Decision of the Hungarian Data Protection Authority No. NAIH-4177/2021 on CCTV in a Condominium Building

Ügyszám: NAIH-4177-………./2021.

Tárgy: határozat kérelemre indult hatósági eljárásban

HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […] kérelmezőnek ([…] a továbbiakban: Kérelmező) […] (a továbbiakban: Kérelmezett1) és […] (a továbbiakban: Kérelmezett2) ([…], a továbbiakban együtt: Kérelmezettek) szemben 2021. április 16. napján érkezett kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság a határozatában a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy a Kérelmezettek megsértették a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdését, és a GDPR 13. cikk (1)-(2) bekezdését.

II. A Hatóság utasítja a Kérelmezetteket, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a) a sérelmezett kamera látószögét módosítják, valamint szükség esetén a kamerához megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak, vagy b) átszerelik a kamerát olyan pozícióba, ahonnan a Kérelmezettek kizárólag a jogszerűen megfigyelhető területeket tudják megfigyelni, vagy c) leszerelik a kamerát.

III. A Hatóság határozatában a Kérelmező kérelmének az adatvédelmi bírság kiszabására, és személyes adat törlésére irányuló részét elutasítja. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Tényállás

A Kérelmező 2021. április 16. napján kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy a Kérelmezettek […] ingatlanon (a továbbiakban: Ingatlan) felszereltek egy olyan kamerát, amellyel jogosulatlanul készítenek kép, illetve hangfelvételeket az Ingatlan közös területét képező lépcsőházról. Egyrészt a Kérelmező a nyújtott tájékoztatás hiányát kifogásolta, hiszen kizárólag egy „kamerával megfigyelt terület” matricát azonosított. A Kérelmező az adatkezelés kapcsán kiemelte, hogy az érintettek az adatkezeléshez nem járultak hozzá, és az adatkezelést a Kérelmezettek valószínűsíthetően jogalap nélkül végzik. A Kérelmező tudomása szerint az Ingatlanon felszerelt kamera egy Xiaomi Mi 360o típusú, vezeték nélküli biztonsági kamera. A

Kérelmező előadta továbbá, hogy a kamera működtetésének tényét elismerte egy jegyző által lefolytatott birtokvédelmi eljárásban felvett jegyzőkönyvben, és az az esemény is bizonyítja, amelynek során a Kérelmezett1 egy mobilfelvétel készítésével egyidejűleg kérdőre vonta a Kérelmezőt az előző nap a kameráról készített felvétel kapcsán. A Kérelmező valószínűsítette, hogy a Kérelmező1 mellett a Kérelmezett2 felelőssége is megállapítható a jogellenes adatkezelés kapcsán, mivel a Kérelmezett1 tulajdonostársa. A fentiek tükrében a Kérelmező az alábbi kérelmekkel fordult a Hatósághoz: tiltsa el a Kérelmezetteket a kamerarendszer üzemeltetésétől; szólítsa fel a jogszerűtlenül üzemeltetett kamerarendszer leszerelésére; kötelezze a Kérelmezetteket az adatok törlésére; szabjon ki bírságot a Kérelmezetteknek. A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében a 2021. április 28. napján kelt végzéséiben az Ákr. 63. §-a alapján nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezetteket. A Hatóság végzésére a Kérelmezett1 2021. május 4. napján érkezett válaszlevelében küldte meg a tájékoztatását. A Kérelmezett1 előadta, hogy a Kérelmezett2-vel közös döntés alapján telepítettek a társasház lépcsője felé forduló Mi Home Security Camera 360° típusú kamerát. A Kérelmezett1 által megjelölt link alapján a kamera az alábbi funkciókkal rendelkezik: 1080P FHD felbontás, 360°-os látószög, infravörös éjszakai mód, mozgásérzékelés, valamint beszélgetés funkció (kétutas audió). A Kérelmezett1 úgy nyilatkozott, hogy a kamera kamerafelvételeket wifin keresztül küldi a Kérelmezettek telefonjára, maszkolást a Kérelmezettek nem alkalmaznak. A kamera felszerelését a Kérelmezett1 azzal indokolta, hogy a lépcsőházban közvetlenül az ajtó előtt tárolják a cipőket, és aggódtak, hogy az a személy, aki a garázsajtót a korábbiakban rendszeresen leköpte, a növények helyzetét időszakosan megváltoztatta, illetve részben eltüntette, legközelebb a villany-gázórában vagy az ajtóban tesz kárt. Adatfeldolgozó a Kérelmezett1 nyilatkozata alapján nem működik közre, adattovábbításra nem kerül sor, és a felvételekhez csak a Kérelmezettek férnek hozzá. A Kérelmezett1 előadta, hogy a kamera néhány másodperces videót készít, amennyiben mozgást érzékel. Ezeket a felvételeket naponta többször törlik a Kérelmezett2-vel együtt, így tárolásra nem kerül sor. A Kérelmezett1 hozzátette, hogy a Kérelmezőről készült felvételt is aznap törölték. Emellett a Kérelmezett1 rögzítette, hogy a kamera felszereléséről értesítették a közös képviselőt, aki támogatta és jóváhagyta azt, illetve az épület bejárati ajtaján a kamera üzemebe helyezésével egyidejűleg egy matricát helyeztek fel. Végül a Kérelmezett1 kiemelte, hogy tudomásuk szerint a Kérelmező lakástulajdonosnak és birtokosnak sem minősül. A Kérelmezett2 2021. május 5. napján iktatott nyilatkozataként továbbította a Kérelmezett1 nyilatkozatát, és kérte a Hatóságot, hogy az abban foglaltak figyelembevételével hozza meg döntését, illetve kérte a kérelem elutasítását a Kérelmező tulajdoni jogviszonyára tekintettel. Ezt követően a Hatóság ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezetteket az Ákr. 63. §-a alapján, és hiánypótlást küldött a Kérelmezőnek, mivel a Hatóság észlelte, hogy a kérelem nem tartalmazta a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait azzal, hogy nem tartalmazott a Kérelmező ingatlanának pontos helyéről információkat. A Kérelmező kiegészítő beadványában az alábbiak szerint nyilatkozott. Előadta, hogy a […] ingatlanban lakik, a lakás a felesége családjának tulajdonában áll. Véleménye szerint a lakása tulajdonosi jogviszonya nem releváns, csupán az érintetti minőség számít az adatvédelmi kérdések