Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Федеральный верховный суд Венгрии: доступ к информации о деятельности горнодобывающего предприятия
Fővárosi Ítélőtábla — Pf.20466/2026/5
Fővárosi Ítélőtábla
Az ügy száma:
1.Pf.20.466/2026/5.
A felperes:
felperes felperes címe
A felperes képviselője:
Cech Ügyvédi Iroda ügyvéd címe
Az alperes:
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
1123 Budapest, Alkotás utca 50.
Az alperes képviselője:
Balsai Ügyvédi Iroda ügyvéd1 címe
A per tárgya:
közérdekű adat kiadása
Az elsőfokú bíróság:
Fővárosi Törvényszék
A fellebbezéssel támadott határozat száma:
21.P.21.303/2026/12.
A fellebbezést benyújtó fél:
alperes
Ítélet
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás
[1] A felperes 2025. február 10-én közérdekű adatigényléssel a 8082 Gánt, 053/2-5, 053/2/A; 051/2 helyrajzi szám alatti ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „Gánt II. - dolomit” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó alábbi dokumentumok digitalizált formában (elektronikus másolatban) történő kiadását kérte:
- jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv (MÜT) és az azt jóváhagyó határozat;
- amennyiben azok nem képezik a MÜT dokumentáció részét, a bányatérképek (bányatelek térkép, bányaművelési térkép, tervtérkép, környezetvédelmi térkép),
- a Tájrendezési Előterv, s - ha volt - annak módosítása,
- a jóváhagyott Tájrendezési Terv és az azt jóváhagyó határozat.
[2] Az alperes 2025. február 25-én az adatigénylést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján - hivatkozással a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. számú ítéletére - megtagadta, egyúttal felhívta a felperest, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján terjeszthet elő iratbetekintési kérelmet.
[3] A felperes 2025. március 6-án - az adatigényléssel azonos tartalommal - iratbetekintési kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes 2025. március 19-én az SZTFH-BANYASZ/3017-2/2025. számú határozatában az iratbetekintési kérelmet - a „Gánt. II. - dolomit” védnevű bányatelek tekintetében hozott bányafelügyeleti határozatok kivételével - elutasította.
[4] A Fővárosi Törvényszék 2026. április 8-án meghozott 106.K.702.606/2025/15. számú ítéletével az alperes SZTFHBANYASZ/3017-2/2025. számú végzésének az iratbetekintési kérelmet elutasító rendelkezését megsemmisítette és e körben az alperest új eljárásra kötelezte azon indokolással, hogy az Ákr. 33. § (3) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a harmadik személy által megtekinteni kívánt irat személyes adatot vagy védett adatot tartalmaz. Amikor egy irat ilyen adatokat nem tartalmaz, akkor az Info tv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell a kérelmet elbírálni. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben az alperes által is elismerten a felperes által betekinteni kért iratok személyes adatot és védett adatot nem tartalmaznak, az alperes téves jogértelmezés eredményeként, jogszabálysértő módon bírálta el a felperes kérelmét az Ákr. 33. § (3) bekezdése alapján. Előírta, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek a felperes kérelmét az Info tv. közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályai szerint kell elbírálnia.
[5] A Fővárosi Törvényszék 21.P.21.002/2025/13. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság anyagi pervezetése után a felperes úgy nyilatkozott, hogy a kiadni kért adatok környezeti információk; a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.384/2025/11-II. számú ítéletével az alperest a kért adatok kiadására kötelezte. A Kúria Pfv.IV.20.095/2026/5. számú végzésével a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot - a perfelvételi szaktól - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[6] A felperes keresetében a 8082 Gánt, 053/2-5, 053/2/A; 051/2 helyrajzi szám alatti ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „Gánt II. - dolomit” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó alábbi iratok kiadására kérte alperest kötelezni az e-mail cím1 elektronikus levelezési címre digitalizált formában, elektronikus másolatban a jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervet (MÜT), bányatelek térképeket, a bányaművelési térképeket, a tervtérképeket, a környezetvédelmi térképeket, Tájrendezési Előtervet, s annak valamennyi módosítását, jóváhagyott Tájrendezési Tervet, melyeket - részben - az alperes az alábbi határozatokkal hagyott jóvá: 4025/2005; 442/24/2006, 4788/2/2007, 4074/5/2009, 865-5/2012, 865-7/2012, 2552-7/2014, 860-6/2017, 775-14/2019, 1570-2/2019, SZTFHBANYASZ/8113-2/2022, SZTFH-BANYASZ/11830-4/2022, SZTFH-BANYASZ/3802-3/2023, SZTFHBANYASZ/3802-4/2023, 952-8/2025. Kérte továbbá az alperes perköltségben marasztalását.
[7] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdésére, XX. cikk (1) bekezdésére, XXI. cikk (1) bekezdésére, az Info tv. 26. § (1) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére, 31. §-ra, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: bt.) 1. § (1) bekezdésére, 2. § (1) bekezdésére, 43. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint a Kvt. 1. § (1) bekezdésére, 6. § (1)-(3) bekezdéseire, 10. § (1) bekezdésére, 12. § (2) bekezdésére, továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv (Irányelv) 2. cikk és az Irányelv környezeti információra vonatkozó rendelkezéseit a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) 2. §-ára hivatkozott.
[8] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltség fizetésére kötelezését kérte.
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az e-mail cím1 elektronikus levelezési címre digitalizált formában, elektronikus másolatban a 2025. február 10. napjáig keletkezett a 8082 Gánt, 053/2-5, 053/2/A; 051/2. helyrajzi szám alatt ingatlanok területén (KTJ: 100294322, EOVX:228667 m, EOVY: 599093 m) engedéllyel működő „Gánt II. - dolomit” bányaüzem bányatevékenységére vonatkozó
1. jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervet (MÜT),
2. bányatelek térképeket, a bányaművelési térképeket, a tervtérképeket, a környezetvédelmi térképeket,
3. Tájrendezési Előtervet, s annak valamennyi módosítását,
4. jóváhagyott Tájrendezési Tervet, az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT kivételével.
[10] Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.175.000 forint perköltséget.
[11] Határozatának indokolásában abból indult ki, hogy részben más jogi alapon kellett meghoznia a döntést, mint az „alapeljárásban”. A felperes nem az Info tv. 3. § 5. pont szerinti közérdekű adatot, hanem a Kvt. 12. § (1) bekezdés és a Kormányrendelet 2. § szerint közérdekű adatnak minősülő környezeti információt kérte kiadni. A jogvitában - az alperes védekezésére tekintettel - már nem az Info tv., Ákr., bt., hanem a Kvt., az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény, a Kormányrendelet, az Info tv. és az Ákr. viszonyának értelmezésének volt döntő jelentősége.
[12] A kiadni kért dokumentumok a bányászati alaptevékenységhez kapcsolódnak, ez a tevékenység szükségképpen környezeti elemre irányult. A bányászati tevékenység környezeti elemekre (földre, talajra) való hatása elsődleges, közvetlen, ezért szerepel már a bt. preambulumában, majd a 2. § (1) bekezdésében az a cél, hogy e tevékenység többek között a környezet védelmével is álljon összhangban. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az adott esetben a környezeti információs jelleg nem volt szakkérdés; a zárt módon csatolt valamennyi szöveges és térképi dokumentum a bányászati alaptevékenységre vonatkozik, ezek pedig környezeti információk a Kormányrendelet 2. § c) pontja alapján.
[13] A jogi szabályozás fejlődését bemutatva arra a megállapításra jutott, hogy a környezeti információk kiadása megtagadásának okait csak az Info tv. szabályozza. Az Aarhusi nem közvetlenül érvényesül.
[14] Az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pont szerinti megtagadási okot vizsgálta, ennek körében azt, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, ami közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza a felperes közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.
[15] Okfejtése szerint az Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdésében foglalt iratbetekintést korlátozó rendelkezések az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt törvényi rendelkezéseknek minősülnek. Az Ákr. iratbetekintésre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése alapján a jogalkotó az ügyfeleknek széles [Ákr. 33. § (1) bekezdés], míg a tanúknak, szemletárgy birtokosoknak [Ákr. 33. § (2) bekezdés] és harmadik személyeknek mérlegeléshez kötött [Ákr. 33. § (3) és (5) bekezdés] szűkebb iratbetekintési jogosultságot engedett az Ákr. 34. § (1)-(2) bekezdés korlátai között úgy az eljárás folyamatban léte alatt, mint az eljárás befejezését követően [Ákr. 34. § (3) bekezdés].
[16] A felperes nem ügyfél [a bt. 43/B. § (1) bekezdés (1a) pont vagy (3) bekezdése alapján], ezért az elsőfokú bíróság az Ákr. 33. § (3) bekezdés szerinti iratmegismerési jogosultság fennálltát vizsgálta. Az Ákr. 33. § (1) bekezdésben meghatározott felhatalmazást adó jogszabályként értelmezendő a Kvt. 12. § (2) bekezdése. A Kvt. 12. § (2) bekezdés szerinti környezeti információhoz való jog lényegileg iratmegismerésre korlátozódó jog, ezért az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára alapított megtagadásnak a már befejezett hatósági ügyekre való alkalmazása magát a törvényben biztosított jogot annulálná. Az a szabályozásbeli anomália, hogy ez az értelmezés kiüresíti a bányafelügyeleti eljárásban ügyfélnek minősülő személy iratmegismerési jogát, mert azonos terjedelmű harmadik személyek iratmegismerési jogával, jelen jogvita elbírálására kihatással nem volt.
[17] Kiemelte, hogy az adatigényléskor fennálló adat kiadása kérhető, azaz a 2025. február 10-én létező, az alperes részéről jóváhagyott dokumentumok kiadásának van helye; ezért elutasította az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT kiadására irányuló kérelmet.
[18] A perköltség viseléséről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.
[19] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
[20] Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását.
[21] Előadása szerint a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya a környezeti információra, valamint a Kvt. 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott környezeti információval rendelkező szervre terjed ki. A környezeti információ fogalmát a rendelet 2. §-a határozza meg. A Kvt. 12. § (2) bekezdése, amely szerint a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - lehetséges megismerni, kijelöli a környezeti információk megismerésére irányuló igény érvényesítésének módját: arra az igénylőnek közérdekű adatigénylés keretében van lehetősége, amelynek szabályait az Info tv. tartalmazza.
[22] A perbeli esetben a környezeti információ fogalmát nem lehet úgy kiterjesztően értelmezni, hogy abba az igényelt adatokat a megfelelő tényállítások és erre irányuló bizonyítás nélkül is bele lehessen érteni. A környezeti információs minőség szempontjából érdemi vizsgálat alá kell vetni az információk környezet elemeihez való kapcsolatának minőségét, jellemzőit.
[23] Az elsőfokú bíróság a bt. 2. § (1) bekezdése, a 311/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 2. § c) pontja és a Kvt. 12. § (1) bekezdése indokolatlanul kiterjesztő magyarázatával jutott arra a meggyőződésre, hogy a perbeli adatok pusztán bányászati mivoltuknál fogva, teljes terjedelmükben környezeti információnak minősülnek. Az Európai Unió Bírósága a C-673/13. P. számú (Greenpeace Nederland) ítéletében rögzítette, hogy e fogalom nem foglalhat magában minden, a környezettel akár csak közvetett vagy bármilyen távoli kapcsolatban álló adatot.
[24] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában az általánosság szintjén rekedt meg, mikor kimondta, hogy a bányászati tevékenység környezeti elemekre való hatása elsődleges. Ez az elnagyolt és sommás megállapítás nem pótolhatja az egyes kiadni kért adatok - a Műszaki Üzemi Terv (MÜT), a Tájrendezési Előterv és a különféle bányászati térképek - tartalmának tételes és érdemi vizsgálatát. A MÜT tekintélyes része adminisztratív, technológiai, avagy pénzügyi és ütemezési adatokat foglal magában. Egy domborzati térkép vagy egy engedélyezési ütemterv önmagában nem hordoz tényleges környezetterhelésre vagy kibocsátásra vonatkozó adatot. Az elsőfokú bíróság a valószínűségi és oksági kapcsolat bemutatásának kötelezettségét a felperes terhéről indokolatlanul levette, ezáltal a felperes bizonyítatlan tényállításait valóságként fogadta el, és az engedély alapjául szolgáló teljes iratanyagot tévesen azonosította a környezeti információkkal.
[25] A műszaki tartalom legtöbbször adminisztratív, technológiai, tervezési jellegű (pl. berendezéslista, technológiai paraméterek, térképi munkarészek egy része, költségvetés, ütemezés), ami nem feltétlenül ír le kibocsátást, terhelést, kockázatot vagy tényleges környezeti hatást. Ezek vizsgálata nélkül nem lehet még az általánosság szintjén sem megállapítani, hogy mely konkrét adatelemek azok, amelyek a víz, talaj, föld potenciális befolyásolására vonatkoznak. Megfelelő magyarázat nélkül az „engedély műszaki tartalma” halmazából automatikusan nem lehet a „környezetet érintő információ” halmazába sorolni mindent.
[26] Erre vonatkozó konkrét peradat hiányában a minden meghatározottságot nélkülöző karsztvízbázist és tájképet érintő megállapítás értelmezhetetlen, márcsak azért is, mert ezt minden kiadni kért adatcsoportra lebontva lett volna szükséges megindokolni (üzemi terv, térképek, tájrendezési terv).
[27] Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 300. § (1) bekezdését, mivel szakértő kirendelése nélkül, pusztán az általános élettapasztalatra hivatkozással bírálta el a perbeli adatcsoportok minőségét. Annak eldöntése, hogy egy speciális bányaművelési tervtérkép vagy a MÜT egy-egy konkrét technológiai, statikai paramétere ténylegesen érinti-e a karsztvízbázist, avagy a tájképet, messze meghaladja az általános bírói ismereteket. E minőség és a tényleges környezeti kihatás megítélése különleges szakértelmet kíván. A szakértői bizonyítás elmaradása okán az elsőfokú ítélet ezen elemében megalapozatlan, a tényállás e körben felderítetlen maradt, így az erre épített jogi következtetés is minden alapot nélkülöz.
[28] Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság tévesen mellőzte a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. (BH2024. 9.208) számú határozatának idevágó megállapításait is. Az ügy központi jogkérdése az volt, hogy a közigazgatási hatósági eljárás iratait érintő közérdekű adatigénylés esetén az Info tv. általános nyilvánossági szabályai vagy az Ákr. speciális iratbetekintési rendelkezései élveznek-e elsőbbséget. A Kúria a BH2023. 9.214 számú eseti döntésből kiindulva és arra támaszkodva megállapította, hogy bár a közérdekű adat megismerése alapjog, az törvényben korlátozható. Az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja felhatalmazást ad arra, hogy törvény közigazgatási eljárásra tekintettel korlátozza a nyilvánosságot. E körbe tartoznak az Ákr. 33. § iratbetekintési szabályai, amelyek csak az ügyfelek és az érdekelt személyek számára teszik lehetővé az iratok megismerését. Mivel a kért miniszteri vélemény egyedi hatósági ügy irata, annak megismerésére csak az Ákr. szerinti zárt kör jogosult, függetlenül attól, hogy az adatot az eljáró hatóság vagy a közreműködő szakhatóság kezeli.
[29] A Kúria az adatigénylés előterjesztésének időpontjában befejezett hatósági eljárásban keletkezett adattal kapcsolatban állapította meg, hogy önmagában az a tény, hogy a közérdekű adatot egyidejűleg a hatóság és az ügyben eljárt szakhatóság is kezeli, nem változtat azon, hogy a megismerni kívánt adat az egyedi hatósági ügy iratainak a része. A 3223/2018. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése {3223/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [34]} csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr. 33. §-a szerinti korlátozás. Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére.
[30] A jelen esetben a felperes által kiadni kért adatok az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó hatósági ügyben keletkeztek, a hatósági iratok részét képezik, és ebben a hatósági eljárásban a felperes ügyfélként nem vett részt. Az Ákr. 33. § (1), (3), (5) és (6) bekezdéseinek iratbetekintésre feljogosító szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján az ügyfélen kívüli harmadik személy, akár a hatósági eljárás befejezését követően - bizonyos esetekben a hatósági határozat kivételével - a hatóság által kezelt iratokba betekintést nyerhetne, azokat megismerhetné. Ilyen szabályt az Ákr. 33. § (6) bekezdése szerinti más törvény sem tartalmaz. Továbbá az Ákr. olyan szabályt sem tartalmaz, hogy a hatóság vagy rajta kívül más adatkezelő az eljárás iratait közérdekű adatként megismerhetővé tenné. Vagyis az Ákr. iratbetekintési szabályai alapján a felperes, mivel a hatósági eljárásban nem volt ügyfél, a hatósági iratokat nem ismerheti meg, még akkor sem, ha az alapeljárás befejeződött, erre az Ákr. alapján nincsen lehetősége.
[31] Az adott esetben a kiadni kért adatok konkrét hatósági eljárás iratainak a részét képezik. A felperes által megismerni kért adatoknak további lényeges jellemzője, hogy kifejezetten a hatósági eljárás folytán, annak okából és céljából keletkeztek, jogszabályi kötelezettség alapján.
[32] Az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjából általános jelleggel következik, hogy konkrét eljárások egyedi adatai az egyes ágazati eljárási törvények alapján ismerhetők meg, csak azok alkalmazása mellett. A bírósági és közigazgatási hatósági eljárások adatait általánosan emeli ki a megszorítás nélkül megismerhető adatok köréből, minden adatkezelő tekintetében. Azt kell megvizsgálni, hogy az igényelt adat részévé vált-e bírósági vagy hatósági eljárásnak, és ebben az eljárásban az ágazati eljárási törvény alapján az igénylőnek lehetősége van-e annak megismerésére.
[33] A kiadni kért adatok hatósági eljárásban történő felhasználás céljából készültek, amely eljárásra az Ákr. volt irányadó, ezért a felperes adatigénylése kapcsán az Info tv.-t az Ákr.-re vetítetten szükséges vizsgálni.
[34] A Kúria kötelező jogértelmezése alapján a felperesnek az Info tv. 3. § 5. pontja, az Info tv. 27. § (2) bekezdésének g) pontja, az Ákr. 33. § bekezdése, ezáltal pedig az Info tv. 26. § (1) bekezdése alapján nincsen törvényes lehetősége azon alperes által kezelt iratok közérdekű adatkénti megismerésére, amelyek olyan hatósági eljárás iratainak a részét képezik, amelyben a felperes ügyfélként nem vett részt. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes megállapításai sértik az Info tv. 26. § (1) bekezdését, a 27. § (2) bekezdés g) pontját, valamint az Ákr. 33. §-át.
[35] Ugyanezen elv mentén támasztja alá az alperes álláspontját a Kúriának a Pfv.22.IV163/2016/6. számú határozatában kifejtett azon megállapítása is, amely szerint a felszámolási eljárásokban végzett eljárási cselekményekről szóló határozatok - így a felszámoló kijelölésére vonatkozó végzés, a végzés jogerőre emelkedésének időpontja, a közzététel helye és időpontja - nem minősülnek közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak.
[36] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, az alperes másodfokú perköltség fizetésére kötelezését indítványozta.
[37] Előadása szerint az elsőfokú bíróság nem értelmezte kiterjesztően a környezeti információ fogalmát. A környezeti információ definícióját a jogalkotó meghatározta a jogalkalmazó számára, ami ennélfogva jogértelmezési kérdés, tehát nem igényel különleges szakértelmet. A felperes semmilyen tényállítást nem tett, pusztán jogértelmezés útján állította a kért adatok környezeti információ mivoltát. A felperesre nem lehet jogszerűen olyan adatokra vonatkozó oksági és valószínűségi kapcsolat bizonyításának terhét tenni, amelyeket nem ismer, mert éppen ezen adatok megismerése céljából indított pert.
[38] Az elsőfokú bíróságnak lehetősége volt megismerni ezen adatokat, ennek alapján a bányászati tevékenységgel kapcsolatos mivoltukra tekintettel azokat egyértelműen környezeti információknak minősítette, amit ítéletében a bt. felhívott rendelkezéseivel indokolt. Az alperes ezt érdemben vitató nyilatkozatot szintén nem tett, hanem a Greenpeace-ügyre utalva, a környezetterhelésre és a kibocsátásra vonatkozó adatok hiányára hivatkozva vitatta az adatok környezeti információ jellegét. A környezeti információ fogalma ugyanakkor tágabb a környezetterhelésre és a kibocsátásra vonatkozó adatok körénél, azaz, ilyen adatokat nélkülöző iratok lehetnek környezeti információk.
[39] A kiadni kért dokumentumok környezeti információ jellegét az ítélőtábla is megállapította a hatályon kívül helyezett 9.Pf.20.384/2025/11-II. számú ítéletében, amelynek revideálására okot adó új érvelést az alperes nem adott elő, ilyet a fellebbezése sem tartalmaz.
[40] Az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen levezette, hogy a környezeti információ megismerésének mik a normatív korlátai, és hogy ezeket miként értékelte, majd a jelen ügyre miként alkalmazta {elsőfokú ítélet indokolás [14]-[18] bekezdések}. Ezt érdemben megkérdőjelező jogi érvelést a fellebbezés nem tartalmaz, csak megismétli azt az álláspontot, hogy az Ákr. 33. § (3) bekezdése abszolút ex lege korlátját képezi a közérdekű adatot tartalmazó irat megismerésének.
[41] Ezzel szemben az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelmű: „az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést még a legszélsőségesebb indokok mellett is az adatkezelő végzi el” {3/2023 (IV.17.) AB határozat [57] bekezdés}; tehát az információszabadság korlátozása nem állhat be automatikusan, pusztán arra hivatkozással, hogy a megismerni kért adatok közigazgatási eljárásban keletkeztek. A Kúria a jelen ügyben hozott Pfv.IV.20.095/2026/5. számú végzésében megerősítette, hogy az Ákr. 33. (3) bekezdése csak akkor tekinthető a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot korlátozó rendelkezésnek, ha volt olyan alapjog, vagy alkotmányos érték, amely a korlátozást indokolja. A Kúria arra is rámutatott, hogy az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezések semmiképpen nem értelmezhetők mérlegelés nélküli korlátozó szabályként.
[42] Az elsőfokú bíróság a Kúria hatályon kívül helyező végzésének megfelelően megvizsgálta a kiadni kért iratokat, az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer mentén mérlegelte az ütköző alapjogokat, majd - a Kúria által kardinálisnak tekintett azon oknál fogva, hogy a per tárgyát már befejezett hatósági ügy iratai képezik - arra a következtetésre jutott, hogy az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára alapított megtagadás a felperes Kvt. 12. § (2) bekezdésében biztosított környezeti információhoz való joga annulálását eredményezné. Ez a következtetés helyes, befejezett hatósági ügyben az állami szervek zavartalan működésének biztosítása, illetve a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jognak, valamint egyéb eljárási garanciáknak az érvényesülése már nem lehet valid szempont, és az alperes nem jelölt meg semmilyen egyéb olyan alapjogot, vagy alkotmányos értéket, amelyek védelme a szóban forgó közérdekű adatok megismerésének korlátozását tenné szükségessé.
[43] A fellebbezés alaptalan.
[44] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján, azok keretei között gyakorolta [Pp. 370. § (1) bekezdés]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. § (1) bekezdés alapján tárgyaláson kívül került sor. Az elsőfokú (rész)ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a felülbírálat teljes terjedelmében érintette. Az elsőfokú ítélet rendelkező része elutasító rendelkezést nem tartalmazott, abból és az indokolásból azonban egyértelműen megállapítható, hogy a kiadási kötelezettség az SZTFH-BANYASZ/952-8/2025. határozattal jóváhagyott MÜT-t nem érinti. E körben a felperes fellebbezést nem terjesztett elő.
[45] A Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontja alapján végzett felülbírálat eredménye az, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, és abból helytálló jogi következtetésre jutott, az alkalmazandó jogszabályok körét helyesen állapította meg. A megállapított tények másként nem minősíthetőek, azokból az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le.
[46] A fellebbező lényegi érvelése az volt, hogy a joggyakorlat (BH2024. 9.208. és BH2023. 214. számú döntések) egyértelmű a tekintetben, hogy az Ákr. iratmegismerési szabályai további konkrét törvényi hivatkozás nélkül is a közérdekű adatok megismerésének korlátját jelenthetik az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelően.
[47] Az alperes állította, hogy a Kúria kötelező jogértelmezése alapján a felperesnek az Info tv. 3. § 5. pontja, az Info tv. 27. § (2) bekezdésének g) pontja, az Ákr. 33. § bekezdése, ezáltal pedig az Info tv. 26. § (1) bekezdése alapján nincsen törvényes lehetősége azon alperes által kezelt iratok közérdekű adatkénti megismerésére, amelyek olyan hatósági eljárás iratainak a részét képezik, amelyben a felperes ügyfélként nem vett részt. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes megállapításai sértik az Info tv. 26. § (1) bekezdését, 27. § (2) bekezdés g) pontját, valamint az Ákr. 33. §-át.
[48] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságok részére alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {3/2023. (IV. 17.) AB határozat [55] bekezdés, 7/2013. (III. 1.) AB határozat [33] bekezdés; 28/2013. (X. 9.) AB határozat [29] bekezdés; 3/2015. (II. 2.) AB határozat [17] bekezdés}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie {3353/2024. (X. 8.) AB határozat [47] bekezdés, 3112/2022. (III. 23.) AB határozat [25] bekezdés}.
[49] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontként azt is kimondta, hogy az információszabadság ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog {4/2021. (I. 22.) AB határozat [42] bekezdés}. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog is más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, törvényben korlátozható.
[50] Az Info tv. 25. § (1) bekezdés g) pontja szerint a közérdekű adat megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Az Ákr. a véglegessé vált határozatok vonatkozásában ilyen korlátozást nem tartalmaz, így ezek a határozatok az Ákr. 33. § (5) bekezdése és az Info tv. 26. § (1) bekezdése szerint is közérdekű adatként bárki számára megismerhetőek.
[51] Az Ákr. 33. § (5) bekezdése a közérdekű adatok megismerését könnyítő szabály, az a meghatározott adattípusok (véglegessé vált határozatok, illetve az elsőfokú határozatot megsemmisítő végzés) tekintetében megerősíti azok közérdekű adat jellegét.
[52] A Kúria – az alperes hivatkozása szerint az adott ügyben kötelezően alkalmazandó jogértelmezést tartalmazó – határozatában kifejtett jogértelmezés szerint önmagában az a tény, hogy a közérdekű adatot egyidejűleg a hatóság és az ügyben eljárt szakhatóság is kezeli, nem változtat azon, hogy a megismerni kívánt adat az egyedi hatósági ügy iratainak a része. A 3223/2018. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése {3223/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás, [34]} csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr. 33. §-a szerinti korlátozás.
[53] Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. § (5) bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet.
[54] A Kúria ezen közzétett határozata alapjául szolgáló ügyben azonban – az alperes hivatkozásával ellentétben – egy folyamatban levő hatósági eljárás irataiba való betekintés tárgyában értelmezte az Ákr. 33. § (1)-(3) bekezdését, valamint az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontját, és figyelemmel volt az Alaptörvény XXIV. cikkére és a XXVIII. cikkére. Abban az ügyben az adatigénylés tárgyában eljáró szakhatóságra az Ákr. 55. § (2) bekezdését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 19. § (4) bekezdését, valamint a 25. § (2) bekezdését is alkalmazni kellett, a Kúria a döntésénél ezeket a jogszabályokat is alkalmazta. A folyamatban levő hatósági eljáráshoz kapcsolódóan emelte ki azt, hogy az „egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. § (5) bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet”.
[55] Ehhez a tényálláshoz kapcsolódóan a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. számú határozatában – amely határozattal szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a 3089/2025. (III. 14.) AB határozatával visszautasította – kifejtett jogértelmezése az volt, hogy a folyamatban levő közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó Ákr. 33. §-a az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés. A Kúria ezt a Pfv.IV.20.095/2026/5. számú hatályon kívül helyező végzésében is egyértelművé tette a jelen ügyben eljáró alsóbb szintű bíróságok számára.
[56] A Kúria a hatályon kívül helyező végzésében azt is kifejtette, hogy az Ákr. 33. §-át más ügyekben, eltérő tényálláshoz kapcsolódóan is értelmezte már közzétett határozataiban. A Pv.IV.20.452/2025/5. számú közzétett határozat alapjául szolgáló ügyben – amelyben a felperes a hatósági eljárások során meghozott eljárást befejező határozatok kiadását kérte – úgy foglalt állást, hogy a befejezett hatósági eljárás során keletkezett közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése önmagában az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. § (5) bekezdése alapján nem tagadható meg. Ezt a jogértelmezést a Pfv.IV.21.331/2025/5. számú – közzétett – határozat is megerősítette. A Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezés jelen ügyben is irányadó.
[57] Az alsóbb fokú bíróságnak a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés esetén előírt indokolási kötelezettsége csak olyan precedens határozat alkalmazása esetén szükséges, amelynek a jogerős ítélettel való összevethetősége a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében megállapítható. Az ügyazonosság ugyanis több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, amelyet mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ennek során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát (Jpe.II.60.048/2023/6., Indokolás [33])]. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kúriai döntést sem lehet leredukálni az elvi tételre, azt nem lehet elvonatkoztatni a döntés teljes szövegkörnyezetétől. Ezért a Kúria közzétett döntéséhez fűződő precedens hatás sohasem absztrakt, mindig konkrét ügyekhez, jogértelmezéshez köthető. A Kúria az alkalmazott jogszabályokat egyrészt konkrét tényállás vonatkozásában értelmezheti, másrészt ezt csak az adott ügyben előterjesztett kérelmek keretei között teheti meg (Jpe.II.60.054/2024/14., Indokolás [21]).
[58] A megismételt eljárásban tisztázott, hogy a felperes által kért határozatok kiadása megtörtént, a kereset tárgyát az azok alapját képező műszaki üzemi tervek, térképek, környezetvédelmi tervek képezték [a felperes az alperest a Gánt II. Dolomit nevű üzem bányatevékenység tekintetében a jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv; a bányatérképek (bányatelek térkép, bányaművelési térképek, tervtérképek, környezetvédelmi térképek); a Tájrendezési Előterv és annak valamennyi módosítása; a jóváhagyott Tájrendezési Terv kiadására kérte kötelezni], ezek befejezett eljárásokban állnak az alperes kezelésében.
[59] A jogvita elbírálásának alapja az adott esetben nem az Ákr. 33. § (5) bekezdése, tekintettel arra, hogy a felperes keresete nem véglegessé vált határozatra, vagy az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzésre vonatkozik, amelyeket e jogszabályhely alapján bárki korlátozás nélkül megismerhet. E körben a Kúria fenti határozataiban hivatkozott, a befejezett hatósági eljárásokra vonatkozó jogértelmezése nem ad iránymutatást, tekintettel arra, hogy a kereset nem véglegessé vált határozatokra, illetve az elsőfokú határozatot megsemmisítő végzésre vonatkozik.
[60] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes egyedi hatósági ügy iratainak megismerésére irányuló igényének alapjaként az Ákr. 33. § (3) bekezdése értelmezhető, amely szerint harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
[61] Az adott esetben ugyanakkor a felperes az Ákr. 33. § (3) bekezdésére nem hivatkozott, és arra vonatkozóan sem áll adat rendelkezésre, hogy az adatok megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
[62] Az adatkiadási kötelezettség vizsgálatának alapja a felperes megismételt eljárásban előterjesztett keresetváltoztatásában megjelölt jogalap, a Kvt. 12. § (2) bekezdése és ennek az Ákr. 33. §-ában – az Info tv. 27. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott, nyilvánosságot korlátozó okként – szabályozottakhoz való viszonya lehet.
[63] A perben alapvetően eldöntendő jogkérdés tehát az, hogy a felperes a Kvt. 12. § (2) bekezdésére hivatkozással – az Ákr. 33. §-ában foglalt korlátozó rendelkezések ellenére – jogosult-e az egyedi hatósági ügy – eljárást befejező határozaton túli – iratait, adatait megismerni.
[64] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 12. § (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni. A szabályozásból kifolyólag a környezeti információk kiadására vonatkozó igény érvényesítésére tehát az Info tv. rendelkezései az irányadóak.
[65] A nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya a környezeti információra, valamint a Kvt. 12. §-ának (3) bekezdésében meghatározott környezeti információval rendelkező szervre terjed ki. A környezeti információ fogalmát a rendelet 2. §-a határozza meg.
[66] A Kormányrendelet 12. § (3) bekezdése szerint az állami szervek, az önkormányzatok – kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben –, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.
[67] Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság ezen jogszabályi rendelkezések, az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja, valamint az Ákr. 33. §-ában szabályozottak összevetése alapján helytállóan foglalt állást abban, hogy az adott esetben a hatóság környezeti információk kiadására, közlésére vonatkozó kötelezettségét az Ákr. rendelkezései nem korlátozzák, az adott – egyébként befejezett – hatósági ügyben az alperes a környezeti információknak minősülő adatok kiadására köteles akkor is, ha ezzel a felperes iratmegismerési joga azonos terjedelművé válik az adott ügyben ügyfélként szereplő személy iratmegismerési jogával. Az Ákr. 33. § rendelkezései a közérdekű adatnak minősülő környezeti adatok megismerése vonatkozásában sem a folyamatban lévő, sem a befejezett eljárások vonatkozásában nem tartalmaznak a nyilvánosságot korlátozó szabályokat. A megismerésére irányuló eljárások esetleges – Info tv. illetve Ákr.-beli – eltérései pedig a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhatnak.
[68] Az Ákr. és az Info tv. szabályaiból – az adatelvnek megfelelően – egyöntetűen következik, hogy mindig vizsgálni kell: a hatóságok (vagy akár a bíróságok) egyedi ügyben hozott határozatai, illetve a konkrét eljárások adatai közérdekűnek minősülnek-e. Ezt a vizsgálatot a perben a bíróságnak kell elvégeznie, tekintettel arra, hogy a kiadás tárgya (az Ákr. és az Info tv. szabályai szerint is) csak olyan közérdekű adat lehet, amelynek a megismerését az Info tv. (illetve annak felhatalmazása alapján más jogszabály) 27. § (1) bekezdése nem zárja ki, illetve a 27. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján törvény nem korlátozza. Az adott esetben tehát a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a kért adatok környezeti információk-e.
[69] Ezt a vizsgálatot az elsőfokú bíróság elvégezte, a zárt módon csatolt iratokat megvizsgálta és helyesen foglalt állást abban, hogy azok környezeti információkat tartalmaznak.
[70] Az elsőfokú bíróság a zárt módon csatolt iratok megtekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi adat környezeti információ. Ezzel egyező megállapításra jutott az iratok megtekintése alapján a másodfokú bíróság is, a környezeti információ Kormányrendelet 2. §-ában foglalt fogalommeghatározásra figyelemmel. Szakértő kirendelésére e körben nem volt szükség.
[71] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta.
[72] A fellebbezés eredménytelen, a felperes a másodfokú eljárásban pernyertes. A pervesztes alperest a másodfokú bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a képviseletének ellátásával összefüggésben a másodfokú perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj megállapítására a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, a felszámítottal egyező összegben, az áfafizetési kötelezettség figyelembevételével került sor.
[73] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.
Budapest, 2026. október 6.
Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke
Dr. Kovács Éva s.k. Dr. Stecbauer Anita s.k. előadó bíró bíró
Перевод на русский: GigaChat-2, 04.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.
Реквизиты
| Страна | Венгрия |
| Орган | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Вид | судебное решение |
| Язык | hu |
| Дата документа | — |
| Объём | 40 766 знаков |
| Редакций | 1 |
| Впервые увидели | 2026-11-04 |
| Проверен | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20466%2F2026%2F5&azonosito=d685ec87-0de7-4695-a2... |
Темы
Почему документ в базе
Отбор сработал на этих совпадениях, суммарный вес 9.
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…zdése azt az esetet szabályozza, amikor a harmadik személy által megtekinteni kívánt irat személyes adatot vagy védett adatot tartalmaz. amikor egy irat ilyen adatokat nem tartalmaz, akkor az info…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…a perbeli esetben az alperes által is elismerten a felperes által betekinteni kért iratok személyes adatot és védett adatot nem tartalmaznak, az alperes téves jogértelmezés eredményeként, jogszabá…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…talmaz. továbbá az ákr. olyan szabályt sem tartalmaz, hogy a hatóság vagy rajta kívül más adatkezelő az eljárás iratait közérdekű adatként megismerhetővé tenné. vagyis az ákr. iratbetekintés…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…sok adatait általánosan emeli ki a megszorítás nélkül megismerhető adatok köréből, minden adatkezelő tekintetében. azt kell megvizsgálni, hogy az igényelt adat részévé vált-e bírósági vagy h…
-
adatkezel
текст
Персональные данные
…iószabadság korlátozására vonatkozó döntést még a legszélsőségesebb indokok mellett is az adatkezelő végzi el” {3/2023 (iv.17.) ab határozat [57] bekezdés}; tehát az információszabadság korl…
-
személyes adat
текст
Персональные данные
…kr. 33. § (3) bekezdése értelmezhető, amely szerint harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényes…
-
információs önrendelkezési jogról
акт
Персональные данные
…erv és az azt jóváhagyó határozat. [2] Az alperes 2025. február 25-én az adatigénylést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a...…
Аннотация
Суд рассмотрел иск гражданина против органа государственного регулирования относительно доступа к документам, связанным с деятельностью горнодобывающего предприятия. Суд установил, что документы, запрошенные истцом, являются информацией, имеющей отношение к окружающей среде, и относятся к категории документов, подлежащих раскрытию общественности согласно законодательству Венгрии. Суд отклонил возражения ответчика о том, что запрашиваемые документы содержат личную или конфиденциальную информацию, и постановил, что ответчик обязан предоставить их истцу в электронном виде. Решение суда подчеркивает важность обеспечения доступности экологической информации для общественности и соблюдения законодательства о доступе к информации.
Редакции документа
| Редакция | Загружена | Формат | Объём | |
|---|---|---|---|---|
| Редакция 1 открыта | 2026-11-04 02:07 | docx | 40 766 зн. | txt |