Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Federal Supreme Court of Hungary: Violation of User Agreement Conditions
Szombathelyi Törvényszék — P.20171/2025/3
(…)
A Szombathelyi Törvényszék í t é l e t e Az ügy száma: 24.P.20.171/2025/3.
A felperes: Felperes1 (Cím3.)
Felperes jogi képviselője: dr. Sebestyén Boglárka (cím7)
Az alperes: Alperes1: (Cím1, magyarországi kézbesítési címe: Cím5.)
Alperes jogi képviselője: Szür Ügyvédi Iroda (Alperes ügyvédje Város, utca
Épület, házszám)
Az ügy tárgya: szerződés nem létezése, érvénytelensége
Rendelkező rész:
A törvényszék a keresetet elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 30.000 (harmincezer) Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához címzetten, amelyet a fellebbező félnek jogi képviselője útján elektronikusan kell a Szombathelyi Törvényszéken előterjesztenie.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. § és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
A fellebbezési eljárásban a jogi képviselet igénybevétele kötelező. Ha a fellebbezést előterjesztő fél a fellebbezést nem jogi képviselője útján nyújtja be, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
2I n d o k o l á s A törvényszék által megállapított tényállás
[1] A felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 38. §
(1) bekezdése alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti kereset megindítására feljogosított jogi személy.
[2] Az alperes az Vállalatcsoport vállalatcsoport tagjaként a https://www.Video Megosztó1.com. címen elérthető, Video Megosztó1 megnevezésű szolgáltatást nyújtja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és Svájcban tartózkodó felhasználók számára.
[3] A Video Megosztó1 egy olyan több mint 2,7 milliárd felhasználóval rendelkező videómegosztó platform – lényegét tekintve nyílt tárhelyszolgáltatás –, amelynek segítségével a felhasználók különféle témakörökben feltöltött videókat tekinthetnek meg, zenét hallgathatnak, valamint informálódhatnak a napi hírekről és a közéleti történesekről. A felhasználók 80 különböző nyelven navigálhatnak az alkalmazáson belül. A Video Megosztó1 alapvetően magánszemély felhasználók számára készült, azonban létezik vállalati, üzleti és reklámcélú használata is. Az elérni kívánt célcsoport széleskörű közönség, beleértve a felnőtteket, tinédzsereket, gyermeket és az idősebb generációt.
[4] A Video Megosztó1 szolgáltatás használata előtt a fogyasztóknak el kell fogadniuk a Video Megosztó1 által meghatározott Általános Szerződési Feltételeket (a továbbiakban ÁSZF), mint szolgáltatásspecifikus rendelkezéseket, illetve az ebben foglalt egyéb, vonatkozó irányelveket.
[5] A fogyasztók a Video Megosztó1 szolgáltatást vagy a internetes kereső fiókjukba való bejelentkezést követően, vagy pedig a bejelentkezést mellőzve is használhatják.
[6] Amennyiben a Video Megosztó1 használata előtt a fogyasztó nem kíván belépni a internetes kereső-fiókjába, akkor a Video Megosztó1 felületére érve egy felugró ablak fogadja, amelyen keresztül kiválaszthatja a nyelvi beállításokat. Ezt követően minden szerződési feltétel és kapcsolódó irányelv a választott nyelven jelenik meg a fogyasztó számára, míg a internetes kereső-fiókkal bejelentkező fogyasztók a profiljukra kattintva választhatják ki a preferált nyelvet, és ezt követően a választott nyelven érhetik el a szerződési feltételeket és a kapcsolódó irányelveket az alábbiak szerint.
[7] Az ÁSZF a Video Megosztó1 felületén belül a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon érhető
el. Amennyiben a fogyasztó a internetes kereső-fiókjába való bejelentkezés nélkül lép be a Video Megosztó1 felületére, egy felugró ablak a Video Megosztó1 használata előtt erre az oldalra – valamint az
„Adatvédelmi Irányelvek” oldalára – irányítja a fogyasztót. A internetes kereső-fiókkal bejelentkező fogyasztót az alkalmazás megnyitásakor nem fogadja ez a felugró ablak, figyelemmel arra, hogy a internetes kereső-fiók létrehozásának feltétele az ÁSZF elfogadása, így tehát a internetes kereső-fiókkal bejelentkező fogasztó az ÁSZF tartalmát már korábban megismerte és elfogadta. A internetes keresőfiókkal bejelentkező fogyasztó a saját profilján belül nyithatja meg az ÁSZF-et tartalmazó weboldalt.
[8] A https://www.Video Megosztó1.com/t/terms oldalon a Video Megosztó1 az „Alkalmazandó feltételek”
bekezdésében rögzíti, miszerint a kínált szolgáltatás használatát az ÁSZF, a Video Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek szabályozzák.
[9] Ezen, a fogyasztók számára releváns további dokumentumok a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. oldalon belül különböző beágyazott, kattintással megnyitható linkeken keresztül érhetők el, így például a Video Megosztó1 működését fogyasztóbarát módon elmagyarázó „Súgóközpont” a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1. címről, a többek
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
3között a vonatkozó irányelvekről tájékoztatást nyújtó „Video Megosztó1 működése” oldal a https://www.Video Megosztó1.com/howVideo Megosztó1works. címről nyitható meg.
[10] A Video Megosztó1 az ajánlórendszeréről jelenleg 3 felületen, nevezetesen az „Átláthatósági
Központ” oldal „Elszámolthatóság” aloldalon belül a https://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. linken, a „Súgóközpont” oldal „Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon belül a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. linken, valamint a „Video Megosztó1 működése” oldal „Ajánlott videók” aloldalon belül a https://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.
linken tartalmaz információkat.
[11] Ezen oldalak mindegyike kattintással megnyitható az ÁSZF főoldaláról, illetve az egyes aloldalakon belül a felmerülő információkkal kapcsolatos speciális weboldalakra szintén beágyazott link irányítja át a fogyasztót.
[12] Az alperes által használt ÁSZF angol nyelvű és magyar nyelvű, jelenleg használt változata egyaránt 2023. május 10. napján lépett hatályba.
[13] Amennyiben a fogyasztó elmulasztja a kívánt nyelvet beállítani a szolgáltatás megnyitását követően a fentebb kifejtettek szerint, ebben az esetben az ÁSZF angol változata jelenik meg a képernyőképen, azonban a magyar IP címmel bejelentkező fogyasztók a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms oldal felső részén egy linket találnak, amely közvetlenül a magyar nyelvű változatra irányítja át őket. Amennyiben elvégzik ezt a beállítást, úgy a kapcsolódó tájékoztató dokumentumok szintén a kiválasztott nyelven jelennek meg.
A felperes keresete, alperes ellenkérelme
[14] A felperes perfelvétel során pontosított elsődleges kereseti kérelme arra irányult, hogy a törvényszék az Fgytv. 38/C § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel állapítsa meg, miszerint a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon elérhető Video Megosztó1 Általános Szerződési
Feltételek keresetében megjelölt részei teljes egészében tisztességtelenek a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:103. § (2) bekezdése alapján, ezért a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében semmisek.
[15] A felperes az ÁSZF alábbi, „Alkalmazandó feltételek” alpontban foglaltak semmisségének megállapítását kérte: „A Szolgáltatás Ön általi használatára ezek a feltételek, a Video Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „Szerződés”) vonatkoznak. A velünk kötött Szerződése a Video Megosztó1-on való hirdetésre vonatkozó irányelveket is tartalmazza, ha Ön reklámot vagy szponzorálást biztosít a Szolgáltatásnak, vagy fizetett promóciókat épít be tartalmába.”
[16] A felperes másodlagosan az Fgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel annak megállapítását kérte, hogy az alperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint azáltal, hogy a szolgáltatás ajánlórendszerének főbb paramétereit, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket nem a Video Megosztó1 szolgáltatás szerződési feltételei között, hanem a https://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. címen elérhető „Elszámoltathatóság”
aloldalon, a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. címen elérhető
„Video Megosztó1 Súgóközpont” Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon, valamint a https://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.
címen elérhető Video Megosztó1 termékjellemzők oldalon határozza meg.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
4[17] A harmadlagosan előterjesztett kereseti kérelemben a felperes annak a megállapítását kérte az Fgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy a felperes megsértette „az Európai
Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról” (a továbbiakban DSA Rendelet) 27. cikk (1)
bekezdését azáltal, hogy elmulasztotta a Video Megosztó1 szolgáltatás szerződési feltételeiben világos és közérthető nyelvezettel megfogalmazva meghatározni a Video Megosztó1 szolgáltatás ajánlórendszerében használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.
[18] Tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)
170. § (4) bekezdésére, a felperes előadta, hogy az általa előterjesztett kereseti kérelmek egymáshoz képest látszólagos tárgyi keresethalmazatot alkotnak, így kérte azok kereseti kérelemben megjelölt sorrendben való elbírálását.
[19] A felperes kérte az alperes marasztalását a perköltségben a Pp. 81. §-a alapján.
[20] Kereseti kérelmének jogalapját az Fgytv. 2. § 25. pontja szerinti képviseleti keresetre és ennek megfelelően az Fgytv. 38/B. § (5) bekezdése alapján a Pp. 574. §-ára alapította. Előadta e körben, hogy a magyar szabályozást determináló uniós jogalap „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács EU 2020/1828 irányelvének” (a továbbiakban RAD irányelv) 3. cikk 5. pontjából fakad.
[21] A kereseti kérelme anyagi jogi jogalapjaként az elsődleges kereseti kérelem körében a felperes a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 3. és 4. pontját, a Ptk. 6:103. § (2) és (3) bekezdését, valamint a Ptk. ezen rendelkezéseinek hátterét képező „a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, a Tanács 93/13/EGK irányelv” (a továbbiakban
UCTD Irányelv) 2. cikk b) és c) pontjait, valamint az UCTD irányelv 5. cikkét jelölte meg.
[22] Másodlagos kereseti kérelmet az Fttv. és az annak alapját képező „a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK Irányelv” ( a továbbiakban UCPD Irányelv) keresetlevélben megjelölt rendelkezéseire, így az irányelv alapján a magyar jogba átültetett Fttv. 1. § (1), (2) bekezdésére, a 2. § a) pontjára, a 2. § b)
pontjára, a 2. § c) pontjára és a 2. § d) és e) pontjára, továbbá a 7. § (1) és (3) bekezdésére alapította.
[23] A harmadlagos kereseti kérelem a DSA Rendelet 27. cikkén alapul.
[24] A kereseti kérelmet megalapozó tények körében a felperes előadta, hogy a Kúria Polgári
Kollégiumának 2/2012. (XII. 10.) PK véleménye (a továbbiakban PKv 2012.2.) alapján a világos és érthető megfogalmazás vizsgálatakor abból indokolt kiindulni, hogy a fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ebből fakadóan tehát az átlagos fogyasztó nem rendelkezik különleges szakismerettel és szakértelemmel, ugyanakkor az ügyletkötés kockázata őt is terheli. Lényeges követelmény ezért, hogy az általános szerződési feltételek a fogyasztó számára áttekinthető szerkezetben jelenjenek meg. Amennyiben az általános szerződési feltételek szerkezeti kialakítása nem áttekinthető, követhetetlen, szükségtelenül bonyolult, a szerződési feltétel az egyértelmű és érthető megfogalmazás követelményébe ütközik, és amennyiben a fogyasztó az egyértelmű, világos és érthető szerkesztés elmaradása miatt nem tudta ténylegesen megismerni a szerződési feltételekben foglalt kikötéseket még a szerződés megkötése előtt, úgy ez a szerződési feltétel önmagában is tisztességtelennek tekintendő.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
5[25] A PKv 2012.2. ezen rendelkezésének értelmezéséből következik tehát a felperesi oldal érvelése alapján, hogy az alperes megsértette a világos és érthető megfogalmazás elvét az alábbiak szerint:
[26] Az alperes az ÁSZF tartalmát a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon helyezte el, ez az oldal ellenben nehezen található meg az átlagfogyasztók számára. Amennyiben az ÁSZF elrejtésre került, úgy a fogyasztónak nem lehet tényleges lehetősége a benne foglalt kikötések megismerésére. Ezen túlmenően, amennyiben a fogyasztó meg is találja az ÁSZF-et, azzal kénytelen szembesülni, hogy az csak angolul érhető el. Az anyanyelvre történő lefordítás hiánya pedig önmagában is megalapozza a tisztességtelenség megállapítását.
[27] A nyelvi problémákon túl aggályos, hogy ha a fogyasztó el is jut a felperes által konkrétan kifogásolt Alkalmazandó Feltételek rendelkezésig, akkor a fentebb megnevezett hiperhivatkozások segítségével érkezhet el a Video Megosztó1 ajánlórendszereinek a megismeréséhez. Mindez azért nem fogyasztóbarát, mivel a DSA Rendelet 27. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatóknak a szerződési feltételek keretében világos és közérthető nyelvezettel kell meghatározniuk az ajánlórendszerekben használt főbb paramétereket, valamint a szolgáltatást igénybe vevők számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.
[28] A DSA Rendelet 27. cikkéből tehát az következik a felperes álláspontja szerint, hogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatás kötelezően valamennyi online platformot működtető szolgáltató ÁSZF-ének a részét képezi. Az alperes ellenben azáltal, hogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tartalmakra vezető hivatkozásokat nem az Alkalmazandó
Feltételek rendelkezésen belül helyezte el, azt a látszatot kelti, miszerint a Video Megosztó1 szolgáltatásra csupán az Alkalmazandó Feltételekben hivatkozott feltételek vonatkoznak.
[29] E körben hivatkozott a felperes az Európai Unió Bíróságának – például a NÉVügyben kimunkált – gyakorlatára, amely szerint az értehetőség nem csupán a nyelvi érthetőséget jelenti, hanem fel kell tüntetni és átláthatóvá kell tenni minden kikötést, a vonatkozó mechanizmusokat és ezen mechanizmusok egymáshoz való viszonyrendszerét, ugyanis ezek hiányában a fogyasztó nem ismerheti meg a szolgáltatás nyújtója és a fogyasztó között fennálló jogviszony teljes körű tartalmát, ekként nem mérlegelheti a szolgáltatás igénybevételével járó előnyöket és kockázatokat. A felperes kiemelte, hogy a Kúria
Pfv.20152/2020/7. sz. precedensképes határozata szintén a nemzetközi joggyakorlattal összhangban rögzítette, mikor tekinthető egy szerződési feltétel világosnak és érthetőnek.
[30] Mindezek alapján az alperestől – tekintettel a Video Megosztó1 szolgáltatás jellegére – az volna elvárható, hogy egységes, közérthető nyelvezetű és könnyen elérhető dokumentumot készítsen, amelyből a laikus fogyasztó megismerheti a jogviszony lényeges tartalmi elemeit.
[31] Ugyanakkor a felperes véleménye szerint az alperesi jogsértés abban az esetben is megállapítható, amennyiben nem minősülnek az ÁSZF részének az ajánlórendszerekkel kapcsolatos dokumentumok. Ezen meglátását arra alapozta, miszerint az ajánlórendszer megismerése jelentős információ a fogyasztó számára, azonban az alperes ezen dokumentumokat elrejti, de legalábbis homályos, félreérthető módon bocsátja a fogyasztók rendelkezésére, holott, ha az alperes ezen információkat egyértelműen, a szerződési feltételek körében ismertette volna a fogyasztókkal, akkor a fogyasztók nem biztos, hogy igénybe vették volna az alperesi szolgáltatást.
[32] A felperes szerint tehát sérelmes és önellentmondó az alperes azon állítása, miszerint az ajánlórendszerekre mutató hivatkozások elhelyezésén keresztül megfelel a DSA Rendelet 27.
cikkében írtaknak. Figyelemmel arra, miszerint a DSA 27. cikke egyértelműen megkívánja, hogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos információk az ÁSZF részét képezzék, ellenben az alperes nem az Alkalmazandó Feltételek ponton belül helyezte el a vonatkozó hivatkozásokat, Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
6csakis az a következtetés vonható le, hogy ezek az információk nem szerződési feltételek az alperes értelmezésében. Amennyiben nem szerződési feltételek, akkor az alperes megsérti a DSA 27. cikkében rögíztett követelményt, ha pedig szerződési feltételek, akkor ezeket a szerződési feltételeket félreérthető módon tárta a fogyasztók elé.
[33] Mindezek alapján a felperes álláspontja elsődlegesen az, hogy ha az Alkalmazandó Feltételek rendelkezésben nem szerepel tájékoztató az ajánlórendszerben szereplő fő paramétereket illetően, úgy az ÁSZF ezen pontja tisztességtelen, ebből fakadóan a magyar jog szerint semmis. Másodlagosan, amennyiben a törvényszék megítélése szerint az Alkalmazandó
Feltételek rendelkezés nem semmis, az alperes ettől függetlenül érthetetlen módon bocsátotta a fogyasztók rendelkezésére az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást, tehát megállapítható a Fttv. 7. § (1) bekezdésében írtak megsértése. A harmadlagos kereseti kérelem a felperes érvelése szerint azon a meglátáson alapul, hogy ha az Alkalmazandó
Feltételek rendelkezés nem semmis, azonban a DSA 27. cikk (1) bekezdése értelmében hiányos tartalmú, akkor az alperes a DSA 27. cikk (1) bekezdését sértette meg.
[34] Az alperes ellenkérelmében a keresetet elutasítását kérte, tekintettel arra, miszerint a felperesi érvelés téves jogértelmezésből fakad, így az alperes álláspontja szerint a felperes által feltételezett jogsértések nem állnak fenn.
[35] Ellenkérelme ténybeli alapjaként írásbeli ellenkérelmében az alperes részletesen, képernyőfotók csatolása mellett bemutatta és levezette, hogy a fogyasztó miként férhet hozzá nyelvi beállításokhoz, az ÁSZF-hez és az egyéb releváns dokumentumokhoz a Video Megosztó1 felületén.
[36] Az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában az alperes előadta, hogy nem foghat helyt a
Ptk. 6:102. § (3) bekezdésére tett felperesi hivatkozás, ugyanis éppen a Ptk. 6:102. § (1)
bekezdése mondja ki, hogy a tisztességtelenség akkor vizsgálható, amennyiben a szerződési feltétel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Ezzel szemben a felperes által kifogásolt Alkalmazási Feltételek rész csupán olyan irányelvekre utal, amelyek
– összhangban azzal, amit a Ptk. deklarált az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válását illetően a 6:78. § (1) bekezdésében – az ÁSZF részét képezik. Erre tekintettel tehát fel sem merülhet a tisztességtelenség vizsgálata e körben. Az alperesi jogértelmezést támasztja alá a Kúria Gfv.V30.247/2021/9. sz., a Pfv.V.20.629/2021/4. sz. és a Pfv.V.21.226/2020167. sz. precedensértékű határozata is.
[37] Abban az esetben sem tisztességtelen a kifogásolt feltétel, amennyiben mégis sor kerülne a tisztességtelenség vizsgálatára, tekintettel arra, hogy a felperesi előadással szemben az alperes nem rejti el a kifogásolt feltételt a fogyasztók elől, mi több, kifejezetten a kezdőlapon, központi helyen helyezte el. Valóban nem tartalmazza az Alkalmazott Feltételek körében rögíztett felsorolás az ajánlórendszerre vonatkozó dokumentumokat, de ez csupán a felperes által feltételezett önellentmondás, ami könnyen feloldható az alábbi érveléssel:
[38] A DSA 3. cikk u) pontja szerint elnevezésétől és formájától függetlenül szerződési feltételnek minősül minden olyan kikötés, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza. Ebből következik, hogy a DSA szerinti szerződési feltétel szélesebb körben értelmezendő, mint a Ptk. szerinti szerződési feltétel. A
Ptk. szerinti általános szerződési feltétel kifejezetten jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezés lehet, tehát szűkebb kategória a DSA-ban foglaltaknál.
[39] Figyelemmel az Európai Bizottság P2B rendeletről szóló iránymutatására is, az alperes nem köteles valamennyi szerződési feltételt egyetlen dokumentumban elhelyezni, azokat a Video Megosztó1 ÁSZF-be foglalni és az ajánlórendszerrel kapcsolatos információkat kifejezetten szerződési feltétel elnevezéssel illetni mindaddig, amíg a fogyasztók számára hozzáférhetővé teszi ezen dokumentumokat.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
7[40] Az a körülmény, miszerint a felperes nem találta meg a magyar nyelvű oldalt, feltehetően arra vezethető vissza, hogy a felperes nem állította be megfelelően a szolgáltatás nyelvét. A felperesi tévedés azonban nem támasztja alá önmagában azt, hogy a fogyasztók szélesebb köre nem találja meg az elérni kívánt tartalmakat, márpedig a felperes nem indokolta meg bővebben, miért tekinti „elrejtettnek” a szerződési feltételeket.
[41] A másodlagos kereseti kérelem az alperes álláspontja szerint szintén megalapozatlan, tekintettel arra, hogy azon a téves feltevésen alapul, miszerint a DSA kötelezi az alperest az ajánlórendszerekről szóló tartalom ÁSZF-ben való rögzítésére. Az alperes éppen az átláthatóság érdekében döntött úgy, hogy az ajánlórendszerre vonatkozó információkat külön oldalakon teszi közzé.
[42] A fogyasztói szempontokat is figyelembevéve az a logikus, hogy a laikusok a technikai jellegű tudnivalókat nem az ÁSZF-ben, hanem a Video Megosztó1 működését elmagyarázó oldalon keresik, így nem foghat helyt azon felperesi állítás, miszerint az alperes megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatna. Az alperes a Video Megosztó1 felépítésének kialakításakor a BEUC által ajánlott „többrétegű” tájékoztatási módszert alkalmazza annak érdekében, hogy a fogyasztók számára könnyen feldolgozhatóvá tegye az egyetlen dokumentumban szükségszerűen tömény és átláthatatlan módon megjelenő adathalmazt.
[43] Az alperes álláspontja szerint a harmadlagos kereseti kérelem – azaz a DSA 27. cikk megsértésnek bíróság általi megállapítása – megalapozatlan. Az alperes tájékoztatása az ajánlórendszerrel kapcsolatban átlátható, könnyen elérhető, és megfelel a DSA 27. cikkében meghatározott követelményeknek. Nem következik a DSA 27. cikkéből, hogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást az ÁSZF-nek kell tartalmaznia, az alperes pedig
– noha külön oldalakon, de a felperes által sem vitatottan – valamennyi szükséges információt a fogyasztók rendelkezésére bocsátott.
[44] Az alperes perköltségre nem tartott igényt.
[45] A felperes az alperesi védekezést nem találta megalapozottnak és elfogadhatónak.
[46] A felperes érvelése szerint az alperes a per tárgya szempontjából irreleváns kúriai gyakorlatra hivatkozik, alaptalanul tágítja a fogalmi kereketeket a vizsgált jogintézményeket illetően.
[47] Az alperes a felperesi álláspontra válaszul előadta, hogy a felperes által kifogásolt alperesi magatartás a felperes téves jogértelmezésén alapul. Az alperes nem alaptalanul tágítja a fogalmi kereteket, csupán rámutat arra, hogy a Ptk. és DSA fogalomhasználata eltérő a szerződési feltétel meghatározását illetően, ez azonban nem zárja ki, hogy az alperes megfeleljen a DSA, az Fttv. és a Ptk. rendelkezéseinek egyaránt.
A törvényszék döntése és jogi indokai
[48] A felperes keresete nem alapos az alábbiak szerint.
[49] A Ptk. 8:1§ (1) bekezdése értelmében:
3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
4. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;
[50] 6:86. § [A szerződés értelmezése]
(1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.
6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]
(1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
8(2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
[51] 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben]
(1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
(3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
[52] Az Fttv. releváns rendelkezései szerint:
3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét a termékkel kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.
(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).
(4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.
[53] A DSA Rendelet releváns rendelkezései:
3. cikk alapján a rendelet alkalmazásában:
b) „a szolgáltatás igénybe vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely igénybe veszi az érintett közvetítő szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;
c) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;
u) „szerződési feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza;
27. cikk (1) bekezdés: az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek ajánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben – világos és közérthető nyelvezettel – meghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
9[54] A peres felek által hivatkozott uniós irányelvek közvetlenül nem alkalmazhatóak, ugyanakkor azok beépítésre kerültek a Ptk., Fgytv. és az Fttv. rendelkezéseibe.
[55] A törvényszék mindenekelőtt rögzíti, miszerint a peres felek között nem vitás az, hogy a felperes keresetében kifogásolt Video Megosztó1 Általános Szerződési Feltételek olyan fogyasztó és vállalkozás közötti általános szerződési feltételeknek minősülnek, amelynek tisztességtelen feltételei érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. 6:105. §-a, és az Fgytv. 38. §-a alapján közérdekű kereset és egyben képviseleti kereset indítható. Az sem vitás, hogy ezen kereset megindítására a felperes jogosult.
[56] Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében helytállóan hivatkozott az alperes a DSA és Ptk.
közötti koncepcionális különbségre az általános szerződési feltétel meghatározása körében.
[57] Rámutat a törvényszék arra, hogy az alperesi érvelés – szemben a felperesi állítással – nem alapatlan fogalomtágítás, hanem szükségszerű elkülönítése a kettő jogi norma definíciókészletének. A DSA Rendelet szerinti ÁSZF funkcionális, digitális szabályozási értelemben releváns, míg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdésében meghatározott tisztességtelen
ÁSZF esetében a jogalkotói hangsúly a szerződéses egyensúly kontrolljára helyeződik. Ez nem normakollízió, hanem éppen a sajátos szabályozási célokhoz való igazodás, és az erre történő hivatkozás megkerülhetetlen a per tárgya szempontjából.
[58] Tekintettel ugyanis arra, hogy e kettő fogalom eltérő jogértelmezési síkon mozog, indokolt rögzíteni, hogy a magyar jog szerinti semmisség jogkövetkezményét a Ptk. szerinti tisztességtelenség eredményezheti.
[59] Osztja a törvényszék azon alperesi érvelést, miszerint a Video Megosztó1 ÁSZF Alkalmazandó
Feltételek rendelkezése nem állapít meg sem jogokat, sem pedig kötelezettségeket a fogyasztók számára, ebből fakadóan pedig nem felel meg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerinti ÁSZF-fogalomnak. Mindez azt vonja maga után, hogy a törvényszék nem vizsgálhatja a semmiség kérdését.
[60] Az alperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának megállapítását indítványozó másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában a törvényszék utal arra, hogy a kifogásolt feltétel és az ÁSZF egésze elérhető magyar nyelven a fogyasztók számára. A felperes keresetlevelében maga kérte, hogy a törvényszék „nyissa meg a yotutube.com weboldalt és próbálja maga megtalálni a felperes által linkelt Video Megosztó1 Általános Szerződési feltételeket”
(keresetlevél 14. o. 5.4. pont).
[61] A törvényszék e körben rögzíti, hogy az ÁSZF könnyen elérhető az alperes által írt módon és formában, ugyanakkor a felperes által kifogásolt rendelkezés az alábbi megszövegezésben olvasható a weboldalon: „a Szolgáltatás Ön által történő használatát a jelen feltételek, a Video Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek (a továbbiakban együttesen a „Szerződés”) szabályozzák. Amennyiben
Ön hirdetéseket vagy szponzorációt is biztosít a Szolgáltatásban, vagy a tartalmaiban fizetett promóciókat is szerepeltet, akkor az Ön velünk kötött Szerződésének a Video Megosztó1-on végzett hirdetési tevékenységre vonatkozó irányelvek is a részét képezik.” Ezzel szemben a felperes által a keresetlevélben hivatkozott szöveg így szól: „A Szolgáltatás Ön általi használatára ezek a feltételek, a Video Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „Szerződés”) vonatkoznak. A velünk kötött Szerződése a Video Megosztó1-on való hirdetésre vonatkozó irányelveket is tartalmazza, ha Ön reklámot vagy szponzorálást biztosít a Szolgáltatásnak, vagy fizetett promóciókat épít be tartalmába.”
[62] E kettő, imént idézett szöveg közötti stilisztikai különbség a törvényszék álláspontja szerint azon alperesi feltételezést erősíti, miszerint a felperes azért nem találta a magyar nyelvű
ÁSZF-et, mivel az angol nyelv került beállításra a felperes által használt eszközön, és így a felperes által végül magyar nyelven megtalált változat nem a hivatalos, hanem az automatikus gépi fordítás.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
10[63] Megjegyzi a törvényszék, hogy „az Európai Bizottság a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatása” rávilágított arra, miszerint a terjedelmi szempontokra is figyelemmel előfordulhat, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatást célszerű nem egyetlen oldalon feltüntetni.
[64] Az elérni kívánt cél – azaz a szolgáltatást nyújtó vállalkozáshoz képest gyengébb érdekérvényesítő pozícióban lévő fogyasztó többlettámogatása, illetve annak az elérése, hogy a fogyasztó tudatosan mérlegelhesse az ÁSZF elfogadásával vállalt előnyöket és hátrányokat
– szempontjából hatékonyabb, ha a fogyasztó az online felület egyik oldaláról átléphet egy másik oldalra, nem pedig egy tömény adathalmaz képében, egy hosszabb dokumentumban való felsorolás formájában nyújtják számára a tájékoztatást.
[65] A törvényszék kiemeli, hogy a BEUC hatékony fogyasztói tájékoztatásokkal kapcsolatos tanulmánya szerint az információk priorizálása hasznos és fontos. Ebből következően az alperes nem járt el megtévesztően, amikor priorizálta, milyen információkat tüntet fel az egyes oldalokon az egyes alpontokban. Akkor terhelné felróhatóság az alperest, amennyiben önkényesen válogatott volna a releváns információk feltüntetése között. Hangsúlyozza e körben a törvényszék, hogy az alperes éppen úgy tud eleget tenni a DSA és Ptk. szerinti szabályozásnak egyaránt, ha az ajánlórendszerre vonatkozó – egyebekben vitathatatlanul releváns –információkat nem az Alkalmazandó Feltétel fül alatt tünteti fel. Végtére is ezen adatok, szemben az Alkalmazandó Feltételek alatti felsorolással, nem jogokat és kötelezettségeket deklarálnak, hanem tájékoztató jelleggel bírnak.
[66] A harmadlagos kereseti kérelem elbírálása körében a DSA 3. cikk u) pontja tekintendő iránymutatónak.
[67] A DSA 3. cikk u) pontja egyértelműen rögzít, hogy elnevezésétől és formájától függetlenül szerződési feltételnek minősül minden olyan kikötés, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza.
[68] Egyetért a törvényszék a felperessel abban, hogy az online platformot működtető szolgáltatóknak a szerződési feltételek keretében világos és közérthető nyelvezettel kell meghatározniuk az ajánlórendszerekben használt főbb paramétereket, valamint a szolgáltatást igénybe vevők számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. A fentebb idézett 3. cikkből azonban az következik, hogy az alperes ezen kritériumnak eleget tud tenni – mi több, a [60] – [61] bekezdésekben foglaltakra figyelemmel hatékonyabban is tud eleget tenni – akkor is, ha nem az ÁSZF elnevezésű dokumentumban, hanem a jelenlegi gyakorlat szerint a https://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. címen elérhető „Elszámoltathatóság” aloldalon, a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. címen elérhető „Video Megosztó1
Súgóközpont” Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon, valamint a https://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.
címen elérhető Video Megosztó1 termékjellemzők oldalon nyújtja az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást.
[69] Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét elutasította.
[70] A törvényszék megállapította, hogy a felperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 5. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel teljes személyes illetékmentesség, míg az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentesség illeti meg. Erre tekintettel az eljárás során felmerült illetékköltséget részben a felperes személyes illetékmentessége, részben a Pp. 102. § (3) bekezdése alapján az állam viseli.
[71] Az alperes perköltséget nem számított fel, erre figyelemmel a felperest a pervesztesség ellenére nem terheli az alperesi perköltség megtérítésének kötelezettsége.
[72] Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontja biztosítja.
Szombathelyi Törvényszék
24.P.20.171/2025/3.
11Szombathely, 2026. február 17.
dr. Andor Szabolcs s.k.
bíró
Details
| Country | Hungary |
| Body | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Type | court decision |
| Language | hu |
| Document date | — |
| Size | 37 574 знаков |
| Versions | 1 |
| First seen | 2026-10-29 |
| Last checked | 2026-11-16 03:10 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Szombathelyi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20171%2F2025%2F3&azonosito=d537a78c-141d-431d-9828-feed79c98824 |
Topics
Why this document is in the base
Selection matched on the following, total weight 32.
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…ászf, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek szabályozzák. [9] ezen, a fogyasztók számára releváns további doku…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…ltételek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „szerződés”) vonatkoznak. a velünk kötött szerződése a video meg…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…telek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek (a továbbiakban együttesen a „szerződés”) szabályozzák. amennyiben…
-
szerzői jog
текст
Intellectual property in the digital environment
…ltételek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „szerződés”) vonatkoznak. a velünk kötött szerződése a video meg…
-
dsa
текст
Digital platforms and services
…szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/ek irányelv módosításáról” (a továbbiakban dsa rendelet) 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy elmulasztotta a video megosztó1 szolgálta…
-
dsa
текст
Digital platforms and services
…, továbbá a 7. § (1) és (3) bekezdésére alapította. [23] a harmadlagos kereseti kérelem a dsa rendelet 27. cikkén alapul. [24] a kereseti kérelmet megalapozó tények körében a felperes…
-
dsa
текст
Digital platforms and services
…megosztó1 ajánlórendszereinek a megismeréséhez. mindez azért nem fogyasztóbarát, mivel a dsa rendelet 27. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatók…
-
online platform
текст
Digital platforms and services
…ez azért nem fogyasztóbarát, mivel a dsa rendelet 27. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatóknak a szerződési feltételek keretében világos és közérthető nyelvez…
Dropped as boilerplate or single passing mentions: adatvédel
Summary
The court examined an action against the operator of video streaming service Video Megosztó1 regarding violations of user agreement conditions (General Terms and Conditions). The plaintiff claimed that the terms were unfair and violated consumer protection laws. The court dismissed the claim, noting that the operator provided necessary information about its usage policies and privacy policy, complying with legal requirements. This decision is significant for online service operators who must ensure transparency and accessibility of information for users.