Верховный суд Венгрии (Kúria), дело № Pfv.20373/2026/10: документы закупки дорожного ремонта

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.20.373/2026/10.

A tanács tagjai:

Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró

A felperes:

Transparency International Magyarország Alapítvány (1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. IV. em. 2.)

A felperes képviselője:

Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Frank Evelyn ügyvéd)

Az alperes:

MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság (cím2)

Az alperes képviselője:

Dr. Bihary László ügyvéd (cím2)

A per tárgya:

Közérdekű adat kiadása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

A felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.026/2026/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Szolnoki Törvényszék 16.P.20.899/2025/9.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató rendelkezését – a perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.270.000 (egymilliókétszázhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2025. augusztus 13-án az építési és közlekedési miniszter (a továbbiakban: a miniszter) a közösségi médiában az alábbi közleményt (a továbbiakban: Közlemény) hozta nyilvánosságra: „Így lépnek kisebb, magyar cégek a sor végéről a sor elejére, a nagy multikat megelőzve! Egyszerű és hatékony eszközzel fékezzük meg az állami beruházások túlárazását, a kisebb hazai vállalkozások multik általi kihasználását. A név1tal olyan utak felújítási munkálataira hirdettünk meg beszerzést, amelyek autóbuszos személyszállítást szolgálják ki, és amelyek felújításával jelentősen javítható a közszolgáltatás színvonala. Az eljárás teljes lebonyolítása két lépésben történik: az első lépésben a cégek írásos ajánlatot tesznek, amit a vasúttársaság az ajánlattevők jelenlétében bont fel majd lehetőséget ad minden ajánlattevőnek arra, hogy egymás jelenlétében többkörös, lefelé menő licittel módosítsa az ajánlatát és versenyezzen a konkurens vállalkozásokkal. Az utak felújítására tehát minden megfelelő szaktudással és kapacitással rendelkező útépítő cég – kicsi és nagy egyaránt – ajánlatot adhatott, majd nyilvánosan megversenyeztettük őket. Azé a megbízás, aki a legolcsóbban végzi el a munkát, természetesen az elvárt műszaki tartalommal és minőséggel. Az eredmények még nem hivatalosak, de már véglegesek. Ezek alapján pedig már látszik: azok a kisebb, döntően magyar tulajdonban lévő és magyar munkások kenyérkeresetét biztosító cégek, amelyek máskor csak az alvállalkozói lista alján szerepelhetnek, most elnyerhetik akár a teljes megbízást is. Senki nem fölözheti le a hasznot, a profit azé, aki a munkát elvégzi. Ezzel a megoldással az állam spórol, a magyar vállalkozások megbízáshoz, sőt referenciához jutnak, mi egy újabb pályázatnál versenyelőnyt jelent a számukra, a magyar emberek pedig jobb minőségű utakon közlekedhetnek országszerte, így vidéken is. Win-win-win. Folytatjuk!” A bejegyzést követő táblázat tartalmazta az eljárások tárgyát, becsült értékét, a legalacsonyabb alapárakat és a végleges árakat, valamint a legalacsonyabb árat megjelölő végleges ajánlattevőt. [2] A felperes 2025. augusztus 28-án az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (a továbbiakban: ÉKM) benyújtott adatigénylésében (a továbbiakban: Adatigénylés1) – a Közlemény tartalmával összefüggően – a következő adatok kiadását kérte: 1. azt az URL-t (internetes címet), ahol a beszerzési eljárás kiírása, vagy felhívása elérhető, illetőleg korábban elérhető volt, ha pedig több beszerzési eljárást írtak ki, úgy a kiírást, illetve a felhívást tartalmazó URL-t valamennyi beszerzési eljárásra nézve; 2. a kiírás, illetve felhívás részét, vagy mellékletét képező iratokat (pl. műszaki leírás, ajánlati dokumentáció, beszerzési dokumentáció) minden eljárásra nézve; 3. a becsült érték meghatározásának módszertanát (pl. indikatív ajánlatok bekérése, piackutatás, építési adatbázis használata, korábbi szerződések elemzése) minden eljárásra nézve; 4. a becsült érték meghatározása körében keletkezett iratokat minden eljárásra nézve; 5. valamennyi beérkezett ajánlatot és mellékleteiket, kiegészítéseiket, módosításaikat; 6. az esetleges hiánypótlásra benyújtott iratokat; 7. az ajánlatokat elbíráló személyek nevét minden eljárásra nézve; 8. a bírálat során keletkezett iratokat (pl. bírálati lapok, jegyzőkönyvek, összesítők) minden eljárásra nézve. [3] Az ÉKM 2025. szeptember 10-én válaszában közölte, hogy nem minősíthető adatkezelőnek, 2025. szeptember 26-án – a felperes kérésére – tájékoztatta, hogy a név1 által utak felújítási munkáira meghirdetett beszerzés tekintetében az adatkezelő az alperes. [4] A felperes ugyanezen a napon az alperesnél benyújtott adatigénylésében (a továbbiakban: Adatigénylés2) az Adatigénylés1 1-8. pontjaiban foglalt adatok kiadását elektronikus, kereshető formában, elektronikus levélcímére történő megküldését kérte azzal, hogy ha az adatok kizárólag papír alapon állnak rendelkezésre, azok megküldését is elfogadja teljesítésként. [5] Az alperes – az adatigénylés határidejének 15 nappal történő meghosszabbítását követően – 2025. november 4-én válaszában közölte, hogy az Adatigénylés2 1-4. pontjaiban megjelölt adatokat – időpont egyeztetését követően – személyesen tekintheti meg a székhelyén; az 5-8. pontok azonban olyan információk megismerésére irányulnak, amelyekkel kapcsolatban az alperesnél közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem keletkezett. A felperes 2025. november 4-én közölte, hogy az adatigénye érvényesítésének bármely törvényes módjáról történő lemondás nélkül élni kíván a betekintés lehetőségével. [6] Az alperes 2025. november 6-án a betekintés lehetséges helyszínéül a név3 Zrt. székhelyét, időpontjául pedig az azt követő két hét bármely napját ajánlotta fel, a felperes a 2025. november 11. és 12. napokat jelölve meg betekintésre alkalmas időpontként, majd – az alperes válaszának hiányában – 2025. november 13-án újból érdeklődött a betekintés lehetséges időpontjáról. Az alperes 2025. november 20-án közölte, hogy 2025. november 25től bármikor lehetőséget biztosít a betekintésre.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[7] A felperes 2025. november 21-én előterjesztett keresetében az Adatigénylés2 1-8. pontjaiban foglalt adatok (a továbbiakban: 1-8. kereset) kiadására kérte az alperest kötelezni. A keresete jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: az Infotv.) 26. § (1) bekezdését, a 28. § (1) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére. [8] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. [9] Alaki kifogásában arra hivatkozott, hogy az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja és a 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján azért kell megszüntetni, mert a pert törvényben meghatározott más eljárásnak kellett volna megelőznie. Állította, hogy az 1-4. keresetben foglalt adatok megismerését a pert megelőzően – megtekintési lehetőség biztosításával – lehetővé tette, e körben az adatigénylés teljesítését nem utasította el, az adatok megismerésének említett módját a felperes is elfogadta. Mivel a felperessel a megtekintés időpontjáról egyezetetést folytatott, ezen időszakban a pert megelőző eljárás nem zárult le. [10] Érdemi védekezése szerint az 5-8. kereset azért alaptalan, mert a kért adatokat nem kezeli, új adat létrehozására az Infotv. 30. § (2a) bekezdésének a) pontja alapján pedig nem kötelezhető. Az építési és közlekedési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokhoz kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló 562/2023. (XII.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdése a név2 Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelölte ki a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok részére történő beszerzési és közbeszerzési eljárások lebonyolítására. Emellett az 5., 6. és 8. pontokban foglalt adatok a beszerzési eljárásban meghozandó döntést alapozzák meg, ezért az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése értelmében nem ismerhetők meg. Az Adatigénylés2 7. pontjában foglalt természetes személyek nevei személyes adatok, amelyek nem adhatók ki.

Az első- és a másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította. Kötelezte az alperest a következő adatok kiadására: 1. azt az URL-t (internetes címet), ahol a beszerzési eljárás kiírása, vagy felhívása elérhető, illetőleg korábban elérhető volt, ha pedig több beszerzési eljárást írtak ki, úgy a kiírást, illetve a felhívást tartalmazó URL-t valamennyi beszerzési eljárásra nézve; 2. a kiírás, illetve felhívás részét, vagy mellékletét képező iratokat (pl. műszaki leírás, ajánlati dokumentáció, beszerzési dokumentáció) minden eljárásra nézve; 3. a becsült érték meghatározásának módszertanát (pl. indikatív ajánlatok bekérése, piackutatás, építési adatbázis használata, korábbi szerződések elemzése) minden eljárásra nézve; 4. a becsült érték meghatározása körében keletkezett iratokat minden eljárásra nézve; 5. valamennyi beérkezett ajánlatot és mellékleteiket, kiegészítéseiket, módosításaikat; 6. amennyiben az ajánlatok kapcsán hiánypótlásra került sor, úgy az esetleges hiánypótlásra benyújtott iratokat; 7. az ajánlatokat elbíráló személyek nevét minden eljárásra nézve; 8. a bírálat során keletkezett iratokat (pl. bírálati lapok, jegyzőkönyvek, összesítők) minden eljárásra nézve. [12] Az elsőfokú ítélet indokai szerint az eljárás megszüntetése iránti kérelem azért alaptalan, mert az alperes a perindítási határidőn belül a betekintés lehetőségét nem biztosította, az Adatigénylés2 1-4. pontjainak megismerését nem tette lehetővé, ezért a felperes számára a keresetindítás határideje – az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen eltelte miatt – megnyílt. Az 1-4. keresetben kért adatok – az alperes közfeladatára tekintettel – közérdekű adatoknak minősülnek, amelyeket az alperes a betekintés felajánlásából következően kezel. [13] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az alperes az 5-8. keresetekben foglalt adatok tekintetében is adatkezelőként minősíthető, mert nem sorolható a Korm.rendelet 1. § (2) bekezdés a)-l) pontjaiban foglalt személyi körbe, ezért a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti beszerzéseket sem a név2 biztosítja az alperes részére. Az alperes az 5-8. keresetek tekintetében csupán általánosságban hivatkozott az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésében foglalt megtagadási okra, azonban nem jelölte meg, hogy mely adatok mi okból alapoznák meg a döntéseket, ezért az általa előadottak nem alkalmasak a megtámadási ok alátámasztására. A 7. keresetben kért adatok (természetes személyek nevei) az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a 3. § 6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, ezért a 7. kereset teljesítése sem tagadható meg.

[14] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az 5-8. kereseteket elutasította. [15] A jogerős ítélet indokai szerint az Adatigény2-t az alperes 2025. szeptember 26-án nyújtotta be, ezért – a határidő meghosszabbítására tekintettel – a teljesítésére nyitva álló határidő 2025. október 27-én járt le. Ezen határidőn belül az alperes a felperes által kért módon – elektronikus megküldéssel – az Adatigénylés2-t nem teljesítette, ezért a felperes számára az Infotv. 31. § (3) bekezdése szerinti perindítási határidő ezen a napon megkezdődött. A perindítási határidő megnyílása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felek az Adatigénylés2 1-4. pontjaiban foglalt adatok betekintés által történő teljesítésének időpontjáról egyeztettek. Ezért az eljárás megszüntetésének a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja és a 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye. [16] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az 1-4. keresetekben foglalt adatok kezelését és közérdekű adatként minősítését az alperes nem vitatta. Az adatigénylésnek az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint elsősorban az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell teljesíteni. Az alperes e kötelezettségének az 1-4. keresetekben foglalt adatok tekintetében nem tett eleget, a nagy mennyiségű irat az adatigénylésben foglataktól eltérő, betekintés útján történő megismerése a felperes számára célszerűtlen nehézségekkel járna, ezért az 1-4. keresetben negjelölt módon történő adatigénylés teljesítése nem utasítható el. [17] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az 5-8. keresetek tekintetében az alperes elsődleges védekezése mindvégig azon alapult, hogy nem kezeli ezeket az adatokat. E körben a bizonyítás a felperes érdeke volt, ennek ellenére nem bizonyította az adatok alperes általi kezelését. Az alperes adatkezelői minőségének megítélése során a fellebbezéshez csatolt bizonyítékok – az utólagos bizonyítás tilalmára tekintettel – ugyan nem értékelhetőek, azonban az alperes kétséget kizáró adatkezelését a rendelkezésre álló bizonyítékok – az ÉKM tájékoztatása – sem támasztják alá. [18] Hangsúlyozta, hogy az ÉKM-nek nem feltétlenül kellett tudnia arról, hogy a beszerzés kiírását, a pályázatok benyújtását, illetőleg elbírálását az alperes vagy más folytatjae le; az alperes adatkezelésére a Közlemény sem utal. A Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bekezdése alapján az említett eljárást lefolytatására nem a név2 jogosult, ebből azonban okszerűen nem következik, hogy az eljárást az alperes folytatná le. Mivel a felperes az alperes adatkezelését érintően bizonyítási indítványt a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig nem terjesztett elő, bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozva [Pp. 265. § (2) bekezdés a) pont] sem kérte az alperes kötelezését bizonyítékok csatolására. A rendelkezésre álló bizonyítékok az alperes adatkezelését nem támasztják alá, ezért az 5-8. kereset teljesítésére az alperes nem kötelezhető. Ebből következően az alperes másodlagos, a kért adatok döntést megalapozó minőségére vonatkozó fellebbezés érvelésének vizsgálata szükségtelen.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem

[19] A jogerős ítélettel szemben a felperes és az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint –a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

[21] Megsértett jogszabályként a Pp. 370. § (1) bekezdését, az Infotv. 3. § 9. pontját, a 26. § (1) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet nem áll összhangban az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal. [22] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp. 370. § (1) bekezdését, mert a másodfokú bíróság olyan jogi indokra hivatkozással utasította el az 5-8. kereseteket, amelyekre az alperes nem hivatkozott. Az alperes ugyanis nem azt állította, hogy nem rendelkezik az 5-8. keresetben foglalt adatokkal és azokat ténylegesen nem kezeli; ehelyett védekezése az volt, hogy a rendelkezésére álló adatok nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok. [23] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezése azért sérti az Infotv. 3. § 9. pontját és a 26. § (1) bekezdését, mert az alperes csupán állította, de nem bizonyította a megtagadási ok fennállását, a Kúria Pfv.IV.21.461/2021/12. számú ítéletének indokai szerint pedig az adatkezelő általánosságban nem hivatkozhat az adatkiadás megtagadására, a megtagadási ok fennállását illetően a bizonyítás az adatkezelőt terhelei. [24] Kiemelte, hogy a Korm. rendelet tárgyi és személyi hatálya – az 1. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-l) pontja alapján – nem terjed ki az ÉKM tevékenysége alatt megvalósuló valamennyi beszerzésre. Ezért az alperes védekezésével szemben a Korm. rendelet alapján nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az 5-8. keresetben foglalt adatok kezelője az alperestől eltérő szerv, a név2 lenne. Ezzel szemben a ÉKM tájékoztatása megfelelően alátámasztja az alperes adatkezelését, hiszen a miniszter – a bejegyzéséből kitűnően – a Kormány hazai állami útfejlesztés biztosításáért és felügyeletéért felelős tagjaként ismeretekkel rendelkezett az eljárás valamennyi eleméről. [25] A felperes érvelése szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat tévesen mérlegelve következtetett arra is, hogy a perben a Pp. 265. §-ában foglalt bizonyítási szükséghelyzet szabályai alkalmazandók, mert az alperes vitatta, de nem bizonyította, hogy a birtokában levő adatok nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok; ezzel szemben az ÉKM tájékoztatása az alperes adatkezelését alátámasztja. Mivel bizonyítási szükséghelyzet nem állt fenn, ezért szükségtelen volt indítványoznia az alperest további bizonyíték csatolására, ezt nem mulasztotta el. [26] Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során figyelmen kívül hagyta az alperes érvelésének ellentmondását: egyfelől azzal védekezett, hogy a 5., 6. és 8. keresetekben foglalt adatok döntést alapoznak meg, a 7. keresetben foglalt adat pedig személyes adat, másfelől – az előzőeknek ellentmondva – azt nyilatkozta, hogy nincs a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok birtokában. [27] A Pfv.IV.20.132/2026/6. ítéletében akként foglalt állást, hogy a döntéselőkészítő minőségre történő hivatkozás kizárólag akkor foghat helyt, ha az adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat és annak a kiadással érintett személy vagy szerv a kezelője. Mivel az alperes az adatok döntés megalapozását szolgáló minőségére hivatkozott, ezáltal elismerte, hogy a kezelésében levő adatok közérdekű és közérdekből nyilvános adatok. [28] Az alperes adatkezelését támasztja alá az adatkiadás határidejének meghosszabbítása is, mert az Infotv. 29. (2) bekezdése szerint csak abban az esetben van lehetőség a határidő hosszabbításra, ha azt az adat kiadása követi. Sérelmezte, hogy értékelés nélkül maradt, hogy az alperes a pert megelőző eljárás során nem jelölte meg a tőle eltérő adatkezelő szervet, amelyet a per során sem bizonyított. [29] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Kúria Pfv.IV.20.278/2023/6. számú ítéletében állást foglalt arról, hogy ha az adatkezelő a kiadni kért adatok hiányára hivatkozik, az nem lehet formális, és nem lehet ellentétes a jogszabályi rendelkezésekkel; a Kúria Pfv.IV.20.252/2023/3. számú precedens határozata szerint az Infotv. 3. §. 9. pontjában meghatározott „adatkezelő” fogalma nem szűkíthető le a célhoz kötött adatkezelésre. Mivel a közérdekű adatoknak több adatkezelője is lehet, ezért ugyanazon közérdekű adatok tekintetében több közfeladatot ellátó szervet vagy személyt terhelhet az Infotv. 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség. [30] Kiemelte, hogy az alperes a perfelvételi tárgyaláson és az írásbeli ellenkérelmében is – érdemi – tényállításokat tett az adatok minőségére, ebből következően tisztában volt a saját rendszerében való rendelkezésre állásának és tárolásának módjáról, ami csakis akként lehetséges, ha a birtokában vannak az adatok. Az alperes adatkezelését a jogszabályi kötelezettsége, és a saját adatkezelési szabályzata is alátámasztja, amely szerint kezelnie kellett a saját szervezeti egysége által a részére átadott adatokat. Mivel a kért adatok az alperes „kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó” adatok, ezért a másodfokú bíróság az Infotv. 3. § 9. pontját megsértve ítélte meg, hogy az alperes az 5-8. keresetben megjelölt adatokat nem kezeli. [31] Érvelése szerint a másodfokú bíróság nem észlelte az ügy alapjogi vetületét és azt, hogy az ügy tárgyát képező közérdekű adatigénylés kiemelten fontos a közfeladat ellátásának ellenőrzése szempontjából. A másodfokú bíróság jogértelmezése nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, a jogerős ítélet ezért sérti az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, az Infotv. 3. § 9. pontját és a 26. § (1) bekezdését. Mivel a felek a szükséges perfelvételi nyilatkozataikat már megtették, ezért nincs akadálya annak, hogy a Kúria az alperes másodlagos védekezése tárgyában állást foglaljon. [32] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben – tartalma szerint – kérte a jogerős ítélet keresetnek helytadó rendelkezése hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárást megszüntetését, másodlagosan e körben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset teljes egészében elutasítását, harmadlagosan a másodfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. [33] Megsértett jogszabályként a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontját, a 176. § (1) bekezdés c) pontját az Infotv. 27. § (6) bekezdését és a 31. § (3) bekezdését jelölte meg. [34] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontját és a 176. § (1) bekezdés c) pontját, mert az adatigénylés teljesítését nem tagadta meg. A felperes az adatok betekintéssel való megismerésének lehetőségét elfogadta, ezért az adatigénylés nem hiúsult meg, a keresetindítás határideje nem nyílt meg. A másodfokú bíróság annak ellenére utalt az adatigénylés betekintés útján történő teljesítésének célszerűtlenségére, hogy arra a felperes hivatkozott volna. A jogerős ítélet indokolásával szemben a pert megelőzően az adatigénylés teljesítése kizárólag a felperes bíróság előtti jogérvényesítése és a betekintéstől való elzárkózása miatt hiúsult meg. A felek közötti időpontegyeztetés érintette a teljesítés határidejét is: az egyeztetés lezárulásának időpontjáig az adatigényt nem tagadta meg és annak teljesítését sem mulasztotta el. [35] A másodlagos felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdését megsértve kötelezte az 1-4. keresetben foglalt adatok kiadására. Állította, hogy az érdemi döntése során figyelmen kívül hagyta, hogy a miniszter a közadatkéréssel érintett eljárások legfontosabb tartalmi elemeit maga hozta nyilvánosságra, további, az 1-4. keresetben foglalt adatok – döntést megalapozó minőségük miatt – nem ismerhetők meg. [36] Hangsúlyozta, hogy a megismerni kívánt dokumentumok belső munkaanyagnak minősülnek, amelyeknek a megismerésére az arra felhatalmazott személyeken kívül más nem jogosult, emellett nyilvánosságra kerülésük további, a közadatkéréssel nem érintett, ugyanilyen tárgyú beszerzési eljárások eredményes lefolytatását nagymértékben hátrányosan befolyásolnák. Mivel garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntéselőkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik, ezért a kért adatok az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján nem ismerhetők meg. [37] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[38] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos, az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan a következők szerint. [39] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. Ezért bár az alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet a felperes felülvizsgálati kérelméhez kapcsolódóan, azonban ennek jogkövetkezményként a Pp. 419. § (1) bekezdése alapján a Pp. 372. § (2) bekezdése nem alkalmazható. [40] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság helytállóan foglalt-e állást abban a kérdésben, hogy az alperes nem kezeli az 5-8. keresetben megjelölt adatokat. [41] A Kúria megállapítása szerint ennek körében a felperes alaptalanul hivatkozott az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási szabálysértésként Pp. 370. § (1) bekezdésére. A Pp. főszabálya ugyan a kérelemre történő felülbírálat, összhangban Pp. 2. § (1) bekezdésében írt rendelkezési joggal. A fellebbezési korlátot azonban nemcsak az képezi, hogy a fellebbező milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi (Pfv.IV.21.160/2023/7.) [42] A Kúria megállapítása szerint az alperes az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezésében részletesen kifejtette, hogy az 5-8. keresetek tekintetében az adatigénylésre adott válaszában foglaltakat („közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem keletkezett”) és a perfelvételi tárgyaláson előadott jogi érvelését – egyebek mellett: „az adatok közvetlen birtokosa a név2” – fenntartja. A fellebbezése indokai szerint az ÉKM a beszerzési eljárás lefolytatására a név2ot jelölte ki, ezért az 5-8. pontokban foglalt adatokhoz kapcsolódó eljárást nem folytatta le, a kért adatoknak ezért nem a kezelője; az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján pedig nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek, mert az a ténylegesen kezelésében nem lévő adat beszerzését, begyűjtését tenné szükségessé. Ezért a felperes iratellenesen állította, hogy az alperes a fellebbezésében az adatok kezelését, rendelkezésére állását, birtoklását nem tette a felülbírálat tárgyává, vagy nem állította, hogy a kért információval nem rendelkezik. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának [38] bekezdése is tartalmazza, hogy az 5-8. keresetek tárgyában az alperes azzal is védekezett, hogy ezek „nincsenek a birtokában.” [43] Emiatt alaptalan a felperes azon felülvizsgálati érvelése, hogy a másodfokú bíróság az alperes adatkezelése tárgyában levont jogi következtetésének helytállóságát erre irányuló fellebbezés hiányában és a Pp. 370. § (1) bekezdését megsértve bírálta felül.

[44] A Kúria megítélése szerint azonban arra a felperes megalapozottan hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 3. § 9. pontját és a 26. § (1) bekezdését megsértve következtetett arra, hogy az alperes nem kezeli az 5-8. keresetben foglalt adatokat. [45] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]}. [46] A másodfokú bíróság észlelte az ügy alapjogi vetületét, a jogerős ítélet [68] és [69] bekezdéséből kitűnően az 1-4. kereset elbírálása során alkalmazott jogszabályok értelmezése során figyelemmel volt – az Alaptörvény 28. cikkében foglaltaknak megfelelően – e jog alkotmányos tartalmára. [47] A másodfokú bíróság azt is helytállóan tartotta szem előtt, hogy az Alkotmánybíróság szempontrendszere szerint „a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg” {3252/2016. (XII. 6.) AB határozat (a továbbiakban: Abh), Indokolás [28]}. Mivel adatelőállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből {13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [59]-[61]}, ha a kiadni kért – közérdekűnek (vö. Infotv. 3. § 5. pont) vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő (vö. Infotv. 3. § 6. pont) – adat kérelmezett általi kezelése (vö. Infotv. 3. § 10. pont) nem állapítható meg, ez a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi (Abh, Indokolás [24]). [48] A az Alkotmánybíróság szempontrendszere alapján kialakított következetes gyakorlata szerint az alperes bizonyítási érdeke a közérdekű adatigény teljesítése megtagadásának jogszerűsége és a megtagadás indokainak bizonyítása, a felek közötti vita esetén azonban ezt megelőzi a felperes részéről annak a tényállításának az igazolása, hogy az alperes adatkezelő. A közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. Ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, az adatigénylő bizonyítási érdeke ennek igazolása (Pfv.IV.20.421/2021/7., Pfv.IV.20.035/2023/6., Pfv.IV.20.019/2026/5.). [49] A Kúria számos határozatában állást foglalt arról, hogy a közérdekű adat kiadása körében az adatok nyilvánossága főszabály. Annak vizsgálatánál, hogy a kiadni kért adatok az adatkezelő rendelkezésére állnak-e, az eset összes körülményét figyelembe kell venni. Ha az adatkezelő a kiadni kért adatok hiányára hivatkozik, az nem lehet formális, és nem lehet ellentétes a jogszabályi rendelkezésekkel (Kúria Pfv.IV.20.278/2023/6.). [50] A felperes helytállóan hivatkozott arra és a Kúria sem kíván eltérni a Pfv.IV.20.252/2023/3. számú ítéletében foglalt jogértelmezésétől, amely szerint közérdekű adatok esetében az Infotv. 3. § 9. pontjában meghatározott adatkezelő fogalma nem szűkíthető le a célhoz kötött adatkezelésre. Az Infotv. III. fejezete a közérdekű adatok kapcsán nem tartalmaz ilyen törvényi előírást, vagyis olyan követelményt, ami a közérdekű adatok célhoz kötött adatkezelését tenné kötelezővé {6/2016. (III.11.) AB határozat, Indokolás [31]-[34]}. Az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő fogalom részeként az adatkezelési cél meghatározására utalás – a szabályozási környezetet is figyelembe véve – a személyes adatok kezelésére irányadó (Kúria Pfv.IV.21.030/2025/6., Pfv.IV.21.287/2025/5.). Önmagában az a körülmény, hogy a kiadni kért közérdekű adattal más is rendelkezik vagy rendelkezhet, nem szünteti meg az alperes adatkezelői minőségét. A közérdekű adat megismerhetővé tételének kötelezettségét az adat birtoklásának ténye (önmagában) megteremti (Kúria Pfv.IV.20.911/2018/4). [51] A Kúria irányadó gyakorlata szerint amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adatok hiányát állítja, az adatigénylő köteles az adatok létezését igazolni, illetve legalább valószínűsíteni. Ha ez nem vezet eredményre, a közérdekű adatok kiadására irányuló kereseti kérelmet el kell utasítani (Kúria Pfv.IV.21.169/2025/3.). [52] A Kúria jogértelmezése szerint a jogerős ítélet indokolásában ([77] pont) kifejtett érveléssel szemben az adatkezelői minőség kétséget kizáró igazolása – a felek információs aszimmetrikus helyzete miatt – a felperes perbeli adatigénylése tárgyában nem követelhető meg. Az alperes ugyanis nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely más személy adatkezelését alátámasztja, és bár az 1. keresetben megjelölt adatok kezelését nem vitatta, nem adta meg azt az internetes címet sem, ahol a beszerzési eljárás kiírása – ebből kitűnik, hogy kinek kellett az ajánlatokat megküldeni, azaz az adatkezelői minőséget vagy annak hiányát alátámasztja hozzáférhető. [53] A Kúria megállapítása szerint a felperes az ÉKM tájékoztatásával megfelelően valószínűsítette, hogy az alperes kezeli az 5-8. keresetben megjelölt adatokat. Az alperes ezzel szemben az adatkezelésre önmagának ellentmondó nyilatkozatokat tett: egyrészt a Korm. rendeletre hivatkozva azt adta elő, hogy a név2 Zrt. az adatkezelő, azonban e jogszabálynak a tárgyi hatálya a perbeli beszerzésre nem terjed ki, az alperes által kiírt beszerzéssel nincs kapcsolata; másrészt megtagadási okként az Infotv. 27. § (6) bekezdésére hivatkozott, azonban – az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése ellenére – konkrét tényállításokat e körben nem tett. Nem adta észszerű indokát annak, hogy bár az 5-8. keresetben megjelölt adatok összefüggenek az 1-4. keresetettel, mi indokolta, hogy leválasztották a beszerzési eljárás kiírásától, a becsült érték meghatározásától az ajánlatok átvételét és elbírálását, mivel saját előadása szerint a nyertes pályázóval már ő kötött szerződéseket. [54] A másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy „nem feltétlenül kellett viszont tisztában lennie az ÉKM-nek azzal, hogy a teljes elbírálási folyamat az alperesnél vagy más, a név3 Zrt. tulajdonába tartozó gazdasági társaságnál zajlik” azért súlytalan, mert a miniszter aki egyebekben a név3 Zrt. által közvetlen vagy mint az alperesnél, minősített többségű befolyással rendelkező tag nevében a tulajdonosi jogokat gyakorolja – a Közleményben éppen arról számolt be, hogy a „név1tal” hirdették meg a beszerzést. Ebből éppen az következik, hogy az ÉKM tisztában volt a per tárgyát képező beszerzés folyamatával, az adatkezelőre is kiterjedően. [55] A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet sérti az alperes adatkezelői minőségének megítélésre megjelölt jogszabályokat (Infotv. 3. § 9.pont, 26. §). [56] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [57] A Kúriának az alperes elsődleges felülvizsgálti kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontját és 176. § (1) bekezdés c) pontját megsértve mellőzték az eljárás megszüntetését. [58] Az Infotv. az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében határozza meg az információs jogok tartalmát és biztosítja e jogok hatékony érvényesülését. [59] Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben Pp. rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. [60] A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 31. § (1) bekezdése a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az adatkezelő által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, és – az eltérő időpontoktól számítandó – perindítási határidőt az Infotv. 31. § (3) bekezdése határozza meg. A perelőfeltétel fennállásának megállapítása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a keresetlevél kézbesítéséig az alperes az adatigénylésnek eleget tett-e, mert az igényérvényesítési jogosultság a határidő leteltével nyílik meg (Kúria Pfv.IV.20.908/2022/6.). [61] A felperes a perindítást megelőzően 2025. szeptember 26-án juttatta el az alperesnek az adatigénylését. Az alperes az igény beérkezését követően – az adatigénylés 15 nappal történő meghosszabbítására tekintettel – 30 napon belül az adatigénylésnek nem tett eleget, a felperes által kért módon – elektronikus úton – az 1-4. keresetben kért adatokat nem küldte meg a felperesnek. [62] A felperes számára a bírósághoz fordulásnak az Infotv. 31. § (1) bekezdésében foglalt lehetősége megnyílt, a felperes a pert a határidő eredménytelen elteltétől (2025. október 27-étől) számított 30 napon belül, 2025. november 21-én megindította. Ebből következően az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az önkéntes teljesítésére tekintettel – az Infotv. 31. § (1) bekezdés alapján – a felperes alanyi joga nem nyílt meg. [63] Az alperes másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati kérelme is alaptalan. [64] A Kúria e körben kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Az önmagában kötőerővel nem rendelkező, azonban Kúria számos precedens határozatával megerősített (többek között a Pfv.I.22.488/2016., megjelent: BH2018.53., Gfv.30.577/2016/6., megjelent: BH2017.196.) kollégiumi véleménye szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp. 413. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. Nem elégséges, ha a fél az általa megsértettnek vélt jogszabályhelyeket csupán felsorolja, majd szöveges indokolását úgy adja elő, hogy azt nem társítja az egyes, konkrétan megjelölt jogszabályhelyekhez (Kúria Pfv.III.20.212/2021/6.). [65] Az alperes a felülvizsgálati kérelem indokolásban hivatkozott arra, hogy a felperes az adatigénylés 1-4. pontjaiban foglalt adatok teljesítését a pert megelőzően az adatigénylésben foglaltaktól eltérő módon, betekintés által is elfogadta, ezért a másodfokú bíróság tévesen következtetett a pert megelőző adatigénylése „célszerűtlenségére”. Ennek ellenére megsértett jogszabályként az Infotv. 30. § (2) bekezdését nem jelölte meg. Ebből következően a Kúria a felülvizsgálati eljárás során nem vizsgálhatta, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 30. § (2) bekezdésének megsértésével következtetett-e az Adatigénylés2. 1- 4. pontjaiban foglalt adatok betekintés útján történő teljesítésének megfelelősége tárgyában. [66] Az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság az 1-4. keresetek elbírálása során az Infotv. 27. (6) bekezdését megsértette. [67] A Pp. 406. § (1) bekezdésére tekintettel következetesen fenntartott bírói gyakorlat szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. Ennek oka, hogy a felülvizsgálatnak csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás lehet az alapja, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. Amely kérdéssel a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. (Gfv.VI.30.277/2022/8., Pfv.IV.20058/2023/7.). [68] Az alperes a perfelvétel során érdemi ellenkérelmében az 1-4. kereseti kérelmekben foglalt adatokkal összefüggésben az Infotv. 27. § (6) bekezdésben foglalt megtagadási okra nem hivatkozott, maga sem állította, hogy ezek az adatok további döntéseket alapoznak meg. Ellenkérelmének lényege éppen az volt, hogy a pert megelőzően lehetőséget biztosított az említett adatok megismerésére. Ezért a felülvizsgálati eljárásban már nem vizsgálható az alperesnek az alapeljárásban elő nem adott, ezáltal a másodfokú bíróság által sem vizsgált érvelése, miszerint az 1-4. keresetben foglalt adatok további döntést alapoznak meg. [69] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztató és az 5-8. keresetet elutasító rendelkezése sérti a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte és az 5-8. keresetnek helyt adó rendelkezését az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

[70] Annak vizsgálatánál, hogy a kiadni kért adatok az adatkezelő rendelkezésére állnake, az eset összes körülményét figyelembe kell venni. ennek során azt is mérlegelni kell, hogy az alperes adatok hiányára történő hivatkozása formálisnak minősíthető-e, illetve ellentétes-e az alperes tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

Záró rész

[71] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért Kúria a Pp. 83. § (2) bekezdése alapján kötelezte a felperes felszámított perköltségének a megtérítésére, amelynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [72] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [73] A Kúria az felek felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 376. § (2) bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. [74] A határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. július 1.

Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró