Пульс · Документы · Венгрия · Суды Венгрии — анонимизированные решения

Федеральный верховный суд Венгрии: нарушение права на изображение и личную жизнь

Kúria — Pfv.20130/2026/6

судебное решение дата не указана 46 379 знаков Персональные данные Социальные сети
Скачать На сайте источника
Действующая редакция. Последнее изменение зафиксировано 2026-11-16.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete

Az ügy száma: Pfv.IV.20.130/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró

Dr. Dzsula Marianna bíró

Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró

Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

név (cím)

A felperes képviselője:

Dr. Csóka Velmira Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Csóka Velmira ügyvéd)

Az alperes:

név1 (cím2)

Az alperes képviselője:

Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Halász Árpád ügyvéd)

A per tárgya:

Személyiségi jog megsértése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

A felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2025/7/II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 63.P.22.803/2024/12.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes a Facebook oldalán 2024 májusában a felperes hozzájárulása nélkül közzétett családi fényképfelvétellel és az ahhoz fűzött közlésekkel megsértette a felperes képmáshoz, magánélethez való jogát és a becsületét.

A Kúria a megállapított jogsértések vonatkozásában az alperest eltiltja a további jogsértéstől.

Kötelezi az alperest, hogy elégtétel adásaként a Facebook oldalán minimum 30 napig, de legalább addig, amíg a jogosulatlanul közzétett fénykép hozzáférhető volt, tegye közzé az alábbi közleményt: „A pedofidesz című Facebook bejegyzésemben jogtalanul tettem közzé névról készült felvételt, és ezzel a poszttal megsértettem képmáshoz, magánélethez, valamint a becsülethez való jogát, amelyért ezúton elnézést kérek.”

A sérelemdíj tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 603.250 (hatszázháromezer-kettőszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét 70.000 (hetvenezer) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes férje, név2 politikus, 2024. október 1. napjától megnevezésének önkormányzati képviselője. név2 saját Facebook oldalán a helyi közügyekkel kapcsolatos közleményeket, politikai tevékenységére vonatkozó tartalmakat osztott meg, a felperes hozzájárulásával saját magát, a felperest és közös gyermeküket ábrázoló családi fényképfelvételeket hozott nyilvánosságra.

[2] Az alperes a saját Facebook oldalán 2024. május végén közzétett bejegyzésében a felperes hozzájárulása nélkül felhasználta azt a képet, amelyet felperes házastársa a közösségi oldalán közzétett, és amelyen a képviselő a feleségével, felperessel és gyermekükkel látható.

[3] A képhez az alábbi szöveget írta:

„A #pedofidesz nem csak a pedofilok védelme miatt érdemelte ki a jelzőjét, hanem amiatt is, ahogy a kampányban használja a gyerekeket. Nem csak a kivezényelt óvodások előtti szalagvagdosás, bár az a legalja, a kisgyerekkel történő szelfizés is etikátlan, gusztustalan és értelmetlen, akkor is, ha saját gyerekről van szó. Bőven le van írva, miért ocsmány dolog ez, de hát a fideszeseknek semmiféle gátlásuk nincs, ha politikai profitot szagolnak. Aki érdemben akar tájékozódni, mi elfogadható és mi nem, annak ajánlom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tájékoztatóját: https://hintalovon.hu/gyerekek-politikaikampányokban/”.

[4] Az alperes a szöveg mellé maga által szerkesztett képet mellékelt, ezen szerepelt a következő szöveg: „A kurtafarkú kenguru vagy quokka szokása, hogy védekezésképpen maga elé tartja kicsinyeit. Ne legyél kurtafarkú, ne told magad elé a gyereked! (És másét se!)”, valamint három különböző politikusnak, köztük a felperes férjének a saját közösségi oldalukon megosztott fényképe. Az ekként felhasznált fényképen látható felperes és férje képmása, a gyermekük arcképe ki van takarva.

[5] A felperes 2024. augusztus 6. napján felszólította alperest a jogsértő állapot megszüntetésére, valamint közlemény közzétételére minimum 30 napig, de legalább addig, amíg a jogosulatlanul felhasznált képfelvétel hozzáférhető volt.

[6] Ezt követően az alperes korábbi bejegyzését törölte, 2024. augusztus 9. napján kelt Facebook bejegyzésében a felperes arcát kitakarva, a korábbival megegyező képet tett közzé az alábbi szöveggel: „Ennek a képnek korábbi verzióját május végén tettem ki, a kísérőszövegében ostorozva a fideszesek politikai pedofíliáját. A héten érkezett ügyvédi felhívás, ezért azt töröltem. Ez már egy nem perelhető verzió, már persze amíg megint át nem írják a törvényeket magukra. Az érintetteknek kellemes Barbra Streisandeffektust kívánok és azt, hogy tanuljanak az esetből és legközelebb a gyerekeik jogaira is legyenek legalább ilyen kényesek!”.

A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme

[7] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette képmáshoz, magán- és családi élethez való jogát és becsületét a közöltekkel.

[8] Személyiségi jogainak megsértése következményeként kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, valamint kötelezze elégtételként a saját Facebook oldalán az alábbi közlemény közzétételére minimum 30 napig, de legalább addig, amíg a jogosulatlanul felhasznált képfelvétel hozzáférhető volt: „A #pedofidesz” című Facebook bejegyzésemben jogtalanul tettem közzé névról készült felvételt, és ezzel a poszttal megsértettem név képmáshoz, magán- és családi élethez, valamint a becsülethez való jogát, melyért ezúton is elnézést kérek.” A képmáshoz fűződő jogának megsértéséért 800.000 forint, a magán- és családi élethez való jogának megsértéséért 400.000 forint, becsülete megsértéséért 400.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összegek után 2024. május 31. napjától a kifizetés napjáig járó, az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[11] Megállapította, hogy a felperes által sérelmezett alperesi közlés véleménynyilvánítás, kizárólag értékítélet, a felperes házastársának azon politikai tevékenységét bírálja, miszerint közszereplői minőségében a közösségi oldalán gyermekét felismerhetően ábrázoló fényképfelvételeket oszt meg politikai jellegű szövegekhez csatoltan.

[12] Az elsőfokú bíróság osztotta azt a felperesi álláspontot, miszerint felperes nem közszereplő, mivel nem visel politikai tisztséget, nem folytat aktív politikai tevékenységet, ő maga politikai üzenetet nem fogalmaz meg. Önmagában az a tény, hogy politikus a házastársa, nem alapozza meg a felperes közszereplői státuszát (Kúria Pfv.IV.20.842/2022/5.). A felperes ugyanakkor nem vitatta, hogy a férje a közösségi oldalain rendszeresen megnyilvánul közéleti kérdésekben, választóival ezen a felületen kommunikál, illetve azt sem, hogy a férjét támogatva a politikai rendezvényeken részt vesz, őt a közéleti eseményekre elkíséri.

[13] Az elsőfokú bíróság szerint a per tárgyát képező, a felperes által sérelmezett alperesi véleménynyilvánítás, amely a felperesi képfelvétel és a hozzá írt szöveg megjelenítésében állt, a közügyek megvitatását biztosító fokozott védelem körébe esik.

[14] Az alperes név2, azaz a felperes férjének közszereplői tevékenységét bírálta, kritikája arra vonatkozott, hogy a felperes házastársa, illetve azon politikai közösség, ahová tartozónak a felperes házastársa nyíltan vallotta magát, politikai kommunikációjához családi képfelvételeket használ fel, ezért az alperes által közzétett fényképfelvétel és ahhoz írt kísérő szöveg a közügyek megvitatása körébe tartozik. Kifejtette, hogy a közéleti szereplőkre vonatkozó beszéd a politikai véleménynyilvánítás központi alkotóeleme, a közügyek megvitatásának ugyanis lényegi részét jelentik a közügyek alakítóinak tevékenységét, nézeteit és hitelességét érintő megnyilvánulások (7/2014.(III.7.) AB határozat, 3237/2022.(V.18.) AB határozat).

[15] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint annál fogva, hogy a felperes engedélyével a felperes házastársa az őt ábrázoló fényképfelvételt politikai céllal, közéleti jelleggel nyilvánosságra hozta, felperest kizárólag az adott politikai kérdés megvitatásával kapcsolatosan a közügyek szabad megvitatásából eredően fokozottabb tűrési kötelezettség terhelte.

[16] E körben értékelte, hogy a felperes férje a felperes hozzájárulásával hozta nyilvánosságra felperes képmását az adott, politikai tevékenységre használt közösségi média oldalon. Megítélése szerint a kép felhasználása vonatkozásában az alapjogok mérlegelésekor nem annak a felperesi hivatkozásnak volt jelentősége, miszerint az alperes által felhasznált fényképfelvétel nem közéleti szereplés alkalmával készült, hanem annak, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az alperesi képfelhasználást védi-e (Kúria Pfv.IV.20.290/2022/6.).

[17] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes a saját képmása éppen olyan módon történő nyilvánosságra hozatalához és egyben politikai célra való felhasználásához adta hozzájárulását a házastársának, amely politikai tevékenységet az alperes a sérelmezett bejegyzésében kritikával illetett. Hangsúlyozta, hogy nem jogellenes a közérdeklődésre számot tartó ügy illusztrálásaként nem közéleti szereplőnek minősülő személyről készült fotó hozzájárulás nélküli megjelenítése, ha az közéleti kérdéshez kapcsolódik (PJD2019.32.I.).

[18] Rögzítette, hogy az alperes a felperes képmását azon közéleti vitával – a családi képfelvétel politikai irányú felhasználásával – összefüggésben használta fel, amely körében a felperes férje is a felperes képmását nyilvánosságra hozta.

[19] A fentiekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek az adott kép felhasználásához az adott szövegkörnyezetben nem volt szüksége a felperes hozzájárulására.

[20] Értékelte, hogy a felperes az alperesi véleményközlés részévé olyan kép felhasználása révén vált, amely kép tekintetében a felperes hozzájárulását adta ahhoz, hogy képmását a férje tudottan politikai célra, a választókkal való kommunikálásra, politikai pártprogramok megosztására használt oldalán megjelenítse. Az alperes azon közléssel, miszerint „a kisgyermekkel történő szelfizés is etikátlan, gusztustalan és értelmetlen, akkor is, ha saját gyerekről van szó. Bőven le van írva, miért ocsmány dolog ez…”, a felperes férjének mint közszereplőnek a tevékenységét bírálta. Közlése nem tekinthető a felperes magánéletébe való beavatkozásnak, a felperes a férje közösségi média oldalán név2 feleségeként szerepel, a családi kapcsolatot hozzájárulásával a férje hozta ezáltal nyilvánosságra. Az alperes nem állította, hogy felperes a pedofíliával egyetért, a felperes által sérelmezett tartalomban is megmagyarázta: azon tevékenységet érti politikai pedofília alatt, miszerint a politikusok gyermekeiket ábrázoló képekkel kívánnak politikai hasznot elérni.

[21] Megjegyezte azt is, hogy a magánélethez való jog kiterjed a magánszféra terjedelmének a megválasztására is, azaz annak eldöntésére, hogy a felperes mit tekint az intimszféra olyan körének, amelybe a nyilvánosságot nem kívánja bevonni.

[22] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes nem sértette meg a felperes becsületét azzal a közléssel, hogy „A kurtafarkú kenguru vagy quokka szokása, hogy védekezésképpen maga elé tartja a kicsinyeit. Ne legyél kurtafarkú, ne told magad elé a gyereked! A #pedofidesz nem csak a pedofilok védelme miatt érdemelte ki a jelzőjét, hanem amiatt is, ahogy a kampányban használja a gyerekeket. …de hát a fideszeseknek semmiféle gátlásuk nincs, ha politikai profitot szagolnak.”. Az alperes véleménye beazonosíthatóan és egyértelműen a Fidesz politikai pártra, a politikai közösség tagjaira vonatkozott. A felperes saját állítása szerint és a bíróság által megállapítottan sem tartozik ebbe a politikusi körbe, így erre hivatkozással igényt sem érvényesíthet.

[23] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[24] A másodfokú bíróság rámutatott: az alperes által készített képfelület egy több fotóból álló montázs, amely három önkormányzati képviselőjelöltet mutat képmással és névvel. A képek közös vonása, hogy az adott képviselőjelölt gyermeke is szerepel rajta arca elhomályosításával. Az alperes egy negyedik felvételen az Ausztráliában őshonos kurtafarkú kenguru (quokka) fotóját is a montázsba helyezte. A képet alul és fölül szöveg keretezi, amelyben az alperes azt teszi kifogás tárgyává, hogy a politikusok gyermekeiket használják a politikai kampányaikban és ezt a magatartást viszonyítja az erszényes állat védekező magatartásához. A montázst kiegészítő szöveg kísérte, amely a fenti tartalmat erősítette. A felperes ebben a tartalomban szerepelt képmásával, mert a házastársáról az alperes olyan képet választott, amelyen a felperes tartja a gyermeküket.

[25] Rámutatott: létezik olyan releváns vélemény, amely helyteleníti a gyermekek nyilvánosság elé vitelét a politikai szimpátia elérése és fokozása érdekében. Ezzel az állásponttal értett egyet az alperes és adott hangot álláspontjának a fent vázolt módon.

[26] Helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes által közzétett képekkel demonstrált, szöveges tartalommal támogatott online térbe helyezett tartalom véleménynyilvánítás, amelyet az Alaptörvény IX. cikke oltalmaz.

[27] A másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felek közötti jogvita eldöntése a felperes személyiségi jogainak és az alperes véleménynyilvánítási joga konfliktusának feloldásával lehetséges.

[28] Nem vitásan a felperes maga nem adott külön hozzájárulást képmása alperes általi felhasználásához. A magánjogi szabály megfelelő érvényesüléséhez szükséges volt annak vizsgálata, hogy az alperes polgári jogi jogsértése mennyiben volt egyensúlyban a véleményének alkotmányos védelmével.

[29] Az alperes képes, szöveges egységet alkotó megnyilvánulása, a fentebb ismertettek szerinti azon közéleti témához való hozzászólás, ami a szülők politikai jellegű megjelenéseinél a gyermekek bemutatását jelenti, amelyet szélesített a kormánypárttal szemben tematizált gyermekvédelmi ügyekre utalással. A felperes nem közismert, de a szűkebb helyi és politikai közösség előtt olyan személyként számontartott, aki a családi kötelékek nyilvánosság előtti bemutatásával támogatja a férje közéleti szerepvállalását. A felperes saját maga vállalta a nyilvánosságot, a politikai térbe a saját döntése révén került. Ezt példázza az, hogy a házastársa olyan mindenki számára elérhető oldalán láthatók a képmásai, amelyet az oldal kezelője a széles nyilvánosságnak szánt, és azon olyan tartalom van, mely politikai tevékenységet is bemutat, sőt olyan felvétel is található, amely közvetlenül a felperes politikai aktivitását, támogatását példázza (5. sorszámú beadvány melléklete; május 4. napi bejegyzés; kampánypult mögött). A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy jogellenes bizonyítási eszköz csatolására és értékelésére a felperes alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében, mert ezt az elsőfokú eljárás során egyáltalán nem kifogásolta [Pp. 269. § (3) bekezdés]. Az alperes erről a nyilvános oldalról választotta ki azt a képet, amelyet a montázsához felhasznált. A felhasznált kép elkészültének körülményei nem váltak ismertté a perben. A felperest is ábrázoló kép és az alperes által létrehozott kontextus azt a magatartást mutatja be, amelyet az alperes is helytelenít, hogy a gyermeket a szülei a politikai tevékenységük során „felhasználják”. A magatartást egy kisemlős egyedi magatartásához hasonlította, amely nem vezetett a felperes lealacsonyításához.

[30] A másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes önrendelkezési jogának kereteit maga szűkítette a fentiek alapján elsősorban vállalva a nyilvánosságot, vállalva a politikai témákhoz képmása felhasználását és vállalta nem utolsó sorban a gyermekével együtt megjelenve a házastársa politikai támogatását kimutatni. Mindez azt is magában foglalta, hogy a felperes a magán- és családi életét a nyilvánosság elé tárta, ennek mások elöl elzárva tartásáról ebben a körben önként lemondott.

[31] A másodfokú bíróság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes alappal nem kifogásolhatta magatartásának kritizálását, amelyet az alperes „a kisgyermekkel történő szelfizés is etikátlan, gusztustalan és értelmetlen, akkor is, ha saját gyerekről van szó. Bőven le van írva miért ocsmány dolog ez…” közlésben formált meg. A véleménynyilvánítás indokolatlan mértékben nem háborgatta a felperes Ptk. 2:43. § b) pontja szerinti magán- és családi életét, mert annak csak azon szegmensét és aspektusát érintette, amelyet a felperes nyilvánossá tett.

[32] Azzal nem értett egyet a másodfokú bíróság, hogy a felperes egyáltalán nem érintettje „[a] kurtafarkú kenguru vagy quokka szokása, hogy védekezésképpen maga elé tartja a kicsinyeit […] és [a] #pedofidesz nem csak a a pedofilok védelme miatt érdemelte ki […] kezdetű közléseknek. Egyrészt a felperes mint szülő, másrészt mint a férje politikai kampányát egyébként támogató házastárs jelenik meg, ezért szükségképpen érinti a kifogásolt közlés is. Ugyanakkor a felperes részese volt annak, amit az alperes kifogásolt, vagyis a gyermek politikai kampányban bemutatásának. Erre tekintettel hátrányos megítélésére nem volt alkalmas az alperesi véleménynyilvánítás. Az ausztrál emlőssel nem azonosította, vagy helyettesítette a felperest az alperes, csak a magatartások között vont párhuzamot, ez azonban nem jelenti az emberi mivolta megkérdőjelezését, vagy a felperes dehumanizálását. Az alperes véleményének nyelvi megformálása sem volt olyan, ami indokolatlanul bántó megfogalmazást jelentett volna. A kifogásolt közlések ezért nem okozták a Ptk. 2:45. § (1) bekezdés szerinti becsület sérelmét sem.

[33] Ennek az elemzésnek eredményeként arra jutott, hogy a felperest is ábrázoló képet és az ahhoz fűzött szöveges tartalmat az alperes adekvát módon illesztette a közéleti vitába, az a vizsgált körülmények révén jogsértés nélkül alkalmas volt az általa nem kívánt magatartás kritikai élű kifogásolásának bemutatásra.

[34] Ez pedig végeredményben azt jelentette, hogy az alperes véleménynyilvánítási szabadság által oltalmazott magatartása egyensúlyban volt a felperes önrendelkezési jogának saját maga által szabott, a nyilvánosság számára is felmérhető terjedelmével. Ez arra a következtetésre is vezet, hogy az alperes ugyan nem szerezte be a felperes hozzájárulását a képmása felhasználásához, de e nélkül is a jogszerűség keretei között használta fel azt, ezért a felperes Ptk. 2:48. § (1) bekezdés szerinti képmáshoz való személyiségi joga nem sérült.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[35] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezését kérte.

[36] Megsértett anyagi jogszabályként Alaptörvény I. cikk (1) bekezdését, VI. cikkét, IX. cikk (1) és (4) bekezdését, a Ptk. 2:42. § (1) bekezdését, a Ptk. 2:43. § b), d) és g) pontját, a Ptk. 2:44. § (3) bekezdését, a Ptk. 2:45. § (1) bekezdését és a 2:48. § (1) bekezdését, a Mavétv. 1. §-át, 7. § (1) és (2) bekezdését, illetve a 8. § és 9. §-át, a 12. § a) - c) pontjait és 13. §-át, továbbá a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) - c) pontjait, a Ptk. 2:51. § (2) bekezdését, valamint a PK. 12. sz. állásfoglalást jelölte meg. Előadta, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, valamint az Alaptörvény 28. cikkére, ezzel összefüggésben a Mavétv. 4. §- ára a felperesnek nem kellett hivatkoznia, mert a Kúriának hivatalból kell alkalmaznia e jogszabályi rendelkezéseket.

[37] Eljárási jogszabálysértésként hivatkozott a Pp. 269. § (2) bekezdése, a Pp. 369. § (3) bekezdés a), c) és d) pontjai, a Pp. 341. § (1) bekezdése és 342. § (1) bekezdése, Pp. 383. § (2) és ezzel összefüggésben a (4) bekezdése, Pp. 346. § (4) és (5) bekezdései megsértésére.

[38] A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.20.342/2023/5. számú precedens határozatától, amely szerint nem közéleti szereplők esetében a vagyoni viszonyaikra, családi életükre, lakhatásukra vonatkozó közlés alkalmas lehet a magánélethez, a családi élethez és az otthonhoz való jog megsértésére. Képmásuk felhasználásához külön hozzájárulásukra van szükség. Személyiségi jogaik megsértése miatt igényelhetik a jogsértés miatt a Ptk.-ban meghatározott objektív és szubjektív jogkövetkezmények alkalmazását. Ha a jogsértő közleményt az internetes közlés mellett nagyszámú szórólapon is jelentős nyilvánossághoz juttatták el, elégtétel adásaként igényelhetik, hogy a számukra elégtételt adó nyilatkozat is ilyen módon kerüljön terjesztésre.

[39] A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a bírói vizsgálat kiindulópontja az kellett volna, hogy legyen, közügyről van-e szó vagy sem. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is [7/2014. (III.7.) AB határozat, 13/2014.(IV.18.) AB határozat] alapvető jelentősége van annak a véleménynyilvánítás terjedelmének szempontjából, hogy úgynevezett közügyről van-e szó, vagy sem. Az Alkotmánybíróság ezen gyakorlata összhangban áll az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) határozatainak tartalmával.

[40] A felperes álláspontja szerint szerint egy helyi közszereplő hozzátartozójának magán- és családi élete nem minősülhet közügynek, a szükségesség és arányosság vizsgálata fel sem merülhetett.

[41] Előadta, hogy nem tekinthető közügynek egy családi fénykép online térben való közzététele, különösen nem egy közéleti szereplőnek nem minősülő személy tekintetében, mert ellenkező esetben azt kellene megállapítani, hogy a közéleti szereplők hozzátartozóit nem illeti meg a Ptk.-ban rögzített személyiségvédelem és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályok sem és egyedül a gyalázkodás tilalma nyújthat számukra védelmet.

[42] Kifogásolta, hogy a bíróságok nem rögzítették a „közügyet” és a másodfokú bíróság is csak annyit állapított meg, hogy „Létezik olyan releváns vélemény, amely helyteleníti a gyermekek nyilvánosság elé vitelét a politikai szimpátia elérése és fokozása érdekében”.

[43] Sérelmezte, hogy a jogerős határozat nem tartalmazza, hogy a jogsértés elkövetésekor milyen társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti vita volt folyamatban, amely szükségessé tette, hogy a felperest az alperes dehumanizálja, állatokhoz hasonlítsa.

[44] Előadta, hogy az alperes a másodfokú határozatban szereplő „tematizált gyermekvédelmi ügyekre utalásra” egyáltalán nem hivatkozott. A másodfokú bíróság ítéleti álláspontja szerint a kormánypárthoz tartozó személyeket és hozzátartozóikat lehet pedofilozni, mert a véleményszabadság ezt lehetővé teszi.

[45] Az alaptalan pedofilozás gyalázkodásnak minősül. Az alperes a perben nem állította, hogy a felperesnek a gyermekvédelmi ügyhöz vagy más, a közéletben előforduló cselekményhez köze lett volna.

[46] A gyermekekkel való szülői fényképek készítése pedig a magánélet része, a társadalmi életben igen elterjedt, normális emberi tevékenység és e körben semminemű társadalmi vita nem bontakozott ki, vagyis nincs közügy, amelyben a felperes megszólalhatott volna.

[47] Ezért a nem közszereplő felperes vonatkozásában a magasabb tűrési kötelezettség megállapítása tehát teljesen alaptalan.

[48] A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

[49] A Kúria Pfv.20981/2022/6. számú precedens határozat elvi tartalma kimondja: közéleti szereplőnek nem minősülő személy interneten közzétett képmásának az eredetitől eltérő célú felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában történő közzététel sérti az érintett személy képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.

[50] Utalt a Ptk. 2:42. § (1) és (3) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság 3030/2019. (II. 13.) AB határozatában az emberi méltósággal kapcsolatos megállapítására.

[51] Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság szerint a felperes emberi méltósága nem szenvedett csorbát, mert az alperes a felperest kisállathoz hasonlította, ezért nem dehumanizált.

[52] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:44. § (1) bekezdésében rögzített szabályt kívánta alkalmazni a közéleti szereplőnek nem minősülő felperessel szemben, holott kizárólag a közélet szereplőinek nagyobb a tűrési kötelezettsége a közügyekkel összefüggően.

[53] A Ptk. kimondja, hogy hogyan alakul a közéleti szereplők védelme, miként kell a szükségesség és arányosság vizsgálatát elvégezni. De még ebben az esetben is előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az emberi méltóságot nem korlátozhatja és nem járhat a magán- és családi életének sérelmével, sőt, a közéleti szereplő magán- és családi élete nem minősülhet közügynek.

[54] Kifogásolta a másodfokú bíróság ítéleti megállapítását, miszerint az állati és emberi magatartások közötti párhuzam nem minősül dehumanizálásnak.

[55] Utalt arra, hogy az EJEB tesztje alapján azt kell értékelni, hogy az adott tudósítás mennyiben kapcsolódik a közérdekű ügyhöz; az érintett személy milyen ismertséggel bír és pontosan mi a sajtóközlemény tárgya; milyen volt az érintett személy korábbi magatartása; a fénykép milyen körülmények között készült, milyen módon szerezte meg a sajtó az információt és az hitelese; vizsgálandó a közlemény tartalma, formája és annak következményei; végezetül pedig a fényképet közzé tevő sajtóterméket fenyegető jogkövetkezmények mértékét kell értékelés alá vonni, [Verlagsgruppe News GmbH & Bobi kontra Ausztria EJEB, (59631/09.), 2006. december 14., indokolás 72.] A családi kép az alperes által nem vitatott módon jogszerűtlenül került letöltésre és felhasználásra. A képi illusztráció jogsértő formáját választó alperes olyan személyeket vont „pedofidesz” körbe, akiknek nem volt közük a gyermekvédelmi ügyhöz.

[56] Jelen esetben nem alkalmazható az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 17.) AB határozat [46]-[50] és [57] bekezdéseiben foglaltak, mely szerint azt kell értékelés tárgyává tenni, hogy a felperes, mint közéleti szereplő a kiadványban tárgyalt közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e.

[57] Megállapítható, hogy a felperes nem közszereplő és nem hozható összefüggésbe az alperes által megfogalmazott pedofilváddal.

[58] A közhatalmat nem gyakorló és közéleti személynek sem minősülő személy által a közösségi médiában, férje közösségi oldalán közzétett magánéleti eseménnyel kapcsolatos fénykép csak a legszűkebb körben használható fel egy közéleti vitában.

[59] A felperes engedélye nélküli felhasználáshoz a fényképnek és témájuknak kapcsolódást kell mutatniuk a közérdekű ügyhöz, az adott közlés témájához akként, hogy az olvasók tájékoztatását és a közlés megértését kell az illusztrációnak szolgálnia. Ezért megalapozatlan annak ítéleti megállapítása, hogy az alperes képes, szöveges egységet alkotó megnyilvánulása azon … „közéleti témához való hozzászólás, ami a szülők politikai jellegű megjelenéseinél a gyermekek bemutatását jelenti”, melyet szélesített a kormánypárttal tematizált gyermekvédelmi ügyekre utalással”.

[60] A „szélesítés” nem a gyermekvédelmi ügyre utalást, hanem pedofilozást jelentett, ami gyalázkodásnak minősült a gyermekvédelmi ügyben nem érintett felperes tekintetében.

[61] A képmáshoz való joggal összefüggésben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.789/2017/7. számú határozatára.

[62] Megalapozatlannak tartotta a másodfokú bíróság megállapítását is, hogy a felperes önrendelkezési jogának kereteit maga szűkítette. Egy fényképfelvétel jogellenes felhasználása a per tárgya, a fényképfelvétel nem tartalmaz „politikai témára” való utalást, amely valójában egy családi kép, amely egy ugrálóvár előtt egy gyereknapi családi rendezvényen készült és semminemű szövegezést nem tartalmazott.

[63] Utalt arra, hogy mindenkit megillet az a jog, hogy a családjáról készült fényképet elhelyezze a közösségi oldalán vagy arra családtagjának engedélyt adjon. A nyilvánosságra hozatal nem eredményezi azt, hogy a családi felvétel bárki által felhasználhatóvá váljon, még inkább nem jelenti, hogy a nyilvánosságra hozatal alapján „önként lemondjon” az emberi méltóság, valamint a magán- és családi élet védelméről”.

[64] A jogerős ítélet nem alkalmazta a Mavét 3. §-át, mely szerint az állam elősegíti és támogatja a magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén és a Mavét 4. §-ával ellentétes döntést hozott.

[65] A felperes által hivatkozott, a Győri Ítélőtábla Pf.20.039/2022/8. számú határozata elvi tartalma szerint a képmáshoz való jog megsértése szempontjából nincs különbség a Facebook-oldalon található fénykép és a bármely más forrásból származó felvétel felhasználásának feltételei és megítélése között. A magánéleti jellegű úgynevezett Facebook profil fotó további felhasználása akkor jogszerű, ha ahhoz az érintett hozzájárult. Hangsúlyozta: a Mavétv. 8.§ (3) bekezdése szerint az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve -az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. A Mavétv.-nek ez a rendelkezése összhangban áll azzal a BDT2020.4126. számú eseti döntésben is megjelenő bírói gyakorlattal, miszerint a képmáshoz való jog megsértése szempontjából nincs különbség a közösségi hálózat1-oldalon található fénykép és a bármely más forrásból származó felvétel felhasználásának feltételei és megítélése között.

[66] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen tekintette a szöveges közlést véleménynyilvánításnak, annak ellenére, hogy tartalmában gyalázkodó kifejezéseket tartalmaz, különösen a „gusztustalan” és az „ocsmány” szavak használata lépte át a tolerálható határokat

[67] Tévesnek tartotta annak megállapítását, hogy „A véleménynyilvánítás indokolatlan mértékben nem háborgatta a felperes Ptk. 2:43. § b) pontja szerinti magán- és családi életét, mert annak csak azon szegmensét és aspektusát érintette, melyet a felperes nyilvánossá tett.”

[68] Utalt az Alkotmánybíróság 3215/2020. (VI. 19.) AB határozatára.

[69] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem végezte el helyesen az alapjogi tesztet, mert azt vizsgálta, hogy szükséges volt-e alperesnek felperes engedélyének a beszerzése a képmása felhasználásához, azonban az alapjogi kollízió esetében annak van relevanciája, hogy a két konkuráló alapjog esetében a korlátozó alapjog és a korlátozott alapjog relációjában az alapjog korlátozás feltétlen szükséges és arányos volt-e.

[70] A szükségesség esetkörében azt kellett volna vizsgálnia a bíróságnak, hogy van-e az alperesi intézkedésnél enyhébb, de ugyanolyan hatékony eszköz a cél elérésére. Ha igen, a korlátozás nem eléggé szükséges, tehát alaptörvény-ellenes.

[71] Nézete szerint az arányosság kérdéskörét sem állja ki alperes magatartása, hiszen az elérni kívánt célhoz képest, vagyis ahhoz, hogy kifejthesse véleményét az adott közéleti vitával kapcsolatban, vagyis abban, hogy leegyszerűsítve megfogalmazhassa alperes azt a kritikát, hogy a fideszesek kampányeszközként használják a gyermekeiket, ezzel politikai pedofíliát valósítva meg, véleménynyilvánításával nem áll arányban az az okozott sérelem, amellyel alperes felperest megsértette felperest emberi méltóságában és személyiségi jogaiban, és amely közlés végső soron nagy nyilvánosság előtt felperes dehumanizálásához, egy erszényes emlőshöz hasonlításában csúcsosodott.

[72] Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság tényállást nem állapított meg, a fellebbezésnek ezt a részét el sem bírálta.

[73] Hivatkozott a Kúria Pfv.20.965/2018/7. számú precedens határozatára, amely alapján, ha a másodfokú bíróság a bizonyítás eredményét okszerűtlenül mérlegeli felül: a mérlegelés körébe vont adatok és tények értékelésénél nyilvánvalóan helytelen következtetésre jut, a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesülhet (BH 1994.195.).

[74] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[75] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.

[76] A Kúria kiemeli, hogy a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát.

[77] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, a megjelölt jogszabálysértés miért hatott ki az ügy érdemi elbírálására. Ezeknek az együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatja, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhelymegjelölését és a jogszabálysértés körülírását is (Kúria Pfv.I.20.174/2024/13., Gfv.III.30.084/2024/4., Pfv.V.21.139/2023/7.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp. 413. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [Kúria Gfv.VII.30.577/2016/6.).

[78] A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással támadta a jogerős ítéletet.

[79] Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

[80] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

[81] Az alperes egy nyilvános közösségi internetes portálon tette közzé az önkormányzati választások előtt – mások mellett – egy képviselőjelölt (a felperes férje) Facebook oldaláról származó felperes és családja magánéleti eseményét ábrázoló fényképfelvétel felhasználásával szerkesztett montázst, amelyben a gyermekek kampányban való felhasználását kritizálta, a képekhez fűzött megjegyzéseivel.

[82] A felperes keresetében képmáshoz, magánélethez és becsülethez való joga megsértését állította a képmása hozzájárulása nélküli közzététele és a montázshoz fűzött közlései miatt.

[83] A Ptk. 2:42. §-a foglalkozik a személyiségi jogok általános védelmével. Ennek (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A (2) bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A (3) bekezdés kimondja: nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

[84] A Ptk. a személyiségi jogok vonatkozásában – azok felleltározhatatlan jellegéből eredően – generálklauzula formájában rögzíti a személyiség általános védelmét. Ez alapján: mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a Ptk. védelme alatt állnak.

[85] A Ptk. 2:44. § (1) bekezdése értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A (2) bekezdése szerint a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. A (3) bekezdés kimondja: nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. Ide kapcsolódik a Mavétv. 8.§ (1) bekezdése, amely szerint a magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, aképmás és hangfelvétel, a becsület és jóhírnév védelme.

[86] A Ptk. 2:45. § (1) bekezdése alapján a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.

[87] A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

[88] A Ptk. 2:48. §-a a személyiségi jogi generálklauzulát meghaladóan nevesített jogként szabályozza a képmáshoz való jogot. A fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy hozzájárulása nélkül a közszereplő képmása is csak közszereplésével összefüggésben használható fel.

[89] Az Alkotmánybíróság 3329/2017. (XII.8.) AB határozatában dolgozta ki azt a négylépcsős tesztet, amely első lépcsőként azt kell vizsgálni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, a közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Második lépésként azt kell eldönteni, hogy a közlés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. A közügyeket érintő értékítéletek szabad folyása biztosított, mert azok sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető, és nem igazolható. Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy a közlés túllépte-e a véleménynyilvánítás határát, ugyanis a véleményszabadság nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata vagy más jogsérelem okozása.

Az ügyben eljárt bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes nem közéleti szereplő, nem gyakorol közhatalmat. A Kúria szerint egyértelműen megállapítható, hogy a per tárgyát képező fénykép nem áll összefüggésben közéleti szerepléssel. A felperes tehát nem közszereplő, és nem volt az alperes által hivatkozott közéleti vita résztvevője, így nem vonatkozik rá a magasabb tűrési kötelezettség.

[90] A Kúria megállapította, hogy a felperesről és családjáról készült fénykép nem minősül sem tömegfelvételnek, sem nyilvános közszereplésnek, ezért a Ptk.2:48.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Így a magánélet körébe tartozó felvételt az érintett felperes hozzájárulása nélkül nem lehetett volna felhasználni. Az eljárásban az nem volt vitás, hogy a felperes nem járult hozzá ahhoz, hogy az alperes saját közösségi oldalán egy általa készített, szerkesztett montázsban felhasználja a képet.

A jogszerűen készült képmást sem lehet az eredeti céltól eltérő célra felhasználni, annak jogszerűségéhez külön hozzájárulás szükséges. Amennyiben az újabb felhasználáshoz az érintett személy nem ad engedélyt, a közzététel sérti az adott magánszemély képmáshoz való jogát. Ugyanez irányadó a Facebook oldalról hozzájárulás nélkül letöltött és engedély nélkül más célra felhasznált fényképek esetében is.

A Kúria Pfv.IV.20.981/2022/6. számú ítéletében már kifejtette: téves az az álláspont, hogy a közösségi oldalon elhelyezett kép bárki által felhasználható. A Kúria precedens döntése szerint a közéleti szereplőnek nem minősülő személy interneten közzétett képmásának az eredetitől eltérő célú felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában történő közzététel sérti az érintett személy képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a képmás eredeti céltól eltérő újbóli nyilvánosságra hozatalához az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges. A Facebook profilon közzétett fénykép az információs önrendelkezései jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja alapján személyes adatnak minősül. A Mavétv. 8. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve - csak az érintett hozzájárulásával használható fel. A hozzájárulás ugyanis nem értelmezhető kiterjesztően, egy felvétel nyilvánosságra hozatala semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy a felperes annak további, eltérő célú felhasználásához hozzájárult. A felperes az alperes nyilatkozatának tárgyát képező közügyben nem volt érintett, a perbeli képfelvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala független volt az alperes által hivatkozott közérdeklődésre számot tartó ügytől. Ehhez képest a közéleti vitára tekintettel sem volt jogszerű a felperes képmásának felhasználása.

Ugyanígy foglalt állást a Kúria Pfv.IV.20.342/2023/5. számú határozatában, amikor kimondta: nem közéleti szereplők esetében a vagyoni viszonyaikra, családi életükre, lakhatásukra vonatkozó közlés alkalmas lehet a magánélethez, a családi élethez és az otthonhoz való jog megsértésére. Képmásuk felhasználásához külön hozzájárulásukra van szükség.

Mindezekre tekintettel a felperes képmáshoz való joga megsértését a Kúria megállapította.

[91] A fénykép magánéleti tevékenység közben ábrázolja a felperest, ezért a magánélethez való jogának megsértése is megállapítható. A magánélethez való jog magában foglalja – többek között – a személyes adatok védelméhez való, valamint a képmáshoz való jogokat is. Az Alkotmánybíróság 32/2013.(XI.22.) AB határozatban kifejtette, hogy a magánszféra lényegi fogalmi eleme, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek [Indokolás (83)], A magánszférához való jog komplex védelmének része a jóhírnévhez való jog: az érintettek személyiségi jogaik védelmében felléphetnek az őket ért verbális támadásokkal szemben és e joguk alkotmányos védelemben részesül.

Abban az esetben, ha a nyilvános közlés a közügyek szabad vitatását érinti, az alkalmazandó alkotmányjogi mérce megállapításához szükséges annak további vizsgálata, hogy a közléssel érintett személy – az adott helyzetben – közszereplői minőségben érintett-e. Önmagában ugyanis az a tény, hogy egy nyilvános közlés közéleti jellegű, nem vonja automatikusan maga után azt, hogy az érintett személyek személyiségvédelme lecsökken. [3145/2018. (V. 7.) AB határozat (44) bekezdés].

[92] Az Alkotmánybíróság az emberi méltóság korlátozhatatlan (más megfogalmazásban: lényegi és érinthetetlen) magját sértő, az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében testet öltő megnyilvánulásnak tekintette például azt, hogy az érintetteket állatként (majomként), megalázó módon ábrázolták egy kampányfilmben {3122/2014. (IV. 24.) AB határozat, Indokolás [17]}. Ez az ember mivoltának benső lényegét feltétlenül megillető védelem sérelmét jelenti.

[93] Mindezek alapján a felperesről és családjáról készült fénykép mellett közzétett szöveg alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, a „pedofidesz” szó használata és a kis rágcsálóhoz hasonlítás kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő véleménynyilvánítás, ami a felperes becsületét sérti.

[94] A fentiekben kifejtettek alapján a jogerős ítélet sérti a Ptk. fentiekben ismertetett személyiségvédelmi rendelkezéseit.

[95] Tekintettel az anyagi jogi jogszabálysértésekre, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabálysértések vizsgálata szükségtelen volt.

[96] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz és magánélethez való jogát, becsületét. A jogsértések következményeként a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) pontja szerint eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és a c) pontjának megfelelően elégtételadására is kötelezte.

Tekintettel arra, hogy az első-, másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a felperes sérelemdíj iránti igényét, az annak alapjául előadottakat, ezért e körben az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi szaktól le kell folytatnia az eljárást.

A döntés elvi tartalma

[97] A jogszerűen készült képmást sem lehet az eredeti céltól eltérő célra felhasználni, annak jogszerűségéhez az érintett külön hozzájárulása szükséges. Amennyiben az újabb felhasználáshoz az érintett személy nem ad engedélyt, a közzététel sérti az adott magánszemély képmáshoz való jogát.

Záró rész

[98] Mivel a Kúria az ügyben részítélettel foglalt állást, a felülvizsgálati eljárás ezen szakasza lezárult, ezért a Pp. 80-83. §-a alapján a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült és felszámított költségének megfizetésére kötelezte az alperest. Míg a felülvizsgálati eljárási illetéket csupán megállapította, annak viseléséről a megismételt eljárásban eljáró bíróságoknak kell majd határoznia.

[99] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. § (1) bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el.

[100] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. október 7.

Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

Перевод на русский: GigaChat-2, 16.11.2026. Машинный перевод, вычитывается редакцией.