Hungarian Data Protection Authority (NAIH): Unnecessary broader disclosure of personal data

Ügyszám: NAIH/2019/1590

Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] (a továbbiakban: Kérelmezők) ([…]) kérelmére a Zala Megyei Kormányhivatal Keszthelyi Járási Földhivatallal (a továbbiakban: Kérelmezett) (székhely: 8360 Keszthely, Deák F. u. 47.) szemben 2019. február 2. napján indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság határozatában

1. a Kérelmezők kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy a Kérelmezett az „adattakarékosság“ és az „átlátható adatkezelés“ elvét megsértve harmadik személyek számára hozzáférhetővé tette a Kérelmezők személyes adatait, valamint az adatkezeléséről nem adott átlátható tájékoztatást, ezért Kérelmezettet az általa végzett ezen jogszerűtlen adatkezelések miatt elmarasztalja, 2. a jogellenes adatkezelés miatt Kérelmezettet hivatalból a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül

600 000 Ft, azaz hatszázezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

II. A Hatóság tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, végzéssel elrendeli a Hatóság részéről 10.000 – 10.000 Ft, azaz tíz-tízezer forint megfizetését a Kérelmezőknek – választásuk szerint – bankszámlára utalással, vagy postai utalvánnyal.

* * * Az I.2. pont szerinti bírságot a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2019/1590. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha a Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. Az I.2. pont szerinti bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A fenti I. pont szerinti határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A II. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.

I N D O K O L Á S

I. Tényállás, előzmények

I.1. A Kérelmezők a Hatósághoz 2019. február 1-én érkezett kérelmükben adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezték. Kérelmezők 2018. december 21-én Kérelmezetthez fordultak tájékoztatást kérve arról, hogy hogyan kerülhetett sor az ő ingatlanuk tekintetében a jelzálogjogjogosult változásáról szóló határozatnak a kézbesítésére úgy, hogy a személyes adataikat az ugyanazon jogosult egyazon törlési kérelmével érintett további 40 ingatlan tulajdonosainak is megküldte a Kérelmezett. Kérelmezett Kérelmezőknek küldött válaszában arra hivatkozott, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében az egy kérelemmel érkezett ügyiratot egy főszám alatt kell beiktatni és a bejegyzés során is egy ügyként kell kezelni, így ennek következtében a Kérelmezett informatikai rendszere is egy határozatba foglalja a döntést. Kérelmezett szerint erre figyelemmel nem követett el jogszabálysértést. A Kérelmezők ezt követően a Hatósághoz benyújtott kérelmükben azt kérték, hogy a Hatóság állapítsa meg, hogy a Kérelmezett jogellenes adatkezelést valósított meg azáltal, hogy a jelzálogjogosult-változásáról szóló határozatát a jelzálogjogosult egy okiratba foglalt kérelmeivel érintett további ingatlanokra vonatkozó döntéseibe egybe foglaltan valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is úgy kézbesítette, hogy a Kérelmezők személyes adatai, így a Kérelmezők neve, születési éve, anyja neve, címük, a felvett kölcsön összege, devizaneme, a kölcsön jogcíme előttük is ismertté váltak. A Kérelmezők kérelmükben utaltak arra is, hogy a természetes személyek által felvett hitel és annak nagysága olyan jellegű kérdés, amely a magánszféra részét képezi. A Kérelmezett a határozattal együtt a döntéshez kapcsolódó kézbesítési jegyzéket is postázta a határozattal érintettek részére, mely jegyzék valamennyi, a döntéssel érintett természetes személy, így a Kérelmezők nevét és lakcímét is tartalmazta. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján a Kérelmezők kérelmére NAIH/2019/1590. ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult. I.2. A Hatóság a Kérelmezőket hiánypótlásra szólította fel. A Kérelmezők válaszlevelükben a kérelmük hiányosságait pótolták és megerősítették, hogy a Hatóságtól jogellenes adatkezelés tényének megállapítását kérik. I.3. A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról 2019. április 30-án kelt, NAIH/2019/1590/5. számú végzésében értesítette a Kérelmezettet, továbbá a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel. I.4. Kérelmezett a Hatósághoz 2019. május 27-én érkezett nyilatkozata szerint a jelzálogjogosult változásról szóló határozatot „a számítógép generálja, így az ilyen formátumú döntésből nem lehet kivonatos határozatot nyomtatni, így került el a határozat minden érintetthez”. A Hatóság felhívására Kérelmezett nyilatkozott arról is, hogy tudomása van arról, hogy országos szinten már többször jelentett problémát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 99. §-ában (a továbbiakban: FVM rendelet) foglaltaktól eltérő földhivatali kézbesítés, ezért erre vonatkozóan osztályukon azt a gyakorlatot alakították ki, hogy az ilyen jellegű beadványokat helyrajzi számonként, külön iktatják be, külön ügyiratszámon történik a bejegyzés. Kérelmezett válaszában utalt arra is, hogy írásban is felhívta az ügyintéző és az osztályvezető figyelmét a jogszabályok szerinti ügyintézésre.

I.5. A tényállás tisztázása érdekében Kérelmezett ellentmondásos nyilatkozatai miatt, a Hatóság 2019. június 6-án kelt, NAIH/2019/1590/7. számú végzésében ismételt nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, hogy indokolja meg, hogy mi az oka annak, hogy a kifogásolt adatkezelést eltérően indokolta meg a Kérelmezőknek, mint a Hatóságnak. A Hatóság arra is felhívta a Kérelmezettet, hogy küldje meg az általa használt szoftver felhasználói kézikönyvét. Kérelmezett 2019. június 25-én érkezett nyilatkozatában a korábbi válaszában foglaltakat úgy pontosította, hogy az általa kialakított határozati forma kizárólag a változással érintett sorszámú bejegyzéseket tartalmazta, az ingatlanokra bejegyzett egyéb terheket nem. A megküldött kifogásolt döntés másolata szerint a határozat csak a szerződésállomány-átruházással érintett bejegyzéseket tartalmazta. Kérelmezett nyilatkozott arról is, hogy kézbesítési gyakorlatát felülvizsgálta és – a kifogásolt egyedi esettől eltekintve – azt megfelelőnek találta az FVM rendelet 99. §-ában foglalt kivonatos kézbesítés szabálya alapján. Kérelmezett nyilatkozott arról is, hogy az érintett osztályon helytelen földhivatali, speciális ágazati jogalkalmazási és helytelen szoftverfelhasználói hiba történt, amelyet egyedi – nem rendszerszintű – gondatlan mulasztás okozott. A Kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a Kérelmezők panaszlevelét az érintett osztály vezetője saját hatáskörben válaszolta meg e- mail útján és azért hivatkozott a jogszabályszerűségre, mivel nem feltételezte, hogy a tulajdoni lapokon egyébként is elérhető adatokból bárki számára az ingatlantulajdonosok közül hátrányos jogkövetkezmény adódhat, mert a földhivatal által generált határozatban foglalt adatok az adott helyrajzi szám ismeretében és birtokában hozzáférhetőek az ország bármelyik kormányhivatali ügyfélszolgálatán, vagy online, ügyfélkapun keresztül is.

II. Alkalmazandó jogszabályi előírások

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőeknek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”). Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés i) pontja szerint a felügyeleti hatóság a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett. Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 52. § (1) bekezdése szerint a Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja szerint a bírság mértéke az általános adatvédelmi rendelet 83. cikke szerint kiszabott bírság esetén százezertől húszmillió forintig terjedhet, ha az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatban kiszabott bírság megfizetésére kötelezett költségvetési szerv. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az eljárásban a Hatóság – amennyiben a kérelemben foglaltaknak helyt ad – határozatában az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az általános adatvédelmi rendelet szerint a felügyeleti Hatóság e jogkörében az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban:Ptk.) 5:166. §-a rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságáról. (1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. § (1) bekezdése szerint a jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell a) a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az állami adóhatóságnak továbbítani, b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték, c) annak, akinek bejegyzett joga módosult vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult vagy megszűnt, d) tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak, e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át, f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve ha az ingatlanügyi hatóság hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdés 1-10. pontjában meghatározott tényt jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba, g) telekalakítás esetén az építésügyi hatóság részére, h) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott külföldi jogi vagy természetes személy által az Fftv. hatálya alá nem tartozó ingatlannak a megszerzése esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak, i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről az állami adóhatóságnak, j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak, k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak, l) a föld la) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött szerzése esetén, lb) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése esetén a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Inytv. 67. § (2) Az ingatlan-nyilvántartás, vagy a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okirat szerinti jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetve a kötelezett bejegyzése, törlése alapjául szolgált, vagy széljegyzés alapjául szolgált, és b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). Inytv. 68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 68/A. § szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. Az FVM rendelet 99. §-a szerint, ha egy döntés több olyan intézkedést tartalmaz, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre (pl. telekalakítás, kisajátítás stb.), az egyes érdekeltek részére a döntésnek csak a rájuk vonatkozó kivonatát kell kézbesíteni. Az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint a határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. Az Ákr. 27. § (2) bekezdése szerint továbbá a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

III. A Hatóság döntése

1. A jogsértés megállapítása A Kérelmezett által hozott határozatnak a Kérelmezőket érintő része az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint a Kérelmezők személyes adatának minősül, amely adatoknak a Kérelmezett által harmadik személyeknek történt megküldése az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk (2) pontja szerinti adatkezelésnek minősül. Ennek megfelelően alkalmazandók jelen esetben is az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései, amelyeket az abban foglaltak szerint megengedett nemzeti szabályozási lehetőséggel összhangban lévő nemzeti szabályozással együtt kell értelmezni. Ugyanúgy, ahogy valamennyi hazai jogszabályi rendelkezést, a jelen esetben a vizsgált adatkezelésre vonatkozóan az Ákr. az Inytv. és az FVM rendelet rendelkezéseit is a rendelettel összhangban, annak szabályait nem lerontva szükséges értelmezni. Az általános adatvédelmi rendelet szerint az adatkezelési célhoz képest megfelelő és releváns adatok kezelése tekinthető jogszerűnek, ez alapján biztosítani kell, hogy kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Egy hatósági határozat közlése az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése e) pontja szerinti kötelező adatkezelésnek minősül, melynek során a kötelezést – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (3) bekezdése szerinti szabályként – az Ákr. 85. § (1) bekezdése és az Inytv. 52. § (1) bekezdése állapítja meg. A határozat közlése során ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet szabályait is be kell tartani (amit az Ákr. 27. § (2) bekezdésére és az FVM rendelet 99. §-ának rendelkezései is lényegében megerősítenek). Ezekből következően a Kérelmezett, mint a személyes adatok kezelője annál fogva, hogy a döntését közölnie kell azokkal az ügyfelekkel, akikre nézve a döntése rendelkezést tartalmaz, nem mentesül az alól a kötelezettsége alól, hogy a közlés során az általános adatvédelmi az 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az adattakarékosságra vonatkozó elveit betartsa. A Kérelmezett nyilatkozataiban maga is elismerte, hogy a vonatkozó szabályok be nem tartása miatt került sor a megengedettnél több személyes adatot tartalmazó – a saját rendszere által generált határozat kézbesítésére mind a 41 db. ingatlan tulajdonosa részére. A Kérelmezett nyilatkozatai szerint az elutasítással vegyes bejegyzésről szóló határozatot a számítógép generálja, így az ilyen formátumú döntésből nem lehet kivonatos határozatot nyomtatni, így került el a határozat minden érintetthez. Az, hogy a panaszolt határozat a megengedetteken túli adatokat is tartalmazott, elkerülte az ügyintéző figyelmét, így a határozat kézbesítése során a személyes adatok védelme sérült. Az érintett osztályon helytelen földhivatali, speciális ágazati jogalkalmazási, és helytelen szoftverfelhasználói hiba történt, amelyet egyedi – nem rendszerszintű – gondatlan mulasztás követett, így alkalmat biztosítva az adatok jogosulatlan hozzáféréséhez. Így az FVM rendelet 99. §-ában foglaltak ellenére a 41 db. ingatatlan tulajdonosai részére a döntésnek nem csak a rájuk vonatkozó kivonata került kézbesítésre, hanem a teljes határozat, tehát a döntésnek a Kérelmezők – és más ingatlanok tulajdonosaiként egyéb érintetteknek – a személyes adatait tartalmazó része is. A döntésről értesültek nevének és címének felsorolását tartalmazó kézbesítési jegyzék továbbítása is a szükségesnél szélesebb körű adattovábbítást valósított meg. A Hatóság áttekintette a Kérelmezett által csatolt szoftver felhasználói kézikönyvet. A TAKAROS „R”

elnevezésű rendszer Felhasználói kézikönyve (a továbbiakban: Kézikönyv) létrehozatalának időpontja 1996. augusztus, utolsó módosításának dátuma pedig 1998. október. A jogszabályi rendelkezések ismertetése között a kézikönyv az akkor hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendeletre, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendeletre hivatkozik, utóbbi jogszabályt az FVM rendelet helyezte hatályon kívül 2000. január 1. napjával. A kézikönyv meghatározza a nagytömegű átvezetéssel érintett ingatlanok kiválasztásának módját is, ugyanakkor nem rendelkezik a nagytömegű karbantartások körében az egyediesített kiadmányozásról és kézbesítésről. A jelen, kérelemre indult hatósági eljárásnak azonban nem tárgya a Kérelmezett általános adatkezelési gyakorlatának és azon belül az általa használt kézikönyv tartalmának a felülvizsgálta. Kérelmezett alaptalanul hivatkozott továbbá a tulajdoni lapon szereplő információk nyilvánosságára és bárki által történő megismerhetőségére. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok korlátozott nyilvánosság mellett ismerhetőek meg. A Ptk. 5:166. §-a, az Inytv. 68. § (1) bekezdése, valamint az Inytv. 67. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a nyilvános adatok szolgáltatása az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló közokirat tartalmának megismeréséhez pedig a jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélye is szükséges. Tehát az ingatlan-nyilvántartás Kérelmezett által hivatkozott nyilvánossága arra irányuló kérelem esetén érvényesül, azonban a vizsgált esetben az ingatlan-nyilvántartás adatainak a megismerése „kéretlenül” következett be, sem a Kérelmezők, sem a többi érintett nem terjesztettek elő ilyen kérelmet. A Kérelmezett azáltal, hogy döntését valamennyi érintettnek kézbesítette, az adatkezelés során jogszerűtlenül járt el, mert a Kérelmezett nem gondoskodott arról döntése kézbesítése során, hogy a több intézkedést tartalmazó határozatát, amely nem vonatkozik valamennyi érdekeltre, csak és kizárólag az egyes érdekeltek részére és a döntésnek csak a rájuk vonatkozó kivonatát kézbesítse. A fentiekre tekintettel a Kérelmezett az adattakarékosság elvébe ütköző módon tette hozzáférhetővé a Kérelmezők személyes adatait harmadik személyek, azaz a többi 40 db. ingatlan tulajdonos részére. Ezzel a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt adattakarékosságra vonatkozó alapelvét. A Kérelmezett Kérelmezőknek nyújtott azon tájékoztatása, hogy „a határozat kipostázása vonatkozásában a jogszabályok nem tartalmaznak részlet-rendelkezéseket”, megtévesztő volt, mivel a sérelmezett adatkezelés időpontjában hatályos FVM rendelet 99. §-a tartalmazta és jelenleg is tartalmaz a határozat kipostázására vonatkozó rendelkezést. Az átláthatóságnak az adatkezelés teljes folyamata során érvényesülnie kell. Az érintett számára transzparensnek kell lennie, hogy a személyes adatait milyen szabályok szerint kezelik, ennek alapján tudja az érintett ellenőrizni az adatkezelés jogszerűségét. Azáltal, hogy a Kérelmezett valótlan tájékoztatást adott a vonatkozó jogi szabályozásról a Kérelmezőknek, lehetetlenné tette számukra, hogy átlássák a rájuk vonatkozó személyes adatok Kérelmezett általi kezelésének valós körülményeit. A félrevezető tájékoztatás miatt Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti átláthatóság elvét.

2. Jogkövetkezmények A fentiekre figyelemmel a Hatóság a Kérelmezők kérelmének helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalta a Kérelmezettet, mert megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontját.

− A Hatóság hivatalból vizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét, és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges, mivel a Kérelmezett által elkövetett jogsértés az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértésnek minősül. A Hatóság a bírság meghatározása során az alábbi körülményeket vette figyelembe:

− a Kérelmezett részéről ugyan kifejezett szándékosság nem állapítható meg a jogsértés kapcsán, a feltárt tényállás alapján egy gondatlan szabályszegésről van szó, a Kérelmezett közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében, ismétlődő jelleggel fő tevékenységeként végzi az ingatlan-nyilvántartással összefüggő adatok kezelését, határozatok kiadását és közlését, így a jelzálogjogosult változásával összefüggő tények törlését és az új jogosultak bejegyzését is;

− a Kérelmezett a jogellenes adatkezelés tényét elismerve, a gyakorlatát megváltoztatta; − a Kérelmezők adatait 40 fő ismerte meg illetéktelenül, − a jogsértés mind a tájékoztatás, mind az átláthatóság, mind az adattakarékosság szempontjából közepesen súlyos jogsértés. A fentiek alapján a Hatóság Kérelmezettet elmarasztalta a jogellenes adatkezelés miatt és 600 000 Ft bírságot szabott ki. 3. Ügyintézési határidő túllépése A hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A.§ (1) bekezdése szerinti százhúsz napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőnek. 4. Egyéb kérdések A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 112. §a, 16. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 44/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettségek teljesítését a kötelezett ügyfél megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettségeket határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. augusztus „ ” Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár