Орган по защите данных Венгрии (NAIH): передача нотариусом документов наследственного дела и право на доступ

Ügyszám: NAIH/2019/3620/4.

Tárgy: kérelmet elutasító határozat

HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] kérelmezőnek (a továbbiakban: Kérelmező) a személyes adatai jogellenes kezelése tárgyában -meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján - előterjesztett kérelme alapján […] Közjegyzővel (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza: A Hatóság a Kérelmező kérelmét e l u t a s í t j a.

A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján a Hatósághoz 2019. április 15. napján érkezett kérelmében előadta, hogy a Kérelmezett 2018. július 31. napján néhai […] hagyatéki tárgyalásáról készült hagyatékátadó végzést, valamint a hagyatéki tárgyalásról készült jegyzőkönyvet megküldte a […] Ügyvédi Iroda részére. A Kérelmező álláspontja szerint nem áll fenn olyan jogi érdek, mely azt támasztaná alá, hogy a Kérelmezett a Kérelmező, valamint testvérének személyes adatait tartalmazó hagyatékátadó végzést harmadik félnek továbbítsa. A Kérelmező a jogellenes adatszolgáltatás, adattovábbítás tényének megállapítását kérte a Hatóságtól. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról a Kérelmezettet a NAIH/2019/3620/2. számú végzésben értesítette. Ugyanezen végzésében a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozatra hívta fel a Kérelmezettet az Ákr. 63. §-ára való hivatkozással. A Kérelmezett a Hatósághoz 2019. május 30-án érkezett válaszlevelében nyilatkozott a Hatóság által feltett kérdésekre, és tájékoztatta a Hatóságot, hogy a közjegyzői adattovábbításra a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 162. § (5) bekezdése alapján került sor, az adattovábbítás jogalapjaként a Kérelmezett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontját jelölte meg. Ez alapján a Kötelezett a hagyatékátadó végzést és a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a Pp. szerinti iratbetekintési jog gyakorlásának keretében adta ki. A Kérelmezett válaszleveléhez csatolta […] 2018. július 25. napján kelt és a Kérelmezetthez 2018. július 26. napján érkezett levelét, melyben […] a hagyatékátadó végzés kivonatolt változatának, valamint a kivonatolt hagyatéki leltárnak olyan formában történő megküldését kérte Kérelmezettől, hogy ezen iratokból megállapítható legyen, hogy néhai […] volt-e ifj. […] nevű leszármazója, és amennyiben volt ilyen leszármazója, neki mik a személyes adatai (legalább anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme). Az adatok megismeréséhez fűződő jogi érdek igazolása körében a Kérelmezett értékelte azt a körülményt, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró […] ügyvéd a kért dokumentumokat egy folyamatban levő bírósági eljárásban kívánta felhasználni, ez pedig Kérelmezett álláspontja szerint olyan jogi érdek, ami alapján engedélyezhető az iratbetekintés. Válaszlevelében a Kérelmezett ismertette a Hatósággal a bírósági eljárás előzményét, mely szerint a hagyatéki eljárással érintett örökhagyó bérlője volt egy olyan ingatlannak, amelynek tulajdonosa a Magyar Állam. Az ingatlant az örökhagyó örökösei nem ürítették ki, nem adták át a Magyar Államnak, ezért a Magyar Állam pert indított a Kérelmező ellen az ingatlan kiürítése iránt. Tekintettel arra, hogy az örökös adatai nem álltak teljesen a Magyar Állam rendelkezésére, ezért kereste meg […] ügyvéd a hagyatéki eljárást lefolytató Kérelmezettet. A Kérelmezett továbbá előadta, hogy a Kérelmező jogi képviselőjével eljárva 2019. április 2án érintetti jog gyakorlása iránti kérelmet nyújtott be hozzá. A megkeresésben arról kért tájékoztatást, hogy milyen jogalappal, kinek a kérelmére továbbította a Kérelmezett […] örökhagyó hagyatéki tárgyalásának jegyzőkönyvét és a hagyatékátadó végzést. A megkeresésre a Kérelmezett 2019. május 2-án kelt levelében tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a Magyar Állam részére a hivatkozott dokumentumok megküldésére a Pp. 162. § (5) bekezdése alapján került sor, annak jogalapjaként pedig 6. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontját jelölte meg. A Kérelmezett továbbá arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a Pp. szerinti iratbetekintési jog gyakorlásakor a jogi érdek valószínűsítését követően a betekintő megismerheti az eljárásban keletkezett bármely iratot, ezért az iratbetekintés engedélyezését követően a közjegyzőnek a jogszabályok értelmében nincs olyan kötelezettsége, hogy az eljárásban hozott végzésekről kivonatot készítsen, hiszen azok a Pp. szerint teljes terjedelmükben megismerhetők a betekintő által. A Kérelmezett továbbá kifejtette, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásának engedélyezése nem eredményezte a GDPR-ban foglalt alapelvek sérelmét sem, tekintettel arra, hogy a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének figyelembevételével csak a perben csatolni szükséges mennyiségű dokumentum lett átadva a Magyar Állam képviselője részére.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; („célhoz kötöttség”). Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pont alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pont alapján a személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.

Az Ákr. 27. § (1) bekezdése alapján a hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. Az Ákr. 27. § (2) bekezdése alapján a hatóság gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 2. § (1) bekezdése alapján a hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A Hetv. 2. § (2) bekezdése alapján a hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. A Pp. 162. § (5) bekezdése értelmében az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke – az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után – engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 12. § (1) bekezdése alapján az eljárásban részt nem vevő személy részére a közjegyző engedélyezi a felvilágosítást, ha azt a jogszabály lehetővé teszi, vagy ahhoz valamennyi érintett hozzájárult.

III. Döntés:

1. A Kérelmezett adattovábbításának jogszerűsége

A Kérelmező személyes adatainak jogellenes továbbítása tényének megállapítására irányuló kérelme megítéléséhez azt kellett a Hatóságnak megvizsgálnia, hogy az adatok továbbítására megfelelő céllal és az általános adatvédelmi rendelet szerinti valamely megfelelő jogalap alapján történt-e. Az adatkezelés tárgyát képező hagyatékátadó végzés és a tárgyalásról készült jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmaz, szerepel benne a Kérelmező neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakcíme, továbbá a Kérelmezett által hozott döntés Kérelmezőt érintő része, mely adatok az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint a Kérelmező személyes adatának minősülnek. Ezen adatoknak a Kérelmezett által harmadik személynek történt megküldése az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelésnek minősül. Ennek megfelelően alkalmazandók jelen esetben is az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései, amelyeket az abban foglaltak szerint megengedett nemzeti szabályozási lehetőséggel összhangban lévő nemzeti szabályozással együtt kell értelmezni. Ugyanúgy, ahogy valamennyi hazai jogszabályi rendelkezést, jelen esetben a Pp. és az IM rendelet vonatkozó rendelkezéseit is a rendelettel összhangban, annak szabályait nem lerontva szükséges értelmezni. A Kérelmezett nyilatkozata szerint adatkezelésének jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontja. Ezzel összefüggésben az adattovábbítást lehetővé tevő konkrét jogszabályi helyként a Kérelmezett a Hetv. alapján alkalmazandó Pp. 162. § (5) bekezdését jelölte meg.

A hagyatéki eljárásról történő felvilágosítás az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelező adatkezelésnek minősül, melynek során a kötelezést – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése szerinti szabályként – az IM rendelet 12. § (1) bekezdése és a Pp. 162. § (5) bekezdése állapítja meg. A felvilágosítás adása során ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet szabályait is be kell tartani. Ezekből következően a Kérelmezett, mint a személyes adatok kezelője annál fogva, hogy az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását, nem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy a közlés során az általános adatvédelmi rendeletnek az adatkezelés célhoz kötöttségére és az adattakarékosságra vonatkozó elveit betartsa. A Hatóság megállapítása szerint az általános adatvédelmi rendelet Kérelmezett által megjelölt pontjai megfelelő jogalapot szolgáltatnak a Kérelmező személyes adatainak továbbítására tekintettel arra, hogy a Kérelmezett a Pp. 162. § (5) bekezdése alapján értékelte azt a körülményt, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró […] ügyvéd a Kérelmező személyes adatait okiratmásolatokkal igazoltan a 2.P.23.039/2017/14 számon folyamatban lévő perben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság felhívásának eleget téve kívánta felhasználni, ez pedig olyan igazolt jogi érdek, amely alapján teljesíthető volt a Kérelmező személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét és lakcímét) érintő felvilágosítás, a hagyatékátadó végzés másolatának rendelkezésre bocsátása. A hivatkozott jogszabályi előírásokra figyelemmel a Kérelmező személyes adatait érintő jogellenes adattovábbítás nem állapítható meg, mert arra megfelelő céllal és jogalappal került sor, ezért a Hatóság a Kérelmező kérelmét elutasította.

2. A Kérelmező hozzáférési kérelme

A Kérelmező jogi képviselője 2019. március 27-én kelt és 2019. április 2-án kézbesített tértivevényes levélben, hozzáférési joga gyakorlása keretében kérelmet nyújtott be a Kérelmezetthez, melyben arról kért tájékoztatást, hogy milyen jogalappal, kinek a kérelmére továbbította a Kérelmezett […] örökhagyó hagyatéki tárgyalásának jegyzőkönyvét és a hagyatékátadó végzést. Az adatkezelés átláthatóságának elvéből az következik, hogy az érintettek részére nyújtott tájékoztatásnak tömörnek, átláthatónak érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az érintett számára transzparensnek kell lennie, hogy mely személyes adatait, mely adatkezelők, hogyan kezelik. Az erről való meggyőződés egyik módja a hozzáférési jog gyakorlása, amelynek keretében az érintett ellenőrizni tudja az adatkezelés jogszerűségét. Mindemellett a tájékoztatást az általános adatvédelmi rendeletben előírt határidőn belül teljesítenie kell az adatkezelőnek. A Kérelmezett 2019. május 2-án kelt levélben tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a Magyar Állam részére a hivatkozott dokumentumok megküldésére a Pp. 162. § (5) bekezdése alapján került sor és annak jogalapjaként pedig 6. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontját jelölte meg, ezzel eleget téve az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése szerinti határidőben történő tájékoztatási kötelezettségének. Mindemellett a Kérelmezett által megadott tájékoztatás megfelel az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek is. Ezért a Hatóság a Kérelmező kérelmét e vonatkozásban is elutasította.

IV . Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2019. augusztus 8.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár