Столичный суд, дело № P.20607/2026/7: сообщения о происшествиях в детских учреждениях

A Fővárosi Törvényszék ítélete

Az ügy száma: 29.P.20.607/2026.

A felperes: felperes (felperes címe)

A felperesi képviselő: dr. Tóth Balázs ügyvéd (ügyvéd címe)

Az alperes: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

(1132 Budapest, Visegrádi u. 49.)

Az alperesi képviselő: Müller Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Müller Tibor, ügyvéd címe)

A per tárgya: közérdekű adat kiadása

Rendelkező rész

A bíróság kötelezi az alperest, hogy küldje meg a felperesnek 45 (negyvenöt) napon belül az emailcím1 email címre, az abban foglalt személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló

9/2022. SZGYF. szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményekről, a szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1-től- 2025 október 4-ig tartó időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. SZGYF. szabályzat 17. § (1) bekezdésében meghatározott 2025. január 1. és 2025. október 4. napja közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 762.000.-(Hétszázhatvankettőezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához intézett, de jelen bíróságnál elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 379. és 380. §-ában meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság által megállapított tények

[1] A felperes a 2025. január 16. napján elektronikus úton, a KiMitTud adatigénylési felületen adatigénylést terjesztett elő az alperes felé. Kérte, hogy az alperes küldje meg a felperes részére elektronikus másolatban a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és a gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. (IX.29.) SZGYF. szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményekről e szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a szabályzat 10. § (2) bekezdés és 17. § (1) bekezdés szerinti a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát.

[2] Az alperes az adatigénylésre nem válaszolt.

A felperes keresete

[3] A felperes módosított keresetében kérte, hogy az alperes küldje meg a felperes részére az emailcím1 email címre elektronikus másolatban a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és a gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. (IX.29.) SZGYF szabályzatban (a továbbiakban: 9/2022. (IX.29.) SZGYF szabályzat) meghatározott rendkívüli eseményekről e szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1. és 2025. október 4. napja közötti időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a 9/2022. (IX.29.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdés szerinti a 2025. január 1. és 2025. október 4. közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát.

[4] Érvényesíteni kívánt jogként megjelölte Magyarország Alaptörvényének 6. cikke (3) bekezdését, az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Infotv.) 26. § (1) bekezdését, a 29. § (1) bekezdést, 31. § (1) és (3) bekezdést, 31. § (2) bekezdést, 31. § (7) bekezdést, valamint a 3. § 5. és 6. pontját.

[5] Állította, hogy 2026. január 16. napján adatigénylést terjesztett elő a KiMitTud adatigénylési felületen, melyet az alperesnek 2026. január 31. napjáig kellett volna teljesítenie. Adatigénylésében kérte, hogy az alperes küldje meg a felperes részére elektronikus másolatban a szociális és gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel és a gyermekbántalmazási esetekkel kapcsolatos intézkedésekről és a jelentéstétel rendjéről szóló 9/2022. (IX.29.) SZGYF. szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményekről e szabályzat 4. § (4) bekezdése alapján a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban beérkezett összes napi jelentés elektronikus másolatát, valamint a szabályzat 10. § (2) bekezdés és 17. § (1) bekezdés szerinti a 2025. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által az ágazati irányító belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatát. Az alperes az adatigénylésre nem válaszolt.

[6] Mivel az alperes a válaszadásra nyitva álló törvényi határidőt elmulasztotta, ezért 30 napon belül keresetet terjeszt elő az általa kiadni kért adatok kiadása iránt. A kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek, az alperes jogellenesen mulasztotta el a felperesi adatigénylés teljesítését. Az alperes közfeladatot ellátó állami szerv, aki a felperes által kért adatokat közérdekű adatként kezeli. A közérdekű adatok kezelésének ténye, illetve az, hogy az Infotv. közérdekű adatok megismerhetőségi szabályai alá tartoznak, nem lehet vitatott. Az alperes köteles a perben az adat kiadás megtagadása okát bizonyítani.

[7] Az alperes a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságáról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely az 1/A. § (1) bekezdés alapján központi szervből és a főigazgatás területi szerveként működő vármegyei kirendeltségekből áll.

[8] Az alperes gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, így vonatkozik rá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (1/b) bekezdése.

[9] A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2021. (II.26.) EMMI utasítás 14. fejezetének 4. pontja szerint a gyermekvédelmi ellátási adatszolgáltatás és ellenőrzési osztály látja el a gyermekvédelmi intézményekben bekövetkező rendkívüli eseményekkel, gyermekbántalmazással kapcsolatos feladatokat. Az alperes saját szabályzata a 9/2022. SZGYF. szabályzat maga mondja ki, hogy az intézmény vezetője a szabályzatban meghatározott rendkívüli eseményt – a korábban telefonon jelzettet is – köteles az esemény bekövetkezését követő legrövidebb időn belül, legkésőbb az eseményt követő munkanap órájáig a főigazgatóság részére a https://szia.szgyf.com.hu netes felületen a rendkívüli események alatt található űrlap megküldésével jelenteni. Az intézmény vezetője e körben az űrlap intézmény által aláírt adatlap pontjához az 1. melléklet szerinti adatlapot is köteles feltölteni. Szintén e szabályzat 17. § (1) bekezdése értelmében a gyermekbántalmazási esetet érintő intézményi jelentés tudomására jutását követően a központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutás napján írásban, a gyermekbantalmazas@bm.com.hu e-mailcímen értesíti az ágazati irányítót. Az alperes a saját honlapján https://szia.szgyf.com.hu/gyermekbantalmazas-felismerese maga is fenntart a gyermekbántalmazás esetére űrlapot.

[10] Az alperes ellenkérelmében foglaltakra vonatkozóan kifejtette, hogy nem az alperes által hivatkozott jelentés a tárgya a kereseti kérelemnek, hanem a belügyminiszter felé teljesített adatszolgáltatások és értesítések elektronikus másolatának kiadása. A 9/2022. SZGYF. szabályzat 4. § (4) bekezdésében nincsenek jelentések, ott bejelentés van.

[11] Hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésére, az arányossági célra. Köztudomású tény, hogy a gyermekvédelem rendszerében komoly anomáliák merültek fel az elmúlt egy-másfél évtizeden belül. A felperes pont azokat az adatokat kéri kiadni, hogy milyen rendkívüli események és milyen gyermekbántalmazási események voltak a keresettel megjelölt időszakban.

[12] Hivatkozott a 3486/2022. (XII.20.) AB határozatra. Az Alkotmánybíróság a döntés [22] bekezdésében fejti ki, hogy az igényelt adat kiadásának megtagadása nem alapulhat alapvetően csupán a döntést előkészítő jellegre vonatkozó nyilatkozaton, önmagában e hivatkozás nem eredményezheti a nyilvánosságtól elzárást, önmagában a döntést előkészítő jellegre hivatkozás alapján nem tagadható meg az adatkiadás. A nyilvánosság kizárása szűk körben lehetséges és csak azon adatkörökre, amelyek személyes adatokra vonatkoznak. Tehát, hogyha tartalmaz személyes adatot is a kiadni kért adat, akkor ez sem lehet egy általános akadálya az adatkiadás megtagadásának.

[13] Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban a [23] bekezdésben egy négylépcsős alkotmányossági tesztet vázol fel.

[14] Az első lépcső az, hogy meg kell jelölnie az adatkiadás megtagadása körében a döntés előkészítő adati minőségre hivatkozó alperesnek azt, hogy konkrétan milyen döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódik az az adat, amelyet a felperes kiadni kér.

[15] A második lépcső az, hogy a dokumentum tartalmától függetlenül éppen az adatelv az iratelv helyett, amelyet előtérbe kell helyezni, és nem a nyilvánosság előli elzárás az érv, hanem ezt akként kell értelmezni, hogyha az irat tartalmaz olyan adatot, ami a nyilvánosság számára nem ismerhető meg, akkor ezt a részt felismerhetetlenné kell tenni a kiadni kért adatban. Ez jelenti az alperesi állítással szemben az adatelvet, nem pedig az, hogy iratok kiadását és nem adatok kiadását kéri a felperes. Az adat az, hogyha az információ rögzítésre kerül, tehát önmagában a rögzített információ az már egy adat. Az, hogyha az SZGYF. szabályzat 4. § (4) bekezdésében meghatározottak nem valós adatokon alapulnak vagy nem valós adatokat tartalmaznak, ez irreleváns az adatkiadás iránti kötelezettség teljesítése vonatkozásában.

[16] A harmadik lépcső az, hogy az alperes nem hivatkozhat kényelmi szempontokra. Nincs olyan megtagadási ok sem az Infotv-ben, sem az Alkotmánybíróság határozata alapján, hogy ha nagy mennyiségű adatot kér a felperes, akkor azt az adat mennyiségére hivatkozással meg lehet tagadni. Az alperes által hivatkozott Infotv. 30. § (1) bekezdését a bírói gyakorlat akként értelmezi, hogyha az adatkiadással élő fél valamilyen speciális formátumban kéri az adatkiadást, akkor figyelemmel kell lenni erre, de ha olyan mennyiségű az adat, vagy ez a speciális formátum az alperes által nem teljesíthető a felperes által kért formátumban, akkor van arra lehetőség, hogy erre hivatkozzon az adatkiadó fél.

[17] A negyedik lépcső pedig az, hogy az adatkiadás megtagadását tartalmilag indokolni kell. A bíróságnak az adatkiadás megtagadásának okát vizsgálnia kell, a bíróságnak a dokumentumok alapján kell a vizsgálatot lefolytatnia. A Kúriának is van egy ezzel kapcsolatos határozata, melynek az elvi mondanivalója az, hogy az adatkezelőnek be kell nyújtani a bíróságra a kiadni kért adatot. Ha van olyan adat, amit a nyilvánosság elől el kell zárni, akkor azt az alperesnek egyenként meg kell jelölnie, a kiadni kért adatokat be kell csatolnia és a bíróság ez alapján fogja tudni eldönteni, hogy az alperes adatkiadás megtagadására vonatkozó döntése az alapos lehet-e. Az alperesnek a beadványában hivatkoznia kell arra is, hogyha tartalmaz az adat olyan személyes adatot, amit nem lehet kiadni és amit ki kell takarni.

[18] Mindezek alapján az alperesnek az a védekezése, hogy önmagában azért, hogy személyes adatot tartalmaznak ezek a kiadni kért adatok nem szolgálhat alapul az adatkiadás megtagadására, ez a védekezésre nem foghat helyt. Továbbá az alperesnek, ha be is csatolja ezeket a dokumentumokat, akkor meg kell jelölnie, hogy a becsatolt dokumentumokban található melyik adat melyik döntés megalapozását szolgálta, melyik döntés kapcsán releváns. Mi az, ami miatt a belső döntéshozatal integritása az adat kiadásával sérülhet. Az alperes ellenkérelme azonban egyértelmű e tekintetben, hiszen saját maga is megmondja, hogy nincs ilyen döntés és nincs is folyamatban ilyen döntéshozatali eljárás, saját maga azt mondja, hogy analógia útján kell ezt értelmezni, átvitt értelemben. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs konkrét döntés. Nem is volt konkrét döntés a kiadni kért adatokkal kapcsolatban és nincs olyan eljárás, amelyben a jövőben ezt fel kívánja használni. Továbbá az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése pedig egyszerre egy ügyben nem hivatkozható, figyelemmel arra, hogy kizárja azt, hogy lenne olyan eljárás, amiben már megszületett a döntés, és ott felhasználásra került az adat, de még ugyanez az adat további döntések megalapozását is szolgálhatja.

[19] Az alperes továbbá nem hivatkozhat kényelmi szempontokra az iratkiadás kapcsán, tehát önmagában az, hogy azt állítja, hogy több mint 8000 db irat van, ez nem lehet indok az adatkiadás megtagadására. Az adat mennyiségére vonatkozóan a bírói gyakorlat ott akceptálja a terjedelmet, hogy az adatkiadás teljesítésére nem 15 napot, hanem 45 napot határoz meg az ítéletben.

Az alperes ellenkérelme

[20] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, perköltsége megfizetésére a felperes kötelezését kérte.

[21] Az első kereseti kérelem vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a 9/2022. (IX.29.) SZGYF szabályzat 4. § (4) bekezdésében meghatározott rendkívüli esemény lehet akár tűzeset, akár szabályszegés, de lehet rengeteg másféle eset is. Az alperes felügyelete alatt rengeteg intézmény van. Az az eljárásrend, hogy az alpereshez ezek az intézmények felterjesztik az események részleteit a szabályzat mellékletét képező adatlap kitöltésével. A bejelentő intézménynek kell a vizsgálatot lefolytatni és ezt követően kerül sor a felterjesztésre. Hivatkozott az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésére. Állította, hogy a felperes által kiadni kért adat ezen két adatkörbe tartozik. A kiadni kért adatok döntést előkészítő adatok, az alperes összegzi ezeket az eseményeket, majd meghatározott idő elteltével a Belügyminisztériumhoz ezeket felterjeszti. Ha megszületnek a döntések, március hó 31-e után lesznek elérhetőek. Április 1-je után az alperes ki tudja adni ezeket az adatokat részben a felperesnek. A felperes bejelentőlapokat kér, ezeket az intézeteknek kell az alpereshez felterjeszteni. Ha például egy tűzeset van, ezek a bejelentőlapok nem tartalmaznak olyan adatot, ami döntés lenne. A döntést azt átvitt értelemben kell érteni. Lehet az is, hogy egy nevelő például nem úgy viselkedett bárkivel, ahogy kellett volna, és ezt ki kell vizsgálni mindig, illetve nem is mindig támasztja alá a bejelentést az, ami végül megállapításra kerül. Ezek a kiadni kért anyagok belső anyagok, ezek nem adhatók ki. Ezek iratok és akkor lesz belőle adat, ha a belső vizsgálat lefolytatásra került, és hogyha azt alátámasztja a belső vizsgálat. A belső adatok nem kiadhatók, az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján az adatkiadás megtagadható. Jelenleg az alperesnél lévő bejelentőlapok azok belső információt tartalmaznak. Nem feltétlenül döntések ezek, átvitt értelemben kell értelmezni a döntés jelleget. A jelentés alapján születnek az értékelések. Az Infotv. nem tud értelemszerűen minden esetet lemodellezni, azért vannak ezek a fogalombeli különbözőségek.

[22] Mindkét kereseti kérelem vonatkozásában állította, hogy közel 8-10.000 bejelentés van. A bejelentőlapok olyan személyes adatokat és érzékeny adatokat is tartalmaznak, amelyek anonimizálás esetén sem lennének kiadhatók. Tartalmaznak olyan szófordulatokat vagy más egyéb körülményeket, vagy a helyszínek alapján is beazonosíthatóak lennének az események.

[23] Hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése alapján arra, hogy ha két alapvető jog ütközik, akkor a feltétlenül elérni kívánt cél érdekében az Alaptörvényben foglalt jog is korlátozható. A bírói gyakorlat az adatelvre teszi a hangsúlyt az iratelvvel szemben. A felperes kereseti kérelme pedig az iratelvre teszi a hangsúlyt. Az alperes álláspontja az, hogyha majd ezekből az iratokból lesznek adatok, akkor azt majd ki lehet kérni, addig pedig nem.

[24] A 13/2019. (IV.8.) AB határozatra hivatkozva állította, hogy a felperesi igény akkor teljesíthető, ha a közhivatalok feladatának elvégzését nem nehezítheti el a közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése. Kb. 8.000 vagy annál is több iratot kellene kiadhatóvá tenni az alperesnek, így hivatkozott a 3069/2019. (IV.10.) AB határozatra is, amely azt az álláspontot erősíti meg, hogy a közfeladatot ellátó szerv esetében a működést csak szélsőséges esetben béníthatja meg a közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítése. Ha nagy terjedelmű az anyag, akkor az adatkiadás megtagadható.

[25] Az Infotv. 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy az adatigénylésnek közérthető formában és amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes, az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Tehát ez is arra utal, hogy abban az esetben lehet eleget tenni a közérdekű adat iránti igénynek, hogyha az aránytalan nehézség nélkül teljesíthető és az közérthető formában érkezik meg az alpereshez, hogy az kezelhető legyen. Itt 8.000 lap áll az alperes rendelkezésére, tehát egy aránytalan nehézség nélkül az alperes részéről ez nem kivitelezhető.

[26] A második kereseti kérelem kapcsán a felperes hivatkozott a szabályzat 9/2022. SZGYF 10. § (2) bekezdésére, a 17. § (1) bekezdésére és 2025. január 1. és december 31 közötti időszakot jelölt meg. 2025. októberében az alperesi állítás szerint ez a szabály kettévált, és egyrészt már külön szabályozza a rendkívüli eseményeket és külön szabályozza a gyermekbántalmazással kapcsolatos eseményeket.

[27] A 9/2022. SZGYF szabályzat 10. § (2) bekezdése az, amely a rendkívüli eseményekre vonatkozik. Ennek kapcsán az alperes éves jelentést készít és minden vizsgált évet követő március 31. napjáig kell benyújtania ezeket a 9/2022. SZGYF szabályzat alapján. A felperes igénye, ezért idő előtti figyelemmel arra, hogy az éves jelentés még nem született meg. Az anonimizálást követően a személyes adatokra, a szövegkörnyezetre, az ügyek sajátosságaira és az érintett személyek azonosíthatóságára figyelemmel sem adhatók ki ezek az adatok. Ezekben az esetekben az érintettek azonosíthatóságának megakadályozása és az információs önrendelkezési jogának védelme fontosabb, mint az adat kiadása.

[28] A második kereseti kérelemmel érintett 9/2022. SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdésére alapított felperesi igény az a gyermekbántalmazási esetekre vonatkozik. Ezen adatokat a felperes nem kérte kiadni, nem is köteles azokat ezért kiadni az alperes. Az esetek nagy száma és az adatokból való visszakövethetőség miatt akkor sem lennének kiadhatók ezek az adatok, ha a vizsgálatok már befejeződtek volna. Állította, hogy alperes nem tagadja meg majd a felperes egy későbbi időpontban előterjesztett közérdekű adat iránti igényét, ha a felperes később kéri, akkor az alperes táblázatos formában teljesíteni tudja a felperesi igényt, de jelen állapotában a keresetet az alperes semmilyen vonatkozásban nem tudja teljesíteni.

A bíróság döntése és jogi indokai

[29] A kereset alapos.

[30] A peres felek között nem volt vitatott, ezért a bíróság a Pp. 203. § (2) bekezdés a) pontja alapján, mint vitatottnak nem tekintendő tényt a Pp. 266. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel valósnak fogadta el, hogy az alperes közfeladatot lát el, a felperes a tényállásban rögzített időpontban és tartalommal közérdekű adat kiadása iránti igénnyel fordult az alpereshez, a kiadni kért adatokat az alperes kezeli, a közérdekű adatok kiadása iránti igényre az alperes nem válaszolt.

[31] Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Infotv. 1. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Ezen cél megvalósítását biztosító szabályokat bontja ki az Infotv. a III.

fejezetében. Az Infotv. 26. § (1) bekezdés alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

[32] A felperes által érvényesített jog az Infotv. 31. § (1) bekezdése, mely biztosítja az igénylő számára, hogy a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhasson.

[33] Az Infotv. a közérdekű adat fogalmát a 3. § 5. pontjában határozza meg, mely alapján a közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

[34] A felperes által kiadni kért adatok e fogalommeghatározás alapján egyértelműen közérdekű adatnak, tehát adatnak minősülnek, az alperesi azon állítással ellentétben, hogy a kiadni kért adatok nem adatok, hanem iratok. Az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, a kiadni kért adatokat kezeli, tehát a kezelésében van, az adatok a tevékenységére vonatkoznak és a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, írott formában rögzített információt tartalmaznak. Az közérdekű adati minőséget nem befolyásolja, ha az annak alapján lefolytatott belső vizsgálat alátámasztja az abban foglaltakat, de ha cáfolja az sem. Az annak alapján lefolytatott vizsgálat eredménye irreleváns a közérdekű adati minőség jogi megítélése szempontjából.

[35] Az alperes által állított „belső anyag”-i minőség az Infotv. alapján nem azonosítható jogi kategória, annak nyelvtani értelmezése alapján azonban a közérdekű adati minőséget szintén nem befolyásolja a „belső anyag”-i minőség az Infotv. 3. § 5. pontjába foglalt értelmező rendelkezés alapján. Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatban mondta ki, hogy a belső használatra szánt munkadokumentumok (munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek) megismerhetőségének a korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot védi. Az Alkotmánybíróság a „döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntés-előkészítő) adatok körében már kimondta, hogy garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. [34/1994. (VI.24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 190–191.]” {21/2013. (VII.19.) AB határozat, Indokolás [43]}. A kiadni kért bejelentőlapok azonban nem munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek, így, ha az alperes a részletesen ki nem fejtett, csupán állított belső anyagi minőséget az Alkotmánybíróság ezen határozatában foglaltak szerint értelmezi a bíróság, akkor sem tekintendők a kiadni kért bejelentőlapok közbülső munkaanyagként, mivel azok nem munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek.

[36] A közérdekű adatok megismerése alapvető jog, nem abszolút jog, korlátozása az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése alapján lehetséges, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. Az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatban a nyilvánosság korlátozása körében rögzítette, hogy „egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni.”

[37] A 4/2021. (I.22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére figyelemmel – az Infotv. pontosítja, amely három kategóriát ismer el: a) a minősített adat; b) a döntés megalapozását szolgáló adat [Infotv. 27. § (5) bekezdés]; és c) a külön törvény szerinti elzárás [Infotv. 27. § (2) bekezdés]. Az információszabadság korlátozása sohasem automatikusan, törvény erejénél fogva áll be: az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Ez a kitétel tekinthető az információszabadság lényegének és fő garanciájának, amely mindhárom korlátozástípusra (minősített adat, döntést megalapozó adat és külön törvény szerinti elzárás) kiterjed. Törvény által közvetlenül adatot elzárni tehát alkotmányosan nem lehetséges.

[38] A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti (Infotv. 27. § (5) bekezdés).

[39] A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné (Infotv. 27. § (6) bekezdés).

[40] A 4/2021. (I.22.) AB határozatban [46] az Alkotmánybíróság akként foglalt állást, hogy az Infotv. 27. § (5) bekezdésébe foglalt szabályt „maga az Infotv. puhítja fel, amikor is egyrészt lehetőséget ad az adatkezelőnek, hogy mérlegelést követően az érintett adatot mégis kiadja, illetve hogy a döntés meghozatalát követően főszabályként már a nyilvánosság elve érvényesül: az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg a kért adat kiadását, ha az további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné (Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése). Vagyis itt inkább arról van szó, hogy „a megismerés iránti igények teljesítésére a polgárnak nincs feltétlen alanyi joga, hanem az az adatot kezelő szerv vezetőjének döntésén múlik. Ezen adatok ugyanis főszabály szerint nem nyilvánosak, de kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője engedélyezheti.” {2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [28]}”

[41] A felperes által is feltüntetett 3486/2022. (XII.20.) AB határozat [22] bekezdésében hivatkozott 3070/2019. (IV.10.) AB határozat (Indokolás [40]–[43]) a következők szerint vezeti le a döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosság-korlátozásának négy alapvető feltételét:

„[40] Egyrészt „döntés megalapozását szolgáló adat csak az adott szerv (feladat- és hatáskörébe tartozó) döntése meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített adat lehet. A döntés megalapozását szolgáló adat e minősége továbbá kizárólag a konkrét döntéshozatali eljáráshoz való kapcsolata révén állhat fenn.” {6/2016. (III.11.) AB határozat, Indokolás [35]}. Alkotmányos szempontból tehát nem elfogadható, ha egy eljárásban általánosságban hivatkoznak később meghozandó döntésekre, a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia.

[41] Másrészt a dokumentum egésze, tartalmától függetlenül - tehát vizsgálat nélkül, vagy egyetlen adat miatt - nem minősíthető döntést megalapozó adatnak {adatközpontú megközelítés, adatelv érvényesítése az iratelv helyett az Infotv. 30. § (1) bekezdésére is tekintettel, lásd például: 21/2013. (VII.19.) AB határozat, rendelkező rész 2. pontja és Indokolás [60]}. Az a jogértelmezés, amely az igényelt dokumentumokat - tartalmukra tekintet nélkül - egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a dokumentumok megismerését generálisan meggátolja, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, és ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg (az iratelv alkalmazása az adatelv helyett).

[42] Harmadrészt az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra (tehát arra, hogy az adatigénylés teljesítéséhez egy terjedelmesebb dokumentum átvizsgálása, a benne található nyilvános adatoknak a nem nyilvános adatoktól való elkülönítése szükséges, ami többletfeladatot jelent) {5/2014. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [40]}.

[43] Negyedrészt pedig az adatigénylést elutasító döntést – a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében – tartalmilag indokolni kell, amelyben ki kell térni arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, illetve arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. Mindezekkel összefüggésben továbbá különösen fontos az érdemi bírósági kontroll. Ezért nem elegendő formálisan hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, azt valamilyen - a bíróság által felülvizsgálható módon - indokolni, igazolni is kell, és az eljáró bíróságnak „az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell” {21/2013. (VII.19.) AB határozat, rendelkező rész 2. pontja; vö. még: 6/2016. (III.11.) AB határozat, Indokolás [41]-[43]}. Ebből az is következik, hogy „csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum [...] tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása” {6/2016. (III.11.) AB határozat, Indokolás [38]}. A nyilvánosságkorlátozási indokra történő formális hivatkozás tehát alapjogvédelmi szempontból az adatigénylés tárgyát képező dokumentum bíróság általi vizsgálatával orvosolható.”

[42] A bíróság által az Alkotmánybíróság 3070/2019. (IV.10.) AB határozatában levezett adatnyilvánosság-korlátozásának négy alapvető feltétele közül (Indokolás [40]–[43]) annak első lépcsőjén elhelyezkedő vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy az alperes által döntés megalapozását szolgálónak állított adat ezen minősége nem áll fenn, mivel az alperes állítása szerint sem kapcsolódik a kiadni kért adat egyetlen konkrét döntéshozatali eljáráshoz sem. Sem olyan döntéshez, amely már megszületett, sem olyan döntéshez, amely a jövőben lesz meghozandó. Továbbá a döntést tartalmilag az alperes nem indokolta. Hivatkozása az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésének idézésére szorítkozott, konkrét tartalom nélkül. Nem tért ki arra perfelvételi nyilatkozatában – a bíróság Pp. 237. § (1) bekezdése alapján hozzá intézett felhívásra sem (jkv. 3. oldal) -, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, vagy a döntés megszületett-e már. Arra vonatkozó nyilatkozata pedig mindezen állításai következtében sem volt, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja, ha befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. Állítása az volt – a bíróság hozzá intézett kérdésére, annak bővebb magyarázata nélkül -, hogy ez esetben a döntés fogalma átvitt értelemben értelmezendő. Nem tért ki arra sem, hogy az átvitt, azaz más értelmében mit jelent e jogszabályi rendelkezés az alperes értelmezésében. Hivatkozása szerint a kiadni kért adatok nem adatok, hanem iratok. Érvelése azonban dogmatikailag inadekvát. Hivatkozása az volt, hogy „A 6. §-ban meg az van, hogy kinek mit kell csinálni. Hogyha mondjuk elkészült a jelentés, akkor mik a teendők, de mint említettem, utána lesz belőle csak adat. Ezért mondtam, hogy nem feltétlenül döntések ezek, átvitt értelemben kell értelmezni a döntés jelleget, jelentés alapján születnek az értékelések.” A felperes ugyanis nem a döntések kiadását kéri. Az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján az adat kiadása tagadható meg abban az esetben, ha az alperesnél van folyamatban egy eljárás, amelyben az alperes döntése még nem született meg és ahhoz szükséges a kiadni kért adat, vagy a döntés már megszületett, de 10 év még nem telt el az adat keletkezésétől. Konkrét döntést megjelölni nem tudott.

[43] A bíróság az alperest tájékoztatta (jkv. 11. oldal, 11-III. sz. végzés) a Pp. 237. § (2) bekezdés alapján, hogy a perfelvételi nyilatkozata nem terjedt ki azon lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra, hogy az adatkiadást az alperes jogszerűen tagadta meg. Tájékoztatta, - felhívva erre egyben a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) alapján az alperes figyelmét-, hogy a bírósághoz, amennyiben az ellenérdekű fél a benyújtott dokumentumok tartalmát nem ismerheti meg, lehetősége van a Büsz. 5. § (2a) bekezdés alapján papíralapon, zárt borítékban a kiadni kért adatok benyújtására. Tájékoztatta a bíróság arról is, hogy ezt a felhívását a 3486/2022. (XII.20.) AB határozatban meghatározott adatnyilvánosság-korlátozására vonatkozó teszt 4. pontjában foglaltak alapján is intézte az alpereshez. Tájékoztatta arról is, hogy a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása, elmulasztása, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következménye is az alperest terheli. Az alperes akként nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványt nem kíván előterjeszteni. A bíróság számára így nem tette lehetővé, hogy az adatnyilvánosság-korlátozására vonatkozó teszt 4. pontjában foglaltakat a bíróság megvizsgálhassa. Megjegyzendő, hogy tényállítás sem került ekörben előterjesztésre az alperes által, felhívás ellenére sem. A bíróságnak így nem nyílt lehetősége arra, hogy az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálja {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, rendelkező rész 2. pontja; 6/2016. (III.11.) AB határozat, Indokolás [41]-[43]}. Ebből az is következik, hogy az adatigénylés tárgyát képező dokumentumok tartalmának vizsgálata hiányában nem volt megállapítható ténylegesen az, hogy a kiadni kért adatok olyan közérdekű adatokat foglalnak-e magukban, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. Az alperes nyilvánosságkorlátozási indokra történő formális hivatkozása tehát alapjogvédelmi szempontból az adatigénylés tárgyát képező dokumentum bíróság általi vizsgálatával nem volt orvosolható és az adatkezelő alperes által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása – nem volt lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül. Az alperes nem bizonyította tehát a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait (Infotv. 31. § (2) bekezdés), holott az alperes érdekében állt (Pp. 265. § (1) bekezdés), hogy azt a bíróság valósnak fogadja el. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának következménye is az alperest terheli.

[44] Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy rendkívül nagy terjedelmű iratanyag 8- 10.000 bejelentő lap kiadását kéri a felperes és az ellehetetlenítheti az alperes működését.

[45] Alaptalan az alperes Infotv. 30. § (2) bekezdésére alapított hivatkozása is. E rendelkezés I. fordulata alapján az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.

[46] E rendelkezés azonban nem az alperes által interpretált módon értelmezendő. Az adatigénylés megtagadását e rendelkezés alapján az eredményezheti, ha az adatkezelő számára aránytalan nehézséget eredményez az adatkiadás, az adatigénylő által kívánt formában. Az alperes azonban nem a felperes által kért adatkiadási formát jelölte meg adatkiadás előtt álló akadályként, hanem annak terjedelmét. Az 5/2014. (II.14.) AB határozat [40]-ben az Alkotmánybíróság akként foglalt állást, hogy „a közigazgatás hatékonyságának mint az információszabadság korlátozási alapjának konkrét esetben történő megítélésénél a korlátozással érvényesítendő alapjog vagy védeni kívánt érték fennállását is vizsgálni kell.” Ezzel összhangban az Alkotmánybíróság eddig sem tekintette a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozása alkotmányos indokának a pusztán adminisztratív jellegű megfontolásokat, és kimondta, hogy „[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben [12/2004. (IV.7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 228.].”

[47] Az alperes által hivatkozott 13/2019. (IV.08.) AB határozat sem az alperes által hivatkozott módon értelmezendő. E határozatban az Alkotmánybíróság pont azt mondja ki [53]-ben, hogy „…az adatigény nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a kért adat közvetlenül – pl. elektronikusan – nem áll rendelkezésre, és az egyébként rögzített adat hozzáférhetővé tételéhez idővel és/vagy költséggel járó többletmunkára van szükség.

[54] Az, hogy „az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, a hatályos Infotv. szabályai szerint sem elutasítási ok (…), csak az adatigénylés teljesítésének módját, valamint a költségszámítást befolyásoló tényező [Infotv. 29. § (2)–(5) bekezdései]. Ezt támasztja alá a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése is, amely szerint az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordításként egyebek mellett az igényelt adat felkutatásához, összesítéséhez és rendszerezéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe. [55] Amennyiben tehát az adatigénylés létező és kezelt (rögzített) adatok kigyűjtésére, meghatározott szempont szerinti kiválogatására és például táblázatba rendezésére vonatkozik, a kérelem alapvetően nem tagadható meg. A kérelmet a rögzítés formájától és attól függetlenül, hogy az adatot esetleg az adatkezelő nyilvántartásainak és/vagy az adatkezelő által tárolt iratoknak az áttekintése útján ki kell keresni, főszabály szerint teljesíteni kell.” A felperesi adatigény az adatok kigyűjtésével teljesítendő, nem indokol a kérelem teljesítése kiválogatást, táblázatba rendezést sem.

[48] A 13/2019 (IV.08.) AB határozat [56]-ben az Alkotmánybíróság akként foglalt állást, hogy „a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés]. Az állami szervek zavartalan működésének, a feladat-ellátás feltételeinek a biztosítása ilyen alkotmányos érték lehet. A közfeladatot ellátó szerv közfeladatainak ellátását azonban csak szélsőséges esetben veszélyeztetheti, béníthatja meg egy, a közfeladatainak ellátásával összefüggő adatokra vonatkozó adatigénylés teljesítése. Következetes az alkotmánybírósági gyakorlat abban a tekintetben, hogy alapjog-sértő az olyan szabály, amely bármilyen megkötés nélkül, általános jelleggel az adatkezelő diszkrecionális döntési jogkörébe utalja a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadásáról szóló döntést [34/1994. (VI. 24.) AB határozat]. A számottevő, észszerűtlen munkateherre történő utalás ezért nem válhat önkényes döntéssé, üres hivatkozássá.” Az alperes nem azonosított szélsőséges esetet, nem hivatkozott arra, hogy a működését ellehetetlenítheti vagy veszélyeztetheti, megbéníthatja a felperesi igény teljesítése, csupán hivatkozott a 13/2019 (IV.08.) AB határozat megállapítására. Az alperesi állami szerv zavartalan működésének, a feladat-ellátás feltételeinek a biztosítását alkotmányos értékként elfogadva mindezért nem volt megállapítható, hogy ezen alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolná, illetve elkerülhetetlenül szükségessé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását.

[49] Az alperes által hivatkozott 3069/2019. (IV.10.) AB határozat nem tartalmazza az alperes által állítottakat, miszerint, ha nagy terjedelmű az anyag, akkor az adatkiadás megtagadható.

[50] Alaptalan volt az alperes azon hivatkozása is, miszerint a felperes igénye idő előtti figyelemmel arra, hogy az éves jelentés még nem született meg, majd csak 2026. március 31. napján fog. A felperes ugyanis nem a bejelentőlapok alapján készített éves jelentés kiadását kérte kiadni, hanem a bejelentőlapokat, amelyek 2025. január 1. napja és 2025. október 4. napja között születtek. Igénye ez okból nem idő előtti.

[51] Az alperes a 9/2022. (IX.28.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdésére alapított felperesi igény kapcsán védekezett a fentieken túlmenően azzal is, hogy a gyermekbántalmazási esetekre vonatkozó adatokat a felperes nem kérte kiadni, nem is köteles azokat ezért kiadni az alperes. E védekezése azonban alaptalan. A felperes igénye a 9/2022. (IX.28.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdésére alapított, mely akként rendelkezik, hogy a gyermekbántalmazási esetet érintő intézményi jelentés tudomására jutását követően a központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutás napján írásban, a gyermekbantalmazas@bm.gov.hu e-mail címen értesíti az ágazati irányítót. A felperes pedig nem állított olyat, hogy a gyermekbántalmazási esetekre vonatkozó adatokat ne kérné kiadni, valamint az általa feltüntetett rendelkezés is egyértelműen megjelöli a gyermekbántalmazási esetet. A 9/2022. (IX.28.) SZGYF szabályzat 17. § (1) bekezdése pontosan a gyermekbántalmazási esetekre vonatkozik.

[52] A bíróság azonban figyelemmel volt arra, hogy nem vitásan kb. 8.000 bejelentőlapot kezel a perbeli időszakra az alperes, így az adatkiadás teljesítési határidejét határozta meg a bíróság ennek figyelembevételével a Pp. 344. § (2) bekezdése alapján 45 napban, mivel ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete miatt indokoltnak mutatkozott. A bíróság figyelembe vette a teljesítési határidő meghatározásánál, hogy az adatok értelemszerűen elektronikus úton az alperes rendelkezésére állnak, hiszen a 9/2022. SZGYF szabályzat 4. § (4) bekezdésében meghatározott SZIA rendszer felületén végzendő adattovábbítási kötelezettség teljesítése útján kerülnek hozzá a kiadni kért bejelentőlapok. Elektronikusan egy lekérdezéssel a bejelentőlapok elérhetők. A 45 napos teljesítési határidő azt jelenti az alperes számára, hogy napi 178 db bejelentőlapon kell a személyes adatokat kitakarni. A 9/2022. (IX. 28.) SZGYF szabályzat 1. melléklete nem egész 1,5 oldal. Napi 8 órás munkaidőt alapul véve ez kettő személy alperesi kollega számára óránként és személyenként 12 db bejelentőlapon található személyes adatok kitakarását jelenti (2x8x12x45=8640). Így 2 alperesi kollega 8640 db bejelentőlapot tud a teljesítési határidőn belül kiadhatóvá tenni. A dokumentumok ezt követő szkennelését egy középkategóriás fénymásológép elvégzi automatikusan. A 2 alperesi kollega távolmaradása az egyébként szokásos munkavégzéstől kizárt, hogy ellehetetlenítené az alperes működését. A bíróság által meghatározott teljesítési határidő így egyrészt figyelembe veszi a peres felek méltányos érdekeit, valamint az itt elvégzett számítás és indokok ugyancsak alátámasztják azt a fentebb kifejtett következtetést, hogy nem megállapítható, hogy az alperesi állami szerv zavartalan működése, a feladat-ellátás feltételeinek a biztosítása, mint alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolná, illetve elkerülhetetlenül szükségessé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását a kiadni kért adatok mennyisége miatt.

[53] A kiadni kért adatok nem vitásan személyes adatokat is tartalmaznak, a felperes is a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett kérte azok kiadását, az alperes is állította, hogy a kiadni kért adatok személyes adatokat is tartalmaznak. Egyrészt az Alkotmánybíróság a 3254/2018. (VII.17.) számú határozatában rámutatott arra, hogy főszabályként az érintett hozzájárulása, illetve az adat nyilvánosságát elrendelő törvényi rendelkezés hiányában nem lehet személyes adatokat közérdekű adatigénylés teljesítése keretében megismerhetővé tenni, ezért a bíróság sem mérlegelheti, hogy a személyes adatok megismerhetővé tétele arányos korlátozásnak minősülhet-e az információszabadság biztosítása érdekében. Másrészt a személyes adatok olyan adatok, melyeket a felperes nem ismerhet meg, ezért a bíróság az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján – az Alkotmánybíróság 3254/2018. (VII.17.) számú AB határozatában foglaltakra is figyelemmel – akként rendelkezett, hogy a felperes részére megküldendő másolaton a számára meg nem ismerhető személyes adatokat felismerhetetlenné kell tennie az alperesnek.

[54] Továbbá a kiadni kért adatok megvizsgálhatósága hiányában nem bizonyított tény, hogy a kiadni kért adatok tartalmaznak más, a felperes számára meg nem ismerhető adatot is, így azon állítások, hogy érzékeny vagy a beazonosításra is alkalmas adatokat is tartalmaznak a kiadni kért adatok, az alperes által bizonyítatlan maradt, így annak következménye viselésére is köteles.

[55] A bíróság ezért a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az alperest a felperes keresetében foglaltak teljesítésére.

Záró rész

[56] A pertárgy értéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (3) bekezdés b) pont alapján 600.000.- forint volt.

[57] A felperes perköltsége volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott, 600.000.- (420.000 Ft a keresetlevél összeállításáért, 60.000 Ft ügyvédi munkadíj óránként, 3 óra munka a tárgyaláson) Ft+ÁFA felszámított, a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj, melynek a pernyertes felperes részére való megfizetésére a pervesztes alperes a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles.

[58] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.

[59] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul.

Budapest, 2026. március 19.

dr. Fajta Gabriella s.k.

bíró