Hungarian Data Protection Authority (NAIH): video recording with a body-worn camera by a security guard at the airport area

Ügyszám: NAIH-1012-12/2023.

Tárgy: határozat kérelemre indult hatósági eljárásban

HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […], […], és […] kérelmezők (a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) által […] ([…]; a továbbiakban: Kérelmezett1)

részéről a Kérelmezett2 területén a Kérelmezőkről készített fénykép- és videófelvételek készítésének körülményéről való tájékoztatás elmulasztása tárgyában benyújtott kérelmére indult adatvédelmi hatósági eljárásban, melyben a Hatóság a […] (székhelye: [….], a továbbiakban: Kérelmezett2) valamint az […] (székhelye: […], a továbbiakban: Kérelmezett3)) számára ügyféli jogállást biztosított, az alábbi döntéseket hozza:

2. A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a Kérelmezettek megsértették a GDPR 6. cikk (1) bekezdését, mivel jogellenesen kezelték a hozzájárulás jogalapján az érintettek személyes adatait.

3. A Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján hivatalból utasítja a Kérelmezetteket, hogy a kamerás adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatukat alakítsák át olyan módon, hogy az maradéktalanul megfeleljen a GDPR 12. cikk (1) bekezdésében és 13. cikkében foglaltaknak a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.

4. A Hatóság az 1-3. pontban megállapított jogsértések miatt a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a Kérelmezetteket hivatalból elmarasztalja.

5. A Hatóság a Kérelmezők hozzáférési joga megsértésének megállapítása iránti kérelmét elutasítja. Az eljárásban eljárási költség nem merült fel. A határozat 3. pontjában előírt intézkedést a Kérelmezettnek a jelen határozat véglegessé válásától kézbesítésétől – számított 30 napon belül kell megtennie, és annak megtételét haladéktalanul – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A jelen határozattal és végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható.1 A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival

1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A végzéssel szembeni perben a bíróság egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül jár el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező

INDOKOLÁS

I. Az ügy háttere

(1) A […] (a továbbiakban: Repülőtér) területén létesített taxiállomás speciális taxiállomásnak minősül, melynek üzemeltetője a […]-vel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint Kérelmezett2. (2) A speciális taxiállomást használni, ott tartózkodni csak az üzemeltető hozzájárulásával lehet. A Kérelmezett2 szerződött partnere a […]. Más taxiszolgáltató részére a Hatóság rendelkezésére álló iratok alapján a Kérelmezett2 nem adott hozzájárulást. (3) A Repülőtér területén a hivatalos szolgáltatónak nem minősülő taxik a vonatkozó jogszabályok értelmében tehát csak utassal vagy előre rendelés alapján tartózkodhatnak a taxiállomáson, a taxi gépkocsivezetők, illetve az általuk megbízott vagy a nevükben eljáró személyek az előrendelést leadott utasok felvételén, illetve a repülőtérre fuvarozott utasaik kiszállításán kívül semmilyen egyéb kereskedelmi (üzletszerzési) tevékenységet nem folytathatnak, vagyis leintéssel, beüléssel, szóbeli megállapodás alapján nem vehetők igénybe a szolgáltatásaik. (4) A taxiállomás használatával kapcsolatos előírások betartását az üzemeltető jogosult és köteles ellenőrizni és a szabálysértésekről, a megtett intézkedésekről pedig köteles értesíteni a […]-t. II. Az eljárás menete, tényállás, (5) A Kérelmezők adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelemmel fordultak a Hatósághoz, amelyben előadták, hogy róluk a Repülőtér területén vagyonvédelmi feladatokat ellátó Kérelmezett1 munkatársai folyamatosan kamera és egyéb képrögzítő eszközök segítségével felvételeket készítenek, amelyek felhasználásáról és azok tárolásáról a Kérelmezőket semmilyen formában nem tájékoztatják. (6) A kérelem szerint a Kérelmezők a felvételek készítéséhez, tárolásához és felhasználásához nem járultak hozzá, továbbá több esetben kérték a felvétel készítőjét, hogy tájékoztassa őket a felvételek készítésének és kezelésének körülményeiről, azonban „egyetlen választ sem kaptak” a Kérelmezett1 részéről. (7) A Kérelmezők a kérelmükben kérték a Hatóságot, hogy amennyiben a Kérelmezett1 a fenti magatartásával sérti az általános adatvédelmi rendelet 6., 13. és 15. cikkében foglaltakat, akkor kötelezze a jogszerű állapotok helyreállítására és arra, hogy írásban tájékoztassák a Kérelmezőket a róluk készült felvételek jogszerű kezelését illetően. (8) A kérelem nem tartalmazta a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, mert nem támasztotta alá a feltételezett jogsértés bekövetkezését, ugyanis Kérelmezők a bejelentésben csupán állították, hogy több esetben megkeresték a fentiekben nevezett, vagyonvédelmi feladatot ellátó gazdasági társaságot annak érdekében, hogy a kérdéseikre választ kapjanak, azonban semmilyen, ezt igazoló dokumentumot nem csatoltak kérelmükhöz. (9) Fentiekre figyelemmel a Hatóság a NAIH/2020/8044/2. számú végzésében a Kérelmezőket hiánypótlásra hívta fel és kérte, hogy igazolják, hogy megkeresték a Kérelmezett1-et és tájékoztatást kértek a személyes adataik kezeléséről. (10) A Kérelmezők 2020. december 22. napján válaszoltak a Hatóság hiánypótlási felhívására és becsatolták a Kérelmezett1 részére 2020. július 16. napján küldött levelüket, melyben sérelmezték, hogy a Kérelmezett1 által alkalmazott biztonsági őrök folyamatosan igyekeznek meggátolni a Kérelmezők munkavégzését, továbbá kifogásolták, hogy velük szemben erőszakosan lépnek fel, miközben saját mobiltelefonjukkal felvételeket készítenek róluk, azonban érintetti kérelmet a Hatóság álláspontja szerint nem tartalmazott a levél. Ezen kívül a Kérelmezők szerint a helyszínen szóban folyamatosan tájékoztatást kértek a Kérelmezett1 alkalmazásában lévő személyektől.

Ennek alátámasztásaként a hivatkoztak a kérelemhez becsatolt CD lemezen látható felvételekre, melyeken biztonsági őrök láthatóak miközben testkamerákkal vagy mobil telefonnal videofelvételeket készítenek, továbbá a belépőkártya ellenőrzése céljából intézkednek. A felvételeken hallható, hogy az intézkedő biztonsági őr felszólítja a sofőrt annak igazolására, hogy rendelésre érkezett, illetve mutassa fel a belépőkártyáját, míg gépjárműben ülő sofőr kifogásolja és visszautasítja a belépőkártya ellenőrzését, de a kamerával végzett adatkezelés kapcsán nem hangzik el kérdés egyik becsatolt felvételen sem. (11) A Hatóság a 2021. február 26-án kelt, NAIH-3987-1/2021. számú végzésével tájékoztatta a Kérelmezett1-et az eljárás megindulásáról és felhívta, hogy nyújtson tájékoztatást arról, hogy a Repülőtér területén milyen célból és milyen jogalap alapján készítenek felvételeket, valamint nyújtson tájékoztatást a kamerás adatkezelés módjáról és mutassa be a Kérelmezők vonatkozásában, hogy milyen módon történt a felvételek felhasználása. (12) A Kérelmezett1 2021. március 23-án kelt és a Hatósághoz NAIH-2987-3/2021. számon beérkezett nyilatkozata szerint a Repülőtér közönség számára nyilvános egyes területrészeinek személy- és vagyonvédelmi célú biztonsági teendőit a Kérelmezett1. megbízásából Kérelmezett2. látja el az általa teljesítésben közreműködő […]-val, mint alvállalkozóval együtt, mely utóbbinak a Kérelmezett1 a konzorciumvezetője. (13) Kérelmezett1 2019. évben a Repülőtér kijelölt területei biztonsági feladatainak ellátása során megvalósuló adatkezelések tekintetében közös adatkezelői megállapodást kötött Kérelmezett2-vel és Kérelmezett3-mal, a harmadik személyek általi jogsértések észlelése esetére, a szabályszegés megszakítása és bizonyítása céljából elektronikus megfigyelőrendszer (testkamera) alkalmazására. (14) Kérelmezett1 a nyilatkozatában ismertette a testkamera használatát megalapozó álláspontját, mely szerint a Kérelmezett2 által megbízott Kérelmezett1 a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben foglaltak megsértésének, valamely bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének, illetve a vagyonőrök fellépésének utólagos bizonyítása céljából készít kép- és hangfelvételeket. A felvételek készítésének célja a Kérelmezett1 szerint a Kérelmezett2 üzleti és gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető, a vagyonát károsító, továbbá az emberi élet, testi épség, személyi szabadság elleni cselekmények megszakítása, a jogsértések utólagos bizonyítása, továbbá a vagyonőri intézkedések jogszerűségének bizonyítása. (15) A Kérelmezett1 szerint a Repülőtér közbiztonsági célú védelme során gyakran kezdeményezi a személytaxi szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat ellátó, valamint személytaxi szolgáltatók részére kiadható tevékenységi engedéllyel összefüggő hatósági feladatokat ellátó közlekedési hatóság eljárását a Kérelmezett2. engedélye nélkül folytatott kéretlen, nem ritkán erőszakos utasszerzések miatt, mivel állítása szerint ezen tevékenységgel legfőképpen a Kérelmezett1 által alkalmazott személy- és vagyonőrök szembesülnek. (16) […] A testkamera használat és az azzal összefüggő adatkezelés célja egyrészt a Repülőteret üzemben tartó Kérelmezett2 üzleti érdekeit sértő vagy veszélyeztető, továbbá az emberi élet, testi épség, személyi szabadság elleni jogsértések megszakítása és utólagos bizonyítása, másrészt a vagyonőrök intézkedése jogszerűségének igazolása. (17) A Kérelmezett1 nyilatkozott továbbá, hogy az intézkedés alá vont személyekről kép- és hangfelvétel készül. A testkamerát a vagyonőrök a kritikus eseményhez kapcsolódó intézkedés megkezdésével egy időben kapcsolják be és az eseményről, illetve az intézkedésről megszakítás nélküli felvételt készítenek. A felvételek a vagyonőrök formaruháján rögzített testkamerával készülnek. Kivételesen, ilyen felvételek a testkamera használattal egyidejűleg mobiltelefon használatával is készülnek. (18) A Kérelmezett1 NAIH-2987-3/2021. számú nyilatkozata II. részének 4.2.1. pontja szerint a testkamerával rögzített fájlokhoz kizárólag a Kérelmezett2. erre feljogosított képviselője (vezérigazgató, adatkezelő-üzletág igazgatója, ellenőrzési csoport vezetője) férhet hozzá, míg a központi szerveren tárolt felvételek felhasználásáról vagy törléséről a Kérelmezettek közösen döntenek. A felvételek megtekintésére akkor kerül sor a Kérelmezett1 szerint, ha a Kérelmezettek egy eset kapcsán hatósági eljárás kezdeményezése mellett döntenek. (19) A becsatolt közös adatkezelői megállapodás 2.2. pontja szerint az adatkezelés céljait a Kérelmezettek közösen határozták meg, miután a Kérelmezett1 megbízást adott Kérelmezett2-nek a Repülőtér biztonságának és a Repülőtér Rendjének biztosítására.

(20) A közös adatkezelésre vonatkozó megállapodás szerint a testkamerák a Kérelmezett2 tulajdonát képezik és a Kérelmezett2, valamint a teljesítésbe közreműködőként bevont Kérelmezett1 alkalmazásában lévő vagyonőrök részére kerül átadásra, akik azt a ruházatukra felhelyezik. Mobiltelefon használatát a dokumentum nem említi. (21) A Kérelmezett1 szerint a mobiltelefonok használatára akkor van szükség, ha egyidejűleg több jogsértővel szemben lépnek fel, mivel a testkamerák száma korlátozott, így ez a megoldás az előre nem látható technikai hiátusok kiküszöbölését szolgálja. A felvételeket a szolgálat befejezésekor a Kérelmezett1 szerint a vagyonőrök a szolgálati felettes kontrollja mellett a szolgálat végén törlik. A szolgálati mobiltelefonokon így készült felvételeket eddig minden esetben törölték a vagyonőrök, mivel azok felhasználására eddig nem volt szükség. (22) Az esetek túlnyomó részében mindemellett a Kérelmezett1 szerint a testkamera és mobiltelefon használatot a vagyonőrök csak imitálják, annak pszichikai hatása miatt, prevenciós megfontolásból. A kamerahasználat ugyanis a vagyonőr belátására van bízva, aki az eset körülményei alapján mérlegeli annak szükségességét. (23) A Kérelmezett1 szerint az adatkezelés jogalapja egyrészt az érintettek ráutaló magatartáson alapuló hozzájárulása, ennek hiányában a Kérelmezettek jogos érdeke. A Kérelmezett1 szerint ezen, az érintettek hozzájárulását mellőzhetővé tevő megoldásra azért van szükség, mert a megfigyelt területre belépő érintett bármikor hivatkozhat a hozzájárulása hiányára, továbbá megtilthatja a további testkamera használatot és ilyenkor a Kérelmezettek jogos érdekének igazolása nélkül a vagyonőr már nem kamerázhatna tovább. (24) A Kérelmezett1 a jogos érdekének igazolása céljából becsatolta a 2019. május 6. napján készült „Adatvédelmi hatásvizsgálat a testkamera alkalmazása kapcsán” és az „Érdekmérlegelési teszt” című dokumentumokat. (25) Ezen dokumentumok szerint a testkamera használatra csak kivételesen, indokolt esetben, különösen az érintettnek a vagyonőr figyelmeztetései ellenére, ismételten megvalósuló, hatósági eljárás kezdeményezését igénylő cselekménye esetén, annak rögzítése céljából kerül sor. Az Érdekmérlegelési teszt szerint az adatkezelés végső célja a Kérelmezett2 üzleti, gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetve vagyonát károsító jogsértések megszakítása, bizonyítása. Ezen cél az Érdekmérlegelési Teszt szerint nem biztosítható a magánbiztonsági vállalkozások munkaszervezésének átalakítása, az őrlétszám növelése, a személy- és vagyonőrök képzése, sem a vagyonőrök által alkalmazott, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szvtv.) biztosított, a jogsértővel szemben alkalmazható kényszerítő cselekmények által, ezért a testkamera-használat útján rögzített kép- és hangfelvételek kezelése indokolt. Az általános tapasztalatok továbbá az eszközhasználat preventív hatását is igazolják. […] (26) Az Érdekmérlegelési teszt III. „Arányossági teszt” fejezete szerint a kamerahasználat kifejezetten az érintett személyére fókuszál, ezért az adatkezelés nincs hatással harmadik személyek jogaira és szabadságaira. A testkamera használatára kivételesen indokolt esetben, különösen az érintettnek a vagyonőr figyelmeztetései ellenére ismételten megvalósuló szabályszegése, vagy az intézkedés alá vont személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés rögzítése céljából van szükség. A testkamerák használata az Érdekmérlegelés szerint a Repülőteret üzemben tartó Kérelmezett2 jogos érdekén túl közösségi érdeket is szolgál, mivel a közbiztonság, valamint az utasforgalom zavartalansága a társadalom egészének is érdekében áll. (27) A Kérelmezettek érdeke továbbá az Érdekmérlegelési teszt III. fejezet 20. pontja szerint elsőbbséget élvez az érintettek érdekeivel szemben, mivel a Kérelmezettek üzleti, gazdasági érdeke mellett az utas- és járműforgalom biztonsága közvetve a repülőtér biztonságát is szolgálja. Ugyanis az emberi élet, testi épség, személyi szabadság elleni jogsértések megszakításának, bizonyításának, ezen felül a személyés vagyonőrök intézkedései jogszerűségének bizonyításának érdeke elsődlegesnek tekinthető a „taxis hiénáknak” a személyes adataik védelmére irányuló igényükkel szemben. (28) A Kérelmezett1 nyilatkozata szerint a felvételek megtekintésére akkor kerül sor, mikor a Kérelmezettek hatósági eljárás kezdeményezéséről döntenek és az eset összes körülményeit figyelembe véve valószínűsítik, hogy a testkamerával felvett kép- és hanganyag felhasználása a jogsértés bizonyításához elengedhetetlennek mutatkozik, illetve a jogsértő által túlkapással vádolt vagyonőr intézkedésének jogszerűsége igazolásához a felvétel felhasználása nyilvánvalóan szükséges.

(29) A Kérelmezők által sérelmezett adatkezeléssel kapcsolatban a Kérelmezett1 azt nyilatkozta, hogy az érintettek taxiszolgáltatás nyújtása céljából hajtottak be – a kihelyezett tiltó tábla ellenére, visszatérő módon – a Repülőtér közönség számra nyitva álló területére. A Kérelmezett1 szerint a Kérelmezők a védett területre történő belépéskor, ráutaló magatartással hozzájárultak a személyes adataik kezeléséhez, mindemellett a Kérelmezettek a jogos érdekük alapján is folytathatták az adatkezelést, függetlenül az érintettek hozzájárulásának meglététől. (30) A Kérelmezett1 nyilatkozata szerint a Kérelmezők esetében azért merült fel a testkamera használata, mivel a vagyonőrök figyelmeztetése ellenére ismételten jogosulatlan kíséreltek meg személytaxi szolgáltatást nyújtani a Repülőtér területén. (31) A Kérelmezők vonatkozásában készült felvételeket a Kérelmezett1 a személytaxi-szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat ellátó […] (a továbbiakban: Zrt.), valamint a személytaxiszolgáltatók részére kiadható tevékenységi engedéllyel összefüggő hatósági feladatokat ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Főosztály részére továbbította és ezen hatóságok eljárásaiban a felvételek bizonyítékként felhasználásra kerültek. (32) A Kérelmezett1 becsatolta a Zrt. részére a Kérelmezőkkel szemben tett bejelentéseit, melyekben a jogsértéseket az e célból készült videofelvételekkel igazolta. A felvételeket a Kérelmezett1 szerint a Zrt. az eljárásában felhasználta, melyet az is igazol, hogy 1060/73-8/2020. számú ügyben részéről készített közlekedésszervezői álláspontban rögzítésre került, hogy „a videofelvételek megtekintése során észleltük, hogy a Jármű jobb hátsó ablakában egy kézzel írt „FREE” felirat látható”. A Kérelmezett1 által becsatolt 1060/73-10/2020, 1060/74-12/2020 és 1060/174-7/2020 számú iratok szerint pedig a Zrt. a Kérelmezett által tett bejelentések alapján indítványozta a […] felé a Kérelmezők taxiállomás-használati hozzájárulásának visszavonását. (33) Az érintettek tájékoztatása kapcsán a Kérelmezett1 azt nyilatkozta, hogy a vagyonőrök a kamera bekapcsolása előtt a kép- és hangrögzítésre az érintetteket figyelmeztetik, mindemellett a felvételt készítő vagyonőrök formaruháján jól látható módon piktogrammal, valamin a védendő nyilvános területen jól látható helyeken kifüggesztett táblákon is felhívják a figyelmet arra, hogy „A vagyonőr a szabályszegés megszakítása, bizonyítása érdekében testkamera használatára is jogosult.” (34) A Kérelmezett1 megküldte a Hatóság részére a „Tájékoztató a testkamerás adatkezeléssel kapcsolatban” című dokumentumot (a továbbiakban: Tájékoztató) magyar és angol nyelven, továbbá fényképfelvételeket küldött a helyszínekről, ahol a Tájékoztató kihelyezésre került (utasváró, találkozási pont). (35) A becsatolt Tájékoztató szerint a biztonsági feladatokat ellátó vagyonőrök a Szvtv.-ben meghatározattak szerint járnak el és amennyiben jogsértést észlelnek, az intézkedésük során, indokolt esetben testkamerát is használhatnak. A tájékoztatóban rögzítésre kerültek az adatkezelésre, illetve a Kérelmezettekre, továbbá az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó információk. (36) A Kérelmezett1 nyilatkozatához csatolásra került továbbá az „Útmutató a Repülőtéren szolgálatot teljesítő vagyonőrök számára” című belső dokumentum, melynek II. fejezete a testkamera használatával kapcsolatos tudnivalókat rögzíti. (37) A Hatóság ezt követően a NAIH-1785-2/2022. számú iratával a Kérelmezett2, valamint a NAIH-

1785-3/2022. számú iratával a Kérelmezett3 részére az eljárásban ügyféli jogállást biztosított és nyilatkozattételre hívta fel őket. (38) A Kérelmezett2 2022. február 17. napján válaszolt a Hatóságnak és az nyilatkozta, hogy az adatkezelés gyakorlati végrehajtásában nem vesz részt, a testkamera közvetlen használata – így különösen a vagyonőrök helyszíni eljárása és tájékoztatása, valamint tényleges adatrögzítése vonatkozásában utasításokat nem ad, arra közvetlen ráhatása nincs, továbbá az ily módon gyűjtött adatokhoz nem fér hozzá. (39) A Kérelmezett2. továbbá kifejtette, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatást kapnak a testkamera használattal együtt járó adatkezelésről a Repülőtéri terminál meghatározott helyein elhelyezett dokumentumokból, illetve a Repülőtér nyilvános magánterületén kifüggesztett figyelmeztető táblák által. Mindezeken túl a Kérelmezett2 honlapján közzétett és mindenki számára elérhető Repülőtéri Kézikönyv II. kötet XIV. fejezetében részletes tájékoztatást ad a […] csoport adatkezelési tevékenységéről, beleértve a testkamera használattal kapcsolatos egyedi információkat is. Kérelmezett2 álláspontja szerint a felvétellel érintett személy bármikor dönthet úgy, hogy eltekint azon magatartásának folytatásától, amelynek esetére a Kérelmezettek a kamerahasználatot előirányozták, ezzel szemben, ha az érintett a kifogásolt tevékenységet folytatja, azáltal egyértelműen kinyilvánítja, hogy a felvételek készítésébe beleegyezik. Mindezek miatt a Kérelmezett2 szerint az érintettek tájékoztatása összhangban van az Szvtv. rendelkezéseivel. (40) A Kérelmezett3 2022. február 22. napján tett nyilatkozatot, mely szerint a testkamera használatára a vagyonőr részéről indokolt esetben, különösen az érintettnek a vagyonőr figyelmeztetései ellenére ismételten megvalósuló szabályszegés, avagy az intézkedés alá vont által elkövetett bűncselekmény szabálysértés, vagy jogsértés rögzítése céljából, a kamerahasználatra okot adó körülmény, a felvétel készítés helyének, időpontjának, a felvételt készítő vagyonőr nevének közlése, valamint a kamerahasználat céljának, jogalapjának, indokának, szükségességének kinyilvánítása mellett, a képés hangrögzítésre figyelmeztetést követően, az intézkedés megkezdésével egyidőben kerülhet sor. (41) Kérelmezett3 megerősítette a Kérelmezett1 által 2021. március 23. napján tett nyilatkozatban foglaltakat és egyetértett a Kérelmezett1 álláspontjával, miszerint az érintettek tájékoztatása megfelel a Szvtv. 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel a kamerahasználat lehetőségére számos ponton piktogram és egyéb tájékoztatók hívják fel a figyelmet. A Tájékoztató a Kérelmezettek által meghatározott helyeken megtalálható, továbbá a Repülőtér nyilvános magánterületein figyelmeztető táblákon rögzítik, hogy „A Repülőtér Rendjében írt magatartási szabályok figyelmeztetés ellenére történő ismételt megszegése, illetve bűncselekmény, avagy szabálysértés észlelése esetén – a szabályszegés megszakítása, bizonyítása érdekében – a Biztonsági Szolgálat részéről kép- és hangfelvételt készítő testkamera-használatra is sor kerülhet!” (42) Kérelmezett3 az adatkezelés jogalapja kapcsán kifejtette, hogy habár a Kérelmezettek álláspontja szerint a testkamera használat útján megvalósuló adatkezelésnek az érintettek ráutaló magatartásán alapuló előzetes hozzájárulása is jogszerű alapja, ugyanakkor a Kérelmezettek az általuk megfogalmazott érdekmérlegelés eredményeként végső soron az adatkezelés jogalapjának az a Kérelmezettek jogos érdekét tekintik a GDPR (42) preambulumbekezdésére tekintettel, mivel a hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna. (43) A Kérelmezett3 felhívta a Hatóság figyelmét arra, hogy csak a Repülőtér területére belépő, azt jogszerűen és rendeltetésszerűen használó utasok, kísérők, turista, engedélyes vállalkozók esetében merülhet fel ténylegesen hogy az adatkezeléshez való hozzájárulásuk nem tekinthető önkéntesnek, mivel nem rendelkeznek valós vagy szabad választási lehetőséggel a reptéri szolgáltatások igénybe vétele során készített felvételek készítéséhez és nem áll módjukban a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy az a kárukra válna. A Kérelmezők - mint taxi szolgáltatók viszont a Kérelmezett3 álláspontja szerint más helyzetben vannak, mivel ők eldönthetik, hogy a Repülőtér területére behajtsanak-e vagy sem, és ha nem teszik meg, őket nem éri hátrány ezen döntésük miatt. (44) Kérelmezett3 nyilatkozata szerint a hatóságok felé igazolni szükséges a jogsértés megtörténtét, annak mibenlétét, így az esetek többségében azt, hogy a Repülőtér területére üzletszerzési céllal hajtanak be anélkül, hogy előre rendelt fuvarfoglalásuk lenne, taxi szabad jelzés mutatása mellett a rendelt taxik részére fenntartott helyen a járművet elhagyják és leszólítással, ráutaló magatartással utas szerzésére törekednek, illetve utasokat szállítanak el. Ezen cselekmények sértik a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Taxirendelet) 1.§ c) és g) pontját, valamint a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 76/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 21. § (3) bekezdésében foglaltakat, amelynek igazolására fényképfelvétel nem elegendő, a hangot is rögzítő képfelvétel hiányában az érintett védekezésül valótlanul arra hivatkozhatna, hogy megrendelésre érkezett a Repülőtér területére. (45) A Hatóság a NAIH-1785-4/2022. számú iratával tájékoztatta a Kérelmezett1-et arról, hogy a

Kérelmezett2 és Kérelmezett3 részére ügyféli jogállást biztosított, továbbá a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel. A végzést a Kérelmezett1 a Hatósághoz visszaérkezett tértivevény szerint 2022. február 1. napján átvette, ám arra nem válaszolt, ezért a Hatóság a NAIH- 1012-2/2023. számú végzésével ismételten kérte, hogy nyilatkozzon. (46) A Kérelmezett1 a Hatóság ismételt felhívására 2023. március 24-én válaszolt és nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az érintettek hozzájárulása megfelel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk szerinti fogalmának és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mivel a kamerák működésére a repülőtéren elhelyezett piktogramok és szöveges feliratok világosan és közérthetően tájékoztatják a reptérre belépőket. (47) A Kérelmezett1 szerint továbbá az érintettek tájékoztatása összhangban van a Szvtv. 28. § (2)

bekezdésével is, miszerint a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr – jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni. (48) A Kérelmezett1 kifejtette továbbá, hogy kizárólag a jogsértő cselekményekről készít kép- és hangfelvételt. Jogsértő cselekménynek számít a speciális taxiállomás használatára vonatkozó szabályok megsértése, így például a Repülőtérre szabad jelzéssel érkezés. A jogsértés megállapításához szükséges, hogy meggyőződjenek arról, hogy az érkező taxi engedélyezett módon szállított utast a Repülőtérre, vagy rendelésre hívott személytaxi szolgáltatást nyújt. Amennyiben a személytaxi nem utassal vagy nem rendelésre hajt be, annak tényét, körülményeit, valamint a jogsértő magatartástól való tartózkodásra történő felhívást és az ezt követő kijelentéseket és cselekményeket igazolni szükséges, melyhez a Kérelmezett szerint az egyszerű fényképfelvételek nem elegendőek, hanem kép- és hangfelvétel készítése szükséges. (49) Kérelmezett1 szerint a kép- és hangfelvételek készítése a vagyonőrök intézkedése jogszerűségének igazolásához elengedhetetlen, mivel a szolgálatot ellátó őröket a jogellenes taxiszolgáltatást végzők folyamatosan provokálják és velük szemben büntető ügyben feljelentéseket tesznek annak reményében, hogy az őrök a továbbiakban tartózkodni fognak a velük szembeni intézkedéstől. A felvételek ebből kifolyólag az őrök védelme érdekében is feltétlenül szükségesek, az intézkedés arányosságának bizonyítása céljából.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

(50) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” (51) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pontja szerint „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. (52) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok:

a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”). (53) A (2) bekezdés szerint az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”). (54) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. (55) Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdés szerint, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult. (56) Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon - ideértve adott esetben az elektronikus utat is - kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. (57) Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdései:

(1) Ha a személyes adatokat az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat: a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) az érintett személyes adatok kategóriái; e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás. (2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat: a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; b) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;

c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga; d) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és g) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. (58) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2066. évi V.

törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10.§ (2) bekezdése alapján cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak. (59) Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 12. § (2) bekezdése alapján a nyilvántartást vezető szerv köteles az egyéni vállalkozók családi és utónevét, valamint a 11. § (1) bekezdés b)–h) pontjában meghatározott adatokat, az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén annak időpontját – ha az egyéni cég vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt történt, akkor ennek tényét – a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozó családi és utónevét, valamint nyilvántartási számát a törlés tényének feltüntetésével naprakészen, bárki számára díjmentesen megtekinthetően az interneten folyamatosan hozzáférhetővé tenni. (60) A Kormányrendelet 21. § (3) bekezdése alapján a repülőtér területén - ha ilyen szolgáltatás végzéséhez a létesítmény üzemeltetője hozzájárult - személytaxi-szolgáltatást felajánlani és utast felvenni taxiállomáson, az utas zaklatása nélkül, a közterület rendjének betartása mellett szabad. (61) A Taxirendelet 1. § c) pontja alapján a repülőtér melletti közterületen létesített taxiállomás speciális taxiállomásnak minősül (62) A Taxirendelet 10. § alapján a speciális taxiállomások használatával kapcsolatos előírások betartását a szerződéses üzemeltető is jogosult és köteles ellenőrizni, a szabálysértésekről és a megtett intézkedésekről pedig köteles értesíteni a Budapest Közút Zrt.-t és a közlekedésszervezőt. Ugyanezen rendelet 13. § -a szerint, aki a taxi-szolgáltatásra vonatkozó előírásokat megsérti, továbbá aki a repülőtér üzemi területén a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben előírtakat megsértve jár el, attól a közlekedésszervező indokolt írásbeli értesítése alapján az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a Budapest Közút Zrt. a taxiállomás-használati hozzájárulást (a taxiállomáshasználati megállapodás azonnali hatályú felmondásával) visszavonja (63) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. (64) Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. (65) Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (66) Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit.

III. Döntés

III.1. Az adatkezelők személye (67) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján egy természetes személy arca, képmása, hangja személyes adatnak, a személyes adatról készített fénykép-, illetőleg képfelvétel, másolat készítése, valamint a személyes adaton elvégzett bármely művelet adatkezelésnek minősül. (68) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv adatkezelőnek minősül. Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több szervezet közösen határozza meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. (69) A vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezettek közös adatkezelői megállapodást kötöttek. A becsatolt dokumentumok és nyilatkozatok szerint az adatkezelés célja egyrészt a Repülőteret üzemben tartó Kérelmezett2-nek, mint Kérelmezett3 és Kérelmezett1 megbízójának üzleti, gazdasági érdekét sértő magatartások megakadályozása, másrészt a vagyonőrök intézkedésének rögzítése abból a célból, hogy annak jogszerűségét bizonyítani lehessen. Mivel az adatkezelés célját és eszközeit közösen határozták meg és annak eszközeiről is közösen döntöttek, emiatt közös adatkezelőknek minősülnek. III.2. A Kérelmezők és a róluk készült felvételek (70) A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ. A Kérelmezők személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozók, tehát gazdasági szereplők, akik szolgáltatás végzése érdekében behajtanak egy lezárt területre és ezzel a tevékenységükkel kapcsolatosan készültek róluk a kifogásolt felvételek. A vállalkozók, - így a gazdasági társaságok tagjai, illetve az egyéni vállalkozók - bizonyos, jogszabályban nevesített személyes adatai az Infotv. 3. §-ának 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, melyek azonban ezen vonatkozásukon túl is megtartják személyes adat minőségüket. (71) A Kérelmezőkről készült felvételek sem az Evectv. sem a Ctv. alapján nem minősül közérdekből nyilvános adatnak, hanem olyan személyes adatok, amelyen nem a Kérelmezők magánszférájával, hanem a gazdasági, vállalkozási tevékenységükkel kapcsolatosak. (72) A kamerafelvételek testkamerával történő készítése általában az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogára a szokásosnál is nagyobb kockázatot jelent. Ezek alkalmazását az érintettek nehezebben észlelik, továbbá a testkamerával a felvételek testközelből készülnek, ezáltal egy hagyományos kamerához képest pontosabban rögzítik az érintettek gesztusait, hangját, stb. Ebből kifolyólag a Hatóság jelen ügyben megvizsgálta a Kérelmezettek testkamerával végzett adatkezelésének általános gyakorlatát III.2.1. A testkamerával folytatott adatkezelés céljai és jogszerűsége (73) A Kérelmezettek a Hatóságnak küldött válaszaikban ismertették a testkamera használatát megalapozó álláspontjukat, mely szerint a Kérelmezett2 által megbízott Kérelmezett1 valamely bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének, illetve a vagyonőrök fellépésének utólagos bizonyítása céljából készít kép- és hangfelvételeket. A felvételek készítése a Kérelmezettek szerint a Repülőtér biztonságos működése érdekében történik, amely egyben Kérelmezett2 üzleti és gazdasági érdeke is. (74) A Kérelmezettek szerint az adatkezelés jogalapja egyrészt az érintettek ráutaló magatartáson alapuló hozzájárulása, ennek hiányában a Kérelmezettek jogos érdeke. A Kérelmezettek szerint erre, az érintettek hozzájárulását mellőzhetővé tevő megoldásra azért van szükség, mert a megfigyelt területre belépő érintett bármikor hivatkozhat a hozzájárulása hiányára, továbbá megtilthatja a további testkamera használatot és ilyenkor a Kérelmezettek jogos érdekének igazolása nélkül a vagyonőr már nem kamerázhatna tovább. (75) Az adatkezelés lehetséges jogalapjait az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése sorolja fel. Ez a felsorolás nem jelent rangsort a jogalapok között. Habár a jogalapok ismertetése a hozzájárulással kezdődik, ezzel is kiemelve azt, hogy az adatvédelem alapvetően az információs önrendelkezési jogra, vagyis arra épül, hogy a saját személyes adataival - a törvény által meghatározott keretek között - mindenki maga rendelkezhet, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hozzájárulás minden esetben a legmegfelelőbb jogalap lenne. (76) A hozzájárulás jogalapjára2 való hivatkozáshoz három alapvető követelményeknek kell megfelelni:

1) A hozzájárulásnak megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Az érintett előzetes tájékoztatásának követelményét az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke részletezi. 2) A hozzájárulás érvényességének egyik legfontosabb összetevője az érintett akaratának önkéntessége, külső befolyástól való mentessége. 3) Az érintett akaratának konkrét, egyértelmű, nyilatkozat vagy megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján történő kinyilvánítása. (77) A hozzájárulás önkéntessége akkor valósul meg, ha valódi választási lehetőség áll az érintett rendelkezésére. Az Európai Adatvédelmi Testület az (EU) 2013/679 rendelet szerinti hozzájárulásról szóló 5/2020. sz. iránymutatásának3 13. pontja szerint „amennyiben az érintettnek nincs valódi választási lehetősége, hozzájárulásra kényszerítve érzi magát, vagy negatív következményei lesznek, ha nem adja a hozzájárulását, akkor a hozzájárulás nem érvényes”. (78) Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint továbbá, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult. Amennyiben a fenti három feltétel teljesülne is, kamerás megfigyelések esetében kivételes esetekben képzelhető el a hozzájárulás jogalapjára hivatkozás, tekintve, hogy az adatkezelőnek igazolni kell tudnia azt, hogy minden érintett hozzájárult személyes adatai kezeléséhez. További nehézséget okoz ezen kívül a GDPR 17. cikk (1) b) pontja, miszerint bármikor visszavonható az érintetti hozzájárulás, mely esetben az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölni kell. (79) A hozzájárulás csak abban az esetben lehet megfelelő jogalap, ha az adatkezelő az érintettek számára ténylegesen biztosítja azt, hogy ők dönthessenek az adatkezelésről, és az adatkezelő számára nem okoz hátrányt vagy negatív következményt az, ha az érintett később visszavonja a hozzájárulását. Ha az adatkezelő előre látja, hogy az adatkezeléshez olyan érdeke fűződik, amely miatt az adatokra az érintett beleegyezésétől függetlenül is szükség van, akkor a hozzájárulás nem megfelelő jogalap, feltéve, ha az adatkezelő jogos érdeke elsőbbséget élvez az érintettek olyan érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé. (80) Az adatkezelőnek az adatkezelés megkezdése előtt át kell tekintenie, hogy a konkrét tevékenysége végrehajtásához kapcsolódóan melyik jogalap alkalmazása lesz a legjobb megoldás. Az adatkezelőknek gondosan kell mérlegelnie, hogy mely jogalapot is alkalmazza a konkrét adatkezelésre, minthogy csak kivételesen van lehetőség arra, hogy egyik jogalapról átváltsanak egy másik jogalapra. Például ha az adatkezelő az érintett hozzájárulása alapján kezeli valamely személyes adatát, és az érintett a hozzájárulását visszavonja, akkor - főszabályként - a személyes adatok további kezelésére nem alkalmazhatja az érdekmérlegelés jogalapját még abban az esetben sem, ha egyébként az a hivatkozás az adatkezelés kezdő időpontjában megfelelő jogalap lehetett volna. Ilyenkor az adatkezelő kivételesen, a rendelet által előírt esetekben kezelheti tovább a személyes adatokat az érdekmérlegelés jogalapjának alkalmazásával. (81) A jogalapokkal kapcsolatban szükséges arra is rámutatni, hogy egy adatkezelésnek egy jogalapja lehet. Nem fogadható el az, ha ugyanahhoz az adatkezeléshez különböző jogalapokat rendel az adatkezelő, minthogy a több jogalap egyidejű alkalmazása sérti az átláthatóság és a tisztesség elvét. (82) A testkamerával végzett adatkezelések esetében a hozzájárulás tehát nem megfelelő jogalap, mivel a hozzájárulás megszerzésének feltételei (például az önkéntesség) nem állnak fenn, vagy annak beszerzése az adatkezelés természetére tekintettel nem reális. Egy olyan adatkezelés esetén, ahol az adatkezelés célja bizonyíték rögzítése különböző eljárások kezdeményezésére, jogsértés igazolására, az adatkezelő jogos érdeke lehet a megfelelő jogalap.

2 GDPR 4. cikk 11. pont: „„az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.“ 3 https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_202005_consent_hu.pdf (83) A Kérelmezett1 a Kérelmezettek jogos érdekének igazolása céljából becsatolta a 2019. május 6.

napján készült „Adatvédelmi hatásvizsgálat a testkamera alkalmazása kapcsán” és az „Érdekmérlegelési teszt” című dokumentumokat. Az Érdekmérlegelési teszt szerint az adatkezelés végső célja a Kérelmezett2 üzleti, gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetve vagyonát károsító jogsértések megszakítása, bizonyítása. Ezen cél az Érdekmérlegelési Teszt szerint nem biztosítható a magánbiztonsági vállalkozások munkaszervezésének átalakítása, az őrlétszám növelése, a személy- és vagyonőrök képzése, sem a vagyonőrök által alkalmazott, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben biztosított, a jogsértővel szemben alkalmazható kényszerítő cselekmények által, ezért a testkamera-használat útján rögzített kép- és hangfelvételek kezelése indokolt. (84) Az Érdekmérlegelési teszt III. fejezetének 20. pontja szerint az adatkezelés a Repülőtér biztonságát is szolgálja, továbbá „a Kérelmezettek érdeke, valamint az emberi élet, testi épség, személyi szabadság elleni jogsértések megszakításának, bizonyításának, ezen felül a személy- és vagyonőrök intézkedései jogszerűségének bizonyításának érdeke elsődlegesnek tekinthető a „taxis hiénáknak” a személyes adataik védelmére irányuló igényükkel szemben.” (85) A Kérelmezettek válaszai alapján tehát a Hatóság két adatkezelési célt azonosított: 1. az adatkezelés elsődleges célja a speciális taxiállomás használatával kapcsolatos és az üzemeltetési megállapodásban foglalt előírások ellenőrzése és betartatása, a 2. cél emellett a vagyonőri intézkedések jogszerűségének igazolása. Mivel mindkét cél a Kérelmezettek eredeti céljaként került megjelölésre a becsatolt dokumentumokban, ahhoz, hogy a Kérelmezettek jogos érdeke alkalmazható legyen, a jogos érdeknek az adatkezelés időpontjában mindkét önálló cél vonatkozásában fenn kell állnia. (86) A Hatóság álláspontja szerint mindkét fenti cél vonatkozásában fennáll a taxi-szolgáltatásra vonatkozó előírások megsértésének rögzítésének időpontjában a jogos érdek mind a Kérelmezettek, mind a reptéri szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve adott esetben az általános közérdek tekintetében is. (87) Mivel a felvételek készítésének oka és tartalma alapján lehet számítani arra, hogy a vagyonőri intézkedés ellen az érintettek panaszt nyújthatnak be, ezért ezen cél is elfogadhatónak minősül. (88) Tekintettel arra azonban, hogy az érintettek hozzájárulása a testkamerával végzett adatkezelésre nem megfelelő jogalap, a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezettek ezzel jogellenesen kezelték az érintettek személyes adatait, megsértve ezzel a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.

III.2.2. Az adattakarékosság érvényesülése a kép- illetve a hangfelvétel alkalmazása során (89) A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy a testkamerával felvett kép- és hanganyagok felhasználása a jogsértések bizonyításához elengedhetetlenül szükséges-e. (90) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elve értelmében a kezelt személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk. (91) Az adattakarékosság elvére való tekintettel az adatkezelőnek először alaposan meg kell vizsgálnia, hogy az intézkedés alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, másodsorban pedig megfelelő és szükséges-e az elérni kívánt célokhoz. Egy kamerarendszer üzembe helyezése előtt azt is fel kell mérni, hogy hol és mikor szükségesek feltétlenül a videokamerás megfigyelési intézkedések, továbbá a meghatározott célok elérése érdekében van-e olyan ugyanolyan hatékony védelmet biztosító intézkedés, amely kevésbé csorbítja az érintettek jogait. (92) A Kérelmezettek szerint a testkamera használatra „csak kivételesen, indokolt esetben, különösen az érintettnek a vagyonőr figyelmeztetései ellenére, ismételten megvalósuló, hatósági eljárás kezdeményezését igénylő cselekménye esetén, annak rögzítése céljából” kerül sor. […] A Kérelmezett1 szerint továbbá az általános tapasztalatok az eszközhasználat preventív hatását is igazolják. (93) A Kérelmezett1 által becsatolt iratok szerint a felvételek alapján több bejelentés is indult. A becsatolt 1060/73-8/2020. számú ügyben például a Zrt. felhasználta a Kérelmezett1 által készített felvételeket és megállapította, hogy a videofelvétel a Kérelmezett bejelentésében foglalt állítását igazolja. A Zrt. ebben az ügyben a döntését a Kérelmezett által becsatolt videofelvételre alapozta, mivel a felvételen látható volt, hogy az egyik kérelmező járműjének ablakában egy kézzel készített „FREE” felirat található. (94) Mindebből kifolyólag a Hatóság elfogadja a Kérelmezett1 érvelését, miszerint a jogsértések igazolására a képfelvételek készítése elengedhetetlenül szükséges lehet. (95) A hangfelvételek készítése kapcsán a Hatóság külön megvizsgálta a hangrögzítés szükségességét és a becsatolt felvételek alapján elfogadhatónak tartja hogy a hangfelvételek segítségével bizonyítható, hogy az intézkedés során a biztonsági őrök részéről mi hangzott el, ezen belül mire szólították fel az intézkedés alá vont személyeket, illetve arra milyen választ kaptak. Mindez hozzájárul az intézkedés jogszerűségének tanúsításához. (96) Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatok szerint a testkamerákat csak bizonyos feltételek teljesülése esetén kapcsolják be, vagyis nem folyamatosan történik a kép- és hangrögzítés, illetve a kamerák a jogsértésre, valamint az elkövetőre koncentrálnak, az adatkezelés nem jár a szükségesnél nagyobb mennyiségű személyes adat széles körű gyűjtésével. III.2.3. Az érintettek tájékoztatása a testkamerázásról (97) A Kérelmezők a kérelmükben kifogásolták, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a kamerarendszer üzemeltetéséről, az így megvalósuló adatkezelésről. (98) Kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelés esetében az Adatkezelők a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, ezért a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségnek kell eleget tenniük. (99) Ebből kifolyólag a Hatóság megvizsgálta, hogy a Kérelmezettek eleget tettek-e Kérelmezőkkel szembeni, a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségüknek a testkamerázást illetően. (100) Ezzel kapcsolatban a Hatóság megvizsgálta az Adatkezelők által becsatolt Tájékoztató tartalmát. (101) Amennyiben a GDPR 13. cikke alkalmazandó, a 13. cikk (1) bekezdése szerinti információt „a személyes adatok megszerzésének időpontjában” kell rendelkezésre bocsátani. Ebből kifolyólag a tájékoztatást úgy kell kihelyezni, hogy az érintettek a megfigyelt területre való belépés előtt könnyen felismerhessék a megfigyelés körülményeit. (102) Az érintettek számára közlendő információk mennyiségére való tekintettel az adatkezelő a tájékoztatást több szintre, szakaszra is oszthatja. (103) Az előzetes tájékoztatás körében az adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy az érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon személyes adatai kezeléséről, mivel az érintettnek kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a magánszférájára. Kamerás megfigyelés esetében az előzetes tájékoztatást első lépésként már a megfigyelt területre lépéskor szükséges biztosítani. Ekkor még a megfigyelt területen kívül (bejárati ajtón, kapun) elhelyezett piktogram útján nyújtott rövid tájékoztatás szükséges, és egyben elégséges, amelyet ugyanakkor második mozzanatként szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes (hosszabb és részletes) tájékoztatónak. (104) Az első rövid tájékoztatónak, azaz a piktogramnak általában a legfontosabb információkat kell tartalmaznia az adatkezelésről, így például az adatkezelés céljaira, az adatkezelő kilétére és az érintett jogainak meglétére vonatkozó részletes tudnivalókat. Emellett utalni kell a részletesebb, második szintű tájékoztatásra, valamint annak elérhetőségének helyére és módjára. (105) Ez utóbbi tájékoztató elérhetőségéről a kihelyezett „piktogramon” kell tehát tájékoztatást adni (annak egyik funkciója valójában éppen ez: a területre belépéskor nem elkerülhető adatkezelésre figyelmeztet és a szükséges teljes körű tájékoztatás lehetőségére, hozzáférhetőségére utal), és ezt a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A második szintű tájékoztatásnak már tartalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdés szerinti kötelező összes, adatkezelésre vonatkozó információt. (106) A Kérelmezett1 szerint a felvételt készítő vagyonőrök formaruháján piktogram került elhelyezésre a kamerás adatkezelésre való utalással, ezen kívül a védendő nyilvános területen jól látható helyeken kifüggesztett Tájékoztatókban is olvasható tájékoztatás arról, hogy a vagyonőr a szabályszegés megszakítása, bizonyítása érdekében testkamera használatára is jogosult. Ezek a Tájékoztatók a becsatolt fényképfelvételek alapján a Repülőtér épületén belül helyezkednek el. (107) A Kérelmezett1 ezen kívül azt nyilatkozta, hogy a vagyonőrök a kamera bekapcsolása előtt a képés hangrögzítésre az érintetteket figyelmeztetik. (108) Mivel a Kérelmezők a Repülőtér területére gépjárművel érkeztek, így a testkamerával végzett adatkezelésről nem kaphattak a behajtás előtt tájékoztatást, ugyanis a Tájékoztatók a Repülőtér épületén belül vannak kihelyezve. (109) Tekintettel arra, hogy a Repülőtér területére személytaxi szolgáltatás nyújtása céljából az érintettek gépjárművel hajtanak be, az adatkezelés megkezdése előtti tájékoztatás követelménye akkor valósulna meg, ha a kamerás megfigyelésről szóló tájékoztatás nem a Repülőtér belső terében, hanem a behajtás helyén (pl. a sorompónál, vagy egyéb olyan helyen) történne meg, ahol az érintettek lelassítva, megfelelő módon észlelhetik az első szintű tájékoztatást a kamerás megfigyelésről. A vagyonőrök ruházatán szintén el kell helyezni a testkamerával végzett adatkezelésre utaló figyelmeztetést, továbbá utalni kell a részletes Tájékoztató elérhetőségére is.

(110) A Hatóság mindezek alapján megállapította, hogy a Kérelmezettek által nyújtott tájékoztatás nem felelt meg az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdésének, mivel nem valósult meg az a követelmény, hogy az érintettek a Repülőtérre való behajtás előtt tájékoztatást kapjanak a testkamerával végezett adatkezelésről. III.4. A Kérelmezők hozzáférési jogának megsértése (111) Az általános adatvédelmi rendelet 26. cikk (1) bekezdése alapján a közös adatkezelők átlátható módon, a közöttük létrejött megállapodásban meghatározzák a GDPR szerinti kötelezettségek teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő felelősségük megoszlását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza meg. (112) A Kérelmezettek a közös adatkezelői megállapodásuk 4.13. és 4.14. pontjai szerint megállapodtak abban, hogy külön-külön is kötelesek az érintettek jogainak gyakorlását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíteni a saját maguk által az érintettektől kapott kérelmeket, továbbá mindegyik adatkezelő külön-külön felelős a saját adatszolgáltatásáért. Ebből kifolyólag a Kérelmezett1 az általános adatvédelmi rendelet, továbbá a közös adatkezelői megállapodás 4.13. és 4.14. pontjai alapján önálló felelősséggel tartozik az érintetti kérelmek megválaszolásáért. (113) A Kérelmezők kérelme szerint a Kérelmezők több alkalommal megkeresték a Kérelmezett1-et, hogy a személyes adataik kezelésével kapcsolatban felvilágosítást kérjenek, melyre egyetlen választ sem kaptak. (114) A hiánypótlásában a Kérelmezők becsatolták a 2020. július 16. napján kelt levelüket annak bizonyítására, hogy a Kérelmezők tájékoztatást kértek a Kérelmezett1-től a személyes adataik kezelése vonatkozásában, továbbá azt állították, hogy a Kérelmezők a helyszínen szóban folyamatosan tájékoztatást kértek a Kérelmezett1 alkalmazásában lévő személyektől. Ennek alátámasztásaként a kérelemhez becsatolt CD lemezen látható felvételekre hivatkoztak. (115) A Hatóság megvizsgálta a Kérelmezők által becsatolt dokumentumot és megállapította, hogy nem tartalmaz az általános adatvédelmi rendelet 15. cikke szerinti hozzáférési kérelmet, illetve a feltételezett jogsértés alátámasztását szolgáló bármilyen bizonyítékot. A becsatolt videofelvételek azt bizonyították, hogy a vagyonőrök kamerával felvételeket készítenek, de azt nem, hogy a Kérelmezők felvilágosítást kértek a személyes adataik kapcsán. (116) Mivel az eljárás során nem merült fel bizonyíték arra nézve, hogy a Kérelmezők az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerinti érintetti kérelemmel fordultak a Kérelmezett1hez, ezért a Hatóság a Kérelmezők kérelmét e vonatkozásban elutasította.

IV. Ügyintézési határidő túllépése

(117) A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A.§ (1) bekezdése szerinti százötven napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján a Kérelmezőket – írásban megjelölendő választásuk szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal tízezer forint illeti meg.

V. Egyéb kérdések

(118) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Az Infotv. 38. § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. (119) A Hatóság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed. (120) Az Ákr. 112. § 81) bekezdése és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. (121) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. (122) A Kp. 27. § (1) bekezdése szerint a törvényszék előtti közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (123) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.

törvény 604. § szerint alkalmazandó E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (124) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. (125) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Kelt: Budapest, az elektronikus aláírás szerint.

Dr. habil. Péterfalvi Attila elnök, c. egyetemi tanár