Hungarian Data Protection Authority: operation of a camera system in a condominium

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11 www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-5896-1/2021. Tárgy: jogsértést megállapító határozat (NAIH/2020/1000.) (NAIH/2019/3200.)

HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egy természetes személy (a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az […] (székhely: […]; cégjegyzékszám: […]; a továbbiakban: Kérelmezett) ellen indult adatvédelmi hatósági eljárásban – melybe a Hatóság az […] szám alatti társasházat (a továbbiakban: Társasház) ügyfélként bevonta – az alábbi döntéseket hozza: A Hatóság 1) a Kérelmező kérelmét a Kérelmezettel szemben elutasítja.

2) Hivatalból megállapítja , hogy a Társasház azzal, hogy nem megfelelő jogalap alapján kezel személyes adatokat a kamerás megfigyeléssel összefüggésben, megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdését;

a Társasház jogalap nélkül üzemeltet közterületet is figyelő kamerákat, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését;

a Társasház megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság alapelvét, valamint az 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti integritás és bizalmas jelleg elvét;

a Társasház nem nyújtott az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelő tájékoztatást a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésről.

3) Hivatalból utasítja a Társasházat arra, hogy amennyiben adatkezelését folytatni kívánja a kamerás megfigyeléssel összefüggésben azt tegye jogszerűvé, alapozza megfelelő jogalapra, az ahhoz szükséges érdekmérlegelést elvégezve, megfelelve az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap követelményeinek;

ne üzemeltessen közterületet figyelő kamerákat, vagyis szüntesse meg ezen kamerákkal összefüggésben az adatkezelést, vagy módosítsa a kamerák látószögét;

megfelelő adatkezelési és hozzáférési szabályok alapján kezeljen személyes adatokat a kamerás megfigyeléssel összefüggésben annak érdekében, hogy csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkező személy férhessen hozzá a kamerák által közvetített élőképekhez, és az általuk rögzített felvételekhez;

nyújtson megfelelő, az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésében meghatározott információkra kiterjedő tájékoztatást az érintettek számára.

* * * A 3) pontban előírt intézkedések megtételét a Társasháznak jelen levél kézhezvételétől számított 45 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A 3) pontban előírt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete

1. A Kérelmező a Hatósághoz 2019. március 28. napján érkezett kérelmében adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezte, és kérte a Társasház képviseletét ellátó Kérelmezett adatkezelésének kivizsgálását. A Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy a 2012 májusában megtartott társasházi közgyűlésen a kamerarendszer telepítése tárgyában a 180 tulajdonos közül 58 igen és 8 nem szavazat érkezett, amely nem éri el a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 25. § (1) bekezdése szerinti követelményt, melynek értelmében a zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebből kifolyólag a Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett a Társasházban jogtalanul üzemelteti a kamerarendszert. A Kérelmező nyilatkozata szerint sérelmezte továbbá, hogy a kamerarendszer képeit közvetítő monitor a Kérelmezett ügyvezetőjének irodájában található, ahol sok személy megfordul. Így például a Társasház öt tulajdonosa azt jelezte írásban, hogy a Kérelmezett ügyvezetője és a számvizsgáló bizottság elnöke az ő jelenlétükben hosszan figyelte a kamerát, a számvizsgáló bizottság elnöke pedig kifejezetten a házakból kijövő és betérő tulajdonosokat figyelte, illetve azt, hogy ki kivel beszélget. A Kérelmező ennek alátámasztására mellékelte az öt tulajdonostárs által írt nyilatkozatot. A fentieken túl a Kérelmező előadta, hogy a Társasház faliújságjára 2012 óta nem függesztették ki a kamerarendszer üzemeltetőjének nevét és elérhetőségét, mivel a Kérelmező szerint a Kérelmezett ügyvezetője az üzemeltető, aki azonban többszöri kérés ellenére sem tudta bemutatni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges végzettségét igazoló iratot. A kérelem szerint továbbá nincs kitéve a Társasházban az a kötelező felirat sem, mely szerint „a társasházban kamerarendszer működik”.

A Kérelmező kérte a Hatóságot, hogy marasztalja el a Kérelmezettet, mivel – álláspontja szerint – megsértette az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, tiltsa meg az adatkezelést addig, amíg a Kérelmezett nem teljesíti a törvény által előírtakat. A Kérelmező kérte továbbá, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy a kameraképeket közvetítő monitort az előírásoknak megfelelően helyezze el, nevezze meg a kamerarendszert üzemeltető személy nevét és elérhetőségét. A Kérelmező kérte továbbá jogsértés megállapítása esetén bírság kiszabását is, de akként, hogy annak befizetése ne a Társasház számlájáról történjen.

II. A tényállás tisztázása

A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról végzésében értesítette a Kérelmezettet, és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre és adatközlésre hívta fel. A Kérelmezett nyilatkozata, valamint az annak alátámasztására szolgáló iratok alapján megállapítható volt, hogy az ügy a Társasház jogát, jogos érdekét is közvetlenül érinti. A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében ezért szükségesnek tartotta a Társasház nyilatkozattételre való felhívását, ezért a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdésére tekintettel ügyféli jogállást biztosított számára. 2. A Kérelmezett – mely a Társasház közös képviseletét látja el – nyilatkozata szerint a kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a Társasház 2012. május 24-i közgyűlése döntött, a 13/2012.05.24. számú határozattal. Ezt követően kamerarendszerrel kapcsolatos közgyűlési határozat 2018. május 31. napján született, mely határozattal a közgyűlés az adatkezelési szabályzat szervezeti-működési szabályzat mellékletéhez való becsatolásáról döntött. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerarendszer kiépítésére a Társasház a [Céggel] (székhely: […], cégjegyzékszám: […], a továbbiakban: [Cég]) kötött vállalkozási szerződést 2012. július 31. napján. A Hatóságnak megküldött, a Társasház és a Cég között 2012. július 31. napján létrejött vállalkozási szerződés szerint a Társasház mint megrendelő megrendelte, a Cég pedig mint vállalkozó elvállalta a Társasházban kamerás megfigyelő- és képrögzítő rendszer kiépítését. A szerződés szerint a munkát a Cég a Társasházzal történt egyeztetés szerint végzi, illetőleg a Társasház kijelölt műszaki ellenőre útján azt ellenőrzi. A Hatóságnak szintén megküldött, a Társasház és a Cég között 2012. augusztus 26. napján létrejött szolgáltatási szerződés alapján is a Társasház mint megrendelő megrendelte, a Cég pedig mint vállalkozó elvállalta többek között a Társasház kamerás megfigyelőrendszerének üzemeltetési feladatait. Ez alapján a Cég vállalta a kamerás megfigyelőrendszer üzemképességének ellenőrzését és szükség szerinti javítását félévenként egy alkalommal, valamint szintén ilyen időközönként az eszközök karbantartását és a rendszer működésének részletes ellenőrzését. A szerződés szerint továbbá a Cég köteles a rendszer teljes megvalósulási dokumentációját átadni a Társasháznak, amely magában foglalja a rendszer blokkvázlatát, a vezetékezés pontos struktúráját méretezett rajzon, az egyes termékek műszaki leírását, a rendelkezésre álló minőségtanúsítványokat, a rendszer működési leírását, kezelési utasítását és a szükséges karbantartási előírásokat, garanciára vonatkozó nyilatkozatot. Ezen kívül a Cég kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendszer átadását megelőzően oktatást nyújt a rendszer használatáról a Társasház által megjelölt személyzet számára.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerarendszer a Társasház és a tulajdonostársak biztonságának védelme céljából lett telepítve, és kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja. A kamerarendszer jogalapja a Thtv. 25. §-a. A Kérelmezett nyilatkozata szerint továbbá a Társasházban 6 darab kamera a főbejáratnál az előtérben, 6 darab kamera a lift előtti térnél, 6 darab kamera a hátsó kijáratnál, valamint 6 darab kamera a külső falon és a hátsó parkolónál üzemel. A kamerák képeit közvetítő monitor a Társasház közös képviseleti irodájában található, azonban, bár a Kérelmezett ezt nem igazolta, nyilatkozata szerint képet nem mutat, mivel a monitor ki van kapcsolva, így a kamerák által közvetített élőképet nem látja senki. Abban az esetben, amikor az üzemeltetőt megkeresik, hogy a kamerafelvételekre lenne szükség valamely hatósági eljárásban, a monitort bekapcsolva történik meg a felvételek visszakeresése és letöltése. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerarendszer 14 napig rögzíti a felvételeket, ezen határidő alatt azok visszakereshetőek, majd ezt követően automatikusan törli azokat a rendszer. A felvételekhez az üzemeltető és rendszer használatát bemutató képzést követően a számvizsgáló bizottság elnöke és a Kérelmezett képviselője férhet hozzá egyedi esetekben, és az ő közreműködésükkel történhet meg a felvételek visszakeresése és letöltése is. Amennyiben a számvizsgáló bizottság elnöke működik közre a felvételek lementésében, a Kérelmezett ügyvezetője a lezárt közös képviseleti irodát kinyitja és átadja a rendszerbe való belépéshez szükséges kódot a számvizsgáló bizottság elnökének, aki a rendszert tudja üzemeltetni és ezt követően le tudja menteni a felvételeket. A Kérelmezett ügyvezetője azonban nem tud a rendszerbe belépni. A megkereső hatóság lefoglalási jegyzőkönyv alapján veszi át a felvételeket, vagy a Kérelmezett képviselője vagy a gondnok adja át azokat. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerarendszer felvételeit a nyomozó hatóság rendszeresen lefoglalja büntetőügyekben, arról azonban nincs tudomása, hogy miként használják fel ezeket a felvételeket. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a közös képviselet a 2012. augusztus 17. napján kelt levelében tájékoztatta a társasház lakóit a kamerarendszer kiépítéséről. Ezen kívül a kamerarendszerről szóló tájékoztató anyag a Társasház faliújságján és bejáratain került elhelyezésre. A Kérelmezett ügyvezetője és a számvizsgáló bizottság elnöke továbbá egységes adatkezelési szabályzatot készített, amely a kamerarendszer használatát szabályozza. A kamerás megfigyelésről szóló közgyűlési jegyzőkönyvet továbbá megküldték valamennyi lakó számára. Ezen kívül más módon nem tájékoztatta a Kérelmezett társasházi tulajdonostársakat a kamerarendszerről. A Kérelmezett dokumentumokkal csupán azt igazolta, hogy a 2012. augusztus 17. napján kelt levéllel tájékoztatta társasházi lakókat, valamint, hogy a Kérelmezett ügyvezetője és a számvizsgáló bizottság elnöke egységes adatkezelési szabályzatot készített a kamerarendszer használatára vonatkozóan. 3. A Társasház a Kérelmezett nyilatkozataival megegyező nyilatkozatokat tett, azzal, hogy álláspontja szerint a Társasház minősül adatkezelőnek. Ezen kívül a Társasház nyilatkozata szerint is a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés jogalapja a Thtv. 25. §. A – nyilatkozata szerint – 28 üzemelő kamerából álló kamerarendszer az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja. A kamerarendszer üzemeltetésére szolgáló rendszer pedig a közös képviseleti irodában található.

4. A Kérelmező az adatvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmében kérte továbbá adatainak zártan kezelését, mely kérelmének a Hatóság a NAIH/2019/3200/4. ügyiratszámú végzésével helyt adott.

III. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése értelmében a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése alapján a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Az Infotv. 38. § (2a) bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. Az Infotv. 38. § (3) bekezdés b) pontja szerint a 38. § (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság erre irányuló kérelemre adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése értelmében: „Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.” Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint: „Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.” Az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárásokban az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit a VII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja értelmében: „„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.” Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint: „A személyes adatok: a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).” Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre.” Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése értelmében: „(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás. (2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.” Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték; h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.” Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) és (5) bekezdése alapján: „[…]

(2) A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket: a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke; b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. […] (5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően; b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően; c) személyes adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően; d) a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek; e) a felügyeleti hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés biztosításának elmulasztása.” Az Infotv. 75/A. § értelmében: „a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.”

A Thtv. 25. § (1)-(7) és (10) bekezdései1 szerint: „(1) A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat. (2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. (3) Az (1) bekezdésben említett közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető: a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja, b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával. (4) A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely). (5) A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak. (6) A kamerarendszer által rögzített felvételekhez – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell. (7) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre vagy adatkérésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak […]

1 A Thtv. 2018. július 1. – 2019. április 25. között hatályos normaszövege alapján (10) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a (7) bekezdésben meghatározott jogait is –, valamint jogorvoslati lehetőségeire.” A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) 1. § (3) bekezdése alapján: „Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik: a) biztonsági őr, b) testőr, c) vagyonőr vagy d) biztonságszervező.”

IV. Döntés

A Hatóság a Kérelmező kérelmére 2019. március 29. napján adatvédelmi hatósági eljárást indított. A vizsgált időszak az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapjától, 2018. május 25. napjától az eljárás megindításának napjáig tartó időszak adatkezelési tevékenységére terjed ki. IV.1. Az adatkezelő és adatfeldolgozó elhatárolása A Kérelmező a Kérelmezettel szemben nyújtott be adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet. A Társasház azonban – miután a Hatóság ügyféli jogállást biztosított számára – azt nyilatkozta, hogy a kamerás megfigyeléssel összefüggésben magát tartja adatkezelőnek. Ezen kívül a Kérelmezett nyilatkozata szerint a Cég telepítette a kamerarendszert. Az adatkezelés vizsgálata során ezért először annak tisztázása szükséges, hogy mely szerv minősül adatkezelőnek a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés kapcsán. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az a fél minden esetben adatkezelőnek minősül, amely az adatkezelés célját meghatározza, az erre vonatkozó döntést meghozza. Az általános adatvédelmi rendelet általánosságban határozza meg az adatkezelő fogalmát, amelynek a célja az, hogy a felelősséget oda helyezze, ahol a tényleges befolyás található. Azt, hogy konkrét esetben ki minősül adatkezelőnek, csak az adott eset körülményeinek alapos mérlegelésével lehet eldönteni. A Társasház és a Cég adatkezelésben betöltött szerepe kapcsán a Hatóság álláspontja a rendelkezésére álló szerződések és nyilatkozatok alapján az, hogy az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés célját – az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme – a Társasház határozta meg, és ezen célok érdekében bízta meg a Céget a rendszer telepítésével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére.

A Társasház érdekében üzemel tehát a kamerarendszer, ebből következően a rendszerrel összefüggő adatkezelés is a Társasház érdekében valósul meg, amelynek célja a Társasházban élő személyek életének, a testi épségének, személyi szabadságának védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme. A Hatóság álláspontja mindezek alapján – figyelembe véve a Társasháznak a Céggel kötött szerződések tartalmát – az, hogy a Társasház határozta meg az adatkezelés célját mint adatkezelő, és a rendszer kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra a Céget bízta meg, mely cégre jelen adatvédelmi hatósági eljárás nem terjed ki. Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Társasház az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelőnek minősül. A Társasház adatkezelésben betöltött szerepe kapcsán figyelembe veendők a Thtv. magyarázatában írtak, mely szerint a társasház csupán relatív jogképességgel rendelkezik, így személyiségi jogok körében sem rendelkezik jogképességgel, és a személyiségi jogok megsértésének sem a sértetti, sem pedig a jogsértő oldalán nem lehet alanya. A Hatóság álláspontja ezzel összefüggésben az, hogy ennek polgári jogi szempontból van relevanciája. Figyelemmel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontjának fogalmi elemeire adatvédelmi szempontból az releváns, hogy a társasház mint önálló jogalany az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározása szerinti „bármely szervként” adatkezelőnek minősülhet, melynek a – szervezeti – képviseletét természetes személyként a közös képviselő (intézőbizottság elnöke), vagy más nem természetes személy – mint jelen ügyben egy gazdasági társaság, a Kérelmezett – látja el. Egy társasház a tulajdonostársak személyes adatait kezeli például, amikor vagyonvédelmi kamerákat üzemeltet. Ezzel összhangban áll jelen ügyben a Társasház nyilatkozata, valamint az, hogy a kamerarendszer telepítésére és üzemeltetésére kötött szerződések mindegyikében a Társasház jelenik meg, mint megrendelő, nem pedig a közös képviseletet ellátó Kérelmezett […], illetőleg annak képviselője, ügyvezetője. Nem zárható ki általánosságban ugyanakkor az sem, hogy adott esetben a társasház szervezeti és működési szabályzata alapján a társasház közös képviseletét ellátó személy vagy szerv – jelen ügyben a Kérelmezett vagy annak ügyvezetője – is önálló adatkezelővé váljon az abban meghatározott adatkezelési célok tekintetében. Jelen ügyben erre utaló körülmény azonban nem áll fenn. A közös képviseletet ellátó személy vagy szerv, illetőleg annak képviselője adatkezelővé válását okozza továbbá az is, ha adott esetben túlterjeszkedik a társasház döntésén. Mindezek alapján tekintettel arra, hogy a Társasház közös képviseletét ellátó Kérelmezett, az […] a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésben önálló döntési joggal nem rendelkezik, nem lát el semmilyen feladatot a kamerarendszer üzemeltetésével kapcsolatban, a Kérelmező vele szemben előterjesztett kérelmeit a Hatóság elutasította, ugyanakkor a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a kifogásolt jogsértéseket hivatalból vizsgálta. IV.2. A társasházi elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés célja és jogalapja 1. Az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározásai alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint a személyes adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. A társasházakban, a társasházi lakóközösség mint adatkezelő által működtetett kamerarendszer létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban az általános adatvédelmi rendelet alapján az adatkezelésre irányadó szabályokat kiegészíti a Thtv., illetőleg jelen ügyben annak a vizsgált időszakban hatályos 25. §-a. 2. Ez alapján kamerarendszer az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötött adatkezelés elve és a Thtv. 25. § (3) bekezdése alapján akkor üzemeltethető, ha a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja, a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, és a rendszer alkalmazása ezen célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával. A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti. Az adatkezelés jogszerűségének további feltétele, hogy az megfelelő jogalapon alapuljon. Az adatkezelés jogalapjait az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése tartalmazza. Tekintettel a Thtv. azon szabályára, hogy az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmaddal rendelkező tulajdonostárs igenlő szavazatára van szükség a kamerarendszer létesítéséhez és üzembe helyezéséhez előírt érvényes döntéshez, az adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalapja lehet. Ennek oka, hogy a társasház mint adatkezelő és az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmaddal rendelkező tulajdonostárs érdeke adott esetben – a szavazás eredményét figyelembe véve – megelőzi azon tulajdonostársak személyes adatok védelméhez fűződő jogát, akik nem szavazták meg a kamerarendszert. Ezen kívül az Európai Adatvédelmi Testületnek2 a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről szóló 3/2019. számú iránymutatása (a továbbiakban: Iránymutatás)3 szerint is a kamerás megfigyelésre alkalmazandó jogalap elsősorban a jogos érdek jogalapja lehet. Lényeges, hogy a társasháznak e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést kell végeznie. Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, azaz a munkáltató jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat. Amennyiben az érdekmérlegelés eredményeként megállapítható, hogy a társasház-közösség mint adatkezelő jogszerű érdeke megelőzi a kamerarendszert meg nem szavazó érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy üzemeltethető kamerarendszer.

2 Az Európai Adatvédelmi Testület az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

3 A 3/2019. számú iránymutatás az alábbi linkről érhető el: https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf

Az általános adatvédelmi rendeletet megelőzően hatályos adatvédelmi irányelv4 29. cikke alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport5 6/2014. számú, az adatkezelő 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról szóló véleménye6 – melyben írtak az általános adatvédelmi rendelet alkalmazási időszakában is értelmezésül szolgálhatnak segítséget nyújt az érdekmérlegelés elvégzéséhez. A hatályos törvényi rendelkezések, illetőleg az elszámoltathatóság elvéből fakadóan az adatkezelőnek kell igazolnia azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer összeegyeztethető a célhoz kötött adatkezelés elvével és megfeleltethető az érdekmérlegelés tesztjének. 3. Mindezek, valamint a Hatóság rendelkezésére álló nyilatkozatok és iratok alapján figyelembe véve a kamerák látószögét bemutató pillanatfelvételeket is – megállapítható, hogy a kamerarendszer üzemeltetésének célja, az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelme megfelel a célhoz kötött adatkezelés elvének, ezért ebben a vonatkozásban a Hatóság nem állapít meg jogsértést. 4. Az adatkezelés jogalapjával kapcsolatban a Hatóság azonban megállapítja, hogy a Társasház által hivatkozott Thtv. 25. §-a nem jelenti az adatkezelés jogalapját. A Hatóság a fentiekben kifejtette, hogy az adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalapja lehet. A Társasház azonban nem erre alapította adatkezelését. A 2012-ben telepített kamerarendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy bár a telepítéskor – és azt követően – még más adatvédelmi szabályokat kellett alkalmazni, azonban az általános adatvédelmi rendelet (171) preambulumbekezdésére tekintettel, mely szerint az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának időpontja – 2018. május 25. előtt megkezdett adatkezelést az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésének időpontjától – 2016. május 25. – számított két éven belül összhangba kell hozni e rendelettel, a Társasháznak a folyamatban lévő kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelését összhangba kellett volna hoznia az általános adatvédelmi rendelet szabályaival, melyet azonban nem tett meg, adatkezelésének jogalapját nem alapította a jogos érdek jogalapjára. Mindezek alapján tehát a Társasház az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapjától, 2018. május 25. napjától nem megfelelő jogalap alapján kezel személyes adatokat az elektronikus megfigyeléssel összefüggésben. A nem megfelelő jogalapra tekintettel, a Társasház nem végzett az adatkezelés jogalapjának fennállását igazoló érdekmérlegelést sem mind a 28 kamera vonatkozásában, illetőleg a jogalap fennállását az adatvédelmi hatósági eljárás során sem igazolta, ezért a Hatóság megállapítja, hogy a Társasház jogalap nélkül üzemeltet kamerákat, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. Függetlenül attól, hogy az általa azonosított adatkezelési célok jogszerűnek minősülnek, a jogos érdek jogalapja megköveteli a Társasháztól, hogy mind a 28 kamera vonatkozásában valódi és tényleges mérlegelést is végezzen az üzemeltetés, az adatkezelés szükségességéről, kameránként igazolva az adatkezelés célját, szükségességét, arányosságát.

4 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

5 Az Adatvédelmi Munkacsoport az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv volt, helyébe az Európai Adatvédelmi Testület lépett.

6 A 6/2014. számú vélemény az alábbi linkről érhető el: https://ec.europa.eu/justice/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2014/wp217_hu.pdf

A Hatóság a kamerák számával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Társasház tulajdonosainak 2012. augusztus 17. napján megküldött értesítő, valamint a Társasház és a Cég közötti vállalkozási szerződés melléklete alapján 18 felszerelt és üzemelő kamera telepítésére került sor, ugyanakkor a telepítési rajz, és a kamerák látószögét bemutató pillanatképek 28 kamera üzemelését erősítik meg, így a Hatóság a 2019. október 17. napján készült pillanatképek alapján a 28 kamerát tartotta irányadónak. IV.3. Közterületet figyelő kamerák A Hatóságnak megküldött kameraképek alapján megállapíthatóvá vált, hogy a Társasház Csóka utcára néző oldalára felszerelt kamerák közterületet is megfigyelnek. Közterület megfigyelésére csak szűk körben, kifejezett törvényi előírások szerint van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait.

Az előző pontban említett, az Európai Adatvédelmi Testület által kiadott 3/2019-es Iránymutatás 3.1.2. fejezetének 27. bekezdésében amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett az adatkezelő jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. Ugyanakkor abban az esetben, ha az adatkezelő nem alkalmaz közterületet kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását, – többek között – megfelelő jogalapra kell alapoznia adatkezelését. Tekintettel azonban arra, hogy a Társasház Csóka utcára néző kamerái – a kamerák elhelyezését mutató vázrajz szerint K2/1., K2/2., K2/3. és K2/12. kamerák – a fentiekkel ellentétben a Hatóságnak megküldött pillanatképek alapján a közterületet is megfigyelik és a Társasház nem alkalmaz közterületet kitakaró megoldásokat, a Hatóság megállapítja, hogy a Társasház jogalap nélkül üzemeltet közterületet megfigyelő kamerákat, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét. IV.4. A társasházi elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelésre vonatkozó szabályok dokumentálása és hozzáférés a felvételekhez 1. A társasházi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos további követelmény – a Thtv. vizsgált időszak idején és jelenleg is hatályos szabályai alapján –, hogy a társasház szervezetiműködési szabályzatának tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. Ezen kívül a Thtv. vizsgált időszak idején hatályos szabálya szerint a kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője, illetőleg az ő közreműködésével az férhet hozzá, akinek jogát, jogos érdekét a felvétel érinti.

A Thtv. szerint a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott személy lehet. 2. A kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges szabályzat, más néven adatvédelmi szabályzat a társasház kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésének főbb jellemzőit szabályozza, eljárásrendet, követendő alapelveket határoz meg az adatkezelési műveletekben résztvevők számára, így például az alábbiak vonatkozásában:

a kamerák üzemeltetésének rendje, a felvételek megőrzési ideje, a figyelmeztető jelzések kihelyezése;

a kamera felvételeinek érintettek általi kikéréséhez (másolat kiadásához fűződő jog) kötődő maszkolási és informatikai feladatok és felelősségek. Az adatkezelő felelőssége, hogy a szabályzat és az az alapján kialakított adatkezelési gyakorlat az általános adatvédelmi rendelettel összhangban legyen. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerinti elszámoltathatóság elvéből következően hangsúlyosabban kívánja meg az adatkezelés jogszerűségének dokumentált igazolását, így erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ide sorolható a fentiek mellett az érintettek részére nyújtott tájékoztatások felülvizsgálata, az adatbiztonsági követelmények teljesítése, a célhoz kötött felhasználás és a megőrzési idők előzetes meghatározása, a jogos érdek jogalap alkalmazásához elengedhetetlen érdekmérlegelés elvégzése, a képfelvételekhez történő hozzáférések nyilvántartása, az adatkezelés kapcsán az érintetti jogok, különösen a hozzáféréshez és másolat kiadásához fűződő jog biztosítása, az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése vagy az adatvédelmi incidensek Hatóságnak történő bejelentése is. 3. A kamerafelvételek megőrzési ideje kapcsán elmondható, hogy a Thtv. 2019. április 26. napjától hatályos rendelkezései alapján főszabály szerint az Iránymutatás alapján ítélhetőek meg az adatkezelés jellemzői, és az adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezelés esetén a nemzeti jogalkotó már nem határozhatja meg általánosságban azt, hogy mennyi ideig tárolható a kamera által rögzített felvétel. A konkrétan meghatározott adatkezelési idő helyett az adatkezelőnek – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalap alkalmazása esetén a jogos érdeke alapján – 2019. április 26. napjától követően magának kell meghatároznia az adatkezelési cél eléréséhez szükséges adatkezelési időt. A cél eléréséhez szükséges adatkezelési idő esetről esetre eltérő lehet. Az adatkezelő feladata, hogy meghatározza, milyen célból működteti a kamerát és eldöntse, hogy e célból mennyi ideig szükséges tárolni a rögzített felvételeket. A legtöbb kamerás megfigyelés vagyon- és/vagy tulajdonvédelmi célból és bizonyíték szolgáltatása céljából történik. Általában az okozott károk rövid idő alatt felfedezhetők, ezért a legtöbb esetben a felvételek néhány napon belüli automatikus törlése megfelelőnek tekinthető. Az Iránymutatás 8. rész 121. bekezdésében a felvételek megőrzési időtartama vonatkozásában a fentiekkel egyezően rendelkezik. Mindezek mellett kifejti továbbá, hogy minél hosszabb megőrzési időtartamot határoz meg az adatkezelő (így különösen, ha a megőrzési idő meghaladja a 72 órát), annál több érvet kell felhoznia a cél törvényességének és a tárolás szükségességének az alátámasztására. Az Iránymutatás hangsúlyozza továbbá, hogy a megőrzési időt adatkezelési célonként külön-külön és egyértelműen meg kell határozni; az adatkezelő felelőssége a megőrzési időtartam szükségesség és arányosság elvével összhangban történő meghatározása és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek történő megfelelés igazolása.

4. Az adatbiztonság követelmények megtartása körébe tartozik a bizalmasság kérdése, vagyis az, hogy a személyes adatokhoz kizárólag azok férhetnek hozzá, akik erre jogosultságot kaptak, és kizárólag a célhoz kötött adatkezelés elvét megtartva, megfelelő indokkal tekinthetik meg a felvételeket. 5. A nyilatkozatok és a Hatóság rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapítható továbbá, hogy a Társasház a 2018. május 31-i közgyűlésén döntött a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályok szervezeti-működési szabályzat mellékletéhez való becsatolásáról. Ugyanakkor az adatkezelési szabályok a 2012-ben készült és 2012. augusztus 17. napjától hatályos szabályokat, illetve azok szervezeti-működési szabályzatba foglalását jelenti. Tehát az adatkezelési szabályok módosítására nem került sor az általános adatvédelmi rendelet alkalmazandóvá válására tekintettel. A Társasház szervezeti-működési szabályzata tehát, bár valóban tartalmaz a kamerarendszerre vonatkozó szabályokat, azok az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően készültek. Emiatt, illetve szintén az általános adatvédelmi rendelet (171) preambulumbekezdéséből következően módosítani kellett volna a szabályokat az általános adatvédelmi rendelet 2018. május 25-i alkalmazandóvá válására és az akkor, 2018. május 25. napján hatályos Thtv. szabályaira tekintettel. Az adatkezelési szabályok szervezeti-működési szabályzatban történő rögzítése a fent részletezettek szerint összefügg az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerinti, lényegében az adatkezelő objektív felelősségét és fokozott gondossági követelményét megfogalmazó elszámoltathatóság alapelvével, melyből fakadóan a Társasháznak mint adatkezelőnek a kötelezettsége annak igazolása, hogy az adatkezelés jogszerűségének feltételei folyamatosan fennállnak. Az adatkezelő csak akkor bízhat alappal abban, hogy minden tekintetben megfelel az adatkezelés jogi követelményeinek, ha ezen igazolási kötelezettségének eleget is tud tenni, és a Hatóság, eljáró bíróság, illetve az érintett számára is tételesen, kellő bizonyosságot nyújtó módon be tudja mutatni e feltételek fennálltát. A Társasház kamerarendszerre vonatkozó szabályairól az általános adatvédelmi rendelet alkalmazási idejét megelőző időszakra adott tájékoztatást, azonban ez a szabályzat nem igazolja azt, hogy az adatkezelés 2018. május 25. után – a vizsgált időszakban – megfelelt volna a jogszerű adatkezelés követelményeinek. Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy mivel a Társasház nem tudta bizonyítani, hogy a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelése a vizsgált időszakban megfelelt volna az adatvédelmi követelményeknek, ebből következően nem tett eleget az elszámoltathatóság alapelvi követelményének, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdését. A Társasháznak tehát a fentiek alapján olyan, az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő, a szervezeti-működési szabályzat részét képező szabályzatot kell készítenie, amely igazolja, hogy az adatkezelés ténylegesen is megfelel az általános adatvédelmi rendelet – és a Thtv. követelményeinek, kitérve többek között az adatkezelés céljára, jogalapjára, illetve az ahhoz szükséges érdekmérlegelésre, a kamerák üzemeltetésének rendjére, a felvételek megőrzési idejére, a felvételekhez hozzáférő személyekre és a felvételek megtekintésére vonatkozó szabályokra, az érintettek részére nyújtott tájékoztatásokra és azok felülvizsgálatára, az adatbiztonsági követelmények teljesítésére, az érintetti jogokra, különösen a hozzáféréshez és másolat kiadásához fűződő jog biztosítására. 6. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerák által rögzített felvételekhez az üzemeltető és rendszer használatát bemutató képzést követően a számvizsgáló bizottság elnöke és a Kérelmezett ügyvezetője férhet hozzá egyedi esetekben, és az ő közreműködésükkel történhet meg a felvételek visszakeresése és letöltése is. Ezen túlmenően a 2012. augusztus

17. napjától hatályos adatkezelési szabályzat szerint is a felvételek megtekintésére, visszanézésére az üzemeltető mellett a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság elnöke jogosult, az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, továbbá a közös tulajdonban álló vagyon védelme érdekében. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti integritás és bizalmas jelleg elvéből következően a személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.7 A Thtv. vizsgálat idején és jelenleg is hatályos normaszövege szerint a Kérelmezett ügyvezetője vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője az Szvtv.-ben meghatározott személy lehet. Az Szvtv. pedig meghatározott képesítéshez köti, hogy ki végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. Ez alapján személy- és vagyonvédelmi tevékenységet az végezhet, így a társasházi kamerarendszer üzemeltetője olyan személy lehet, aki biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkezik. A Hatóság álláspontja szerint az üzemeltetésbe beleértendő az élőképek megfigyelése, és a felvételekhez való hozzáférés, azaz a felvételekhez is csak olyan személy férhet hozzá, aki rendelkezik ezen szakképesítések valamelyikével. Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi hatósági eljárás során nem lett igazolva az, hogy a Társasház közös képviseletét ellátó Kérelmezettnek az ügyvezetője, illetve a számvizsgáló bizottság elnöke rendelkezne ilyen végzettséggel, a Hatóság – figyelemmel a 2012. augusztus 17. napjától hatályos adatkezelési szabályzatban meghatározott hozzáférési jogosultságokra – megállapítja, hogy e személyek jogellenesen kaptak hozzáférési jogosultságot kamera által rögzített felvételekhez. A Kérelmező által mellékelt irat alapján, amely szerint öt tulajdonostárs akként nyilatkozott, hogy a Kérelmezett ügyvezetője, illetve a számvizsgáló bizottság elnöke rendszeresen nézi a kamerák által közvetített élőképeket, önmagában nem állapítható meg, hogy konkrétan ilyen jellegű megfigyelés történt, azonban a Kérelmezett adatkezelési szabályzatából és nyilatkozataiból fennáll ennek lehetősége. Az a kérelmezetti nyilatkozat, amely szerint a kamerák képeit közvetítő monitor ki van kapcsolva, így a kamerák által közvetített élőképet nem látja senki, nem bizonyítható. A Hatóság álláspontja szerint a hozzáférés bármikor fennálló, nyilvánvaló lehetősége – amely azonban a monitor egyszerű ki- és bekapcsolhatóságával bizonyított – már jogellenes adatkezelésnek minősül. Tekintettel arra, hogy ezzel a jogellenes adatkezelési gyakorlattal, illetőleg annak nyilvánvaló lehetőségével a kamerák által rögzített személyes adatokhoz jogosulatlan hozzáférés valósult meg, a Társasház megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti integritás és bizalmas jelleg elvét. IV.5. Tájékoztatás az adatkezelésről 1. Ahhoz, hogy az adatkezelés jogszerű legyen további feltétel, hogy arról az adatkezelő megfelelő tájékoztatást nyújtson.

7 Általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdés

Az adatvédelmi szabályzattól fontos megkülönböztetni az érintettek (tulajdonosok, lakók, az ingatlan használói, vagy más személyek, akár az ingatlanba belépő postás, ételfutár) számára kötelezően összeállítandó és az egyes adatkezelések megkezdése előtt rendelkezésre bocsátandó, a velük kapcsolatos adatkezelések átláthatóságát biztosító adatkezelési tájékoztatót. Az erre vonatkozó szabályokat az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza. Az előzetes tájékoztatás körében az adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy az érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon személyes adatai kezeléséről, mivel az érintettnek kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a magánszférájára. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdései azt tartalmazzák, hogy az adatkezelőknek minimálisan mely adatkezelési körülményekről kell tájékoztatniuk az érintetteket, ez azonban nem jelenti korlátját annak, hogy az adatkezelő ennél pontosabb tájékoztatást adjon. Ezen kívül a Thtv. vizsgált időszak idején hatályos 25. § (10) bekezdése előírta, hogy a kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. Az adatkezelőnek, tehát a társasháznak a személyes adatok megszerzésének időpontjában a tisztességes és átlátható adatkezelés érdekében az érintettnek részletes tájékoztatást kell adni, amelynek része többek között az adatkezelő, valamint az üzemeltető megnevezése, a személyes adatok kezelésének a célja, adatkezelés jogalapja. A megfelelő tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy az adatkezelő köteles az Iránymutatásban meghatározottak szerinti figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz. 2. A Társasház, bár a kamerarendszerre vonatkozó szabályoknak a szervezeti-működési szabályzatba foglalásával, illetve értesítő levelek megküldésével, valamint figyelemfelhívó táblák elhelyezésével tájékoztatást nyújtott a kamerarendszer üzembe helyezéséről, ezen tájékoztatások egyrészt szintén 2012-ben készültek, az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően, és nem került sor a tájékoztatók módosítására sem, figyelemmel az általános adatvédelmi rendelet (171) preambulumbekezdésére, másrészt nem tekinthetőek önálló, az érintettek számára szóló átlátható adatkezelési tájékoztatónak. Tekintettel tehát arra, hogy az adatkezelésre vonatkozó információkról a társasház a vizsgált időszakban, az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapjától, 2018. május 25. napjától az eljárás megindításának napjáig tartó időszakban nem nyújtott megfelelő, az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő tájékoztatást, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését. A Társasháznak olyan adatkezelési tájékoztatót kell készítenie, amely az általános adatvédelmi rendelet szerinti valamennyi információt átlátható módon tartalmazza annak érdekében, hogy valamennyi érintett nyomon tudja követni személyes adatai sorsát a kamerás megfigyeléssel összefüggésben. IV.6. Jogkövetkezmények A Hatóság jelen döntésében az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megállapítja, hogy a Társasház azzal, hogy a vizsgált időszakban nem megfelelő jogalap alapján kezel személyes adatokat a kamerás megfigyeléssel összefüggésben, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. A Hatóság megállapította azt is, hogy a Társasház jogalap nélkül üzemeltet közterületet is figyelő kamerákat, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését. A Társasház továbbá megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság alapelvét, valamint az 5. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti integritás és bizalmas jelleg elvét. A Hatóság megállapította azt is, hogy a Társasház nem nyújtott az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelő tájékoztatást a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésről. A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján hivatalból utasítja a Társasházat arra, hogy amennyiben adatkezelését folytatni kívánja a kamerás megfigyeléssel összefüggésben, azt tegye jogszerűvé és alapozza megfelelő jogalapra, az ahhoz szükséges érdekmérlegelést elvégezve, megfelelve az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap követelményeinek. A Hatóság utasítja a Társasházat arra is, hogy ne üzemeltessen közterületet figyelő kamerákat, vagyis szüntesse meg ezen kamerákkal összefüggésben az adatkezelést, vagy módosítsa a kamerák látószögét. A Hatóság utasítja továbbá a Társasházat arra, hogy megfelelő adatkezelési és hozzáférési szabályok alapján kezeljen személyes adatokat a kamerás megfigyeléssel összefüggésben és az Szvtv. szabályaira tekintettel csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői szakképesítéssel rendelkező személy férhessen hozzá a kamerák által közvetített élőképekhez, és az általuk rögzített felvételekhez. A Hatóság utasítja a Társasházat arra is, hogy nyújtson megfelelő, az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésében meghatározott információkra kiterjedő tájékoztatást az érintettek számára.

V. Egyéb kérdések:

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdés és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint olyan jogvitában, amelyben a törvényszék kizárólagosan illetékes, a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 604. §-a szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.

Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Társasház megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Társasház a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2021. június 30. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár