Judgment in case NAIH/2019/3620/4 (Budapest Metropolitan Court 105.K.700.447/2019/19)

Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma:

A felperes:

A felperes képviselője:

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Az érdekelt:

Az érdekelt képviselője:

A per tárgya:

105.K.700.447/2019/19. […]

[…] Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

[…] […] […] adatvédelmi ügyben hozott NAIH/2019/3620/5. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Í t é l e t:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint, az érdekeltnek 60.000 (Hatvanezer) forint perköltséget, továbbá fizessen meg az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 30.000 (Harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A néhai […] (a továbbiakban: örökhagyó) bérlője volt egy olyan ingatlannak, amelynek a tulajdonosa a Magyar Állam. Az ingatlant az örökhagyó örökösei nem ürítették ki, nem adták át a Magyar Államnak, ezért a Magyar Állam polgári pert indított a felperes ellen az ingatlan kiürítése iránt. Tekintettel arra, hogy az örökös adatai nem álltak teljesen a Magyar Állam rendelkezésére, ezért a Magyar Állam jogi képviselőjeként eljáró […] Ügyvédi Iroda - az eljáró polgári bíróság felhívásának eleget téve - megkereste a hagyatéki eljárást lefolytató érdekeltet. [2] Az érdekelt 2018. július 31. napján kelt levelével az örökhagyó hagyatéki tárgyalásáról készült jegyzőkönyvet és a jogerős hagyatékátadó végzést megküldte a […] Ügyvédi Iroda részére. [3] A felperes 2019. március 27-én kelt kérelmet nyújtott be az érdekelthez a hozzáférési joga gyakorlása keretében, melyben arról kért tájékoztatást, hogy az érdekelt milyen jogalappal, kinek a kérelmére továbbította az örökhagyó hagyatéki tárgyalásáról készült jegyzőkönyvet és a jogerős hagyatékátadó végzést. [4] Az érdekelt 2019. május 2-án kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy a Magyar Állam részére a hivatkozott dokumentumok megküldésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 162. § (5) bekezdése alapján került sor és annak jogalapjaként a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjait jelölte meg. [5] A felperes az alpereshez 2019. április 15. napján érkezett kérelemmel fordult, amelyben a jogellenes adatszolgáltatás, adattovábbítás tényének megállapítását kérte. Álláspontja szerint nem állt fenn olyan jogi érdek, amely alátámasztotta volna, hogy az érdekelt az ő és a testvére személyes adatait tartalmazó hagyatékátadó végzést harmadik félnek továbbíthatta volna.

A megelőző közigazgatási eljárás és a keresettel támadott döntés

[6] Az alperes 2019. április 16-án adatvédelmi hatósági eljárást indított, amely során a tényállás tisztázása érdekében a NAIH/2019/3620/2. számú végzésével nyilatkozattételre hívta fel az érdekeltet. [7] Az alperes a 2019. augusztus 8-án kelt NAIH/2019/3620/5. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. [8] Indokolásában megállapította, hogy a GDPR érdekelt által megjelölt pontjai megfelelő jogalapul szolgáltak a felperes személyes adatainak a továbbítására tekintettel arra, hogy az érdekelt a Pp. 162. § (5) bekezdése alapján értékelte azt a körülményt, hogy a Magyar Állam képviseletében eljáró ügyvéd a felperes személyes adatait okiratmásolatokkal igazoltan a 2.P.23.039/2017/14. számon folyamatban lévő perben az eljáró polgári bíróság felhívásának eleget téve kívánta felhasználni. Ezt pedig olyan jogi érdeknek tartotta, amely alapján teljesíthető volt a felperes személyes adatait érintő felvilágosítás, a hagyatékátadó végzés másolatának a rendelkezésre bocsátása. Így a felperes személyes adatait érintő jogellenes adattovábbítás nem volt megállapítható, mert arra megfelelő céllal és jogalappal került sor. [9] A felperes hozzáférési kérelmére adott érdekelti tájékoztatással kapcsolatban rögzítette, hogy azzal az érdekelt eleget tett a GDPR 12. cikkének (3) bekezdése szerinti határidőben történő tájékoztatási kötelezettségének, és az megfelelt a GDPR 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek, így a felperes kérelmét e vonatkozásban is elutasította.

A keresetlevél és a védirat

[10] A felperes - a 6. és 15. sorszámú beadványában kiegészített - keresetében a határozat megváltoztatásával annak a megállapítását kérte, hogy az érdekelt a személyes adatait jogellenesen a Pp. 162. § (5) bekezdésébe ütköző módon kezelte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket csatolt. [11] Álláspontja szerint az alperes megsértette a GDPR 57. cikk (1) bekezdés a) pontját és az 58.

cikk (2) bekezdés b) pontját, eljárása során tévesen értelmezte a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjait, a (2) és (3) bekezdéseit, valamint a Pp. 162. § (5) bekezdését. [12] Kifejtette, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjai igaz, hogy megalapoznák azt, hogy az érdekeltnek biztosítania kell az iratbetekintést, azonban a GDPR 6. cikk (2) és (3) bekezdései alapján a Pp. 162. § (5) bekezdése ezt a jogot, illetve kötelezettséget leszűkíti. Ez a jogszabályhely ugyanis kimondja, hogy csak annak fogadható el az iratbetekintési - azaz adatkezelésre vonatkozó - kérelme, akinek a konkrét eljárás lefolytatásához, illetve eredményéhez jogi érdeke fűződik, amelyben a betekinteni kívánt iratok keletkeztek. Fentiek okán hagyatéki ügyben keletkező iratokba csak az tekinthet be, akinek a hagyatéki eljárás lefolytatásához, vagy eredményéhez fűződik jogi érdeke nem bárki, márpedig a […] Ügyvédi Iroda nem a hagyatéki eljárással kapcsolatban kívánta a személyes adatait megszerezni, mivel se nem örökös, se nem hitelező, ezért az adatok kiadása nem felelhetett meg a Pp. 162. § (5) bekezdésének. Egy hagyatéki eljárásban nem érintett ingatlan tulajdonosának nem lehet jogi érdeke. E körben hivatkozott a Pp. 162. § (5) bekezdéséhez fűzött indokolására is. [13] Nem tartotta megalapozottnak az érdekelt bírósági felhívásra történő hivatkozását, mivel álláspontja szerint a bíróság közvetlenül beszerezhette volna az örökös adatait az érdekelttől. [14] Vitatta, hogy személyes adatai érdekelt által történő kiadása a hagyatéki eljárás lezárulta után igazságszolgáltatási tevékenység lenne, illetve azt is, hogy az érdekelt adatkezelése hagyatéki eljárás alatt vagy azon kívül ne tartozna a GDPR és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szabályai, valamint az alperes hatásköre alá. Kérte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) honlapján lévő, a hagyatéki eljárással összefüggésben megvalósuló adatkezelésről szóló tájékoztató figyelembevételét. A MOKK adatkezelési szabályzata véleménye szerint egyértelműen alátámasztja azt, hogy az érdekelt jogellenesen kezelte az adatait, és azt is, hogy az alperesi határozat jogszabálysértőn minősítette jogszerűnek az érdekelt adatkezelését. [15] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket csatolt. [16] Indokolatlanul szűkítőnek tartotta a felperes azon értelmezését, miszerint egy adott eljárás irataiba csak az tekinthet be, akinek az adott konkrét eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez olyan módon fűződik jogi érdeke, hogy az eljárás eredményeként születő határozat rá vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, annak hatása közvetlenül a jogi helyzetére is kihat. Álláspontja szerint az eljárás lefolytatásához, eredményéhez fűződő jogi érdek fennállhat abban az esetben is, ha nem magában az eljárásban született határozatban foglalt kötelezettre vagy jogosultra vonatkozó rendelkezésben ölt testet, azaz olyan, jogilag elismert érdek, amelynek érvényesítéséhez szükség van az adott eljárás iratanyagának, abban szereplő információknak az ismeretére. [17] Hangsúlyozta, hogy a Pp. 162. § (5) bekezdése kifejezetten a peres felek, beavatkozók, a perben részt vevő egyéb személyeken kívüli személyek iratbetekintésére vonatkozik. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a Pp. 162. § (5) bekezdése alapján a közvetlen jogi érdekeltségnél távolabbi összefüggés esetén, nem közvetlenül az adott eljárásban magában eldöntött jogi érdek esetén is megengedhető az iratbetekintés. [18] Kifejtette, hogy egy az örökhagyó által bérelt és hátrahagyott ingatlan kiürítése iránti perben a pert indító tulajdonosi joggyakorló mint jogosult részéről a tulajdonosi igény érvényesítéséhez fűződő érdek olyan jogi érdek, amely az ingatlant hátrahagyó örököseinek kiléte, az ingatlant tovább használó személynek az örökhagyóval való kapcsolatának tisztázása céljából az örökhagyó vagyonának örökléséről döntő hagyatéki eljárásban keletkezett, az érdekelt által továbbított iratok tartalmának a megismerését megalapozza. [19] Az érdekelt 11. sorszámú beadványában a kereset elutasítását kérte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket csatolt. [20] Nem vitatta, hogy a közjegyzői tevékenység adatvédelmi felügyelete az alperes hatáskörébe tartozik, így véleménye szerint az alperes hatáskörrel rendelkezett annak vizsgálatára, hogy fennáll-e az adatkezelés jogalapja, továbbá arra is, hogy az érdekelt eleget tett-e a GDPR 12. cikkében foglalt tájékoztatási kötelezettségének. A döntése érdemi részének értékelésére azonban már nincsen hatásköre, az a jelen pernek sem lehet tárgya. Az érdekelt egy bírósági eljárással azonos hatályú ügyben hozott döntést, amelyet csak bíróság vizsgálhat felül.

A törvényszék döntése és annak jogi indokai

[21] A felperes keresete nem alapos. [22] A Fővárosi Törvényszék a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.

évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1)-(2) bekezdései, a (3) bekezdés a) pontja és az 5. § (1) bekezdése, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) 41. § (4) bekezdése alapján, közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el. [23] A Kp. 2. § (4) bekezdése, a 85. § (1) bekezdése és a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 342. § (1) bekezdésére figyelemmel a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem, a védirat, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között, a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A törvényszék a tényállást a perbeli ügyben a Kp. 78. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §-ára és a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló közigazgatási iratok, valamint a felek nyilatkozatai és ezek egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelte. [24] A törvényszék mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alperes hatásköre kiterjedt-e az érdekelt adatkezelési tevékenységére. [25] A GDPR (20) preambulum bekezdése értelmében bár a GDPR-t a bíróságok és más igazságügyi hatóságok tevékenységeire is alkalmazni kell, az uniós, illetve a tagállami jog a személyes adatok kezelésével összefüggésben a bíróságok és más igazságügyi hatóságok által végzett kezelési műveleteket és eljárásokat pontosabban meghatározhatja. Annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási feladataik ellátása során, beleértve a döntéshozatalt is, biztosítva legyen a bírói kar függetlensége, a felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a személyes adatok olyan kezelésére, amelyet a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben eljárva végeznek. [26] A GDPR 55. cikk (3) bekezdése szerint a felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjed ki a bíróságok által igazságügyi feladataik ellátása során végzett adatkezelési műveletek felügyeletére. [27] Az Info tv. 38. § (2b) bekezdése alapján az alperesnek a (2) bekezdésben a személyes adatok tekintetében meghatározott feladatköre a bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban, az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróság által végzett adatkezelési műveletek vonatkozásában nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök gyakorlására.

[28] A fenti jogszabályok a törvényszék álláspontja szerint csak a bíróságok igazságügyi feladatai ellátása során végzett adatkezelési tevékenységére vonatkozóan zárják ki az alperes hatáskörét, azonban mivel a közjegyző az Alaptörvény 25. cikke és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény alapján nem tekinthető a bírósági szervezetrendszer részének, így a közjegyző igazságügyi feladatai ellátása körében folytatott adatkezelési tevékenysége az alperesi hatóság felügyeleti hatásköre alá esik. [29] A felek között nem volt vitatott, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjai az irányadó rendelkezések az érdekelt adatkezelési tevékenységének jogalapja szempontjából. [30] A GDPR 6. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, vagy e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. [31] Az érdekelt a személyes adatokat a ráruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, illetve jogi kötelezettség teljesítése érdekében kezeli, ahogy erre a MOKK honlapján fellelhető - és a felperes által hivatkozott - tájékoztató is utal. [32] E jogalap azonban nem csak a konkrét hagyatéki eljárásban áll fenn, hanem akkor is, ha azonosítható olyan jogszabály, amely az adatkezelőre jogi kötelezettségként előírja a személyes adatok továbbítását. Erre utal a hivatkozott MOKK tájékoztató azon fordulata is, miszerint a közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A perbeli esetben a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 2. § (1) bekezdése és a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 12. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 162. § (5) bekezdése, amely ilyen kötelezettséget telepít az érdekeltre. [33] A Pp. 162. § (1) bekezdése vonatkozik a felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész iratbetekintési jogára, míg a (2) bekezdés a beavatkozó és annak képviselője számára biztosítja a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy kivonat készítésére a vonatkozó jogosultságot. [34] A Pp. 162. § (5) bekezdése kimondja, hogy az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken és szerveken kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását. [35] A Magyar Állam az érintett ingatlanhoz kapcsolódó tulajdoni igénye érvényesítéséhez, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 2.P.23.039/2017/14. számon folyamatban lévő polgári perben - a bíróság felhívásának eleget téve - bizonyítási eszközként kívánta felhasználni a felperes személyes adatait tartalmazó hagyatéki eljárás dokumentumait az ingatlan birtokosa személyének kiléte igazolása céljából. A törvényszék álláspontja szerint egy ingatlan tulajdonosának azon érdeke, hogy megismerje, hogy a kérdéses ingatlant az örökhagyó halála után ki használja, azaz az örökösök kilétének azonosítása olyan jogi érdeknek tekinthető, amely megalapozza a hagyatéki eljárás dokumentumainak érdekelt általi továbbítását. A törvényszék kiemeli, hogy különös tekintettel arra, hogy a perbeli esetben egy állami tulajdonban lévő ingatlanról van szó, a közérdek védelme is azt kívánja meg, hogy az állam a tulajdonosi igényét érvényesíthesse és az ehhez szükséges adatokat megismerhesse. Az érdekelt azzal, hogy a hagyatékátadó végzést és a hagyatéki eljárásról felvett jegyzőkönyvet teljes terjedelmében - és nem csak kivonatos formában - megküldte a […]

Ügyvédi Irodának, tudta biztosítani a dokumentumok hitelességét, hogy azok alkalmasak legyenek a polgári peres eljárásban a bizonyításra. [36] A fentiekre figyelemmel az érdekelt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjain alapuló jogalap által alátámasztottan a Pp. 162. § (2) bekezdése alapján jogszerűen továbbította a felperes személyes adatait tartalmazó hagyatékátadó végzést és a hagyatéki eljárásról felvett jegyzőkönyvet a […] Ügyvédi Iroda részére, adatkezelési tevékenysége során nem sértette meg a GDPR rendelkezéseit. Mindezek alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy jogellenes adattovábbítás nem történt, mert arra megfelelő céllal és jogalappal került sor. [37] A fentiek alapján a törvényszék megállapította, hogy az alperes jogszerű döntést hozott, mely okból a törvényszék a felperes keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant, elutasította.

Záró rész

[38] A törvényszék a felperest a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1)

bekezdése alapján kötelezte az alperes és az érdekelt - a Pp. 81. § (5) bekezdése szerint előterjesztett költségjegyzéküknek megfelelően felszámított - perköltsége megfizetésére. [39] A fizetendő kereseti illeték mértékét a törvényszék az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.

törvény 45/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg, amelynek viselésére a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján a felperes köteles. [40] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. június 16.

dr. Rácz Krisztina s.k.

a tanács elnöke dr. Tóth László s.k.

előadó bíró dr. Nagy Péter s.k.

bíró