Hungarian Data Protection Authority (NAIH): publication in online media of private data of a former public figure, “paparazzi” journalism

(…)

1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu

Ügyszám: NAIH-2853-1/2022. Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat Előzmény: NAIH-6952/2021.

HATÁROZAT A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Név1. (a továbbiakban: Kérelmező) a Név2.-vel szemben (a továbbiakban: Kérelmezett) személyes adat jogellenes kezelése és nyilvánosságra hozatala tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakban: Kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy 1. a Kérelmezett a Kérelmezőt magánéleti tevékenysége végzése körében ábrázoló képmások rögzítéséhez, valamint a képmások és a Kérelmező külsejére, életvitelére, életkörülményeire vonatkozó személyes adatok újságcikkben történt felhasználásához és közzétételéhez kapcsolódó adatkezelésével megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontját és 6. cikk (1) bekezdés a) és f) pontját.

2. a Kérelmezett azzal, hogy a Kérelmező törlési kérelmére nem végezte el a kifogásolt képmások törlését, valamint nem tette meg a tőle ésszerűen elvárható lépéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdését.

II. A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy

1. a Kérelmezett nem vette figyelembe a Kérelmező érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmét, és nem nyújtott tájékoztatást arról, hogy miért nem tesz eleget a törlési kérelmének, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdését.

2. a Kérelmezett az I.1. pont szerinti adatkezelései tekintetében nem tudta igazolni az adatkezelések jogszerűségét ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk

(2) bekezdés szerinti, az adatkezelés elszámoltathatóságának elvét. Ehhez kapcsolódóan a Hatóság megállapítja továbbá, hogy a Kérelmezett az adatkezelése során elmulasztotta a Kérelmező érintetti tájékoztatását, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet

13. cikkét.

III. A Hatóság

1. utasítja a Kérelmezettet az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján, hogy a jogsértő adatkezelését hozza összhangba az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel.

2. elrendeli, hogy az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján a

19. cikknek megfelelően a Kérelmezett a III.1. pont szerinti tevékenységéről közlemény formájában értesítse azon címzetteket, akik vagy amelyek a jogosulatlanul kezelt személyes adatokat megismerhették.

IV. A Hatóság a fenti adatvédelmi jogsértések miatt a Kérelmezettet

10.000.000 Ft, azaz tízmillió forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

A Kérelmezett a III. pontban megjelölt kötelezettségek teljesítését az intézkedés megtételétől számított

30 napon belül írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – köteles igazolni a Hatóság felé.

A IV. pont szerinti bírságot a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/6952/2021. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése, illetve a fenti III. és IV. pontok szerinti kötelezettségek nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz elektronikusan kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOL ÁS

I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása

A Kérelmező joggyakorlása

A Kérelmező a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően 2021. augusztus 25. napján a Kérelmezetthez fordult adatainak eltávolítása érdekében. A Kérelmező a Kérelmezett előtt hivatkozott a honlapján szereplő közleményre, melyben egyértelműen utal a személyes adatai sérelmére és az általános adatvédelmi rendeletre, valamint arra, hogy a sérelmezett adatkezeléshez nem járult hozzá.

A Kérelem

A Kérelmező 2021. szeptember 1-én kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben előadta, hogy […]én a Kérelmezett Politika rovatában [….] exkluzív tartalomként megjelölve, „Cikk címe” címmel jelent meg egy róla szóló cikk, amelyben a Kérelmezett a hozzájárulása nélkül, jogosulatlanul több személyes adatát nyilvánosságra hozta.

A Kérelmező beadványa szerint a Kérelmezett a Kérelmező személyes adataival visszaélve, tudomása nélkül, rejtett módon, jogosulatlanul fényképfelvételeket készített, majd tett közzé a https://www....... linken jelenleg is elérhető cikkben. A Kérelmező ezt követően fordult a Hatósághoz Kérelmével, melyben adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását és az alábbi jogsértések megállapítását és bírság kiszabását kérte:

„[…] a GDPR általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 61. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a jelen kérelmemben foglaltak szerint a személyes adataimat a Név2. jogosulatlanul kezelte és ezáltal személyes adataim kezelésével megsértette a GDPR általános adatvédelmi rendelet, illetve az Infotv. rendelkezéseit;

kötelezze a Név2.-t, hogy a személyes adataim kezelésével haladéktalanul hagyjon fel, személyes adataimat törölje és távolítsa el a www…….hu online felületéről és tiltsa el a további jogsértéstől.

Álláspontom szerint a személyes adataim jogellenes kezelése és annak kiemelten jogsértő volta miatt, a GDPR általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján kiemelt figyelemmel a jelen kérelmem 2. pontjában kifejtett súlyosbító körülményekre, a Név2.-vel szemben bírság kiszabásának van helye. […]” A Kérelmező a 2021. szeptember 6-án érkezett kiegészítő beadványában továbbá előadta az alábbiakat: „[…] 1. Előzmények […]-én a Név2. nyomtatott kiadásában és az online magazin Politika rovatában, […] exkluzív tartalomként megjelölve „Cikk címe” címmel jelent egy rólam szóló cikk (a továbbiakban: Cikk), amelyben a Név2. által kiadott online magazin hozzájárulásom nélkül, jogosulatlanul több személyes adatomat nyilvánosságra hozta. A Cikk másolatát jelen kérelmem mellékleteként (M) csatolom, a Cikk az alábbi linken keresztül e levél írásának időpontjában is még megtalálható: Cikk link

A Név2. illetve riportere [….] személyes adataimmal visszaélve egyrészt tudtomon kívül, rejtett módon, jogosulatlanul fényképfelvételeket készített, majd tett közzé a Cikkben, másrészt a személyemre vonatkozó, magántermészetű információkat közölt. Ezen információk egyértelműen személyemhez köthetők – így a külsőm leírása, mindennapi tevékenységem, életvitelem, magánéletem és annak legszemélyesebb körülményei, tartózkodási helyem – illetve azok alapján következtetés vonható le további személyes adataimra vonatkozóan is – így tartózkodási helyem pontos címére, ingatlanvagyonomra, ingatlanom elhelyezkedésére és vagyoni helyzetemre vonatkozóan az alábbiak szerint:

a külsőmre vonatkozó személyes adatok – „[…]”;

a mindennapi tevékenységem, életvitelem – „[…]”;

tartózkodási helyem – „[…]”;

vagyonom – „[…]

ingatlanom kinézete, fekvése – „[…]

A fenti személyes adatok és a közzétett képek, leírás („[…]”) alapján valamennyi, a Cikket olvasó személy számára egyértelműen kikövetkeztethető, megkereshető és megtudható, hogy hol van a lakóhelyem, hogy rendszeresen vagy életvitelszerűen hol tartózkodom. A Cikk arról is tájékoztatást nyújt, hogy egyéni vállalkozóként bejelentett címem megváltozott, hogy azt áthelyeztem. A házról fényképeket is közöltek, és az ingatlan címe ugyan nem szerepel a Cikkben, de címem és tartózkodási helyem megkeresésére, azonosítására is tippet ad az olvasónak azzal, hogy arra utal, hogy az a vállalkozók nyilvántartásából egyszerű kereséssel megállapítható, kideríthető, a ház pedig a közölt képek, leírás alapján a konkrét cím közlése nélkül egyértelműen beazonosítható. A Cikk a fenti személyes adataimat annak ellenére tette közzé, hogy én sem a fényképfelvételek elkészítésére, sem felhasználására, sem pedig személyes adataim kezelésére engedélyt nem adtam a Név2. részére. A rólam készült fényképeket és a személyemet érintő közléseket jogosulatlanul tartalmazó Cikk mielőbbi eltávolítása érdekében a Cikk megjelenésének napján, azaz […] napján e-mailben és postai úton is megkerestem a Név2.-t, valamint honlapomon, a …...hu weboldalon is közleményt tettem közzé. A Név2. azonban megkeresésemre nem válaszolt és sem a Cikket, sem pedig az abban közölt fényképeket, személyes adatokat nem távolította el internetes oldaláról, azok mind a mai napig fellelhetők, megtekinthetők, elolvashatók. A Név2. részére küldött megkeresésem, a megküldést igazoló e-mail üzenetet és a honlapomon közzétett közleményem printscreen másolatát (M2) jelen kérelmem mellékleteként alatt csatolom. 2. Személyes adataim jogosulatlan kezelése

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete (a továbbiakban: GDPR általános adatvédelmi rendelet) 4. cikkének 1. pontja szerint a Cikkben közölt fenti adataim személyes adatoknak minősülnek és ennek megfelelően védendők, azok kezelésére kizárólag a hivatkozott jogszabályokkal összhangban, a megfelelő jogalap birtokában, jogszerűen és tisztességesen kerülhet sor. A Név2. az ügyben adatkezelőként járt el, hiszen a személyes adataimat kezelte, azokat összegyűjtötte, rögzítette és nyilvánosságra hozta. A Cikkben megfogalmazott állítások közzétételére és fényképek elkészítésére, felhasználására jogosulatlanul, kifejezett engedélyem nélkül és ezáltal megfelelő jogalap hiányában, jogellenesen került sor. A Név2. által elkövetett jogsértés súlyát fokozza és jelentőségét demonstrálják az alábbiak:

Egyrészt a közzétett fényképeket rejtett kamerás úton készítették, így a fényképek elkészítése és felhasználása ellen tiltakozásomat ki se fejezhettem. A Név2. jogellenes módon megfigyelt, rólam, illetve a tulajdonomban álló ingatlanról információkat gyűjtött, adataimat, a rám vonatkozó értesüléseket kezelte, majd azokat közzétette – mindezt hozzájárulásom nélkül. Sem a Cikk elkészítése előtt, sem utána nem keresett meg, engedélyt nem kért, ezáltal pedig nem adtam és is adhattam engedélyt sem a személyemre vonatkozó információk, sem pedig a fényképek kezelésére, közzétételére, készítésére, felhasználására.

Másrészt a Név2. annak ellenére nem tett semmiféle intézkedést a személyes adataim kezelésében történt jogsértés orvoslása érdekében, hogy a jogsértést még a Cikk megjelenésének napján, késedelem nélkül jeleztem feléjük, a fényképeket, sérelmezett közléseket, illetve a Cikket azóta sem távolították el weboldalukról.

Harmadrészt a személyes adataim törlésének, eltávolításának elmaradásával a Cikket több, mint harminc további online hírportál, médiaszolgáltató vette át, híresztelve saját cikkeikben, biztosította az eredeti cikkhez link közlésével való közvetlen olvasói elérést. A Cikkre mutató link feltüntetésével is több ezren osztották meg a közösségi médiában, ezzel a Cikk jogsértő online felületéhez kapcsolatot teremtettek az olvasottságot rendkívüli mértékben megnövelve, amely személyes adataim rendkívül széles nyilvánosság és személyes adataim súlyosabb sérülését eredményezi. Jelen kérelmem mellékleteként (M3) csatolom azon online hírportálok, médiafelületek általam gyűjtött, nem teljes listáját, amelyek a Név2. által rólam közölt Cikket átvették, illetve a Cikkről tájékoztatást nyújtottak a Cikkre mutató link közzétételével olvasóik számára.

A fentiek alapján álláspontom szerint a személyes adataimat érintően a Név2. részéről elkövetett adatvédelmi jogsértés egyértelműen megállapítható. 3. Kérelem

Az Infotv. 60. § (1)-(2) bekezdései alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem a GDPR általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. A GDPR általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése alapján „Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.” Az Infotv. 22. § b) pontja szerint „Jogainak érvényesítése érdekében az érintett a VI. Fejezetben meghatározottak szerint a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásának lefolytatását kérelmezheti, ha megítélésre szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő, illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírásokat.”.

Tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek alapján a személyes adataimmal, illetve azok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, kérem a tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján folytasson le adatvédelmi hatósági eljárást a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében. Kérem a tisztelt Hatóságot, hogy a GDPR általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 61. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a jelen kérelmemben foglaltak szerint a személyes adataimat a Név2. jogosulatlanul kezelte és ezáltal személyes adataim kezelésével megsértette a GDPR általános adatvédelmi rendelet, illetve az Infotv. rendelkezéseit;

kötelezze a Név2.-t és a cikket linken keresztül saját olvasói számára megosztó, azt ismertető és kommentáló további sajtótermékeket, hogy személyes adataim kezelésével haladéktalanul hagyjanak fel, a rólam gyűjtött, nyilvánosságra nem hozott esetleges további adatokat semmisítsék meg, személyes adataimat töröljék és távolítsák el a www…...hu és a megosztók online felületéről és tiltsa el őket a további jogsértéstől;

tegye meg a szükséges intézkedéseket a rólam az online térben elterjesztett fenti jogellenes tartalmak eltávolítása érdekében, beleértve ebbe a cikket a közösségi médiában megosztó magánszemélyek felhívását is.

Álláspontom szerint a személyes adataim jogellenes kezelése és annak kiemelten jogsértő volta miatt, a GDPR általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján kiemelt figyelemmel a jelen kérelmem 2. pontjában kifejtett súlyosbító körülményekre, a Név2.-vel szemben bírság kiszabásának van helye. […]” A NAIH-6952-3/2021. számú végzésében a Hatóság kérte a Kérelmező nyilatkozatát a tekintetben, hogy jelenleg folytat-e közfeladat ellátásával összefüggő feladatot, illetve tölt-e be olyan pozíciót, mely személyét közszereplővé teszi? A Kérelmező 2021. szeptember 17-én kelt válaszában (NAIH-6952-4/2021.) az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságot: „[…] Végzésükben foglalt kérdéseikre az alábbiak szerint válaszolok:

jelenleg közfeladat ellátásával összefüggő feladatot nem folytatok és olyan pozícióm nincs, amely személyemet közszereplővé teszi - 2004 május elsejével induló […] pozícióm […] hatállyal lemondással megszűnt.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Szervezet1. tagságáról, a Szervezet2. kuratóriumi tagságáról és a Szervezet3. kuratóriumi tagságáról […] hatállyal szintén lemondtam. Politikai pártnak tagja nem vagyok. Semmilyen más közéleti tisztséget nem viselek.

Felhívom a figyelmüket, hogy közéleti szerepeimről való lemondásomra a magánszférához való jogomat megsértő újságcikk maga is utal. Vagyis a cikk közlője és írója tisztában volt azzal, hogy nem vagyok közszereplő és hogy a jogsértést szándékosan követi el.”

A tényállás tisztázása

A Hatóság a NAIH-6952-5/2021. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. Kérelmezett a 2021. október 12-én érkezett beadványában a válaszadási határidő 2021. október 27-ig történő hosszabbítását kérte, az alábbi indokokkal:

a Kérelmezett tulajdonosa külföldi székhelyű, így a Végzésben feltett számos kérdés tekintetében hosszabb idő szükséges a válaszok megfogalmazására, továbbá az adatvédelmi hatósági eljárás tárgyát képező magatartással összefüggésben a Kérelmező jogi képviselője által a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek a képmáshoz való érvényesítése iránt indított pert megelőző, a sérelem orvoslása iránti kötelező eljárás (Pp. 502. § (1) a) és c) pont) van folyamatban.

A Hatóság a NAIH-6952-7/2021. számú végzésében helyt adott a Kérelmezett határidő hosszabbítási kérelmének. A Kérelmezett tényállás tisztázása körében tett nyilatkozata 2021. október 27-én érkezett meg a Hatósághoz, mely a feltett kérdésekre az alábbi válaszokat tartalmazta: „[…] 1. Milyen jogalappal rendelkezett a Kérelmezőről és a Kérelmező ingatlanáról készített fényképek elkészítése tekintetében? A Kérelmező tudomásával készültek a cikkben felhasznált fényképek?

Álláspontunk szerint a Kérelmező közszereplőnek minősül függetlenül attól, hogy jelenleg már nem folytat közfeladat ellátásával összefüggő tevékenységet, így a rá vonatkozó információk közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Erre tekintettel a Kérelmező hozzájárulására nem volt szükség a fényképek elkészítése vonatkozásában. A felvételkészítés jogalapja a Ptk. 2:44 §-a, azaz „[a] közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”

Nem készült fénykép a Kérelmező ingatlanáról, a fényképen mindössze egy beazonosíthatatlan falés ablak-részlet tátható, amely alapján az ingatlan nem azonosítható. A felvételek nem rejtett módon készültek, ezért a Kérelmezőnek bizonyára tudomása lehetett a fényképek elkészültéről.

Ahogy már korábban tájékoztattuk a Tisztelt Hatóságot, a Kérelmező a Fővárosi Törvényszéken […] számon a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 502. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján a képmáshoz való jog érvényesítése iránt perindított, amely jelenleg folyamatban van, és amelynek tárgya a cikkben szereplő fényképek készítése és nyilvánosságra hozatala jogszerűségének megállapítása. Mivel ezen eljárás még nem zárult le, ezért kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy az eljárás jogerős befejezéséig az adatvédelmi hatósági eljárást felfüggeszteni szíveskedjen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 48. § (1) bekezdés a) pontja alapján. 2. Milyen céllal készültek a Kérelmező által kifogásolt fényképek? Álláspontunk szerint – mivel a Kérelmező közszerepelő – a Kérelmezőről készített fényképek közérdeklődésre számot tartó tartalmat jelenítenek meg. 3. Milyen célból és mely jogalap alapján hozta nyilvánosságra a Kérelmező személyes adatait (név, fényképfelvétel, Kérelmező ingatlanát ábrázoló fotó, Kérelmezőre vonatkozó egyéb információ) a kiadásában megjelenő www…..hu internetes sajtótermékben, a 2021. augusztus 25. napján megjelent a „Cikk címe”? A személyes adatok kezelésének célja, illetve az adatkezelés megfelelő jogalapjának meglétét pontos jogszabályi hivatkozással, adott esetben megfelelő dokumentummal igazolja! Jelen kérdés tekintetében hivatkozunk az 1. kérdésre adott válaszunkban foglaltakra. A nyilvánosságra hozatal célja tekintetében kiemeljük, hogy az újságírás egyik fő célja a nyilvánosság tájékoztatása a közérdeklődésre számot tartó ügyekről. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-a alapján mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Bár az Smtv. 13. §-a csak a lineáris médiaszolgáltatásokat nevesíti, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság állandó gyakorlatának megfelelően Társaságunk kötelezettsége is, mint tájékoztatási tevékenységet végző médiaszolgáltatónak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokkal (Társaságunk esetében cikkekkel) kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Álláspontunk szerint az Smtv. fent hivatkozott rendelkezései alapján Társaságunknak nem csak joga, de kötelezettsége is a közvélemény megfelelő, az adott időpillanatban elérhető információk alapján történő megalapozott tájékoztatása. 4. Kérelmező a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk szerinti érintetti jogok érvényesítése keretében kérte-e bármilyen formában a személyes adatai törlését az interneten közzétett cikkből? Ha igen, szíveskedjen a Hatóságnak megküldeni az arra adott válasza másolatát.

Kérelmező a […] napján kelt (és Társaságunk által 2021. augusztus 30. napján kézhez vett) levélben kérte a kifogásolt képek törlését, azonban nem jelöl meg semmilyen hivatkozást, amely alapján személyes adatok védelméhez fűződő jogát érvényesíteni kívánja. 5. Amennyiben az adatkezelést megelőzően nem nyújtott tájékoztatást a Kérelmező adatainak kezelése vonatkozásában, a Hatóság kéri, részletesen indokolja meg, miért maradt el Kérelmező érintetti joggyakorlását illetően a kifogásolt adatkezelésről, illetve az adatok törlésével kapcsolatos tájékoztatás. A Tisztelt Hatóságnak bizonyosan tudomása van a polgári jogi szabályozás és az adatvédelmi szabályozás közötti súlyos ellentmondásról, azaz a polgári jog által jogszerűnek elismert felvételkészítések jelentős része adatvédelmi szempontból jogsértőnek minősül. Ezt az ellentmondást a bírói gyakorlat feloldja, ugyanis az érintett hozzájárulását vizsgáló egyetlen bírói ítélet sem alkalmazta idáig a szigorú adatvédelmi mércét, és nem várta el, hogy az érintettet az adatvédelmi szabályoknak megfelelően az adatkezelésről tájékoztassák. A fényképek elkészítése és nyilvánosságra hozatala során azért nem volt szükséges tájékoztatást adni az adatkezelésről, illetve az adatok törléséről, mivel – ahogy arra már fentebb utaltunk – a Kérelmező közszereplőnek minősül és így a róla készült felvételek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. 6. Megkapta-e a Kérelmező […]-én kelt és postai úton megküldött érintetti kérelmét? Amennyiben igen, a Hatóság kéri, hogy az arra adott választ szíveskedjen megküldeni. Jelen kérdés megválaszolása tekintetében hivatkozunk a 4. kérdésre adott válaszunkra. 7. A Kérelmező által kifogásolt, érintetti joggyakorlási eljárás Ön szerint hogyan egyeztethető össze az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdés e) pontjával, mely szerint az érintett jogosult arra, hogy kérelmezze az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen? Jelen pont kapcsán hivatkozunk a korábban előadottakra, vagyis mivel a Kérelmező közszereplőnek minősül és a rá vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, továbbá megítélésünk szerint a Kérelmező rosszhiszeműen kívánt élni személyes adatok védelméhez fűződő jogával, így Társaságunk nem járt el jogellenesen, amikor nem tett eleget a Kérelmező törlési kérelmének. Társaságunk számára fontos a személyes adatok védelme, ezért gyakorlatunkat is ennek megfelelően igyekszünk folytatni. Társaságunk a jövőben is teljes mértékben a hatályos jogszabályoknak, valamint a hatósági gyakorlatnak megfelelően kíván eljárni és ennek érdekében a tisztelt Hatósággal teljeskörűen együttműködni.

A Társaság által előadottak alapján kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy elsődlegesen az eljárást a jogsértés hiányának megállapítása mellett megszüntetni szíveskedjen, másodlagosan pedig a Fővárosi Törvényszéken […] számon folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig a jelen eljárást felfüggeszteni szíveskedjen. […]”

A Hatóság a NAIH-6952-9/2021. számú végzésében elutasította az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet, és további nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A Kérelmezett 2021. november 24én megküldött válaszában az üggyel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tette [NAIH-6952-10/2021.]

1. Mutassa be az újságírói által készített hírcikkekben megvalósuló személyes adatok kezelésének gyakorlatát! Küldje meg a hírcikkben történő adatkezelésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót.

Válasz: A Társaság gyakorlata szerint – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően amennyiben egy adott cikkben szereplő személy közszereplőnek minősül és a cikk közérdeklődésre számot tartó ügyről szól, nem kér hozzájárulást az érintett személytől, hiszen közszereplésével összefüggő adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Ha egy interjú vagy felvétel készítése során nem közszereplőnek minősülő személlyel összefüggésben személyes adatok kezelése valósul meg, az interjú vagy felvétel készítése során az érintett személlyel hozzájáruló nyilatkozatot iratunk alá, amelyben tájékoztatjuk az adatkezelés körülményeiről.

2. Mire alapozza azon kijelentését, hogy a Kérelmezőnek lehetett tudomása a sérelmezett fényképek elkészültéről? Álláspontja szerint mennyiben tekinthető a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulásnak az, hogy a „Kérelmezőnek bizonyára tudomása lehetett a fényképek elkészültéről”?

Válasz: Korábbi álláspontunknak megfelelően a fényképek a Kérelmező közszereplői minőségéhez kapcsolódóan készültek, így nem volt szükség a hozzájárulására. Ettől függetlenül elfogadjuk a bíróság döntését a törlésre való kötelezés tekintetében és tiszteletben tartjuk a Tisztelt Hatóság vonatkozó álláspontját.

3. Mely, az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogalap alapján kezelte és hozta nyilvánosságra a Kérelmező személyes adatait (név, fényképfelvétel, Kérelmező ingatlanát ábrázoló fotó, Kérelmezőre vonatkozó egyéb információk) a kiadásában megjelenő www…..hu internetes sajtótermékben, […] napján megjelent a „Cikk címe” című cikkben1?

Válasz: Tekintettel arra, hogy megítélésünk szerint a Kérelmező közszereplőnek minősül és ezzel összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. §-a, valamint a 2:48. §-a alapján az érintett hozzájárulása nem szükséges a fényképek nyilvánosságra hozatalához.

4. 2021. október 27-én kelt válasza (a továbbiakban: válasz) szerint a Kérelmező […] levelében kérte a kifogásolt képek törlését, azonban nem jelölt meg jogszabályi hivatkozást, mely alapján érvényesíteni kívánta a személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Adatkezelőként mi alapján ítélte meg a Kérelmező […] levelét? Mivel indokolja azt, hogy az érintetti joggyakorlás érvényesítése nem teljesítéséről, és annak okairól nem tájékoztatta a Kérelmezőt?

Válasz: Korábbi nyilatkozatunkban is előadottak szerint a Kérelmező hivatkozott levele nem jelölt meg személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítésével kapcsolatos hivatkozást, hanem polgári jogi igényt fogalmazott meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényre, valamint a Ptk.-ra hivatkozva. Erre, valamint a korába előadottakra tekintettel úgy ítéltük meg, hogy nincsen válaszadási kötelezettségünk. Ettől függetlenül tiszteletben tartjuk a Tisztelt Hatóság azon álláspontját, hogy a Kérelmezőt tájékoztatnunk kellett volna a levelében foglaltak teljesítése elutasításának körülményeiről. Ahogy jelen nyilatkozatunk elején írtuk, elfogadjuk az eljáró bíróság képmáshoz való jog érvényesítése iránti perben hozott egyedi döntését és erre is figyelemmel tettünk eleget az ítéletben meghatározott kötelezetésnek az ott rögzített határidő elteltét megelőzően.

5. Részletesen adja elő, hogy véleménye szerint a jelen ügyben panaszolt újságcikkben a Kérelmező esetében mi és miért minősül közérdeklődésre számot tartó tartalomnak? A nyilvánosságra hozott újságcikk tartalmát tekintve mely közéleti ügy kapcsolódik a Kérelmező személyéhez?

Válasz: Ezzel kapcsolatban szeretnénk hivatkozni a Társaság jogi képviselője által a képmáshoz való jog érvényesítése iránti perben beadott ellenkérelemben foglalt vonatkozó részekre:

„Tehát, mint már hivatkoztam rá korábban, - ellentétben a felperesi állásponttal – Név1. közszereplő, és haláláig az is marad, így képmásához fűződő joga, magánélete mozzanatainak publikálása csak korlátozott mértékben védhető, csak olyan esetben, amikor az a mozzanat semmilyen összefüggésben nincs a közszereplőséget elnyert státuszával. (…)

A cikk a közéleti vita szabad folyásának ad teret, amely nem szűkíthető le a három darab, de tartalmát tekintve egy mozzanatú […].

A cikk közéleti tartalmát tekintve: közérdeklődésre tarthat számot az is, hogy egy […] politikusnak hogyan telik arra, hogy egy 150 m2-es […] villában lakjon és oda felperes a […] botránya […] után minden különösebb jogi következmény nélkül „angolosan” távozzon?

Közérdeklődésre tarthat számot a cikk azon része is, hogy felperesnek, mint […] honatyának, csak a költségtérítésének az összege havi 3Mft volt.

1 https://www. Cikk link (…)

Perbeli esetben a fényképek készítése és felhasználásuk ahhoz a közéleti vitához kapcsolódnak, mely szerint felperes, mint hazánk nemzetközi tekintélyét külföldön lejárató […] politikus a botránya után hogyan, milyen […] körülmények között él, mit és hogyan tevékenykedik.

(…)

Igenis a 3 darab fényképnek szerepe lehet a közérdeklődésre számot tartó téma megvitatásában, ugyanis a fényképekhez kapcsolódóan a cikk arról szól, hogy egy súlyos erkölcsi hibát vétő […] politikus a nyilvánosság előtt mennyire vállalja fel tettét és annak következményeit, nem pedig elbújik […] nyaralójában.”

6. Korábbi válasza 7. pontja alapján megítélése szerint a Kérelmező rosszhiszeműen kívánt élni személyes adatok védelméhez fűződő jogával. A Hatóság kéri, részletezze, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a Kérelmező rosszhiszeműen kívánt élni a személyes adatok védelméhez fűződő jogával.

Válasz: Jelen ponttal összefüggésben hivatkozunk a 4. pont esetében megfogalmazott válaszunkra.

7. A Hatóság kéri, fejtse ki részletesen azon álláspontját, mely szerint a Kérelmező közszereplő, és a rá vonatkozó információk közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Válasz: Jelen kérdés tekintetében hivatkozunk a Fővárosi Törvényszék a […] számú, képmáshoz való jog érvényesítése iránti perben hozott ítélet [25] pontjára, amely a következőket tartalmazza:

„A perbeli esetben az alperesek alappal hivatkoztak arra, hogy nem a felperes döntésétől, elhatározásától függ, hogy közéleti szereplő-e vagy sem, illetve a közszereplői mivolta esetleges hiánya önmagában nem zárja ki a képmása felhasználhatóságát közügyek megvitatásával összefüggésben, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog érvényre juttatása érdekében. Különös tekintettel arra, hogy a felperes személye – korábbi politikusi tevékenysége, illetve a közéletben való, hosszú időn át tartó nyilvános szereplése folytán – közismert, a közügyek megvitatásával összefüggésben – lemondása ellenére is – közérdeklődésre tarthat számot és e körben magasabb a tűrési kötelezettsége.” Jelen eljárásban a Hatóság 2021. november 30-án a NAIH-6952-11/2021. számú végzésével fordult a Fővárosi Törvényszékhez annak érdekében, hogy a Kérelmezett által hivatkozott ítéletet küldje meg a Hatóságnak. A Fővárosi Törvényszék 2021. december 9-én kelt válaszában (NAIH-6952-12/2021.) megküldte a Kérelmező által indított képmáshoz fűződő jog érvényesítése iránt indított perben született ítéletet.

A Fővárosi Törvényszék […] számú ítélete

A Kérelmező a jelen hatósági eljárással egy időben képmáshoz való jog érvényesítés iránt pert kezdeményezett. A bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) 2021. november 16-án meghozta ítéletét, melyben megállapította, hogy a jelen eljárásban Kérelmezett fél megsértette a Kérelmező képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy róla a hozzájárulása nélkül olyan fényképeket készített, melyek őt a […] nyaralója kertjében magántevékenység közben ábrázolják, és azokat […] a sérelmezett cikkbe illesztve, illetve a napilap címlapján közzétette. „[22] A bíróság kiemeli, hogy az, hogy a közüggyel kapcsolatban kifejtett közlések szélesebb körben élvezik a véleménynyilvánítás szabadságát, adott esetben kihathat arra is, hogy az ezzel kapcsolatban álló személy fényképének felhasználására annak engedélye nélkül is sor kerülhet. Ugyanakkor annak vizsgálata során, hogy az adott felhasználás esetén az adott közéleti kérdés folytán a véleménynyilvánítási jog védelme indokolja-e a képmás védelméhez fűződő személyiségi jog háttérbe szorítását, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a magyar Alkotmánybíróságnak a gyakorlata az irányadó. A bíróság ezzel kapcsolatban kiemeli, utalva az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 17.) AB határozatának [46] – [50] és [57] bekezdésében kifejtettekre, hogy abból a szempontból, hogy valaki közéleti szereplőnek minősül-e nem elsődlegesen ezen személy státuszát kell vizsgálni,hanem azt, hogy az adott személy valamilyen módon közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e, miután a politikai véleménynyilvánítás fókuszában elsősorban maguk az ügyek, nem pedig az érintett személyek állnak.

[23] Ezért a jogvita elbírálása szempontjából elsődlegesen nem annak volt jelentősége, hogy a felperes jelenleg, lemondását követően közéleti szereplőnek tekinthető-e vagy sem, hanem annak, hogy a perbeli cikk közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e, illetve a cikkhez felhasznált fényképek ezen közéleti vitához kapcsolódtak-e. Amennyiben igen, úgy annak megvitatásához a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogának szükséges, és egyúttal arányos korlátozását jelentette-e a fényképek készítése és felhasználása a sajtószabadság, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében, figyelemmel a Ptk. 2:44. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra is, miszerint még közügyek vitatása esetén sem járhat a személyiségi jogok korlátozása a közéleti szereplő magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

[…]

[25] A perbeli esetben az alperesek alappal hivatkoztak arra, hogy nem a felperes döntésétől, elhatározásától függ, hogy közéleti szereplő-e vagy sem, illetve a közszereplői mivolta esetleges hiánya önmagában nem zárja ki a képmása felhasználhatóságát közügyek megvitatásával összefüggésében, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog érvényre juttatása érdekében. Különös tekintettel arra, hogy a felperes személye – korábbi politikusi tevékenysége, illetve a közéletben való hosszú időn át tartó nyilvános szereplése folytán – közismert, a közügyek megvitatásával összefüggésben – lemondása ellenére is – közérdeklődésre tarthat számot és e körben magasabb a tűrési kötelezettsége.

[26] Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a kifogásolt fényképek készítése titokban, rejtett módon, a felperes tudta és beleegyezése nélkül került sor a nyaralója kertjében, magántevékenysége közben, ezért a képek készítésének körülményei semmilyen módon nem kapcsolódtak közszereplői mivoltához vagy valamely közéleti eseményhez. Önmagában abból, hogy a nyaralója kertjébe be lehet látni az utcáról, nem következik az, hogy a felperes automatikus hozzájárulását a képek készítéséhez vélelmezni lehetne. Az alperesek azzal védekeztek, hogy a képek készítése és felhasználása indokolt volt, mert a cikk, amelyhez kapcsolódott közügyekről számolt be, annak tartalma közérdeklődésre tart számot, különös tekintettel a felperes múltbeli cselekedeteire és jelenlegi zavartalan, luxus életére. Az alperesek kiemelték, hogy közérdeklődésre tarthat számot az, hogy a kormányon lévő […] genderpropagandának nevezi a közéleti plakátokon mindazt, amikor a nő éppen a fakanállal a kezében főz vagy ruhákat tereget, a férfi pedig nem huszárnótákat dúdolva focizik vagy pénzt keres, ehhez képest a felperes, aki jelenleg munkanélküli és aki […] alapjaiban határozta meg a magyar állampolgárok számára, hogy miképp éljenek otthon, éppen […]. Közérdeklődésre tart számot az is, hogy egy […] politikusnak hogyan telik arra, hogy ilyen luxus villában lakjon és oda a politikai botránya után angolosan távozzon, továbbá, hogy a felperesnek, mint […] honatyának csak a költségtérítése havi 3 millió forint volt, a közpénzes állásban szerzett vagyon vizsgálata pedig közügy, a korrupciófigyelés alapja. [27] Az alperesi oldal ezen hivatkozásával szemben a bíróság a cikk tartalma alapján megállapította, hogy abban még felvetés szintjén sem esik szó sem a brüsszeli genderpropagandáról, sem arról, hogy a felperes a […] által kívánatosnak tartott férfi-szerephez képest éppen ruhákat tereget a képen, ahogyan a cikk egyáltalán nem hozza felperes ingatlanának értékét korrupcióval összefüggésbe, és egyáltalán nem tér ki arra, hogy a felperes jelenleg munkanélküli lenne. Mindez olyan mögöttes tartalom, melyet az alperesek utólag tulajdonítanak a cikknek, ugyanakkor az átlagos tájékozottságú olvasó számára a cikk arról szólt, hogy a felperes a [..] botránya után milyen luxus életet és a nagy értékű [...] nyaralójában, és az […] képviselői juttatásaira tekintettel a […] évek során „akár egy ilyen drágább házra is összejöhetett neki a pénz”. A cikk vastagon kiemelt, vagyis az I. r. alperes által fontosnak tartott részei a felperes külsejéről szólnak („[…]”), a […] háza adottságairól („[…]”), illetve a helybéliektől hallott információkról („[…]”). Ebből adódóan az I.r. alperes a cikkben nem valamely közügy megvitatására helyezte a hangsúlyt, nem vetett fel olyan kérdéseket, melyekre az alperesi jogi képviselő utalt, pusztán a cikket olvasók pletykaéhségét kívánta kiszolgálni és ehhez a felperesről készült képeket használta fel illusztrációként. A képek készítése és felhasználása még a cikk tartalmához képest is teljesen szükségtelen volt és aránytalanul korlátozta a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát, a felperes nemhogy nem járult hozzá a képek felhasználásához, de még csak nem is tudott azok készítéséről. Ahhoz, hogy az I.r. alperes beszámoljon arról, hogy a felperesnek hol és milyen értékes hétvégi háza van, és hogy ott tartózkodása idején házimunkát is végez, illetve, hogy […] képviselőként mekkora juttatásban részesült, teljesen szükségtelen volt a felperest […] közben, rejtett módon készült fényképeken ábrázolni. A képek közzététele ugyanis semmilyen közügy megvitatásához nem járult hozzá, azok készítése és felhasználása még abban az esetben is személyiségi jogot sértő lett volna, hogyha a cikk tényleges mondanivalója megfelelt volna annak, amire az alperesi jogi képviselő hivatkozott. A képek egyértelműen a felperes magánéletével kapcsolatos adatok és magántevékenységéhez kapcsolódtak, így a Ptk. 2:44.§ (3) bekezdése alapján nem tekinthetők közügynek, ugyanis semmivel nem járul hozzá a közügyek szabad megvitatásához az, ha az olvasó fényképen látja azt, hogy a felperes hogyan tereget nyáron a nyaralója kertjében. A felperest pedig a közügyek szabad megvitatásának körén kívül eső fénykép-felhasználással kapcsolatosan a nem közszereplővel azonos védelem illeti meg. […]” A Törvényszék ítéletében kötelezte a Kérelmezettet arra, hogy az általa készített és a Kérelmezőt ábrázoló fotókat az online felületén megtalálható sérelmezett cikkből távolítsa el, és ezzel egyidejűleg felhívást tegyen közzé, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig „Cikk címe” címmel a napilapban, illetve az online felületén elérhető cikk címe alatt. A Kérelmezett 2021. novemberben törölte a sérelmezett cikkből a három, a Kérelmezőt magántevékenysége közben ábrázoló fotókat.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések

- Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdés értelmében Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Az Alaptörvény IX. cikk (4) szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

- A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az általános adatvédelmi rendelet (42) preambulumbekezdése szerint „Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az adatkezelő számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítani tudja, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult. Különösen a más ügyben tett írásbeli nyilatkozattal összefüggésben garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mértékben tette. A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről megfelelően az adatkezelő előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról gondoskodik, amelyet érthető és könnyen hozzáférhető formában bocsát rendelkezésre, nyelvezetének pedig világosnak és egyszerűnek kell lennie, és nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket. Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával. A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.”

Az általános adatvédelmi rendelet (60) preambulumbekezdése értelmében „A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. Az adatkezelő olyan további információt is az érintett rendelkezésére bocsát, amelyek a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit és kontextusát. Az érintettet továbbá a profilalkotás tényéről és annak következményeiről tájékoztatni kell. Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy kötelese a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon. Amikor az ikonokat elektronikus formátumban jelenítik meg, azoknak géppel olvashatóknak kell lenniük.”

Az általános adatvédelmi rendelet (61) preambulumbekezdése alapján „Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, észszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani. Ha a személyes adatok jogszerűen közölhetőek más címzettel, a címzettel történő első közléskor arról az érintettet tájékoztatni kell. Ha az adatkezelő a személyes adatokat a gyűjtésük eredeti céljától eltérő célból kívánja kezelni, a további adatkezelést megelőzően az érintettet erről az eltérő célról és minden egyéb szükséges tudnivalóról tájékoztatnia kell. Ha az adatkezelő nem tud tájékoztatást nyújtani az érintett részére a személyes adatok eredetéről, mivel azok különböző forrásokból származnak, általános tájékoztatást kell adni.”

Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulumbekezdése szerint: „Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléshez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek. Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes adatokat, különösen az internetről. Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek. Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.”

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok:

a) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”)

Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerint az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése értelmében, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléshez hozzájárult.

Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (2) bekezdése szerint, ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti e rendeletet, kötelező erővel nem bír.

Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon - ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

(2) Az adatkezelő elősegíti az érintett 15-22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az adatkezelő az érintett 15-22. cikk szerinti jogai gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani.

Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a) az adatkezelőnek és - ha van ilyen - az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:

a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b. a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c. a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d. a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az általános adatvédelmi rendelet 19. cikke alapján az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a 16. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése, illetve a 18. cikk szerinti valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték;

Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:

a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;

b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;

c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;

d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;

e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről; f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is; g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték;

h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;

i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkakö9re, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

Az Smtv. 4. § (3) bekezdés alapján a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.

Az Smtv. 21. § (1) bekezdése szerint a médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.

- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

A Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A Ptk. 2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme] (1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. (3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A Ptk. 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] (1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

- A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 1-2. §-ai alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására. […] E jog csak más alapvető jog érvényesülés vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. A magánélethez való jog lényege, hogy azt – külön törvényben meghatározott kivételekkel – az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani.

Az Mvtv. 7. § (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg, és azt más előtt csak saját akaratából vagy törvényben meghatározott esetben fedje fel.

Az Mvtv. 7. § (2) bekezdése értelmében a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.

Az Mvtv. 8. § (1)-(2) bekezdései alapján a magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme. A magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adatokkal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.

Az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárásokra az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.

Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.

Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.

Az Ákr. 17. §-a alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.

Az Ákr. 36. § szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben nyújtható be.

Az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és az Ákr. ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz.

Az Infotv. 60. § (5) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az Ákr.-ben meghatározottakon túl tartalmazza a. a feltételezett jogsértés megjelölését, b. a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, c. a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat, d. a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá e. a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.

III. A Hatóság döntése

III.1. Az adatkezelő személye

A Kérelmező által sérelmezett újságcikk megjelentetése az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, következésképpen ezen adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók.

A fentiek értelmében a Kérelmezett, mint a www…...hu online sajtótermék kiadója a kifogásolt adatkezelés tekintetében adatkezelőnek minősül.

III.2. A Kérelmező személye

A közügy-közszereplő kérdésében a közelmúlt alkotmánybírósági gyakorlata és az annak hatására formálódó bírósági esetjog lényeges állásfoglalásokat eredményezett, amelyek jobbára erősítik azon értelmezést, amely szerint a véleménynyilvánítással érintett ügy „közügy” jellege az elsődleges szempont a személyiségvédelem csökkentett terjedelmének megállapításakor.

Az adatvédelmi biztos korábbi, 26/K/1999. számú állásfoglalása szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozhatóságának mértéke az, ami megkülönbözteti a közszereplőt a közszereplést nem vállaló „civiltől“. Az adatvédelmi biztos ugyanezen állásfoglalásában kifejtette, hogy „[...] feltétlenül e körbe tartozik minden olyan személy, aki közhatalmat gyakorol, és aki közpénzek felhasználásáról dönt. Az is egyértelmű, hogy itt nem homogén személyi körről van szó. Úgyszintén nincsenek jogszabályban lefektetett pontos határok annak megállapítására, hogy a közfeladatot ellátó, illetőleg közszereplést vállaló személyek mely adataik nyilvánosságra kerülését kötelesek tűrni, és hol kezdődik a nyilvánosságtól elzárt magánéletük. Ennek eldöntése esetről-esetre lehetséges és szükséges.“

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése megfelelést biztosít a digitális élet új kihívásaira, valamint az Alapjogi Charta 7. cikkében foglaltaknak, amikor is tágabb kontextusba helyezi a magánszférát és egyben alkotmányos szinten rendezi a magánszférajogok és az egyéb alapvető jogok (mint például a véleménynyilvánítás szabadsága) kollízióját. A magánszférajogok kiemelt elemeinek fokozott védelmét az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadsága külső korlátjaként nevesíti, melyek a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog.

A Hatóság – az Emberi Jogok Európai Bíróság (a továbbiakban: EJEB) és az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel – hangsúlyozza, hogy a közüggyel kapcsolatban kifejtett közlések szélesebb körben élvezik a véleménynyilvánítás szabadságát, ami sok esetben azzal járhat, hogy az ezzel kapcsolatban álló személy fényképe felhasználására annak hozzájárulása nélkül is sor kerülhet.

Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 17.) AB határozatában kifejtettek alapján abból a szempontból, hogy valaki közéleti szereplőnek minősül-e, nem elsődlegesen a személy státuszát kell vizsgálni, hanem azt, hogy az adott személy valamilyen módon közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e, miután a politikai véleménynyilvánítás középpontjában elsősorban maguk az ügyek, és nem az érintett személyek állnak. {7/2014. (III. 17.) AB [46] – [50], [57]} A Von Hannover-esetben2 az EJEB úgy határozott, hogy a kérelmező, a monacói hercegnő engedélye nélkül róla készített felvételek közzétételével sérültek a 8. cikk által védett jogai, mivel azok nem tartalmaznak közérdekű információkat. A fényképek a hercegnőt magánélete különböző tevékenységei közben ábrázolták, amilyen a vásárlás, lovaglás, síelés, és így kizárólag privát szféráját érintették. A hercegnő nem töltött be semmilyen köztisztséget, ilyen értelemben magánszemély volt, akit nem lehetett „a jelenkori társadalmi nyilvánosság ’par excellence’ szereplőjeként” meghatározni (ahogyan a német bíróságok tették). A közönségnek nem fűződik törvényes érdeke ahhoz, hogy tudja, miként viselkedik magánszférájában a hercegnő, de még ha lenne is ilyen érdeke, „annak meg kellene hajolnia a kérelmező magánélete hatékony védelméhez fűzőző joga előtt”. Noha a bíróság elismerte a német nemzeti bíróságok által gyakorolt tagállami mozgástér létét, úgy vélte, nem sikerült megtalálniuk a helyes egyensúlyt a versengő érdekek között.3 A fentiek alapján, miután a Kérelmező közel 30 évig volt a hazai közélet aktív szereplője (országgyűlési képviselő, EU-parlamenti képviselő), nem lehet kijelenteni azt, hogy személye a lemondását követően már nem hozható kapcsolatba a lemondását megelőzően folytatott közéleti tevékenységével.

A vizsgált ügyben a Hatóság a rendelkezésére álló – a Kérelmező kifejezett nyilatkozata, a sérelmezett újságcikk, valamint az online sajtóban elérhető4 – információk alapján megállapította: a 2 EJEB 59320/00. sz. 3 ERIC BARENDT: A KIFEJEZÉS SZABADSÁGÁNAK ÉS A MAGÁNSZFÉRA VÉDELMÉNEK EGYENSÚLYA A STRASBOURGI BÍRÓSÁG ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATÁBAN http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20103sz/06.pdf 4 https://www.... https://... https://.... https://...

Kérelmező a közéleti tisztségeiről történt nyilvános lemondását követően a közszerepléstől visszavonult, azóta magánemberként élte/éli mindennapjait, tehát most már nem folytat olyan tevékenységet, nyilvános szereplést, mely összefüggésbe hozható lenne bármely aktuális, vagyis a visszavonulása utáni időponthoz köthető helyi vagy országos közérdeklődésre számot tartó társadalmi üggyel. A Kérelmező a közszereplői minőséggel együtt járó tisztségeiről lemondó nyilatkozatai a sajtószervek által is országos nyilvánosságot kaptak.

A Hatóság hangsúlyozza, amennyiben a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatok kezelésére a korábban ellátott közfeladataival kapcsolatban, a közügyek megvitatásával összefüggésben kerülne sor, úgy a Kérelmezőnek e körben még mindig magasabb a tűrési kötelezettsége. Mindemellett a Hatóság kiemeli, hogy a közfeladatot ellátó személyeket is – a magánszemélyek vonatkozásában fennálló védelemnél szűkebb mértékben – megilleti a magánélet védelméhez való jog. III.3. A kezelt személyes adatok köre

A személyes adat definíciójának értékelése során a következő fogalmi elemeket kell megvizsgálni:

az adat („bármely információ”) formai és tartalmi kritériumai; az azonosított vagy azonosítható természetes személy („érintett”); az adat és az érintett közötti kapcsolat („vonatkozó”).

Általánosságban minden olyan információ személyes adatnak tekintendő, amely az egyénhez, az egyén helyzetét valamilyen módon befolyásolja vagy befolyásolhatja. Az információ tehát, mivel kihat az egyén helyzetére, személyes adatnak minősül. Az adatalanyra vonatkozó adatok körébe tartozik különösen az érintett neve, azonosító jele, egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, illetőleg a képmása, hangja és az adatalany azonosítására alkalmas fizikai jellemzők. A személyes adatok körébe beletartoznak továbbá az egyén magán- és családi életét érintő, az ún. „privacy” világába tartozó adatok, de a munkahelyi, gazdasági vagy társasági tevékenységét érintő tények vagy értékítéletek is.

Az érintett bármely olyan meghatározott természetes személy lehet, aki személyes adata alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható. Az adatalany vonatkozásában a természetes személy státusz, és az azonosíthatóság vizsgálandó. Egy információ személyes adat mivoltának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az azonosíthatóság kérdésére, azaz arra, hogy az egyén azonosítható-e adott információk alapján. Amennyiben, igen, az információ egyértelműen személyes adatnak tekintendő.

A személyes adat fogalmának lényegi eleme az információ és az érintett közötti összefüggés. Az információknak az adatalanyhoz kell kapcsolódniuk, és azok személyes adat-jellege mindaddig megmarad, amíg az információk kapcsolata az érintettel helyreállítható.

Összegezve megállapítható: nemcsak a sérelmezett újságcikkben megjelent, a Kérelmezőt ábrázoló fényképek minősülnek a Kérelmező személyes adatának, hanem a Kérelmező külső megjelenése („….”), életvitele („….”), ingatlana, lakókörnyezete („…”, „…”, „…”, „…”)

vonatkozásában közzétett szöveges kijelentések, leíró információk is. III.4. A sérelmezett adatkezelés jogszerűsége

Jelen ügyben a Hatóság a Kérelmezett által nyilvánosságra hozott újságcikkhez kapcsolódó adatkezelést – ezen belül az egyes adatkezelési műveleteket elkülönülten –, valamint az érintetti joggyakorlás biztosítását vizsgálja.

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai tartalmazzák azokat a jogalapokat, melyek legalább egyike érvényesülése esetén ítélhető jogszerűnek a személyes adatok kezelése. A jogszerűség követelménye az általános adatvédelmi rendelet általános elve, mely feltételezi a jogszabályok tiszteletben tartását. Ennek körében is a jogszerűség elsődlegesen a megfelelő jogalap létét feltételezi, azaz az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb, az általános adatvédelmi rendeletben rögzített jogalappal kell rendelkeznie. III.4.1. A személyes adatok rögzítésének jogalapja

Az eljárás során tett nyilatkozatok alapján a Kérelmezett a sérelmezett adatkezelés egyike (sem a képmáskészítés, sem azok felhasználása) tekintetében sem kérte a Kérelmező hozzájárulását.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint „[a] Kérelmező közszereplőnek minősül függetlenül attól, hogy jelenleg már nem folytat közfeladat ellátásával összefüggő tevékenységet, így a rá vonatkozó információk közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Erre tekintettel a Kérelmező hozzájárulására nem volt szükség a fényképek elkészítése vonatkozásában. A felvételkészítés jogalapja a Ptk. 2:44 §-a, azaz „[a] közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”

A Kérelmezett a Hatóság további kérdésére sem fejtette ki álláspontja részleteit, következetes véleménye szerint a fényképek a Kérelmező közszereplői minőségéhez kapcsolódóan készültek. A Kérelmezett a Hatóság többszöri kérdésére sem jelölt meg általános adatvédelmi rendelet szerinti jogalapot a képmás rögzítése tekintetében, hanem a Ptk. 2:44. §-át jelölte meg, egyúttal hivatkozva a Kérelmező közszereplői és az ezzel összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános minőségére.

Jelen ügyben a Kérelmező a közéleti tisztségeiről történt lemondását (lásd. III.2. pont) követően egyértelmű jelét adta annak, hogy a továbbiakban a közszerepléstől elzárkózva, magánemberként kívánja élni a mindennapjait. Annak ellenére, hogy a Kérelmező személye a lemondását megelőző időszakban szorosan kötődött az országos és európai-uniós politikához, illetve a társadalmi közélethez, a Hatóság álláspontja szerint a panaszolt újságcikk vonatkozásában a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülésével szemben védelmet élvez a Kérelmező magánszférája. A Hatóság e tekintetben hangsúlyozza: abban az esetben is a Kérelmező magánszféra-védelme élvezne elsőbbséget, ha a Kérelmező közszereplő lenne, mivel egy közszereplő nem nyilvánosság előtt folytatott magánélete, mindennapi életvitele – főként, ha az nem hozható semmilyen módon összefüggésbe sem az általa betöltött pozícióval, sem egyéb közérdeklődésre számot tartó üggyel – nem közügy.

A Kérelmezőt ábrázoló, összesen négy darab fényképből három esetében a fényképek tartalmának leírása és az ahhoz fűzött magyarázat is tartalmaz a Kérelmezőre vonatkozó személyes adatot, melyek újságcikkben való rögzítése tekintetében a Kérelmező szintén nem adta a hozzájárulását. A kifogásolt médiatartalom egyetlen olyan, a Kérelmezőt közszereplőként megjelenítő, az MTI által készített fotót tartalmaz, mely a Kérelmezett állításának megfelelően kapcsolatba hozható az általa megjelölt közüggyel.

Fentiekből következően jelen esetben a Kérelmező személyére, jelenlegi életkörülményeire vonatkozó adatok kizárólag a megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása alapján kezelhetőek.

A Kérelmező hozzájárulása hiányában a Kérelmezett adatkezelése akkor lenne jogszerű, ha az általa elvégzett érdekmérlegelési tesztből levonható következtetés az, hogy a Kérelmezett vagy harmadik fél jogos érdeke elsőbbséget élvez a Kérelmező személyes adatok védelméhez fűződő jogával szemben. Jelen esetben az érdekmérlegelés központi kérdése, hogy az érintett közszereplő-e, illetve a végzett adatkezelés mennyiben kapcsolódik közügyhöz vagy csak a nyilvánosság kíváncsiságának kielégítését célozza. A Kérelmezett által a képmás rögzítése és nyilvánosságra hozatala tekintetében megjelölt adatkezelési jogalapokat a Hatóság nem fogadja el a Kérelmező képmása rögzítéséhez kapcsolódó adatkezelés jogszerű jogalapjaként, mivel a sérelmezett cikkben szereplő fényképek (összesen négy darab) közül három – […] – nem közéleti szereplésről készültek, ezért azok tekintetében nem hivatkozható a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése, hiszen ezeken a fotókon ábrázolt tevékenység nem minősül közügynek. Közérdekből nyilvános adatnak minősül azonban a cikkben felhasználásra került egy, az MTI által készített fotó, melyen a Kérelmező közszerepléséről készült képmása látható. Ez a fotó az újságcikk tartalmával annyiban egyeztethető össze, hogy az alapján az olvasók számára egyértelműen megállapítható a Kérelmező személye.

A fentieket összegezve a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megfelelő jogalap hiányában, a Kérelmező hozzájárulása nélkül rögzítette a Kérelmezőt magántevékenysége végzése közben ábrázoló fényképfelvételeket, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontját.

III.4.2. A fotókat és a Kérelmező egyéb személyes adatait tartalmazó újságcikk közzétételének jogalapja

A Hatóság a panaszolt képfelvételek és a Kérelmezővel kapcsolatba hozható további információk újságcikkben történt nyilvánosságra hozatal esetében is vizsgálta az adatkezelés jogszerűségének érvényesülését.

A Kérelmezett nyilatkozataiban a közzétételt megvalósító adatkezelés jogalapjaként az Smtv. 13. §át, valamint a Ptk. 2:48. §-át jelölte meg; a Kérelmezett más, az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési jogalapot nem azonosított az adatkezelései tekintetében.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmezettnek, mint tájékoztatási tevékenységet végző médiaszolgáltatónak kötelezettsége a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató cikkekkel kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Kérelmezett álláspontja szerint az Smtv. 10. § és 13. §-ai alapján nem csak joga, de kötelezettsége is a közvélemény megfelelő, az adott időpillanatban elérhető információk alapján történő megalapozott tájékoztatása.

A Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezett a sérelmezett fotók, valamint a Kérelmező egyéb, személyére vonatkozó személyes adatai felhasználásával készült újságcikk nyilvánosságra hozatala tekintetében további, az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési jogalapot nem jelölt meg.

A fentieket összegezve – a III..4.1 pontban foglaltakra is tekintettel – a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a Kérelmező hozzájárulása nélkül használta fel a Kérelmezőt magánéleti tevékenység végzése közben ábrázoló képmásokat, valamint jogalap nélkül hozta nyilvánosságra a Kérelmező egyéb személyes adatait a sérelmezett újságcikkben, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontját. III. 5. A sajtószerv, ezen belül a Kérelmezett adatkezelésének jogalapja

A Kérelmezett korábban idézett álláspontja szerint az Smtv. 10. és 13. §-ai alapján nem csak joga, de kötelezettsége is a közvélemény megfelelő, az adott időpillanatban elérhető információk alapján történő megalapozott tájékoztatása.

A Hatóság következetes álláspontja szerint az újságírási tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek. A jogalap alkalmazása melletti hatósági gyakorlatot a Fővárosi Törvényszék

104.K.701.309/2021/15. számú ítéletében is megerősítette.

Az Smtv. 10. §-a rögzíti a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát, azaz a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő tudomásszerzésükhöz való jogukat, kimondja, hogy a sajtó feladata ezen ügyekről és eseményekről a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. E tekintetben a bíróság hivatkozott ítéletében kifejtette, az Smtv. e rendelkezése közérdekű feladat ellátását nem írja elő a sajtószerv számára, így az általa végzett újságírási tevékenységet sem lehet közérdekű feladatnak, sem a magyar nemzeti jog szóhasználatában közfeladatnak minősíteni.

A bíróság emellett rámutatott arra, hogy az újságírói tevékenység kapcsolódik az Alaptörvényben meghatározott tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz fűződő alapjoghoz. E rendelkezések szerint a sajtó feladata az Alaptörvényben védett alkotmányos alapjogok biztosításához szükséges, védelemre szorul, ezért az ezen feladatának ellátásához szükséges adatkezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a sajtó az Smtv.-ben rögzített feladatát el tudja látni. Azonban ezen rendelkezések nem határozzák meg egyúttal azt is, hogy az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott adatkezelési jogcímek közül a sajtó mely adatkezelési jogcímet hívhatja fel. Az, hogy a sajtószerv a közvélemény tájékoztatásához kapcsolódó adatkezelések során alkotmányos feladatkörében jár el nem azonos azzal, hogy közérdekű feladat hajt végre. Az általános adatvédelmi rendelet szerint közérdekű feladat, azaz a magyar jog alapján valamely jogszabály által közfeladatnak minősített tevékenységhez kapcsolódó feladat a sajtó tevékenysége során nem állapítható meg.

Az újságírás kivételét az általános adatvédelmi 85. cikke rendezi, amely meglehetősen nagy szabadságot ad a tagállamoknak a személye adatoknak a rendelet szerinti védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a tájékozódáshoz való jogok határvonalainak meghatározat tekintetében. A magyar jogalkotó azonban az újságírás vonatkozásában nem határozott meg kivételt vagy mentesülést az általános adatvédelmi rendeletben – így a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában – foglalt kötelezettségek alól.

A fentiekből következően az újságírással kapcsolatos valamennyi adatkezelés – amely nem hozzájáruláson alapul – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek jogalapon történhet meg. III.6. A személyes adatok védelme és a sajtószabadság érvényesülése (érdekmérlegelés)

Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum bekezdése kimondja, a véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentéségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.

Az Mvtv. preambuluma alapján a magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog együttesen az ember veleszületett méltóságából ered, amely mindenkit megillet. A magánélethez való jog az emberi lét és önazonosság kiteljesedéséhez elengedhetetlen, hiszen az az emberi személyiség érinthetetlen tartományát határolja körül. A magánélethez való jog minden embert megilleti, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a magán- és családi élet, valamint az otthon sérelmével. Az Alaptörvénnyel összhangban a közéleti szereplőt is megilleti a magánélet védelme és az otthon nyugalma.

Az Mvtv. kimondja továbbá, hogy a közéleti szereplő információs önrendelkezési jogának korlátozását csak a közéleti tevékenységével összefüggésében köteles tűrni.

A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs jogok anyajoga. E szabadságjog nyújt részvételi lehetőséget a társadalmi és politikai folyamatokban a véleménynyilvánítás, illetve a közügyekről szóló információtovábbítás, a tájékozódás és a véleményalkotás szabadságán keresztül. Nem a vélemények, hanem a véleménynyilvánítás lehetősége élvezi az alkotmányos védelmet. Ennek alapján a véleménynyilvánítás gyakorlása nem tagadható meg azért, mert az elhangzottak mások érdekét sértik. A véleményszabadság és a vélemények kifejtésének szabad lehetősége éppen ezért a sokszínű és demokratikus közvélemény elsődleges garanciája. A sajtó az a fórum, mely teret, lehetőséget ad a szólásszabadság gyakorlásához és a közügyek szabad vitathatóságához. A közéleti viták elválaszthatatlan részét képezi a közügyek alakításában résztvevő személyek nyilvános bírálata is.

Az Alkotmánybíróság több esetben vizsgálta a szólásszabadság korlátozhatóságának határait, mellyel összefüggésben rámutatott arra, hogy a szólásszabadság a közügyek vitatása körében sem korlátlan: a közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti.

A 443/D/2006. számú határozata indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy „[a]z alapjog korlátozásának alkotmányosságához (...) önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.”

A 7/2014. (III. 7.) AB határozatban a testület rögzíti ugyan a közügyek azonosításának elsődlegességét, jelzi azonban, hogy a közszereplői minőség is fontos – bár a „közügy” jelleghez képest másodlagos – szempont lehet a személyiségvédelem mértékének megállapításánál. A közügyek hatással vannak az általuk érintett szereplők személyiségi jogainak érvényesülésére, ha pedig ezenfelül közéleti szereplőnek is számítanak, akkor jogaik még tovább szűkülhetnek, amelynek mértéke közszereplői minőségük jellegétől függ.

Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C-708/18. sz. ügyben kifejtette még a 95/46 irányelv 7. cikk f) pontja alapján, amely a jogos érdeken alapuló adatkezelést elemezte, hogy ebben a körben három együttes feltétele van a személyes adatok kezelése jogszerűségének:

először is az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítése, másodszor, a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges, és harmadszor az, hogy az adatvédelemmel érintett személy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek az érvényesíteni kívánt jogos érdeknél. Ez a jogalap továbbá nem követeli meg az érintett hozzájárulását a személyes adatai kezeléséhez. (2017. május 4-i Rīgas satiksme ítélet, C-13/16, EU:C:2017:336, 28. pont)

Az ítélet rögzíti, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja nem követeli meg az érintett személy hozzájárulását. Az érdekmérlegelés jogalapja körében az adatkezelőnek a saját, illetve harmadik fél jogos érdeke mellett – tudnia kell bizonyítani azt is, hogy az adatkezelés arányosan korlátozza az érintettek jogait: vagyis azért nem élveznek elsőbbséget az érintett jogai, érdekei, mert fennállnak olyan körülmények, amelyek ezen arányos korlátozást támasztják alá. A szükségesség-arányosság egyik fontos kérdése az is, hogy milyen hátrány éri az adatkezelőt (vagy harmadik személyeket) abban az esetben, ha nem végezheti a szóban forgó adatkezelést, illetve ez a hátrány mennyire jelentős, illetve az adatkezelés megszüntetésével milyen érdemi hátrány vagy negatív következmény következik be.

A Hatóság megítélése szerint az EUB fenti álláspontjával harmonizál az Alkotmánybíróság 3209/2020. (VI. 19.) AB határozatának [50] bekezdésben foglalt követelmény: a nyilvánosságra hozott személyes adatra nézve egyenként indokolt vizsgálat tárgyává tenni, hogy a személyes adat nyilvánosságra hozatala mennyiben szükséges a tudósítások céljának eléréséhez, továbbá, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya mennyiben állnak arányban egymással, az érintett magánéletébe történő beavatkozás milyen mértékben indokolt, szükséges és egyben elégséges-e a közügyek megvitatásához.

A Hatóság hivatkozik továbbá az EJEB által a Zu Guttenberg-ügyben (14047/16) felállított tesztre, mely szerint a lakóházról és annak kertjéről közzétett adatok, információk nyilvánosságra hozatala a közügyekről való vitához hozzájárulhat. Ugyanakkor a Zu Guttenberg-teszt jelentőséget tulajdonít annak is, hogy a kérdéses ingatlan milyen célt szolgál: így annak is, hogy az a Kérelmező életvitelszerű magánéletének a színtere-e. A Hatóság kiemeli, hogy a jelen ügyben irányadó, nem vitatott tényállás szerint a fényképfelvétellel és a cikk leíró részében is érintett ingatlan a Kérelmező otthonaként szolgáló ingatlana.

A Hatóság arra is rámutat, hogy bár az ingatlan pontos címe valóban nem került megjelölésre a sérelmezett cikkben, azonban az ingatlan elhelyezkedésére (a saját stéggel rendelkező, […] ingatlan, a Kérelmező egyedüli tulajdonában áll), illetve az ingatlan egyéb funkciójáról szóló információk (jelenleg a Kérelmező egyéni vállalkozóként bejelentett székhelycímként funkcionál) a cégnyilvántartás adataival való összevetését követően bárki számára könnyen azonosíthatóvá válik a Kérelmezett pontos lakóhelye.

A Hatóság rendelkezésére álló valamennyi információ alapján megállapítható, hogy a Kérelmező közismert személy, aki a közélettől visszavonult, már nem lát el sem közfeladatot, sem közéleti tevékenységet. A Hatóság e tekintetben hangsúlyozza, hogy a puszta információs érdek, a közvélemény vagy a sajtószerv kíváncsisága a Kérelmező hol létéről és életviteléről, nem nyújt alapot az Alaptörvény VI. cikke szerinti személyes adatok védelméhez való alapjog korlátozására.

A Hatóság utal továbbá arra is, hogy a Kérelmezett az érdekek összevetése során nem tekinthet, tekinthetett volna el attól, hogy az adatkezelések időpontjában már hatályos volt az Mvtv., melynek 7. § (2) bekezdése szerint az otthon védelme a közéleti szereplők esetén is fokozott védelmet élvez.

A magyar jog ezáltal azt juttatja érvényre, hogy a magánélethez való jognak van olyan kiemelt területe – s ez éppen a családi otthon védelme –, amely a közéleti szereplők esetén is fokozott védelemben részesül. Mindez, ha nem is jelenti a magánélethez való jognak a véleménynyilvánítás és a tájékozódáshoz való joggal szembeni automatikus érvényesülését, de ha az adatkezelő az adatkezelés szükségessége és arányossága értékelésekor a saját jogos érdekeihez képest számba veszi az érintett jogait és azok terjedelmét, akkor annak hangsúlyos elemeként kell vagy kellett volna, hogy megjelenjen.

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmező a fényképek készítésekor, valamint a hírcikk közzétételekor nem látott el közfeladatot, azonban a személye a korábbi, több évtizedes politikusi tevékenységéhez kapcsolódóan válhat közérdeklődés tárgyává. Az újságcikkhez készített, a Kérelmezőt ingatlana kertjében ábrázoló fotók és a személyéhez, külső megjelenéséhez kapcsolódó egyéb adatok azonban nem minősülnek közérdekből nyilvános személyes adatnak, mivel azok a Kérelmezőt magát, illetve magánéletének egy részét mutatják be, ezért a fényképek és a cikk szövegében megjelenített adatok nem tekinthetők közérdeklődésre számot tartó tartalomnak. Mindezekre figyelemmel a Kérelmező érintetti joggyakorlás keretében benyújtott törlési kérelme alapján a Kérelmezettnek az adatkezelés szükségessége megállapítása körében egyedileg mérlegelnie kellett volna a véleménynyilvánítás szabadságához és a Kérelmező személyes adatai védelméhez fűződő érdekeket.

A Hatóság kiemeli: az, hogy egy közszereplő a magántulajdonú ingatlanában, a „négy fal” között mivel tölti a mindennapjait, milyen változás észlelhető a külsején, nem hordoz magában olyan közérdeklődésre tartozó információt, melynek következtében az érintett személy magánszférájába történő behatolás megalapozottá válna, és amely a személyiségvédelmét csökkentené. Ebből adódóan annak ellenére, hogy a Kérelmező évtizedeken keresztül a magyar közélet aktív résztvevője volt, és jelenleg is aktív sajtóérdeklődés mutatkozik a személye iránt, nem következik az, hogy magánemberként elvesztené a személyes adatai feletti önrendelkezés jogát.

A Kérelmező által kifogásolt fényképfelvételek közül három fotó vonatkozásában, valamint a cikkben található személyes adatokhoz kapcsolódóan elvégzett adatkezelés nem élvezte a véleménynyilvánítás és a tájékozódáshoz való jog, valamint a sajtószabadság védelmét, így az nem igazolhatta az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti adatkezelői vagy más harmadik személy jogos érdekét sem. Ezeket a személyes adatokat – ahogy azt a fentiekben a Hatóság kifejtette – kizárólag a Kérelmező hozzájárulásával kezelhette volna a Kérelmezett. III. 7. A tisztességes adatkezelés elvének érvényesülése

A jogszerű adatkezelés a jogszabályoknak való megfelelés mellett az adatkezelő erkölcsi, morális hozzáállását is feltételezi. Az adatkezelés jogszerűsége nem szűkíthető le kizárólag arra, hogy az adatkezelő betartja-e az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, rendelkezik-e megfelelő jogalappal a személyes adatok kezelése tekintetében. A tisztességes adatkezelés elvének érvényesülése az adatkezelő és az érintett közötti jogviszonyon keresztül mutatható ki: az adatkezelő tisztességesen jár el többek között, ha megfelelő, részletes tájékoztatás alapján szerzi meg az érintett hozzájárulását az adatkezeléshez. Semmiképpen nem sorolandó ebbe a körbe a jelen esetben rejtett módon megvalósult magáningatlanon belül végzett magántevékenységet rögzítő, érintetti hozzájárulás nélküli adatkezelés.

Az Alkotmánybíróság a 28/2014. (IX.29.) AB határozata indokolásának [42] bekezdésében kimondta: „Mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható.”

A panaszolt újságcikk szerint a Kérelmezett szeretett volna interjút kérni a visszavonult politikustól, mely elől a Kérelmező elzárkózott. Annak ellenére, hogy a Kérelmezett kérését nem személyesen a Kérelmező utasította vissza, annak negatív tartalma egyértelműen a Kérelmezett által tervezett adatkezelést elutasító reakcióként értékelendő. Ennek ellenére a Kérelmezett fotókat készített a Kérelmezőről és az azok felhasználásával készült médiahírt online és nyomtatott formában nyilvánosságra hozta.

A jelen ügyben vizsgált adatkezelések a Hatóság álláspontja szerint nem felelnek meg a tisztességesség elvének az alábbiak miatt: a Kérelmező személyét az általa végzett mindennapi tevékenység (…) végzése közben, otthoni ruházatban ábrázolja. A képi ábrázolás mellett a sérelmezett hírcikkben a fénykép tartalmát szövegesen is ábrázolta a Kérelmezett: „[…]”.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint a fotók nem rejtett módon készültek, a Kérelmező „tudhatott a képek készítéséről”. Ezzel ellentétes tényállítást tartalmaz a törvényszéki ítélet indokolása, mely szerint „[26] Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a kifogásolt fényképek készítésére titokban, rejtett módon, a felperes tudta és beleegyezése nélkül került sor […]” III.8. A közvélemény kíváncsisága

A Hatóság jelen határozat III.2. pontjában kifejtett álláspontja szerint a Kérelmező – annak ellenére, hogy közismert személy – az ingatlanán belül végzett magántevékenysége során nem minősül közszereplőnek. Ebből adódóan, hivatkozással a Fővárosi Törvényszék ítéletére, mely szerint a nem közszereplők Alaptörvény VI. cikk. (1) bekezdésében és a IX. cikk (4) bekezdésében foglalt alapjogaik korlátozása csak szűk körben lehetséges, így feltétlenül vizsgálni szükséges a kezelt személyes adatok jellegét, az adatkezelés célját, szükségességét és arányosságát. {K.701.309/2021/15. számú ítélet [73] bekezdés}

A Kúria a Pfv.IV.20.531/2020/4. számú ítéletében elvi éllel mondta ki továbbá, hogy a magánélet védelmének része a személyes adatok védelméhez való jog, amelyet alapjogként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése tartalmaz. A Kúria ezen ítélete indokolásának [20] és [23] bekezdéseiben megállapította, hogy az információs önrendelkezési jog, mint alapjog is korlátozható, egyrészt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján, valamint az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdése szerinti esetekben. A Kúria egyben utalt az AB 3212/2020. (VI. 19.) AB határozata indokolásának [24], [26], [53] bekezdéseire, melyek szerint elsősorban a célhoz kötöttség követelményének való megfelelést, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala és a közérdek meglétének viszonyát kell mérlegelni a szükségesség – arányosság tesztjén belül. Emellett szükséges annak vizsgálata is, hogy a véleménynyilvánítás joga más, az érintett magánszféráját kímélő, illetve annak védelmét biztosító, azt nem sértő módon is megvalósítható-e.

Az ítélet indokolásának [27] bekezdésében is ezt az álláspontot képviselte a Törvényszék.

A Hatóság – a Törvényszék ítéletével egyezően – megállapítja, hogy a Kérelmezőt magántevékenysége során ábrázoló fényképek készítése és felhasználása, valamint a sérelmezett cikkben a Kérelmező egyéb személyes adatainak közzététele nem járult hozzá a Kérelmezett által általánosan megjelölt közérdeklődésre számot tartó közügy sajtóban történő közléséhez.

A Kérelmezett által hivatkozott közéleti tartalomhoz nem köthető az, hogy a Kérelmező miként, hogyan tölti a mindennapjait; az ingatlan, ahol jelenleg él, milyen egyedi tulajdonságokkal rendelkezik (ideértve az ingatlan megbecsült értékét, földrajzi elhelyezkedését, tóparti kötődését), illetve hogy nemcsak lakóhelyként, hanem székhelyként is funkcionál.

A már hivatkozott 104.K.701.309/2021/15. számú ítélet indokolásában a bíróság kifejtette álláspontját a „pletykaéhség” tekintetében, mely során értelmezte a pletyka fogalmát is. Eszerint „[a] pletyka a hétköznapi értelemben valamely személyes vagy magánügyet, illetve koholt, elferdített dolgot, ügyet bizalmasan vagy alattomban tárgyaló, kiteregető, indiszkrét, felelőtlen vagy rosszakaratú híresztelés, amely valakit erkölcsi vagy társadalmi tekintetben rendszerint gyanúba vagy rossz hírbe hoz”.

Jelen ügyben a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett a Kérelmező több olyan személyes adatait – fotó, illetve a fotó tartalmát leíró szöveg formájában – kezelte és hozta nyilvánosságra a sérelmezett újságcikkben, melyek miatt a jelen ügyben a tisztességtelen adatkezelés körülményei fennállnak. Ezek: a Kérelmező tájékoztatása nélkül, róla rejtett módon képmás készítése és felhasználása, ehhez kapcsolódóan a külsejére, ruházatára, az általa végzett tevékenység bemutatására, vagyonára, tartózkodási helyére, valamint a magáningatlana beazonosítását lehetővé tévő adatok és információk újságcikkben történő felhasználása.

A Kérelmezett nyilatkozata szerint, a Kérelmező közszereplői státuszára figyelemmel a róla készített fényképek közérdeklődésre számot tartó tartalmat jelenítenek meg. Ezzel szemben a Hatóság vitatja azt, hogy a sérelmezett cikk közüggyel kapcsolatos tartalommal bír, mivel az abban megjelenített információ-tartalom túlnyomó részben a Kérelmező személyes életkörülményeit hozza nyilvánosságra. A cikk közügyhöz való kapcsolódási pontjait a Kérelmező által korábban betöltött és a cikkben megjelölt pozíciók, illetve EP-képviselői juttatásai feltételezett mértéke teremti meg.

Az Alkotmánybíróság a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatában – tekintettel az EJEB ítélkezési gyakorlatára – rögzítette azt a szempontrendszer, mely alapján eldönthető, hogy az egy-egy közügyet vitató közlés élvezi-e és ha igen, mennyiben a véleménynyilvánítás szabadság oltalmát. Ennek megfelelően egy-egy vélemény minősítése során figyelemmel kell lenni a megjelenések körülményeire, a közlés tartalmára és a kontextusára, valamint a szerepére és a céljára. Mindezek alapján lehet eldönteni, hogy a szóban forgó közlés a közügyek vitatását érinti-e vagy sem. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat indokolása [39] bekezdésében a testület kimondta, a nyilvános közlés megítélése során elsőként arról szükséges dönteni, hogy az adott közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e. Ennek megítéléséhez elsődlegesen a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni. Így a közlést érintően vizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. További szempontként elengedhetetlen értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját. Amennyiben e körülmények értékelésével az állapítható meg, hogy a közlés a közügyek szabad vitatását érinti, úgy a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi, mivel az ilyen közlés a közhatalom és a közhatalmat gyakorlók ellenőrzésének, ellenőrizhetőségének egyik legfőbb garanciája.

A 26/2019. (VII. 23.) AB határozat értelmében a közéleti viták lényegi részét képezik a közélet alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások. A politikai viták mellett ebbe a körbe tartozik a társadalmi jelentőségű kérdések megvitatása is. A Hatóság jelen esetben vizsgálta, hogy a panaszolt médiatartalom megjelentetésének van-e bármilyen köze egy adott közéleti vitához, illetve közszerepléshez. A Kérelmezett álláspontja szerint az újságcikk célja annak megvilágítása volt, hogy a Kérelmezőnek, mint egy […] politikusnak, miként telik arra, hogy luxus villában éljen. A Kérelmezett az eljárás során tett nyilatkozatában hangsúlyozta, a közpénzből történő vagyonszerzés vizsgálata közügy. Maga a sérelmezett hírcikk is tartalmazza azt az újságírói véleményt, „[…]”.

A panaszolt cikkben a Hatóság álláspontja szerint a Kérelmező korábbi közfeladat-ellátásával kapcsolatos közlés tárgyában közölt tartalom az, ami közérdeklődésre számot tartó közügyként definiálható […]. Minden egyéb tartalom, melyek a Kérelmező magánéletével kapcsolatban az életkörülményeit részletezik, mint ilyen adatok, információk nem járulnak hozzá a Kérelmezett által megjelölt közügy részleteinek megismeréséhez. Kijelenthető tehát, hogy önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg sem egy korábban közfeladatot ellátó személy, de még egy közszereplő esetében sem a magánéletét bemutató képmás rögzítését, illetve az azt felhasználó újságcikk közérdeklődésre számot tartó jellegét. III.9. Az elszámoltathatóság elvének érvényesülése, figyelemmel a tájékoztatáshoz való jogra

Amennyiben a személyes adatokat az érintettől gyűjtik (kifejezetten ebbe a körbe sorolandó a megfigyelés útján szerzett adat, információ is5) – az adatkezelő köteles a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátani az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt, az adatkezelés tekintetében releváns információkat.

A Hatóság tényállás tisztázása keretében kért tájékoztatást a Kérelmezett újságírói által készített hírcikkekben megvalósuló személyes adatok kezelésének gyakorlatáról. A Kérelmezett 2021. november 25-én e tekintetben érkezett válaszában kifejtette: „[A] Társaság gyakorlata szerint – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – amennyiben egy adott cikkben szereplő személy közszereplőnek minősül és a cikk közérdeklődésre számot tartó ügyről szól, nem kér hozzájárulást az érintett személytől, hiszen közszereplésével összefüggő adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Ha egy interjú vagy felvétel készítése során nem közszereplőnek

5 a 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport WP 260. iránymutatása az átláthatóságról - https://www.naih.hu/files/wp260rev01_hu.pdf minősülő személlyel összefüggésben személyes adatok kezelése valósul meg, az interjú vagy felvétel készítése során az érintett személlyel hozzájáruló nyilatkozatot íratunk alá, amelyben tájékoztatjuk az adatkezelés körülményeiről.”

Annak indokolásaként, hogy miért nem került sor a Kérelmező előzetes tájékoztatására az őt érintő adatkezelés tekintetében, a Kérelmezett a jelenlegi bírói gyakorlatra hivatkozott, mely szerint „az érintett hozzájárulását vizsgáló egyetlen bírói ítélet sem alkalmazta idáig a szigorú mércét, és nem várta el, hogy az érintettet az adatvédelmi szabályoknak megfelelően az adatkezelésről tájékoztassák.”. Emellett a Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmezőt ábrázoló képmás rögzítése, hírcikkben történő felhasználása és a hírcikk online felületen történő nyilvánosságra hozatala során történt adatkezelésről a Kérelmezett közszereplő-minősége miatt nem volt szükséges tájékoztatást nyújtani.

A Kérelmezett az eljárás során tett további nyilatkozata szerint „a Kérelmezőnek bizonyára tudomása lehetett a fényképek elkészültéről”, és következetesen fenntartotta azon álláspontját, mely szerint a fényképek a Kérelmező közszereplői minőségéhez kapcsolódóan készültek, így nem volt szükség az adatkezeléshez a Kérelmező hozzájárulására.

„Az előzetes tájékozódáshoz való jog értelmében az adatkezelők kötelesek megfelelő tájékoztatást nyújtani az érintettek részére a személyes adataik kezelésének útjával és körülményeivel kapcsolatban. E jog egyrészt azt hivatott tudatosítani az adatalanyokban, hogy az adatkezelő velük kapcsolatban személyes adatokat kíván kezelni. Másrészt a tájékoztatás révén az adatalanyok megítélhetik azt, hogy a tervezett adatkezelés milyen hatást gyakorol a magánéletükre, illetve milyen egyéb kockázatokat és veszélyeket rejt magában. Végezetül pedig az egyének a kapott információk révén válnak képessé arra, hogy gyakorolják információs önrendelkezési jogukat. (…).Az előzetes tájékozódáshoz való jog elsődlegesen az átláthatóság elvét hivatott érvényre juttatni. Emellett azonban szorosan kapcsolódik a tisztességes eljárás követelményéhez, valamint az elszámoltathatóság elvéhez is. Egyrészt a tényleges adatkezelésnek megfelelő, előzetes tájékoztatás a leghatékonyabb korlátja az adatalany tudtán kívül végzett titkos adatgyűjtésnek és az érintett megtévesztésének, amelyek mind sértik a tisztességesség követelményét. Másrészt a tájékoztatás megtörténtét igazoló dokumentumok felügyeleti hatóság vagy bíróság eljárása során felhasználhatóak az elszámoltathatóságból következő, rendeletnek való megfelelés bizonyítására.”6

A Hatóság leszögezi, hogy Kérelmezett megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy Kérelmező közszereplő, illetve hogy vélelmezhetően tudomása volt a készülő cikkről és ezért szükségtelen az előzetes tájékoztatáshoz való jogának tiszteletben tartása.

Jelen ügyben kifejezetten az adatfelvétel titkos, „lesipuskás” jellege miatt egyértelműen megállapítható, hogy a Kérelmezőnek a kérelmezetti tájékoztatáson kívül nem volt egyéb lehetősége információkat szerezni az őt érintő adatkezelésről, ezért az információs önrendelkezési jog gyakorlása és az elszámoltathatóság érvényesülése tekintetében felértékelődik az előzetes tájékoztatás szerepe, illetve annak elmulasztása megalapozza a tisztességes adatkezelés sérelmét.7

Az általános adatvédelmi rendelet ismer ugyan kivételt az előzetes tájékoztatási kötelezettség alól, ezt azonban szűken kell értelmezni és az adatkezelők mindenkor az érintettel érdekeit, jogait és szabadságait kötelesek szem előtt tartani.

A tájékoztatáshoz való jog korlátját jelenti az az eset, amikor az adatalany már rendelkezik a vonatkozó információkkal, de a korlátozás csak akkor alkalmazható, ha az adatkezelő igazolni tudja – az elszámoltathatóság elvének megfelelően – az érintett tájékoztatásának megtörténtét és azt, hogy a tájékoztatás korábban kiterjedt az adatkezelés minden aspektusára.

Jelen esetben a Kérelmezett fent idézett nyilatkozatán túl nem tudta igazolni azt, hogy a Kérelmező rendelkezett volna információval a személyes adatait érintő adatkezelésről. A Hatóság a Kérelmezett nyilatkozataiból megállapította, hogy a Kérelmezett a vizsgált adatkezelési folyamat során az általános adatvédelmi rendelet elszámoltathatóság elvébe [általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés] ütközően járt el, amikor sem a Kérelmező magánéletét ábrázoló 6 Magyarázat a GDPR-ról, szerk.: Péterfalvi, Révész, Buzás, Wolters Kluwer Hungary, 2019 Budapest 172.-173.oldal 7 A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport WP 260. iránymutatása az átláthatóságról - https://www.naih.hu/files/wp260rev01_hu.pdf fényképfelvétel készítésekor, sem a fényképek újságcikkben történő felhasználása előtt nem nyújtott előzetes tájékoztatást a Kérelmezőnek a személyes adatai kezelésének részleteiről. Ezért a Hatóság megállapította az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés és 13. cikk sérelmét. III.10. Az érintetti joggyakorlás és a személyes adatok törlése iránti jog biztosítása

A személyes adatok kezelése tekintetében gyakorolható érintetti jogérvényesítés vonatkozásában a Hatóság hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (2) bekezdése szerint az adatkezelő elősegíti az érintett 15-22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése értelmében az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott indokok valamelyike fennáll.

A Kérelmező […] napján tett nyilatkozatában, utalva a saját honlapján közzétett közleményére, egyértelműen az általános adatvédelmi rendelet szerinti érintetti joggyakorlás eszközével élt mikor elektronikus, valamint postai úton is kérelemmel fordult a Kérelmezetthez a cikkben nyilvánosságra hozott személyes adatai (név, képmás, egyéb vonatkozó személyes adat) törlése iránt. A Kérelmezett a Kérelmező törlési kérelemére nem válaszolt.

A tényállás tisztázása során a Hatóság a Kérelmezett részére kérdést tett fel a Kérelmező érintetti joggyakorlása keretében benyújtott törlési kérelme vonatkozásában. Ennek kapcsán a Kérelmezett nyilatkozatában elismerte, hogy az előterjesztett törlési kérelemre nem válaszolt, és kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját: „Kérelmező a […] napján kelt (és Társaságunk által 2021. augusztus 30. napján kézhez vett) levélben kérte a kifogásolt képek törlését, azonban nem jelölt meg semmilyen hivatkozást, amely alapján személyes adatok védelméhez fűződő jogát érvényesíteni kívánja. […] a Kérelmező közszereplőnek minősül és a rá vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, továbbá megítélésünk szerint a Kérelmező rosszhiszeműen kívánt élni személyes adatok védelméhez fűződő jogával, így Társaságunk nem járt el jogellenesen, amikor nem tett eleget a Kérelmező törlési kérelmének.”

A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezőtől abban az esetben várható el az érintetti kérelemben az általános adatvédelmi rendelet megfelelő cikkének hivatkozása, amennyiben a Kérelmezett megfelelő módon, részletesen tájékoztatta a Kérelmezőt az őt érintő adatkezelésről, annak jogalapjáról, céljáról, a kezelt adatok köréről, illetve az érintetti joggyakorlás lehetőségeiről. A Kérelmezett nem nyújtott tájékoztatást a Kérelmezőnek sem az adatkezelést megelőzően, sem pedig az érintetti joggyakorlás érvényesítése során tett törlési kérelme tekintetében.

A Kérelmezett nyilatkozatában kifejtett álláspontja tekintetében – mely szerint a Kérelmezett jogszerűen hozta nyilvánosságra a Kérelmező adatait, ezért mentesül a Kérelmező törlési kérelme megválaszolási kötelezettsége alól – a Hatóság hangsúlyozza: a Kérelmezett a Kérelmező érintetti joggyakorlás keretében megküldött törlési kérelmét nem hagyhatta volna figyelmen kívül még abban az esetben sem, ha az általa elvégzett érdekmérlegelés szerint a Kérelmező közszereplő és ezáltal jogszerűen kezelte és hozta nyilvánosságra a Kérelmező által kifogásolt személyes adatait.

A fentiekből következően a Kérelmezett köteles lett volna válaszolni a Kérelmező személyes adata törlésére irányuló kérelmére még abban az esetben is, ha a Kérelmező nem hivatkozza az általános adatvédelmi rendelet megfelelő rendelkezéseit, illetve ha a Kérelmezett a törlési kérelmet elbírálva azt elutasítja.

Kérelmezett azzal, hogy nem vette figyelembe a Kérelmező érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmét, és nem nyújtott tájékoztatást arról, hogy miért nem tett eleget a Kérelmező törlési kérelmének, nem tett eleget az egyik alapvető adatkezelői kötelezettségének, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdését.

A fentiekre hivatkozással a személyes adatok törlése iránti érintetti jog biztosítása körében tett megállapításához kapcsolódóan – miután a Kérelmező kérelme alapján a Kérelmezett nem törölte kifogásolt fényképeket – a Hatóság a Kérelmezett adatkezelése tekintetében megállapítja továbbá az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés d) pontjának a sérelmét, figyelemmel arra, hogy a fentiek szerint a Kérelmezett a Kérelmező személyes adatainak érvényes jogalapját nem tudta megjelölni és igazolni, a fent megállapított körben a Kérelmező személyes adatainak kezelésére jogellenesen és jogalap nélkül került sor, így azok törlésére lett volna köteles, a törlés alóli kivételt pedig a Kérelmezett igazolni nem tudott, a Kérelmező státuszára vonatkozó Kérelmezetti álláspont pedig, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás és tájékozódáshoz való joggal való összefüggés megítélése részéről a fentiek szerint téves volt.

IV. Jogkövetkezmények

A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a Kérelmezettet elmarasztalta az adatvédelmi jogsértések megvalósításában.

A Fővárosi Törvényszék […] számú ítéletében kötelezte a Kérelmezettet a Kérelmezőt magánéleti tevékenysége végzése közben ábrázoló három darab képmás törlésére. E tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy a sérelmezett újságcikk leíró részében továbbra is bárki számára megismerhetőek a Kérelmezőhöz köthető – a törölt fényképek tartalmát leíró – személyes adatok (a világhálón továbbra is számos találat jelenik meg az átvett cikktartalom miatt) . A jelenleg is fennálló jogosulatlan adatkezelés megszüntetése érdekében a Hatóság a Kérelmezettet az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) és g) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak elvégzésére kötelezte a közügyhöz nem kapcsolódó személyes adatok tekintetében.

A Kérelmező kifejezett kérése mellett a Hatóság a kérelem alapján lefolytatott eljárásban hivatalból is megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása.

E tekintetben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, és megítélése szerint a jelen eljárás során feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges.

A Hatóság mindenekelőtt figyelembe vette, hogy a Kérelmezett által megvalósított jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) és b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó jogsértéseknek minősülnek.

A Hatóság a bírságkiszabás során az alábbi körülményeket enyhítő körülményként értékelte:

I. A Hatóság valamennyi körülményre figyelemmel megállapította, hogy a sérelmezett újságcikk nem tartalmaz sem védett adatot, sem különleges adatot. [83. cikk (2) bekezdés g) pont]

II. A Hatóság korábban adatvédelmi jogsértés miatt még nem állapított meg jogsértést és bírságot a Kérelmezettel szemben [83. cikk (2) bekezdés e) pont].

A Hatóság a bírságkiszabás során az alábbi körülményeket súlyosító körülményként értékelte:

I. A Kérelmezett által elkövetett jogsértések súlyos jogsértésnek minősülnek, a Kérelmezett alapelvi és az általános adatvédelmi rendelet alapvető szabályát sértette meg, ideértve az érintetti jogok megsértését is [83. cikk (2) bekezdés a) pont].

II. A Hatóság az alábbiakban kifejtettek miatt megállapítja azt, hogy a Kérelmezett a képmásrögzítést nem követhette el gondatlanul, mivel a Kérelmező a Kérelmezett kifejezett tudomására hozta, hogy nem adja hozzájárulását a vele tervezett interjúhoz. A Kérelmezett mindezek ellenére, rejtett módon készített fotókat a Kérelmezőről, melyeket felhasznált egy, a Kérelmező magánéletét bemutató hírcikkben. A jelen ügyben a megállapított jogsértések tekintetében a Kérelmezett következetesen a Kérelmező közszereplői minőségére, a megjelentetett cikk közügyhöz kapcsolódó jellegére alapította az adatkezelését. A Kérelmezett nem tanúsított tőle elvárható magatartást, ami a sajtótól, figyelemmel az általa biztosított nyilvánosságra és ezzel a magánéletre gyakorolt fokozott hatásra elvárható volna [83. cikk (2) bekezdés b) pont].

III. A Kérelmezett kizárólag a Fővárosi Törvényszék 2021. november 16-án meghozott ítéletét követően törölte a Kérelmező által sérelmezett, őt magántevékenység végzése közben ábrázoló fotókat. [83. cikk (2) bekezdés c) pont].

A Hatóság továbbá értékelte, hogy a Kérelmezett 2021. október 27-én kelt válaszában megtévesztő nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az általa a sérelmezett cikkben felhasznált fényképek nem rejtett módon készültek, ugyanakkor a Kérelmező által indított bírósági eljárásban – az ítélet indokolása tényként állapította meg „[…] a kifogásolt fényképek készítésére titokban, rejtett módon, a felperes tudta és beleegyezés nélkül került sor […]”.

A Kérelmezett 2020. évi egyszerűsített éves beszámolója szerint az adózás előtti eredménye 947.540.000 forint volt, így a Hatóság a kiszabott adatvédelmi bírság összegét az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése alapján a Kérelmezett előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának 4%-át meg nem haladóan 10.000.000 forint összegben határozta meg.

A Hatóság a bírságkiszabás és a generális és speciális prevenció körében mérlegelte azt is, hogy a múltban is találkozott8 olyan esetekkel, amikor elsősorban a bulvársajtó képviselői az általuk készített és nyilvánosságra hozott médiatartalmakban nem tartották tiszteletben az érintettek – legyen közszereplő, vagy volt közszereplő – magánszférájához fűződő személyiségi jogait.

Jelen ügy adatvédelmi szempontú megítélése egyértelmű volt: az érintett közszereplői minőségről való lemondás konkrét időponthoz köthető, a nyilvánosságra hozott fotók és az azokat leíró sajtócikk tartalma esetében pontosan meghatározható azok magánéleti jellege. A sérelmezett újságcikkben a közlés teljes tartalma arányait tekintve a széleskörű nyilvánosság felé közvetíteni kívánt közérdek a közpénzekkel való elszámoltatás – kifejtése az érintett magánéletének bemutatásához képest elenyésző részt képviselt.

Az Alaptörvény a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a személyes adatok védelméhez való jogot is az alapvető jogok között nevesíti, ezért a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos alapjog érvényesítésének a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia.

Az Alaptörvényben rögzített alapvető jog korlátozására vonatkozó szabály alapján a magánélethez való jog kizárólag más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható.

A társadalom széles köre érdeklődését kiváltó közügy fogalmát, mérlegelésének alapjait, illetve azt, hogy ki minősül közszereplőnek és e tekintetben milyen mértékben élvez elsőbbséget a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága – az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában pontosan meghatározta.

A Hatóság általános elvárása a sajtó felé, hogy feladatai ellátása során a tájékoztatási kötelezettség biztosításával egyidejűleg a magánélet és a személyiségi jogok védelmét szem előtt tartó egyensúlyt fenntartsa.

A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

V. Egyéb kérdések

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.

A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével 8 https://naih.hu/index.php/hatarozatok-vegzesek/category/tag?tagid=27 szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.

A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.

A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg.

A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2022. február 10.

Dr. Péterfalvi Attila sk. elnök c. egyetemi tanár