Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения
Federal District Court of Budapest: Denial of Access to Confidential Data
Fővárosi Törvényszék — P.21435/2026/14
Fővárosi Törvényszék 20.P.21.435/2026/14.
A Fővárosi Törvényszék a dr. Molnár Noémi Fanni (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek – a Bordás Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Bordás Vilmos, ügyvéd címe) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1138 Budapest, Váci út 172-176.) alperes ellen közérdekű adat megismerése iránt indított perében meghozta az alábbi í t é l e t e t
A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 142.240,- (száznegyvenkétezer-kétszáznegyven) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani. A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
A fellebbezési határidőre a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdését nem lehet alkalmazni.
Indokolás
[1] A bíróság a felek perbeli nyilatkozatai és az általuk csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
[2] Felperes, mint német jog alapján nyilvántartásba vett egyesület a „szervezet" nemzetközi emberi jogi szervezet országi tagszervezete. Az egyesület alapszabály szerinti célja az emberi jogok védelme, különös tekintettel a sajtószabadságra.
[3] Felperes 2026. március 26. napján elektronikus úton magyar és angol nyelven megfogalmazott közérdekű adatigényléssel fordult alpereshez az Infotv. alapján. Adatigénylésében a következő igényt fogalmazta meg (F2):
“1. Hány kérelem érkezett magyarországi vállalatoktól az elmúlt tíz évben exportengedély iránt olyan szoftverek, technológiák, rendszerek, berendezések vagy alkotóelemek tekintetében, amelyek alkalmasak célszemélyek okostelefonjainak vagy számítógépeinek megfigyelésére (pl. üzenetküldő alkalmazások üzenetei, helyadatok, mikrofon, kamera, tárolt fájlok), és amelyek engedélyköteles terméknek minősülnek az alkalmazandó exportellenőrzési jogszabályok – nevezetesen a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet, az (EU) 2021/821 rendelet (annak módosításaival együtt), valamint egyéb alkalmazandó magyar vagy uniós exportellenőrzési rendelkezések – alapján?
2. Ezek közül hány kérelmet hagytak jóvá?
3. Mely országokba és hány exportengedélyt adtak ki ilyen szoftverekre/technológiákra — célország szerinti bontásban?
4. Mely vállalatok nyújtották be a jóváhagyott kérelmeket? Amennyiben az üzleti titokvédelemre tekintettel a vállalatok teljes neve nem adható meg, kérem legalább az érintett jogalanyok számát és bejegyzett székhelyük szerinti országát feltüntetni.
5. Az (EU) 2021/821 rendelet szerinti kettős felhasználású termékek mely kategóriáira vonatkoztak a kérelmek? Kérem különösen a 4A005, 4D004, 4E001c és 5D001e kategóriákat feltüntetni.”
[4] Az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti 15 napos határidő 2026. április 10. napján járt le.
[5] Alperes a határidő letelte után, 2026. április 15. napján megküldött válaszában a következőkről tájékoztatta felperest angol nyelven (F3-F4):
“According to Art. 140-140/B of Act XXIX of 2004 the export, import of goods, services and rights representing material values in foreign trade and their transfer within the territory of Hungary may be restricted by a law enacted by the Parliament or the Government in accordance with international treaties and the provisions of a directly applicable legal acts of the European Union.
The licensing and other official tasks related to the restrictions are performed by the national foreign trade state administrative body designated by the Government in a decree, which registers and manages the data it acquires during the licensing procedure.
Art. 140/C of Act XXIX of 2004 specifies to which bodies the national foreign trade state administrative body may transfer the data it manages or registers.
I regret to inform you that accordingly it is not possible to provide the data you requested.
Regarding the statistical data, the European Commision's publishes the aggregated EU-report, you can find here:
https://circabc.europa.eu/ui/group/654251c7-f897-4098-afc3-6eb39477797e/library/e56dc215-a0cb-40b8-bcbd-70b8656f8c4b?p=1&n=10&sort=modified_DESC https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52025DC0019&qid=1749736286708
For more details, please turn to the European Commision.”
[6] 19. Alperes angol nyelvű válaszának magyar fordítása szerint:
[7] “A 2004. évi XXIX. törvény 140–140/B. §-a szerint a külkereskedelemben forgalmazott áruk, szolgáltatások és vagyoni értéket képviselő jogok export- és importja, valamint magyarországi átruházása nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezéseivel összhangban az Országgyűlés vagy a Kormány által alkotott törvénnyel korlátozható.
A korlátozásokkal kapcsolatos engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv látja el, amely az engedélyezési eljárás során megszerzett adatokat nyilvántartja és kezeli.
A 2004. évi XXIX. törvény 140/C. §-a meghatározza, hogy a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv mely szerveknek adhatja át az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat.
Sajnálattal tájékoztatom, hogy ennek megfelelően az Ön által kért adatok megadására nincs lehetőség.
A statisztikai adatokat illetően az Európai Bizottság összesített uniós jelentést tesz közzé, amely az alábbi hivatkozásokon érhető el:
https://circabc.europa.eu/ui/group/654251c7-f897-4098-afc3-6eb39477797e/library/e56dc215-a0cb-40b8-bcbd-70b8656f8c4b?p=1&n=10&sort=modified_DESC https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52025DC0019&qid=1749736286708
További részletekért kérjük, forduljon az Európai Bizottsághoz.”
[8] A felperes 2026. május 10. napján keresettel fordult a bírósághoz, melynek jogi érvelésében előadta, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdésére és a 28. § (1) bekezdésére támaszkodva fordult közérdekű adatigényléssel alpereshez.
[9] Ezen jogszabályi rendelkezések mögött meghúzódó alapjog az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének második fordulata szerinti alapjog: a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Eszerint az alapjog mindenkit megillet, úgy természetes, mint jogi személyeket, függetlenül a személy állampolgárságától vagy a jogi személy honosságától. Ezt támasztja alá, hogy az Infotv. 30. § (4) bekezdése szerint idegen nyelven is előterjeszthető adatigénylés. Felperes tehát az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés második fordulata szerinti jogával élt, amikor alpereshez közérdekű adatigényléssel fordult. (Hiánypótlás, 2. pont).
[10] Felperes alapjogi érintettségét az alapozza meg, hogy igényét az Infotv. alapján fogalmazta meg, az adatigényléséből pedig mind formailag, mind tartalmilag kitűnik, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog gyakorlására irányul. Ezen tényt alperes maga sem vitatta válaszában, azaz nem vitatta, hogy felperes jogosult lenne-e adatot igényelni (Hiánypótlás, 3. pont).
[11] Az adatigénylés célja az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés második fordulata szerinti alanyi jog gyakorlása, ami az adatigénylés szövegéből az Infotv.-re való hivatkozásból tűnik ki alperes számára. “(K)övetkezetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az adatigénylő nem köteles megjelölni sem az adatigénylés célját, sem annak motivációját.” (Kúria, Pfv.20298/2023/5. [33] bekezdés) (Hiánypótlás, 3. pont).
[12] Az alperes a válaszában az adatok létezését, kezelését nem vitatta, azok közérdekű jellegét pedig a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2)-(3) bekezdésében írt – szerinte – korlátozott hozzáférés miatt vitatta. Nem vitatta továbbá azt, hogy a felperesnek írt válaszában jelzett hozzáféréssel elérhető tartalom nem teljesen azonos a felperes által kért adatokkal.
[13] Az Infotv. 27. (2) bekezdése szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény a) ………. korlátozhatja. Vitatta az alperes által hivatkozott, a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (1), (2) és (3) bekezdése kapcsán azt, hogy azok nyilvánosság-korlátozó okok lennének és hogy azok megalapoznák az alperes által utóbb hivatkozott, az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), f) és i) pontja szerinti megtagadási okokat.
[14] Felperes szerint alperes az Európai Bizottság oldalára utaló nyilvános források megadásával sem tett eleget az adatigénylésnek. Egyrészt a nyilvános forrás megadásával alperes nem jelölte meg, hogy pontosan hol érhetőek el a felperes által igényelt adatok. Az alperes által megküldött első forrás alatt a felperes által igényelt adatok nem érhetőek el. Ehelyett a forrás alatt nyolc további forráslink érhető el, amely további, letöltés útján elérhető adathordozó dokumentumokhoz vezetnek. Ezen további dokumentumok - amelyek közül van, amelyik 199 oldalas - számos adatot tartalmaznak, amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak felperes adatigénylésével. A második forráslink alatt az Európai Bizottság egy dokumentuma érhető el, amely azonban csak általánosságában tartalmaz információkat, szemben felperes konkrét, tételes, Magyarországra vonatkozó adatkérésével. Az alperes sem nem jelölte meg válaszában (például oldalszám megadásával), hogy ezen adathordozók közül melyek azok, amelyek kapcsolatosak lennének a felperes által kért adatokkal (Hiánypótlás, 3. pont). Kifejtette, hogy az alperes válasza nem felelt meg az Infotv. 30. § (1) bekezdésben írt módon való teljesítésnek.
[15] Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, amely - álláspontja szerint - arról rendelkezik, hogy az alperes mely szervek részére köteles átadni az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat, azonban a felperes egyik kategóriában lévő felsorolásba sem tartozik bele. Vitatta, hogy ez a szabályozás csupán a hivatalos szervek egymás közötti adatkéréseire és megkereséseire vonatkozik, és rámutatott, hogy ezek a rendelkezések az adatok szenzitív jellege miatt korlátozzák a megismerők és a megismerési okok körét. A felsorlás taxatív, az ott felsoroltakon kívül másnak nem adhatók át az adatok. Előadta, hogy az igényelt adatok nemcsak az egyes cégek üzleti titkait érintik, de a magyar kül- és nemzetbiztonsági politika szempontjából is érzékeny információkra vonatkoznak, mely adatokat minden EU-s tagállam is szenzitívnek tekint, a tagállamok egymás között sem osztják meg azokat, és maga az Európai Bizottság sem gyűjt egyedi, részletes adatokat a megfigyelési termékek vonatkozásában. Ezek alapján az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), f) és i) pontja szerinti megtagadási okok fennállására hivatkozott, valamint arra is, hogy önmagában a korlátozott hozzáférés kizárja, hogy az adatok közérdekű adatok lennének. Védekezett továbbá azzal is, hogy a felperes olyan aggregált adatokat is kért, amelyeknek az alperes a ki adni kért formában nincs birtokában, ezért az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján sem köteles a kiadásra.
[16] A kereset az alábbiak szerint megalapozott.
[17] Az Alaptörvény VI. Cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[18] Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adat: az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló, vagy gyűjteményes-jellegétől, így különösen hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
[19] Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint az állami-, vagy helyi önkkormányzat feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adattot és a közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
[20] Az Infotv. 27. § (2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény
b) nemzetbiztonsági érdekből;
f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;
i) kiberbiztonsági érdekből korlátozhatja.
[21] Az Infotv. 24. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban, vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.
[22] Az Infotv. 2026. június 28. napjáig hatályban volt 30. § (2a) bekezdése szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése
a) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő – így különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő – adat beszerzését, begyűjtését, vagy
b) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.
[23] Az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.
[24] Az információszabadság, mint alapjog korlátozása az Alaptörvény I. Cikk (3) bekezdése értelmében csak feltétlenül szükséges mértékben, másik alapvető jog, vagy alkotmányos érték érvényesülése, vagy védelme érdekében az elérni kívánt céllal arányosan az információszabadság lényeges tartalmának tiszteletben hagyásával történhet. Az uniós szabályozás és a hazai alkotmányjogi gyakorlat alapján a nyilvánosság elve, a demokrácia és az alapjogok védelme között szoros kapcsolat áll fenn. A közérdekű adatok nyilvánosságát nem lehet önkényesen, kellően súlyos és alkotmányosan elismerhető indok nélkül korlátozni, máskülönben a közhatalmi tevékenység átláthatósága, ellenőrizhetősége sérülne, ami veszélyt jelent a demokratikus jogállamiságra. A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága olyan kiemelkedően fontos közérdek, amelyet az információszabadság alapjogának bármilyen korlátozása során mérlegre kell tenni. A bíróság kiemeli, hogy az Alaptörvény XXVIII. Cikke szerint az Alaptörvénnyel összhangban való értelmezés kötelezettsége a jogviták elbírálása során általános jelleggel áll fenn. Az információs szabadság esetében e kötelezettségen túl eleve alapjogi jogvédelem valósul meg a bíróság eljárásán keresztül. A 12/2004. (IV.07.) AB határozat alapján az információszabadságot korlátozó törvényi rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni, egy demokratikus társadalomban a nyilvánosság a fő szabály.
[25] A bíróság az ellenkérelemben előadottak alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy az alperes által hivatkozott megtagadási okok fennállnak-e, rendelkezik-e a kiadni kért adatokkal, illetve okszerűen hivatkozott-e arra, hogy az általa elismerten birtokában lévő adatokat meghaladóan, a keresetlevélben megjelölt adatokkal nem rendelkezik, vizsgálta továbbá az Infotv. 30. § (2a) bekezdésében írt megtagadási okok fennállását.
[26] Az alperesnek az Infotv. 27. § b), f) és i) pontjaiban meghatározott, továbbá az egyes cégek üzleti titkaira alapított védekezése azért nem megalapozott, mert nélkülözi azokat a határozott, konkrét elemeket, amelyek egyáltalán vizsgálhatóvá teszik azokat. Nem fejtette ki ezen megtagadási okok fennállását, csupán hivatkozott rájuk, azonban a megismerési jog korlátozása a törvényi okok alapján sem automatikus. A részletesen elő nem adott megtagadási okok fennállását értelemszerűen nem is bizonyította. Hiányos tartalmú védekezésed okán ellenkérelmének ezt a részét a bíróság ezen túlmenően vizsgálni nem tudta.
[27] Az alperes által a perfelvételi tárgyaláson hivatkozott további szempontok, korlátozó körülmények fennállásának bizonyítása az alperes terhére esett, azonban védekezése általában véve is nélkülözte a konkrétumokat, azt a határozott tartalmat, amellyel megalapozhatta volna a felperes adatkiadási kérelmére megadott alperes válasz jogszerűségét, így például az a körülmény, hogy az alperes adatmegőrzési ideje már eltelt, szintén nem nyert bizonyítást az alperes részéről, és azt a felperes tárgyaláson előadott érvelése is kétségessé tette.
[28] Annak kapcsán, hogy a felperes által igényelt egyedi adatok nem tekinthetők közérdekű adatoknak, azok kiadására törvényben meghatározott igénylők és kérelmezők vonatkozásban van mód, melybe felperes nem tartozik bele, a bíróság a következőkre mutat rá.
[29] Minthogy az alperes által elsődlegesen hivatkozott megtagadási okok tekintetében a bíróság a felperes érvelését találta megalapozottnak, mely szerint amennyiben ilyen törvény által meghatározott megtagadási ok állna fenn, úgy létezne olyan törvény, amely kifejezetten tartalmazza ezen alapjog gyakorlásának törvényi korlátját. Az alperes ennek kapcsán a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, amely valójában azon rendelkezéseket tartalmazza, hogy az alperes mely közjogi szereplőknek kell hogy rendelkezésére bocsássa - többek között - a perbeli adatokat, amely rendelkezés az alperes szerint taxatív felsorolás, így önmagából következően tartalmaz korlátozást, a bíróság azonban ezzel nem ért egyet, hiszen amennyiben Alaptörvény által biztosított alapjognak az Alaptörvényben lehetővé tett törvényi korlátozásáról van szó, úgy nyilvánvalóan az adott törvényben kifejezetten felismerhetően és kifejezett rendelkezéssel kell a korlátozási szempontot, jogot és érdeket megjelölve is rendelkezni arról, hogy a közérdekű adat kiadása, vagy érdek védelmében hogyan korlátozható, ilyet azonban az alperes által megjelölt törvényi rendelkezés nem tartalmaz, ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét és érvelését találta megalapozottnak.
[30] A Kúria Pfv.20.150/2016/4., a Pfv.22.144/2011/7. és a Pfv.21.941/2010/5. számú döntései alapján a közérdekű adat kezelője kizárólag olyan adatok kiadására kötelezhető, amellyel rendelkezik.
[31] Az alperes a birtokában nem lévő adatokra alapított védekezését a felperes által kért aggregált adatokra hivatkozással tette meg, adta elő, és ebben a vonatkozásban hivatkozott az Infotv. 30. § (2a) bekezdésében foglaltakra is, valamint az 1002/2026. (I.26.) AB határozatban foglaltakra, melynek (45) bekezdésében az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy egységes gyakorlata szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített, és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, ugyanakkor amikor az adatigénylés már nem egy konkrét, egyszerűen többletmunkával kikereshető, közfeladathoz kapcsolódó adatra, vagy adatsorra, hanem adatelőállításra, például új adatok beszerzésére, vagy az általa kezelt adatok útján új, minőségileg más, adatot, vagy adatokat magyarázó adatokat állítson elő, illetve azokból következtetéseket vonjon le (irányul), az nem következik az Alaptörvényből. Ezzel összhangban a Kúria a Pfv.21.767/2019/6. számú ügyben – utalva a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatra – kifejtette, hogy az egyébként kezelt adatok kikeresésétől el kell különíteni azt az esetet, amikor az adatigénylés nem egy konkrét, egyszerűen vagy többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa egyébként kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adatot (statisztikát, kimutatást), az adatokat magyarázó anyagot állítson elő, vagy az adatokból következtetést vonjon le. (…) Az Alaptörvényből adatelőállítási kötelezettség nem következik.
[32] Ennek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az Infotv. 2024. január 1-jétől hatályos 30. § (2a) bekezdése, amely 2026. június 28.napjával bezárólag volt hatályban, vagyis az alperes perbeli tevékenységére alkalmazni kell.
[33] Bár az alperes ezt a védekezését sem részletezte, és ezen védekezése is némileg ellentmondásos volt abban a tekintetben, hogy az a) vagy a b) pont szerinti ok áll fenn, a perben rendelkezésre álló adatokból, önmagában a felperesi adatkiadási kérelem szövegezéséből kitűnően megállapítható az alperes védekezésének megalapozottsága. Az 1. pontban kért adatok ugyanis olyan, több szempontú adatkigyűjtést és adatelemzést igényel (kérelem benyújtójának személye, a kérelemmel érintett termék bizonyos osztályozása, valamint azok bizonyos célokra való alkalmassága szerint), ami a 30. § (2a) bekezdés hatálya alá tartozik. A 2. pontban kért adat közvetlenül az 1.-re épül, annak részhalmaza, így az is a (2a) bekezdés hatálya alátartozik. A 3. kérelem szintén az 1.-re épül, és még további szempontú adatösszevetést igényel, az alperes kezelésében lévő adatok összevetése alapján új, minőségileg más adat (statisztika, kimutatás) előállítását jelenti. A 4. számú kérdés csupán a kérelmek benyújtóinak személyére irányul, de mivel az is az 1. pontban igényelt, és a (2a) bekezdés hatálya alá eső adatok egy részhalmazára vonatkozó adatigénylés a kérelmek vonatkozásában, maga is a (2a) bekezdés hatálya alá esik, az adatigénylés 5. pontjáról nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mire vonatkozik, az 1., a 2., 3. vagy 4. pontnak megfelelő adathalmazokból melyik szerinti exportengedély iránti kérelmek tekintetében kér adatot a felperes, de az egyértelmű, hogy az engedélykérelmek tartalmi elemzését, annak alapján a termékkategóriák szerinti kimutatás elkészítését és szolgáltatását jelenti.
[34] Az alperes arra is hivatkozott, hogy így aggregáltan nem állnak rendelkezésére az adatok, ami azonban nem azt jelenti, hogy azok nincsenek az alperes birtokában, hanem azt, hogy az adatkiadási kérelem teljesítése ebben a formában nem következik az alperes egyébkénti adatkiadási kötelezettségéből az Infotv. akkor hatályban volt 30. § (2a) bekezdés b) pontja alapján.
[35] Miután ilyen formán az alperes védekezését a bíróság megalapozottnak találta, a bíróság a keresetet a fenti indokok alapján teljes egészében elutasította.
[36] Mivel a felperes pervesztes lett, a bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte őt az alperes által felszámított ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére, a felperesnek a perfelvételi tárgyaláson e körben módosított nyilatkozatában foglaltakkal egyezően a 17/2024 (XII.09.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj kétszerese összegének megfelelő, összesen 14.000,- forint óradíjjal számított, az alperesi képviselő által jelzett 8 munkaórára vonatkozóan, összesen 112.000,- forint nettó, 27% ÁFÁ-val növelten bruttó 142.240 Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltségre vonatkozóan.
[37] Az eljárás az Itv. 57. § o) pontja alapján illetékmentes.
[38] A fellebbezési jogosultság a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul.
[39] A fellebbezési határidő számítására a Pp. 148. § (3) bekezdés a) pontja vonatkozik. A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el.
Budapest, 2026. július 13.
dr. Előd Anna Katalin s. k. bíró
Details
| Country | Hungary |
| Body | Суды Венгрии — анонимизированные решения |
| Type | court decision |
| Language | hu |
| Document date | — |
| Size | 24 924 знаков |
| Versions | 1 |
| First seen | 2026-11-12 |
| Last checked | 2026-11-16 03:11 |
| full_text_url | https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.21435%2F2026%2F14&azonosito=b790b1c9-3b68-472d-b1f1-9... |
Topics
Why this document is in the base
Selection matched on the following, total weight 5.
-
személyes adat
текст
Personal data
…int megalapozott. [17] az alaptörvény vi. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [18] az infotv.…
-
személyes adat
текст
Personal data
…s tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, f…
-
adatkezel
текст
Personal data
…adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. [24] az információszabadság, mint alapjog korlátozása az alaptörvény i…
-
adatkezel
текст
Personal data
…bekezdésében az alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy egységes gyakorlata szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített, és ténylegesen a kezelésében lévő közérdek…
-
adatkezel
текст
Personal data
…ikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa egyébként kezelt…
Dropped as boilerplate or single passing mentions: kiberbiztonság
Summary
The court examined an application from a German-based organization seeking access to confidential information regarding export permits for software and technologies used for mobile device surveillance. The court rejected the request due to lack of legal grounds, citing Hungarian legislation restricting access to such information. The decision is final and non-appealable.