megítélésekor. Hozzátette, hogy a lépcsőházban három lakás helyezkedik el egymás felett, és a Kérelmező lakása a tetőszinten lakó Kérelmezettek alatt található közvetlenül. A Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy a lakása megközelítéséhez a vitatott kamerával megfigyelt lépcsőt nem használja, ugyanakkor a kamera által megfigyelt lépcsőn át érhető el a tetőkijáró is (közvetlenül a kamera mellett, és annak műszaki állapotát szükséges időszakosan ellenőrizni), és a kamerával szemközti lépcsőnél közös tulajdonban elhelyezkedő ablakot a kilátáshoz való hozzáférés érdekében használja. Ezen kívül a Kérelmező előadta, hogy este illetőleg borúsabb napokon feloltott lépcsőházi lámpánál a félemeleten levő ablak tükröződéséből a kifogásolt kamera a saját bejárati ajtaja vonalában állva tisztán látható, amelyből a Kérelmező álláspontja szerint az következik, hogy ilyenkor a kifogásolt kamera is látja a Kérelmező bejárati ajtaját. A Kérelmező álláspontja szerint a társasházi közös képviselő nem jogosult a társasház bármely lakója által jogszerűtlenül üzemeltetni kívánt kamera telepítését jóváhagyni, nem is dönthet önállóan annak engedélyezéséről. A Kérelmező rögzítette továbbá, hogy véleménye szerint a kifogásolt kamera a félemeleten lévő ablakon keresztül a nagy forgalmú Törökvész útra is rálát, és mivel a kamera a Kérelmezettek által előadottak alapján nagy felbontású, így az ott közlekedő személyekről jogosulatlanul felvételt készíthet. A Kérelmező előadta, hogy semmi nem biztosítja azt, hogy a Kérelmezettek a jogosulatlanul kezelt adatokat ténylegesen törlik a felvételek elkészítése után. A Kérelmezettek közös nyilatkozatukban az alábbiakat adták elő. A Kérelmezettek úgy nyilatkoztak, hogy alkalmazás menti az értesítéseket a memóriakártyára, innen külön mappába nem kerülnek az adatok lementésre. Nyilatkozatuk alátámasztására csatoltak képernyőmentést. A Kérelmezettek nyilatkozata alapján az adatkezelések jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja, amelynek oka a tulajdonuk és személyi védelmük elősegítése, mivel a 2020. augusztus 5. napján a Kérelmező megfenyegette késsel (tettlegesség nem történt). Nyilatkozatuk alátámasztására határozatok másolatát csatolta. Ugyancsak csatolták az Ingatlan oldalnézeti rajzát, és a közös képviselővel váltott levelezés tartalmát. Végül a Kérelmezettek úgy nyilatkoztak, hogy a felszerelt kamera alatti szekrényben csak a Kérelmezettek lakásához tartozó villanyóra és gázóra található meg. A Kérelmezettek válaszlevelét követően a Kérelmező iratbetekintési kérelemmel élt, amelynek az iratok postai úton való megküldésével a Hatóság helyt adott. A Kérelmező a megküldött iratok kapcsán az alábbi nyilatkozatot terjesztette elő. A Kérelmező előadta, hogy a szóhasználat miatt a közös képviselővel való levelezés nem bizonyítja a kamerafelvételekhez való hozzájárulást, és nem tekinthető jogszerűnek sem, mivel a közös képviselő önállóan nem jogosult a lakók döntéshozatala nélkül engedélyezni. A Kérelmező hozzátette, hogy a Kérelmezettek által hivatkozott birtokvédelmi eljárás jelen ügyben nem releváns, mivel azt egyrészt az eljáró szerv már megfelelően elbírálta azzal, hogy elutasította a beadványt. Másrészt a Kérelmezettek által előadott tények nem indokolhatják a bármely lakó általi jogszerűtlenül üzemeltetni kívánt kamera működtetését a közös társasházi területen. Ezt követően a Hatóság a tényállás tisztázása érdekében ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezetteket az Ákr. 63. §-a alapján. A Kérelmezettek közös beadványukban az alábbiak szerint nyilatkoztak. A Kérelmezettek csatolták az érdekmérlegelési tesztet azzal a kiegészítéssel, hogy a folyamatban levő eljárások óta az alábbiakat tapasztalták:

a nem köszönést felváltotta egy öntelt széles vigyor; amikor a Kérelmezettek elhaladnak a Kérelmező lakása előtt, a Kérelmező belülről hangosan kopogtat az ajtón; ha véletlenül az utcán találkoznak, és a Kérelmező autója előtt kelnek át az úton bőgetni kezdi a motort a Kérelmező. A Kérelmezettek által csatolt érdekmérlegelési teszt tartalmából a Hatóság az alábbi részt emeli ki: „Az ajtó előtti területet egyébként külön ráccsal is el lehet zárni, ami a tetőhöz való feljutást a lépcsőházban gátolná, a tető megközelítésének azonban nem ez az egyetlen módja. Az első lépcsőház tetőtéri lakása előtt ugyanilyen tetőfeljáró helyezkedik el, ahová bárki csak azután tud feljutni, hogy az egyik ottlakó beengedte. A rács nyitva tartása mellett […] és […] azért döntött, mert vészhelyzet esetén nem szeretnék késleltetni a feljutást, valamint bíznak abban az íratlan szabályban, hogy aki a tetőre szeretne feljutni, szól nekik. A tetőfeljáró alatti részt (ami közvetlenül a mi bejáratunknál van) az említettek miatt is privátszféraként kezelik”. Tekintettel arra, hogy a kamera felszerelése óta nem érik atrocitások a Kérelmezetteket, attól tartanak, hogy a kamera leszerelése a korábbi kellemetlenségek folytatását idézné elő, és növelné a fenyegetettség érzetét. A Kérelmezettek ismertették a két ingatlan helyzetét, illetve a kamera által megfigyelt területet szemléltették. Ezzel kapcsolatban a Kérelmezettek kiemelték, hogy ha valaki az érintett ablakon szeretne kinézni, nem feltétlenül kerül a kamera látószögébe, és a megfigyelés a jelölt területen kívülre nem terjed ki, a Törökvész úton elhaladó gyalogosokat nem érzékeli, és a közvetített kép felbontása sem elegendő a gyalogosok rögzítéséhez. A Kérelmezettek előadták, hogy az elmúlt öt év során sosem látták a lakásukhoz tartozó lépcsőfordulón kitekinteni a Kérelmezőt, és a Kérelmező ablaka nagyobb, és lényegében ugyanazzal a látvánnyal társul. A Kérelmezettek csatolták a társasházi alapító okiratot, amellyel kapcsolatban rögzítették, hogy az okirat nem jelöli ki a közös tulajdonrész pontos helyét, így ennek hiányában az az íratlan szabály van érvényben, hogy a közvetlenül a lakás előtti részt, kertet, lépcsőt magántulajdonként kezelik. Amennyiben a földszinti lakások előtt elterülő kertet rendszeresen venné igénybe más lakó, vagy kilátást szeretné csodálni az első, zárt lépcsőházból, az ott lakó tulajdonosokkal egyeztetve tenné meg. A Kérelmezettek hozzátették, hogy a tetőfeljárót a megfigyelt területen keresztül lehet megközelíteni, közvetlenül a Kérelmezettek előtti területről, mivel a közvetlen bejáratuk előtti rácsot nyitva hagyják. A Kérelmezettek úgy nyilatkoztak, hogy a tető műszaki állapotának ellenőrzése a beadványt megelőző öt évben nem történt meg, illetve két alkalommal szakemberek dolgoztak a tetőn előzetes egyeztetés után, és egyszer jöttek felmérni a tetőt árajánlat készítése céljából, így társasházi lakók nem használják a tetőt. Ha mégis szükséges lenne annak ellenőrzésére, a közös képviselő értesítené a Kérelmezetteket, akik átmenetileg leszerelnék a kamerát az ellenőrzés ideje alatt. A Kérelmezettek által csatolt alapító okiratban az alábbi szerepel: „A KÖZÖS TULAJDONBAN MARADÓ RÉSZEK: I/ A lakótelek II/ Alap,- és felmenő falak, pillérek, lépcsőházi falak, kémények, szellőző kürtök […] III. Közbenső és záró födém (burkolat nélkül) […] VII/ Lépcsőszerkezetek burkolattal és korláttal”. A Kérelmezettek utolsó beadványukban annyiban egészítették ki nyilatkozatukat, hogy aggályosnak tartják, hogy a Kérelmező korábbi hatósági eljárások során megismert személyes adatokat használt fel jelen eljárás során annak ellenére, hogy ezen adatok szolgáltatására a Kérelmezőt a Hatóság nem hívta fel. Emellett a Kérelmezettek előadták, hogy a kamera felhelyezése óta kétszer érzékelte a kamera, hogy a Kérelmező a látószögébe került, mindkét alkalommal a felvételek törlésre kerültek azzal a telefonos felvétellel együtt, amit a Kérelmező is említett, mivel a felvételek nem bizonyítják a Kérelmező zavart megnyilvánulásait. A Kérelmezettek nyilatkozata alapján a Kérelmező a kérdéses, részben megfigyelt területen levő ablakot a beadványuk keltéig nem használta a kilátás megtekintésére. Végül a Kérelmezettek rögzítették, hogy a tetőfeljáró menekülési útvonalra nem alkalmas, a feljárón keresztül csak külön létrával lehet feljutni a tetőre, azonban a létra az emeleten nincs külön erre a célra kihelyezve, és hivatalos menekülési útvonalként sincsen megjelölve.

II. Alkalmazott jogszabályi re ndelk ezése k

A GDPR 2. cikk (1) bekezdése alkalmazandó a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. A GDPR hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

A GDPR eltérő rendelkezése hiányában az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel.

A GDPR 2. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt:

a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik; c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését.

A GDPR (18) preambulumbekezdése alapján a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják. A GDPR 4. cikk 1. pontja szerint a személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Ugyan ezen cikk 2. pontja szerint az adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. A GDPR 4. cikk 7. pontjának értelmében adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

A GDPR 5.cikk (2) bekezdés alapján az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

A GDPR 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

A GDPR 13. cikk (1)-(2) bekezdése alapján:

(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;

b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;

c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;

d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;

e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;

f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:

a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;

b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 25. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. […]

Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

A GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.

III. Döntés

III.1. Az adatkezelő személye A GDPR 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelő az a természetes vagy jogi személy […], amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza […]. A GDPR 26. cikk (1) bekezdése szerint, ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek.

A Kérelmezettek a Hatósághoz eljuttatott nyilatkozatukban – mint a kamerarendszer üzemeltetőjét – magukat egyértelműen adatkezelőként jelölték meg, és a Kérelmezettek nyilatkozata szerint a kamerát maguk szerelték fel, ezért, mint az adatkezelés célját és eszközeit meghatározó személyeket a Kérelmezetteket a GDPR 4. cikk 7. pontja, és a GDPR 26. cikk (1) bekezdése alapján a Hatóság közös adatkezelőnek tekintette. Mindezen az a tény sem változtat, hogy a Társasház közös képviselőjével előzetesen egyeztetve lett az, hogy a kialakult helyzetben ingatlan kamerás megfigyelése lehet indokolt, mivel Társasházi tv. 25. § (1) bekezdése alapján csak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával tekinthető elfogadottnak a kamera üzemeltetése. III.2. A kamerás adatkezelés jogszerűsége A GDPR alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján természetes személy azonosítható, akkor a képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül. A Hatóság megállapítja, hogy az eljárás során nincs annak relevanciája, hogy a Kérelmező tulajdonosi vagy más minőségben birtokolja a lakást. Egyedül azt szükséges mérlegelni, hogy az adatkezeléssel érintettként összefüggésbe hozható-e, azaz, hogy kamera látószögébe bekerült-e. Jelen esetben a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmező érintettnek minősül, mivel két esetben a kamera rögzítette (még ha rövid időre is) a Kérelmezőt, valamint a kamera üzemelésével annak lehetősége továbbra is fennáll. A kamerák alkalmazása – annak elhelyezése és látószöge beállítása alapján – alkalmas lehet arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. A kamerák látószöge általában azért nem irányulhat közterületre, mert annak megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. A GDPR 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján nem tartoznak a rendelet hatálya alá, tehát nem kell alkalmazni a GDPR szabályait a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik (ún. „háztartási adatkezelés”). A személyes vagy otthoni tevékenységre a GDPR (18) preambulumbekezdése szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben1 megállapította – a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. Ezen határozat értelmében a kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed –, nem esik az említett kivétel alá.

Ezt a gyakorlatot tartotta fenn az Európai Adatvédelmi Testület a video-eszközökkel történő személyes adatkezelésről szóló 3/2019-es iránymutatásában2. Az iránymutatás amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a kamera látóterébe eső más magánterületét – kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell a GDPR adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Maszkolás alkalmazásával tehát szűkíthető a kamera által megfigyelt terület arra a területre, ami az adatkezelő birtokában van. Amennyiben azonban a kamerák látószöge a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre – például közterületre, társasház közös tulajdonában álló területre, vagy más harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, úgy nem tekinthető a fenti kivétel alá tartozó „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. Jelen esetben az alapító okirat tartalmazza ténylegesen, hogy a lépcsőház falai, a lépcsőszerkezetek, és falak, szellőző kürtők, és a közbenső és záró födémek közös területnek minősülnek. A Hatóság megállapításai szerint, mivel az előtér külön tulajdonban nem szerepel, és a közbenső és záró födémek közös területnek tekinthetőek, így nem tekinthető magánterületnek. A Hatóság meg- 1 C 212/13. számú ügy - http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU 2 https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_en_0.pdf 3.1.2 fejezet, 27. pont állapítja továbbá, hogy az ablakon keresztül a közterület egy része is megfigyelésre kerül, mivel az úttest egy szakasza a kamera látókörébe esik. A Hatóság megjegyzi, hogy feltehetőleg nem rendszeres az, hogy a kizárólag a Kérelmezetthez vezető lépcsőn harmadik személyek jelennek meg, továbbá a tetőre vezető kijárat használata sem valószínűsíthető előzetes értesítés nélkül, így a Kérelmezetteknek lehetősége van a kamera kikapcsolására jelzés esetén. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Kérelmezetteknek a közös tulajdonban és használatban lévő területeket, és a közterületet érintő adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság felhívta a Kérelmezetteket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, amelyre tekintettel a Kérelmezettek a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára hivatkoztak az érdekmérlegelési teszt csatolásával egyidejűleg. A Hatóság megállapítása szerint az érintettek hozzájárulása, és a Társasházi tv. 25. § (1) bekezdése szerinti döntés hiányában valóban felmerülhet a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap, azonban ennek alkalmazásához megfelelő jogos érdek megjelölése szükséges. Ennek alkalmazásához azonban az adatkezelőnek vizsgálnia kell a körülményeket, a szükségességet és az arányosságot is. A Hatóság kiemeli továbbá, hogy egy feljelentés megtételéhez bizonyíték csatolása érdekében való rögzítés jogszerű célnak minősülhet, azonban a Hatóság álláspontja szerint nem arányos ezzel a társasházi közös terület folyamatos, nagyobb mértékű (ingatlan teljes előtere, lépcső) megfigyelése. A Hatóság megállapítása szerint a Kérelmezettek által megjelölt zaklatás és birtokháborítás megelőzése, az elkövető tettenérése, valamint a zaklatás és birtokháborítás bizonyítása, mint adatkezelési célok oly módon is érvényesíthetőek lennének, ha azáltal a kamera oly módon lenne felszerelve, hogy a lakás teljes előtere helyett csak az ingatlan ajtaját és annak közvetlen környezetét rögzítené. Ily módon megelőzhetővé válna az, hogy bárki adott esetben jogsértő tevékenységet tanúsítson, és ennek bizonyításához ne álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a Kérelmezettek számára. Ennek megfelelően a Hatóság a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalapot jelen formában nem tartja jogszerűnek. Kiemelendő továbbá, hogy a Kérelmezettek a kamera látószöge miatt nemcsak a közös társasházi területet, hanem az ablakon keresztül látható közterületet is megfigyeli, amelyre vonatkozóan a Kérelmezettek külön érdekmérlegelési tesztet nem terjesztettek elő, és más jogalap alkalmazását sem jelölték meg. A hivatkozott jogszabályok – elsődlegesen a GDPR – nem teszik lehetővé, hogy magánszemély saját maga, vagy más közreműködésével szisztematikusan, több hónapon keresztül képrögzítő eszközt használva megfigyelje a közterületet, az ott tartózkodó, tevékenykedő magánszemélyeket, ezért a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a jogszerű adatkezelés elvével. Tekintettel tehát arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, mivel az eljárás során nem merült fel olyan tény, amely alapján a közterület, illetve a közös terület megfigyelésének szükségessége megfelelő jogalappal alátámasztva lett volna, ezért a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezettek megsértették a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.

Fentiek értelmében a Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalta a Kérelmezetteket, mivel adatkezelési tevékenységük megsértette a GDPR rendelkezéseit. A Hatóság továbbá a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján elrendelte, hogy a Kérelmezettek az adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a GDPR rendelkezéseivel. III.3. Az érintettek tájékoztatása a kamerás megfigyelésről

Az érintettek számára a GDPR 13. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakban megfelelően tájékoztatást kell adni az adatkezelés körülményeiről. Kamerás megfigyelés esetében az előzetes tájékoztatást első lépésként a megfigyelt területre lépéskor már szükséges biztosítani – a dolog természetéből adódóan – ekkor még a megfigyelt területen kívül (bejárati ajtón, kapun) elhelyezett piktogram útján nyújtott rövid tájékoztatás szükséges és egyben elégséges, amelyet ugyanakkor második mozzanatként szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes (hosszabb és részletes) tájékoztatónak. Ez utóbbi tájékoztató elérhetőségéről a kihelyezett „piktogramon” kell tájékoztatást adni (annak egyik funkciója valójában éppen ez: a területre belépéskor nem elkerülhető adatkezelésre figyelmeztet és a szükséges teljes körű tájékoztatás lehetőségére, hozzáférhetőségére utal), és ezt a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A Kérelmezettek felragasztottak piktogramot a kamera vonatkozásában, azonban ezenkívül további adatkezelési tájékoztatást a GDPR 13. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem nyújtottak. A Hatóság megállapította, hogy a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelés körülményeiről a Kérelmezettek tehát nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást, ezzel megsértették a GDPR 13. cikk (1) és (2) bekezdését. III.4. Jogkövetkezmények, egyéb kérdések

A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettekkel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság a GDPR 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében bírság kiszabása nem arányos és nem szükséges, tekintettel arra, hogy a Kérelmezettek magánszemélyek, a GDPR jogsértésének megállapítására korábban nem került sor, és a jogsértés egyedi ügyben kizárólag a Kérelmezőt és környezetét érintette. Ebből a Hatóság arra is alapos következtetést tudott vonni, hogy az adatvédelmi bírság kiszabása nélkül is elérhető az a Kérelmező által megfogalmazott igény, hogy a Kérelmezettek, mint adatkezelők a jövőben a GDPR szabályainak megfelelően végezzenek adatkezelést. A Hatóság rámutat, hogy az adatvédelmi bírság jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső - jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10.§ (1) bekezdése alapján, illetve, mivel az Ákr. 35.§ (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. Emellett amiatt, hogy a Kérelmezettek a Kérelmezőről szóló felvételeket már törölte, a Hatóság a személyes adatok törlésének elrendelését nem rendeli el.

IV. Egyéb kérdése k

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője-elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A határozattal kapcsolatban a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A végzéssel kapcsolatban a bíróság egyszerűsített perben tárgyaláson kívüli történő eljárása a Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontján és a Kp. 124. § (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettségek teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettségeket határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kérelmezett a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésének nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. § -a értelmében a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2021. szeptember 13.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár