújtott a szerverek üzemeltetésében, amire egyértelmű választ adott az I. rendű vádlott és őt azonosította. Arról is beszámolt, hogy Terhelt3t régebbről ismeri, még abból az időkből, amikor a cég4-nél dolgozott Terhelt3, ő pedig az ügyfelük volt. Ezt követően kérdeztek rá tanú15 és tanú14 kapcsolatára, ahol egyértelműen úgy nyilatkozott az I. rendű vádlott, hogy tanú15et szintén a cég4 korszakból ismeri és tanú14rel kapcsolatban pedig elmondta, hogy 2010. II. felében kereste meg őt, hogy gépeket szeretne bérelni és SMS szolgáltatás is érdekelné. Vallomása szerint szerződést is kötöttek, a szerződést az I. r. vádlott cége az cég6. illetve tanú14 „által hozott” cég7. kötötte meg.
[49] Arról is beszámolt az I. rendű vádlott, hogyan történt a kifizetés, hogy havi rendszerességgel felhívta tanú14t, tájékoztatta arról, hogy mennyi volt a havi forgalom, majd találkoztak és a telefonba bemondott összegről tanú14 kiállította a számlát és annak ellenértékeként készpénzben azt kifizette.
[50] Határozottan nyilatkozott a nyomozás során arra Terhelt1 I. rendű vádlott, hogy azok a gépek, amin tanú14 tartalmai voltak, azok nem a saját gépei voltak, hanem ő adta bérbe neki. Nem vitatta azt sem, hogy tudott a szerverek tartalmáról, azonban állítása szerint neki, mint szolgáltatónak azok jogszerűségét nem kell vizsgálni, ezért nem is vizsgálta. Ezen mondatából egyértelműen arra lehet következtetést vonni, hogy ha felmerül a jogszerűség kérdése, akkor nyilván arról tudott az I. rendű vádlott, hogy itt nem jogszerű tartalmak vannak a gépeken. Határozott nyilatkozatot tett arra is, hogy amikor 2011. szeptember 28-án történt a házkutatás, akkor azokat a gépeket vitték el a nyomozók, amelyek tanú14hez kötődő gépek és haladéktalanul feltárta mind a 7 gép IP címét és ezek a gépek kerültek lefoglalásra. Beszédes az is a bíróság számára, hogy az I. r. vádlott saját maga által állítottan üzleti, szerződéses kapcsolatban van tanú14rel, de a becenevét ismeri csak, és folyamatosan becenév1 említi a vallomásában.
[51] Ezen kihallgatása során szóba került az becenév2 becenevű személy is, akiről szintén határozottan nyilatkozott az I. rendű vádlott és azt mondta, hogy fizikailag nem voltak neki ott a szerverteremben gépei, a tanú14 által tőle bérelt gépet használta, mint rendszergazda, de, hogy ténylegesen mit csinált, arról neki, mint szolgáltatónak nem is kellett tudnia.
[52] Megállapítható a felismertetésre bemutatásból, hogy egyértelműen Terhelt3 az a személy, akit felismert az I. r. vádlott és nem volt sem tévedés, sem bizonytalanság a felismerés során.
[53] Terhelt1 I. r. vádlott következő kihallgatására 2011. november 10. napján került sor, ahol ugyancsak fényképről történő felismeréssel egybekötött volt a kihallgatás. Határozottan felismerte az becenév2 nevezetű személyt tanú17ban és határozottan nyilatkozott arra, hogy a 2011. június 7-én lefoglalásra került load.iwiw.info egyéb15 szerver ezen személynek a szerverre volt, ő működtette és üzemeltette a gépet. Arra is nyilatkozott Terhelt1 I. r. vádlott, hogy tanú14 és az becenév2 becenevű személy ismerték egymást, szerverekkel kapcsolatos üzleti viszonyban voltak egymással, azonban ennek a részleteit ő nem ismeri. Annyiban azonban korábbi nyilatkozatát megerősítette, hogy az becenév2 becenevű személy rendszergazdaként dolgozott tanú14nek.
[54] A későbbiek folyamán már a nyomozás során Terhelt1 I. rendű vádlott nem tett vallomást, az alapügyben a tárgyalási szakaszban ugyancsak élt a vallomástétel megtagadásának a jogával, a megismételt eljárásban tett érdemi nyilatkozata pedig nem tért el a nyomozati vallomásától. Annyiban egészítette azt ki, hogy Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában is tett vallomást.
[55] Állítása szerint Terhelt2 hozzáfért az Excel táblához, amelyben feltüntetésre kerültek az ügyfelek és ahol az ügyfelek SH azonosítót kaptak, ami alapján a szerverteremben lévő gépeket beazonosították. Arról is beszámolt, hogy Terhelt2 bemehetett a szerverterembe és tudott IP konzol hozzáférést is biztosítani. Kihangsúlyozta, hogy nem tud meggyőződni arról szolgáltatóként, hogy illegális tartalmat tölt fel valaki a bérelt gépekre. Hogy a gépeken milyen tartalom volt és erről ő személy szerint mit tudott, arra a tárgyaláson is tett nyilatkozatot. Ő maga mondta el, hogy mivel nagy volt a kapacitása ezen gépeknek, ezért sejtette, hogy valami lesz rajta, de nem volt arról tudomása, hogy ez biztosan illegális. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy amikor 2011. június 7. napján rendőri ellenőrzés történt, akkor miért az általa becenév2 becenéven szólított személyt hívta fel, hogy kapcsolja le a gépeket.
[56] Az nyilvánvalóan a nyomozati vallomásából egyértelműen kiderül, hogy tanú14 és az becenév2 becenevű személy milyen kapcsolatban álltak egymással. Nem tudott arra nyilatkozni, hogy mi volt az oka, hogy tanú14 és tanú15 egyértelműen azzal terhelték őt, hogy tudott a szervereken elérhető illegális tartalomról.
[57] Az I. r. vádlott vallomásából leszűrhető, hogy ugyanazon személyeket nevezte meg a lefoglalt szerverekkel kepcsolatban, akikről tanú14 és tanú15 beszélt a nyomozati vallomásában. Mind a személyek mind pedig az egyes személyekhez köthető feladatok, szerepek az ő vallomásából is egyértelműen azonosíthatók és az teljes mértékben alátámasztja tanú15 rá is terhelő vallomását. Ugyan az I. r. vádlott tett arra hivatkozást, hogy neki, mint szerver szolgáltatónak nincs felelőssége a bérbeadott szerverek tartalmát illetően, de kifejezetten elismerte, hogy tudott azok illegális tartalmáról. Arról is beszámolt, hogy kik voltak a rendszergazdai feladatot ellátó személyek, akiknél pedig kizárt, hogy nem ismerték az adminolt szerverek tartalmát.
[58] Terhelt2 II. rendű vádlott 2011. szeptember 28. napján tett első gyanúsítotti kihallgatása során elmondottakat ugyancsak kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül, így az itt tett érdemi nyilatkozata a bizonyítási eljárás során nem volt felhasználható. Folytatólagos kihallgatására került sor 2013. május 2. napján már védő jelenlétében, azonban ezen kihallgatása során már érdemi nyilatkozatot a II. rendű vádlott nem tett és az alapeljárásban sem nyilatkozott az eljárás tárgyát képező cselekmények vonatkozásában, így a megismételt eljárás során tett vallomását tudta a bíróság értékelni.
[59] A II. rendű vádlott beszámolt arról, hogy a cég1-nél dolgozott supportos munkakörben a vádbeli időszakban, az ügyfelekkel tartotta a kapcsolatot és ha bármi probléma volt, akkor őt hívták, ha IP konzolt kértek vagy jogosultságot, azt ő intézte, illetve engedélyezte, ha szükséges volt az ügyfelek számára, hogy a saját gépükhöz a szerverterembe bemenjenek. Beszámolt ő is arról, hogy tanú14t becenév1 ismerte meg, aki az egyik ügyfele volt a cégnek és annyit tudott róla, hogy szervergépeket bérelt a cégtől, kapott felhasználói azonosítót és IP címet.
[60] A 2024. november 4-i kihallgatása során - amely már 13 évvel az események után volt - nem tudta egyértelműen megmondani, hogy ezek a cégtől bérelt gépek vagy pedig az ügyfél saját maga által hozott gépek voltak, így e vonatkozásban a bíróság Terhelt1 I. r. vádlottnak a gyanúsítotti kihallgatása - mely jóval közelebb állt az eseményekhez – alapján tett megállapítást. Arra azonban emlékezett a II. r. vádlott, hogy tanú14hez kötődően volt olyan gép, amit ő személyesen vitt be a szerverterembe, találkoztak a parkolóban tanú14val, tanú14 átadta neki a gépet és ő vitte be azt a szerverterembe.
[61] Beszámolt arról is a II. r. vádlott, hogy voltak olyan ügyfelek, akik nem akartak bejönni a szerverterembe, mert nem akarták kiadni a személyazonosságukat. Nem tudta már 13 év elteltével megmondani, hogy tanú14 is ilyen személy volt-e, de azt határozottan állította, hogy tanú14 soha nem volt bent a szerverteremben. Ebből pedig egyenes következtetés vonható arra, hogy – amit egyébként tanú14 is megerősített – tanú14 a személyazonosságát eltitkolni szándékozott, mert a hatóság előli leplezésnek ez is egyik eleme volt, hogy hozzá ne legyen köthetők a szerverek.
[62] Előadta továbbá a II. r. vádlott, hogy a munkakörébe tartozott az IP konzolok gépekre kötése, kábelek mozgatása és a gépek újraindítása. Saját maga számolt be arról, hogy előfordult, hogy ezek a kérések, feladatok nem a becenév1 nevezetű személytől jöttek, hanem valaki mástól, de akkor előzetesen becenév1tól kapott erről tájékoztatást. Vallomásában terhelt3 neve is felmerült, aki kért ilyen fajta tevékenységet és miután erről előzetesen a becenév1 neki tájékoztatást adott és az SH azonosítót is mondta terhelt3, így nem kételkedett abban, hogy jogosult személynek a kérésére intézkedik.
[63] A tárgyalási kihallgatása során már nem volt biztos benne, hogy Terhelt3 és a terhelt3 ugyanaz a személy, de ebben Terhelt1 I. r. vádlott nyomozati vallomása egyértelmű és határozott volt. Azt azonban Terhelt2 II. r. vádlott megismételte a kihallgatása során, hogy a becenév1 azonosított tanú14 nem akart bemenni a szerverterembe, nem akarta, hogy a kamerán látszódjon és ebből ő azt sejtette, hogy a gépeken lehet illegális tartalom. Tehát a gépeken lévő tartalom vonatkozásában a II. r. vádlott is tett olyan vallomást, amely egyértelműen arra utalt, hogy az illegális tartalom létéről ő is és Terhelt1 I. r. vádlott is tudomással bírt.
[64] Terhelt3 III. rendű vádlott a nyomozás során és a korábbi bírósági eljárásban érdemi védekezést nem terjesztett elő, élt a vallomástétel megtagadásának a jogával. Terhelt3 III. rendű vádlott a megismételt eljárásban írásbeli vallomást tett. Vallomásában a III. r. vádlott elsődlegesen a cím28 alatt az V. emeleten lévő a cég4. szervertermében elhelyezett az egyéb1 és a egyéb3 nevű szerverekkel kapcsolatban nyilatkozott, hogy a szerverterembe bejutni szerelés, karbantartás és javítás céljából kizárólag belépési engedéllyel és személyigazolvány alapú azonosítással volt lehetséges, valamint több kamerafelvétel is készült ilyen esetben a gépek átadásáról, elhelyezéséről, karbantartásáról és a szerverhoszting szerződés megkötéséről.
[65] tanú14, tanú15, valamint az I. és II. r. vádlott e körben tett egybehangzó nyilatkozatát cáfolva kihangsúlyozta a III. r. vádlott, hogy ő nem volt technikus személyként megjelölve a szerződésen, így nem is javíthatta, szerelhette, tarthattak karban ezeket a szervereket, amiből pedig az következik, hogy a szervereken tárolt tartalmakról sem tudott.
[66] A bíróság a vádlottak kihallgatását követően az alapeljárásban beszerzett iratokat, szakértői véleményeket és vádlott-társi nyilatkozatokat ismertette, ezeket értékelte bizonyítékként. A bíróság a hatályon kívül helyezést követően kitűzött első tárgyaláson ismertette a bizonyítás további menetét és felhívást intézett az ügyészhez és a védőkhöz, hogy jelöljék meg a bizonyítékaikat, hogy milyen bizonyítékokat vizsgáljon meg a bíróság a megismételt eljárásban közvetlenül, illetve melyek azok, amik az alapeljárásban lefolytatott bizonyításból felhasználhatók.
[67] A bíróság elutasította mind a III. rendű vádlottnak a szakértő meghallgatására mind pedig az I. rendű védő által új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát. A III. rendű vádlott arra kérte az ügyben eljárt szakértő1 szakértő ismételt kihallgatását, hogy a szakértő mondja ki azt, hogy ő semmilyen módon nem lépett be rendszergazdaként ezekbe a gépekbe. Az I. rendű védő azt az indítványt tette a III. rendű vádlott vallomásának az ismertetését követően, hogy szakértő1 szakértőnek a szakvéleménye ellentmondásos és rendeljen ki a bíróság arra vonatkozóan szakértőt, hogy ezeken a lefoglalt gépeken egyáltalán tartalom van-e.
[68] A bíróság mindkét szakértő tárgyában előterjesztett indítványt elutasította, ennek pedig az indoka az az igen hosszú és részletes bizonyítás, amit a bíróság az alapügyben felvett és ezekre a kérdésekre a hosszú évekig tartó bizonyítás egyértelmű választ adott, és ezt a szakértői véleményt a bíróság a bizonyítékok körében részletesen elemzi.
[69] Arra az ügyészi indítványra pedig, amely arra vonatkozott, hogy a vádlott-társak, nevezetesen tanú14, tanú15 és tanú17, valamint a tanú1, tanú2, tanú3 és tanú4 tanúk vallomását a bíróság felolvasással tegye a bizonyítási eljárás részévé, amennyiben a védelem a megismételt eljárásban az ismételt kihallgatásukat nem indítványozza, a vádlottak és a védők észrevételt nem tettek, őket ismételten kihallgatni nem indítványozták, így azt bíróság elfogadta. A Be. 633. § (6) és (8) bekezdése alapján így a bíróság felhasználta a bizonyítási eljárás során a korábbi eljárásban felvett bizonyítást és azokat ismertette.
4.2. A vádlott-társak vallomásainak értékelése
[70] A bíróság megítélése szerint a korábban terheltként tett vallomás a megismételt eljárásban, amely eljárás már csak három vádlottal szemben van folyamatban, a Be. 187. § (2) bekezdése értelmében felhasználható. tanú14, tanú15 és tanú17 terheltek úgy tettek vallomást az ügyben, hogy figyelmeztették őket a terhelti jogokra és kötelezettségekre, amelynek része volt az is, hogy védekezésüknek korlátja az, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhatnak és ennek a korlátozásnak a figyelembevételével tették meg a jelen ügy vádlottjaira terhelő vallomásukat.
[71] tanú14 ugyan a saját maga szerepét és a cselekményben részvételét részben tagadta, azonban részletesen beszámolt vádlott-társai cselekvőségéről. Az ő esetében jogerőre emelkedett a bíróság elmarasztaló ítélete és jogerőre emelkedett az a tényállás, amely megállapította ezen egyéb15 szerverek létrehozásában, illetve a jogvédelem alá tartozó tartalmak hozzáférhetőségében való cselekvőségét.
[72] A terhelti vallomásában nyilatkozott arra, hogy az becenév2 nevezetű személy, Terhelt1 és Terhelt3 is részt vett a vádbeli cselekményben. Elmondta, hogy az egyéb1 szerver Terhelt1 I. r. vádlott szervertermében volt megtalálható, több gépen volt a tényleges tartalom, amelyek össze voltak kötve és ezt a tartalmat használta fel úgy, hogy a tartalmat több site-ra is leosztotta és még egyéb15-t is üzemeltetett. Az ő esetében lefolytatott bizonyítási eljárás során beigazolódott, hogy ezek a tartalmak, amelyeket elérhetővé tettek az ügyfelek számára, olyan tartalmak voltak, amelyek után nem fizettek jogdíjat, nem kaptak felhatalmazást ezek sokszorosítására, mások számára ingyenesen elérhetővé tételre, tehát illegális tartalmak voltak.
[73] Arra is kitért ezen vallomása során tanú14, hogy a 2011. szeptember 28. napján cím29 alatt található szerverteremből lefoglalt 7 számítógép kapcsolatáról Terhelt3tól kapott információk alapján tett nyilatkozatot és kihangsúlyozta, hogy ezeket az információkat Terhelt3tól tudta, mert ő soha nem járt a cím29 szerverteremben. Amit egyébként Terhelt3 III. rendű vádlott teljes mértékben meg is erősített. tanú14 egyértelműen beazonosította a III. rendű vádlottban azt a személyt, akiről Terhelt3ként beszélt.
[74] Terhelt1 és Terhelt2 vonatkozásában határozottan azt vallotta, hogy tudomással bírtak a gépek illegális tartalmáról. Elismerte, hogy illegális tartalom közvetítésében vett részt anyagi haszonszerzés céljából és ezzel a tevékenységgel terhelte vádlott társaikat is, Terhelt1t, terhelt2t és Terhelt3t, akik ehhez a tevékenységhez segítséget nyújtottak.
[75] tanú15 is nyilatkozott a jelen ügy vádlottjainak a tevékenységéről. Határozottan azt állította, hogy az egyéb1 rendszer kiépítéséhez nem ő nyújtott segítséget tanú14nek, ő a felhasználói adatbázist adta el neki, de a technikai feltételeket nem ő biztosította. A technikai feltételek biztosításában állítása szerint Terhelt1 segédkezett. Ő is egyértelműen és határozottan azt állította, hogy Terhelt1nak tudomása volt arról, hogy az egyéb1 szerver mit tartalmaz, Terhelt1 segített tanú14nek abba, hogy beszerezze a szerverhez szükséges alkatrészeket és abban is, hogy elrejtse tanú14 a hatóság elől a szervert.
[76] Tehát mind tanú14, mind pedig tanú15 egyértelmű és határozottan nyilatkoztak Terhelt1 I. r. vádlott szerepére. tanú15 pedig Terhelt3 III. r. vádlott tekintetében is nyilatkozott, hogy a szerverek üzemeltetésében pedig Terhelt3 volt ez a személy, aki segítséget nyújtott tanú14nek.
[77] tanú17 a IPcím3 című szerverrel kapcsolatban elmondta, hogy egy becenév3 becenévre hallgató férfi felhívta, hogy a Terhelt1 által hosztingolt gépet újra kell telepíteni és ennek alapján a szerveren futó operációs rendszert és programot újratelepítette. A tartalomról nem tudta megmondani, hogy azt ki töltötte fel. A becenév3 nevezetű férfi onnan tudta a telefonszámát, hogy előzetesen sokat beszéltek MSN-en. Vallomása szerint a becenév3 nevezetű személy minden egyes alkalommal más címről jelentkezett, általában a egyéb4 szoktak találkozni, itt fizette ki a szerveren végzett munkájának a díját is, 30.000-70.000 forint közötti összeget. Ezen nyilatkozata egyrészt az ő haszonszerzés céljából történő közreműködését, másrészt pedig az illegális szerver működtetése kapcsán Terhelt1 I. r. vádlott szerepét tárta fel.
[78] tanú17 is határozottan nyilatkozott Terhelt1 és a szerverek kapcsolatáról. Azt állította, hogy a 2011. június 7. napján történt ellenőrzés kapcsán 10 és 11 óra között Terhelt1 hívta fel őt, azzal, hogy kapcsolja le a gépeket. Ekkor otthonról belépett a rendszerbe, lekapcsolta a kért gépeket, ami megerősítette azt a nyilatkozatát, hogy rendszergazdai feladata volt ezen gépekben, ezért tudta lekapcsolni. Illetve Terhelt1 I. r. vádlott tudattartamára is leszűrhető ezen vallomásból tény, hogy a rendőri intézkedés miatt azért kellett ezeket lekapcsolni, hogy ne lehessen tudni, hogy hogyan működnek, nyilván azért, mert ezt Terhelt1 tudta, hogy azokon keresztül illegális tartalom érhető el.
4.3. Okirati bizonyítékok
[79] A bíróság a vádlotti védekezések, korábbi terhelti vallomások értékelése után megvizsgálta az okirati bizonyítékokat, hogy azokból milyen tények állapíthatók meg, milyen következtetések vonhatók le.
[80] A cég9 tett feljelentést szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt arra hivatkozással, hogy az e-mail cím3 című egyéb15 szerveren nagy mennyiségű filmalkotást, hangfelvételt és számítógépes program alkotást tesznek a nyilvánosság tagjai számára hozzáférhetővé. Az adatbázis alapján a szerver IP címe IPcím1, ami a cég4 IP-cím tartományához tartozik, helye pedig a cím28 A feljelentés tartalmazta azt is, hogy a szerver tartalma 40 TB, amely tanú7 számlatulajdonos egyéb érdekelt11nál vezetett számlájára történő befizetést követően érhető el, az üzemeltető nevét és címét is, illetve MSN címét is tartalmazza a felhasználóknak kimenő levél. Ezen feljelentéshez csatolta a cég9 társaság a szerver üzemeltetőinek a felhasználók felé küldött levelét az elérhetőségről, illetve a szolgáltatás megvásárlására módjáról, valamint a szerver tartalmát könyvtárakra bontva.
[81] Ugyancsak a cég9 élt feljelentéssel az egyéb15.iwii.info című egyéb15 szerver tartalma miatt, amellyel szintén nagy mennyiségű filmalkotást, hangfelvétel és számítógépi programalkotást tesznek nyilvánosság tagjai számára hozzáférhetővé, ezen szerver IP címe IPcím3 amely a cég1. IP-cím tartományához tartozik és a szolgáltató címe pedig az cég5 cím29 A műveket egy emeltdíjas számra történő SMS küldése ellenében lehet elérni. Ezen feljelentéshez is mellékelték az egyéb15 szerverek könyvtár tartalmát, az elérési utat.
[82] A nyomozati iratok tartalma szerint a 3. feljelentést ugyancsak a cég9 szervezet tette a http://egyéb3.skynet.info weboldalon szintén szerzői jogvédelem alá álló műalkotások nyilvánossá tétele miatt, amelyhez ugyancsak emeltdíjas számra történő SMS küldés ellenében férhettek hozzá a felhasználók. Ezen weboldalhoz tartozó IP cím – IPcím2 - szintén a cég1cím29 alatti helyen volt fellelhető. Ezen feljelentéshez is az elérési út, az egyéb15 tartalom könyvtára is csatolásra került.
[83] A nyomozás során 2011. augusztus 2. napján történt meg a feljelentés alapján a szemle, amelynek célja internetes adatgyűjtés volt az egyéb1 szerver működésével kapcsolatban. A szemle során megnyitásra kerül a www.centralops.net internetes szolgáltató program, megállapításra került, hogy az e-mail cím3 szerver akkor a IPcím4 IP címen működött, az oldal internetszolgáltatója pedig a cég1., melynek ügyvezetője Terhelt1 I. r. vádlott. Megnyitásra került az e-mail cím3 nevű egyéb15 szerver, mellyel a letöltésre kínált alkotások könyvtárakba voltak csoportosítva, letölthetővé váltak a védett alkotások. egyéb6 alatt 89 filmalkotás, HD alatt külön eredeti, magyar és szex alkönyvtárak, egyéb5 könyvtár alatt ugyancsak alkönyvtárakban a filmalkotások, valamint külön zene könyvtár volt látható.
[84] A szerver tartalmáról készítettek screenshotokat és próba letöltésekkel győződtek meg róla, hogy a szerveren megadott hivatkozások mögött minden esetben ténylegesen ott volt a hivatkozott film, amely letölthető volt. Ez kiírásra került DVD lemezre is.
[85] Ugyancsak szemlét végzett a nyomozóhatóság a 2011. május 19. napján és arról jegyzőkönyv állt rendelkezésre a bizonyítási eljárás során a load.iwii.info egyéb15 szerver működésével kapcsolatban. Ebben megállapításra került, hogy a szerver a IPcím3 címen működött és az oldal internet szolgáltatója ugyancsak a cég1. Megnyitásra került a weboldal, ahol főoldal nem volt található, egy külföldön regisztrált oldalról kellett a „teljes letöltés tartalom ellenőrzés” feliratra kattintani és így vált elérhetővé a szerver teljes tartalma. A letöltéshez egy emeltdíjas SMS számra kellett küldeni üzenetet, majd kétfajta konstrukció közül lehetett választani, nagyobb sebességgel 1.600 forint + áfáért vagy kisebb sebességgel 800 forint + áfáért lehetett letölteni az alkotásokat. Könyvtárakba voltak ezen oldalon is a letöltésre kínált alkotások rendezve, HD, Sample, Games, Zene, egyéb5, DVD és APPZ alkönyvtárakban. Jelszavas és felhasználóneves belépést követően volt lehetőség a tartalom letöltésére. Az egyes könyvtárakat megnyitva további alkönyvtárak voltak elérhetők, ahol tovább voltak kategorizálva a programok, filmek, zenék. A szemle során itt is screenshotok és próba letöltések készültek, amelyek több CD-lemezre kerültek kiírásra.
[86] A következő szemle 2011. augusztus 9. napján történt, amelynek a célja a egyéb3.skynethost.info egyéb15 szerver működése és azzal kapcsolatos adatgyűjtés volt. Ezen esetben is a www.centralops.net internetes szolgáltató program került megnyitásra. Megállapításra került, hogy a vizsgált internetes oldal a IPcím5 címen működött, amely cég1. Kozma u. 2. szám alatti IPcím2 címmel kommunikált. A szemlén tapasztaltakat ezen esetben is a korábbiak alapján dokumentálták.
[87] A cselekmény felderítése kapcsán titkos adatszerzés történt, amelynek elrendelése, annak végrehajtása teljes mértékben megfelelt az akkori büntetőeljárási és egyéb háttér rendelkezéseknek, ezáltal a bizonyítási eljárás során bizonyítékként felhasználható.
[88] A titkos adatszerzés célja az volt, hogy az egyéb1 szerver üzemeltetőit azonosítsa, szerepüket tisztázza. tanú15 szerverüzemeltetésbe való szerepét, illetve a bűncselekmény elkövetése hasznából való részesedését tisztázza, az egyéb1 szerver ügyfelei által befizetett pénz útjának nyomon követése, a bankszámla felett ténylegesen rendelkező személyek azonosítása ezen szerverek kapcsán, az egyéb1 szerverre felkerülő premier filmekkel kapcsolatos adatok beszerzése, illetve, annak tisztázása, hogyan kerültek fel ezen adatok a szerverre.
[89] Az elkövetők azonosítása körében a titkos adatszerzés a következő megállapításokkal járt.
[90] Azonosította az egyéb1 szervert üzemeltető és a bűncselekményben résztvevő személyeket, valamint a bankszámlák felett rendelkezési joggal bíró és a pénz mozgatásában résztvevő személyeket. Adatok merültek fel arra, hogy tanú7, tanú8, tanú16 számláját az egyéb15 szerverek működtetésére használják fel, majd az ide befizetett összegeket két cég, a cég10. és a cég11. számlájára utalják át, és innen veszik fel az illegális szerverek üzemeltetése során keletkezett bevételt.
[91] Felmerült a titkos adatszerzés alapján egy becenév1 becenévre hallgató személy is, aki a szerver összeállításában, működtetésében tanú15 társa. A titkos adatszerzés során azonosításra kerültek az elkövetők, tanú15 és tanú14.
[92] Az ellenőrzött beszélgetések során tanú15 maga saját néven mutatkozott be és többször is megadta a tényleges lakóhelyét. Ugyancsak a beszélgetések alapján, illetve titkos megfigyelés alapján volt megállapítható a becenév1nak nevezett személy kiléte. tanú15 találkozott egy személlyel 2011. július 28-án és az ekkor végzett megfigyelés alapján a cím30 szám alatti helyen egy Audi gépkocsiba beszállt egy személyhez, akivel a találkozót megbeszélte. Megállapítható volt erről a gépkocsiról, hogy tanú14 tulajdona. A gépkocsi oly módon került azonosításra, hogy ez a gépjármű 2011. augusztus 2. napján a cím31 bejáratánál parkolt, a III. emeleti 7. ajtó postaládáján pedig tanú14 és tanú19 neve került feltüntetésre.
[93] A 2011. augusztus 17-én történt szintén ellenőrzött és rögzített beszélgetés ugyancsak azt támasztotta alá, hogy tanú14 és tanú15 kezeli tanú7 számláját, a szerver felhasználóival ők tartják a kapcsolatot és részesednek ebből az összegből. A közlések tartalma alapján az is megállapítható volt, hogy leállt a szerver, majd azt újra építették teljesen, háttérben új tartalommal látták el és egy terhelt1 nevezetű személynek fizetnek az üzemeltetésért.
[94] Ugyancsak titkos adatszerzés alapján merültek fel adatok arra, hogy tanú15 és tanú14 együttműködnek abban, hogy az illegális adattartalmú szervergépeket üzemeltetik és azok bevételéből anyagi haszonra tesznek szert. tanú14 SMS előfizetéssel elérhető egyéb3 weboldalt is hirdetett.
[95] A beszélgetéseikből a titkos adatszerzés adatai alapján az is megállapítható, hogy a tanú7 és a tanú16 bankszámlára érkezik a rendszer használóinak az utalása, majd azt tovább utalják két cég számlájára.
[96] A banki ügyintézéssel kapcsolatban is számos beszélgetés zajlott tanú14 és tanú15 között, és a pénzek elosztása is elhangzik. A beszélgetésben arra is merültek fel adatok, hogy az ő magatartásukhoz tanú18 az adatok feltöltésével kapcsolódik, terhelt1nak és terhelt3 fizetnek a műszaki felügyeletért, illetve a bérletért, valamint az is megállapítható, hogy Terhelt1on és Terhelt3on kívül még terhelt2nak is szerepe van az illegális tartalom szolgáltatással kapcsolatos gépek és az egyéb15 rendszer üzemeltetése kapcsán.
[97] Konkrét gépekről is beszélnek egymás között, ami egyértelműen a Terhelt1 I. r. vádlott vezette, ügyvezetése alatt álló cég hoszting szolgáltató cégnél lévő tanú14 által üzemeltetett egyéb15 rendszerhez kapcsolódik. A beszélgetésben egy becenév2 nevezetű személy is előkerül, akinek rendszergazdai feladatai vannak. Az is elhangzik kettőjük közötti beszélgetésben, hogy 900 darab e-mailt küldtek ki az ügyfeleknek, hogy milyen módon tudják a szolgáltatást igénybe venni, hova és kinek kell meghatározott összeget fizetni.
[98] Az egyéb1 szerverre felkerült premier filmekkel kapcsolatban ugyancsak a beszélgetések alapján állapítható meg, hogy tanú20 rendelkezett egy olyan programmal, amely saját stúdiójában magyar szinkron készítését tette lehetővé.
[99] A titkos adatszerzés adatai egyértelműen és minden kétséget kizáróan alátámasztották a korábbi vádlott-társak a kihallgatásaik során saját és társaik cselekvőségére tett terhelő vallomásaikat, hogy kinek mi volt a szerepe a szerzői joggal védett alkotások többszörözésében, illegális úton az ezért anyagi ellenszolgáltatást fizető felhasználók részére a hozzáférés biztosításában. A titkos adatszerzés a vádlotti részben egymást is terhelő vallomásokat azzal egészítették ki, hogy minden kétséget kizáróan bizonyított ezen bizonyíték alapján a vádlottak célzata, mégpedig az, hogy a tevékenységüket haszonszerzési célzattal végezték.
[100] A nyomozati iratokban szereplő adatok szolgáltak alapul a vagyoni hátrány meghatározásához. Az egyéb érdekelt13, az egyéb7 nyilatkozata alapján egy adott film online terjesztési jogának a díja 800 és 3000 USD összegben került megállapításra, amely azt jelenti, hogy egy standard film online terjesztésének díja legalább 800 USD értékben határozható meg. Az a személy, aki a jogtulajdonos engedélye nélkül teszi az adott filmet hozzáférhetővé az interneten, ezt a díjat a forgalmazó felé nem fizeti meg, így annak jogellenes forgalmazásával ekkora vagyoni hátrányt okoz.
[101] A sértett370 nyilatkozata értelmében ugyancsak az állapítható meg, hogy a filmek illegális terjesztése esetén a forgalmazót ért kár minimális összege kb. 800 USD egy átlagos filmre vonatkoztatva, a premier film esetén ez jóval több is lehet. Ezen két forgalmazó egyértelműen nyilatkozott a vagyoni hátrány tekintetében lényeges tényre, amelyből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az eljárásban szereplő valamennyi film esetében, amely filmek azonosításra kerültek, az eljárási adatok szerint egységesen 800 USD/filmben állapítja meg a vagyoni hátrány mértékét.
4.4. A házkutatási jegyzőkönyvek
[102] A bizonyítási eljárás során objektív bizonyítékként veendők figyelembe az egyes érintett személyek lakásán, illetve a szerverteremben foganatosított házkutatás alkalmával feltártak, amelyek egyrészt már az intézkedéskor igazságügyi informatikai szakértő bevonásával történtek, másrészt pedig az itt beszerzett adatok a későbbi szakértői bizonyítás alapjául szolgáltak.
[103] 2011. szeptember 28. napján a cím29 szám alatti helyiségben került sor házkutatásra. 6 óra 10 perckor érkezett meg a nyomozóhatóság az cég5 székhelyére. tanú21 volt jelen a helyszínen, akit a hatóság felszólított, hogy mutassa meg a cég1. szervereit. 6 óra 18 perckor a hálózatról az összes szervergépet levette oly módon, hogy a hálózati kábelt kihúzta. Ezt követően a jelenlévő szakértő1 igazságügyi informatikai szakértővel közösen az operátori szobában megbizonyosodott a hatóság arról, hogy a gépek forgalma leállt, kívülről senki nem férhet hozzá. Ezt követően kezdte meg az igazságügyi szakértő a gépek tételes átvizsgálását.
[104] Eközben másik helyszínen Terhelt2 eljárás alá vont személy lakásán történt házkutatás során előkerült a cég1 lévő szervergépek nyilvántartása, amelyben felsorolásra került, hogy mely gépek milyen IP címen azonosíthatók. Ezek a IP címek megegyeztek azokkal az IP címekkel, amelyek a szerverteremben a házkutatáskor fellelt gépekhez kötődtek. A vizsgálatról fényképes dokumentáció készült és az elsődleges szakértői vizsgálat azt állapította meg, hogy az itt felsorolt 7 darab számítógépen szerzői jogvédelem alatt álló tartalom érhető el.
[105] A vizsgálat idejére a számítógépekhez kívülről történő hozzáférés blokkolásra kerül, így azok adatait kívülről nem lehetett megváltoztatni. 11 óra 3-kor visszahelyezésre kerültek a gépek a hálózatra. Ugyancsak a házkutatásról készült jegyzőkönyvbe került rögzítésre, hogy Terhelt2 tekintetében megtartott házkutatáson egy másik IP cím – IPcím6 - is az üggyel kapcsolatba került, amely az egyéb8 azonosítóval ellátott gépet takarta. Ennek a gépnek a vizsgálatát is elvégezte a szakértő, azon torrent alkalmazás volt feltalálható, amely több felhasználó nevében is futhatott. A felhasználók személyes mappáiban torrent állományok voltak, illetve az ezekhez tartozó megosztott szerzői jogvédelem alatt álló művek. A művek között szerepeltek filmművészeti alkotások. A számítógépen található jogvédelem alatt álló alkotások fényképezőgéppel dokumentálásra kerültek. A jogvédelem alatt álló alkotásokat tartalmazó 8 darab gépet lefoglalta a hatóság, fekete fóliazsákban csomagolva öntapadós ragasztószalaggal körbetekerték és pecséttel látták el.
[106] A nyomozóhatóság egyidőben több helyszínen végzett házkutatást. Így tanú20 tartózkodási helyén a cím32 alatt is 2011. szeptember 28. napján, amely 6 óra 5 perckor kezdődött és szaktanácsadó jelenlétében történt meg. Az eljárási cselekmény elvégzésekor az eljárás alá vont személy önként előadta a nagyszobába található cserépkályha nyílásába rejtett merevlemezeket. tanú20 beszámolt arról is, hogy a egyéb9os filmeket ő vágja, melyhez a hanganyagokat ő veszi fel a mozikban az Iphone telefonjával. Ezen okiratban rögzítettek egybehangzóak voltak a titkos adatszerzés során tanú20 esetében feltárt tényekkel. tanú20 azt is elmondta, hogy 2008 óta foglalkozik ezzel a tevékenységgel, megkereste őt a cég12 vezetője egy név4 nicknevű és egy név5 nevű személy, illetve név6 nevű személy és rendszeresen kapcsolatba is van velük. Elmondta, hogy a filmeket nem megrendelésre vágja, hanem ha megtetszik egy film elmegy a moziba, megnézi, felvételt készít róla, majd otthon megvágja.
[107] A szaktanácsadó megvizsgálta a merevlemezeket, valamint az itt feltalált számítógépeket. Az egyik merevlemezen a zene alkönyvtárban nyers hangfájlokat talált, amelyek filmek nyers hangfelvételeit tartalmazta. A flashXP nevű egyéb15 programba két kapcsolatot talált, tanú15 név4 néven lettek elmentve, illetve hozzátartozó IP címmel, felhasználói névvel és jelszóval. Alex bejegyzés címe: e-mail cím3. Egy másik merevlemezen a egyéb9 könyvtárat találta meg, amely képfájlokat tartalmazott.
[108] 2011. szeptember 28. napján a cég1cím29 alatti szervertermében történt házkutatás során az ügyben kirendelt igazságügyi informatikai szakértő is részt vett. A szakértői vélemény alapján megállapítható volt, hogy 8 óra 58-kor további IP címek alapján azonosítottak számítógépeket, az azonosított számítógépeket a szakértő sorszámmal látta el, amely gépeknek a vizsgálata során megállapítható volt, hogy a 4-es és a 7-es sorszámú gépen a tartalom index állományában szerzői jogvédelem alatt álló művek találhatók, a naplóadatokból azonban nem lehetett megállapítani, hogy az egyes számítógépeket kik és milyen IP címről adminisztrálhatták. Ezen szakértői megállapítás alapján nem volt szükséges további bizonyítás elrendelésének Terhelt2 III. r. vádlott indítványára.
[109] A 2011. június 7. napján az cég5 cím29 szám alatti házkutatás során történtektől is készült jegyzőkönyv. Itt került feltalálásra a IPcím3 című szerver. 9 óra 15 perckor kezdődött meg ez az eljárási cselekmény, az azonosításhoz szükség volt az ott dolgozó munkatársakra. Terhelt1 I. r. vádlottat hívták fel, aki biztosította a nyomozóhatóságot, hogy terhelt2t beküldi a telephelyre. A helyszínen megállapítható volt, hogy a beszélgetést követően ez a szerver 11 óra 2 perckor leállt. Ekkor történt ugyanis – amelyről tanú17 egyértelműen beszámolt - hogy az I. r. vádlott felhívta az admin jogosultsággal rendelkező tanú17t, becenév2t és vele lekapcsolta a gépeket.
[110] Ugyancsak okirati bizonyíték állt rendelkezésre a 2011. június 7. napján foganatosított IPcím3 című egyéb15 szerver lefoglalására irányuló házkutatás alkalmával. Ezen IP című szervert a cég1. IP tartományában az cég5 cím29 szám alatti szervertermében találták fel. A vizsgálat ezen a napon 10 óra 30 perckor kezdődött, próba letöltést indított a szakértő, csatlakozott az egyéb10 szerverre, majd ez a próba letöltés 11 óra 2 perckor megszakadt. A számítógép vizsgálata során az volt megállapítható, hogy hiányzott a root könyvtár, illetve a home könyvtár is üres volt, a napló adataiból pedig egyértelművé vált, hogy a számítógépet lekapcsolták.
[111] A vizsgálat folytatódott cím33 alatt - tanú17 akkori lakóhelyén -, ahol a lakásban talált laptopon megtalálható volt egy egyéb15 kliens alkalmazás, a beállításai között szerepelt egy IP cím és a cég1. szervertermében lefoglalt egyik géphez tartozó felhasználónév és jelszó. Megállapítható volt, hogy ez a laptop kapcsolatban állt a szerverteremben lefoglalt egyik géppel és erről a gépről történt a szerverteremben lévő gép adminisztrálása. Az is megállapítható, hogy a számítógép elsődleges IP címe IPcím7, és ez a számítógép egyike volt a 4 tartalomszolgáltató számítógépből álló rendszernek, megosztotta tartalmát további számítógépekkel. A IPcím7 IP című gépet megvizsgálva megállapítható, hogy ezen a gépen titkosított partíció helyezkedik el, üres könyvtár szerkezet látható. A szerveren megtalálható egy „pzs-ng” alkalmazás, amely a tömörített fájlok integritásának az ellenőrzését végzi el, eltárolja az egyes állományok nevét és az ellenőrző számát - ez a CRC kód - az eredeti könyvtár szerkezetnek megfelelő alkönyvtár szerkezetbe. Megállapíthatók továbbá a felhasználók nevei, illetve, hogy milyen tartalmat töltöttek fel, milyen nagyságú tartalmat. A vizsgálat során egyértelműen a számítógépen lévő adatokból kizárta a szakértő azt, hogy a számítógépek külföldiek lennének.
[112] Ezen adatok egyértelműen cáfolták azon vádlotti védekezést, amely szerint a szerverteremben lévő gépek kizárólag fizikai kontaktussal adminolhatók, hiszen látható a házkutatási jegyzőkönyvek adataiból, hogy a rendszergazdai feladatokat ellátó személyek ezt távkapcsolatban végezték, nem kellett bemenniük a szerverterembe fizikailag.
[113] Az is tényként állapítható meg, hogy Terhelt1 I. r. vádlott volt az a személy, aki az illegális tartalom és a szervergépek kapcsolatának leplezett voltának fenntartása érdekében utasítást adott tanú17nek, becenév2nak – aki rendszergazdai feladatot látott el általa is tudottan - azok lekapcsolására a nyomozóhatósági ellenőrzéskor.
[114] A szakértő a vizsgálati módszerének ismertetése körében feltárta az egyéb15 szerverek működési mechanizmusát is, az illegális tartalmat szolgáltató egyéb15 szerverek nem direkt kapcsolaton keresztül érhetők el, hanem egy ún. proxy szerver mögött helyezkednek el. Ennek a proxy szervernek a feladata az egyes felhasználók azonosítása, majd azonosítás után a teljes kommunikáció lebonyolítása a tartalmat szolgáltató szerverrel. A felhasználó ezért csak a proxy szervert látja, annak adatait ismeri, a valódi tartalomszolgáltató szerver rejtve marad. A proxy szervereken nem is található többnyire tartalom, illetve a forgalom naplóját is kikapcsolják. A proxy szervereken keresztül azonban el lehet érni a tartalomszolgáltató szervert, illetve a letöltés során a proxy szerver átirányításának nyoma marad, illetve hálózati forgalomméréssel meghatározható a tartalom szerver.
4.5.Szakértői vélemények, szakértői bizonyítás
[115] A nyomozati szakban szakértő1 igazságügyi informatikai szakértő adott szakvéleményt a vád tárgyát képező ügyben.
[116] A szakértő a jelen eljárással kapcsolatban 7 darab számítógépet vizsgált meg, amely számítógépek vonatkozásában azt állapította meg, hogy a tartalmuk nagyrésze titkosított, így releváns adatokhoz hozzáférni rajtuk nem lehetett, de nagy valószínűséggel megállapítható, hogy ugyanaz a személy vagy személyek telepítették, mert a számítógép beállításainak a felépítése, az alkalmazott védelmi módszer, a használt felhasználói nevek megegyeztek. A vizsgált 7 gép közül kettő gépen szerzői jogvédelem alatt álló műveket talált a tartalom index állományában. Azt is megállapította a szakértő, hogy a számítógépek azonosítása IP cím alapján történt, minden egyes gépnek ez a technikai azonosítója, ez a technikai azonosító adott pillanatban azonosítja a gépet. Az interneten lévő számítógépek IP címe dinamikusan változik, de egyszerre egy időben egy IP címet csak egy számítógép használ, ezáltal beazonosíthatók a számítógépek.
[117] A vizsgált 7 számítógép közül az egyéb11 azonosítójú számítógép és az egyéb12 azonosítójú számítógép vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy nagy mennyiségű adat tárolására alkalmasak, titkosított adat területre vannak átirányítva. 4 gép vonatkozásában jutott arra a következtetésre, hogy proxygépek, további 3 tekintetében pedig, hogy nagy mennyiségű adat tárolására ugyancsak alkalmasak.
[118] A 2011. június 7. napján foganatosított házkutatással kapcsolatban egyértelműen beazonosításra került IP cím alapján a számítógépen, amelyen Linux operációs rendszer volt található, hiányoztak a felhasználók állományai, nagy valószínűséggel ezek a könyvtárak törlésre kerültek, és a napló adataiból egyértelműen megállapítható volt, hogy 11 óra 2 perckor azt lekapcsolták. Ez teljes mértékben egybehangzott a vallomásokban foglaltakkal, amikor is utasítást kapott Terhelt1 I. r. vádlottól tanú17 arra, hogy a gépet, mint admin kapcsolja le. Az is egyértelműen megállapítható volt, és bizonyítást nyert, hogy tanú17 lakásán található laptopról történt a lefoglalt egyéb13 gépnek az irányítása, ugyanis a számítógépen található előzményi adatokból ez egyértelműen igazolható, így Terhelt1 I. . vádlott és tanú17, becenév2 szerepe tekintetében a szakértői vélemény teljes mértékben a korábbi vádlott-társak által e körben elmondottakat támasztotta alá.
[119] A szakértő a vizsgálat során egyértelműen szerzői jogvédelem alatt álló tartalmat feltételező állományt talált és ezeknek az elérési útját ki is másolta. Megállapítható volt a szakértői vélemény alapján, hogy a számítógépek egymás között megosztották a tartalmukat és a könyvtár tartalmat közvetítette a proxy gépek felé, amely könyvtár tartalom szerzői jogvédelem alatt álló műveket tartalmazott.
[120] szakértő1 szakértő a tárgyalási meghallgatása során fenntartotta a nyomozás során előterjesztett szakértői véleményeit. Határozottan megerősítette, hogy szerzői jogvédelem alatt álló művek voltak találhatók a 57/2011. számú szakértői véleményében vizsgált gépeken, amelyek a 2011. szeptember 28-án a cím29 szerverteremben végrehajtott házkutatás során kerültek lefoglalásra. A fájlok neve arra utalt, hogy azok filmek, szoftverek vagy zeneművészeti alkotások voltak. Arra is kitért a szakértő, hogy nem kell, hogy adott gépen legyen olyan tárolóhely, amely ezt a tartalmat biztosítani tudta, hanem elegendő, ha egy másik gépre mutat, ahol ezen tartalom szerepel.
[121] A szakértő a 37/2012. számú szakértői véleményével kapcsolatban fejtette ki a tárgyaláson, hogy a napló állományok egy olyan helyre voltak átirányítva, ami a könyvtár szerkezetben üres volt, a titkosított területeknek a hozzáférhetősége jelszóval volt védett. Kitért arra is a szakértő, hogy a talált szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak feltöltése nem igényel különösebb informatikai képzettséget. Előadta azt is a szakértő, hogy a konkrét tartalmat nem találta meg, olyan állományt talált, ahol az indexállomány mintafájlok nevéből lehetett látni, hogy nagy mennyiségű szerzői jogvédelem alatt álló mű lehet megnevezés alapján. Ezért a tartalmat a szakértő saját elmondása szerint nem tudta megvizsgálni, mert az titkosítva volt, azonban a tartalom elérhetőségét biztosító index állomány viszont rajta volt a gépen. A pzs-ng scriptnek a működési mechanizmusát is megismételte, ugyanúgy, mint ahogy a szakértői véleményében szerepelt, hogy ez volt az a script, ami felelős volt a tömörített állományok sérülésmentességének a vizsgálatáért.
4.6.Tanúvallomások értékelése
[122] Az okirati bizonyítékok, a szakértői vélemények mellett tanúvallomások álltak a bíróság rendelkezésére a bizonyítási eljárás során. Tanúvallomások álltak rendelkezésre az egyes tényállásokban meghatározott rendszerek elérhetőség és használata kapcsán, amikor maguk a userek számoltak be arról, hogy a rendszer hogyan működött. Tanúvallomások erősítették meg a korábbi vádlott-társak által elismert és az okiratokból, valamint szakértői véleményekből leszűrhető az egyes elkövetőkhöz és elkövetési magatartásokhoz tartozó tényeket is.
[123] A személyi adatait és neve eltitkolását is kérő tanú1 mind a nyomozás során, mind pedig a tárgyaláson arról számolt be, hogy egy családtagja ajánlotta az egyéb15 szervert, amelynek tartalmához úgy lehetett hozzáférni, hogy tanú16 számlájára kellett befizetni egy meghatározott összeget. Kezdetben 8 mbit/s sebességért 6.000 Ft/hó díjat fizetett, majd később 7.000 Ft/hó volt ennek a díja. 2009 eleje óta fizetett elő erre a rendszerre és 2010. május óta 7.000 forintot. Minden esetben e-mailen keresztül tartotta a kapcsolatot a név7 admin névre hallgató valakivel és megadta az e-mail címét, majd havonta kapott üzenetet, hogy le fog járni az előfizetés és ezt meg kívánja-e hosszabbítani. Utalta a havi díjat, amit egy újabb üzenet követett, melyben megerősítették, hogy a pénz megérkezett és a hozzáférése aktív. A szerverről filmek, zenék, programok, e-bookok voltak letölthetők, de a tanú állítása szerint őt csak a filmek letöltése érdekelte.
[124] Elmondta azt is a tanú1, hogy több ezer film és zene lehetett a szerveren. A szervert egyéb14 néven ismerte már 2009 óta. Előfordult, hogy pár alkalommal 2-3 napra leállt a szerver, ilyenkor kapott értesítést, hogy karbantartás volt és a kiesett napokat jóváírják. Egy nagyobb leállásról is beszámolt a tanú1, amely 2011. júniustól júliusig tartott. A tanú a hatóság rendelkezésére bocsátotta a kihallgatását követően a befizetést igazoló számlakivonatot, az adminnal történő levelezést és az egyéb15 klienséből kézzel kiírt a egyéb14 szerverrel kapcsolatos információkat.
[125] Azt is egyértelművé tette a tanú a tárgyalási kihallgatása során, hogy tudta, hogy nem legális ez a módja a filmek letöltésének, de kényelmes volt válogatni, letölteni jó sebességgel lehetett. A torrent oldalakról nehezebb volt és körülményesebb megszerezni a filmeket. Ezen tanú vallomása igazolta a házkutatási jegyzőkönyvben, szakértői véleményekben foglaltakat, a titkos adatszerzés eredményeit a szerver működését, elnevezését tekintve és a 2011. június 7. napjától 2011. júliusig tartó leállását.
[126] tanú2 ugyanezekről a körülményekről számolt be a tanúvallomásában, hogy tanú16 bankszámlájára fizetett hsértett448íj ellenében lehetőséget kapott egyéb15 szerverekről letöltésre. 2010. április óta rendszeres előfizetője volt a rendszernek és főként filmeket, zenéket töltött le. Ő is azt erősítette meg, hogy kezdetben 8 mbit/s majd 15 mbit/s volt a letöltési sebesség. Kondér tanú is a név8 névre hallgató személytől kapta azokat az e-maileket, amely az egyéb15 rendszer használatával voltak kapcsolatosak. A tartalom szempontjából ugyancsak az előző tanúval egyezően állította, hogy filmek, zenék, programok, e-bookok voltak letölthetők, állítása szerint úgy 3.000 film lehetett a szerveren. 2010 óta ismerte ezt a szervert és beszámolt ő is arról, hogy 2011. júniusában volt egy jelentősebb leállás, ami egy hónapos lehetett. tanú2 tanú is a hatóság rendelkezésére tudta bocsátani az adminnal történt levelezését. Elmondása szerint ez a kapcsolat 2 évig tartott, felhasználónév és jelszó kellett a belépéshez. Ebben az időben nem igazán voltak hozzáférhetők ingyenesen a filmek, ezért választotta ezt a lehetőséget.
[127] tanú4 tanú a tanú7 számlával kapcsolatban tudott nyilatkozni mind a nyomozás során, mind pedig a tárgyaláson. Állítása szerint e-mailen keresztül 2009. januárjában szerzett tudomást erről a számlaszámról, 5.500 forintot kellett befizetni, majd később 7.500 forintra emelkedett a díj és ezért 11mbit/s sávszélességet biztosítottak. Ő is arról számolt be, hogy e-mailen keresztül tartotta a kapcsolatot egy ismeretlen személlyel, aki a szerver adminja volt, aki a helpdesk.e-mail cím4 e-mail címet használta. Havonta kapott e-mailt arról, hogy le fog járni az előfizetése, majd amikor utalta az összeget, akkor nyugtázták, hogy ez meghosszabbodott. A tartalom tekintetében ő is úgy nyilatkozott, hogy filmek, zenék, programok, e-bookok voltak elérhetők, többezer film volt a szerveren. Ő kizárólag filmeket töltött le. 2009. január óta e-mail cím3 néven ismerte az egyéb1 szervert, voltak 1-2 napos leállások a szerver működésében, 2011. június-júliusban pedig egy hosszabb idejű leállásról is beszámolt. Azt is elmondta a tanú a nyomozás során, hogy az egyéb15 kliensébe a szerver nevéhez az e-mail cím3:2300 nevű portot kellett beírni, amelynek az IP címe IPcím1 volt. A tanú vallomását az eljárás során beszerzett bankszámla adatok is alátámasztották, mind a bankszámla tulajdonos nevét illetően mind pedig az egyes utalások összegét tekintve.
[128] A bizonyítási eljárás során beszerzett adatok és a jogerős ítéleti megállapítások alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy tanú14 az egyéb1 és a egyéb3 szerver irányításával, megszervezésével, működtetésével és a rendszert használók által fizetett bevételből való részesüléssel haszonszerzésre törekedett, amellyel megsértette a szerzői jogvédelem alatt állók vagyoni érdekét, nekik hátrányt okozott. Amely tényt egyébként a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.76/2023/51. számú ítéletének [287] bekezdésében is megállapított, hogy nem volt kérdéses, hogy az egyes szervereken milyen tartalom volt hozzáférhető és az sem, hogy azok jellegükre figyelemmel (filmek, zeneművek, szoftverek) jogvédettek voltak.
[129] tanú15 az egyéb1 szerver megszervezése, a felhasználók és a banki háttér biztosítása, valamint a rendszer használói által befizetett összegekből való részesülés folytán ugyancsak megsértette a szerzői jogvédelem alatt állók vagyoni érdekét, nekik hátrányt okozott.
[130] Terhelt1 I. r. vádlott és Terhelt2 II. r. vádlott az egyéb1 és a egyéb3 rendszer üzemeltetését segítette elő a szerverek számára a terem, illetve a winchesterek biztosításával, a technikai feltételek megteremtésével és ezáltal lehetővé tették, hogy a a szerzői jogvédelem alatt állók vagyoni érdekét vádlottársaik megsértsék, nekik hátrányt okozva, tevékenységüket ugyancsak haszonszerzés céljából fejtették ki.
[131] Terhelt3 III. r. vádlott az egyéb1 szerver rendszergazdájaként, illetve a egyéb3 szerver rendszergazdájaként ugyancsak segítséget nyújtott abban, hogy szerzői jogvédelm alatt álló művek a szerzői jogtulajdonos jogainak megsértésével hozzáférhetővé váljanak.
[132] A fent részletesen elemzett bizonyítékokból egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy mind az egyéb1 mind pedig a egyéb3 szerver azt a célt szolgálta, hogy díjfizetés ellenében a rendszer használói hozzájussanak olyan művekhez, amelyek szerzői jogvédelem alatt álltak. Hiszen miért fizettek volna a userek a megadott bankszámlára meghatározott összeget, ha azért nem az általuk megrendelt szolgáltatást kapták, amely egyértelműen filmek, zeneművek, programok letöltése volt.
5. Jogi indokolás
[133] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) 16. § (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Az Szjt. 17. § szerint a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, valamint a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, így az interneten történő közzététel is. A törvény 18. § (1) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (1) bekezdése szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, terjessze, illetve más számára hozzáférhetővé tegye és hogy erre másnak engedélyt adjon.
[134] tanú14, tanú15 és tanú17 azáltal, hogy üzemeltették a jogvédett tartalmakat közvetítő szervereket, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottak azáltal, hogy ezen jogvédett tartalmakat közvetítő szerverek működtetéséhez, üzemeltetéséhez segítséget nyújtottak, megsértették a szerzői jogi törvény fenti rendelkezéseit, magatartásukkal lehetővé tették, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló művek a szerző, illetve a jogtulajdonos engedélye és hozzájárulása nélkül más számára bankszámlára történő befizetésért, illetve emelt díjas SMS üzenetért hozzáférhetővé váljanak, mely cselekményükkel a szerzői jog jogosultjának vagyoni hátrányt okoztak és cselekményüket haszonszerzés érdekében valósították meg.
[135] A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettét az elkövetéskor, azaz a 2011. szeptember 28. napján hatályos 1978. évi IV. törvény 329/A. § oly módon szabályozza, hogy aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el és az alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha jelentős vagyoni hátrányt okoz a bűncselekmény a (3) bekezdés a) pontja alapján 3 évig terjedő szabadságvesztés vagy pedig ha az üzletszerűség mint minősítő körülmény megállapítható akkor a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint ugyancsak 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben különösen nagy vagyoni hátrányt okoz a szerzői jogok megsértése akkor 5 évig, ha pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt akkor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[136] A legsúlyosabb bűncselekmény mindhárom vádlott esetében az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő cselekmény, tehát a különösen nagy vagyoni hátrány okozása, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, generális alsó határral, mert a jogszabályhely alsó határt nem határoz meg az adott bűncselekményre.
[137] Az elbíráláskor hatályos Btk. a 2012. évi C. törvény a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a 385. §-ban szabályozza. A törvényi tényállás megfogalmazása ugyanaz, mint az elkövetéskor hatályos jogszabály szerint, a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetettséget a Btk. 385. § (4) bekezdés b) pontja szerint 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény, a jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt 1 évtől 5 évig és a nagyobb vagyoni hátrányt okozó bűntettet miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel.
[138] Ezen szabályokból egyértelműen az állapítható meg, hogy mind a három vádlott esetében az elkövetéskor hatályos Btk-t azaz az 1978. évi IV. törvényt kell alkalmazni a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapításakor, hiszen a Btk. 2. § alkalmazásával a jelenlegi jogszabály nem kedvezőbb, sőt súlyosabbnek tekintendő.
[139] A bűncselekmény jogi tárgya mind a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogviszonyok, mind a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó személyiségi jogok. A szerzői jog által védett körbe tartoznak az Szjt. szerint az irodalmi, művészeti, tudományos alkotások. A bűncselekmény elkövetési tárgyai azok a szellemi alkotások, amelyekre a szerzői jogi védelem kiterjed, így minden irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás, amelyeket a törvény 1. § (2) bekezdése példálózó jelleggel nevesíti. Kiemelendő, hogy a szerzői jogi oltalom és így a büntetőjogi védelem nem a megjelenési formához kötött, hanem azt a védelmet a mű egyéni, eredeti jellege határozza meg. Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
[140] Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A (4) bekezdés értelmében, ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A (6) bekezdés alapján jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
[141] Az Szjt. 17. § a) és d) pontjai alapján a mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként. A 18. § (1) bekezdése értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A (2) bekezdés szerint a mű többszörözésének minősül különösen a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön. A 26. § (8) bekezdése értelmében a szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
[142] A 76. § (1) bekezdése alapján, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt a) többszörözzék, b) terjesszék, c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg. A 82. § (1) bekezdése alapján a film előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet többszörözzék, illetve vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.
[143] A törvéyben felsorolt szerzői alkotások közül az először külföldön nyilvánosságra hozott filmművek, zeneművek és programalkotások esetében a magyarországi védelmet az Szjt. 2. §-ára figyelemmel az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9. napján megkötött, Magyarországon az 1975. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett Berni Egyezmény (BUE - 5. és 36. cikk) biztosítja. A Berni Egyezmény 2. Cikk értelmében az „irodalmi és művészeti művek” kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára, tehát lehet könyv, szövegkönyv vagy más írásmű; előadás, szónoki beszéd, szentbeszéd vagy ugyanilyen jellegű egyéb mű; színmű vagy zenés színmű; táncmű vagy némajáték; szöveges vagy szöveg nélkül zenemű; film, ideértve azokat a műveket is, amelyeket a filmhez hasonló eljárással hoznak létre; rajz, festmény, építészeti mű, szobor, metszet, kőnyomat; fényképészeti mű, ideértve azokat a műveket is, amelyeket a fényképészeti művekhez hasonló eljárással hoznak létre; az alkalmazott művészet terméke; illusztráció és térkép; földrajzi, tereprajzi, építészeti vagy tudományos vonatkozású tervek, vázlat vagy plasztikai mű. Az Unióhoz tartozó országok törvényhozó szerveinek azonban joguk van úgy rendelkezni, hogy az irodalmi és művészeti művek, illetőleg ezek egy vagy több csoportja csak akkor részesül védelemben, ha rögzítve van. Az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül az eredeti művel azonos védelemben részesül a fordítás, az adaptálás, a zenei átírás és irodalmi vagy művészeti műnek másfajta átdolgozása is.
[144] Az egyezményben meghatározott művek az Unióhoz tartozó valamennyi országban védelemben részesülnek. Ez a védelem a szerző vagy más jogosult javára áll fenn. Az Egyezmény a 3. Cikkében kitér a védett szerzőkre, amelynek értelmében védettek: a) azok a szerzők, akik az Unió egyik országának állampolgárai, megjelent vagy meg nem jelent műveikre nézve; b) azok a szerzők, akik az Unió egyik országának sem állampolgárai, azon műveikre nézve, melyeket első ízben az Unió egyik országának valamelyikében adnak ki, vagy egyidejűleg adnak ki egy Unión kívüli és egy Unióhoz tartozó országban. A (2) bekezdés alapján azok a szerzők, akik az Unió egyik országának sem állampolgárai, de állandó lakóhelyük az Unió egyik országában van, ezen Egyezmény alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint ennek az országnak állampolgárai.
[145] Az Egyezmény a 4. Cikkében az alkotások tekintetében fogalmaz meg kitételeket, mely szerint a 3. Cikkben meghatározott feltételek hiányában is ezen Egyezmény alapján védettek a) az olyan filmek szerzői, amelyek gyártójának székhelye vagy állandó lakóhelye az Unió egyik országában van, b) az olyan építőművészeti művek szerzői, amelyeket az Unió egyik államában építettek, továbbá az olyan grafikai és plasztikai művek szerzői, amelyek alkotórészei az Unió egyik országában fekvő ingatlannak.
[146] Az Egyezmény 5. Cikkében került megfogalmazásra, hogy az ezen Egyezmény által védett műveik tekintetében a szerzők - a mű származási országa kivételével - az Unió valamennyi országában azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy a jövőben biztosítanak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket ez az Egyezmény külön megad. E jogok élvezete és gyakorlása nincs kötve semmiféle alakszerűséghez és független attól, hogy a mű a származásának országában védelem alatt áll-e. Ennélfogva - az ezen Egyezményben foglalt kikötéseken kívül - a védelem terjedelme, valamint a szerzői jogainak védelmére biztosított eszközök igénybevétele tekintetében kizárólag annak az országnak a törvényei irányadók, ahol a védelmet igénylik. A származási országban a védelemre a belföldi törvények irányadók. De, ha a szerző nem állampolgára azon mű származási országának, amelyre nézve ezen Egyezmény alapján védelmet élvez, ebben az országban ugyanolyan jogok illetik meg, mint a belföldi szerzőket.
[147] Az Unión kívüli szerzőkre és alkotásokra vonatkozóan pedig a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi aspektusairól szóló, Marrakesh-ben 1994. április 15. napján aláírt (TRIPS), Magyarországon az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett egyezmény C) melléklet II. rész 1. fejezet 9., 41., 65. cikk biztosítja a védelmet. Ezen egyezmény a Berni Konvencióval való kapcsolatot szögezi le. Előírja, hogy a Tagok betartják a Berni Konvenció 1-21. Cikkeiben, valamint a Függelékében foglaltakat. A Tagoknak mindazonáltal a jelen Megállapodás alapján nincsenek olyan jogaik és kötelezettségeik, mint amelyeket rájuk a Berni Konvenció 6. bis Cikke vagy az abból levezetett jogok ruháznak.
[148] A Berni Egyezmény nemzeti elbánással szóló szabályait a Marrakesh-ben aláírt TRIPS Egyezményen kívül az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény (ESZJE) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1990. december 20. napján Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződés (WCT) is megerősíti tekintettel arra, hogy amennyiben a külföldi szerző művének származási országa nem BUE, de TRIPS állam, akkor ezen Egyezmény szabályozására figyelemmel a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján a tagállamok kötelesek a többi tag állampolgárait a saját állampolgáraiknál nem kevésbé előnyös elbánásban részesíteni, továbbá a tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt azonnal és feltétel nélkül meg kell adni az összes többi tag állampolgárainak, még akkor is, ha ez az elbánás kedvezőbb saját állampolgárainak biztosított elbánásnál.
[149] Mindezek fenti dekrétumok alapján teljes mértékben rögzíthető, hogy a jelen eljárásban az elkövetés tárgyát képező alkotások jogvédett tartalmak, azok a magyar szerzői jogi védelem hatálya alá esnek.
[150] A szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekménynek két alapesete van. Az (1) bekezdés szerinti alapeset az elkövetési tárgyakhoz fűződő jogok megsértésével valósul meg. A szerzőt a jogvédelem körében az alkotásával kapcsolatban egyrészt személyhez fűződő jog, másrészt vagyoni jog illeti meg. A törvényi tényállás keretdiszpozíció, nem sorolja fel a jogsértés különböző eseteit, tipikus jogsértés az engedély nélküli többszörözés vagy nyilvánossághoz közvetítés.
[151] Az elkövetési magatartás két módon válik büntetendővé, mégpedig haszonszerzés végett történő elkövetéssel, illetve vagyoni hátrányt okozva. A szerzői jogsértés tehát csak akkor releváns a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, ha annak vagyoni következménye van, vagy lehet, ez a szabályozás büntetőjogi többleteleme.
[152] Az első fordulat befejezetté válik, ha a jogsértés elkövetése haszonszerzés céljából történik. Míg a második fordulat akkor befejezett, ha az a szerzői jog jogosultjának vagyoni hátrányt okozott (ekkor eredmény-bűncselekmény). Így a második fordulat csak kisegítő szerepet tölt be, hiszen haszonszerzési célzat bizonyítottsága esetében a bűncselekmény a jogsértéssel befejezetté válik. A vagyoni hátránynak, mint eredménynek önálló jelentősége így csak haszonszerzési cél hiányában lehet, és az elkövetőnek a vagyoni hátrány bekövetkezésére csak az eshetőleges szándéka terjed ki. Jelen esetben valamennyi vádlottnál a haszonszerzési célzat minden kétséget kizáróan megállapítható.
[153] A bűncselekmény alap- és minősített eseteit csak szándékosan lehet elkövetni, az első alapeset első fordulata a fent már kifejtettek alapján célzatos. A bűncselekmény alapesetei nem tesznek különbséget a kisebb és nagyobb vagyoni hátrány között, sőt a szabálysértési mértéket meg nem haladó vagyoni hátrány is tényállásszerű, e bűncselekménynek nincs szabálysértési alakzata. Bűntett, ha az elkövetés üzletszerűen történik, illetve, ha jelentős vagyoni hátrány következik be. A különösen nagy, illetve a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó elkövetés még súlyosabban büntetendő minősített esetet képez.
[154] A bűncselekmény sértettje a szellemi alkotás szerzője vagy az ahhoz kapcsolódó jogok jogosultja, így a sértettek száma alapján többrendbeli bűncselekmény megállapításának lehet helye. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén a rendbeliség más vagyon elleni bűncselekményekhez hasonlóan a sértettek számához igazodik.
[155] A nyomozó hatóság a sértetteket a szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervezetek nyilvántartása alapján állapította meg. A vagyoni hátrány összegét szintén ezen szervezetek közlése alapján dolgozták ki, a széles skálán mozgó megadott jogdíjak közül minden esetben a legalacsértett636abb, a vádlottakra legkedvezőbb került megállapításra. Miután egy szakértő is ugyanezen jogdíjakkal dolgozott volna, így a bíróság megítélése szerint felesleges lett volna arra szakértő kirendelése, hogy állapítsa meg, hogy mekkora a tényleges vagyoni hátrány, amelyet a vádlottak magatartásukkal az egyes jogtulajdonosoknak okoztak, hiszen a vádlottakra legkedvezőbb vagyoni hátránynál kisebb vagyoni hátrányt a szakértői bizonyítás sem véleményezett volna.
[156] A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén valamennyi bűncselekmény esetén fennáll az üzletszerű elkövetés az 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés 9. pontja értelmében, hiszen a vádlottak hosszabb időn keresztül, rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a terhükre rótt cselekményt. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó cselekményt ez már nem minősíti, a jelentős vagyoni hátrányt okozó cselekmények kétszeresen minősülnek az a) és b) pont szerint, míg a 2.000.000 forintnál kisebb vagyoni hátrányt okozó cselekmények a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülnek.
[157] A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az elkövetési magatartás a szerzői jog megsértése. Jelen esetben ezt az elkövetési magatartást az egyéb15 szerverek üzemeltetői fejtik ki. Az egyéb1 és a egyéb3 szerver esetében tanú14 és tanú15 közösen üzemeltették a szervert és ehhez az üzemeltetéshez Terhelt1 I. r., Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlott ehhez segítséget nyújtott, így ők bűnsegédek az 1978. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdése alapján.
[158] A másik bűncselekmény, amelyet a vád kapcsán a bíróság vizsgált a pénzmosás volt. Ezen bűncselekmény esetében is elvégezte a bíróság Btk. 2. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot, összevetette az elkövetéskori és az elbíráláskori rendelkezéseket. A pénzmosás bűntette az elkövetéskor hatályos jogszabály szerint az 1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés a) pontja szerint minősül, míg jelenleg a Btk. 399. § (2) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűncselekmény és mindegyik jogszabály a bűncselekményt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Mindebből az állapítható meg, hogy az elbíráláskor hatályos szabályok rendelkezései szerint a pénzmosás vádlottak által elkövetett alakzatai nem enyhébben bírálandók el, ezért ezen bűncselekmény kapcsán is az elkövetéskori jogszabályt kellett a bíróságnak alkalmaznia.
[159] Az 1978. évi IV. törvény 303. § (2) bekezdés szerint pénzmosás miatt büntetendő az, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, és ezzel bűntettet követ el, amely öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (3) bekezdés értelmében ugyanígy büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A (4) bekezdés alapján pedig a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást üzletszerűen valósítják meg.
[160] A tényállás (2) bekezdése a más által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódó, míg a (3) bekezdésben szabályozott bűncselekmény a saját büntetendő cselekmény utáni magatartást szabályozza. A szándékos pénzmosás alakzatai a célzat alapján is megkülönböztethetők. A (3) bekezdésben szabályozott esetben az elkövető célja a dolog eredetének elleplezése, azaz az, hogy a kívülálló számára az alapcselekmény és a dolog közötti származási kapcsolat ne legyen felismerhető. Ilyenkor a tettes tudata tehát mind a dolog bűnös eredetére, mind pedig a kapcsolat elleplezésének céljára kiterjed. Ez állapítható meg tanú14 és tanú15 esetében. Minden kétséget kizáróan megállapítottan ők a tanú16 és a tanú7 nevére szóló számlára utalt, a szerzői jogi bűncselekmény elkövetéséből származó pénzeket továbbutalták a cég10. illetve a cég7. számlájára és azokat onnan mások vették fel és juttatták vissza hozzájuk, ami azt a célt szolgálta, hogy ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni ezeket a bűnös eredetű pénzeket. Figyelemmel arra, hogy tevékenységüket az 1978. évi IV. törvény 137. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározottak értelmében üzletszerűen valósították meg, ezért magatartásuk a (4) bekezdés a) pont szerint minősülő pénzmosás bűntette.
[161] Ugyanakkor Terhelt1 I. rendű vádlott esetében a lefolytatott bizonyítási eljárás során bizonyíték hiányában minden kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a szerzői jogi bűncselekményből származó pénzösszegekkel kapcsolatban pénzügyi tevékenységet végzett az cég8. felé, és az sem, hogy 2011. július 21. és 2011. augusztus 25. napja közötti időben fiktív számlákat állított ki. Ezért a bíróság Terhelt1 I. rendű vádlottat a Be. 566. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ellene az 1978. évi IV. törvény 303. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés a) pont szerint minősülő pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
6. A büntetés kiszabása
[162] A bíróság a büntetéskiszabás körében mindhárom vádlott esetében jelentős súllyal vette figyelembe a rendkívül hosszú időmúlást, maga a bírósági eljárás is rendkívül elhúzódott, amely külön értékelendő enyhítő körülmény. Az eljárás elhúzódásának fogalma magában foglalja azt, hogy az eljáró hatóság a büntetőeljárás valamely szakaszában inaktivitást mutatott és a lefolytatott eljárás nem minden részletében tükrözi azt az erőfeszítést, amelyet a hatóság az észszerű határidőn belüli elbírálás érdekében kifejtett. Az időmúlás helyett az elhúzódó eljárásra utalás tehát az ügyben eljáró bíróságok (hatóságok) azon tétlenségének az elismerése, amelyet az eljárás egyes szakaszaiban tanúsítottak, mely jelen ügyben kétséget kizáróan tetten érhető, még az ügy szertágazósága és bonyolultsága ellenére is. Már a vádemelésre is több évvel a bűncselekmények elkövetése után került sor, az ügyben több ízben történt bíróváltás, részben ennek következményeként az újabb igazságügyi informatikai szakértői vélemény késedelmesen készült el, a 2018. szeptember 24. napjára kitűzött tárgyalást követően legközelebb csak 2021. február 1. napján történt az ügyben érdemi előrelépés és tartott tárgyalást az elsőfokú bíróság. Mindezek a körülmények a büntetőeljárás jelentős elhúzódásának enyhítő körülményként való értékelését vonják maguk után a 2/2017.(II.10.) Alkotmánybírósági Határozat iránymutatására is figyelemmel.
[163] Ezen túlmenően pedig a bűncselekmény elkövetése óta is jelentős idő telt el. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottak a bűncselekmény elkövetését megelőzően és azóta is büntetlen előéletűek, ezen tényt, valamint a példamutató életvitelüket ugyancsak nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság. Azt is az enyhítő körülmények sorában értékelte, hogy mindhárom vádlott magatartása bűnsegédi magatartás, ami a büntetés kiszabása körében kétszeres enyhítést is lehetővé tesz. Ezen túlmenően az I. r. vádlott két kiskorú, míg a III. r. vádlott egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
[164] Ugyanakkor mindhárom vádlott esetében súlyosító körülményként értékelte a bíróság a sokszoros halmazatot, többszáz bűncselekmény elkövetését rótta a vádlottak terhére, a cselekmények többszörösen minősülnek, a vádlottak a magatartásukat hosszú időn keresztül, leplezetten, rendkívül szervezett módon követték el, amely cselekményben a szerepek kiosztása az egyes feladatok elkülönítése nagy jelentőségű volt. A cselekményüket összehangoltan, felkészülten követték el és mindent megtettek a hatóság előli leplezése érdekében.
[165] A bíróság megállapította, hogy a vádlottak a tetteseket is beleértve a bűncselekményt szervezetten az egyes feladatok megosztásával követték el. A 2011. évi CLXI. törvény 195. § (2) bekezdése értelmében a IV. számú Büntető Elvi Döntés ma is kötelező érvényű. Ezen döntés a bűnszövetség megállapíthatóságának a feltételeit foglalja magában, melynek értelmében a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény elkövetését célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit megszerveznék, kiemelve, hogy a közreműködők magát a bűnözést szervezik meg. Ebben a bűnszövetségben egyes elkövetők tettesként, mások részesként is szerepelhetnek. Az elkövetők megállapodása több szándékos bűncselekmény elkövetésére kell, hogy irányuljon. Ez a megállapodás a cselekmény elkövetését időben megelőzze, illetve a bűnözésre, vagyis bűncselekmény elkövetésére kell, hogy irányuljon. A megállapodás formáját illetően leggyakoribb a szóbeli vagy kifejezett megállapodás, de a hallgatólagosan, félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is annak minősül. Ilyen megállapodásra utal, ha az elkövetők ismétlődően az azonos vagy hasonló alkalmat keresték vagy használták fel a bűncselekmény megvalósításához, ekkor ráutaló magatartásukból egyértelműen ismerhetők fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség.
[166] Az alapügyben elbírált bűncselekmények kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította tanú14, tanú15 és tanú17 vonatkozásában a bűnszövetségben történő elkövetést, mert annak valamennyi ismérve esetükben fellelhető volt. Jelen ügy vádlottai ezen szervezett elkövetéshez csatlakoztak, technikai, illetve rendszergazdai feladatokat láttak el, ez volt az ő feladatkörük a munkamegosztáson belül, így a bíróság úgy ítélte meg, hogy esetükben is megállapítható a bűnszövetségben elkövetettség. Miután azonban a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettéhez nem társul külön a bűnszövetség mint minősítő körülmény, ezért a bíróság ezt a súlyosító körülmények körében értékelte.
[167] Mindezen bűnösségi körülményeket értékelve és mérlegelve a bíróság úgy ítélte meg, hogy bár rendkívüli az időmúlás a bűncselekmények elkövetésétől és a bírósági eljárás is rendkívüli módon elhúzódott, de a nagyszámú halmazat okából a bűnsegédi magatartást megvalósító elkövetőkkel szemben is kizárólag szabadságvesztés büntetés szolgálja a büntetési célokat. Ezért a bíróság mindhárom vádlott esetében az 1978. évi IV. törvény 40. § értelmében a (2) bekezdése alapján határozott ideig tartó szabadságvesztés szabott ki, amelynek a végrehajtási fokozata a 43. § a) pontja alapján börtön.
[168] A bűnsegédi magatartást megvalósító vádlottak esetében az 5 évig terjedő szabadságvesztésnél is alkalmazandó enyhítő szakasz az 1978. évi IV. törvény 87. § (3) bekezdése értelmében, hiszen bűnsegély esetén a törvény kétszeres leszállást engedélyez. Gyakorlati jelentősége nincs az olyan bűncselekmények elkövetése esetén, ahol a törvény alsó határt nem állapít meg, de nyilvánvalóan ez a büntetés mértékének a meghatározásakor értékelendő szempont.
[169] A bíróság a belső arányosságot is figyelembe véve, a korábban jogerősen elítélt társtettesek, tettesek elkövetési magatartását, illetve a velük szemben kiszabott jogerős büntetés tartamát is figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy Terhelt1 I. r. vádlott esetében 6 hónap, Terhelt2 II. r. és Terhelt3 III. r. vádlottak esetében 5 hónap szabadságvesztés arányban áll az elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyességével, igazodik a feltárt enyhítő és súlyosító körülményekhez.
[170] Ugyancsak a feltárt nagyszámú és súlyú enyhítő körülmények alapján állapította meg a bíróság azt, hogy egyik vádlott esetében sem kell a szabadságvesztést végrehajtani, a büntetési célok a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetők, így az 978. évi IV. törvény 89. § (1) és (2) bekezdése értelmében a velük szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a próbaidő törvényi minimumában, egy évben meghatározva felfüggesztette.
[171] A bíróság rendelkezett az 1978. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdés II. fordulata értelmében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról.
[172] Terhelt1 I. r. vádlott esetében megállapítható egyértelműen, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekményeket haszonszerzési célzatból követte el és megfelelő jövedelemmel, vagyonnal rendelkezik, ezért esetében az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 51. § (2) bekezdése alapján kötelező a határozott ideig tartó szaabdságvesztés kiszabása mellett pénzbüntetés kiszabása is. Így a bíróság vele szemben pénzbüntetést is kiszabott, amelynek mértékét az 1978. évi IV. törvény 51. § (3) bekezdése alapján határozta meg, amelynek legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel lehet, az egy napi tétel összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni.
7. Egyéb rendelkezések
[173] A 8/2015. (IV. 17.) számú AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 104. § (1) bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén hivatalból vizsgálja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét és arról az ítéletben rendelkezzen.
[174] Az 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdés értelmében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés kivételes, mérlegelésen alapuló, rendkívüli jellegű intézkedés. A felfüggesztés feltételeinek fennállása nem jelenti automatikusan az érdemesség meglétét. Az ítélkezési gyakorlat szerint az érdemesség megítélésénél az elkövető személyiségét, az életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés körülményeit és annak indítóokát összevetve kell értékelni [BJD 9986.], de jelentősége van a terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának és a cselekmény jellegének is [BH1983.221.]. A bíróság által a büntetés kiszabása körében már értékelt, és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését alátámasztó körülmények az érdemességet megalapozhatják [BJD 8779.], de egyben ki is zárhatják. A már értékelt körülményeknek az érdemesség vizsgálata során történő ismételt figyelembevétele tehát a kétszeres értékelés tilalmát nem sérti. A bíróság az érdemesség vizsgálatát elvégezte és mindhárom vádlott esetében alkalmazhatónak találta az előzetes mentesítést.
[175] A bíróság az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről a felmerülés arányában határozott a Be. 574. § (1) és (4) bekezdése alapján. E körben megjegyzi a bíróság, hogy az egyes eljárási cselekmény kapcsán felmerült tényleges költségeket az eljárási cselekményt igazoló jegyzőkönyvek és határozatok alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy a korábbi bírói eljárások alatt a költségjegyzék vezetése hiányos volt.
Budapest, 2025. év november hó 20. napján
Dr. Hirtling Ibolya s.k.
bíró
Az ítélet Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában 2025. november 24. napján, míg Terhelt3 III. r. vádlott esetében 2025. december 13. napján jogerőre emelkedett.
Budapest, 2025. év december hó 15. napján
Dr. Hirtling Ibolya s.k.
bíró
A kiadmány hiteléül:
Перевод на русский: GigaChat-2, 29.10.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 145 716 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-10-29 |
| Проверен | 2026-11-16 03:10 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=B.232%2F2024%2F27&azonosito=a045af6a-fe23-4b13-a870-c5b... |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 55.
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…gár, telefonszáma:telefonszám4, e-mail címe: e-mail cím1 ) bűnös: - 3 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…8. évi iv. törvény 329/a. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), - 613 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…78. évi iv. törvény 329/a. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont), - 31 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…ár, telefonszáma: telefonszám5, e-mail címe: e-mail cím2 ) bűnös: - 3 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…8. évi iv. törvény 329/a. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), - 613 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
-
szerzői jog
текст
Интеллектуальная собственность в цифровой среде
…78. évi iv. törvény 329/a. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont), - 31 rb szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében mint bűnsegéd (1978. évi iv. törvény 329/a. §…
Отброшено как шаблонные обороты или одиночные упоминания: személy adat
Аннотация
Суд рассмотрел дело трех граждан Венгрии, обвиненных в нарушении авторских прав путем использования и распространения объектов интеллектуальной собственности без разрешения правообладателей. Все трое были признаны виновными и приговорены к различным срокам лишения свободы и денежным штрафам. Суд учел смягчающие обстоятельства при назначении наказания и постановил отсрочить исполнение наказаний на один год с испытательным сроком. Полный текст документа в базе пока отсутствует.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-10-29 02:17 | docx | 145 716 зн. | txt |