Hungarian Data Protection Authority (NAIH): surveillance of a neighboring property with a camera

FÜgyszám: NAIH/2019/3633/10. Tárgy: Kérelemnek helyt adó határozat eljárási bírságot visszavonó végzés A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […] (a továbbiakban: Kérelmező), mint a […] […] vezető tisztségviselő kérelmére 2019. április 11. napján [..] (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban, melybe a NAIH/2019/3633/4. iktatószámú, 2019. június 07-én kelt végzéssel a [..].-t (a továbbiakban: Társaság) ügyfélként bevonta, az alábbi döntéseket hozza:

I.1. A Hatóság határozatába n a Kérelmező kérelmének helyt ad, és I.1.1. megállapítja, hogy a Kérelmezett és a Társaság (a továbbiakban: Kötelezettek) a Kérelmezett ingatlanára felszerelt és üzemeltetett kamerával jogellenes adatkezelést folytattak, illetve jelenleg is folytatnak az indokolás III. pontjában kifejtettek szerint, I.1.2. megtiltja a Kötelezetteknek a Kérelmező ingatlanára irányuló kamerával történő megfigyelés folytatását és elrendeli annak megszüntetését, valamint a jogellenesen készített felvételek megsemmisítését, I.1.3. eltiltja a Kötelezetteket a további jogsértéstől.

I.2. A Hatóság határozatába n hivatalból

I.2.1. megállapítja, hogy a Kötelezettek adatkezelése megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletben (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) meghatározott tisztességes és célhoz kötött adatkezelés elvét, az adatkezelést megfelelő jogalap nélkül végezték, ezért a Hatóság I.2.2. a Társaságot az általa végzett jogellenes adatkezelés miatt elmarasztalja és 800 00 0 Ft, azaz nyolcsz ázez er forint adatvé delmi bírsá g megfizetésére kötelezi;

I.2.3. a Kérelmezettet az általa végzett jogellenes adatkezelés miatt elmarasztalja és figyelmeztetésben részesíti.

II. A Hatóság végzésében a Társaság 2019. szeptember 04. napján kelt igazolási kérelmében foglaltaknak helyt ad és a NAIH/2019/3633/7. iktatószámú, eljárási bírságot kiszabó végzését visszavonja.

* * * Az I.1.2. pontban előírt intézkedés megtételét a Kötelezetteknek az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt igazolnia a Hatóság felé. Az adatvédelmi bírságot jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2019/3633 BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha a Társaság a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fenti számlaszámra késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. Az I.1.2. pontban előírt kötelezettség, illetve az adatvédelmi bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A fenti I. pont szerinti határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A II. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

I. 1. A Kérelmező 2019. április 11-én kérelemmel fordult a Hatósághoz, mely szerint a […] […] szám alatt található telephelyét, illetve saját és édesapja személyét a szomszédos ingatlan tulajdonosa, a Kérelmezett megfigyelő kamerákkal figyeli. A bejelentésben foglaltakhoz a Kérelmező csatolta a [….] Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály (a továbbiakban: Igazgatási Osztály) ügyintézője által 2019. március 07-én, […] ügyiratszámon felvett jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv), valamint a Kérelmezett ingatlanán felszerelt kameráról készített fényképfelvételt. A Kérelmező bejelentése szerint a Kérelmezett a felvételeket több hatóságnál és szolgáltató társaságnál is felhasználta. Ennek igazolására ügyszámmal megjelölve kilenc bejelentést sorolt fel, melyeket vele szemben a Kérelmezett tett. A Kérelmező tájékoztatása szerint a felsorolt ügyekben – kivéve a Jegyzőkönyvet – keletkezett dokumentumokat nem kapta meg. A Jegyzőkönyvben több fénykép (20180920, DSCN1101, DSCN1107, DSCN1128, DSCN1312, DSCN0232, DSCN0233), valamint video fájl (2019-01-05-12- 52-57, 2019-01-05-12-56-44, 2019-01-10-04-42-18, 20190126_100205053, 2019-01-12 13-57-49, 20190126_130403, 20190126_133843, 20180424_160713, 20180507_084444, a 20190210_130353) került felsorolásra, melyek tartalmáról a Kérelmezőt nyilatkoztatta az Igazgatási Osztály ügyintézője. A felvett jegyzőkönyv szerint a 2019-01-12 13-57-49, a 20190126_130403, a 20190126_133843 elnevezésű video fájlok a Kérelmező, illetve Kérelmező édesapja tevékenységét rögzítik, a DSCN0232 és a DSCN0233 elnevezésű fényképeken a Kérelmező, míg a 20180424_160713, 20180507_084444, a 20190210_130353 elnevezésű video fájlokon a Kérelmező édesapja látható. A Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy kötelezze a Kérelmezettet a kamerák leszerelésére, valamint tiltsa el a további jogsértés elkövetésétől. I. 2. A Hatóság előtt 2019. április 12-én adatvédelmi hatósági eljárás indult, melyről a Hatóság végzésében értesítette a Kérelmezettet és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel. A Kérelmezett 2019. május 08-án kelt nyilatkozata szerint a […] szám alatti ingatlanon a „filagóriánk mennyezetén egy adatrögzító kamera” található, melyet az általuk megbízott magánnyomozó helyezett el. A […] Kft. […] szám alatt található telephelyének egyik műhely bejáratát tartja ez a készülék megfigyelés alatt”. Mellékletként a Kérelmezett csatolta a kamera használati útmutatóját és a beállítás szögéről készült képet. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerát a Társaság üzemelteti a köztük létrejött, 2018. február 28-án kelt meghatalmazás alapján – melynek másolatát csatolta -, aki illegális tevékenység folytatása ügyében folytat nyomozást. „Más fixen rögzített eszköz nem lelhető fel az ingatlanunkon, a többi kép és videó felvétel mobil eszköz használatával készül nyomozó által”. A Kérelmezett nyilatkozata alapján „a kamera csak kép rögzítést végez, hangot nem rögzít. Az adatokat a nyomozó egy SD kártyára rögzíti, ami a kamerának részét képezi. Véletlenszerűen lép működésbe a felvevő készülék, melynek áramtáplálás ad lehetőséget. Felhatalmazást kaptunk arra, amennyiben a nyomozó nem tartózkodik az ingatlanunkon és zajokat hallunk akkor az áramba dugjuk be az általa elhelyezett kamera dug alját. Az eszköz SD kártyájához, kizárólag a nyomozónak van hozzáférési jogosultsága, annak tartalmát is időközönként ő tölti át a számítógépére. A tárolás csak annyi ideig tart, ameddig a bizonyításhoz nyert felvételek felhasználhatóságának ténye az illetékes Hatóságokhoz megküldi, majd utána minden esetben törlésre kerül! (…) Egyes napszakokban van a kamerás megfigyelés, amikor itthon tartózkodunk mi is. 24 órás szolgálatot nem teljesít sem a kamera, sem a nyomozó. Nem is indokolt, mert az érintett személyek nem laknak az érintett telephelyükön!” „Kizárólag az élő kép hozzáférés csak a nyomozó hatásköre, mely alatt a fényképek készítését értem, illetve telefonos videózást, a felhasználható bizonyítékok az illetékes Hatóságok részére továbbításra kerülnek / kerültek. A kihelyezett kamera nem biztosít élőkép hozzáférést, mert a helyszínen nincs csatlakoztatva a kamerához ilyen eszköz! Csak visszanézés formájában történik meg a kamera rögzített képe, melyet a nyomozó dolgoz fel. A fénykép, illetve videó felvételek készítése és felhasználása, hatóság, illetve bírósági eljárás részeként lesz / lett átadva, mint bizonyítási eszközként. A dokumentált adatokat, a magánnyomozó a törvényben leírtaknak megfelelően tárolja. A tárolt információk megismerésére nincs lehetőségem, csak abban az esetben, ha az adatrögzítő működésével egy időben jelen vagyok az ingatlanomon és személyesen látom az eseményeket." „A kamera nem csatlakozik routerhez, internet elérhetőség nincsen. Csatlakozási lehetőség van a készüléken, de nálunk csak áram felvétel biztosított”.

A Kérelmezett tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Társaság által felszerelt kamera típusa Global CCTV Outdoor Camera with SD card record. A Kérelmezett nyilatkozatában foglaltak szerint „az érintetteket személyes megkeresés formájában tájékoztatta a nyomozó, a […] szám alatti telephelyükön, mind a két félnek […] világosan tudtára lett hozva, amennyiben nem fejezik be az illegális tevékenységüket ezen a telephelyen, akkor minden eszközt felhasználva (fénykép, videó stb) bizonyítást fog nyerni az, hogy pontosan mi folyik az érintett ingatlanon, engedély nélkül továbbra is a tiltó határozat ellenére”. A Kérelmezett csatolta a közte és a Társaság között 2018. február 28-án létrejött meghatalmazás másolatát, mely alapján a Kérelmezett magánnyomozás tevékenység keretein belül többek között azzal bízta meg a Társaságot, hogy „derítse fel az elkövetett szabálytalanságokat, csalás és egyéb bűncselekményre utaló információkat gyűjtse össze, azt kép, hangrögzítő és egyéb eszközzel dokumentálja. A dokumentált információt (adatokat) az adatvédelmi törvényekben leírtak szerint tárolja és azt szükség esetén a hatóság, bíróság részére adja ki. Fenti nyomozás során, közintézményekben, önkormányzatoknál, hatóságoknál nevemben eljárjon a HATÁLYOS JOGSZABÁLYI KERETEK KÖZÖTT.” A Kérelmezett csatolt továbbá több fényképfelvételt, melyek közül a 2019. május 08. 18:43:38-as időbélyegzővel ellátott kameraképen a Kérelmező ingatlana látható. A Kérelmezett megküldte továbbá a „Kamera SD kártya felvevővel” elnevezésű dokumentumot, mely szerint a felszerelt kamera cikkszáma, BD-403V-A. A kamera leírása alapján mozgás esetén 12 f/s, egyebekben 1f/s sebességű felvételeket készít. „A kamera hálózati csatlakoztatást követően folyamatos felvételi üzemmódban van, a funkció a távirányítóval kikapcsolható”. A leírás szerint a távirányító segítségével a felvételek a kamerán visszanézhetőek, az SD kártya eltávolításával pedig a „videó anyag PC-n megtekinthető”. I.3. A Hatóság ezt követően a NAIH/2019/3633/4. iktatószámú végzésében az eljárásba ügyfélként bevonta a Társaságot – melyről értesítette a Kérelmezőt és a Kérelmezettet is - és nyilatkozattételre hívta fel. A Társaság a végzést 2019. június 14-én átvette, azonban a megadott 15 napos határidőn belül nem tett eleget a végzésben foglaltaknak, ezért a Hatóság a NAIH/2019/3633/7. iktatószámú végzésében ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Társaságot és 50.000 Ft. eljárási bírság megfizetésére kötelezte. I.4. A Társaság 2019. szeptember 09-én érkezett levelében kérte az eljárási bírság visszavonását, mivel tájékoztatása szerint a kért nyilatkozatot és dokumentumokat 2019. június 24-én postára adta. Ugyanakkor ezt igazolni nem tudta, mivel sima postai küldeményként és nem ajánlott formában került megküldésre a Hatóság részére. A Társaság leveléhez csatolta a kért nyilatkozatot és dokumentumokat. A Társaság kérelméhez csatoltan megküldte a közte és a Kérelmezett között létrejött, 2017. április 15-én és a 2018. május 28-án kelt meghatalmazásokat. A 2017. április 15-én kelt dokumentum szerint a Kérelmezett meghatalmazta a Társaságot azzal, hogy „keresse fel […]-t (…..szám alatti lakos) a megjelölt ingatlanon és folytasson Mediációt a két fél között, a Megbízás tárgya alapján. Annak sikertelensége esetén folytasson nyomozást a „vállalkozó” vállalkozására (…). Derítse fel az elkövetett szabálytalanságokat, csalás és egyéb bűncselekményre utaló információkat gyűjtse össze, azt kép, hangrögzítő és egyéb eszközzel dokumentálja”. A 2018. május 28-án kelt dokumentum szerint a Kérelmezett meghatalmazza a Társaságot azzal, hogy a szomszédja, azaz a Kérelmező tulajdonát képező ingatlanon „folytatott engedély nélküli tevékenységet, valamint az ott folyamatban lévő munkálatokat és az ezzel járó hangtevékenység érdekében folytasson megfigyelést, azt technikával rögzítse. A dokumentált információt (adatokat) az adatvédelmi törvényekben leírtak szerint tárolja és azt szükség esetén a hatóság, bíróság részére adja ki.” A Társaság csatolta továbbá az általa írt és a Kérelmezőnek, mint természetes személynek lakcímére címzett felszólítását, melyben arról tájékoztatta többek között a Kérelmezőt, hogy amennyiben a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, „úgy a Megbízásom során készült információk, adatok, fényképfelvételek birtokában jogi eljárásokat külön értesítés nélkül megindítjuk”. A dokumentum kelte 2017. április 28. A Társaság csatolta a 2019. június 24-i dátummal ellátott levelét is, melyben nyilatkozott a Hatóság NAIH/2019/3633/4. számú végzésében feltett kérdésekről. A Társaság válasza szerint a „[…] szám alatti ingatlanon egy darab kamera lett felszerelve, a filagória tetőszerkezete alatt, amely a szomszédos ingatlan „szerelő” csarnokát figyelte meg. A kamera általi megfigyelés jelenleg is tart […] úr tudomásával, mivel a kamerák felszerelése előtt arról írásban tájékoztatva lett”. „A kamera felvételeket nem tudom rendelkezésre bocsátani, mivel annak tartalma ki lett mentve adathordozóra. Törvényi feltételek alapján lezárásra került és a Megbízó részére át lett adva. (…) [A Megbízó] figyelme fel lett hívva, hogy annak tartalmát csak a hatóság (előadó) részére lehet átadni”. A Kérelmezett és a Társaság között megbízási szerződés jött létre, mely a Kérelmező és a Kérelmezett közötti "rossz" szomszédi viszony megoldását célozta. „Sikertelen tevékenység esetén, a cég folytasson nyomozást a törvénytelen cselekedetekre és azt hang és videó felvétel rögzítésével, mint bizonyítási eszközt a hatóság részére tegye rendelkezésre”. „A kamera felvételek random szerűen lett alkalmazva, mivel az csak akkor rögzített képet illetve hangot, amikor a kezelője […] a felvételnél jelen volt. Az adatok tárolása memória kártyára került, ami a kamera tartozéka. A kamera egy dobozban volt elhelyezve, amely zárral volt ellátva. Így azt, idegen nem tudta kinyitni. Felvétel készült és 60 napig lett tárolva, majd törlésre vagy hatósági felhasználásra került”. „A kamerához, csak […]-nak van hozzáférése, azt más nem üzemeltette. A kamera belső adatrögzítő, online rendszerrel nincs ellátva, így távolsági adathordozás nem volt. A felvételek, mint bizonyítási eszközként lett elkészítve és annak tárolása a törvényben meghatározottak szerint lett tárolva. Az adatfeldolgozón kívül, más személy (harmadik fél) az adatok megismerése nem volt lehetősége”. „A kamera nem online rendszerű, nem lett csatlakoztatva routerhez. Az adatmentés a belső memória, illetve a kibővített memória kártyára történik”. „A kamera a hazai kereskedelem forgalomban lévő „vadkamera” Hunting Camera 12 mega pixeles, nem online típusú. Az érintett fél (…), a Megbízói 2017. 04. 15.-i meghatalmazás alapján személyesen fel lett keresve, a Meghatalmazás egy példánya át lett adva […] úr részére. Szóban és a Meghatalmazás tartalma alapján, […] úr tájékoztatva lett a nyomozati cselekményekről. Ennek során a figyelme fel lett hívva a kamerás megfigyelésről is. 2018. május 25-óta 23 alkalommal lett adatrögzítés a 7-es pontban említett vadkamerával. A felvételek, random időközönként lett elkészítve vagy a Megbízó értesítése alapján, amikor a Megbízó szerint gyanús cselekmények történtek az ingatlanon. A felvétel készítése után, a memória kártya az adatrögzítőből kivételre került, azt a […] Kft. székhelyén tárolt zárható vaslemez kazettában lett tárolva. A hatóság (Megbízó) kérésére az elkészült felvételek egy adathordozóra (memória kártyára) lett kimentve. Az lezárt egységben lett elhelyezve, ami le lett pecsételve, datálva. Az egység a Megbízó részére át lett adva, hogy a hatóság részére azt biztosítani tudja. Megbízó figyelme fel lett hívva, hogy az egység felnyitása törvénybe (NAIH) ütközik és veszélyezteti a bizonyítási eszköz valós tartalmának jog aspektusát, felhasználását. Telefonos kép és hangfelvétel rögzítése nem történt, csak a fix kamerával lett adat rögzítve. Az elkészült felvételekről másolat nem készült, mert az aggályos lenne a bizonyítás során, valamint plusz adathordozó veszélyforrás. Az elkészült felvételek (adatok) a hatóság (Megbízó) részére át lett adva, abból plusz példány nem készült. Az adathordozók (memória kártyák) törlésre kerültek 60 napon belül”. „A cég (…) a munkáját a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján lett elkészítve.” A Társaság nyilatkozatához csatolta a „Digitális infravörös nyomkövető kamera Felhasználói kézikönyv HC-300M” elnevezésű 16 oldalas dokumentum másolatát. A felhasználói kézikönyv szerint „az MMS funkcióval rendelkező digitális vadász kamera éjjel és nappal is automatikusan működik. Működésbe hozhatja ember vagy állat mozgása, ami a kamera látóterében történik, és ilyenkor automatikusan fényképet (max. 12 Megapixel) vagy 1080 pixel széles videót vagy HD videót készít (WVGA or QVGA). Nappal színes képeket vagy videót tud készíteni, viszont rossz fényviszonyok között csak fekete fehér monokróm képek és videók készíthetők vele. Támogatja a 2G/GSM/MMS/SMTP/SMS szabványokat” (1.1. Általános leírás) A 2.1. pont alapján „Teszt módban a kamera automatikusan energiatakarékos üzemmódba kapcsol, amennyiben 3 percig semmilyen utasítást nem kap. Ebből bármikor újra bekapcsol, ha mozgást érzékel”. A 3.1.2. Videó beállítások menüpont szerint a „Hang” menüpontot ki és be állásba lehet állítani. A 3.1.5. SMTP Menü beállítások szerint „a kamera MMS-el tud a felhasználó mobiljára képeket továbbítani”. A 3.3. SMS parancs kód menüpont szerint a kamera „mms és smtp módban is tud működni”. „A kamera képet készít és a SIM kártya segítségével elküldi a „Capture” üzenetet, miután a *500* parancsot megkapta”. A „*505* paranccsal képet készít és arra a mobil eszközre továbbítja, amiről az SMS-t küldték. A kamera képet készít és a SIM kártya segítségével elküldi a „Start capturing” üzenetet miután az *505* parancsot megkapta. A kamera elküldi a képet mms-es vagy smtp-n, függetlenül attól, hogy a kamera MMS vagy SMTP módban van.” Az I. melléklet szerint a kamera éjszakai üzemmódban 20 méterre lát el, reakció sebessége 1.1 másodperc, a képfelbontása 12/8/5 MP lehet, a videó felbontás 1080P/720P/VGA. A felvétel „Auto”, sms irányításra képes. A Társaság csatolta továbbá a 2019. február 07-én kelt 2019/00092. számú számla másolatát, amely igazolja, hogy a hivatkozott H-300A típusú vadkamerát megvásárolta.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság erre irányuló kérelemre adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel. Az általános adatvédelmi rendelet (148) preambulumbekezdése szerint „Az e rendelet által előírt szabályok betartásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni. E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható. Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre. A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot - kell alkalmazni.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint: „„személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható”. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint: „adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés”. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerint: „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pontja alapján: „az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez”. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján: „A személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”) c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);” Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése értelmében: „Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).” Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.” Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (2) bekezdése alapján: „Az e rendeletben foglalt, adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kiigazítása érdekében, a tagállamok az (1) bekezdés c) és e) pontjának való megfelelés céljából fenntarthatnak vagy bevezethetnek konkrétabb rendelkezéseket, amelyekben pontosabban meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét követelményeket, és amelyekben további intézkedéseket tesznek az adatkezelés jogszerűségének és tisztességességének biztosítására, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzeteket is.” Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése értelmében: „Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.” Az általános adatvédelmi rendelet 26. cikk (1) bekezdése szerint: „Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő felelősségük megosztását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg. A megállapodásban az érintettek számára kapcsolattartót lehet kijelölni.” Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;

c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.” Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2), (5) és (7) bekezdése alapján: „[…] (2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket: a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. […] (5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően; c) személyes adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően; d) a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek; e) a felügyeleti hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása. […] (7) A felügyeleti hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.” Az Infotv. 75/A. § szerint „a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.” Az Infotv. 61. § (1) bekezdés bg) pontja alapján: „Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság bírságot szabhat ki”. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez (…)” A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „E törvény hatálya az egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég vagy gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: vállalkozás) keretében, valamint a személyesen végzett magánnyomozói tevékenységre terjed ki.” Az Szvtv. 1. § (4) bekezdése alapján „e törvény alkalmazásában tervező-szerelő tevékenységnek minősül az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (a továbbiakban: térfelügyeleti rendszer) (…) működésének körében végzett tevékenységet is”. Az Szvtv. 16. § (1) bekezdése szerint „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik (…).” Az Szvtv. 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján „A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében kép- és hangfelvételt a kötelezettséget meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel”. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 1a. pontja szerint „a rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében általános nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését”.

Az Ákr. 9. §-a szerint „e törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.” Az Ákr. 53. (1) bekezdése alapján „aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. (…) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.”

III. Döntés

III.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet fogalom-meghatározásai alapján egy ember arca, képmása, hangja személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő az a természetes személy, aki a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Az adatkezelői minőség megállapításához nem feltétlenül szükséges az, hogy az adatkezelő a személyes adatokat megismerje, azokhoz hozzáférjen, hanem elegendő az is, ha érdemi döntést hoz az adatkezelést illetően. A nyilatkozata szerint a Kérelmezett ugyan nem ismerte meg az elkészült felvételek, fényképek tartalmát, ugyanakkor az adatkezelés célját ő határozta meg és annak eszközeinek meghatározásában is részt vett, hiszen „minden eszközt felhasználva (fénykép, videó stb)” módon kívánt bizonyítékot gyűjteni a Kérelmező által végzett „illegális tevékenységről”. Ezen túlmenően a Kérelmezett nyújtotta be a megkeresett hatóságok részére a Társaságtól kapott, feldolgozott videóés képfelvételeket. Ezért a Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet értelmében adatkezelőnek minősül, aki az adatkezelés célját önállóan, míg az adatkezelés eszközeit – az alábbiak szerint – a Társasággal közösen határozta meg. A Társaság a Kérelmezett meghatalmazásából végezte tevékenységét. Ugyan a Kérelmezett nyilatkozata szerint az adatgyűjtésre nem csak rögzített kamera, hanem mobileszköz felhasználásával is sor került, de ez a rendelkezésre álló dokumentumok, nyilatkozatok alapján nem bizonyított. A Társaság több meghatalmazásban vállalta azt, hogy bizonyítékokat gyűjt a Kérelmezővel szemben és ennek során fénykép- és videófelvételeket készít. Az alkalmazott eszközt – melynek típusa eltér a Kérelmezett által adott nyilatkozatban meghatározottól - a Társaság vásárolta meg, szerelte fel és működtette. A Kérelmezett és a Társaság nyilatkozata a felszerelt kamera típusának és működtetési módjának tekintetében eltér. Az I. pontban foglaltak szerint megállapítható, hogy a kamera típusáról, annak működtetéséről a Társaság döntött, melyet a Kérelmezett és a Társaság között megkötött megállapodások is tartalmaztak. E meghatalmazások - 2017. április, 2018. február, 2018. május 28. - szerint az elkövetett szabálytalanságok, csalás és egyéb bűncselekményre utaló információk rögzítése, összegyűjtése, dokumentálása, annak módjának eldöntése, illetve ezek alapján eljárások kezdeményezése a Társaságra volt bízva. A kamerában található memóriakártya kezelését is a Társaság végezte, a Kérelmezett nyilatkozata alapján „az eszköz SD kártyájához kizárólag a nyomozónak van hozzáférési jogosultsága, annak tartalmát is időközönként ő tölti át a számítógépére”, az elkészült felvételeket „visszanézés” formájában „dolgozza fel” a Társaság. A Társaság nyilatkozata szerint „a felvétel készítése után, a memória kártya az adatrögzítőből kivételre került, azt a […] Kft. székhelyén tárolt zárható vaslemez kazettában lett tárolva. A hatóság (Megbízó) kérésére az elkészült felvételek egy adathordozóra (memória kártyára) lett kimentve.” Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 7. pontja szerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. Az adatkezelés az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás, betekintés, felhasználás, továbbítás, törlés is. A fentiek értelmében az adatkezelés célját ugyan a Kérelmezett határozta meg, ugyanakkor az adatkezelés eszközeit a Társaság választotta ki. A Társaság a Kérelmezett megkeresésére elvállalta a Kérelmező ingatlanának megfigyelését, bizonyítékok gyűjtését, ennek keretein belül a rögzítést végző kamerát a Társaság szerelte fel, üzemeltette, illetve a rögzített személyes adatokon a Társaság önállóan végzett műveleteket – a felvételek megtekintése, azok közül a Kérelmező által végzett tevékenységet tartalmazók adathordozóra történő másolása -, amelyek adatkezelésnek minősülnek. A Társaság vállalta a kamerázás szakmailag megfelelő kivitelezését a „jogszabályok” keretei között, mindezt olyan cégként, amely „megbízható, jogszerű és szakszerű tevékenységet” végez. A Társaság önállóan döntött arról, hogy az elkészített felvételekkel milyen tevékenységeket végez, a Kérelmezett nem szabta meg a folyamatokat és az adatkezelés feltételeit sem, erre vonatkozóan nem adott utasításokat. Ezért a Társaság a kifogásolt adatkezelés tekintetében adatkezelőnek minősül. Gyakori eset, hogy valamely adatkezelő másokkal együtt hozza meg az adatkezelést érintő érdemi döntéseket, ebben az esetben az adatkezelők ún. közös adatkezelők lesznek. Ekkor az adatkezelőknek megállapodást kell kötniük egymással, amelyben meg kell határozni, hogy milyen módon teljesítik az általános adatvédelmi rendelet szerinti kötelezettségeket. A Kötelezettek között létrejött, a Társaság fejléces papírján elkészített „meghatalmazások” erre utalóan csak azt a követelményt tartalmazták, hogy a dokumentált információt (adatokat) a Társaságnak „az adatvédelmi törvényekben leírtak” szerint kell tárolnia. A fentiek értelmében a Kérelmezett határozta meg az adatkezelés célját – a szomszéd ingatlanon zajló tevékenység megfigyelését - és részt vett az eszköz meghatározásában is, amikor a Kérelmező megfigyelésére „minden eszközt felhasználva (fénykép, videó stb)” utasította a Társaságot. A Társaság ugyanakkor az adatkezelés eszközét és módját választotta ki - ahogyan ezt a Hatóságnak is megküldött nyilatkozata és az ahhoz csatolt „Digitális infravörös nyomkövető kamera Felhasználói kézikönyv HC-300M” dokumentum másolata is tanúsítja -, amikor eldöntötte a használni kívánt kamera típusát és a bizonyítékok rögzítésének módját. Ezen túlmenően a Társaság tárolta a memóriakártyákat, dolgozta fel az elkészített felvételeket, válogatta ki azokat, amelyeket a későbbiekben felhasználtak, másolta azokat adathordozóra és adta át lepecsételt „egységben” a Kérelmezettnek, hogy juttassa el a megfelelő hatóságok, szervek részére, ezt követően az elkészült és fel nem használt felvételeket 60 nap után törölte. A Hatóság ezért megállapította, hogy a Kérelmezett és a Társaság közös adatkezelőnek minősül. Amennyiben több adatkezelő vesz részt az adatkezelésben, nem jelenti azt, hogy a felelősségük egyetemleges vagy egyenlő arányú lenne. Természetes személy adatkezelő esetén a Hatóságnak mérlegelnie kell az általános adatvédelmi rendelet (148) preambulumbekezdésében foglaltakat, valamint a 83. cikk (2) bekezdése alapján vizsgálnia kell többek között az adatkezelő felelősségének mértékét, valamint az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezőket. Mivel a Kérelmezett és a Társaság az adatkezelés eltérő szakaszaiban és különböző mértékben vehetnek részt, a felelősségük mértékét a jelen ügyre jellemző valamennyi releváns körülmény figyelembevételével kell értékelni. III. 2. A felvételek készítésének jogalapja, a jogszerű adatkezelés elve III.2.1. A Kérelmezett tevékenysége A Kérelmező bejelentésében, valamint a Kötelezettek által megküldött nyilatkozatokban, dokumentumokban foglaltak alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett célja a Társaság közreműködésével a Kérelmező ingatlanán folyó, általa illegálisnak tekintett tevékenység megfigyelése, dokumentálása volt kép- és hangrögzítő eszközökkel (mely tevékenység jelenleg is zajlik), annak érdekében, hogy a begyűjtött kép- és hanganyagot a Kérelmezett a Kérelmezővel szemben felhasználja hatóságok és más szervek előtt. Erre a Kérelmezett első alkalommal a 2017. április 15-én kelt meghatalmazásban kérte fel a Társaságot, a következők szerint: „folytasson nyomozást a „vállalkozó” vállalkozására (…), információkat gyűjtse össze, azt kép, hangrögzítő és egyéb eszközzel dokumentálja”. Ezt a szándékát a Kérelmezett a 2018. február 28-án és a 2018. május 28-án kelt újabb meghatalmazásokban megerősítette, valamint a Hatóságnak küldött levelében a Kérelmezett arról nyilatkozott, hogy „a többi kép és videó felvétel mobil eszköz használatával készül nyomozó által”. A Kérelmezett arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a megfigyelésre, nyomozásra „illegális tevékenység tovább folytatása ügyében” kerül sor. A Kérelmezett nyilatkozatának 8. pontja szerint „az érintettek” tájékoztatva lettek arról, hogy magánnyomozó folytat nyomozást velük szemben és ha „nem fejezik be az illegális tevékenységüket ezen a telephelyen, akkor minden eszközt felhasználva (fénykép, videó stb) bizonyítást fog nyerni az, hogy pontosan mi folyik az érintett ingatlanon”. A nyilatkozatok, illetve a Hatóság rendelkezésére álló dokumentumok, fényképek alapján a Kérelmezett a Kérelmező tevékenységét, annak általa illegálisnak tartott voltát saját eszközeivel, a Társaság közreműködésével, egyfajta hatósági jogkört kvázi magáénak tekintve igyekezett alátámasztani. A Hatóság végzéseiben a Kötelezetteket nyilatkoztatta arról, hogy milyen jogalappal készítenek felvételeket a Kérelmezőről, azonban egyikük sem tudott olyan jogalapot megjelölni, amely megfelelne az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. A Kérelmezett a Társaság útján tájékoztatta és felhívta a Kérelmező figyelmét arra, hogy amennyiben a telephelyen folytatott tevékenységet nem fejezi be, akkor „minden eszközt felhasználva” fog bizonyítékot gyűjteni, de ez nem jelenti azt, hogy a Kérelmező hozzájárult volna személyes adatai kezeléséhez és a Társaság által megjelölt Szvtv. sem teszi lehetővé magánnyomozók számára a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokkal ellentétes adatkezelést. Az adatkezelésre nem jelent megfelelő jogalapot az sem, hogy a Kérelmezett különböző hatóságok előtti eljárásokban használta fel az elkészített kép- és hangfelvételeket, melyeknek listáját a Kérelmező is mellékelte. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint a személyes adatok gyűjtése csak jogszerű célból történhet, azok nem kezelhetőek ezzel a céllal össze nem egyeztethető módon.

A Kérelmezett a Kérelmezővel szemben több hatóság és más szerv előtt is eljárást kezdeményezett, melyekhez ugyan bizonyítékul kívánta felhasználni az elkészült felvételeket, azonban a megfigyelést folyamatosan és szisztematikusan végezte, amikor a Társaság nyilatkozata szerint – melyet egyébként semmivel nem támasztott alá – több, mint húsz alkalommal készített felvételeket 2018. május 25. és 2019. júniusa között -, azaz nem vette figyelembe a szükségesség és arányosság követelményét a cél elérése érdekében. A Kérelmezett olyan jogkört vont magához, amellyel jogszabályi (törvényi) felhatalmazás és garanciák alapján hatóságok vannak felruházva. Az egyes eljárások kezdeményezését követően is azzal a céllal tovább folytatta a megfigyelési tevékenységet a Társaság közreműködésével, hogy ő gyűjtsön bizonyítékokat a „hatóságok megbízásából”, amivel túlterjeszkedett a részére, mint állampolgár részére biztosított jogszerű lehetőségeken. A Kérelmezett hivatkozása szerint tehát a felvételek készítésére azért volt szükség, hogy be tudja bizonyítani a szomszédos ingatlanon a Kérelmező által folytatott illegális tevékenységet. A Hatóság álláspontja szerint adott esetben indokolt lehet valamilyen eljárás kezdeményezéséhez vagy feljelentés megtételéhez a bejelentő állításainak igazolására fénykép vagy videofelvételek készítése a jogellenesnek tartott állapotról, magatartásról. Az ilyen felvételek készítése sok esetben alkalmas lehet arra, hogy akár mások, akár a cselekményt kifejtő személy magánszféráját sértsék. A felvételek készítése során adatkezelés történik, melynek meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet szabályainak. Ennek megfelelően az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében szabályozott jogalapok egyikének fenn kell állnia, hogy az adatkezelés jogszerű legyen. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint az adatkezeléshez megfelelő jogalap lehet az érintett hozzájárulása is, amely a korábbiakban kifejtettek szerint jelen esetben nem állapítható meg, hiszen attól, hogy a Kötelezettek tájékoztatták a Kérelmezőt arról, hogy felvételeket készítenek róla, ez nem tette jogszerűvé a megfigyelést, illetve nem jelentette a Kérelmező hozzájárulását sem. A jogos érdek, mint jogalap esetében a felek érdekeinek felmérése mellett vizsgálni kell, hogy az adatkezelés szükséges-e, alkalmas-e, arányos-e, van-e olyan egyéb mód, amely nem jár adatkezeléssel, illetve kisebb beavatkozással jár az érintett magánszférájába, ami az adattakarékosság alapelvi követelményeiből is következik. A jogos érdek meghatározása során több konjunktív feltételnek kell teljesülnie: valósnak, fennállónak, megalapozottnak, egyértelműnek és törvényesnek kell lennie. Az adatkezelők nem igazolták, hogy ezzel összefüggésben érdekmérlegelési tesztet végeztek volna, illetve az eljárás során beszerzett nyilatkozatok, dokumentumok sem támasztották alá, hogy miért volt szükség több mint két évig tartó megfigyelésre, a szomszéd ingatlan tulajdonosainak magánszféráját azt meghaladóan sértő kamerás megfigyelés folytatására, hogy az érintett jogsértő tevékenység miatti bejelentésüket, feljelentésüket megtették. Ugyan a Kérelmezett korábban a Hatósághoz fordult amiatt, hogy a Kérelmező is kamerás megfigyelést folytat az ingatlanon, azonban a Hatóság a NAIH/2019/3582. számon folyó vizsgálati eljárásban a Kérelmezett bejelentését kivizsgálva megállapította, hogy a vizsgálati eljárásban becsatolt dokumentumok, nyilatkozatok alapján a Kérelmező a jogszabályoknak megfelelően állította be a kamerát és így adatkezelése háztartási adatkezelésnek minősül. Ez a tény nem lehet oka annak, hogy a Kérelmezett „megtorlásként” szükségtelen mértékben kamerás megfigyelést alkalmazzon a Kérelmezővel szemben. Tekintettel arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, ezért a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt jogszerű adatkezelés elvét. III.2.2. A Társaság tevékenysége A Kötelezettek a vizsgált kamera üzemeltetésével a szomszédos ingatlanon tartózkodó személyeket, közöttük a Kérelmezőt folyamatos kontroll, illetve totális megfigyelés alatt tarthatták a fentiek alapján megfelelő jogalap nélkül. Ugyan a Kötelezettek között létrejött, jelen vizsgálat tárgyát képező, 2018. május 25-ét követő időszakban hatályban lévő meghatalmazások leszögezték, hogy a megfigyelésre „az adatvédelmi törvényekben leírtak szerint”, illetve a „hatályos jogszabályi keretek között” kerülhetett sor, ugyanakkor e tevékenység végzésére semmiféle jogszabály, még a hivatkozott Szvtv. sem ad felhatalmazást sem a Kérelmezett, sem a Társaság számára. Az Szvtv. 16. §-a kimondja, hogy a magánnyomozó tevékenysége végzése során nem rendelkezik hatósági jogkörrel és a 34. §-a szerint a magánnyomozó kép- és hangfelvételt csak a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel. A magánnyomozó (a Társaság) által végzett tevékenység nem feleltethető meg a „nyomozás” Be.ben meghatározott fogalmi elemeinek, illetve a magányomozó nem rendelkezik sem az Rtv.-ben, sem a Be.-ben felsorolt nyomozati jogkörrel. Nyomozást nyomozóhatóság végezhet, míg a magánnyomozó által végzett tevékenység nem hatóság által végzett tevékenység, annak során jogszerűen nem használhatóak azok az eszközök, amelyek a nyomozóhatóság rendelkezésére állnak jogszabályban szabályozott keretek között. Az Ákr. a közigazgatási hatóságok feladatává teszi a hatáskörükbe tartozó ügyben való eljárást, illetve a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékok gyűjtését is, amely szintén nem teszi lehetővé, hogy az egyes eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok feladatát olyan személy vegye át, aki nem rendelkezik felhatalmazással az eljárásra. Jelen esetben a Kérelmezőről és édesapjáról, mint természetes személyekről, magántulajdonban lévő területre irányuló kamerával készített felvételeket a Kérelmezett megbízásából a Társaság. A Kötelezettek között létrejött megbízási szerződések, megállapodások alapján a Kérelmezett bizonyítékok gyűjtésével bízta meg a Társaságot, amely ezt követően meghatározta a megfigyelés módját - mikor legyen bekapcsolva a kamera -, annak eszközét - milyen típusú kamerát használjanak a megfigyeléshez -, valamint az elkészült felvételeket tartalmazó memóriakártyát is a Társaság kezelte, az azon található felvételeket megtekintette, megvágta, átmásolta adathordozóra, a másolatokat átadta a Kérelmezett részére, hogy felhasználja hatóságok és más szervek előtti eljárások megindítására, majd az eredeti felvételeket 60 nap elteltével törölte. Mindez nem feleltethető meg a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak, a Hatóság megállapította, hogy a Társaság által végzett adatkezelésére megfelelő jogalap nélkül került sor. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabályok – elsődlegesen az általános adatvédelmi rendelet – nem teszi lehetővé, hogy magánszemély saját maga, vagy más közreműködésével szisztematikusan, több éven keresztül kép- és hangrögzítő eszközt használva megfigyeljen más magánterületének minősülő területet, ott tartózkodó, tevékenykedő magánszemélyeket, valamint azt sem, hogy magánnyomozó más magánterületére irányulóan készítsen természetes személyről felvételeket azok hozzájárulása nélkül, ezért a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a jogszerű adatkezelés elvével. Tekintettel tehát arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, ezért a Hatóság megállapította, hogy a Társaság megsértette az Szvtv. 34. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt jogszerű adatkezelés elvét. III.3. A Kötelezettek által kezelt adatok köre, adattakarékosság elve A Kérelmezett 2017-től kezdődően adott meghatalmazást a Társaságnak arra, hogy figyelje meg a Kérelmező tevékenységét és gyűjtsön adatokat, készítsen kép- és videófelvételeket. A Kérelmező által benyújtottak szerint ezek felhasználására legalább kilenc esetben sor is került, melyek alátámasztására ügyszámok is csatolásra kerültek. Ezek közé tartozik a 2019. március 07-én felvett Jegyzőkönyv is, melynek során több videó- és fényképfelvételt ismertettek a Kérelmezővel, melyek egy részén a Kérelmező és édesapja tevékenysége volt látható. A Kérelmezett nyilatkozata szerint is a felszerelt kamera a Kérelmező telephelyének egyik műhely bejáratát tartja megfigyelés alatt. Ezen túlmenően a Társaság 2019. szeptember 09-én a Hatósághoz érkezett nyilatkozata szerint „a kamera általi megfigyelés jelenleg is tart […] úr tudomásával”. A Társaság tájékoztatása szerint 2018. május 25. óta 23 alkalommal került sor adatrögzítésre a vadkamerával. Ezen túlmenően a megküldött Felhasználói kézikönyv alapján a kamera alapműködése éppen azon alapul, hogy emberi beavatkozás nélkül automatikusan bekapcsol, ha a látóterében mozgást érzékel, a felvétel módja „Auto”, azaz bekapcsolt állapotban hagyva emberi beavatkozás nélkül rögzíteni képes a látóterében zajló eseményeket. A nappali fényviszonyok között készített videófelvételek minősége egészen HD-ig terjedhet, ráadásul a kamera hangfelvételek készítésére is alkalmas (ez kikapcsolható funkciója). A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett utasítására a Társaság által felszerelt kamera olyan kép- és videofelvételeket rögzített, melyek kezelésére a korábbiakban kifejtettek alapján a Kérelmezettnek a Kérelmezővel szembeni panaszai miatti eljárások indításával összefüggésben nem volt igazolt jogalapja, illetve ezen bizonyítékok begyűjtésére a Társaság nem volt feljogosítva. Ezen túlmenően a Kötelezettek annak reményében készítettek felvételeket, hogy azokon a Kérelmező olyan tevékenységét rögzítik, amelyek alapján a későbbiekben eljárást indíthatnak vele szemben, azaz a felvétel készítés célja egy jövőbeli bizonytalan esemény volt. A folyamatos megfigyelés jelen esetben tehát nem volt szükséges és nem volt arányos, figyelembe véve a III.2. és III.3. pontban kifejtetteket is arra vonatkozóan, hogy egy hatósági eljárás megindításához nem szükséges olyan mértékű adatkezelés, mint amelyet a Kötelezettek végeztek évek óta. Ennek megfelelően a Kötelezettek készletezőnek minősülő adatkezelésük során megsértették az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt célhoz kötöttség és adattakarékosság elvét is, amikor nyomozati jogkör és jogszabályi felhatalmazás hiányában, sőt a Társaság az Szvtv. személyes adatok védelmére vonatkozó előírásai ellenére a Kérelmező személyes adatainak kezelését végezte, valamint a Kötelezettek által kezelt adatok köre nem is korlátozódott a szükségesre, hiszen az egyes eljárások megindítását követően folytatták a cselekményt, valamint esetleges további eljárások megindításához gyűjtötték a felvételeket. III. 5. A Társaság igazolási kérelmének elbírálása A Társaság 2019. szeptember 09-én beérkezett levelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Hatóság felhívásának 2019. június 24-én eleget tett, azonban a levelet a postán nem ajánlott és/vagy tértivevényes formában adta fel, ezért a megtörténtét bizonyítani nem tudja. Ugyanakkor a Hatóság részére megküldte a kért dokumentumot, nyilatkozatot, illetve csatolta a 2019. június 24-i dátummal ellátott nyilatkozatot is. Ezért a Hatóság az Ákr. 54. §-a alapján úgy döntött, hogy az igazolási kérelemben foglaltaknak helyt ad és az eljárási bírságot kiszabó végzését visszavonja.

III. 6. Alkalmazott szankció és indokolása: III.6.1. Bírság A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Társasággal szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése, az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges. E körben mindenekelőtt a Társaság által végzett tevékenységre vonatkozó alapvető, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése és az adatkezelés tisztességtelen volta miatt tartotta szükségesnek a bírságszankció alkalmazását annak ellenére, hogy a Társasággal szemben korábban még nem került adatvédelmi jogsértés megállapításra. A Hatóság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a Társaság által elkövetett jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősülnek. A Hatóság a bírság kiszabása során az alábbi tényezőket tekintette a bírság kiszabására is kiható módon relevánsnak és azokat az alábbiak szerint vette figyelembe.

A Hatóság súlyosító tényezőként vette figyelembe, hogy a Társaság által végzett megfigyelés súlyosan sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, melyekkel a Társaságnak tisztában kell lennie, ennek ellenére az Szvtv. és az általános adatvédelmi rendelet szabályait is megszegve járt el és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások ezt a tevékenységet az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását megelőzően sem tették lehetővé, amely megalapozza a jogsértés szándékos jellegét is; az adatkezelés több alapvető adatvédelmi követelményt is sért; az adatkezelés 2018. május 25-től folyamatosan tart és annak körülményeit az általános adatvédelmi rendelet alkalmazandóvá válása ellenére sem vizsgálták felül annak körülményeit és jelenleg is folyamatban van; a Társaság azt a látszatot keltette, hogy szakmailag valamennyi előírást betartva jár el; az elkészült felvételeket a Társaság kezelte, azokat a Társaság tekintette meg, tárolta és másolta át olyan formában, hogy azok a Kérelmező által megindítani kívánt (hatósági) eljárások kezdeményezésére alkalmasak legyenek. A Hatóság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a megfigyelt ingatlanon a Kérelmező és családtagja nem életvitelszerűen tartózkodik, az a [..] Kft. telephelyeként működik, ezért a megfigyelés nem járt olyan mértékben a Kérelmező és családtagja magánszférájának sérelmével, mintha egy állandó tartózkodási helyül szolgáló lakóingatlant figyelt volna meg a Társaság; továbbá – noha az adatvédelmi bírság helyett figyelmeztetés alkalmazására nem látott alapot –, azt a tényt, hogy a Társaság elmarasztalására sem az Infotv., sem az általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt még nem került sor. Ezzel kapcsolatban szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy mivel a jogszerű magatartás folytatása minden jogalkalmazóval szembeni alapvető elvárás, önmagában az a tény, hogy jogszerűtlenség elkövetését valakivel szemben még nem állapította meg a Hatóság, nem ad alapot enyhítő körülménykénti értékelésre.

A Társaság 2018. évi konszolidált beszámolója szerinti saját bevételeinek összege 40 millió forint volt, így a kiszabott adatvédelmi bírság nem lépi túl a kiszabható bírság maximumát. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdésében szereplő, de a tervezetben kifejezetten nem nevesített szempontokat a Hatóság áttekintette, de ezeket nem tartotta relevánsnak az ügyben. III.6.2. Figyelmeztetés A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet (148) preambulumbekezdése, a 83. cikk (2) bekezdése, az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. A Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett adatkezelése az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltakba ütközik. A Kötelezettek közös adatkezelőnek minősülnek, azonban a Kérelmezett felelőssége az adatkezelés vonatkozásában kisebb, mivel nem ő határozta meg az adatkezelés azaz a felvételek készítésének – technikai részleteit, szakmaiságát. Ezért a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett vonatkozásában a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés arányos és visszatartó erejű szankció, ezért a bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazott.

IV. Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az Ákr. 50. § (5) bekezdése szerint „az ügyintézési határidőbe nem számít be – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama”. A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * Az Ákr. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6)

bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kötelezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. október 22. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár