Hungarian Data Protection Authority (NAIH): Publication of a non-public figure’s personal and special data in an online media outlet

………………………………………………………………………………………….………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyiratszám: NAIH-3977-4/2023. Tárgy: határozat HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt dr. Nehéz-

Posony Katinka ügyvéd által képviselt Kérelmező neve (a továbbiakban: Kérelmező) által a dr. Nagy

János ügyvéd által képviselt Kérelmezett neve-vel (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben a hírportál.hu internetes felületen megjelent hírcikkekhez kapcsolódó jogellenes adatkezelés és érintetti jogok megsértése tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakban: Kérelem) alapján indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza.

A Hatóság a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy I.

a Kérelmezett adatkezelése során a. megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra a Kérelmező jelen határozat (81)

bekezdésében megjelölt személyes adatait a Cikk1. URL (a továbbiakban: Cikk1.) és a Cikk2. URL (a továbbiakban: Cikk2.) linkeken közölt hírcikkekben, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését;

b. azzal, hogy a Kérelmező érintetti kérelmére adott válaszában csak általánosan, a saját érdekeit hangsúlyozva, a Kérelmező személyes jogának figyelmen kívül hagyásával végezte el a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelést, és ebből fakadóan nem törölte a Kérelmező jogellenesen kezelt személyes adatait, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) és (3), valamint a 21. cikk (1) bekezdését;

c. azzal, hogy a Kérelmező érintetti kérelmére adott válaszában nem nyújtott tájékoztatást a panaszolt cikkekhez kapcsolódóan végzett adatkezeléséről, valamint az általa a Kérelmező vonatkozásában kezelt adatokról, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2), 15. cikk (1) és (3) bekezdését.

II.

A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a Kérelmezett az I. a. pont szerinti cikkekben a jelen határozat (81) szakaszában megjelölt személyes adatok nyilvánosságra hozatalával megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a.), b) és c) pontját, valamint az 5. cikk (2) bekezdését.

III.

Az I. és a II. pont szerinti adatvédelmi jogsértések jogkövetkezményeként

a) hivatalból 10.000.000.-, azaz Tízmillió forint összegű adatvédelmi bírságot állapít meg, valamint b) az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján a jelen határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártát, illetve közigazgatási per esetén a bírósági döntés jogerőssé válását követően elrendeli az I. pontban meghatározott jogosulatlanul kezelt személyes adatok Cikk1.-ből és Cikk2.-ből történő azonnali törlését; c) az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a Cikk1.-ben és Cikk2.-ben közzétett személyes adatok elérését, mint adatkezelést ideiglenes intézkedésként átmenetileg korlátozza.

IV.

A Kérelmezett a III. b) és c) pontokban megjelölt kötelezettség teljesítését az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – köteles igazolni a Hatóság felé.

V. A Hatóság a Kérelmező kérelmét a fentieket meghaladóan elutasítja.

A III. a) pontja szerinti bírságot a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425- 00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni.

Az összeg átutalásakor a NAIH/3977/2023. BÍRS. számra kell hivatkozni.

Ha Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg.

A jelen határozatban megállapított adatvédelmi jogsértések jogkövetkezményeként meghatározott adatkezelői cselekmény végre nem hajtása, valamint a kiszabott adatvédelmi bírság és késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását.

A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz elektronikusan1 kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. A Kérelem

(1) Kérelmező 2022. február 9-én e-Papíron nyújtotta be kérelmét, melyben a Kérelmezett sajtóterméke (www.hírportál.hu) által megjelentetett és alább hivatkozott hírcikkekben megvalósított adatkezeléseket kifogásolta. Kérte, hogy a Hatóság a Kérelmezettel szemben az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján indítson adatvédelmi hatósági eljárást és az Infotv. 61. § (1) bekezdés b) pont ba) pontja alapján állapítsa meg a Kérelmezettnek a Kérelmező érintett személyes adatainak jogszerűtlen kezelését és az általános adatvédelmi rendeletben foglalt érintetti jogok megsértését; - 61. § (1) bekezdés b) pont bc) pontja alapján rendelje el a jogszerűtlenül kezelt adatok törlését; - 61. § (1) bekezdés b) pont bd) pontja alapján tiltsa meg a további adatkezelést; - 61. § (1) bekezdés b) pont bg) pontja alapján szabjon ki bírságot az adatkezelővel szemben:

(2)

Cikk1: „Cikk1. címe” című cikk (megjelenés: 2019.02.25., elérhető: Cikk1. URL) a Kérelmezőnek egy büntetőeljárásban tett tanúvallomása alapján közöl személyes adatokat a Kérelmező szülésznői szakmai tevékenysége, illetve a büntetőeljárásban betöltött szerepe vonatkozásában. A cikkben jelenleg (2023.04.05.) már nem elérhető a Kérelmezőt ábrázoló panaszolt képfelvétel.

(3)

Cikk2.: „Cikk2. címe” című írás (megjelenés: 2021.08.10., elérhető: Cikk2. URL a Kérelmezőnek egy csecsemőhalállal összefüggésben indult büntetőeljárásban tett tanúvallomása kapcsán értékeli a szakmai működését, és a Kérelmezőnek az újszülött halálát eredményező állítólagos felelősségét firtatja, személyét összefüggésbe hozza más csecsemőhalál-tragédiákkal, és a Kérelmező alapvető szakmai ismereteinek, valamint a foglalkozása gyakorlásához szükséges végzettség és hatósági engedélyek hiányát állítja. A panaszolt Cikk2. módosított tartalommal érhető el (2023.04.05.): a cikk tartalmi része előtt idézőjelben a következő dőlt betűvel szedett tartalom érhető el: „Az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a cikkben valótlanul híresztelte, hogy a felperes […] Az alperes sérti a felperesnek a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát, mert az alperes megfelelő jogalap nélkül és a felperes által kifejezett tiltakozással szemben igazolt kényszerítő erejű jogos érdek nélkül, a tisztességes adatkezelés, a célhoz kötöttség és pontosság alapelveit megsértve kezeli a felperesnek a szakmai működésére, szakmai ismereteire, továbbá büntetőeljárásban tett tanú vallomásával összefüggő személyes adatait, illetve képmását, mint személyes adatot.”

(4) Kérelmező előadta, hogy férje ismert ellenzéki politikus, ugyanakkor a szülésznői képzettség megszerzése és a tragikus halálesetek házastársának a politikai karrierje előtt történtek. A Kérelmező nem sérelmezte azoknak a személyes adatoknak a kezelését és nyilvánosságra hozatalát, amelyek a családi állapotával, illetve a férjével közös gazdálkodó szervezetben betöltött szerepével

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál, mely letölthető a https://www.naih.hu/kozig-hatarozatbirosagi-felulvizsgalata linkről kapcsolatosak. A sérelmezett adatkezelések ugyanakkor a Kérelmező szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak, így nem minősülnek közéleti tevékenységnek, illetve a Kérelmező közszereplésével összefüggő információnak.

(5) Kérelmező a szülésznői tevékenységével összefüggésben kérte a következő személyes adatainak törlését: neve – a férjére utaló módon is; képmása; végzettségére illetve annak vélt hiányára vonatkozó adata; tevékenységével összefüggésben vélt szakmai járatlanságra vonatkozó adata; a gyermekek haláleseteivel kapcsolatos tanúvallomása abban a negatív összefüggésben, hogy „egyelőre” tanúként szerepel. Végül a Kérelmező kérte a cikkek kereső címkéi közül teljes nevének törlését.

(6) A Kérelmező 2021. december 15. napján érintetti kérelemmel fordult a Kérelmezetthez, melyben az általános adatvédelmi rendelet a.) 15. cikke szerint tájékoztatást kért a kezelt személyes adatai vonatkozásában, b.) 15. cikk (3) bekezdése alapján kérte a Kérelmezett kezelésében lévő és a panaszolt cikkekben közzé nem tett személyes adatai másolatának megküldését, c.) a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen és d.) a 17. cikk (1) alapján kérte a személyes adatai törlését. e.) Emellett kérte a Kérelmezett tájékoztatását arról, hogyan tett eleget 12. és 14. cikkekben foglaltaknak.

(7) A Kérelmezett 2022. január 10-én kelt válasza szerint az alkotmányos és törvényi előírások alapján a kifogásolt cikkben nyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőség egy széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitájában véleményformálásra használta fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a véleménynyilvánítás szabadsága keretében tájékoztassa, hozzájárulva ezzel a közéleti vitához, annak érdemi megítéléséhez. Álláspontja szerint a kifogásolt cikkben jogtalan adatkezelés nem történt.

II. Tényállás

(8) A sérelmezett cikkek vonatkozásában megállapítható, hogy a Cikk1.-ben a Kérelmezett egy nyilvános, bárki számára hozzáférhető közösségi oldalon egy ismert gyermekorvos által 2019. február 24-én tett bejegyzésből és a Kérelmező 2019. január 4-én bíróság előtt tett tanúvallomásából nyilvánosságra került információkat megismételve, valamint a hivatkozott hírportál1-n elérhető cikk (hivatkozott cikk1 URL, 2019. február 22.) belinkelésével közölt adatokat a Kérelmező szülésznői tevékenységével kapcsolatban. Cikk1. 2019. február 25. óta módosított tartalommal jelenleg is elérhető a Kérelmezett internetes oldalán.

(9) A Cikk1.-ben közölt képmás a Kérelmezőt olyan környezetben ábrázolja, ahol az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 1.) Korm. rendeletben meghatározott tárgyi és higiénés feltételek közül a „szülésre alkalmas tiszta ágy” azonosítható. Emellett a fotón bemutatott szoba falai és padlózata csempézettek, mely hasonlóan az intézményben biztosított körülményekhez, a higiénia biztosítását szolgálja.

(10) A kifogásolt képmás – mely jelenleg már nem elérhető a kifogásolt Cikk1.-ben – tartalma a következő volt: a Kérelmező civil ruhában, egy hálószoba-jellegű helyiségben egy színes huzatú franciaágy mellett ült, ugyanakkor a fal és padló csempézett.

(11) A Cikk2. 2021. augusztus 10. napján, illetve korábban megjelent sajtóhírek után közlését valósítja meg. Kérelmezetti nyilatkozat hiányában a Hatóság a Cikk2.-ben a további belinkelt cikkeket [„hivatkozott hírportál2.” - 2021.08.10. – hivatkozott cikk2 URL, „két olyan csecsemő” - 2019.02.07. hivatkozott cikk3 URL, „hét hetes volt” - 2019/02 – hivatkozott cikk4 URL, „hivatkozott hírportál2.” - 2021.08.10. – hivatkozott cikk5 URL] kezeli forrásként. Cikk2. jelenleg is elérhető a Kérelmezett online felületén.

(12) A Hatóság a NAIH-2809-2/2022. számú végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet és tájékoztatta a Kérelmezőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról.

(13) A Kérelmezett Nyilatkozat1.-ben (NAIH-2809-6/2022) fejtette ki álláspontját. Hivatkozott az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdésére, az Smtv. 10. §-ára, emellett hangsúlyozta: a kifogásolt cikkben nyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőségük, mint sajtószerv napjaink egyik széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitájában véleményformálásra használta fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a véleménynyilvánítás szabadsága keretében, az abból eredő sajtószabadság és tájékoztatáshoz való jog, mint alapjogok gyakorlása révén megfelelően tájékoztassa, hozzájárulva ezzel a közéleti vitához, annak érdemi megítéléséhez. Álláspontja szerint a kifogásolt cikkben jogtalan adatkezelés nem történt. A Cikk1. forrásaként orvos neve orvos közösségi oldalán található bejegyzést [közösségi portál bejegyzése URL], a Cikk2. forrásaként az hivatkozott hírportál2.hu azonos témájú cikkét jelölte meg, de pontos elérési úttal nem hivatkozta a forráscikket.

(14) A Hatóság ismételt felhívására Kérelmezett Nyilatkozat2.-ben (NAIH-2809-8/2022) álláspontját annyiban egészítette ki, hogy véleménye szerint az általa hivatkozott közéleti vita a kifogásolt cikkek megjelentetésekor is még aktuális volt.

(15) A Hatóság ezt követően további nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezőt, aki válaszához (NAIH-2809- 11/2022.) csatolta a Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkársága 2021. június 11-én kelt írásbeli közleményét az ún. K-vitamin ügyben hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásáról [https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20210611/fovarosi-itelotabla-helybenhagytaaz-un-k-vitamin-ugyben-hozott-elsofoku, a továbbiakban: bírósági sajtóközlemény].

(16) A Kérelmező a Cikk1-ben megjelent képmás vonatkozásában előadta, hogy olyan fényképet használt a Kérelmezett, amely eredetileg a magazin neve magazin magyar nyelvű oldalán 2018.01.21. napján a Kérelmezővel készített interjú illusztrációjaként jelent meg szerző neve szerzőtől az magazin cikk címe című cikkben [magazin cikk URL]. A Kérelmező a fénykép elkészítésekor kizárólag ennek a cikknek az illusztrálásához járult hozzá. Véleménye szerint önmagában az, hogy a kép egy egyébként nyilvánosan elérhető fórumon megtalálható, nem teszi a hozzájárulást szükségtelenné, hiszen eltérő célú és semmilyen jogalappal nem rendelkező felhasználás történt.

(17) A Kérelmező kifejtette továbbá, hogy szülésznői praxisával kapcsolatban ellene sosem folyt sem büntető, sem egyéb (bírósági) eljárás, így annak kezdetéről és lezárásáról sem tud nyilatkozni. Nem volt olyan hivatalos ügye, amelyben az ő szakmai felelősségét vitatták vagy vizsgálták volna. A Kérelmezőt tanúként meghallgatta a Budapest Környéki Törvényszék a 7.B.26/2017. számú ügyben 2019. január 4-én, melyben az eljárás egy olyan szülőpár ellen indult, akiknek a gyermeke 2012. november 12-én született a Kérelmező praxisában, intézeten kívül, és aki két hónapos korában meghalt. A Kérelmező a büntetőeljárás során arról tanúként arról nyilatkozott, hogy az újszülött kapott-e K-vitamint, és annak beadása kinek a feladata és felelőssége. A Kérelmező szakmai felelőssége nem merült fel az eljárás során, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében helybenhagyta az ún. K-vitamin ügyben hozott elsőfokú ítéletet, mely a szülők felelősségét állapította meg.

(18) A Cikk2. két másik halálesetet is megemlít a Kérelmezővel összefüggésben, úgy állítva be, mintha a Kérelmező szülésznői tevékenysége eredményezte volna azokat. Az egyik, 2015-ben történt esetben a Kérelmező által kísért szülés során halva született egy újszülött. Eljárás az ügyben nem indult, a Kérelmezőt szakmai felelősség a halálesetért nem terhelte. A másik eset 2015 májusában a médiából az „média megjelölés”-ként ismert ügy, amelyben a 19 hónapos gyermek halálához a Kérelmezőnek nincs köze, a hivatkozott hírportál3. online hírfelületen 2019. január 8-án megjelent cikk [hivatkozott hírportál3 cikk URL] szerint az települési gyermek, valamint a K-vitamin hiánya miatt elhunyt gyermek tragédiájában egy személy volt közös: a gyermekorvos és nem a Kérelmező. A haláleseteket azonban a Kérelmezett a cikkekben megtévesztő módon úgy tárta a nyilvánosság elé, hogy a cikk tartalmi egészéből és a címéből is arra lehet következtetni, mintha azok a Kérelmező szakmai felkészületlensége következményei lennének, valójában tehát hamis következtetéseket sugallva valótlan adatokat közöl a Kérelmezőről.

(19) A Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett cikkeiben valótlanul állította az alábbiakat, így az adatkezelése is szükségképpen pontatlan, jogsértő:

valótlan, hogy a Kérelmezőnek bármely csecsemő halálához köze lett volna, vagy ezzel összefüggésben felelősség terhelte volna valótlan, hogy nem volt szakmai végzettsége valótlan, hogy engedély nélkül végzett szülésznői tevékenységet valótlan, hogy a szükséges szakmai ismeretei hiányoztak volna valótlan, hogy a születést követően a csecsemőnek adandó K-vitaminnal kapcsolatban a bábát terheli bármilyen szakmai felelősség.

(20) A Hatóság felhívására a Kérelmezett Nyilatkozat3.-ban (NAIH-2809-12/2022,) kifejtette, hogy az érintetti kérelem megválaszolása során a Kérelmezett nem vette figyelembe a kérelemhez csatolt jogerős ítéletet, mivel abban nem volt peres fél, illetve az ítélet nem adatkezelésre vonatkozott. Csatolta továbbá orvos neve közösségi oldalának 2019. február 24-ei bejegyzését, mely a Cikk1. forrása, és jelenleg is elérhető.

(21) A Hatóság ismételt felhívására Kérelmezett Nyilatkozat4.-ben (NAIH-2809-16/2022.) közölte: ugyan ismeri a bírósági sajtóközleményt, azonban Cikk1. és Cikk 2. megjelentetése a közéleti vitát szolgálja, hiszen mindig kiemelt közérdeklődésre tartanak számot azon családi tragédiák, amelyek során csecsemőkorú gyermekek haltak meg. A tragédiák miatt indult büntetőeljárások szintén jelentős közérdeklődésre tartanak számot, amelyek között szerepel a cikkekben szerepeltetett eljárás is. A közéleti vita aktualitását igazolja, hogy Kérelmező aktív közéleti, politikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban aktívan kampányolt politikus férje mellett. Ezen aktív közéleti szereplés miatt a Kérelmező személye és egyéb tevékenysége is közérdeklődésre tart számot.

(22) A Kérelmező aktív közéleti, politikai szerepvállalását és közszereplői státuszát Kérelmezett

Nyilatkozat5.-ben (NAIH-2809-19/2022.,) három, 2022. évben közölt cikkel támasztotta alá:

- URL1, - URL2, - URL3.

(23) Kérelmezett a Cikk1.-ben nyilvánosságra hozott képmás vonatkozásában megjelölte annak forrását:

magazin cikk URL. Kifejtette továbbá, hogy a kifogásolt képmás – amely már korábban is megjelent más internetes oldalakon a Kérelmező hozzájárulásával és a kifogásolt cikk alapját is képező tevékenységével összefüggésben – egy közérdekű társadalmi vitához járul hozzá azzal, hogy bemutat egy olyan személyt, aki ezen társadalmi vita közvetlen érintettje (szereplője). Álláspontja szerint a korlátozás törvényi feltételei teljesültek, mivel a kifogásolt cikk a közügyek szabad vitatását célozta, a kép olyan információt tartalmaz, amely ezt a vitát előmozdította, így a képmás felhasználásához való hozzájárulás hiánya szükséges és arányos korlátozást jelentett (Ptk. 2:44. §).

(24) A Hatóság tájékoztatta a Kérelmezőt (NAIH-3977-2/2023.) és a Kérelmezettet (NAIH-3977-1/2023.)

a bizonyítási eljárás befejezéséről, és ezzel kapcsolatban felhívta figyelmét a nyilatkozattételi, valamint az iratbetekintési jog gyakorlására. A végzés kézbesítése a Kérelmező részére 2023. március 9-én, a Kérelmezett részére 2023. március 21-én sikeresen megtörtént. Jelen ügy vonatkozásában nyilatkozattétellel, iratbetekintési kérelemmel egyik fél sem fordult a Hatósághoz.

III. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

(25) Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(26) Az Alaptörvény IX. cikk (1) és (4) bekezdései alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

(27) Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(28) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU)

2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

(29) A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

(30) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

(31) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

(32) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”), a c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).

(33) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése értelmében az adatkezelő felelős az (1)

bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

(34) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

(35) Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése értelmében az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges kiegészítő információkat:

b.) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;

(36) Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

(37) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(38) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(39) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

(40) Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezésen alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti továbbá, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

(41) Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

(42) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

(43) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelmében a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

(44) Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése szerint „[…] a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.”

(45) Az általános adatvédelmi rendelet (69) preambulum-bekezdése értelmében „[B]ármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján van szükség. Az adatkezelő bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez.”

(46) Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján „[a] tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.”

(47) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

(48) Az Infotv. 3. § 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

(49) Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

(50) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen.

(51) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1) bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

(52) Smtv. 4. § (2) A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.

(53) Smtv. 4. § (3) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.

(54) Smtv. 6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.

(55) Smtv. 7. § (1) A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója, vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyező természetes vagy jogi személytől való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).

(56) Smtv. 10. § Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.

(57) Smtv. 13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

(58) Smtv. 21. § (1) A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.

(59) A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme] (1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

(60) (2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

(61) (3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

(62) Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(63) Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.

(64) Az Infotv. 60. § (5) bekezdése szerint a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a) a feltételezett jogsértés megjelölését, b) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, c) a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat, d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá e) a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.

(65) Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel, vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

(66) Az Infotv. 61. § (6) bekezdése értelmében a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

(67) Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

(68) Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.

(69) Az Ákr. 35. § (1) bekezdése alapján a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.

(70) Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58. cikk (2)

bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.

IV. A Hatóság döntése során figyelembe vett bizonyítékok és azok értékelése

IV.1. A Kérelmező személyének közszereplői minősége (71) A 3145/2018. (V. 7.) AB határozat indokolásában a testület hangsúlyozta, „[a] közszereplői minőség megállapításának nem az a döntő szempontja, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő, illetve közéletinek minősülő nyilvános vitában résztvevők önkéntes elhatározásuk folytán váltak-e a közügyek, a közélet alakítójává, rendszeres vagy időszakonként megjelenő szereplőjévé”. {3145/2018. (V. 7.) AB határozat, Indokolás [50] bekezdés} (72) A Hatóság elfogadja a Fővárosi Ítélőtábla minősítését, mely 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítélete indokolásában a Kérelmező személyével kapcsolatban kimondta: „[A]zonban a saját vállalkozásában szülésznőként dolgozó felperes nyilvánvalóan nem minősült közszereplőnek; büntetőeljárásban tett tanúvallomás tétele nem közszereplés, […]”. {Indokolás [56]} (73) A Kérelmező annak ellenére sem tekinthető a jelen ügyben vizsgált hírcikkekhez kapcsolódóan sem közszereplőnek, sem közéleti szereplőnek, hogy kiemelt társadalmi érdeklődés fűződött a cikkekben tárgyalt bírósági eljárással érintett ügyhöz, hiszen a Kérelmező a cikkekben tárgyalt eljárásokban kizárólag szakmai tevékenysége okán, szülésznői feladatokat ellátó személyként, a büntetőeljárás tanújaként vett részt és nem terhelti pozícióban (74) A Hatóság megjegyzi: álláspontja szerint a Kérelmező bizonyos közéleti-politikai kérdésekben történő megnyilvánulása okán lehet ugyan közszereplő, ugyanakkor ehhez nem elegendő, hogy a Kérelmező házastársa polgármesterként közfeladatot ellátó személy és politikusként közszereplő, hiszen ilyen alapon bármelyik politikus közeli hozzátartozója automatikusan közszereplővé válna, ami nyilvánvalóan ellentétben áll a magánélet védelméről szóló törvény céljával: az Mvtv. indokolása kiemeli, a közéleti szereplő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóját külön nem nevesíti a törvény, pusztán a közéleti szereplőre figyelemmel a hozzátartozó nem tekinthető közéleti szereplőnek.

(75) A Hatóság továbbá nem fogadja el a Kérelmezett érvelését, miszerint a Kérelmező aktív közéleti, politikai szerepet vállalt, amikor az elmúlt időszakban részt vett politikus férje kampányában és „szórólapozott”, emiatt személyes és egyéb tevékenysége is közérdeklődésre tart számot. A Kérelmező – természetes módon – hozzátartozóként, családtagként segítette férje politikai kampánytevékenységét, ezáltal azonban nem vált automatikusan sem közszereplővé, sem közéleti szereplővé, ahogy a politikai kampányok egyéni segítői, aktivistái sem minősülnek automatikusan e tevékenységük miatt közszereplőnek.

IV.2. Az adatkezelő személye (76) A 2019. június 24-én aláírt létesítő okirat szerint a hírportál.hu bejegyzett kiadója (kiadó neve.) 2019.

szeptember 30. napján beolvadt az általános jogutódként megjelölt Kérelmezett cégbe, mint átvevő társaságba, ami által a beolvadó társaság jogalanyisága megszűnt.

(77) A hírportál.hu online hírfelületen található 2019. október 1. napjától hatályos, utoljára 2021. október

1. napján frissített adatkezelési tájékoztató 1. pontja rögzíti, hogy a www.hírportál.hu weboldal használatával együtt járó adatkezelések tekintetében az adatkezelő a Kérelmezett cég, azaz a Kérelmezett. A weboldal impresszumában szintén a Kérelmezett került megjelölésre kiadóként.

(78) A Kérelmező által sérelmezett újságcikkek megjelentetése az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, következésképpen ezen adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók.

(79) A (69)-(71) bekezdésekben foglaltak alapján a Kérelmezett a hírportál.hu online sajtótermékek kiadójaként a kifogásolt adatkezelés tekintetében adatkezelőnek minősül. IV.3. A sérelmezett személyes adatok (80) A sérelmezett újságcikkekben nyilvánosságra hozott, a Kérelmezővel kapcsolatba hozható szöveges kijelentések, leíró információk közül a Kérelmező büntetőeljárási szerepe, ott tett nyilatkozatai, képzettsége, szakmai ismeretei a Kérelmező személyes és különleges adatának minősülnek. Ugyanakkor a Hatóság álláspontja szerint a panaszolt cikkekben keverednek a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatok és a Kérelmezett által más cikkekből átvett vélemények, melyek megítélésére a Hatóságnak nincs hatásköre.

(81) A Hatóság a panaszolt cikkekben az alábbi, Kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat azonosította:

a Kérelmező neve, ideértve a cikkek kereső címkéit is (Cikk1., Cikk2.)

a büntetőeljárásban betöltött szerepére vonatkozó adat (Cikk1. „[…] büntetőeljárás folyik egy öt évvel ezelőtti csecsemőhalál ügyében és a perben – egyelőre – tanúként hallgatták meg

[…]”) a szülésznői tevékenységére vonatkozó adatok („[…] – nem volt érvényes működési engedélye, nem volt ÁNTSZ-engedélye, […]”. Cikk2.)

és a Kérelmezőt ábrázoló képmás (Cikk1.). A Cikk1. időközben módosításra került, melynek következtében jelenleg nem található meg annak tartalmában a Kérelmezőt ábrázoló képmás.

(82) A Kérelmező neve egyértelműen személyes adat. A név feltüntetése a panaszolt cikkekben és azok kereső címkéiben az érintett hozzájárulása, illetve a közzétételt megalapozó kényszerítő jogos érdek igazolása hiányában jogosulatlan adatkezelésnek minősül.

(83) Az az adat, hogy a Kérelmező tanúként szerepel egy büntetőeljárásban az Infotv. 3. § 4. pontja értelmében különleges, bűnügyi személyes adat, melynek a Kérelmezett által történő nyilvánosságra hozatala az uniós adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésnek minősül [NAIH-2868- 23/2021 sz. határozat]. Cikk1.-ben a tanúi pozíció „egyelőre” jelzővel történt minősítése – figyelemmel a Kérelmezőt érintő büntetőeljárás online cikk megjelenésekor aktuális állapotára – a közzététel Kérelmezett által megjelölt céljával, vagyis a közvélemény hiteles tájékoztatásával össze nem egyeztethető adatkezelésként értékelhető.

(84) A Hatóság megtekintette az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában a Kérelmezőre vonatkozó adatlapot [https://kereso.enkk.hu/index.php], mely szerint a Kérelmező szülésznői szakképesítéssel rendelkezik: egészségügyi szakdolgozóként 2011. november 4-től 2021. november 4-ig érvényes működési engedéllyel (szülésznői szakképesítés) rendelkezett, emellett 2016-ban megszerezte a szülészeti ellátás szakmacsoport szakdolgozói pontszámait elméleti és gyakorlati területen is. Ezek az adatok az Infotv. 26. § (2) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, melyek a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

(85) A célhoz kötött terjesztés jelen esetben szervesen kapcsolódott volna a tisztességes adatkezeléshez, de a Kérelmezett éppen ellenkező céllal azt hangsúlyozta, hogy a Kérelmező nem rendelkezett a szakmai tevékenysége végzéséhez szükséges képesítéssel, engedéllyel. IV.4. A képmás, mint személyes adat nyilvánosságra hozatala (86) A Cikk1.-ben eredetileg közölt képmás a Kérelmezőt a (9)-(10) bekezdéseknél leírt környezetben ábrázolta. A Kérelmezett a Hatóság felé nem jelezte azon szándékát, hogy a kifogásolt tartalmat módosítani, a Kérelmezőt ábrázoló képmást törölni kívánja. 2023.04.05. napján a Kérelmezőt ábrázoló képmás már nem volt elérhető a Cikk1.-ben. Ugyanakkor a Hatóság hangsúlyozza, az, hogy a panaszolt képmás törlésre került, nem tette semmissé a Kérelmezett által megvalósított jogalap nélküli adatkezelést.

(87) Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke kiterjed a fényképek közlésére is, azaz a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a fényképek közzétételét is. [Egeland and Hanseid v. Norway, no.34438/04, 2009. április 16-i ítélet, Von Hannover v. Germany, no. 59.320/08, 2004. június 24-i ítélet, Von Hannover kontra Németország, no.40.660/08 és 60.641/08, 2012. február 7-i ítélet, Von Hannover kontra Németország no.8772/10, 2013. szeptember 19-i ítélet, Verlagsgruppe News GmbH. and Bobi v. Ausztria, 59.631/9, 2012. december 4.] Az EJEB ítéleteiben általános jelleggel utal azokra a szempontokra, melyeket vizsgálni kell a képfelvételnek az érintett személy hozzájárulása nélkül történő közzététele estén a jogsértés megítélése során. Ezek: a közlés mennyiben járul hozzá a közéleti vitához, mennyire ismert az érintett személy és mi a sajtóközlemény témája, milyen volt az érintett személy korábbi magatartása, továbbá a képfelvétel milyen körülmények között készült (az információ megszerzésének módja és annak valódisága, körülményei), mi a közlemény tartalma, formája és következményei. További feltétel, hogy a cikk és a bemutatott kép között legyen kapcsolat, ez utóbbihoz kapcsolódjon a cikk tartalma.

(88) A (82) bekezdésben leírtak alapján a sérelmezett képmás képi megjelenítése és a Cikk1. tartalma közötti kapcsolat, összefüggés megállapítható: a büntetőeljárásban tanúként érintett Kérelmező központi személyként látható a fotón, a hátteret az intézeten kívüli szüléshez köthető környezet adja.

(89) A Hatóság a Kérelmezett képmás vonatkozásában tett nyilatkozata alapján keresést végzett az Interneten. Ennek során megállapításra került, hogy a Kérelmező által sérelmezett képmást más sajtószervek is felhasználták a forrás megjelenítése nélkül:

a. link1 (jelenleg is elérhető)

b. link2 (jelenleg is elérhető).

(90) A Hatóság hivatkozik ugyanakkor az EJEB 931/13. számú döntésére, melyben a Nagykamara rámutatott arra, hogy önmagában az a tény, hogy valamilyen információ hozzáférhető a köz számára, nem feltétlenül vonja ki azt az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) 8. cikk védelme alól. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Egyezmény 8. cikkében benne foglaltatik az információs önrendelkezéshez való jog egy bizonyos formája is, melynek értelmében a magánszemélyek felléphetnek az adataik – akár semleges, értékítélettel nem párosuló, de a magánszférához való 8. cikk szerinti jogaikat mégis érintő – gyűjtése, feldolgozása és közzététele ellen. Jelen esetben „a semleges, értékítélettel nem párosuló” kritérium sem teljesül, így tehát nem teszi jogszerűvé a Kérelmezett adatkezelését az a tény, hogy az eredeti közléshez engedélyével készített képmás a Kérelmező hozzájárulásával került korábban nyilvánosságra.

(91) A fentieket összegezve a Kérelmezett a Kérelmező hozzájárulása nélkül használta fel a Kérelmezőt ábrázoló képmást a Cikk1.-ben és ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontját. IV.5. Az adatkezelés jogalapja (92) A web.archiv.org felületen a www.hírportál.hu hírfelület 2019. március 30-i oldalmentése adataiból megismerhető a Kérelmezett 2018. május 22. napjától hatályos adatvédelmi tájékoztatója (a továbbiakban: Tájékoztató) [https://web.archive.org/hírportál/info-adatvedelmi-tajekoztato]. A Tájékoztatóban adatkezelőként a hírportál üzemeltetője került megjelölésre. A Tájékoztató hatálya kiterjedt a Kérelmezett sajtótermékeinek kiadására és terjesztésére, melyben rögzítésre kerültek az „adatkezelés és adatvédelem alapelvei”, így a célhoz kötöttség és az adattakarékosság, valamint az elszámoltathatóság elve. A Tájékoztató felsorolta valamennyi, az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési jogalapot és részletezi a felhasználók (érintettek) jogait; a tiltakozáshoz való jog gyakorlása esetén bizonyítási kötelezettséget rendelt el az adatkezelést megalapozó kényszerítő erejű jogos érdek és az érintett érdekei összemérésével. Emellett szabályozta a Kérelmezett eljárását is az érintetti joggyakorlás folyamata során.

(93) A 2019. október 1. napjától hatályos Tájékoztató 4. pont b) alpontjában a szerkesztői tartalmakhoz kapcsolódó adatkezelés részleteit rendezi. [https://Kérelmezett/adatvedelmitajekoztato20211001.pdf]]

A Tájékoztató hivatkozott pontja szerint az adatkezelés célja: médiaszolgáltatás, nyilvánosság tájékoztatása (ide tartozik pl. az Érintett által rendelkezésre bocsátott fénykép nyomtatott sajtótermékben vagy Honlapon való közzététele, amennyiben ehhez az Érintett, vagy 16 év alatti Érintett esetén az Érintett törvényes képviselője hozzájárult). A kezelt adatok köre: szerkesztőségi tartalmak (pl. fényképfelvétel, nyilatkozat, interjú tartalma). Adatkezelés jogalapja: hozzájárulás; jogos érdek (pl. közszereplő vagy nyilvános rendezvényen történő részvétel esetén). Jogos érdek megnevezése: sajtószabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, nyilvánosság tájékoztatása. Az adatkezelés időtartama: a nyomtatott és digitális sajtótermékekben megjelent tartalmakat a Kérelmezett archiválja és csak abban az esetben törli, ha az Érintett valamely jogának gyakorlása eredményeként ez szükségesnek mutatkozik.

(94) A fentieket teljes mértékben figyelmén kívül hagyva a Kérelmezett jelen ügyben tett nyilatkozataiban az általa végzett adatkezelés jogszerűsége tárgyában kizárólag az Alaptörvényre, valamint az Smtv.

10. §-ára hivatkozott, egyetlen esetben sem jelölt meg az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti jogalapot.

(95) A Hatóság következetes álláspontja szerint az újságírási tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés jogalapja – amennyiben nem önkéntes hozzájárulásról van szó – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek. A jogalap alkalmazása melletti hatósági gyakorlatot a Kúria a Kfv. 37.978/2021/10. számú ítéletében is megerősítette. Az Smtv. 10. §-a rögzíti a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát, azaz a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő tudomásszerzésükhöz való jogukat, kimondja, hogy a sajtó feladata ezen ügyekről és eseményekről a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. E tekintetben a bíróság hivatkozott ítéletében kifejtette: az Smtv. e rendelkezése közérdekű feladat ellátását nem írja elő a sajtószerv számára, így az általa végzett újságírási tevékenységet sem lehet közérdekű feladatnak, sem a magyar nemzeti jog szóhasználatában közfeladatnak minősíteni. A bíróság emellett rámutatott arra, hogy az újságírói tevékenység kapcsolódik az Alaptörvényben meghatározott tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz fűződő alapjoghoz. E rendelkezések szerint a sajtó feladata az Alaptörvényben védett alkotmányos alapjogok biztosításához szükséges, védelemre szorul, ezért az ezen feladatának ellátásához szükséges adatkezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a sajtó az Smtv.ben rögzített feladatát el tudja látni.

(96) A hatósági eljárás során a felhívások hatására adott válaszok kérelmezetti érdekmérlegelésként értékelhető nyilatkozataiban a Kérelmezett kifejtette, hogy a panaszolt hírcikkeket és a Kérelmező azokban szereplő személyes adatait napjaink egyik széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitájában véleményformálás céljából, a közvélemény tájékoztatása érdekében hozta nyilvánosságra.

(97) A Kérelmezett a közéleti vita tárgyaként határozta meg a csecsemőkorú gyermekek halálával járó családi tragédiákat és az ezeket követő büntetőeljárásokat. Hivatkozott a Kérelmező aktív közéleti, politikai szerep vállalására, melyet három sajtócikkel támasztott alá, valamint arra, hogy Kérelmező kapcsolódó szülésznői tevékenységével az elmúlt időszakban több sajtószerv foglalkozott. A Kérelmezett ugyanakkor nem tért ki nyilatkozataiban arra, hogy a Kérelmező személyes adatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala mennyiben szükséges a megjelölt cél elérése érdekében.

(98) A Hatóság következetes gyakorlata szerint újságcikk átvétele (szemlézés) esetén a forrás kiadó adatkezelési tevékenysége – így az adatvédelmi kötelezettségei teljesítése, érdekmérlegelés elvégzése – nincs közvetlen hatással sem az utánközlő sajtószerv adatkezelési tevékenységére, sem adatkezelői felelősségére, mivel az adott híradásnak az Smtv. 21. § (1) bekezdéséből fakadóan önmagában kell megfelelnie az adatkezelési követelményeknek. A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről. Ebből következik tehát, hogy ha egy sajtószerv leközöl, „átvesz” személyes adatot tartalmazó cikket, nem mentesül az alól a kötelezettség alól, hogy egyedileg megvizsgálja, valóban jogszerűen közölhető-e azonos tartalommal az átvett cikk, információ. [NAIH-2926-8/2021.]

(99) A Hatóság álláspontja szerint mind a forrás, mind pedig az utánközlő sajtószerv önálló adatkezelőnek minősül, az általuk végzett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban önállóan hozzák meg az adatkezelői döntéseket, így azokért a döntésekért is külön-külön tartoznak felelősséggel. „[E]gy korábban megjelent tartalom nem mentesíti az utánközlést megvalósító adatkezelőt attól, hogy saját adatkezelését jogszerűen végezze. A tartalomszolgáltató a tudósítás részleteinek a saját médiatartalmán keresztüli nyilvánosságra hozatala során önálló adatkezelőnek minősül és az adatkezelésének jogszerűségét minden más adatkezelőtől függetlenül kell megítélni, így a Kérelmezettét is.[NAIH-68-3/2021.]

(100) A Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a panaszolt cikkekben megfelelő jogalap nélkül hozta nyilvánosságra a Kérelmező jelen Határozat (81) bekezdésben megjelölt személyes adatait, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. IV.6. A Kérelmezett jogos érdeke, érdekmérlegelés (101) A jogos érdek jogalapjának alkalmazása során az érintett személyes adatainak kezelése az érintett hozzájárulása nélkül történik, ezért garanciális jelentőségű, hogy az adatkezelő alaposan feltérképezze azt, hogy a tervezett adatkezelés az érintett információs önrendelkezés jogára milyen kihatással lesz, különösen online nyilvánosság esetén. Az érdekmérlegelést el kell végezni a tervezett adatkezelés megkezdése előtt és amennyiben érintetti joggyakorlás keretében az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, az adatkezelő kötelezettsége, hogy erre egy kifejezetten az érintettre szabott egyéni, megismételt érdekmérlegelés lefolytatásával reagáljon.

(102) A Kérelmező hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem tárgyú megkereséssel fordult a Kérelmezetthez 2021. december 15. napján. A panaszolt adatkezelés elleni tiltakozásaként kifejtette: férje politikus, azonban a sérelmezett cikkek központi témája az, hogy a Kérelmező szakmája szabályait sértve felelős egy csecsemő halálában. Emellett a cikkek büntetőjogi felelősségére tesznek célzásokat, és a Kérelmező halálesethez kapcsolódó szerepéről számolnak be. A Kérelmező előadta továbbá, hogy a kifogásolt adatkezelések szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak, mely nem minősül közéleti vagy politikai tevékenységnek, ahogyan Kérelmező közszereplésével összefüggő információnak sem. A Kérelmező büntetőügyben tett tanúvallomásával, szakképzettségével kapcsolatos információk nem minősülnek közügynek. A tiltakozás során rámutatott: mind a szülésznői képzettség megszerzése, mind a tragikus halálesetek házastársa politikai karrierje előtt történtek. Kiemelte továbbá, jogerős ítélet mondja ki, hogy a szakmai működésével kapcsolatos személyes adatok kezelése nem szükséges a sajtó feladatainak ellátásához, így a Kérelmezett nem hivatkozhat alappal a sérelmezett adatok törlése tekintetében az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdésére.

(103) Kérelmezett a Kérelmező érintetti joggyakorlása körében megküldött levelére 2022. január 10-én küldött válaszában kizárólag jogszabályhelyekre való hivatkozással indokolta a Kérelmező adatainak nyilvánosságra hozatalát. Levelében kihangsúlyozta álláspontját, mely szerint a kifogásolt cikkben széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitában való véleményformálás volt a közzététel célja, mely során véleménye szerint jogtalan adatkezelés nem történt.

(104) Jelen eljárásban a Kérelmezett nem tett nyilatkozatot az érdekmérlegelési teszt elkészítését illetően.

A Hatóság tényállás tisztázása körében feltett kérdéseire adott válaszokból a Hatóság rendelkezésére áll a panaszolt cikkekkel kapcsolatos közéleti vita jellegével, aktualitásával, valamint a Kérelmező közéleti, politikai szerepvállalásával kapcsolatos kérelmezetti vélemény [Nyilatkozat4., Nyilatkozat5.], melyek alapján a Hatóság azonosítani tudta azon szempontok egy részét, melyeket az érdekmérlegelés során a Kérelmezettnek – egyéb szempontok mellett – figyelembe kellett volna vennie.

(105) A kötelező érdekmérlegelés során a Kérelmezettnek valamennyi, a mérlegelést befolyásoló tényezőt figyelembe kellett volna vennie, ennek körében a saját érdekei mellett a Kérelmező érintetti kérelmében megjelölt okokat is. A felületes, általánosnak mondható szempontok alapján elvégzett, az adatkezelésnek a magánszférára való kihatását figyelmen kívül hagyó érdekmérlegelés nem felel meg az általános adatvédelmi rendeletből fakadó követelményeknek, és a tiltakozáshoz való jog sérelmét eredményezi. [NAIH/2020/838/2.]

(106) A jogos érdek meghatározása körében követelmény, hogy a megnevezett érdek egyértelmű legyen, így nem fogadható el a túl tágan, általánosságban megfogalmazott jogos érdek. A Hatóság álláspontja szerint a sajtótermékek által személyes adatokat tartalmazó cikk publikálása során az érdekmérlegelésnek a konkrét közlés sajátosságait is figyelembe kell vennie, azokra külön reflektálnia kell. Nem felel meg az általános adatvédelmi rendelet követelményeinek az általánosságban elvégzett, a konkrét személyes adatokat és az adatkezelés sajátosságait figyelembe nem vevő érdekmérlegelés. [NAIH-3119-21/2021.]

(107) A Hatóság álláspontját megerősítő véleményt fejtett ki a Kúria a Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletében, mely szerint a jogos érdek, mint jogalap esetén az adatkezelőnek mindig az adott konkrét helyzetre, tevékenységre vonatkozóan kell vizsgálni a jogos érdeket és azt, hogy szükséges-e az adatkezelés a cél eléréséhez. Az érdekek, elvárások felmérése és az érintettekre gyakorolt hatás elemzését követően kell meghatározni, hogy miért korlátozza arányosan az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdeke az érintettek jogait.

(108) A Kérelmezett az érintetti kérelemre adott válaszában nem részletezte, hogy a közvélemény véleménynyilvánítás szabadsága körében történt tájékoztatása során megvalósított, a Kérelmező személyes adatait érintő adatkezelése miért korlátozza arányosan a Kérelmező információs önrendelkezési jogát. A Kérelmezett azt is elmulasztotta kifejteni, hogy a Kérelmező személyes adatainak kezelése, azok nyilvánosságra hozatala mennyiben volt szükséges a megjelölt cél elérése érdekében. Nem fejtette ki továbbá azt sem, hogy a panaszolt közléseknek mi volt a konkrét tárgya: az, hogy beszámoljon egy csecsemőhalál miatt indult büntetőeljárásról, melyben egy politikai közszereplő házastársa tanúként érintett; vagy az, hogy a büntetőeljárással összefüggésben korábban megjelent sajtócikkeket összegezve, a tartalmakat ismételten nyilvánosságra hozza.

(109) A Hatóság a személyes adatok védelme tekintetében kialakított joggyakorlatára figyelemmel megállapította: önmagában az, hogy a Kérelmező közzétett személyes adatai korábban nyilvánosságra kerültek, nem mentesíti a Kérelmezett adatkezelőt azon kötelezettsége alól, hogy ezen személyes adatok kezelése kapcsán pontos és részletes érdekmérlegelést végezzen. [NAIH- 3119-21/2021.] Tehát az a tény, hogy más sajtószerv már nyilvánosságra hozta a Kérelmező személyes adatait, nem mentesíti az utánközlő Kérelmezettet az adatkezelői kötelezettsége elvégzésétől.

(110) A fentiek alapján az adatkezelés jogalapjához és céljához kapcsolódó nyilatkozatokban [Nyilatkozat

4., Nyilatkozat 5.] kifejtett kérelmezetti álláspontot a Hatóság nem fogadja el a Kérelmezett jogos érdekét alátámasztó egyedi érdekmérlegelésként, mert a Kérelmezett kizárólag a saját érdekeit vette figyelembe, és a Kérelmező viszonylatában tévesen értelmezte a közéleti szereplés, illetve a közszereplő fogalmát. Kérelmezett helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a Kérelmező aktív, közéleti szereplővé vált azzal, hogy segítette politikus férjét a kampányidőszakban. Ehhez kapcsolódóan a Kérelmezett megállapította, hogy a Kérelmező személye és egyéb tevékenysége is közérdeklődésre tart számot, mely álláspontja szerint a csecsemő-halálesetekhez kapcsolódó, közérdeklődésre számot tartó ügy panaszolt cikkekben való közlésének aktualitását indokolta. Jelen ügyben újabb – a Kérelmező érdekeire is kiterjedő és azokat értékelő – érdekmérlegelést a Kérelmezett nem készített.

(111) Az intézeten kívüli szülés témája közérdeklődésre tart számot, a sajtó több ízben is foglalkozott már a kérdéssel, a közvélemény tájékoztatása során megszólaltattak pro és kontra érveket egyaránt. A Hatóság álláspontja szerint a panaszolt cikkeknek és az azokhoz kapcsolódó adatkezeléseknek nem kifejezetten a közéleti kérdéssel összefüggő társadalmi vita generálása, a társadalom véleményformálása volt a célja, hiszen a panaszolt cikkek kizárólag a nyilvánosságra került tragédiákra helyezte a hangsúlyt, és ezekhez kapcsolódóan a Kérelmező büntetőeljárásban tett kijelentéseit, szakmai képzettségét és szülésznői tevékenységét célozták. A Hatóság véleménye szerint abban az esetben nehezen lehet társadalmi vitában véleményformáló tájékoztatásra hivatkozni, amikor a hírcikkek tartalma és megfogalmazása az egyéni véleményalkotás lehetőségét kizárva egyoldalú álláspontot sugall.

(112) A Hatóság szerint a fentieken túl a Kérelmezett azért sem alapíthatta a Cikk2.-höz kapcsolódó adatkezelését a kiemelt közérdeklődésre számot tartó közéleti kérdésben való véleménynyilvánítás elősegítésére, mint jogos érdekre, mivel a sérelmezett cikkben a Kérelmezett – annak ellenére, hogy a büntetőeljárás már befejeződött és a Nyilatkozat 4. szerint erről a Kérelmezettnek tudomása volt a korábbi, nem aktualizált cikkekből válogatta össze annak tartalmát.

(113) A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett azzal, hogy a sérelmezett cikkekhez kapcsolódó adatkezelés vonatkozásában a Kérelmező érintetti kérelmére nem megfelelően végezte el a jogos érdekét alátámasztó érdekösszemérést, és nem törölte a Kérelmező jogellenesen kezelt személyes adatait, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk

(1) és (3) bekezdését, valamint a Kérelmező általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1)

bekezdését. IV.7. A célhoz kötöttség és az adattakarékosság elve (114) A Kérelmezett adatkezelése céljaként a közvélemény tájékoztatását jelölte meg, mellyel sajtószervként hozzájárult a kiemelt tárgyi súlyú közéleti vita érdemi megítéléséhez, elősegítve ezzel a társadalmi véleményformálást. A Kérelmező szakmai tevékenységéhez az otthonszülés közéleti kérdése kapcsolódik, mely heves vitát váltott és vált ki napjainkban is. A tragédiával végződő otthonszülésekkel kapcsolatos hírek nyilvánosságra kerülése folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartja ezt a témát.

(115) A panaszolt cikkek tekintetében azonban egyértelmű, hogy azokban nem az otthonszülés közéleti kérdéséhez kapcsolódva fejti ki az újságíró pro- és kontra érveit, mellyel – gondolatindítóként valóban elősegítené a társadalmi véleményformálást. A cikkekről az sem mondható el, hogy a tragédiákat érvként hoznák fel a kórházban felügyelt szülés választása mellett.

(116) A panaszolt cikkek kizárólag a Kérelmező büntetőeljárásban tett tanúvallomásáról, valamint a széles körű nyilvánosságot kapott családi tragédiákról szólnak, melyeknél az otthonszüléshez köthető a Kérelmező személye.

(117) A Kérelmezett nyilatkozataiból is megállapítható továbbá, hogy a nyilvános közlések fő célja a közvélemény által már ismert büntetőeljárásban tanúként szereplő Kérelmezővel kapcsolatos, korábban nyilvánosságra hozott, más forrásokból származó információk ismételt közlése, a Kérelmező vonatkozásában közölt információk köztudatban tartása azzal a következménnyel, hogy a Kérelmező személye – és rajta keresztül a közszereplő házastársa – negatív megvilágításba kerüljön.

(118) A sérelmezett cikkek és az azokhoz vezető keresőszavak a Kérelmezett politikus férjét is megnevezik.

A Cikk2. – mely 2021. augusztusában jelent meg – egyértelműen utal az aktuálpolitikai helyzetre: az előválasztásra, melynek első fordulója 2021. szeptember 18-án zajlott le.

(119) A Hatóság következetes álláspontja szerint amennyiben valóban közérdeklődésre tart számot egy büntetőeljárás, az azzal kapcsolatos sajtószerv általi tájékoztatásban mindenképpen törekedni kell a személyes adatoknak csak szükséges mértékben történő kezelésére, az adattakarékosság elvének betartására, különösen, ha a tájékoztatás személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül is betöltheti célját. Ez kiváltképp vonatkozik az eljárás mellékszereplőire (például tanú, szakértő), és nem releváns, ha az eljárásban érintett személy követlen hozzátartozója közismert politikus.

(120) Utalva az Alkotmánybíróság 3209/2020. (VI. 19.) AB határozatában kifejtett véleményére, miszerint „[ö]nmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét.” megállapítható, hogy a Kérelmezett jelen ügyben nem tudta meggyőzően bizonyítani a nyilvánosságra hozott személyes adatok kezelésének jogszerű célját, a hiteles, pontos tájékoztatásnak való megfelelést és a „közügy” alátámasztását.

(121) A fentiek alapján a Hatóság a panaszolt cikkek vonatkozásában megállapítja az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés és az 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság sérelmét. IV.8. A tisztességes adatkezelés elve (122) A Kérelmező személyes adatainak a megnevezett csecsemő-halálesetekkel egy cikkben való szerepeltetése megalapozza a tisztességtelen adatkezelés (alapelvi) sérelmét.

(123) A cikkek kifejezett újságírói „hozzáadott értéket”, véleményt valójában nem tartalmaznak, csak más cikkekből átvett, összeollózott tartalmat foglalnak egy hírcikkbe. A hivatkozott cikkek – és ebből adódóan a sérelmezett Cikk2. – középpontjában nem a csecsemő halálesetek vagy a büntetőeljárásról szóló tájékoztatás áll, hanem a Kérelmező személye, ez a „[…] gyermek” esetében különösen szembeötlő.

(124) A vizsgált cikkekben kezelt személyes adatok – hivatkozással az idézett alkotmánybírósági megállapításra – a Kérelmező büntetőeljárásban tett tanúvallomása idején (2019. január 4.) rendelkeztek az ügy tekintetében valódi relevanciával. A Hatóság ehhez kapcsolódóan idézi az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatában is elismert megállapítást, miszerint „a sajtó hírei, tudósításai „romlandó jószágok”, azaz bármely késedelem annak közzétételében, mégoly rövid időre is, értékétől és a tudósítást övező érdeklődéstől akár maradéktalanul megfoszthatja (Kablis vs. Oroszország, no. 48310/16 és 59663/17.91.S), a demokratikus közvélemény formálására, aktualitásaihoz való hozzájárulásra és a polgárok tájékoztatására akkor alkalmasak, ha közlésük időszerű, vagyis a közélet aktualitásaihoz igazodik, nem várat magára.” Ehhez képest a Cikk1. és a Cikk2. módosított tartalommal jelenleg is elérhetőek a nyilvánosság számára.

(125) Tisztességtelen adatkezelésként értékeli a Hatóság azt is, hogy a Kérelmezett kizárólag a Kérelmezőt nevezte meg és állította a tragédiával kapcsolatos panaszolt cikkek középpontjába, annak ellenére, hogy közismert volt az adott büntetőeljárásban betöltött másodlagos szerepe és ismertté vált a büntetőeljárás más személyek büntetőjogi felelősségét megállapító eredménye is. Az a tény, hogy a Kérelmezett az időközben módosított tartalmú Cikk1. és Cikk2. internetes felületén való elérését továbbra is biztosítja, alátámasztja azt, hogy a panaszolt tartalmakkal a Kérelmezett nem az általa megjelölt közéleti vitához akar hozzájárulni.

(126) A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a Kérelmezett sem a Cikk1., sem a Cikk2. nyilvánosságra hozatalát nem alapíthatta az általa megjelölt, a Kérelmező által végzett aktív politikai tevékenységre, mivel az állítása alátámasztásául hivatkozott hírcikkek csak 2022-ben kerültek közlésre, és a Kérelmezett egyéb nyilatkozatra, nyilvános eseményre, közösségi oldalon megjelent bejegyzésre e tekintetben nem hivatkozott. Fentiek alapján a Hatóság véleménye szerint a Kérelmezett a panaszolt cikkek vonatkozásában megvalósította az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának sérelmét. IV.9. Az átlátható adatkezelés elve (127) Az átláthatóság követelménye szervesen kapcsolódik a jogszerű adatkezeléshez. Az általános adatvédelmi rendelet III. fejezetében egyértelműen megfogalmazott elvárás az, hogy az adatkezelés folyamata, dokumentáltsága megismerhető legyen a külvilág, de leginkább az érintett számára. Az átláthatóság elve ebből adódóan feltételezi az adatkezelő és az érintett közötti kommunikációt, azt, hogy az adatalany az őt érintő adatkezelés lényegi elemeiről ismerettel rendelkezik. Az adatkezelőnek tehát az általános gyakorlata részévé kell tennie az adatvédelmi szabályok betartását és minden tevékenysége során figyelemmel kell lennie arra, hogy az adott adatkezelési tevékenysége megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak.

(128) A Kérelmezett rendelkezik a (92)-(93) bekezdésekben ismertetett részletes adatvédelmi tájékoztatóval, azonban a tényállás tisztázása során kiderült, hogy ennek tartalmát gondatlanságból vagy nem ismeri, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja.

(129) A Hatóság az átlátható adatkezelés elvébe ütközőként értékeli továbbá, hogy a Kérelmezett által közölt hírcikkek megjelenésének időpontja nehezen meghatározható, mivel a Kérelmezett hírfelületén a cikkek vonatkozásában sem pontos megjelenési dátumot, sem a cikk szerzőjét nem tüntette fel. A Hatóság – a Kérelmező nyilatkozata mellett – csak a cikkek elérési útjából tudta beazonosítani a cikkek közzétételére vonatkozó évet és hónapot (Cikk1.: 2019. február 25., Cikk2.: 2021. augusztus 10.). A jogsértő állapot a cikkek megjelenési időpontjától kezdődően módosított tartalommal jelenleg is fenn áll.

(130) Mindezek alapján jelen ügyben a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a Cikk1. és a Cikk2.

nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó adatkezelése során megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdését. IV.10. Az érintetti jogok érvényesülése (131) A Hatóság több esetben kérte a Kérelmezett nyilatkozatát arról, hogyan biztosította a Kérelmező érintetti jogainak gyakorlását a sérelmezett adatkezelések tekintetében. A Kérelmezett e kérdéseket illetően nem tett nyilatkozatot, így csak a Kérelmező által becsatolt törlési kérelem és az arra adott kérelmezetti válasz áll a Hatóság rendelkezésére.

(132) A Kérelmező hozzáférési jog gyakorlása és tiltakozás adatkezelés ellen, törlési kérelem tárgyú beadvánnyal fordult a Kérelmezetthez. Kérelmező pontosan megjelölte a panaszolt cikkek elérhetőségeit, és kérte, hogy a Kérelmezett biztosítsa a Kérelmező hozzáférési jogát; adjon helyt a tiltakozásának és szüntesse meg az adatkezelést, illetve törölje a Kérelmező személyes adatait. A tiltakozás kapcsán a Kérelmező hivatkozott és csatolta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.757/2020/6. számú ítéletét is, melyben megállapításra került a Kérelmező jóhírnév sérelme. A Kérelmező az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés c) illetve d) pontja alapján kérte a szakmai működésével kapcsolatos személyes adatainak törlését.

(133) A Kérelmezett formailag eleget tett az érintetti kérelemre történő tájékoztatási kötelezettségének, mivel 30 napon belül válaszolt a Kérelmező érintetti kérelmére. A válaszban azonban a Kérelmezett nem nyújtott tájékoztatást az általa a Kérelmező vonatkozásában kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelés jogalapjáról, időtartamáról, az adatok forrásáról. A Kérelmező kifejezett kérése ellenére sem közölt információkat a Kérelmezett arról, miként tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti érdekmérlegelésnek. Ezáltal a Kérelmezett az érintetti joggyakorlás keretében nem biztosította a Kérelmező azon jogát, hogy meggyőződhessen a Kérelmezett által végzett, a személyes adatait érintő adatkezelési folyamatról, ezáltal az adatkezelés általános adatvédelmi rendelet szerinti alapelveknek való megfeleléséről (átláthatóság). A Kérelmező érintetti kérelmében meg kívánta ismerni azokat a rá vonatkozó adatokat is, melyeket a Kérelmezett kezelt ugyan, de a panaszolt cikkek egyikében sem hozott nyilvánosságra [általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3)]. A Kérelmezett a Kérelmező érintetti kérelmére nem, hanem jelen hatósági eljárásban, a Hatóság megkeresésére adott nyilatkozatában [Nyilatkozat2.] mondta ki azt, hogy nem kezel a Kérelmező vonatkozásában semmilyen személyes adatot a panaszolt cikkekben felhasznált személyes adatokon kívül.

(134) Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdés szerint ugyanis az érintett a saját helyzetével kapcsolatos okból bármikor tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen és ilyen esetben az adatkezelő köteles tulajdonképpen megismételni, de immár egyediesített formában az érdekmérlegelési tesztet, mellyel igazolhatja, hogy az érintett jogaival, érdekeivel szemben az adatkezeléshez fűződő jogos érdekek elsőbbséget élveznek. A Kérelmező érintetti kérelmében tiltakozott a kifogásolt adatkezeléssel szemben. Saját helyzetét érintő okként a Kérelmező előadta, hogy a kifogásolt cikkek aláássák szakmai integritását, megkérdőjelezik képzettségét, megnehezítik működését. A felsorolt indokok egyértelműen a saját helyzetével, munkájával, szakmai tevékenységével összefüggésben állnak, és nem kérdéses, hogy a cikkek negatív hatást gyakoroltak a Kérelmező szakmai megítélésére.

(135) Jelen esetben a tényállás tisztázása során a Kérelmezett az érintetti joggyakorlás érvényesülése tekintetében válaszolt ugyan a Kérelmező hozzáférési, törlési kérelmére, azonban válaszában nem teljesítette az érintetti kérelemben megjelölt, a Kérelmező hozzáférési és törlési kérelmét, illetőleg nem elemezte és nem indokolta részletesen, a Kérelmező érdekeit is figyelembe véve a jogos érdeken alapuló adatkezelését. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy jelen eljárásban az érintetti jogok biztosításának módjára irányuló kérdéseit [NAIH-2809-2/2022., NAIH-2809-4/2022.] a Kérelmezett figyelmen kívül hagyta, azokra nem válaszolt.

(136) Mindezek alapján a panaszolt cikkekben megvalósított adatkezeléshez kapcsolódóan a Hatóság megállapítja az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése és 15. cikk (1) és (3)

bekezdése szerinti érintetti jogainak sérelmét. IV.11. Bírság kiszabására vonatkozó kérelem (137) Az adatvédelmi bírság jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső – jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján, illetve mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen részei kérelemként nem értelmezhetők.

V. Jogkövetkezmények

(138) A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján Kérelmezettet elmarasztalta az adatvédelmi jogsértés megvalósításában.

(139) A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezett jogsértése miatt adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét, és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges.

(140) A Hatóság a Kérelmezett által végzett, a panaszolt cikkekhez kapcsolódó adatkezelések vonatkozásában súlyos, alapelvi jogsértéseket állapított meg. V.1. Adatvédelmi bírság megállapítása (141) A Hatóság a bírság kiszabása során az alábbi tényezőket súlyosító körülményként vette figyelembe:

I. A Kérelmezett a Kérelmező személyes és közérdekből nyilvános személyes adatait tartalmazó hírcikkek azok nyilvánosságra hozatalától kezdődően [Cikk1. 2019. február 25. és Cikk2. 2021. augusztus 10.] folyamatosan, és módosított tartalommal jelenleg is elérhetőek az online térben. [83. cikk (2) bekezdés a) pont]

II. A Kérelmezett nyilatkozataiban is megerősítette, hogy adatkezelése szándékos volt. Annak ellenére, hogy a Kérelmezett állítása szerint ismerte az érintett büntetőeljárást érintő bírósági sajtóközleményt, annak kiadását követő közlésében (Cikk.2.) nem az aktuális adatokat hozta nyilvánosságra a Kérelmező vonatkozásában. A Kérelmezett mindkét panaszolt cikkben közéleti kérdés körébe sorolta az egyedi eseteket, melyekhez közvetve, közvetlenül a Kérelmezőt, és szakmai tevékenységét kapcsolta. A Kérelmezett kizárólag a tragédiával végződő eseteket és a büntetőeljárás Kérelmezőt érintő részleteit helyezte a cikkek középpontjába, az intézményen kívüli szülés kérdésköre még említés szintjén sem jelenik meg a sérelmezett cikkekben. [83. cikk (2) bekezdés b) pont]

III. A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás keretében 2022. évben már vizsgálta a Kérelmezett sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága alapjog érvényesítéséhez kapcsolódó adatkezelését [NAIH-3797/2022.], mely során a panaszolt személyes adatok jogellenes kezelését állapította meg, és adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Kérelmezettet. [83. cikk (2) bekezdés e.) pont]

(142) A Hatóság a bírság kiszabása során alábbi tényezőket enyhítő körülményként vette figyelembe:

I. A Kérelmezett mindkét panaszolt cikk tartalmát módosította: a Cikk1. tartalmából törölte a Kérelmezőt ábrázoló, sérelmezett képmást, valamint a Cikk2. tartalma elé beillesztett szövegrészben elismerte, hogy a Cikk2.-ben közzétett tartalommal megsértette a Kérelmező személyiségi jogát, valamint megfelelő jogalap nélkül, kényszerítő erejű jogos érdek nélkül, a tisztességes adatkezelés, a célhoz kötöttség és a pontosság alapelveit megsértve kezelte a Kérelmező szakmai működésére, szakmai ismereteire, a büntetőeljárásban tett tanú vallomásával összefüggő személyes adatait, illetve képmását.

(143) A Hatóság a bírság összegének meghatározása során mindenekelőtt figyelembe vette, hogy a megállapított jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősülnek, ez alapján a kiszabható bírság maximuma 20.000.000 EUR, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeg, a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. A Kérelmezett médiavállalatként működő vállalatcsoport, a cégnyilvántartás adatai szerint egy főrészvényes irányító taggal rendelkezik, aki meghatározó befolyást gyakorol. A Kérelmezett értékesítésének nettó árbevétele a rendelkezésre álló legutóbbi 2021. évi adat szerint 47.790.082.000 Ft volt.

(144) A Hatóság a megállapított jogsértések súlyára tekintettel az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott bírságmaximumot, és a Kérelmezett 2021. évi konszolidált mérlegadatát vette figyelembe a bírság összegének megállapítása során. V.2. Személyes adatok elérésének korlátozása (145) A rendelkező rész III. b) pontjában a Hatóság a jelen határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártát, illetve közigazgatási per esetén a bírósági döntés jogerőssé válását követően jogkövetkezményként elrendelte a rendelkező rész I. pontjában meghatározott személyes adatok Cikk1.-ből és Cikk2.-ből történő azonnali törlését, mivel a sérelmezett személyes adatok kezelését a Kérelmezett megfelelő jogalap nélkül, az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott adatkezelési alapelvek megsértésével valósította meg.

(146) A jelen határozat rendelkező részének III. c.) pontjában a Hatóság a jelen döntés jogerőssé válásáig az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés f) pontjai alapján a panaszolt cikkekben nyilvánosságra hozott, Kérelmezőre vonatkozó személyes adatok elérését ideiglenes intézkedésként átmenetileg korlátozta, mivel a panaszolt személyes adatok közzétételével a Kérelmezett továbbra is a Kérelmező számára sérelmes állapotot tartana fenn.

(147) A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

VI. Egyéb kérdések

(148) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(149) A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.

(150) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

(151) A Kp. 124. § (6) bekezdése szerint, ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.

(152) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

(153) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg.

(154) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban:

Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Kelt: Budapest, elektronikus aláírás szerint

Dr. habil Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár