Pulse · Documents · Hungary · Суды Венгрии — анонимизированные решения

District Court of Budapest: Inheritance Dispute Case

Fővárosi Törvényszék — P.21308/2022/100

court decision no date 56 447 characters Personal data
No translation Download On the source site
Current version. Last change recorded on 2026-10-29.

Fővárosi Törvényszék 15.P.21.308/2022/100.

A Fővárosi Törvényszék Dr. Engelhart Anna Gabriella L.L.M. (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Szánthó Pál (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt I.r. alperes I.r. alperes címe) I. r. alperes, a dr. Szánthó Pál (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt II.r. alperes (II.r. alperes címe) II. r. alperes, a dr. Mészáros Mária (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt III.r. alperes (III.r. alperes címe) III. r. alperes, a Budapesti 37. számú Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe; eljáró ügyvéd: dr. Visky Tünde Petra) által képviselt IV.r. alperes (IV.r. alperes címe) IV. r. alperes, a Budapesti 37. számú Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe; eljáró ügyvéd: dr. Visky Tünde Petra) által képviselt V.r. alperes (V.r. alperes címe) V. r.alperes, valamint a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe; eljáró ügyvéd: dr. Balogh István) által képviselt VI.r. alperes (VI.r. alperes címe) VI. r. alperes ellen házassági vagyonjogi igény iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I., II. r. alperesnek 1.500.000.- ( egymillióötszázezer) forint + áfa összegű perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s:

[1] A törvényszék a felek nyilatkozatai, a csatolt iratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A település1en, év, hó nap napján született örökhagyó 2019 szeptember 09. napján halálozott el. Örökhagyónak – továbbiakban örökhagyó – elhalálozása időpontjában jelen per felperese, felperes volt a házastársa.

Az örökhagyó és a felperes közös munkahelyükön, a cégnél ismerkedett meg egymással, ahol a felperes 2000. év őszétől, az örökhagyó pedig 2001. évtől dolgozott. A felperes és a néhai között rövid időn belül bensőséges baráti, majd szerelmi kapcsolat alakult ki, amelynek folyományaként a felperes a testvére tulajdonát képező, ingatlancím1 szám alatti ingatlanból 2002. őszén az örökhagyóhoz, annak ingatlancím2 szám alatti ingatlanába költözött, amely időpontot követően 2007. január 25. napján kötöttek egymással házasságot, amely a néhai örökhagyó haláláig fennállt.

A felperes és az örökhagyó házasságából két gyermek született, 2007. július 23. napján IV.r. alperes, 2008. szeptember 12. napján V.r. alperes gyermekek.

[3] Az örökhagyónak a felperestől származó gyermekeken – jelen per V., VI. r. alperesei – kívül korábbi házasságából 3 leánygyermeke is született, akik jelen per I., II., III., r. alperesei. Az örökhagyó és volt házastársa – a I.-III.r. alperesek édesanyjának - volt házastárs házasságát a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság bontotta fel a 23.635/1994/2. sorszámú ítéletével.

[4] A felperes és az örökhagyó házassága fennállásának ideje alatt, 2009. évben került 1/1 arányban adásvétel jogcímén az örökhagyó tulajdonába a település2, 3/1 helyrajzi számú, természetben, ingatlancím3 földszint 19. szám alatti 94 négyzetméter területű lakás ingatlanra.

Szintén 2009-ben került bejegyzésre adásvétel jogcímén az örökhagyó 1/1 arányú tulajdonjoga a település2, Belterület, 3/2. helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím3 pince szint, ajtószám: P19 jelű tároló megnevezésű 3 négyzetméter területű ingatlanra vonatkozóan, valamint a település2, belterület, 3/3 helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím3 pinceszint, ajtó: G20 szám garázs megnevezésű 13 négyzetméter alapterületű ingatlan.

2014. évi bejegyzéstől képezte az örökhagyó 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén a település2, belterület, 3/4. helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím3 pinceszint ajtó: G19 jelű garázs megjelölésű 13 négyzetméter alapterületű ingatlan.

Szintén az örökhagyó 1/1 arányú tulajdonjogát képezte az elhalálozása időpontjában a település2, belterület, 4 helyrajzi számú, természetben ingatlancím4 ajtószám alatti 30 négyzetméter alapterületű lakás ingatlan adásvétel jogcímén 2011. évi bejegyzéstől kezdődően, továbbá a ingatlancím5 alatt található, 5 hrsz. alatti 378 négyzetméter alapterületű hétvégi ház és udvar 3/12 tulajdoni hányada.

[5] Valamennyi – perbeli -ingatlancím3 ingatlanon a bank1nek, jelen per VI. r. alperesének 2006. évi bejegyzéstől kezdődően 2.421.000.000 forint összeg erejéig keretbiztosítéki jelzálogjoga volt bejegyezve. Az ingatlancím3 beruházást kivitelező kft.1 időközben felszámolási eljárás alá került, ezért a beruházás befejeződését, illetve az abban található ingatlanok birtokbavételét követően is fennmaradt a VI. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog. Az örökhagyó maga folytatott levelezést a keretbiztosítéki jelzálogjogok törlése tárgyában a VI. r. alperessel, amelynek eredményeként – illetve egyéb intézkedések eredményeként – 2014-ben az ingatlanok többsége tekintetében megtörtént a keretbiztosítéki jelzálogjog törlése. A per tárgyát képező ingatlanok esetében is, a tároló kivételével a VI. r. alperes javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlésre került.

[6] A felperes az örökhagyóval fennálló kapcsolatának kezdetén rendelkezett a település4, belterület, 6 helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím6 ajtószámú 34 négyzetméter területű társasházi lakás 1/1 tulajdoni arányban adásvétel jogcímén 1997. évi bejegyzéstől kezdődően. A felperes ingatlanon fennálló tulajdonjoga annak 2003. évi értékesítése okán, a 36231/2003.03.14-i határozattal került törlésre.

A felperes tulajdonát képezte továbbá az ingatlancím7 helyrajzi számú szőlő és gazdasági épület megjelölésű 2187 négyzetméter területű ingatlan ajándékozás jogcímén 1/1 arányban, amely tulajdonjogának törlésére a 44895/1998.12.04 számú határozattal került sor.

1997. évi bejegyzéstől kezdődően állt a felperes 1/1 arányú tulajdonában a település5, belterület 8 helyrajzi számú 37 négyzetméter területű társasházi lakás ingatlan, amelyen fennálló tulajdonjoga – annak értékesítése okán – a 34021/2003.04.29-i határozattal került törlésre.

A felperes a település5i és település4i ingatlanainak 2003. évi értékesítését követően vásárolta meg a település2, belterület, 9 helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím9 szám alatti 32 négyzetméter alapterületű lakásból és hozzátartozó pince helyiségből álló ingatlant.

[7] A felperes tulajdonát képezte továbbá a település2, 10. helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím10 ajtószám alatti 25 négyzetméter alapterületű lakás ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogával ajándékozás jogcímén 2017. évi bejegyzéstől kezdődően.

A felperes 2008. évben megszerezte a település2 belterület, 11 helyrajzi számú, ténylegesen ingatlancím11 szám alatti 612 négyzetméter területű teremgarázs megjelölésű ingatlan 196/2842 részének tulajdonjogát eredeti felvétel jogcímén.

[8] örökhagyó – örökhagyó – , eladó1 és eladó2 eladók a 2006. december 27. napján, település3on létrejött adásvételi szerződéssel értékesítették a település3i 12 helyrajzi szám alatti, ténylegesen, ingatlancím12 szám alatti társasház földszint 2. szám alatti 77 négyzetméter területű, 2/4 arányban eladó2, 1/4 -1/4 arányban örökhagyó és eladó1 – utóbbi 2/4 illetőségen eladó2 özvegyi jogával terhelt – ingatlanukat 14.000.000 forint vételárért, amelynek átvételét a szerződés aláírásával ismerték el.

[9] A település3on 2007. március 9. napján végrendelet hátrahagyásával meghalt eladó2 – az örökhagyó édesanyjának – hagyatéka tárgyában közjegyző1 közjegyző előtt 4314/Kjő.162/2007. számon folyamatban volt hagyatéki eljárásban a közjegyző a 2007. augusztus 15. napján meghozott hagyaték átadó végzésével az ingatlancím5 5 helyrajzi szám alatt felvett 378 négyzetméter területű, ténylegesen ingatlancím5 szám alatti ingatlan 3/12 illetőségét végrendeleti öröklés jogcímén az örökhagyó gyermekének, örökhagyónak adta át, míg a Takarékszövetkezetnél kezelt egy darab fenntartásos „takarékszövetkezet” elnevezésű betétet, valamint az örökhagyó nevén vezetett folyószámlát törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó gyermekeinek – eladó1nek és örökhagyónak – adta át egymás közt egyenlő arányban és ugyanilyen arányban adta át nevezett örökösöknek, az örökhagyónak a zrt.1 által forgalmazott összesen 4.200.000 forint névértékű kincstári takarékjegyeket.

[10] Az örökhagyó, mint eladó és vevő1, mint vevő között 2007. június 8. napján jött létre adásvételi szerződés az eladó tulajdonát képező település2, 13/1 helyrajzi szám alatt felvett, természetben ingatlancím13 pinceszint alatti 144 négyzetméter alapterületű teremgarázs megjelölésű, az ingatlancím13 szám alatti társasház önálló albetétjét képező osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban lévő 2/16 eszmei illetőségére vonatkozóan. A szerződő felek a gépkocsitároló vételárát 2.000.000 forintban határozták meg, amelyből 200.000 forint a szerződés aláírásával egyidejűleg került kifizetésre, a fennmaradó 1.800.000 forint megfizetését pedig a vevő 2007. június 31. napjáig vállalta megfizetni az eladó bankszámlájára utalással.

[11] Örökhagyó eladó és vevő2 vevő között 2007. június 15. napján jött létre adásvételi szerződés az eladó 1/1 arányú tulajdonát képező település2, 13/2 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, ingatlancím13 III. emelet 10. ajtószám alatti 28 négyzetméter nagyságú egy szobából álló társasházi lakás ingatlanra vonatkozóan 9.150.000 forint vételár megfizetése mellett.

A szerződésben rögzítettek szerint a vételár kifizetésére akként került sor, hogy a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg 1.000.000 forintot foglaló címén készpénzben fizetett meg, 4.000.000 forintot 2007. augusztus 15. napjáig vállalt megfizetni a bank2-től igényelt hitelből, míg a vételár fennmaradó részét, 5.000.000 forintot saját erőből az eladó bank3nál vezetett számlájára vállalta utalni a banki hitel jóváhagyásának időpontjában, de legkésőbb 2007. augusztus 15. napjáig.

[12] Örökhagyó – örökhagyó – és eladó1, mint eladók, valamint vevő3 és vevő4 vevők között 2007. szeptember 14. napján jött létre adásvételi szerződés a település3i 14 helyrajzi szám alatt felvett, természetben, ingatlancím14 szám alatti kettő szobás társasházi lakás ingatlanra vonatkozóan.

A szerződő felek az ingatlan vételárát 9.000.000 forintban határozták meg, amely összegből 450.000 forint került kifizetésre foglaló jogcímén a szerződés aláírásával egyidejűleg, míg a fennmaradó vételárrész megfizetését a vevők akként vállalták, hogy 450.000 forintot az általuk igénybe venni kívánt Otthonteremtési Támogatásból fizetnek meg, további 8.100.000 forintot pedig a pénzintézettől a „Fészekrakó Program” keretein belül igényelhető lakásvásárlási hitelből egyenlítenek ki 2007. november 30. napjáig. A 8.100.000 forintból fejenként 4.050.000 forintnak a megfizetését a vevők akként vállalták a szerződésben rögzítettek szerint, hogy a kölcsönt folyósító pénzintézetet jogosították fel, hogy az összeget közvetlenül az eladóknak a szerződésben megjelölt pénzintézetnél vezetett számlájára utalja. A 8.100.000 forint kölcsönből származó vételárrész folyósítása 2007. október 31. napján megtörtént.

A fenti, 2006. december 26. napján, 2007. július 15. napján, 2007. június 8. napján és 2007. szeptember 14. napján kötött adásvételi szerződések folytán az örökhagyó a felperessel történő házasságkötésének évében az említett szerződésekkel történő ingatlan értékesítésekből mindösszesen 22.650.000 forint különvagyoni pénzösszeghez jutott.

[13] A kft.1, mint eladó és örökhagyó – örökhagyó – , mint vevő között 2007. május 8. napján jött létre ingatlan adásvételi szerződés a település2 3 helyrajzi számú, 2746 négyzetméter alapterületű beépítetlen ingatlanon – természetben ingatlancím3 szám – felépülő 19. számmal jelölt, a feljegyzett társasházi Alapító Okiratban 20 számú albetétként feltüntetett előtér, fürdő, két háló, konyha, nappali, gardrób, wc helyiségből álló 92 négyzetméter alapterületű három egész és egy fél szobás lakás ingatlanra vonatkozóan, amelyhez egy 14,25 négyzetméter alapterületű terasz és az ingatlannal kapcsolatos körülbelül 42 négyzetméter alapterületű kizárólagos kerthasználat, valamint a közösségben maradó részek 284/10.000 tulajdoni hányada tartozik. A szerződésben rögzítettek szerint az ingatlan várható helyrajzi száma 3/1.

A szerződés tárgya volt továbbá a G19 számmal jelölt 12,5 négyzetméter alapterületű garázs, továbbá az engedélyezési terven G20 számmal jelölt szintén 12,5 négyzetméter alapterületű garázs, továbbá a P19 számmal jelölt 2,93 négyzetméter alapterületű tároló.

A szerződő felek a szerződésben a teljes vételárat 37.829.280 forintban rögzítették, amelynek a szerződés szerinti ütemezése akként alakult, hogy a vevő a szerződés aláírását megelőzően foglalóként megfizetett 3.790.000 forintot, a szerződés aláírását megelőzően vételárrészként megfizetett 24.039.280 forintot, 2007. VI. hó 6. napjáig vállalt megfizetni további 8.000.000 forintot, majd a lakás birtokba adásáig 2.000.000 forint vételárrészt. Az eladó az ingatlan birtokbaadásának legkésőbbi időpontját a szerződésben 2007. 07. 29. napjában jelölte meg.

[14] A örökhagyó örökhagyó, mint vevő és a kft.2, mint eladó között 2008. november 12. napján jött létre ingatlan adásvételi szerződés az eladó 1/1 arányú tulajdonát képező település2, belterületi, 4 helyrajzi számú, természetben ingatlancím4 szám alatti 1122 négyzetméter alapterületű „kivett, beépítetlen terület” megnevezésű ingatlanon a vevőnek bemutatott tervek alapján az eladó saját beruházásában megvalósuló 64 lakásos társasházban létrejövő 4 helyrajzi számú, ingatlancím4 szám alatti 29,61 négyzetméter területű majdani lakás ingatlannak megfelelő 72/10.000 arányú osztatlan közös tulajdoni illetőségre.

A szerződő felek a 72/10.000 arányú osztatlan közös tulajdoni illetőség vételárát 11.530.000 forintban határozták meg és a vételár fizetési módja tekintetében úgy egyeztek meg, hogy az ingatlan teljes vételárának 20 %-a a telekhányad vételárának kiegyenlítésére szolgál, ez pedig bruttó 2.306.000 forint, míg a felülépítményre eső vételár – a teljes vételár 80 %-a – bruttó 9.224.000 forint. A vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a szerződésben rögzítettek szerint 1.153.000 forintot fizetett meg az eladónak foglalóként, illetve annak összegéből 500.000 forint már 2008. november 7. napján megfizetésre került. A vevő további 115.000 forintot szintén a szerződés aláírásával egyidejűleg szerződéskötési díj címén fizetett meg az eladónak, illetve 5.765.000 forint vételárrész megfizetését 2008. november 18. napjáig vállalta, további 1.730.000 forint vételárrész megfizetését 2008. december 10. napjáig, az aljzatbeton elkészültét követő 8 napon belül további 1.153.000 forint összegű vételárrész megfizetését vállalta, a lakás elektromos és gépészeti kialakítását követő 8 napon belül szintén további 1.153.000 forint megfizetését, majd az ingatlan birtokbaadásával egyidejűleg 576.000 forint összegű vételárrész megfizetését vállalta.

[15] A felperes és néhai házastársa örökhagyó között 2015. november 12. napján keltezett, ügyvéd1 egyéni ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett házassági vagyonjogi szerződés készült, amelynek 1. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy 2002. november 1. napjától „de facto” élettársi jogviszony keretében élet- és vagyonközösségben éltek a 2007. január 25-i házasságkötésüket követően élet- és vagyonközösségüket házassági kötelék keretei között házastársi jogviszonyban folytatták megszakítás nélkül, amely az okirat készítésének napján is fennáll. A 2. pontban rögzítették, hogy élet- és vagyonközösségük kezdete előtt, illetve azt követően szerzett vagyontárgyaikkal összefüggésben az alábbi vagyonjogi nyilatkozatokat teszik. Rögzítették a 3. pontban, hogy házastársi közös vagyonukhoz tartoznak az alábbi ingatlanok:

-a természetben ingatlancím3 földszint 19. alatt található, 3/1 hrsz. alatti 92 négyzetméteres lakás+42 négyzetméter területű kizárólagos kerthasználat;

-továbbá az ugyanezen ingatlanon 3/4 hrsz., illetve 3/3. hrsz. alatti 12,5-12,5 nm alapterületű garázsok;

-valamint 3/2 hrsz. alatti 2,93 négyzetméter alapterületű tároló;

- a természetben ingatlancím4 alatt található 4 hrsz. alatti 30 négyzetméter alapterületű lakás.

Rögzítették, hogy örökhagyó házastársi különvagyonához tartoznak az alábbi ingatlanok:

- a természetben ingatlancím2 alatt található, 2/1 hrsz. alatti 73 nm alapterületű lakás+pinceszinti tároló;

- továbbá az ugyanezen ingatlanon 2/2 hrsz. alatti 293 négyzetméter alapterületű mélygarázs 86/1000 hányada;

- a természetben ingatlancím5 alatt található, 5 hrsz. alatti 378 négyzetméter alapterületű hétvégi ház és udvar 3/12 tulajdoni hányada.

Rögzítették, hogy felperes - felperes – házastársi különvagyonához tartoznak az alábbi ingatlanok:

- a természetben ingatlancím9 alatt található, 9 hrsz. alatti 32 négyzetméter alapterületű lakás+pince;

- a természetben ingatlancím11 alatt található 11 hrsz. alatti 612 négyzetméter alapterületű garázs 98/1421 tulajdoni hányada.

Az okirat 6. pontjában rögzítették, hogy a örökhagyó a házastársi vagyonközösségükbe tartozó ingatlancím4 számú ingatlanon meglévő tulajdoni hányadára, továbbá a házastársi különvagyonába tartozó ingatlancím2 és ingatlancím5 alatti ingatlan tekintetében felperes részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít; e vagyontárgyak tekintetében a teljeskörű használati jogosultság és a hasznok szedésének joga kizárólagosan felperest illeti meg.

A szerződő felek rögzítették, hogy a örökhagyó házastársi különvagyonába tartozó ingatlancím5 szám alatt található ingatlanban meglévő tulajdoni hányadán és a I.r. alperes, II.r. alperes és III.r. alperes ugyanezen ingatlanon meglévő tulajdoni hányadain 2010. és 2015. között az alábbi felújításokat, értéknövelő beruházásokat, karbantartásokat teljes egészében a házastársi közös pénzvagyonukból finanszírozták; így különösen

-az épület elektromos hálózatba történő újbóli bekötése: 120.000 forint

-a belső elektromos vezetékrendszer modernizálása: 75.000 forint

-az épület alatti vízvezeték kiváltása önálló épület melletti vízvezeték kialakításával és az épületbe történő becsatlakoztatásával, továbbá kerti öntözőcsap létesítése: 150.000 forint

-a belső vízvezetékrendszer modernizálása: 75.000 forint

-a kerti rész teljes kertészeti felújítása: 70.000 forint

-kerti faház létesítése: 160.000 forint

-a terasz befedése, előtető kialakítása, valamint a másik ingatlanrésztől elválasztó határvonalon kerítések létesítése: 600.000 forint

-a bejárati ajtóra biztonsági rács létesítése: 120.000 forint

-a felső szinti erkélyi nyílászárójának cseréje: 160.000 forint

-az épület teljes belső újra festése: 60.000 forint

-új kisbútorok vásárlása: 100.000 forint.

[16] Az örökhagyó 2016 október 31-i keltezéssel sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletet készített az alábbi tartalommal:

„Végrendelet

Alulírott, örökhagyó (személyes adatok) 2016 október 31-én, szellemi képességem teljes birtokában, szabad akaratomból és minden befolyástól mentesen halálom esetére az alábbi végintézkedést teszem:

1. Feleségemmel, felperessel (személyes adatok) házastársi közös vagyonunkhoz tartozó, természetben az ingatlancím3 fsz. 19. alatt található 92 négyzetméteres lakás+terasz+42 négyzetméter alapterületű kizárólagos kerthasználati jog engem illető tulajdoni hányadait – egymás között egyenlő arányban – fiaim: IV.r. alperes (személyes adatok) és V.r. alperes (személyes adatok) örököljék/öröklik. [hrsz: 3/1]

2. Feleségemmel, felperessel házastársi közös vagyonunkhoz tartozó, természetben az ingatlancím3 alatt található a.) 12,5 négyzetméteres garázs [hrsz: 3/4]

b.) 12,5 négyzetméteres garázs [hrsz: 3/3] és c.) 2,93 négyzetméteres tároló [hrsz: 3/2]

engem illető tulajdoni hányadait feleségem, felperes örökölje/örökli.

3. Feleségemmel, felperessel házastársi közös vagyonunkhoz tartozó, természetben az ingatlancím4 alatt található 30 négyzetméteres lakás [hrsz: 4] engem illető tulajdoni hányadának haszonélvezeti joga feleségemet, felperest illeti meg. E haszonélvezeti jog alapításának kizárólagos célja fiaim, IV.r. alperes és V.r. alperes felnevelésével, taníttatásával és felsőfokú diplomához való jutásának elősegítésével kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetének előteremtése.

4. Feleségemmel, felperessel házastársi közös vagyonunkhoz tartozó, természetben az ingatlancím4 alatt található 30 négyzetméteres lakás [hrsz: 4] engem illető tulajdoni hányadát lányom, III.r. alperes (személyes adatok) örökli – a 3. pont szerinti haszonélvezeti joggal terhelten.

5. A házastársi külön vagyonomat képező, ingatlancím2 III/3. alatti 73 négyzetméteres lakás [hrsz: 2/1] + tároló, valamint az ugyanezen ingatlanon található garázs [hrsz: 2/2] haszonélvezeti joga feleségemet, felperest illeti meg. E haszonélvezeti jog alapításának célja fiaink: IV.r. alperes és V.r. alperes felnevelésével, taníttatásával, és felsőfokú diplomához való jutásának elősegítésével kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetének előteremtése.

6. A házastársi külön vagyonomat képező, ingatlancím2 alatti 73 négyzetméteres lakás [2/1 hrsz.]+ tárolót, valamint az ugyanezen ingatlanon található garázst [2/2. hrsz.] - egymás között egyenlő arányban – fiaim IV.r. alperes és V.r. alperes örököljék/öröklik az 5. alatti haszonélvezeti joggal terhelten.

7. A házastársi külön vagyonomat képező, ingatlancím5 alatti 378 nm hétvégi ház és udvar [hrsz: 5] engem illető tulajdoni hányadának haszonélvezeti joga feleségemet, felperest illeti meg. E haszonélvezeti jog alapításának célja fiaim: IV.r. alperes és V.r. alperes felnevelésével, nyaraltatásával, taníttatásával és felsőfokú diplomához jutásának elősegítésével kapcsolatos költségek pénzügyi fedezetének előteremtése.

8. A házastársi külön vagyonomhoz tartozó, ingatlancím5 alatti 378 nm hétvégi ház és udvar [hrsz: 5] engem illető tulajdoni hányadát lányom, III.r. alperes örökölje/ örökli – az 7. pont szerinti haszonélvezeti joggal terhelten.

9. A jelen végrendelet 1-8. pontjaiban nevesített ingatlanokkal kapcsolatos rendelkezések kiterjednek az adott ingatlanban található valamennyi ingó vagyontárgyra is.

10. Feleségemmel, felperessel házastársi közös vagyonunkhoz tartozó frsz. forgalmi rendszámú Nissan Qashqai személygépkocsi engem illető tulajdoni hányadát feleségem, felperes örökli.

11. A jelen végrendeletben nem nevesített, feleségemmel, felperessel házastársi közös vagyonunkhoz tartozó vagyontárgyak engem illető tulajdoni hányadait – egymás között egyenlő arányban – fiaim IV.r. alperes és V.r. alperes örököljék/öröklik.

12. A Ptk. 7:83.§ (1) bekezdésében foglaltak szempontjából figyelembe vettem a lányaim, I.r. alperes (személyes adatok) részére ajándékozott ingatlancím15 alatti kettő szobás társasházi lakást + tároló helyiséget, valamint II.r. alperes (személyes adatok) részére ajándékozott ingatlancím16 alatti kettő szobás társasházi öröklakást. Ugyancsak figyelembe vettem a lányaim, I.r. alperes, II.r. alperes és III.r. alperes felnevelésére, nyaraltatására, taníttatására és felsőfokú diplomához segítésére fordított pénzösszegeket.

13. A jelen végrendelettel minden korábbi végintézkedésem, vagy ehhez hasonló tartalmú nyilatkozatom hatályát veszti.

14. A jelen végrendeletet elejétől a végéig saját kezűleg írtam.

Budapest, 2016. október 31. örökhagyó

[17] A felperes és néhai házastársa örökhagyó között 2016 november 7. napján „Állapotrögzítő okirat” elnevezésű okirat jött létre, amelyben az okiratot készítő felek rögzítették, hogy a közöttük 2015. november 12-én megkötött házassági vagyonjogi szerződés létrejötte óta bekövetkezett változásokra figyelemmel házassági vagyonjogi viszonyaikat az alábbiak szerint rögzítik, amely nyilatkozataik szerint házastársi közös vagyonukhoz tartoznak az alábbi ingatlanok

-a természetben ingatlancím3 földszint 19. alatt található 3/1 hrsz alatti 92 négyzetméteres lakás+ 42 négyzetméter alapterületű kizárólagos kerthasználat, továbbá az ugyanezen ingatlanon 3/4 helyrajzi szám, illetve 3/3 helyrajzi szám alatti 12,5-12,5 nm alapterületű garázsok; valamint a 3/2 hrsz alatti, 2,93 négyzetméter alapterületű tároló.

-a természetben ingatlancím4 2. emelet 9. alatt található 4 helyrajzi szám alatti 30 négyzetméter alapterületű lakás; a örökhagyót megillető tulajdonrész felperes haszonélvezeti – használati jogával terhelten.

Az okiratot készítő felek az örökhagyó házastársi különvagyonához tartozó ingatlanokként tüntették fel:

-a természetben ingatlancím2 alatt található, 2/1 hrsz. alatti 73 négyzetméter alapterületű lakás+ pinceszinti tároló; továbbá az ugyanezen ingatlanon 2/2 hrsz. alatti 293 négyzetméter alapterületű mélygarázs 86/1000 hányada, valamennyi felperes haszonélvezeti-használati jogával terhelten;

-a természetben ingatlancím5 alatt található, 5 hrsz. alatti 378 négyzetméter alapterületű hétvégi ház és udvar 3/12 tulajdoni hányada, felperes haszonélvezeti-használati jogával terhelten.

A felperes – felperes – házastársi különvagyonához tartozóként tüntették fel az alábbi ingatlanokat:

-a természetben ingatlancím9 alatt található 9 hrsz. alatti 32 négyzetméter alapterületű lakás+pince;

-a természetben ingatlancím11 alatt található, 11 hrsz. alatti 612 négyzetméter alapterületű garázs 98/1421 tulajdoni hányada;

-a természetben a ingatlancím10 alatt található, 10 hrsz alatti 25 négyzetméter alapterületű lakás+tároló.

[18] Az örökhagyó hagyatéka tárgyában a hagyatéki eljárás közjegyző2 budapesti közjegyző előtt 11042/N/17/2020. számon indult, illetve van folyamatban.

A közjegyző a 2020. szeptember 29. napján megtartott hagyatéki tárgyaláson a hagyaték tárgyait az alábbiak szerint – kizárólag az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján rögzítette – rögzítette:

1. település2, 2/1 helyrajzi számú társasházi öröklakás 1/1 arányban, értéke: 54.000.000 forint;

2. település2, 2/2 helyrajzi számú társasházi garázs 86/1000 aránya, értéke: 6.800.000 forint;

3. település2, 4 helyrajzi számú társasházi lakás 1/1 tulajdoni hányada, értéke: 24.000.000 millió forint;

4. település2, 3/2 helyrajzi számú társasházi tároló 1/1 aránya, értéke: 600.000 forint;

5. település2, 3/3 helyrajzi számú társasházi garázs 1/1 tulajdoni arányban, értéke: 3.000.000 forint;

6. település2, 3/4 helyrajzi számú társasházi garázs 1/1 aránya, értéke: 3.000.000 forint;

8. település6, 5 helyrajzi számú hétvégi házas ingatlan 3/12 része, értéke: 7.624.999 forint.

Ingóságok:

-Nissan Qashqai gépjármű (1/1, illetve 1/2 vagyonközösségi igénytől függően) értéke: 2.000.000 forint, -bank3nál vezetett számlák (1/1, illetve 1/2 vagyonközösségi igénytől függően), -bank4 Szépkártya (1/1, illetve 1/2 vagyonközösségi igénytől függően), -ingatlancím3 földszint 19. szám alatti ingatlanban felvett helyszíni leltár szerinti ingóságok nem vitatottan hagyatékba tartozó része, -az ingatlancím2 számú lakásban felleltározott ingóságok, -valamint az ingatlancím4 szám alatti ingatlanban felvett helyszíni leltár szerinti ingóságok nem vitatottan hagyatékba tartozó része, -ingatlancím5 szám alatti ingatlanban felvett helyszíni leltár szerinti ingóságok nem vitatottan hagyatékba tartozó része.

Hagyatéki teher:

-temetési és kegyeleti költség, túlélő házastárs által fedezett, számlával, nyugtával igazolt összege, -közjegyzői munkadíj és költségtérítés.

[19] A jegyzőkönyv tartalmából megállapíthatóan, az örökhagyó I.r. alperes és II.r. alperes nevű gyermekei képviseletében a hagyatéki eljárásban is eljáró ügyvéd2 ügyvéd előadta, hogy a budapesti ingatlanokban készült helyszíni ingóleltár hiányos, nem került felvételre az örökhagyó jelentős mértékű könyvállománya, több ezer eredeti dvd, laptop, több gigás háttértároló, bor- és pálinkagyűjtemény, amelyre az örökhagyó túlélő házastársa úgy nyilatkozott, hogy a bor- és pálinkagyűjtemény nincs meg, azok elfogyasztásra kerültek, a könyveket pedig a leltározók nem vették fel a leltárba, mert azok a nyilatkozatok szerint nem haladják meg a szokásos mértéket, mennyiséget, ritkaságnak számító könyv nem volt közöttük.

Ezt követően a túlélő házastárs képviseletében eljáró ügyvéd3 ügyvéd kijelentette, hogy a település2, 4 helyrajzi számú társasházi lakás, a település2, 3/1 helyrajzi számú társasházi lakás, a település2, 3/2 helyrajzi számú társasházi tároló, a település2, 3/4 helyrajzi számú társasházi garázs, a település2, 3/3 helyrajzi számú társasházi garázs, valamint a gépjármű és a pénzintézeti számlák, a bank4 Szépkártya és a helyszíni ingó leltárakban közös vagyonként megjelölt ingóságok vonatkozásában azok 1/2 részére házastársi vagyonközösség jogcímén igényt érvényesít, mivel azok a házasság alatti közös szerzeményük és ezt az örökhagyó végrendeletében is megerősíti.

[20] A közjegyző ezt követően kihirdette az örökhagyó 2016 október 31. napján kelt írásbeli magánokiratba foglalt végrendeletét és a kihirdetés tényét rögzítette. Rögzítette továbbá a jegyzőkönyvben, hogy a végrendelet fekete színű tollal írt, de eredetinek és sajátkezűleg írottnak látszik (illetve a végrendeletben foglalt nyilatkozat szerint saját kezűleg írott), két különálló lapból áll, mindegyik oldal sorszámozással és az örökhagyó aláírásával ellátott, alakilag aggálytalannak tűnik.

Ezt követően a közjegyző megállapította az öröklési rendet akként, hogy végintézkedés hiányában öröklésre hivatva vannak a Ptk. 7:55.§ (1)-(2) bekezdés szerint 1/5 – 1/5 arányban örökhagyó gyermekei, leltár szerinti örökösök, míg örökhagyó túlélő házastársát, a Ptk. 7:58.§ (1) a) pont szerint holtig tartó haszonélvezeti jog illeti a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, míg a b.) pont szerint egy gyerekrész a hagyaték többi részéből.

A közjegyző ezt követően arra tekintettel, hogy a felek között egyezségi tárgyalások kezdődtek, amelyek további egyeztetést igényeltek a tárgyalást elhalasztotta.

[21] A felperes 2022. március 25. napján keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken néhai házastársa és annak gyermekei, III.r. alperes, I.r. alperes, II.r. alperes, IV.r. alperes, V.r. alperes, illetve a bank1 alperesek ellen házassági vagyonjogi igény címén, amely eljárás a Fővárosi Törvényszéken 15.P.20.763/2022. számon indult és a 2. sorszámú, 2022. április 25-i keltezésű keresetlevelet visszautasító végzéssel fejeződött be.

[22] A felperes 2022. május 30. napján a Pp. 178. §-ban foglaltakra tekintettel keresetlevelét ismételten előterjesztette, amely alapján az eljárás a Fővárosi Törvényszéken 15.P.21.308/2022. számon indult.

[23] A felperes az ekként előterjesztett – és pontosított - keresetében kérte annak megállapítását, hogy:

- a település2 ingatlancím3 földszint 19. alatti lakás megnevezésű ingatlan,

- az ingatlancím4 II. emelet 9. szám alatti lakás megnevezésű ingatlan,

- a település2 ingatlancím3 G19-es garázs megnevezésű ingatlan,

- a település2 ingatlancím3 G20-as garázs megnevezésű ingatlan,

- a település2 ingatlancím3 P19-es tároló megnevezésű ingatlan tulajdonjogát ½-d tulajdoni arányban házastársi közös vagyon jogcímén megszerezte.

Kérte fenti ingatlanok vonatkozásában az illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresését és az ingatlanok tulajdoni lapjára a fentiek szerint szerzett ½-d tulajdoni illetősége bejegyzése elrendelését, néhai örökhagyó ½-d arányú tulajdonjogának törlése mellett.

Az I.-VI. r. alpereseket fentiek tűrésére és perköltsége megfizetésére kérte kötelezni.

[24] Kereseti kérelme jogalapjaként hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 4:40. § (1) bekezdése, Ptk 4:53. § (1) bekezdése, Ptk. 4:37. § (1)-(3) bekezdései rendelkezésére, továbbá a Ptk. 5:37. §-ának, a Ptk. 4:20. § (1) bekezdése és a Ptk. 4:34. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseire.

Jogi érvelésében kifejtette, hogy vitathatatlan annak a ténye, hogy közte és néhai házastársa között a házassági életközösségük fennállása alatt törvényes vagyonjogi rendszer jött létre a Ptk. 4:34.§ (2) bekezdése alapján. Álláspontja szerint vitathatatlan azon tény is, hogy ő és néhai házastársa a Ptk. 4:40. § (1) bekezdése alapján közös vagyonra tettek szert és a törvényi vélelem alapján az örökhagyóval fennálló házassága alatt szerzett vagyon tekintetében - a tulajdoni lap tartalmával ellentétben - a meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a házastársi közös vagyonhoz tartoznak.

A Ptk. 5:37. §-a szerint, ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

[25] Az I-II. r. alperesek ellenkérelme a felperes keresetének teljes elutasítására és perköltségben történő marasztalására irányult.

Érdemi ellenkérelmeikben hivatkoztak arra, hogy néhai édesapjuk a felperessel kötött házasságát megelőzően házasságban élt, ezen házasságából származnak a III. rendű alperessel együtt.

Az örökhagyó korábbi házasságának felbontását követően több személlyel tartott fenn kapcsolatot, és a felperessel kötött házasságát megelőzően, 2002. év végéig még mással élt közös háztartásban. Nem felel meg a valóságnak a felperes azon állítása, hogy édesapjukkal 2002. november 1. napjától élettársi kapcsolatban, közös háztartásban élt volna.

Ebben az időben rendszeresen tartották édesapjukkal a kapcsolatot, rendszeresen a lakásában tartózkodtak és az éjszakákat is ott töltötték. A lakás egyetlen helyiségében sem volt arra utaló jel, hogy édesapjuk harmadik személlyel közös háztartásban, élettársi kapcsolatban együtt élne. Az nem zárható ki, hogy esetlegesen a felperest már ismerte, de az élettársi kapcsolat jogi előfeltételei a felperes és édesapjuk között nem álltak fenn.

Előadták, hogy 2003. év nyarán édesapjukkal együtt töltött külföldi nyaraláson sem vett részt a felperes, jóllehet a korábbi ilyen családi nyaralásokon korábbi barátnője mindig jelen volt. A felperes nemcsak nem volt jelen, de a nyaraláson sem hangzott el édesapjuk részéről az, hogy bármilyen kapcsolata állna fenn a felperessel, és erre utaló közvetett jel sem volt a nyaralás során.

[26] Előadták, hogy édesapjuk korábbi házasságának felbontását követően és az alperessel kötött házasságát megelőzően jelentős pénz- és ingatlanvagyonnal rendelkezett, amely különvagyonát képezte, és amelyre vonatkozóan a felperes házastársi vagyonközösségi igényt jogszerűen nem érvényesíthet.

Előadták, hogy édesapjuk jogi végzettséggel rendelkező személy volt, ügyvédi tevékenységet is folytatott egyetemi oktatói tevékenysége mellett, így megfelelő ismeretekkel rendelkezett a polgári jog - ideértve a családjog — rendelkezéseit illetően is. Hangsúlyozták, hogy ebből kifolyólag „sajátos”, hogy a jogi végzettséggel és megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező édesapjuk olyan nyilvánvalóan érvénytelen szerződést kötött a felperessel a házassági vagyonjogra vonatkozóan, amiről tudnia kellett és tudta is, hogy a felperes számára ennek alapján jogok nem keletkeznek és a korábbi házasságból származó gyermekek jogai nem sérülnek.

Állították, hogy semmiféle akadály nem állt fenn azzal kapcsolatban, hogy édesapjuk életében a felperessel a házastársi vagyonközösséggel kapcsolatos kérdéseket érvényes jogügylettel szabályozza, ezen szabályozás semmiféle adó- és vagy illetékfizetési kötelezettséggel sem járt volna, így egyértelműen megállapítható az, hogy édesapjuknak nem volt olyan szándéka, hogy a kizárólagos tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában bármiféle, a felperes javára házastársi vagyonközösség alapján tulajdonjogot keletkeztető érvényes jogügyletet kössön, jognyilatkozatot tegyen.

Előadták, hogy édesapjuk velük és testvérükkel, a III. rendű alperessel a kapcsolatot az édesanyjukkal kötött házasságának felbontását követően mindvégig tartotta. A felperessel kötött házasságából két fiúgyermeke született. A felperes és édesapjuk közötti jelentős korkülönbség ugyanakkor rendszeresen feszültség forrása volt, figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes és a felperes közötti korkülönbség minimális.

[27] Az I-II. r. alperesek előadták, hogy édesapjuk a 2007. március 9. napján elhunyt édesanyja után, mint örökös jelentős hagyatékot örökölt, továbbá a házasságkötés időpontjában jelentős nagyságú különvagyonnal rendelkezett. 2006. december 27. napján értékesítette a település3, 12 hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonát képező 1/2 részét, amelyből eredően 7.000.000,- Ft. vételárral rendelkezett.

A 2007. szeptember 14. napján kötött adásvételi szerződéssel pedig a település3, 14 hrsz. alatt felvett öröklakást 9.000.000,- Ft. vételárért értékesítette, amely alapján 4.500.000,- Ft. vételárrész illette meg. Mindezek egyértelművé teszik, hogy az általa megvásárolt és házasságkötést követően kizárólagos tulajdonába került ingatlanok a különvagyonát képezik, illetve képezték.

Ezen túlmenően település2, 13/2 hrsz. alatt felvett, természetben az ingatlancím13 szám alatti társasházban rendelkezett egy 28 nm alapterületű öröklakással. Ebben a lakásban több éven keresztül az I. r. alperes lakott, majd ezt a lakást édesapjuk értékesítette és az ebből befolyt vételárból vásárolta meg a település2, 4. hrsz. alatt felvett, természetben az ingatlancím4 ajtószám alatti lakást.

Álláspontjuk szerint mindezen tények egyértelműen alátámasztják azt, hogy felperes által házastársi közös vagyonba tartozónak állított ingatlanok az örökhagyó korábbi különvagyona felhasználásával kerültek megszerzésre, így ennek alapján az édesapjuk kizárólagos tulajdonát képező ingatlanok a Ptk. 4:38. § (1) bekezdésének f) pontja alapján és ezen ingatlanok teljes egészében a hagyaték tárgyát képezik.

[28] Az I., II. r. alperesek ellenkérelembeli hivatkozásaira a felperes nyilatkozata az volt, hogy az az általuk hivatkozott körülmény, miszerint az élettársi kapcsolat a házasságkötést megelőzően – illetve a felperes által állított időponttól kezdődően – nem állt fenn közte és az örökhagyó között, nem bír relevanciával arra a körülményre tekintettel, hogy valamennyi perbeli ingatlan a házasságkötés után szerzett vagyontárgy.

Hivatkozott a felperes arra is, hogy nem képezi a jelen per tárgyát a néhai végrendeletének érvényessége, azonban hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a végrendelet úgy formailag, mint alakilag és a tartalmát tekintve minden törvényi előírásnak és követelménynek megfelel és egyébként pedig a végrendelet tartalmi rendelkezései megegyeznek a felperes kereseti kérelmében foglaltakban.

Hivatkozott arra is, hogy a „állapotrögzítő okirat” tartalma igazolja azon állítását, miszerint ő maga is jelentős mértékű különvagyonnal rendelkezett a házasságkötés időpontjában.

[29] Az I., II. r. alperesek nem vitatták azt a felperesi hivatkozást, hogy a felperes a házasságkötést megelőzően ingatlanvagyonnal rendelkezett, azt azonban igen, hogy a felperesnek a házasságkötés időpontjában számottevő havi rendszeres jövedelme, illetve megtakarítása lett volna. A felperesnek a házasságkötés időpontjában meglévő ingatlanvagyona a házasságkötést követően édesapjuk 1/1 arányú tulajdonaként megvásárolt ingatlanok vonatkozásában semmilyen fedezetet nem biztosított, annak vételára forrásául nem szolgált.

Hangsúlyozták, hogy sem a hagyatéki eljárásban, sem jelen peres eljárásban nem állítják azt, hogy az édesapjuk a teljes ingatlanvagyonát reájuk kívánta volna hagyni, csupán azt állítják, hogy édesapjuk az ingatlan tulajdonai gyermekei közötti egyenlő elosztására törekedett. Álláspontjuk szerint, amennyiben néhai édesapjuknak az lett volna a szándéka, hogy a házasságkötést követően szerzett ingatlanok a felperessel közösek legyenek, megvásárolhatták volna a kettejük, vagy a két fiúgyermekük nevére is az ingatlancím3 vagy az ingatlancím4 utcai ingatlanokat. Hangsúlyozták, hogy az ingatlanvásárlások idején rendszeres, számottevő jövedelemmel kizárólag az édesapjuk rendelkezett.

Az I.r. alperes továbbá valótlannak nevezte azt a felperesi állítást, hogy édesapjától kulcsrakész, berendezett ingatlant kapott volna – testvérével egyetemben – , amelynek az összes költségét a felperes és az édesapja fizette, mivel ők akkor még nem rendelkeztek rendszeres jövedelemmel. Állította, hogy 2004. decemberétől rendszeres jövedelme volt, amiből mind a tanulmányait, mind a külföldi utazásait fedezni tudta, ugyanakkor nem vitatta, hogy volt olyan eset, amikor az édesapja hozzájárult a költségei kifizetéséhez. A II. r. alperes pedig állította, hogy a részére vásárolt ingatlancím16 utcai ingatlanba annak megvásárlását követően be sem költözött, mert egyrészt az édesanyjával volt szoros a kapcsolata, másrészt az ingatlan egyáltalán nem volt bebútorozva. Az érettségi vizsgái letételét követően gyerekek korrepetálásából tartotta el magát és fizette tanulmányi ösztöndíját és ezen jövedelmeiből vásárolt bútorokat a lakásba.

[30] A III. r. alperes a felperes keresetének teljesítését nem ellenezte, az I-II. r. alpereseket kérte perköltségében marasztalni.

[31] A IV.-V. r. alperesek a felperes keresetének teljesítését nem ellenezték.

[32] A VI. r. alperes a felperes kereseti kérelmének teljesítését nem ellenezte abban az esetben, ha a felperes keresete nem irányul és nem vezet a megkötött szerződések alapján alperest megillető jogok megszűnésére, illetve csorbítására; vagy a kölcsönszerződés tartalmának vagy alanyainak módosítására; vagy az alperes javára a perbeli ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények megszűnésére és csorbítására.

Mivel a perben alperes kényszerű pertársként vett részt, valamint a kereseti kérelemben foglaltak teljesítését nem ellenezte, kérte, hogy a bíróság perköltségben történő marasztalását mellőzze.

[33] A törvényszék a felperes keresetét nem találta megalapozottnak.

[34] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (továbbiakban: Ptké.) 1. §-a szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.

[35] A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések, így a 23. § szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ptké. 26. §-a szerint a Ptk. 4:29. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést a Ptk. hatálybalépését követően megszűnt házassági életközösség esetében kell alkalmazni.

[36] A jelen esetben alkalmazandó, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 685/A. §-a szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A BDT2007. 1628. eseti döntésben rögzítettek szerint élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő önmagában az együttélés ténye, az érzelmi és szexuális kapcsolat fennállása, a gyermekről való közös gondoskodás. Törvényi feltétel a gazdasági közösség fennállása is: a mindennapi életvitel során, valamint a jelentősebb vagyoni tevékenységben való együttműködés, a jövedelmek közös célra történő felhasználása.

Tekintettel az rPtk. rendelkezésein alapuló következetes bírói gyakorlatra, miszerint a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat az életközösség fennállása szempontjából egységet alkot, amely gyakorlatban kialakult álláspontot a Ptk. 4:35. § (1) bekezdésében rögzítésre is került, alappal hivatkozik a felperes keresetében arra, hogy a Ptk. 4:40. §-nak (1) bekezdése szerint a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

A jogszabály ezen rendelkezését nem érinti az, ha az ingatlan-nyilvántartásban a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgy csak valamelyik házasfél tulajdonaként van nyilvántartva.

[37] A jelen ügyben szintén irányadó a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 27. § (1) bekezdése szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

A Csjt. 28. § (1) bekezdése szerint a házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A Ptk. 4:38.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

[38] A törvényszék a Pp. 237.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt anyagi pervezetés körében tájékoztatta mind a felperest, mind az alperest a rajta álló bizonyítási érdekről, ennek megfelelően a felek bizonyítási indítványaikat előterjesztették, amelyet a törvényszék teljes mértékben lefolytatott.

[39] Fővárosi Ítélőtábla hasonló tényállás melletti ügyben kifejtette, hogy a jelen perben is – az élettársi életközösség állított kezdetének időpontjára tekintettel – alkalmazandó rPtk. 578/G. § (1) bekezdéshez és a 685/A. §-hoz kapcsolódó következetes ítélkezési gyakorlat szerint az élettársi kapcsolat jogi fogalma feltételezi a felek közötti érzelmi kapcsolat fennállását, együvé tartozásuk harmadik személyek előtti felvállalását, a közös lakásban való együttlakást, a közös háztartás fenntartását és azt is, hogy a felek legalább hallgatólagosan egyetértsenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenységük eredményeként szerzett vagyon közös legyen, illetve a közös tulajdonszerzésre irányuló legalább hallgatólagos szándékuk, illetve céljuk az akár együttesen, akár külön-külön megszerzett valamennyi vagyontárgy vonatkozásában fennálljon (mint arra a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.20.759/1993/4., BH1998/12/588., Pfv.II.21.364/2000. és Pfv.II.20.357/2011/9. számú eseti döntéseiben is rámutatott).

[40] A bírói gyakorlat a gazdasági közösség fogalmának értelmezésével húzta meg azt a jogi határt, amely a közös háztartásban élő, egymással érzelmi kapcsolatban álló és a külvilág felé ezt ki is nyilvánító, a hétköznapi értelemben élettársaknak tekintett felek együttélését elkülöníti a jogkövetkezményekkel járó élettársi kapcsolat tényhelyzetétől (BH.1998.83., Pfv.II.21.451/2016/6. Indokolás [45] bekezdés, Pfv.II.21.232/2017/4. Indokolás [72] bekezdés). A gazdasági közösség csak akkor állapítható meg, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész időtartama alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében együttesen használják fel (BH.1998.588., Pfv.II.21.744/2004., Pfv.II.20.837/2011/6., Pfv.II.21.451/2016/6. Indokolás [46] bekezdés, Pfv.II.21.232/2017/4. Indokolás [73] bekezdés). A közös cél fogalmát az ítélkezési gyakorlat szűken értelmezi: annak gazdasági tevékenységre és a közös vagyon megszerzésére kell irányulnia, azaz a gazdasági együttműködésnek a közös vagyon gyarapítása a célja (Pfv.II.21.451/2016/6. Indokolás [46] bekezdés).

A kialakult bírói gyakorlat szerint az élettársak közötti gazdasági közösség nemcsak úgy valósulhat meg, hogy a felek a külön-külön megszerzett jövedelmeiket közösen kezelik, hanem úgy is, hogy a külön kezelt jövedelmeiket legalább részben közös gazdasági célokra fordítják (BH1998/12/588., Pfv.II.22.268/2011/9. Indokolás II.).

[41] A törvényszék a felperes által állított és I.-II. r. alperes által tagadott élettársi kapcsolat fenti jogszabályi kritériumai vizsgálata és megállapíthatósága érdekében a felek által felajánlott valamennyi bizonyítási eljárást lefolytatta. Az ekként rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 279. §-ában biztosított mérlegelési jogánál fogva értékelve azt állapította meg, hogy a felperes az örökhagyóval – az I., II. r. alperesek tagadása ellenére – 2002. őszétől, a felperesnek az örökhagyó ingatlancím2 utcai ingatlanába történő költözésétől együtt éltek. A tanúk vallomásai, valamint a III. r. alperesnek a nyilatkozata, aki 2005. évtől az örökhagyó és a felperes háztartásában élt huzamosabb ideig, megállapítható volt, hogy a felperes és az örökhagyó érzelmi és gazdasági közösségben éltek. Ezt a felperes által csatolt fényképfelvételek, videó screenshot-ok is alátámasztották.

[42] Az I., II. r. alperesek az általuk felajánlott és lefolytatott bizonyítás eredményével sikeresen döntötték meg azt a vélelmet, hogy a perbeli, a házasságkötést követően szerzett ingatlanok a házasfelek közös vagyonához tartoznak.

A törvényszék az I., II. r. alperesek által előterjesztett, különböző pénzintézetek megkeresésére vonatkozó indítványokat teljesítette, azok a per érdemi elbírálása szempontjából azonban csak korlátozott mértékű információt eredményeztek.

Ekként a bank4 a bíróság megkeresésére adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a kért, 2000. és 2010. közötti időszakra vonatkozó adatokat nem tudja szolgáltatni tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján az iratanyagok megőrzési ideje korlátozott, azok törlésre, illetve megsemmisítésre kerültek.

A bank5 válaszában arról tájékoztatta a törvényszéket a megkeresésével kapcsolatban, hogy örökhagyó (személyes adatok) magánszeméllyel bankjuk nem áll/állt üzleti kapcsolatban.

A bank6 megküldte a bíróság megkeresésére az örökhagyó örökhagyónak a pénzintézetnél vezetett lakossági bankszámlája forgalmára vonatkozó adatokat a kért, 2001. január 1. és 2010. december 31. közötti időintervallumra vonatkozóan.

A bank3 a bíróság megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy az örökhagyó a pénzintézetnél 2001. február 22. napján nyitott forint folyószámlát és a számlához kapcsolódóan a későbbiekben további HUF betétszámlákat nyitott. 2003. április 7. napjától az örökhagyó, mint egyéni vállalkozó nyitott a pénzintézetnél HUF Prémium számlát.

Az Önkéntes Nyugdíjpénztár a bíróság megkeresésére azt a választ adta, hogy örökhagyó (személyes adatok) nyilvántartásukban nem szerepel, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 8 éven belül nem rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással. A 8 évnél korábban megszűnt pénztártagsággal kapcsolatban nyilatkozni nem áll módjukban, mivel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169.§ (2) bekezdése alapján a pénztári bizonylatokat 8 évig őrzik.

A NAV Adó-és Vámigazgatósága által a bíróság megkeresésére megküldött személyi jövedelemadó bevallások tartalmából megállapítható volt, hogy az örökhagyó 2004. évi adóköteles jövedelmének összege 9.568.151 forint volt, 2005. évben 7.532.800 forint volt, 2006. évben 7.736.150 forint, 2007. évben 4.467.934 forint.

Megállapítható volt, hogy az örökhagyónak a házasságkötést megelőző évben a bank3nál és a bank6nál vezetett számláin összesen 26.990.000 forint összeg volt elhelyezve lekötött betétben, amelyek a lejárat előtt 2007. május 2. napján feltörésre kerültek és ugyanezen a napon került átutalásra a kft.1 részére vételár címén 20.500.000 forint az örökhagyó részéről.

A csatolt adásvételi szerződések tartalmából megállapíthatóan pedig az örökhagyó a perbeli ingatlanok megszerzése körüli időpontban jelentős mértékű, külön vagyonnak minősülő öröklés útján szerzett ingatlan eladásából, illetve értékpapír értékesítéséből származó pénzösszeggel rendelkezett, ezen túlmenően pénzintézeti számláin is jelentős összegű, a házasságkötést megelőzően meglévő lekötött megtakarítással rendelkezett.

A szerződések tartalmából, illetve a számlaforgalomból a különvagyoni pénzösszegek mozgása lekövethető és teljes bizonyossággal állítható, hogy azok a perbeli ingatlan megvásárlásához kerültek felhasználásra, ezért a Csjt. 28. § (1) bekezdés d. pontja – tartalma szerint a Ptk. fentebb ismertetett 4:38.§ (1) bekezdés f) pont - alapján, mint különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, az örökhagyó különvagyonának minősülnek.

Életszerűtlen annak felperes általi állítása, hogy az örökhagyó különvagyoni pénzeszközei a közös életvitel során felhasználásra kerültek akkor, amikor a saját különvagyoni ingatlanai értékesítését követően azok eladási ára újabb ingatlan – az ingatlancím9 szám – megvásárlására lettek fordítva, ahogy az a felek között létrejött házassági vagyonjogi szerződésben, illetve a későbbi „Állapotrögzítő okirat”-ban is rögzítésre került.

Önmagában az a körülmény, hogy a felek több okiratot is készítettek, amelyekben a közös és különvagyoni ingatlanaikat, illetve az azokra történt ráfordításokat rögzítették, azt mutatja, hogy az örökhagyó nem kívánt a vagyoni viszonyok körében tisztázatlan körülményeket hagyni, vélhetően pont a jelen jogvita elkerülése érdekében. A törvényszék álláspontja szerint jelen esetben azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a perbeli ingatlanokra vonatkozó szerződéseket kizárólag az örökhagyó kötötte meg, és azok az ő kizárólagos tulajdonaként kerültek az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre.

[43] Összességében tehát a közös vagyon melletti vélelmet a perbeli ingatlanok vonatkozásában az I.-II. r. alperesek sikeresen megdöntötték, a felperesnek azonban nem sikerült azt az állítását igazolnia sem okiratokkal, sem a felajánlott tanúbizonyítás eredményével, hogy a perbeli ingatlanok megvásárlásának forrását a közös vagyoni megtakarításaik képezték.

[44] Fentiekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben írtak szerint határozott.

[45] A törvényszék a pervesztes felperest a Pp. 83. § (1) és 101. § (1) bekezdése alapján kötelezte az I-II. r. alperesek képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint számított, a kifejtett munkához igazodó mértékű (BH1992. 267) perköltség megfizetésére. Az eljárási illetéket a felperes megfizette, így annak viseléséről a törvényszéknek döntenie nem kellett.

Budapest, 2025. május 5.

Dr. Sarkadi Anikó s.k.

bíró