Hungarian Data Protection Authority: Scope of the right of access and a data subject’s access request fulfilled by a bank

………………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-466-11/2022. Tárgy: kérelemnek részben helyt adó határozat Előzmény ügyszám: NAIH-6580/2021.

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […] kérelmező (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmező) nevében eljáró […] (székhely: […]; a továbbiakban: Képviselő)

által 2021. augusztus 10-én a Hatósághoz benyújtott kérelmére, a [Bank] (székhelye: […]; a továbbiakban:

Kérelmezett) által a Kérelmező hozzáférési joga nem megfelelő biztosítása, valamint az adatbiztonsági követelmények sérelme tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza: I.

A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és elmarasztalja a Kérelmezettet, mert megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: GDPR) 15. cikk (1) és (3) bekezdését. II. A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy állapítsa meg, hogy a Kérelmezett nem tett meg minden tőle elvárhatót a biztonságos adatkezelés érdekében, elutasítja. III. A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy kötelezze a Kérelmezettet a saját adatkezelési szabályzatának betartására, elutasítja. IV. A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy utasítsa a Kérelmezettet a panaszügyei teljes iratanyagának a rendelkezésére bocsátására, elutasítja. V. A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy utasítsa a Kérelmezettet a hiányzó hangfelvételek és iratok – okmánymásolatok, rendelkezők szerződésének másolata, széfszerződés megszűnéséről készült dokumentáció – megküldésére, elutasítja.

* * * A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

I. Az eljárás menete

(1) A Kérelmező 2021. augusztus 10-én adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy álláspontja szerint a Kérelmezett megsértette a hozzáférési jogát, valamint nem tett meg minden tőle elvárhatót a biztonságos adatkezelés érdekében. Kérte, hogy ezen jogsértések miatt a Hatóság marasztalja el a Kérelmezettet, kötelezze a Kérelmezettet a saját adatkezelési szabályzatának betartására, a kérelemben hivatkozott panaszok rendelkezésre bocsátására, valamint a hiányzó hangfelvételek és iratok megküldésére. (2) A Hatóság a NAIH-6580-2/2021. számú, 2021. augusztus 13-án kelt végzésében felhívta a Képviselőt, hogy képviseleti jogát igazolja tekintettel arra, hogy az általa benyújtott meghatalmazás nem felelt meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 14. § (1) bekezdésében és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A Képviselő a Hatóság felhívásában foglaltaknak 2021. augusztus 25-én tett eleget. (3) A Hatóság a NAIH-6580-4/2021. számú, 2021. szeptember 1-jén kelt végzésében a Képviselőnek címezve felhívta a Kérelmezőt a kérelem hiányainak pótlására. A Kérelmező a hiánypótlási felhívásnak 2021. szeptember 16-án a Hatósághoz e-Papír szolgáltatás használatával érkezett nyilatkozatában tett eleget. (4) A Hatóság a NAIH-6580-6/2021. számú, 2021. szeptember 24-án kelt végzésében értesítette a Kérelmezettet arról, hogy a Kérelmező kérelme alapján adatvédelmi hatósági eljárás indult, és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel. A Kérelmezett a Hatóság végzését 2021. szeptember 29-én vette át. A Kérelmezett nyilatkozata 2021. október 19-én érkezett a Hatósághoz. (5) A Hatóság a NAIH-6580-7/2021. számú, 2021. szeptember 24-én kelt végzésében a kérelem további pontosítására hívta fel a Kérelmezőt, amelyet a Képviselő 2021. szeptember 28-án vett át. Ezen felhívásra a Képviselő nyilatkozata 2021. október 6-án érkezett a Hatósághoz. A Kérelmező emellett postai úton, amely küldemény 2021. szeptember 27-én érkezett a Hatósághoz, megküldte a Hatóság részére a hiánypótlási felhívásra tett nyilatkozatához tartozó CD mellékletet. (6) A Hatóság a Kérelmezett nyilatkozata alapján úgy ítélte meg, hogy további kérdések tisztázása szükséges, ezért 2022. január 10-én kelt, és 11-én postára adott végzésében nyilatkozattételre, illetve további dokumentumok csatolására hívta fel a Kérelmezettet. A Kérelmezett nyilatkozata 2022. február 7-én érkezett a Hatósághoz. (7) A Hatóság a 2022. február 28-án kelt, NAIH-466-3/2022. és NAIH-466-4/2022. számú végzéseiben értesítette a Kérelmezőt és a Kérelmezettet, hogy a bizonyítási eljárást befejezte, tájékoztatta őket, hogy gyakorolhatják az iratbetekintési jogukat, illetve további bizonyítási indítványokat tehetnek. (8) Mindkét fél élt az iratbetekintési jogával. A Kérelmező a 2022. március 7-én kelt, a NAIH-466- 5/2022. számú nyilatkozatában az iratbetekintési kérelmével egyidejűleg jelezte, hogy nem kíván további bizonyítási indítványt vagy nyilatkozatot tenni. (9) A Hatóság az iratbetekintést mindkét ügyfélnek korlátozottan, az általuk meg nem ismerhető védett adatok kitakarása mellett biztosította, amelyről a NAIH-466-7/2022. és NAIH-466-8/2022. számú végzéseiben értesítette őket. A Kérelmezett 2022. április 6-án kelt, a Hatósághoz 2022. április 11-én érkezett nyilatkozatában jelezte, hogy áttekintette a részére megküldött iratokat, és további nyilatkozatot vagy bizonyítási indítványt nem kíván tenni.

II. A kérelem, illetve az abban megjelölt jogsértések

(10) A Kérelmező az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmében azt kifogásolta, hogy a hozzáférési kérelme alapján a Kérelmezett nem bocsátotta a rendelkezésére a panaszügyekkel kapcsolatos teljes iratanyag másolatát, valamint, hogy a Kérelmezett nem bocsátotta a rendelkezésére valamennyi hangfelvétel, így különösen a 2021. február 8-án keletkezett hanganyag másolatát. (11) A Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a 2021. június 17-én kelt levél mellékleteként a Képviselőhöz eljuttatott CD-n található adatok nem voltak titkosítva, így ez álláspontja szerint sérti az adatbiztonság követelményét. Szintén az adatbiztonság követelményének érvényesülése kapcsán hivatkozott arra is, hogy bár a Kérelmezett nyilatkozata szerint elküldte a Kérelmező okmányairól készült másolatokat a Kérelmezőnek, azonban az a Kérelmezőhöz nem érkezett meg, nem lehet tudni, hogy az kinek a részére került megküldésre. (12) A Kérelmező a jogsértés orvoslására irányuló kérelmében a fentiek miatt kérte a hozzáféréshez való joga sérelmének a megállapítását, illetve annak a megállapítását, hogy a Kérelmezett nem tett meg minden tőle elvárhatót a biztonságos adatkezelés érdekében. (13) Kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a saját adatkezelési szabályzatának betartására, továbbá a hozzáférési kérelemben hivatkozott panaszok adatainak, a panaszügyek teljes iratanyagának rendelkezésre bocsátására, a hiányzó hangfelvételek és iratok – okmánymásolatok, rendelkezők szerződésének másolata, széfszerződés megszűnéséről készült dokumentáció megküldésére.

III. Tényállás

(14) A Kérelmező 2021. február 16-án hozzáférési kérelemmel fordult a Kérelmezetthez, amelyben úgy fogalmazott, hogy „Tájékoztatást kérek a kezelt személyes adatokról (NAIH/2019/167/13)! Kérek tájékoztatást a panaszokról (2017. 02. 01. - 2021. 02. 16., az összes panasz összes adatáról. Az összes, nem csak a panaszokra vonatkozó hangfelvételt kérem: nem csak a felsorolt telefonszámokra és ügyre vonatkozóan!” Ezen kérelem kapcsán a Kérelmező megjelölt három telefonszámot – +36 20 […]; +36 30 […]; +37 70 […] –, amelyekről az ügyfélszolgálatot hívta, de hangsúlyozta, hogy a hívások nem kizárólag ezen számokról történtek. Kérte továbbá, hogy „az adatok értelmezhető körét (…) az adathordozhatósághoz való formátumban is” bocsássa a Kérelmezett a rendelkezésére. (15) A Kérelmezett 2021. március 10-én két levelet is küldött a Kérelmezőnek. Az egyikben tájékoztatta a kérelem illetékes szervezeti egységhez való továbbításáról, és ezen leveléhez mellékelte a Kérelmezettnél tett panaszairól készült összefoglaló táblázatot, amely tartalmazta 16 panasz iktatószámát, az ügyfélszámot, az ügyfél nevét, a panaszok típusát, illetve a panaszok beérkezésének és lezárásának dátumát. A másik levélben pedig a Kérelmezett arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a hozzáférési kérelme összetettségére tekintettel a GDPR 12. cikk (3) bekezdése alapján a válaszadási határidőt további két hónappal meghosszabbítja. (16) A Kérelmezett a Kérelmező hozzáférési kérelmét 2021. április 27-én kelt levelével teljesítette – a Kérelmező nevére és lakcímére megküldve –, amelyhez mellékelt egy jelszóval védett CD-t, amely tartalmazta a Kérelmező személyes adatait, továbbá az ügyfélszolgálattal a Kérelmező által a kérelemben megadott telefonszámokon folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételeket, összesen 60 darabot. 22 darab hívást a +36 30 […], 38-at a +36 70 […] telefonszámról bonyolított a Kérelmező. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmező által megadott +36 20 […] telefonszámról érkező hívásról hanganyagot a Kérelmezett nem talált a rendszereiben. (17) Ezen túlmenően felhívta a Kérelmező figyelmét, hogy amennyiben a megküldött másolatokon vagy információkon felüli vagy részletesebb másolatok, információk megküldését is várja, úgy arról nyilatkozzon a Kérelmezett felé, figyelemmel a GDPR (63) preambulumbekezdésére. (18) Ezen levélre a Képviselő válaszolt 2021. május 18-án kelt levelében, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmező „azt tapasztalta, hogy nem küldték meg részére az összes hanganyagot, amelyek rendelkezésére bocsátását kérte. Ezen kívül hiányos tájékoztatást kapott a panaszok kapcsán, és a dokumentáció egyébként is hiányos (például: fénymásolt okmányok, pénztárbizonylatok).” (19) A Kérelmezett álláspontja szerint a fenti nyilatkozat nem tekinthető a hozzáférési kérelem pontosításának, de azért újból megvizsgálta a korábbi válaszát, melynek során újabb hangfelvételeket talált egy, a Kérelmező által meg nem jelölt vonalas számról – […] – folytatott beszélgetésekről. Ezen hangfelvételeket a Kérelmezett 2021. június 17-én kelt tértivevényes leveléhez mellékelten CD-n küldte meg a Képviselőnek címezve, amely adathordozó a felek egybehangzó nyilatkozata és a Hatóság rendelkezésére bocsátott adathordozó vizsgálata alapján nem volt titkosítással ellátva. Ezen túlmenően a Kérelmezett arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a Kérelmezettnél nyilvántartott személyi okmányok másolata a korábbi betekintés kérésnél már kiküldésre kerültek. Ezen kijelentés kapcsán a Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy az a válaszlevélbe tévesen került bele, a hibát orvosolta, és a Kérelmező részére az okmánymásolatokat a Kérelmező rendelkezésére bocsátotta az internetbanki felületén 2021. október 14-én, amelynek megtörténtét a Hatóság felé igazolta (NAIH-6580-10/2021. 8. számú melléklet). (20) A pénztárbizonylatok kapcsán a Kérelmezett arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy azoknak a Kérelmezőnél is rendelkezésre kell állniuk, továbbá a befizetésekről a havi számlakivonatokból is tájékozódhat. (21) A Hatóság azon kérdésére, hogy 2021. április 27-ét követően a Kérelmező pontosította-e a hozzáférési kérelmét a Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmező mind a hozzáférési kérelem benyújtását megelőzően, mind azt követően jelentős számú panaszt, hozzáférési kérelmet, megkeresését nyújtott be az elmúlt időszakban, csak 2021. február 16. és 2021. október 14. között tizennyolcszor tett panaszt a Kérelmezettnél. Ezek közül a Kérelmező hozzáférési kérelme pontosításának a Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmező 2021. július 13-én kelt kérelme volt tekinthető, amelyben kérte a Kérelmezett két panaszára – […] és […] – adott válaszának ismételt, díjmentes megküldését. Tekintettel arra, hogy a megjelölt panaszok egyike nem a Kérelmező panasza volt, ezért csak a […] számú panaszra adott válasz és a kapcsolódó panaszfelvételi jegyzőkönyv került ezen kérelem alapján megküldésre a Kérelmező részére 2021. július 15-én. (22) A Kérelmező továbbá 2021. július 15-én kérte a […] számú panasz eredeti szövegének és az arra adott válasz internetbankba való feltöltését. A Kérelmezett nyilatkozata szerint ezt a kérést 2021. augusztus 5-én teljesítette. A Kérelmező kizárólag ebben a két esetben kérte 2021. február 16-át követően a Kérelmezett nyilatkozata megtételéig, 2021. október 14-ig a panaszokkal kapcsolatos iratanyag megküldését. (23) A Kérelmező a telefonhívásokról készült hangfelvételek vonatkozásában a kérelmét nem pontosította, nem adott meg újabb telefonszámokat, amelyekről a Kérelmezettet hívta vagy azon hívások időpontját, amelyek hangfelvételei álláspontja szerint nem kerültek a rendelkezésére bocsátásra.

(24) A 2021. február 8-i hívás kapcsán – amelyet a Hatósághoz intézett nyilatkozatában jelölt meg a képviselő – a Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy ügyfélszám és a hívás időpontja alapján nem tudta beazonosítani a hívásról készült hangfelvételt, azonban meg tudta találni a kért hívást. Ezt a hívást a korábbi lekérdezések nem hozták ki. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező rejtett számról hívta a Kérelmezettet, ezért nem adták ki a korábban, a telefonszámokra lefolytatott keresések ezt a beszélgetést találatként.

(25) A Kérelmezett a Hatóság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a hangfelvételek nem kerülnek automatikusan hozzárendelésre az abban elhangzottak alapján létrehozott panaszügyhöz. A telefonos ügyintéző a beszélgetés során készít egy leiratot az elhangzott panaszról, amelyet visszaolvas a panaszosnak. Amennyiben a visszaolvasott panasz tartalmának megfelelőségét a panaszos visszaigazolja, akkor az ügyintéző a panaszt rögzíti. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy nem minden hívásról készül panaszfelvételi jegyzőkönyv, csak azokról, amelyek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi panasznak minősülnek.

(26) A Kérelmezett a rögzített hanganyagok kikeresését a hangfelvételeket tároló rendszerben végzi, amelyhez szükségesek a következő adatok: a hívás időpontja vagy behatárolt időszaka; az ügyfél telefonszáma, amelyről a hívást indította; az ügyfél azonosító száma, az ügyfélszám, telefonszám hiányában a hívás időpontja ismeretében a hívást kezelő ügyintéző neve.

(27) Olyan eset is lehetséges, amikor a hívás már ügyfélszámmal beazonosítva érkezik az ügyintézőhöz. Erre akkor kerülhet sor, ha menürendszerben a hívó fél beüti az […] azonosítót és a […] azonosítót. Az azonosítás sikerességéről a számjegyek beütése után a hívó fél visszajelzést kap. Az azonosítást követően tud a hívó fél menüpontot választani, amennyiben pedig a […]-nel történő azonosítás sikeres volt, úgy a hívás beazonosítva érkezik az ügyintézőhöz. Amennyiben […]-nel történt az azonosítás, úgy ügyfélszám alapján a hangfelvétel abban az esetben is kikereshető a Kérelmezett adatbázisából, ha a hívó fél hívását tovább kapcsolták a bankon belül. (28) A Kérelmezett a Kérelmező számlái felett rendelkezési joggal rendelkező személyek szerződéseihez a Kérelmező általi hozzáférés kapcsán előadta, hogy a Kérelmező számlái felett három személy volt rendelkezőként beállítva, különböző időpontokban, különböző számlák tekintetében. A Kérelmezett minden esetben külön, saját jogon köt szerződést azon személyekkel, akik „[…]” típusú számlákon rendelkezők. A Kérelmezett a Kérelmezőnek egy olyan dokumentumot küldött meg, amely a Kérelmező és a [x] (a továbbiakban: [x]) – a Kérelmezett kvázi jogelődje, […] – között jött létre a [x] abban az időben alkalmazott gyakorlatának megfelelően, amelyen szerepelt továbbá a rendelkező neve – […] – és aláírása is. A Kérelmezett ezt a dokumentumot a Kérelmező személyes adatának tekinti. Azokat a szerződéseket, amelyeket a rendelkezőkkel saját jogon kötött a Kérelmezett, nem adta ki a Kérelmezőnek a hozzáférési joga alapján mivel ezeket a dokumentumokat elsősorban a rendelkezők személyes adatának tekinti. Ilyen, saját jogon kötött szerződés készült […] és a [x] között, amely szerződés tartalmazta azt a tényt is, hogy a harmadik személynek a Kérelmező adott számlái vonatkozásában rendelkezési joga van. […]-val – saját jogán – már a Kérelmezett kötött szerződést. A Kérelmezett ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a fenti, saját jogon kötött szerződésekről, dokumentumokról erre irányuló kérelem esetén a Kérelmező részére csak a rá vonatkozó részeket tartalmazó kivonatot tud átadni. Előadta továbbá, hogy amennyiben a Kérelmező igényli, tud listát adni arról, hogy mely számlájához, mely időszakban ki volt rendelkezőként hozzákapcsolva. A Kérelmezett ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Kérelmező kérésére állított is elő ilyen listát, amelyet 2021. szeptember 27-én megküldött a részére. (29) A széfszerződés megszüntetéséről szóló dokumentáció kapcsán a Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a széfszerződés felmondására a [x] és a Kérelmező közötti megszüntető dokumentum aláírásával került sor […]-én, ezért a Kérelmezett a szerződéses jogviszonyba félként nem lépett be. Ebből kifolyólag a Kérelmezett a [x] és a Kérelmező közötti széfszerződést megszüntető dokumentumot nem bocsátotta a hozzáférési kérelme alapján a Kérelmező rendelkezésére, és annak hiányát a Kérelmező sem jelezte a Kérelmezett felé. A Kérelmező Hatósághoz intézett, a széfszerződés megszüntetéséről szóló dokumentumot hiányoló nyilatkozatát a Kérelmezett a hozzáférési kérelem pontosításának tekintette, és a dokumentum másolatát megküldte a Kérelmezőnek 2022. január 31-én.

IV. Alkalmazott jogszabályok

A GDPR 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni. GDPR (63) preambulumbekezdés: (…) Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik. GDPR 4. cikk 1. pont: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható; GDPR 5. cikk (1) bekezdés f) pont: A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). GDPR 15. cikk (1) és (3) bekezdés: (1) Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. (3) Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. GDPR 32. cikk (1) és (2) bekezdés: Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja […]. A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek. GDPR 58. cikk (2) bekezdés a), b), d), f) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; GDPR 77. cikk (1) bekezdés: Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az Infotv. 2. § (2) bekezdés: Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §-ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. év CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. § 40. pont: tértivevényszolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő - könyvelt küldeményekhez igénybe vehető - postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltató a kézbesítés napját, valamint a jogosult átvevő nevét és aláírását rögzítő okiratot vagy erre irányuló szerződés esetén annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy az aláírást rögzítő technikai eszközzel készített adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja;

A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 22. § (5b) bekezdés (a továbbiakban Postai korm. rend.): Tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a tértivevénynek vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentumnak tartalmaznia kell az átvevő személy olvasható nevét, továbbá azon az átvevő saját kezű aláírásán túl - kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át - fel kell tüntetni az átvétel jogcímét is.

V. Döntés

V.1. A kérelem terjedelme, a hozzáférési jog sérelme Hangfelvételek (30) A Kérelmező a Hatóság felhívására több olyan dokumentumot, illetve egy hangfelvételt jelölt meg, amelyeknek a rendelkezésére bocsátásának elmaradásával a Kérelmezett megsértette a hozzáférési jogát. A Hatóság a Kérelmező hozzáférési kérelme Kérelmezett általi teljesítésének megfelelőségét csak ezen dokumentumok és hangfelvétel vonatkozásában vizsgálja. Ennek oka, hogy a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet a Hatóságnak az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálnia, a jogsérelem valószínűsítése a kérelmezőt terheli. (31) A Kérelmező a képviselője által benyújtott adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmében, amelyben a jogsértést megvalósító magatartásként többek között azt jelölte meg, hogy „kérte a hangfelvételek kiadását, amelyeket nem teljeskörűen juttattak el hozzá.” A Hatóság a NAIH-6580-4/2021. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezőt, hogy pontosítsa a jogsértés megvalósító magatartás leírását, és amennyiben a Kérelmező hozzáférési kérelmének Kérelmezett általi hiányos teljesítését kifogásolja, nyilatkozzon, hogy mely hangfelvételek rendelkezésére bocsátását kérte, és ezek közül melyeket kapta meg. A képviselő a hiánypótlási felhívásra adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmező az összes panaszügyben az összes hangfelvétel megküldését kérte, de nem kapta meg az összeset, többek között azokat sem, amelyek esetében ismeretlen telefonszámról telefonált. Kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a Kérelmezettnek elő kell tudnia keresni az összes azonosított, és ezáltal a Kérelmezőhöz kapcsolható hívást függetlenül a hívó oldali kapcsolási számoktól, illetve azok rejtett jellegétől. A Hatóság a NAIH-6580-7/2021. számú végzésében felhívta a Kérelmezőt, hogy jelölje meg pontosan, hogy mely felvételeket nem bocsátotta a rendelkezésére a Kérelmezett, és kérte, hogy adjon meg olyan információt telefonszám vagy a hívás időpontja – amely alapján a Hatóság a hiányzó felvételt azonosítani tudja. Továbbá figyelmeztette a Kérelmezőt, hogy ezen hiányzó felvételek azonosítása, megjelölése hiányában azok rendelkezésre bocsátására sem fogja tudni kötelezni a Kérelmezettet. A Kérelmező képviselője a 2021. október 16-án kelt válaszlevelében hiányzó felvételként konkrétan csak a 2021. február 8-i telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt jelölte meg és megjegyezte, hogy a Kérelmezett minden alkalommal „be tudja azonosítani a hívó személyét, így a hanganyagoknak a panaszkezelés során akkor is rendelkezésre kellene állniuk, ha ismeretlen számról érkezett a hívás.” Tekintettel tehát arra, hogy a Kérelmező a Hatóság felhívása ellenére nem jelölte meg konkrétan, hogy mely hívásairól készült hangfelvételek másolatát nem bocsátotta a Kérelmezett a rendelkezésére az álláspontja szerint, és további hívások megtörténtét, valamint az azokról készült hangfelvételek kiadásának elmaradását az eljárás során nem valószínűsítette, így a hangfelvételek kapcsán a Hatóság kizárólag azt vizsgálta a jelen eljárásban, hogy a 2021. február 8-i beszélgetésről készült hangfelvételhez kapott-e hozzáférést a Kérelmező. (32) A csatolt adathordozók és a Kérelmezett nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett a Kérelmező 2021. február 16-án kelt hozzáférési kérelmére adott, 2021. április 27-i válasza részeként nem bocsátotta a Kérelmező rendelkezésére a 2021. február 8-án készült hangfelvétel másolatát, ezzel megsértve a Kérelmező GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti hozzáférési jogát. Okmánymásolatok (33) A Kérelmezett a Kérelmező hozzáférési kérelmére adott, 2021 április 27-i válaszához nem mellékelte a Kérelmező általa kezelt okmánymásolatait – majd utóbb, a 2021. június 17-i levelében tévesen tájékoztatta a képviselőt arról, hogy azok a részére megküldésre kerültek. Ebből kifolyólag a Kérelmező az adatbiztonság követelményének érvényesülése kapcsán hivatkozott arra, hogy nem lehet tudni, hogy kinek, milyen módon küldte el az okmánymásolatait a Kérelmezett, mivel azok sem hozzá, sem a képviselőjéhez nem érkeztek meg. (34) Ennek kapcsán a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 15. cikk (1) és (3) bekezdéseit, amikor a másolatokat a 2021. február 16-án kelt hozzáférési kérelmére adott válaszához nem mellékelte, és utóbb azok megküldéséről tévesen tájékoztatta a Kérelmezőt. Tekintettel továbbá arra, hogy az okmánymásolatok 2021. október 14-ig, azoknak az internetbankba való feltöltéséig nem kerültek a Kérelmező részére megküldésre, így azok elküldése kapcsán – az adatvédelmi hatósági eljárását megelőző időszakban – nem merült fel az adatbiztonsági követelmények sérelme. Széfszerződés megszüntetéséről szóló dokumentáció (35) A széfszerződés a Kérelmező és a [x] között jött létre, majd az még […] előtt megszüntetésre került […]. A Kérelmezett tehát a széfbérleti jogviszonyba bár félként nem lépett be, de a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumot kezelte, és azt 2022. január 31-én kelt levele mellékleteként a Kérelmezett rendelkezésére is bocsátotta. Tekintettel arra, hogy ezen dokumentum adattartalma a Kérelmező személyes adatának minősül, és a Kérelmezett már korábban a Kérelmező rendelkezésére bocsátotta a „Megállapodás széfbérleti szerződés módosításáról” szóló dokumentumot, azaz azzal tisztában volt, hogy a széfbérlettel kapcsolatban is kezeli a Kérelmező személyes adatait, ezért a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 15. cikk (3) bekezdését, amikor a széfbérleti szerződés megszüntetésével kapcsolatos dokumentumot nem küldte meg a Kérelmező részére a 2021. április 27-én kelt leveléhez mellékelve.

(36) A Hatóság a (32)-(34) bekezdésben foglaltak kapcsán szükségesnek tartja megjegyezni – nem érintve a megállapítások érvényességét – hogy a Kérelmező a 2021. február 16-án kelt hozzáférési kérelmében nem kért kifejezeten másolatot a személyes adatairól, illetve a személyes adatait tartalmazó dokumentumokról, hanem általánosságban kért tájékoztatást a Kérelmezett által kezelt személyes adatairól. A Kérelmezőnek hosszú ideje fennálló ügyfélkapcsolata van a Kérelmezettel, illetve volt az […] megelőzően a [x]-kal, több számlát vezet a Kérelmezettnél, és számos különböző szolgáltatást veszt igénybe, azaz a Kérelmezett róla nagy számú személyes adatot kezel, azonban a Kérelmezett hiába kérte a kérelme pontosítására, ezt a Kérelmező nem tette meg, nem működött együtt a Kérelmezettel annak érdekében, hogy a kérelme az általa kívánt tartalommal kerüljön teljesítésre. Rendelkezők szerződéseinek másolatai (37) A Kérelmezett a Kérelmező hozzáférési kérelmére nem bocsátotta a rendelkezésére azon, rendelkezőkkel kötött szerződések másolatát, amelyeket velük saját jogukon kötött ő vagy a [x], mivel álláspontja szerint ezen szerződések mint egységes dokumentumok nem a Kérelmező, hanem a rendelkező személyek személyes adatának minősülnek, és azokból legfeljebb kivonatok lettek volna a Kérelmező rendelkezésére bocsáthatók. Ebből kifolyólag a Kérelmezett nem bocsátotta a Kérelmező rendelkezésére […] és a [x] között létrejött szerződést, valamint a Kérelmezett […]-val kötött szerződésének másolatát. A Hatóság osztja a Kérelmezett álláspontját, miszerint a rendelkezőkkel önállóan kötött szerződések az ő személyes adatuknak minősülnek. A [x] és […] között létrejött szerződésben kizárólag a meghatalmazással érintett számlaszám, a neve és az aláírása, míg a Kérelmezett és […] között létrejött szerződésben a keretszerződés azonosítója, a neve, a költségviselő számlaszáma minősülnek a Kérelmező személyes adatának. A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmező ezen személyes adatok kezeléséről a kérelmére kapott tájékoztatást, ezen adatok kezeléséről tudomással bírt. (38) A Hatóság hangsúlyozza, hogy a személyes adatok másolatának az érintett rendelkezésére bocsátása nem egy önálló, a hozzáférési jogtól különböző jog, hanem a hozzáférési jog biztosításának egy módja. Ez azt jelenti, hogy a GDPR 15. cikk (3) szerinti jogosultság gyakorlása nem járhat a hozzáférési jog terjedelmének kiszélesítésével. A GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerint az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát kell az érintett rendelkezésére bocsátani, azaz ezen jogosultság alapján nem kérhető olyan információkhoz, adatokhoz való hozzáférés, amelyhez a GDPR 15. cikk (1) bekezdésére hivatkozással nem férhet hozzá az érintett, tehát a jogosultságok terjedelme megegyezik. Ebből kifolyólag az adatkezelő nem kötelezhető az adatkezeléssel össze nem függő információk és dokumentumok szolgáltatására, továbbá nem köteles automatikusan átadni olyan dokumentumot sem teljes terjedelmében, amelyben bár kezeli az érintett személyes adatát, de egyébként a dokumentum egésze nem tekinthető az érintett személyes adatának. Ez alól természetesen kivételt jelentenek azok a dokumentumok, melyeknek teljes egésze az érintett személyes adatának minősülnek. (39) A személyes adatok másolatához való hozzáférés joga nem feltétlenül jelenti a személyes adatot tartalmazó eredeti dokumentumokról készült másolatok rendelkezésre bocsátását – amennyiben a dokumentum egésze nem személyes adat –, vagy a személyes adatok másolatának olyan kontextusban való átadását, amilyen formában annak a kezelése az adatkezelőnél történik – pl. nyilvántartásról készült képernyőmentés –, azaz adott esetben a személyes adatok másolatához való hozzáférés joga az adatkezelő kezelésében lévő személyes adatokról készült összeállítással, összefoglalással is teljesíthető.

(40) Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett nem sértette meg a Kérelmező hozzáférési jogát, amikor nem bocsátotta a rendelkezésére a rendelkezőkkel kötött szerződések másolatait. Panaszok iratanyagaihoz való hozzáférés (41) A Kérelmező a 2021. február 16-án kelt hozzáférési kérelmében úgy fogalmazott, hogy „Tájékoztatást kérek a kezelt személyes adatokról (NAIH/2019/167/13)! Kérek tájékoztatást a panaszokról (2017. 02. 01. - 2021. 02. 16.), az összes panasz összes adatáról.” Ennek kapcsán a Kérelmező képviselője úgy nyilatkozott, hogy ezalatt a Kérelmező a panaszügyek teljes iratanyagát értette. A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmező kérelmének megfogalmazásából a szavak általános jelentése szerint nem következett az a tartalom, amelyet a Kérelmező tulajdonított neki. A panaszok vonatkozásában a Kérelmező csak hangfelvételek másolatát említette meg a kérelmében, az iratanyagok másolatát nem, sőt a Kérelmező a panaszok adatairól, nem a panaszaival összefüggésben kezelt személyes adatairól kért tájékoztatást. (42) Általánosságban elmondható, hogy a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelők csak abban az esetben kötelesek a hozzáférési kérelmeket iratmásolatok rendelkezésre bocsátásával teljesíteni, ha azt az érintett kéri, akár kifejezetten, akár az igény a kérelemből egyértelműen kiolvasható, és a teljesítésnek egyéb akadálya nincs. Ellenkező esetben azonban az adatkezelő a GDPR adta keretek között szabadon választhatja meg, hogy iratmásolatok útján nyújt tájékoztatást a kezelt személyes adatokról vagy a kérelem teljesítésére más módot választ. (43) Mindezek alapján a Hatóság azt állapítja, meg, hogy a Kérelmezett nem sértette meg a Kérelmező hozzáférési jogát, amikor nem bocsátotta a rendelkezésére valamennyi panasza teljes iratanyagát a 2021. február 16-án kelt kérelme alapján. A Hatóság álláspontja szerint nem eshet a Kérelmezett terhére, és az nem a Kérelmezett felelősségi körébe tartozik, hogy a Kérelmező hozzáférési kérelme nem volt kellően konkrét és pontosan megfogalmazott, illetve hogy abból nem derült ki egyértelműen, hogy ténylegesen mihez szeretett volna hozzáférni a Kérelmező. A Hatóság megjegyzi, hogy a Kérelmező utóbb sem jelezte a Kérelmezett felé, hogy a kérelme álláspontja szerint a panaszok teljes iratanyagára, az azzal összefüggésben kezelt személyes adataira kiterjedt, és az iratokról másolatot szeretne kapni. V.2. Adatbiztonság követelménye (44) A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett megsértette a biztonságos adatkezelés elvét, amikor a 2021. június 17-én kelt, tértivevényes küldeményként feladott, a Kérelmező képviselőjének címzett levele mellékletét képező, hangfelvétel másolatokat tartalmazó CD-t a Kérelmezett nem látta el titkosítással. (45) A GDPR 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint a személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve. (46) A GDPR 32. cikk (1) és (2) bekezdései szerint az adatkezelőnek az érintett természetes személyek magánéletére jelentett kockázatok figyelembevételével kell megterveznie az adatkezelés során alkalmazott biztonsági intézkedéseket. A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek. (47) A Postai korm. rend. 22. § (5b) bekezdés szerint a tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldemény kézbesítésekor a küldemény átvételének igazolásaként a tértivevénynek vagy a tértivevénynek megfelelő elektronikus dokumentumnak tartalmaznia kell az átvevő személy olvasható nevét, továbbá azon az átvevő saját kezű aláírásán túl - kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át - fel kell tüntetni az átvétel jogcímét is. Ebből kifolyólag a tértivevényesen feladott küldemények nem adhatók át olyan személynek, aki az átvételre nem rendelkezik megfelelő jogcímmel. (48) Ezen túlmenően a GDPR-ban rögzített szabályok, előírások a technológiasemlegességet célozzák, azaz önmagában csak azért nem szükséges szigorúbb adatbiztonsági intézkedéseket foganatosítania az adatkezelőknek, mert pl. a hozzáférési kérelem teljesítése során bizonyos adatokat elektronikus formában adathordozón bocsátanak az érintett rendelkezésére, miközben például az adathordozót kísérő papír alapú levél ugyanúgy tartalmaz az érintettre vonatkozó személyes adatokat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy soha, semmilyen esetben nincs szükség az érintetti személyes adatokat tartalmazó adathordozók titkosítására, jelszóval való védelmére, azonban a konkrét esetben a Képviselő részére való tértivevényes küldeményként való feladás megfelelő, az esetleges kockázatokkal arányos adatbiztonsági intézkedésnek minősült. (49) A Hatóság megállapítja, hogy a konkrét esetben nem sérült az adatbiztonság követelménye, a küldeményt a Képviselő munkatársa vette át, annak tartalmát arra jogosulatlan személy a Kérelmező nyilatkozata szerint nem ismerte meg. V.3. Döntés a Kérelmező kérelmeiről (50) A Hatóság a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 15. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti hozzáférési jogát. (51) A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy állapítsa meg, hogy a Kérelmezett nem tett meg minden tőle elvárhatót a biztonságos adatkezelés érdekében, elutasítja az IV.2. pontban foglaltak alapján. (52) A Hatóság a Kérelmező azon kérelmét, hogy kötelezze a Kérelmezettet a saját adatkezelési szabályzatának betartására, elutasítja tekintettel arra, hogy ilyen jogkövetkezményt a GDPR 58. cikk (2) bekezdése nem ismer. (53) A Kérelmező azon kérelmét, hogy a Hatóság utasítsa a Kérelmezettet a panaszügyei teljes iratanyagának a rendelkezésére bocsátásra, a Hatóság elutasítja az IV.1. pont Panaszok iratanyagaihoz való hozzáférés alcím alatti megállapítások alapján. (54) A Kérelmező azon kérelmét, hogy a Hatóság utasítsa a Kérelmezettet a hiányzó hangfelvételek és iratok – okmánymásolatok, rendelkezők szerződésének másolata, széfszerződés megszűnéséről készült dokumentáció – megküldésére, a Hatóság elutasítja, tekintettel arra, hogy az IV.1. pontban írtakra figyelemmel, ezeket a Kérelmezett már az eljárás során a Kérelmező rendelkezésére bocsátotta.

V.4. Jogkövetkezmények (55) A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt adva a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kérelmezettet, mert megsértette a GDPR 15. cikk (3) bekezdését. (56) A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

VI. Egyéb kérdések

(57) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (58) A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. (59) Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal és a megszüntető végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. (60) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (61) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (62) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2022. április 13.

Dr. Szabó Endre Győző elnökhelyettes