Столичный суд, дело № K.700295/2026/1: арест носителей с незаконно обработанными персональными данными

Ügyszám: NAIH-*****/2025. Tárgy: végrehajtás elrendelése és ....... zár alá vétel Hiv. szám: ............... bü.

VÉGZÉS

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a I. rendű felperes (székhely: ...........), valamint a II. rendű felperes1 (székhely:..............) mindkét szervezetre vonatkozó megállapítás esetében jelen végzés a Kötelezettek elnevezést használja – adatkezelését érintő fenti számú adatvédelmi hatósági eljárásban a 2018.

december 28. napján kelt, NAIH/......./H. számú jogerős határozatának (a továbbiakban:

Határozat) rendelkező része 1. pontjában foglalt kötelezettségeknek a II. rendű felperes tekintetében való végrehajtását elrendeli és a végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, végrehajtása és a végrehajtás módjának megvizsgálása érdekében zár alá veszi a ... Iroda Nyomozó Főosztály Vagyonvédelmi Osztálya (a továbbiakban: ..) birtokában lévő, a ...2. bü. számú „Összesített bűnjeljegyzékben” felsorolt bűnjelek közül a ...3. tételszám alatt kezelt bűnjeleket ...47. tételig lezárva.

A Hatóság a zár alá vett dolgok megőrzéséről az .. cím6. szám alatti bűnjelkamrájában való őrzéssel gondoskodik.

E végzés a közlés napján véglegessé válik, vele szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A bíróság egyszerűsített perben jár el, amelyet tárgyaláson kívül bírál el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16.) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap az alábbi linkről érhető el: (…)

INDOKOLÁS

I. Tényállás, előzmények

(1) A Hatóság a Kötelezettek által folytatott adatkezelések miatt 2016. december 5. napján az akkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (4) bekezdése alapján hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított.

(2) A Hatóság az eljárás során a 2016. december 7. napján kelt, NAIH/***/3/H. számú végzésével lefoglalta a II. rendű felperes minden olyan iratát és elektronikus adathordozóját, amely személyes, illetve különleges személyes adatokat tartalmaz.

(3) A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárást lezáró, 2018. december 28. napján kelt, NAIH/**/34/H. számú határozatában megállapította, hogy a Kötelezettek jogellenes adatkezelési tevékenységet folytattak, mert a Határozat indokolásában kifejtettek szerint az előzetes tájékoztatási kötelezettségüket, a célhoz kötött adatkezelés elvét, a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit is megszegték és jogalap nélküli adatkezelést is végeztek.

(4) A Hatóság a Kötelezettek további jogellenes adatkezelését megtiltotta, és felszólította őket arra, hogy annak a Határozat közlésétől számított 30 napon belül az alábbi módon tegyenek eleget:

a) az előzetes tájékoztatási kötelezettségük megsértése miatt az adatkezelési tájékoztatási gyakorlatukat a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítsák úgy, hogy a jövőben adjanak megfelelő tájékoztatást az adatgyűjtés és adatkezelés céljairól, az adatkezelő személyéről, valamint az adatkezelés további körülményeiről az adatalanyok részére személyes adataik felvételekor, a hozzájáruló nyilatkozatokon és a formanyomtatványokon, b) tájékoztassák a munkatársaikat, a szolgáltatásaikat igénybe vevőket, a híveiket arról, hogy hogyan módosult az adatkezelés, és kérjék az összes érintett adatkezelési hozzájárulását, illetve hozzájárulásának megerősítését úgy, hogy a módosított adatkezelési tájékoztatás szövegét előzetesen mutassák be a Hatóságnak, c) meg nem erősített célonkénti adatkezelési hozzájárulás hiányában gondoskodjanak az érintett adatainak dokumentált törléséről, d) a munkatársnak, munkatársi megbízásra jelentkezőnek és hívőnek sem minősülő harmadik személyekről megfelelő cél és jogalap hiányában gyűjtött személyes adatokat az adatok felismerhetetlenségének biztosításával töröljék vagy semmisítsék meg, e) a jövőre nézve szüntessék meg a harmadik személyekre vonatkozó adatgyűjtési gyakorlatot, f) a IV.4.7. pont alapján gondoskodjanak a külföldre történő adattovábbítás megszüntetéséről, illetve tegyenek eleget az adatbiztonsági elvárásoknak a személyes adatok külföldre történő továbbítása tekintetében.

(5) A Határozatban a Hatóság felhívta a Kötelezettek figyelmét arra, hogy az Infotv. 61. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártáig, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság jogerős döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

(6) A Határozatot a Kötelezettek 2019. január 22. napján vették át.

(7) A Kötelezettek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Fővárosi Törvényszék előtt, azonban a keresetet a Fővárosi Törvényszék a 2020. március 11. napján kelt, 103.K.700.137/2019/49. számú ítéletében elutasította.

(8) Ezt követően a Kötelezettek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Kúria előtt. A Kúria a 2020. szeptember 7. napján kelt, Kf.VI.39.029/2020/14. számú ítéletében a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.137/2019/49. számú ítéletét részben megváltoztatta, továbbá a Hatóság Határozatából a klinikai pszichológiai igazságügyi szakpszichológus szakértői véleménye ismertetését mellőzni rendelte el, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

(9) A Kötelezettek 2020. november 11. napján kelt és a Hatóságnál 2020. november 13. napján érkeztetett levelükben tájékoztatást nyújtottak a Határozat által megállapított kötelezettségek végrehajtása érdekében tett intézkedéseikről.

(10) A Hatóság a fentiek szerint a hatósági eljárást a Határozattal befejezte, és az annak során tapasztaltak kapcsán a 2018. december 28. napján kelt, NAIH/**/35/H. számú átiratában feljelentést tett az ..-nél különféle bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.

(11) A Hatóság a 2019. január 10. napján kelt, NAIH/*/2/H. számú végzésével a korábban a II. rendű felperestól a 2016. december 7. napján kelt, NAIH/***/3/H. számú végzéssel lefoglalt és a Hatóság őrizetében lévő papír és elektronikus adathordozók, illetve adatállományok lefoglalását megszüntette, és az általa tett, 2018. december 28. napján kelt, NAIH/**/35/H. számú feljelentés elintézéséig a megőrzésről rendelkezett.

(12) A Hatóság feljelentése nyomán az .. a 2019. január 15. napján kelt, ...1. bü. számú határozatában lefoglalta a Hatóság NAIH/***/3/H. számú végzésével lefoglalt, a Hatóság őrizetében lévő papír, valamint elektronikus adathordozókat, illetve adatállományokat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 219. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezeléssel elkövetett személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt a Kötelezettekkel és a Központi Szervezet (a továbbiakban: Központi Szervezet) szemben folytatott büntetőeljárásban. A lefoglalt dolgok megőrzéséről az .. gondoskodott.

(13) Az .. a 2025. július 17. napján kelt – a Hatóságnál NAIH-..3-2/2025. számon iktatott levelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Hatóság feljelentése nyomán, a Kötelezettekkel és a Központi Szervezettel szemben folytatott eljárást megszüntette a 2025. július 16. napján hozott határozatával a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján, mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.

(14) Az .. megküldte a Hatóságnak mint érdekeltnek az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot, mellyel szemben a Hatóság panasszal élt 2025. július 23. napján. A Hatóság panaszát a Fővárosi Főügyészség 2025. szeptember 5. napján elutasította. Ezzel az .. eljárást megszüntető határozata jogerőssé vált.

(15) Az .. a 2025. július 17. napján kelt levelében tájékoztatást adott arról is, hogy a büntetőeljárás során több, a Kötelezettek és a Központi Szervezet birtokában lévő iratot foglalt le. A II. rendű felperes vonatkozásában a Hatóságtól a 2019. január 15. napján kelt, ...1. bü. számú határozatában a Hatóság NAIH/***/3/H. számú végzésével lefoglalt, korábban a Hatóság őrizetében lévő papír, valamint elektronikus adathordozókat, illetve adatállományokat. E kényszerintézkedés keretében az .. összességében ...5 dossziényi iratot foglalt le, amely - 202 db PC dossziét, - 11920 db CF dossziét, - 3 egyéb dossziét tartalmazott.

(16) Mindez megközelítőleg 600.000 lapszámot tett ki, illetve ezen felül további 10 darab, kb. 2 Tb össztárkapacitású számítástechnikai adathordozó is lefoglalásra került.

(17) Az .. tájékoztatása szerint a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a Be. 320. § (1) bekezdés c) pontja alapján a lefoglalt bűnjelek vonatkozásában a lefoglalást meg kell szüntetni és a lefoglalt dolgokat a Be. 321. § (1) bekezdése miatt a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetéskori tulajdonosának, így a Kötelezettek, tehát a II. rendű felperes részére is ki kellene adni a hivatkozott jogszabály alapján. Az .. álláspontja szerint ezen intézkedés érintené az adatvédelmi jogsértéssel érintett adathordozók körét.

(18) Ez alapján az .. a Be. 320. § (6) bekezdésére figyelemmel, a Be. 111. § alapján szignalizációs intézkedésként felhívta a Hatóságot arra, hogy az adatvédelmi jogsértésekkel érintett elektronikus- és papíralapú adathordozók kapcsán esetlegesen szükséges intézkedések foganatosítását fontolja meg és amennyiben a Hatóság a dolgok lefoglalását elrendeli, úgy azok a Be. 320. § (8) bekezdése alapján a Hatóság részére kerülnek kiadásra a Kötelezettek helyett.

(19) A Hatóság a NAIH-..3-3/2025. számú levelében kérte az ..-től a bűnjeljegyzék megküldését, továbbá kérte azt is, hogy lehetőség szerint az adott esetben zár alá veendő dolgok az .. bűnjelkamrájában kerüljenek megőrzésre.

(20) A Hatóság NAIH-..3-3/2025. számú levelére az .. megküldte az eljárásában jelenleg kényszerintézkedéssel érintett tárgyak felsorolását tartalmazó ...2.bü. számú összesített bűnjeljegyzéket, és tájékoztatást adott arról, hogy a zár alá veendő dolgok megőrzésére az .. cím6. szám alatti bűnjelkamrájában van lehetőség.

(21) A bűnjeljegyzékben felsorolt tételek tartalmazzák a Központi Szervezet és a II. rendű felperes érdekeltségi körébe tartozó, és a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárása során megállapított jogellenes adatkezelésével érintett papír, valamint elektronikus adatait (adathordozóit) érintő bűnjeleket. Az .. tájékoztatása szerint a jogellenes adatkezeléssel érintett papír, illetve elektronikus adatok kapcsán megállapítható, hogy zömmel annak vagyoni érdekeltje a Központi Szervezet és a II. rendű felperes, azonban egyes esetekben vagyoni érdekeltként a Központi Szervezetben tevékenykedő azon munkavállalók is érintettek, akik a saját tulajdonú számítástechnikai eszközükön végezték az adatkezelési műveleteket.

(22) A II. rendű felperest érintő bűnjelek, zár alá veendő dolgok az .. összesített bűnjeljegyzékében felsorolt bűnjelek közül a ...3. tételszám alatt kezelt bűnjelekként vannak megjelölve, ...6. tételig lezárva.

(23) Az .. tájékoztatta továbbá a Hatóságot arról, hogy az összesített bűnjeljegyzék (...3.) utolsó, 12138. sorszám alatt szereplő tétele nem közvetlenül a szcientológia szervezetek jogellenes adatkezeléséhez kötődik, hanem a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásához, ezért annak tekintetében a lefoglalás megszüntetése nem osztja a további tárgyak sorsát, arról a nyomozó hatóság önálló döntés keretében fog rendelkezni.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

(24) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 131. § (1) bekezdése alapján: „E törvény rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(25) Az Ákr. 132. §-a értelmében, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. Az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a hatóság fellebbezéssel nem támadható döntése végleges, ha azt a hatóság már – az Ákr.-ben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

(26) Az Ákr. 133. § (1)-(2) bekezdése szerint a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.

(27) Az Ákr. 134. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.

(28) Az Infotv. 61. § (6) bekezdése értelmében a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg (29) Az Infotv. 61. § (7) bekezdése szerint a Hatóság döntésének végrehajtását a döntésben foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a Hatóság foganatosítja. A Hatóság végleges, illetve közigazgatási per esetén a közigazgatási bíróság által jogerősen elbírált döntésében megállapított jogellenes adatkezeléssel érintett adatok – a bíróság, ügyészség vagy a más hatóság eltérő rendelkezése hiányában – nem törölhetők és nem semmisíthetők meg az ezen adatokat érintő büntetőeljárás vagy más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig, továbbá más hatósági, illetve bírósági eljárás esetén ennek kezdő időpontjától a végleges, illetve jogerős befejezéséig.

(30) Az Ákr. 98. §-a alapján: „E törvény hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(31) Az Ákr. 99. §-a értelmében: „A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.”

(32) Az Ákr. 108. §-a szerint: „(1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel). Nem vehető zár alá olyan dolog, amely a birtokosának élete, egészsége fenntartásához, illetve az életfeltételei fenntartásához egyébként nélkülözhetetlen jövedeleI. rendű felperesrzéséhez szükséges. Az ilyen dolgot a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki azt rendeltetésszerűen használhatja.

(2) A zár alá vétel érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem kötelezhető a dolog átadására az, aki – a megtagadási okkal összefüggésben – a tanúvallomást megtagadhatja, vagy aki a védett adat tekintetében nem kapott felmentést a titoktartás alól.

(3) Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a zár alá vételt a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújtja.

(4) A zár alá vétel foganatosítására a szemle szabályai irányadóak azzal, hogy a szemletárgy birtokosa alatt a zár alá vett dolog birtokosát kell érteni. A zár alá vételre és a lefoglalásra egyebekben a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait megfelelően kell alkalmazni.”

(33) Az Ákr. 109. §-a a zár alá vételről úgy rendelkezik, hogy „(1) A zár alá vételt a hatóság megszünteti, ha a) az elrendelésének oka megszűnt, b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy c) az ügy érdemében döntést hozott.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.

(3) Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot zár alá vették, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki.

(4) Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (a továbbiakban: törvényes kamat) növelt összeget kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.”

(34) Az Ákr 110. §-a alapján: „(1) A zár alá vett dolgot – a romlandó dolgok kivételével nem lehet előzetesen értékesíteni.

(2) Ha a hatóság felhívását követő három hónapon belül a dolog kiadása iránt nem jelentettek be jogos igényt, a zár alá vett dolog értékesíthető.

(3) A zár alá vett dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog helyébe lép.

(4) Ha a zár alá vett dolog értéktelen, vagy az értékesítés sikertelen volt, a zár alá vétel megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a zár alá vett dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.”

(35) A hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet 13. §-a értelmében: „A zár alá vett dolgot a hatóság vagy maga őrzi, kezeli vagy gondoskodik a dolognak az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő őrzéséről, kezeléséről.”

III. Döntés

(36) A Hatóság a Határozatában a Kötelezetteket a jelen végzés indokolásának I. pontjában meghatározott intézkedések megtételére kötelezte.

(37) A Hatóság Határozata jogerőssé vált, a bírósági felülvizsgálat jogerősen lezárult, a Hatóság a Határozat teljesítését, végrehajtását ellenőrzi. A Kötelezettek 2020. november 11. napján kelt levelükben nyújtottak tájékoztatást a megtett intézkedéseikről. A megtett intézkedéseket a Hatóság nem találta elegendőnek és megfelelőnek.

(38) Ugyanakkor, az .. a 2019. január 15. napján kelt, ...1. bü. számú határozatában lefoglalta a Hatóságtól a Hatóság NAIH/***/3/H. számú végzésével lefoglalt, korábban a Hatóság őrizetében lévő papír, valamint elektronikus adathordozókat, illetve adatállományokat. E kényszerintézkedés keretében az .. összességében ...5 dossziényi iratot foglalt le, amely a fentiekben ismertettek szerint

- 202 db PC dossziét, - 11920 db CF dossziét, - 3 egyéb dossziét tartalmazott.

(39) Mindez megközelítőleg 600.000 lapszámot tett ki, illetve ezen felül további 10 darab, kb. 2 Tb össztárkapacitású számítástechnikai adathordozó is lefoglalásra került.

(40) Az .. a lefoglalást elrendelő határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Hatóság 2018. december 28. napján kelt, NAIH/**/35/H. számú átiratában tett feljelentése nyomán eljárást folytatott a Btk. 219. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezeléssel elkövetett személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt. Ebben az eljárásban a Hatóságtól lefoglalt papír, valamint elektronikus adathordozók, illetve adatállományok tárgyi bizonyítási eszközök voltak, lefoglalásukat a büntetőeljárásban való hivatalos felhasználásuk indokolta.

(41) A lefoglalt papír, valamint elektronikus adathordozókat, illetve adatállományokat tehát az .. a saját őrizetébe vette, így azok kikerültek a Hatóság és a Kötelezettek őrizetéből.

(42) Figyelemmel arra, hogy az .. által folytatott büntetőeljárás annak megszüntetéséig, a megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjáig, 2025. szeptember 5. napjáig folyamatban volt, nem állhattak be a Hatóság jogerős Határozatához fűződő joghatások. Így az abban előírt teljesítések határideje is 2025. szeptember 5. napjától számítandó. A Hatóság eddig a napig nem volt abban a helyzetben, hogy az .. által lefoglalt és őrizetében lévő dolgok, és így a Hatóság jogerős Határozatához kapcsolódó, jogellenes adatkezeléssel érintett adatok kapcsán ellenőrizni tudja a Határozat teljesítését, végrehajtását, különösképpen az előírt törlési kötelezettségek teljesítését. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a törlési kötelezettséget nem is lehetett addig végrehajtani, arra csak az .. jogerős határozata alapján, a büntetőeljárás megszüntetését követően, 2025. szeptember 5. napját követően, a Határozatban rögzítettek szerint az azt követő 30 nap múltán kerülhet sor. A Hatóság tehát a büntetőeljárás megszüntetését követően, most került abba a helyzetbe, hogy a Határozatnak és a törlési kötelezettségnek érvényt szerezzen, mert a végrehajtáshoz való jog a folyamatban lévő rendőrségi eljárásra tekintettel nem volt érvényesíthető.

(43) Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján ugyanis a Hatóság végleges, közigazgatási bíróság által jogerősen elbírált Határozatában megállapított jogellenes adatkezeléssel érintett adatok nem voltak törölhetők és nem voltak megsemmisíthetők az ezen adatokat érintő, .. által folytatott büntetőeljárás kezdő időpontjától az .. eljárást megszüntető határozata meghozataláig.

(44) Az .. 2019. január 15. napján foglalta le a Hatóságtól az általa korábban a II. rendű felperestól lefoglalt papír, valamint elektronikus adathordozókat, illetve adatállományokat mint tárgyi bizonyítási eszközöket a büntetőeljárásban való hivatalos felhasználásuk céljából.

(45) Az .. a büntetőeljárást 2025. szeptember 5. napján szüntette meg jogerősen.

(46) A Határozat végrehajtása mindezért tehát 2019. január 15. és 2025. szeptember 5. napja között jogi és fizikai értelemben is lehetetlen volt.

(47) A Hatóság a Határozatban előírt kötelezettségeknek a Határozat közlésétől számított 30 napon belüli teljesítését írta elő, mely teljesítési határidő 2025. szeptember 5. napjától számítva 2025. október 6. napján járt le. Bár a Kötelezetteknek a gyakorlatban nem volt lehetőségük az önkéntes teljesítésre, mivel a büntetőeljárás megszüntetéséről hozott jogerős döntés következményeként a Határozat teljesítési határidejének letelte, ennek időpontja nem volt ismert számukra, azonban azzal, hogy a teljesítési határidő eredménytelenül letelt, a végrehajtás feltételei bekövetkeztek, így jogilag a végrehajtáshoz való jog beállt, vagyis jogilag a végrehajtás elrendelésének feltételei bekövetkeztek.

(48) A Hatóság ezért, a teljesítési határidő lejártát követően, az elévülési határidőn belül jelen végzésében elrendeli a jogerős Határozat végrehajtását.

(49) A Hatóság a kapcsolódó, az I. rendű felperes és a Központi Szervezet adatkezelését érintő eljárásban NAIH-...... számon, hivatalból elrendelte a NAIH/.....1. számú határozat rendelkező részének 1. és 2. pontjában foglalt kötelezettségek végrehajtását, és a 2024. március 22. napján kelt, NAIH..2-10/2024. számú végzésében rendelkezett a végrehajtás foganatosításáról és annak módjáról. Eszerint elrendelte a végzés rendelkező részében felsorolt PC és Etikai – összesen 426 darab – dossziékban jogalap nélkül kezelt és harmadik személyekre vonatkozó személyes adatok dossziék megsemmisítésén keresztül megvalósuló törlését a Kötelezettek költségére és veszélyére.

(50) A foganatosítás módjának indokolását a NAIH..2-10/2024. számú végzés (268)-(290) bekezdései tartalmazzák. Lényege, hogy a foganatosítás tárgyát képező, az I. rendű felperes és a Központi Szervezet által kezelt személyes adatok olyan papír alapú dossziékban elhelyezett iratokon vannak rögzítve, amelyekből kizárólag a törlendő személyes adatok leválogatása és kizárólag a leválogatott személyes adatok törlése több okból kifolyólag lehetetlen. A Hatóság NAIH..2-10/2024. számú végzésének tárgya 818 tételnyi dologra terjedt ki, ebből a Hatóság összesen 482-t ellenőrzött tételesen: 5 úgynevezett .......... elnevezésű iratot, továbbá 128 Etikai, 26 CF, 119 PC és 200 Munkatársi dossziét. Ennek a többezernyi oldalt és 38 iratfolyómétert kitevő, sok esetben kézzel, több esetben magyar és angol nyelvet keverve írt iratmennyiségnek egyáltalán az átolvasása is nehézséget okoz, és nem teszi lehetővé az iratok külön-külön történő átnézését, a bennük található törlendő személyes adatok egyesével történő leválogatását, egyesével történő törlését emberi munkaerő számára. Jelenleg nincs olyan technológia sem, amely ezt az emberi erőforrás számára lehetetlen vizsgálatot kiváltaná és azonosítaná a törlendő személyes adatokat. Azonban, még ha lenne is ilyen technológia, akkor sem lehetne alkalmazni az ügyben, tekintettel a dossziék papír alapú voltára, mellyel szükségképpen együtt járó szkennelési folyamat szintén lehetetlen mennyiségűnek tekinthető.

(51) A Hatóság a NAIH..2-10/2024. számú végzésében ezért egyetlen észszerű megoldásként elrendelte a végzés rendelkező részében tételesen felsorolt 426 darab PC és Etikai dossziékban jogalap nélkül kezelt és harmadik személyekre vonatkozó személyes adatok dossziék megsemmisítésén keresztül megvalósuló törlését.

(52) Az .. ennél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű irattal rendelkezik a II. rendű felperes vonatkozásában: ...5 dossziényi iratot foglalt le a II. rendű felperestól, illetőleg a fentiekben ismertettek szerint a Hatóságtól.

(53) Az .. által megnevezett irat-, illetőleg dossziétípusokból, valamint a nagyságrendekkel nagyobb iratmennyiségből kifolyólag az .. által lefoglalt II. rendű felperess iratok esetében a Határozatban foglalt kötelezés végrehajtása kapcsán ugyanazok a problémák merülnek fel, mint amelyeket a Hatóság a jelen végzés (50) bekezdésében ismertetett az I. rendű felperes és a Központi Szervezet vonatkozásában, azzal, hogy a II. rendű felperest érintő iratmennyiség többszöröse annak, amelyekre vonatkozóan a Hatóság meghozta a végrehajtás foganatosításáról rendelkező NAIH..2-10/2024. számú végzését. Ugyanakkor a végrehajtás módjának azonosnak kell le..e.

(54) A Hatóság álláspontja szerint ezért ahhoz, hogy az összes, az I. rendű felperes, a Központi Szervezet és a II. rendű felperes által jogellenesen kezelt személyes adat törlésre kerüljön és így a Hatóság határozatai, így az I. rendű felperes mellett a II. rendű felperes adatkezeléséről rendelkező NAIH/**/34/H. számú Határozat is, megfelelő módon legyen végrehajtva, szükséges, hogy a Hatóság elrendelje ezen, az eredetileg a II. rendű felperestól lefoglalt dolgok esetében, a II. rendű felperes vonatkozásában is a végrehajtást, és annak keretében ellenőrizze, kontrollálja, biztosítsa az egységes végrehajtást.

(55) Az I. rendű felperes – és a Központi Szervezet – vonatkozásában a végrehajtás elrendelésére 2021. április 28. napján, a NAIH-...... számú végzéssel került sor, azonban szükséges a II. rendű felperes vonatkozásában is a végrehajtás elrendelése annak érdekében, hogy az I. rendű felperes és a II. rendű felperes formailag is azonos eljárásjogi szerepben legyenek.

(56) A Fővárosi Törvényszék 105.K.704.394/2021/23. számú ítéletének [17] bekezdése szerint a zár alá vétel jogintézménye megfelelően alkalmazandó a végrehajtási eljárásban is. Az Ákr. 108. § (1) bekezdésének első mondata alapján, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (zár alá vétel). Az Ákr. 108.§-a szerinti zár alá vétel célja a tényállás tisztázása. A tényállás tisztázásának szükségessége a végrehajtási eljárásban is felmerülhet annak megállapítása érdekében, hogy a kötelezettek önkéntes teljesítése megfelele a határozatban foglaltaknak, illetve a teljesítés kikényszerítése érdekében milyen további végrehajtási cselekmények foganatosítására, intézkedésekre van szükség.

(57) Az .. 2025. szeptember 5. napján jogerősen megszüntette az általa indított büntetőeljárást, amely miatt az általa lefoglalt dolgok lefoglalását is meg kell szüntetnie.

(58) A Hatóság a NAIH/**/34/H. számú Határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, végrehajtása és a végrehajtás módjának megvizsgálása érdekében – a fentiek szerint is – indokoltnak tartja az .. birtokában lévő, a rendelkező részben felsorolt, II. rendű felperest érintő iratok zár alá vételét. A Hatóság álláspontja szerint a nagy mennyiségű, jogellenes adatkezeléssel érintett iratok és azokban a jogellenesen kezelt adatok visszaadása az adatkezelőknek illetve ezen dossziémennyiség a II. rendű felperes mint a végrehajtásban ellenérdekelt fél birtokába való kerülése nem elfogadható, ez a megfelelő teljesítést, végrehajtást meghiúsíthatná, így a végrehajtás kényszerítő ereje érzékelhetetlenné és ellenőrizhetetlenné válna.

(59) A jelen végzés rendelkező részében az .. által megküldött bűnjeljegyzékben felsorolt, korábban, 2019. január 15. napján, az .. által lefoglalt iratokban – a jelen végzés (15)-(16) bekezdéseiben nevesített irat-, illetőleg dossziétípusokban – tehát a Határozat által megállapítottan jogellenesen kezelt személyes adatok is találhatóak, mivel a lefoglalt iratok is a Hatóság által vizsgált általános adatkezelési gyakorlat alapján készültek a Kötelezettek által. Amennyiben a rendelkező részben meghatározott iratok a végrehajtásban ellenérdekelt Kötelezettek részére kiadásra kerülnének, a Hatóság nem tudná ellenőrizni a teljesítést és a végrehajtást ezen iratok vonatkozásában, mely a jogerősen elrendelt és bíróság által felülvizsgált végrehajtás egészének sikerét veszélyeztetné, meghiúsítaná.

(60) Minderre tekintettel a Hatóság az Ákr. 133. § (1)-(2) bekezdései alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és hivatalból elrendelte a NAIH/**/348/H. számú jogerős Határozat rendelkező részének 1. pontjában foglalt kötelezettségek végrehajtását és, mivel megállapította, hogy a zár alá vételnek az Ákr. 108. §-ban meghatározott jogi feltételei fennállnak, elrendelte a rendelkező részben meghatározott iratok zár alá vételét is.

(61) Az .. tájékoztatása nyomán a Hatóság az összesített bűnjeljegyzék (...3.) utolsó, 12138. sorszám alatt szereplő tételét nem vette zár alá tekintettel arra, hogy az nem közvetlenül a szcientológia szervezetek jogellenes adatkezeléséhez kötődik, hanem a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásához, ezért annak tekintetében a lefoglalás megszüntetése nem osztja a további tárgyak sorsát, arról a nyomozó hatóság önálló döntés keretében fog rendelkezni.

IV. Egyéb kérdések

(62) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(63) A Hatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(64) Az Ákr. 131. § (1)-(2) bekezdései szerint az Ákr. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Ákr. eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) kell alkalmazni.

(65) A Vht. 213. § (1) bekezdése alapján, a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.

(66) Az Ákr. 131. § (3) bekezdése szerint, ha az Ákr. XI. fejezete másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, a végrehajtást foganatosító szerv számlájára kell teljesíteni. A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(67) Az Ákr. 131. § (4) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító szerv eljárása miatt a végrehajtási kifogást a felügyeleti szerve, ennek hiányában a közigazgatási bíróság bírálja el.

(68) A végzéssel szemben – figyelemmel az Ákr. 131. § (1)-(2) bekezdéseire – az Ákr. 112. § (1) bekezdése a (2) bekezdés h) és l) pontja, valamint a 114. § (1) bekezdése, 116. § (1) bekezdése és 131. § (4) bekezdése alapján közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

(69) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(70) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint olyan jogvitában, amelyben a törvényszék kizárólagosan illetékes, a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(71) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 604. § szerint alkalmazandó, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

(72) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló tájékoztatás a Kp. 124. § (5) bekezdésén alapul.

(73) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

Budapest, az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint

Dr (…)

elnök c. egyetemi tanár