Court of Kecskemét P.20362/2026/8

helység1i Törvényszék ügyszám. szám

A helység1i Törvényszék Dr. Hüttl Tivadar egyéni ügyvéd (cím1.) által képviselt felperes1 cím2. szám alatti székhelyű felperesnek, - Dr. S. Szabó Péter ügyvéd (Bán, S. Szabó, Rausch

& Partners Ügyvédi Iroda, cím3.) által képviselt alperes irányítószám helység1, cím4. szám alatti székhelyű alperes ellen, - közérdekű adat kiadása iránt indított perében - meghozta a következő ítéletet:

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az alábbi adatokat elektronikus úton küldje meg a felperes részére a emailcím email címre úgy, hogy a korábban küldött dokumentumokban kitakart részek is megismerhetőek legyenek akként, hogy a megküldött dokumentumokon az alperes feladat- és hatáskörében nem eljáró, döntési vagy képviseleti joggal nem rendelkező munkavállalók személyes adatait, valamint a dokumentumokon szereplő valamennyi névaláírásokat takarja ki:

- a egyéb1fejlesztés második üteméről, a egyéb2ról, az egyéb3 / egyéb4 koncepcióról és az cég1-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi előterjesztéseket és határozatokat, illetve ezeket a kérdéseket tárgyaló kuratóriumi ülések jegyzőkönyveit, beleértve az elektronikus határozathozatalról készült jegyzőkönyveket;

- a egyéb1fejlesztés második üteméről, a egyéb2ról, az egyéb3 / egyéb4 koncepcióról és az cég1-ben való kötvényjegyzésről szóló Felügyelőbizottság által készített vizsgálati dokumentumokat, illetve ezeket a kérdéseket tárgyaló felügyelőbizottsági ülésről készült jegyzőkönyveket azzal a korlátozással, hogy az egyéb3/egyéb4 koncepció kapcsán az alperes a egyéb5 című megvalósíthatósági tanulmányát és ehhez kapcsolódó tudományos és üzleti tervének kiadását jogosult megtagadni;

- tájékoztatást arról, hogy az egyéb12 működésének kezdete óta a Felügyelőbizottság vizsgálatot folytatott-e le, azoknak mi volt a tárgya.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 857.250, - (azaz nyolcszázötvenhétezer-kettőszázötven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a helység1i Törvényszéknél kell benyújtani a helység2 Ítélőtáblához címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy fellebbezést nem nyújtott be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Indokolás

[1] Az alperes a egyéb6 nevében alapított közérdekű vagyonkezelő egyéb12.

[2] A felperes 2025. augusztus 13. napján közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, hogy az alperesi egyéb12 által kezelt, az állami források felhasználására, különösen a egyéb1fejlesztés második ütemére, a egyéb2ra, az úgynevezett egyéb7 / egyéb4 koncepcióra, valamint az cég1-ben való kötvényjegyzésre vonatkozó dokumentumokat, kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülések előterjesztéseit, határozatait, jegyzőkönyveit, valamint a vizsgálati anyagokat kért kiadni.

[3] Az alperes 2025. augusztus 28. napján kelt válaszában közölte, hogy az adatigénylés jelentős terjedelme, és a nyári szabadságolások miatt a válaszadási határidőt 15 nappal, 2025. szeptember 12. napjáig meghosszabbítja.

[4] Az alperes ezt követően 2025. szeptember 12. napján megküldte a válaszát a felperesnek, amelyben arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes kuratóriuma 2021. október 6. napján elfogadta a egyéb érdekelt1 egyéb8 című dokumentációját, mely 2024. februárjában tárgyalta a „helység1 egyéb9” beépítési koncepció tervet, és hogy a fejlesztések a egyéb5 koncepciójához kapcsolódnak. Az alperes válaszához két linket csatolt, amelyek közül az egyiken a kért közérdekű adatokhoz és kapcsolódó dokumentumokhoz biztosítottak (átmeneti) hozzáférést, még a másikon a tájékoztató levelükben foglalt egyéb információkhoz kapcsolódó szakmai anyagokat küldtek. A felperesi adatigénylésre küldött dokumentumokban az alperes az adatok jelentős részét kitakarta.

[5] A felperes 2025. október 7. napján kelt válaszlevelében kérte az alperestől, hogy a megküldött közérdekű adatokat teljes terjedelmükben, indokolatlan kitakarás nélkül bocsássa a rendelkezésre, vagy amennyiben az adatok kiadását jogszabály zárja ki, akkor adja meg a megtagadás jogalapját, és indokait. Jelezte továbbá, hogy az alperes által megjelölt második link mögött semmilyen adattartalom nem volt elérhető, ezért amennyiben ezen a linken is volt közérdekű adat, akkor azok kiadása nem történt meg.

[6] Az alperes - már a keresetlevél benyújtását követően - 2025. október 13. napján kelt válaszában előadta, hogy az adatigényléshez kapcsolódó szakmai dokumentáció nagy terjedelmű, ezért azokat file-küldő és file-megosztó portálon keresztül bocsátotta a felperes rendelkezésére, elkerülve a minőségromlással járó tömörítést. Az alperes a per tárgyát képező adatok vonatkozásában azok korlátozására hivatkozott, hogy üzleti érdekei és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodása a teljeskörű adatszolgáltatás felmerülése esetén sérülne.

[7] A felperes 2025. október 10. napján előterjesztett keresetlevelében kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alperest, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 31.§ 1) és 7) bekezdése alapján az alperest az alábbi adatok elektronikus úton történő kiadására kötelezné, az adatigénylésben megjelölt e-mail cím1 email címre:

[8] Kérte a egyéb1fejlesztés második üteméről, a egyéb2ról, az egyéb7 / egyéb4 koncepcióról és az cég1-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi előterjesztéseket és határozatokat, illetve ezeket a kérdéseket tárgyaló kuratóriumi ülések jegyzőkönyveit, beleértve az elektronikus határozathozatalról készült jegyzőkönyveket;

[9] A egyéb1fejlesztés második üteméről, a egyéb2ról, az egyéb7 / egyéb4 koncepcióról és az cég1-ben való kötvényjegyzésről szóló felügyelő bizottság által készített vizsgálati dokumentumokat, illetve ezeket a kérdéseket tárgyaló felügyelőbizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket;

[10] Tájékoztatást arról, hogy az alperesi egyéb12 működésének kezdete óta a Felügyelőbizottság vizsgálatot folytatott le, azoknak mi volt a tárgya. Kérte továbbá az alperest perköltségben marasztalni.

[11] Kereseti kérelme jogalapjaként egyrészt hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, miszerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. E körben több, az igényérvényesítés körében született alkotmánybírósági határozatra hivatkozott. Emellett kereseti kérelme jogcímeként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26.§ (1) bekezdését, 28.§ (1) bekezdését, 3.§ 5) pontját és 10) pontját, valamint a 30.§ (1) bekezdését és (3) bekezdését, 31.§ (2) bekezdését jelölte meg. Utalt arra is, hogy az alperes közfeladatot ellátó közvagyonnal gazdálkodó szerv, amelynek alapítója a egyéb6. Utalt arra, hogy a egyéb10 tehetséggondozási programjának és a egyéb11 oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény kimondja, az alperes a alperes közérdekű vagyonkezelő egyéb12ként jött létre az állam által, az innovációt támogató, regionális szerepet erősítő magyar felsőoktatási rendszer fejlesztése, és a felsőoktatásban résztvevő oktatók, kutatók és hallgatók támogatása érdekében. Utalt arra is, hogy e törvény 3.§ (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az állam az egyéb12 részére alapítói vagyoni juttatásként nemzeti vagyont adott át. Ezekből a rendelkezésekből az következik, hogy az alperes közfeladatot ellátó közpénzből gazdálkodó, közérdekű vagyonkezelő egyéb12, amely az államtól átvett, közpénz jellegét megőrző nemzeti vagyont kezeli.

[12] Hivatkozott arra is, hogy az egyéb12 működése, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései alapján a nyilvánosság és az elszámoltathatóság követelményeinek van alárendelve, így az Infotv. 26.§ (2) bekezdése értelmében az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül és köteles a kezelésében lévő közérdekű adatok kiadására. Ennek megfelelően az alperes által kezelt, állami forrásból származó, több mint 127 milliárd forint értékű vagyoni juttatás felhasználására, annak céljaira, és az ezzel kapcsolatos döntésekre vonatkozó adatok a közpénzek átlátható felhasználása körébe tartoznak, ezért azok megismeréséhez a felperesnek az Infotv. alapján joga van.

[13] A kereseti kérelme kapcsán előadta, hogy az alperes ezen adatok kiadását részben megtagadta, részben indokolatlan kitakarásokkal teljesítette, korlátozva ezzel az információs szabadsághoz való alapvető jogot. Ennek kapcsán hivatkozott az Alkotmánybíróság sorszám1. (IV.6.) AB határozatában, továbbá a sorszám2. (II.9.) AB határozatban foglalt megállapításokra. Utalt arra is, hogy az Infotv. 31.§ (2) bekezdése alapján az adatigénylés megtagadásának jogszerűségét az alperesnek kell igazolnia. Hivatkozott az információszabadság kapcsán arra, hogy ezekben az ügyekben az iratelv helyett az úgynevezett adatelvet kell alkalmazni. Így az egyes adatok nyilvánosságának korlátozása nem vezethet automatikusan, mindenfajta mérlegelés és vizsgálat nélkül az adatot tartalmazó teljes dokumentum nyilvánosság elől történő elzárásához.

[14] A felperes az üzleti titokra hivatkozással történő korlátozás kapcsán utalt arra, hogy az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ütvtv.), az Infotv. 27. § (3) bekezdésében és az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján alapjogi szempontú arányossági teszt során kell összemérni a nyilvánosság és bizalmasság mellett szóló érdekeket. Utalt arra, hogy az adott vállalkozás, amely egyébként piaci tevékenységet is végez, és ebben profitorientált módon bevétele keletkezik, még nem szünteti meg a bevétel közpénz jellegét (Kúria ügyszám1. sz. ítélet). Rámutatott arra is, hogy az üzleti titokra hivatkozás esetében az adatkezelőnek nem elégséges az általánosság szintjén megindokolnia a gazdasági, üzleti érdeke sérelmét, hanem minden egyes adat tekintetében részletesen alá kell támasztania, hogy az adott adat nyilvánosságra hozatala milyen gazdasági érdekét sértené, és a nyilvánosságra hozatallal elszenvedett érdeksérelem miért tekinthető aránytalannak ahhoz képest, amit az információ nyilvánosság előli elzárása jelentene.

[15] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Azt nem vitatta, hogy 2025. augusztus 13. napján átvette a felperes közérdekű adatigénylésre vonatkozó megkeresését. Azt sem vitatta, hogy az Infotv. 29.§ (2) bekezdésére hivatkozással 2025. augusztus 28. napján kelt e-mailjében az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt további nappal meghosszabbította. Az alperes ugyanakkor azzal védekezett, hogy 2025. szeptember 12. napján a felperes adatigénylésre érdemben válaszolt és annak keretében terjedelmes adatszolgáltatást teljesített. A felperes részére nem csak iratokat küldött, de azok mellett kísérő levélben részletesen is tájékoztatta a felperest arról, hogy az alperes kuratóriumi ülésein mikor, milyen elnevezésű dokumentum elfogadására került sor a fejlesztési tervek meghatározására, valamint azok közül kettőt ki is emelt (egyéb7 és egyéb13), melyekre vonatkozóan további részletes információt közölt. A egyéb13 vonatkozásában az alperes kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy azzal kapcsolatosan a pályázati eljárás még folyamatban van. Amikor pedig a felperes tájékoztatta az alperest arról, hogy a megküldött dokumentumok linkje vonatkozásában gondjai akadtak az adatok letöltésével, az alperes 2025. október 13. napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatokat ismételten megküldi a könnyebb alkalmazhatóság és letölthetőség érdekében 7 darab e-mailben. A felperes által is becsatolt alperesi adatszolgáltatásból egyértelműen megállapítható, hogy alperes olyan kuratóriumi ülésekről készült jegyzőkönyveket küldött a felperes részére, amely üléseken a kért adatokkal kapcsolatos témákról és körülményekről folyt az egyeztetés. Így a megküldött anyagok a kért adatigénylésre vonatkoznak, valamennyi kereseti kérelem kapcsán. A felperes tévesen állítja továbbá azt, hogy a felügyelő bizottsági vizsgálatokra vonatkozóan semmilyen adatszolgáltatás az alperes részéről nem történt, ugyanis a megküldött jegyzőkönyvek tartalmazzák az adott témák vonatkozásában a felügyelőbizottsági határozatokat is, így az alperes a felügyelőbizottság ellenőrzési feladataival kapcsolatosan is szolgáltatott adatot a felperesnek. Összességében az alperes álláspontja szerint határidőben a közérdekű adatigénylésre adattovábbítással válaszolt. Erre figyelemmel a felperes az Infotv. 31.§ (1) bekezdésére hivatkozva alaptalanul nyújtotta be a kereseti kérelmét, mert az alperes részéről adatszolgáltatás történt.

[16] Az alperes hivatkozott arra is, hogy az adatszolgáltatáskor az alperes által kitakart részek esetében az indokolás elmaradása az Infotv. alapján nem ad okot a közérdekű adat megismerésére vonatkozó per megindítására. Az alperes vitatta azt a felperesi álláspontot, hogy az alperes az adatszolgáltatáskor alkalmazott kitakarásokhoz semmilyen indokolást nem adott, hiszen a egyéb13 vonatkozásában kifejezetten felhívta a felperes figyelmét arra, hogy az azzal kapcsolatban a egyéb14 egyéb érdekelt3tól még érdemi válasz nem érkezett, mellyel alperes egyértelműen utalt arra, hogy bizonyos, a egyéb15kal kapcsolatos adatrészek megismerhetetlenné tételére okot ad, hogy a egyéb érdekelt3 válasza hiányában azok még folyamatban lévő eljárás adatainak minősülne, és akár döntés előkészítő információkat is tartalmazhatnak, hiszen az alperes előtt még nem ismert pályázat elbírálásának eredménye. Emellett maga a felperes sem vitatta, hogy az alperes a 2025. október 13. napján kelt levelében jogszabályhely megjelölése nélkül, de indokolást adott arra vonatkozóan, hogy a megkeresés 2. pontjában kért adatokra nézve miért nem szolgáltat teljes terjedelmében információt.

[17] Hivatkozott arra is, hogy önmagában a kitakarással, bizonyos részek ideiglenes meg nem ismerhetővé tételével jogszabállyal ellentétes magatartást nem tanúsított. A közérdekűségi teszt vonatkozásában, amelyet az Alkotmánybíróság a ügyszám2. (IV.10.) számú határozatában levezetett, az alperes megítélése szerint valamennyi pontja fennáll. Így az alperes mind a négy döntést megalapozó adatra vonatkozó hivatkozással részletesen előadta, hogy azokkal kapcsolatban megismerhetetlenné tett adatok elsősorban az alperes milyen tárgyú döntését megalapozó adatoknak számítanak. Az alperes által becsatolt dokumentumok alapján megítélése szerint megállapítható, hogy nem a dokumentumok teljességét minősítette megismerhetetlenek, hanem kizárólag azon információkat vette el, amelyek az alperes által meghozandó további döntések megalapozására szolgálnak. Így az alperes esetében az adatelv teljes mértékben megtartásra került. Az alperes kényelmi szempontokra eddig sem hivatkozott az adatszolgáltatás teljesítése kapcsán. Az alperes pedig szóban és írásban is részletesen előadta azon indokokat, ami alapján az információ szolgáltatás korlátozási jogával élt, továbbá csatolta a dokumentumok eredeti teljes tartalma változatát, amellyel elősegítette a bíróság részére az alperesi hivatkozások mérlegelését.

[18] A megküldött dokumentumok kitakarását az alperes részletesen azzal indokolta, hogy azok egyrészt a döntések megalapozását szolgáló adatok az Infotv. 27.§ (5) bekezdése értelmében. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által kért adatok egy része korábbi döntések megalapozását szolgálja, illetve jövőbeli döntések előkészítéséhez kapcsolódik, ilyennek minősül különösen az cég1-ben való kötvényjegyzéssel kapcsolatos, valamint ezzel szoros összefüggésben a egyéb7 (egyéb9), a egyéb1 II. fejlesztésére és a egyéb15ra vonatkozó adatigénylésre is. A tárgyalások során olyan bizalmas, tőkepiacot is érintő érzékeny információk kerülnek megosztásra, amelyek nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a folyamat befolyástól mentes, az alperes számára legkedvezőbb feltételekkel történő lezárását, továbbá megzavarhatná vagy akár meghiúsítaná az előrehaladott egyeztetések sikeres befejezését. A jegyzőkönyvben kitakart érintett információk részben ilyen érzékeny tartalmakra vonatkoznak, amelyek idő előtti nyilvánosságra kerülése mindenképpen kerülendő, mivel a döntéshozatal és az egyeztetések függetlenségét, hatékonyságát és sikeres lezárását közvetlenül veszélyeztetné.

[19] Hivatkozott az alperes a személyes adatok védelmére is. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése kapcsán, valamint az Infotv. 26.§ (2) bekezdésre hivatkozással rámutatott arra, hogy az alperes helyesen járt el akkor, amikor a közérdekű adatigényléshez kapcsolódó minden dokumentumból kitakarással megismerhetetlenné tette az Infotv-ben meghatározottak szerint nem közérdekű és nem közérdekből nyilvános személyes adatokat. Továbbá az alperes a feladat- és hatáskörében eljáró személyek vonatkozásában az Infotv. 26.§ (2) bekezdésében célhoz kötött megosztásra vonatkozó rendelkezését vette figyelembe. Ugyanezek okokra figyelemmel a dokumentumokon szereplő aláírásokat, szignókat is kitakarta.

[20] Az alperes azzal is védekezett, hogy üzleti titok merül fel a egyéb13ra vonatkozóan, figyelemmel arra, hogy a sorszám. (IV.28.) Kormányrendelet 4.§-a alapján a egyéb16 létesítése és e cím viselése kizárólag a egyéb17 miniszterhez címzett pályázat elnyerése esetén lehetséges. E cím elnyerésére a egyéb érdekelt3 csak 2024. májusában írt ki pályázatot. A pályázatra az alperes is benyújtotta a pályázatát, azonban a mai napig nincs eredmény hirdetve, a pályázati eljárás ennél fogva jelenleg is folyamatban van.

[21] Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy az egyéb érdekelt2 előtt eljárás van folyamatban az alperesi egyéb12 tevékenységével, különösen a kötvényjegyzéssel összefüggésben. Az alperes ennél fogva a felperesnek az cég1-ben való alperesi kötvényjegyzésre vonatkozó valamennyi adat vonatkozásában az Infotv. 27.§ (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással egyes adatrészek megismerhetetlenné tételéről döntött, figyelemmel arra, hogy a kért adatok meghatározó része folyamatban lévő eljárás részét képezi. A jogerős ítélet meghozatalát megelőző nyilvánosságra hozatal az ügy független és befolyásmentes megítélését és az ennek megfelelő döntés meghozatalát veszélyezteti. Emellett az egyéb érdekelt2 büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben, erre figyelemmel az alperes kötvény vásárlásával és fejlesztési terveivel, teljes gazdálkodásával kapcsolatos a folyamatban lévő büntetőügy kapcsán az egyes adatrészek megismerhetetlenné tételekor az Infotv. 27.§ (2) bekezdés c) pontjára, a Be. 109.§ (1) bekezdés e) pontjára, valamint a Be. 110.§ (1) bekezdésére hivatkozott.

[22] A kereset az alábbiak szerint megalapozott.

[23] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel – az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. a 26-31. §-ában szabályozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

[24] Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

[25] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

[26] Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint a közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

[27] Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

[28] Az Infotv. 28. § (1) bekezdés alapján a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[29] Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

[30] A kereseti kérelem megalapozottsága körében a törvényszéknek először azt kellett vizsgálnia, hogy a felperest által kiadni kért adat közérdekű adatnak, az alperes pedig közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, továbbá azt, hogy az alperes ténylegese kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatot [ahogy azt az Alkotmánybíróság a sorszám3. (XII. 6.) AB határozat indokolásának [28] bekezdésében kifejtette].

[31] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében deklarált információszabadság tartalma az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti, ami azért lényeges, mert az információk szabad áramlása, különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű [sorszám4. (I.22.) AB határozat; sorszám5. (IV.7.) AB határozat].

[32] Kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát [Alkotmánybíróság sorszám6. (IV.28.) AB határozata].

[33] Az alperes a kormány által az állam nevében alapított közérdekű vagyonkezelő egyéb12 a alperesról, a alperes és a egyéb érdekelt1 részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: NJEAtv.) 1.§ (1) bekezdése értelmében.

[34] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő egyéb12okról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: egyéb18.) 1.§ (1) bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő egyéb12ok közfeladatot látnak el. A egyéb18. 1. számú mellékletének 19. pontja rögzíti az alperes által ellátott közfeladatokat, továbbá az 5.§ (1) bekezdése meghatározza azt is, hogy az egyéb12 csak közérdekű célra alapítható.

[35] A törvényszék egyetértve a felperesi jogi okfejtéssel a fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy az alperesi egyéb12 teljes egészében közvagyonnal gazdálkodó egyéb12, az NJEAtv. 3-5.§-ával az alperes részére juttatott vagyon nemzeti vagyon volt. Az alperes közfeladatot lát el és közpénzt kezel, így a tevékenységéhez, feladat- és hatáskör ellátásához kapcsolódó minden adat közérdekű adatnak minősül.

[36] Az alperesi egyéb12i működéshez hasonló módon, a közvetlen állami fennhatóság alól kikerült vagyon sorsának, illetve az arra vonatkozó adatoknak a közérdekűségével kapcsolatosan foglalt állást az Alkotmánybíróság a sorszám1. (IV.6.) AB határozatában az MNB egyéb12okkal kapcsolatban, amelyben kifejtette, hogy a juttatott vagyon forrása, illetve arra tekintettel, hogy az alapításukra kizárólag „az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban” kerülhetett sor, kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.

[37] Erre tekintettel a törvényszék a kereseti kérelmében megjelölt adatigénylés kapcsán az alperes működésére vonatkozóan kiadni kért adatokat közérdekű adatnak minősítette, továbbá a felperes kellő módon igazolta, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervként jár el és ezen adat kezelését ténylegesen ellátja. Mivel az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezért az Infotv. 26. § (1) bekezdése és 28. § (1) bekezdése alapján a felperes jogosult volt közérdekű adat kiadása iránt az alpereshez kérelemmel fordulni az általa hivatkozott alperesi projektekhez kapcsolódó dokumentumok és mellékletei kiadása iránt.

[38] Ezt követően a törvényszéknek azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes ellenkérelmében hivatkozott körülmények miatt az általa nyújtott adatszolgáltatás részbeni korlátozása megalapozott volt-e.

[39] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy miután az adatszolgáltatást a felperes irányába teljesítette, így a felperes keresetlevél előterjesztésére már nem is volt jogosult. Közérdekű adat kiadása iránti pert a felperes abban az esetben kezdeményezhette volna, hogyha az alperes a közérdekű adatok kiadását megtagadja. Az alperes azonban az adatszolgáltatásnak eleget tett, a csatolt információk kitakarására vonatkozó indokolás elmaradása pedig szintén nem ad okot a közérdekű adat megismerésére irányuló igény előterjesztésére, az Infotv. 31.§ (1) bekezdés első fordulata alapján.

[40] A törvényszék megítélése szerint közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. § (1) bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem adatkezelőhöz történő benyújtása [Kúria ügyszám3. számú határozata]. A felperes részéről a pert megelőző kötelező előzetes eljárás lefolytatása megtörtént, a felperes által kifogásolt adatszolgáltatásra figyelemmel, az alperes által megadott korlátozott adatszolgáltatás vitatása mellett a felperes jogszerűen terjesztette elő a keresetét alperessel szemben, kereshetőségi joga fenn állt.

[41] A törvényszék ezt követően az alperes ellenkérelmében kifejtett további védekezések megalapozottságát vizsgálta a továbbiakban, hogy a hivatkozott adatszolgáltatás- megtagadási jogcímek megalapozottak voltak-e.

[42] Az Alkotmánybíróság sorszám7. (IV.22.) AB határozatában is kifejtette, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell [sorszám8. (VII. 19.) AB határozat, rendelkező rész második pont]. A nyilvánosságkorlátozási indokra történő esetleges formális hivatkozás alapjogvédelmi szempontból az adatigénylés tárgyát képező dokumentum bíróság általi vizsgálatával orvosolható. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben került-e sor a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására [sorszám9. (IV. 10.) AB határozat].

[43] Az Infotv. 31.§ (2) bekezdése értelmében a kért adat kiadása megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait az alperes volt köteles a perben bizonyítani.

[44] Az alperes ellenkérelme bizonyítására csatolta eredetben azokat az iratokat, amelyek vonatkozásában a közérdekű adat kiadásának korlátozottságára hivatkozott az Infotv. rendelkezései alapján. A törvényszék megvizsgálta a csatolt okiratokat, egyben elrendelte ezen iratok zártan történő kezelését.

[1. Személyes adatok]

[45] Az alperes hivatkozott a személyes adatok védelmére, az általa becsatolt dokumentumokban szereplő személyek közül kitakarta azoknak a nevét, akik nem minősülnek közfeladatot ellátó személynek. Ennek kapcsán utalt arra is, hogy a valamennyi dokumentumon a névaláírások, szignók és monogramok szintén nem minősülnek közérdekű adatnak.

[46] Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.

[47] Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelme, mint alapjog értelmezése kapcsán már kifejtette, hogy az Infotv. 26. § (2) bekezdésében közérdekből nyilvános adatként nevesített személyes adatok az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján főszabályként nyilvánosak, ezek megismerhetőségét erre irányuló adatigény esetén biztosítani kell [3254/2018. (VII. 17. AB határozat, Indokolás [34]].

[48] Emellett a Kúria számos határozatában kifejtette, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek köre nem szűkíthető a vezetőre, illetve a vezető állású személyek körére (például: Pfv.IV.21.145/2013/5., a Pfv.IV.21.220/2023/6., Pfv. 20.810/2024/5.). Az Infotv. 26. § (2) bekezdése ugyanis a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek körének meghatározása során nem utal arra, hogy kizárólag a képviseleti jogokkal felruházott munkavállalók sorolhatók ebbe a személyi körbe. Erre figyelemmel az alperesi egyéb12nál a vezető állású tisztséget betöltő személyeken túl számos olyan munkavállaló lehet, akik ugyan az alperes képviseletére a belső szervezetszabályozó eszközök és a jogszabályok alapján nem jogosultak, azonban a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek.

[49] A törvényszék megítélése szerint az alperes által becsatolt dokumentumokon azok a személyek, akik nem az alperes feladat- és hatáskörében eljáró, döntési vagy képviseleti jogosultsággal rendelkező munkavállalók voltak, az ő személyes adataik nyilvánosságra hozatala nem felelne meg a célhoz kötött adatkezelés követelményének, ezért a nevük kitakarása indokolt volt az alperes részéről. Ugyanez vonatkozik a dokumentumokon szereplő aláírásokra és szignókra is, melyeket az alperes szintén indokolt módon takart ki a megküldött dokumentumokon.

[50] Ugyanakkor a csatolt dokumentumokban az alperestől különböző közfeladatot ellátó szervek vezetőinek a nevei a törvényszék megítélése szerint közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, mert azáltal, hogy az egyes üléseken jelen voltak, kifejtették a véleményüket, azáltal közreműködtek az alperes közfeladatának ellátásában, illetve az ehhez társuló döntéshozatali folyamatban.

[2. Döntések megalapozását szolgáló adatok]

[51] Az alperes ellenkérelmében hivatkozott továbbá a döntések megalapozását szolgáló adatokra, mint korlátozási okra, miszerint a kért adatok egy része korábbi döntések megalapozását szolgálja, illetve jövőbeli döntések előkészítéséhez kapcsolódik, ezért azok csak korlátozottan megismerhetők.

[52] Az Infotv. 27. § (5) bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

[53] Ugyanezen szakasz (6) bekezdése értelmében a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

[54] Az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

[55] Az Alkotmánybíróság ügyszám2.(IV. 10.) számú határozatában kifejtette az ún. közérdekűségi teszt kapcsán milyen feltételeket kell a bíróságnak, eljáró hatóságnak vizsgálnia az adatok nyilvánosság-korlátozásának körében. Ennek megfelelően a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia; a dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak, az iratelv helyett az adatelvet kell alkalmazni; az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra; továbbá az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell.

[56] A felperes által kért közérdekű adatok közül az alperes az cég1-ben való kötvény jegyzésre, és azzal szoros összefüggésben álló egyéb1fejlesztés II. ütemére, az „egyéb7ra” és a egyéb15ra vonatkozó adatokra utalva előadta, hogy az adatok egy része korábbi döntések megalapozását szolgálta, illetve jövőbeli döntések előkészítéséhez kapcsolódik. Az cég1-ben való kötvény vásárlással kapcsolatban jelenleg is zajló tárgyalások, egyeztetések, szerződéskötési folyamatok szoros összefüggésben állnak, mind az egyéb7, mind a egyéb1fejlesztés II. ütemével, ugyanis ezek az egyeztetések az alperes gazdasági, pénzügyi helyzetére, forrásaira vonatkoznak elsősorban.

[57] A törvényszék megítélése szerint sem a folyamatban lévő, sem a jövőben tervezett döntések önmagukban nem képezhetik az információszabadság korlátozását.

[58] A már meghozott döntések megismerhetőek, ahogy az Alkotmánybíróság az sorszám10. (IV.7.) AB. határozata IV.3. pontjában kifejtette, a közérdekű adatokhoz való hozzáférésnek a döntés-előkészítés érdekében történő korlátozása az ügyekkel összefüggő iratok többségében a döntés meghozatalával már nem indokolt. Ettől kezdve a döntéselőkészítéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra kerülése már nem akadálya a köztisztviselői munka „színvonalának”, „hatékonyságának” és befolyásmentességének. A döntéshozatalt követően tehát előtérbe kerül az átlátható, korrupciómentes, társadalmilag kontrollált közigazgatás kialakításával és a közigazgatás által gyűjtött információ újrafelhasználásával szembeni igény. A közigazgatás jogszerűségének, hatékonyságának és demokratikus működésének ellenőrzését, illetve az információk újrahasznosítását a közérdekű információkhoz való hozzáférés teszi lehetővé.

[59] A jövőbeli döntések előkészítésére vonatkozó hivatkozást is szűken kell értelmezni, figyelemmel arra – ahogy az alperes is kifejtette- a szervezet működése, döntéshozatali rendje szükségképpen több, egymásra épülő döntések sorozatából áll, a múltbéli döntések mindig valamely későbbi döntés alapjául szolgának, így ezen adatoknak a folyamatos visszatartása az információszabadság indokolatlan korlátozását eredményezné.

[60] A törvényszék utal továbbá az Infotv. 30. § (5) bekezdésében foglalt közérdekűség teszt rendelkezéseire, mely szerint a közérdekű adat kiadását abban az esetben lehet megtagadni, ha a megtagadáshoz nagyobb súlyú közérdek fűződik, mint az igény teljesítéséhez. Az információszabadság korlátozása ebben az esetben oda is vezethet, hogy a közpénzek felhasználása és ezzel kapcsolatosan az alperesi egyéb12 működésének, döntéshozatalának átláthatósága nem kellően biztosított.

[61] A törvényszék álláspontja szerint az alperes által eredetben, kitakarás nélkül becsatolt okirati bizonyítékok és az érdemi védekezésben előadott védekezés összevetése alapján az alperes a konkrét adat és a döntéshozatali folyamat közötti kapcsolatot nem igazolta, amely az Infotv. 30.§ (5) bekezdése szerint az információ megismeréséhez való jog korlátozására sor kerülhetne.

[62] Az alperes egyéb19 kötvényekkel kapcsolatos befektetése kapcsán az alperes által sem vitatott tény, hogy közpénzfelhasználás történt, az alperes ezzel kapcsolatos működését az egyéb érdekelt2 vizsgálja, emellett e tárgykörben büntető eljárás is folyamatban van.

[63] Erre figyelemmel az alperesnek a kötvényvásárlással kapcsolatos korábbi, vitatható döntései és az ehhez kapcsolódó jövőbeli tárgyalások kapcsán a törvényszék megítélése szerint a közvagyon védelme és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága éppen azt követeli meg, hogy ebben az esetben az ezzel kapcsolatos már meghozott és a jövőbeli tervezett döntésekhez kapcsolódó információk, adatok megismerhetővé váljanak, a jövőbeli döntések ellenőrizhetőek és átláthatóak legyenek.

[64] Ugyanez az átláthatósági elvárás vonatkozik az egyéb19 kötvénybefektetéshez szorosan kapcsolódó egyéb7 (egyéb9), a egyéb1 II. fejlesztésére és a egyéb15ra is, hiszen a múltbéli döntések megismerhetősége nem korlátozható, a jövőbeli döntések esetében az alperes által folyatott tárgyalások esetében a közérdekűségi teszt eredményeként a közérdekű adatok megismerhetőségéhez erősebb érdek fűződik. A folyamatban lévő tárgyalások kapcsán pedig a közérdekűségi teszt alapján a közérdekű adatok megismerhetősége a törvényszék szerint elsőbbséget élvez a nyilvánosság korlátozással szemben. A közbeszerzési folyamatok átláthatósága szempontjából ez egyébként is fontos. Az egyéb7 projekt kapcsán pedig az alperes nyilatkozata szerint is már egy lezárt stratégiai döntésről van szó, az alperes kuratóriuma jóváhagyta a beépítési koncepció tervet.

[65] A egyéb15 esetében a törvényszék az alábbiakban kifejtett indokokra figyelemmel egyetértett az alperes azon védekezésével, hogy a benyújtott pályázati anyag üzleti titkot képez, emiatt a pályázat konkrét tartalma védelmet élvez. A törvényszék ezért akként rendelkezett, hogy a pályázati anyagot az alperesnek nem kell kiadnia. Ugyan akkor a pályázaton való indulással kapcsolatban keletkezett adatok, alperesi döntések ezen korlátozása alá nem esnek, az erre vonatkozó közérdekű adatokat az alperes köteles kiadni.

[3.Üzleti titok]

[66] Az alperes a egyéb15 projekt kapcsán az adatmegtagadás jogalapja körében hivatkozott az üzleti érdekeire és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodásra, amelyek a teljeskörű adatszolgáltatás teljesítésével sérülnének. Előadta, hogy pályázatot nyújtott be a egyéb14 egyéb érdekelt3hoz, a kiírt pályázati eljárás jelenleg is folyamatban van, és mivel nem lezárt a pályázat, ezért lehet, hogy hiánypótlásra kerül sor a pályázati eljárás során.

[67] Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése értelmében közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.

[68] Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütvtv.) 1. § (1) bekezdése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

[69] Az adatkezelőnek az adatszolgáltatáskor az Infotv. 27.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint kell összemérni a nyilvánosság és az üzleti titok mellett szóló érdekeket.

[70] Az Infotv. 27.§ (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzat költségvetése, illetve az Európai Uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, hasznosításával, használatával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.

[71] Az üzleti titokra történő hivatkozás esetében az alperesnek, mint adatkezelőnek kellett bizonyítania, hogy az általa üzleti titoknak minősített adat valójában megfelel a törvényi definíciónak, ennek a bizonyításnak a középpontjában két kérdés vizsgálandó. Egyrészt azt, hogy az ügy tárgyát képező adatok eltitkolásához az adatkezelőnek valóban méltányolható érdeke fűződik-e, másrészt az, hogy az adat relatíve titkos, vagyis még nem vált közkincsé. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy üzleti titokként megjelölt adatok megőrzéséhez jogos érdek fűződik, az adatkezelőnek kellő súlyú érvek bemutatásával azt is bizonyítania kell, hogy az üzleti adat nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet jelentene számára, az adatkezelőnek a fentieket nem elég az általánosság szintjén megindokolnia, hanem minden egyes adat tekintetében részletesen alá kell támasztania, hogy az adott adat nyilvánosságra hozatala pontosan milyen gazdasági érdeket sértene, és a nyilvánosságra hozatallal elszenvedett érdeksérelem miért tekinthető aránytalannak ahhoz képest, amit az információ nyilvánosság előli elzárása jelentene. Az üzleti titokká minősítéshez elengedhetetlenül szükséges feltétel, hogy illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértse vagy veszélyeztesse (Alkotmánybíróság 165/2011. (XII.20.) AB határozata).

[72] Abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme, mint megtagadási ok konkrétan milyen összefüggésben áll fent, és ezen adat nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazdának az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az érdek mérlegelés nem végezhető el az Infotv. 27.§ (3) bekezdése alapján (Alkotmánybíróság 2sorszám8. (VII.19.) AB határozata).

[73] A egyéb4sal kapcsolatosan az alperes által készített pályázati anyag kapcsán a törvényszék megalapozottnak találta az alperesnek az üzleti titokra történő adatmegtagadási jogát, hogy a még el nem bírált pályázati anyag és az ahhoz kapcsolódó dokumentum idő előtti korlátlan nyilvánosságra hozatala ugyanakkor súlyosan veszélyeztetné az alperes versenyhelyzetét, gazdasági érdekét. Ezt maga a felperes is elfogadta, nevezetesen, hogy az ezzel kapcsolatos pályázat konkrét tartalmára vonatkozó információk az alperes üzleti titkát képezik. Ugyanakkor a pályázaton való indulással kapcsolatban keletkezett adatok, az ezzel kapcsolatos alperesi döntések ezen korlátozása alá nem esnek, az erre vonatkozó közérdekű adatokat az alperes köteles kiadni a fentiekben kifejtett indokokra figyelemmel.

[4. Folyamatban lévő eljárások]

[74] Az alperes a kiadni kért adatok megismerhetőségének korlátozottsága kapcsán utalt a folyamatban lévő eljárásokra is, így az alperesi egyéb12 működése kapcsán az egyéb érdekelt2 által elrendelt vizsgálatra, továbbá az illetékes nyomozóhatóság előtt folyamatban lévő büntető eljárás folyamatban léte miatt az eljárás iratai csak meghatározott személyek számára ismerhetőek meg, akik között a felperes nem szerepel.

[75] Az egyéb érdekelt2ről szóló 2011. évi LXVI. törvény (egyéb22tv.) 32. § (1) bekezdése szerint az egyéb érdekelt2 az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. [76] Ugyanezen szakasz (3) és (4) bekezdése értelmében az egyéb érdekelt2 jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot minősített adatok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata – különleges adat kivételével – közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

[77] A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 107. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot a büntetőeljárásról.

[78] A Be. 109. § (1) bekezdése alapján a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást, illetve a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó engedély megadását az egyes nevesített okokból.

[79] A Be. 110. § (1) és (2) bekezdése értelmében az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádemelés előtt az ügyészség vezetője, azután az eljáró bíróság elnöke – az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az ügyiratok megismerését vagy a kért tájékoztatás megadását.

[80] Más szervek eljárásaira való hivatkozás körében a törvényszék megkereste az egyéb érdekelt2et az iratok megküldésével együtt. Az egyéb érdekelt2 a bíróság részére azt a tájékoztatást adta, hogy az alperestől az egyéb22 vizsgálat kapcsán két alkalommal kért be adatokat, a bíróság által megküldött okiratok közül a megjelölt dokumentumok az egyéb22nál nem fellelhetőek. Az egyéb22 jelentés nyilvánosságra hozatalára 2026. tavaszán-nyarán kerül sor, nem tudott nyilatkozni arról, hogy az alperes által csatolt dokumentumokban szereplő adatok milyen mértékben fognak azáltal nyilvánosan megismerhetővé válni.

[81] A egyéb20 pedig arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy a egyéb21 ügyészi utasításában foglaltakkal megegyezően a megküldött iratok nyilvánosságra hozatala korlátozható. Az iratok korlátozása pedig a büntetőeljárásban tervezett kényszerintézkedések (lefoglalás) foganatosítása miatt szükséges, tekintettel arra, hogy az egyéb12 gazdálkodásával kapcsolatos iratok az eljárásban bizonyítási eszközként szolgálnak.

[82] Az egyéb22 és a nyomozóhatóság tájékoztatásából az volt megállapítható, hogy egyik megkeresett hatóság sem hivatkozott saját eljárása integritásának védelmére. A bírósági megkeresésekre adott válaszokban a hatóságok csak általánosságban utaltak a hatósági, illetve bűnüldözési érdekre az összes igényelt adat kapcsán, de a tájékoztatásukból nem derült ki, hogy a bíróság által megküldött adatok közül melyeknek van olyan jelentősége a számvevőszéki vagy büntetőeljárás éppen folyamatban lévő fázisa vonatkozásában, amely ténylegesen indokolja megismerhetőségük korlátozását. Erre figyelemmel e két eljárásra hivatkozással az alperes közérdekű adatszolgáltatása a törvényszék megítélése szerint nem korlátozható.

[83] Emellett a törvényszék megítélése szerint az alperesnek az egyéb22tv. és a Be. fentiekben hivatkozott rendelkezései sem alapozzák meg az adatkiadás korlátozását, mert a hatóság válaszát a bíróságnak mérlegelnie kell, önmagában az a körülmény, hogy az kiadással érintett iratok az egyéb22 felügyeleti eljárása, vagy büntető eljárás iratanyagát képezik [hasonló jogi indokolást fejtett ki a Kúria sorszám11. számú ítéletében]. Emellett az alperes ezen eljárásokban hatóságként nem vesz részt, ezért e jogszabályi korlátokra sem hivatkozhat alappal.

[84] A fentiekre tekintettel a törvényszék a keresetet megalapozottnak találta mind az 1. és 2. pontban foglaltak szerint és a közérdekű adatszolgáltatásra kötelezte az alperest azzal a korlátozással, hogy az alperes feladat- és hatáskörében nem eljáró, döntési vagy képviseleti joggal nem rendelkező munkavállalók személyes adatait, valamint a dokumentumokon szereplő valamennyi névaláírásokat az alperes az adatszolgáltatás kapcsán takarja ki. Ugyancsak jogosult az alperes az adatszolgáltatás kapcsán a egyéb5 című megvalósíthatósági tanulmányát és ehhez kapcsolódó tudományos és üzleti tervének kiadását jogosult megtagadni.

[85] A felperes keresete 3. pontjában kért továbbá tájékoztatást az alperestől arról, hogy az alperesi egyéb12 működésének kezdete óta a felügyelőbizottság vizsgálatot folytatott-e le, azoknak mi volt a tárgya. Ennek kapcsán az alperes külön tájékoztatást tartalmazó adatszolgáltatással nem élt, a törvényszék megítélése szerint az alperes azzal, hogy a kereseti kérelem teljesítéséhez különböző felügyelő bizottsági jegyzőkönyveket csatolt, azzal még a tájékoztatás adásának nem tett eleget, erre figyelemmel a törvényszék az erre irányuló kereseti kérelmet is megalapozottnak találta.

[86] A törvényszék a pervesztes alperest kötelezte a Pp. 82.§-a alapján a felperes javára megítélt, a költségjegyzékben érvényesített 625.000,- forint + ÁFA ügyvédi munkadíjból, továbbá a két törvényszék előtti tárgyaláson való részvételre felszámított kétszer 1 óra ügyvédi munkadíj (25.000 Ft+ÁFA/óra), azaz 675.000,- forint+ÁFA, összesen 857.250,forint perköltség megfizetésére. A felperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződésben kikötött 25.000,- forint+ÁFA/munkaóra megbízási díj, valamint a felperes által felszámított munkavégzés időtartama a kifejtett jogi tevékenységgel arányos volt, erre tekintettel a törvényszék a 17/2024. (XII.9.) IM. rendelt 2. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdése alapján állapította meg a felperes javára az ügyvédi munkadíjat.

[87] A per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57.§ (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

[88] Az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó tájékoztatás a Pp. 365. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés b) pontján, valamint a (6) bekezdésén alapul.

[89] A kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó tájékoztatás a Pp. 608. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

helység1, 2026. május 06. Dr. Négyessy András bíró