Municipal Court of Budapest P.20127/2026/8

65.P.20.127/2026/8.

A bíróság:

A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (ügyvéd címe)

Az alperes: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) Az alperes képviselője: R & S Ügyvédi Iroda, ügyintéző Dr. Rékás Róbert ügyvéd (ügyvéd címe)

Beavatkozó, aki alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott: beavatkozó (beavatkozó címe) A beavatkozó képviselője: Dr. Fábián Olivér ügyvéd (ügyvéd címe)

A per tárgya: közérdekű adat kiadása í t é l e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül rendező „film” című filmjére vonatkozóan az általa kötött koprodukciós szerződést; illetve a koprodukciós megállapodás mellékleteit, kivéve az 1.,6.,10.számú mellékleteket, az alábbi korlátozásokkal elektronikus úton küldje meg a @emailcím email címre: feljogosítja a bíróság az alperest, hogy a koprodukciós szerződés 3.3, 3.6., 18.5.pontjában, valamint a 4.számú melléklete VIII./1.pontjában rögzített személyes adatok közül a magánszemélyek telefonszámaira, e-mail címeire vonatkozó részt törölje.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 457.500 (azaz négyszázötvenhétezer-ötszáz) Forint perköltséget, áfával növelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani. A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] Az alperes közfeladatot ellátó szerv, kezelője a Médiatanács. Alperes elkülönített vagyonkezelőés pénzalapként működik, feladata többek között a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, közszolgálati célú műsorszámok gyártásának finanszírozása, valamint az állami és saját vagyona kezelése. Alperes a működését kizárólag törvényben meghatározott célokra fordítható bevételekből, valamint állami forrásokból finanszírozza. Az Országgyűlés a 2025. évi költségvetési törvényben 165,6 milliárd forintos kiadási és bevételi főösszeggel fogadta el az alperes költségvetését. Alperes a tevékenységét közpénzekből látja el. Az alperes bevételét jelenti (többek között) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóként az éves reklámbevétele, ennek 2,5%-át új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő.

[2] 2025. évben alperes egy nagyjátékfilm részbeni finanszírozójaként, és gyártójaként ún. Koprodukciós megállapodást kötött a beavatkozó-val.

[3] 2025 áprilisában, májusában az alperesi produkcióval kapcsolatban már több adat nyilvánosságot kapott, így alperes média felületén (a www.mediaklikk.hu-n) 2025.április 29én egy promóciós videó került közlésre; a magyar.film.hu oldalon megjelentek a produkcióban résztvevő személyek közül a producer, a koreográfusok, a zenekar vezető; a filmet támogató jogi személyek: így az alapítvány11 és a beavatkozó., a film bemutatásának tervezett időpontja, a film rövid cselekménye, és a forgatás egyik helyszíne. Fentieket a portál1 2025. május 1-jei írása is tartalmazta.

[4] Az alperes honlapján (jelen perindítást követően) 2025.július 02-án közzétette a per tárgyát képező koprodukciós gyártási szerződés tényét, annak tartamát, ami 2025.április 02. és 2026.március 31.napja közti intervallum, és az alperesi hozzájárulás összegét, ami 750 millió Ft, továbbá a koprodukciós partner, a beavatkozó nevét.

[5] A felperes 2025. május 9. napján az alpereshez közérdekű adatigénylést jelentett be. Egy kérdésben kért tájékoztatást: miért támogatja az MTVA rendező „film2” című filmjét, valamint az MTVA által e filmre vonatkozóan kötött támogatási és/vagy egyéb szerződések és azok mellékleteinek kiadását kérte.

[6] 2025.május 24. napján érkezett válaszában alperes az első kérdés vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az „MTVA miértje” nem minősül közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, ezért az adatigénylés ezen részét nem teljesítette. A második kérés tekintetében az MTVA a szerződések és mellékleteik kiadását üzleti titokra, valamint a folyamatban lévő gyártási és forgalmazási tevékenység védelmére hivatkozással tagadta meg. Az alperes hivatkozott az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényre (Üztv.), mert a felperes által kért „adatkör kiemelt jelentőséggel bír a most is zajló forgatás megszervezésével és lebonyolításával, az alkotás promóciójával, a mozibemutatóval, valamint a forgalmazással és az egyéb formában történő hasznosítással kapcsolatos piaci alku tárgyát képező további megállapodások létrejötte során.” Kifejtette, hogy az igényelt dokumentumok tartalma a szerzői jogok kereskedelmi hasznosítása, a költségvetés, a gyártási és finanszírozási tervek, illetve a közreműködők listája miatt olyan piaci érdekeket érint, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna. Az alperes ezenfelül az Infotv. 27. § (6) bekezdésére is hivatkozott, amelyre utalással a kért adatok kiadása megtagadása okaként a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 136.§ (1) bekezdésében rögzített feladat (a jövőbeli filmtámogatási és film beszerzési döntések) külső, illetéktelen befolyástól mentes döntéshozatala védelmét jelölte meg. A kifejtett indokok alapján az alperes a kért dokumentum(ok) kiadását teljes egészében megtagadta.

[7] Felperes 2025. június 20-án érkezett keresetlevelében előterjesztett keresetében arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a rendező „film2” című filmjére vonatkozóan az alperes által kötött támogatási és/vagy egyéb szerződések, továbbá azok mellékleteinek elektronikus úton kiadására az adatigénylésben megjelölt @emailcím email címre; a produkció támogatása oka tekintetében elfogadta a pert megelőző alperesi választ, hogy a kért adat nem közérdekű adat.

[8] Kereseti kérelmének jogalapja körében hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 3.§5.pontjára és a 26. §-ra, míg az igényérvényesítés körében a 28.,29.,30,31. és 32. §§-ra, az alperesi adatok közérdekű jellege körében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére, valamint 39.cikkének (2) bekezdésére.

[9] A tényállás körében felperes kiemelte, hogy alperes nem vitathatóan közfeladatot ellátó szerv, nagyrészt közpénzből működik, ennek kezelésére az Nvtv. alapján s rendelkezései szerint köteles. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2)

bekezdés d) pontja értelmében az MTVA köteles a kincstárban fizetési számlát vezetni, ami szintén megerősíti költségvetési rendbe illesztett működését, adta elő felperes. Tényként adta elő, hogy éves reklámbevétele 2.5%-át alperes új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő.

[10] Keresetlevelének jogi okfejtése körében rámutatott felperes az alperesi megtagadással szemben arra, hogy a kérelemmel érintett dokumentumok kiadása általánosságban nem tagadható meg, közérdekű adat igénylés során az adatelv érvényesül, ha egy dokumentum olyan adatot tartalmaz, melynek kiadására az adatkezelő nem köteles, a teljes dokumentum kiadása megtagadására ez nem jogosítja az adatkezelőt (a 4/2021 AB határozatra hivatkozott e körben felperes). Az alperesi megtagadási okként megjelölt indokra előadta, hogy az üzleti titok és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának konfliktusát a jogi szabályozás az információszabadság javára dönti el. A közérdekű adatok nyilvánosságához és az üzleti titok bizalmasságához fűződő érdekek összeütközése esetén addig a határig, amíg a közpénzek felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzése azt indokolja, a gazdasági érdekek védelméhez fűződő jog háttérbe szorul; a főszabály a nyilvánosság, nem pedig a bizalmasság. Hivatkozott felperes a Pf.20.174/2022/7.számú ítélet megállapítására, arra, hogy az üzleti titok vonatkozásában az érdekmérlegelés során figyelembe kell venni, hogy az alperes feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, mely tevékenységet állami vagyonból gazdálkodva lát el, továbbá az Mttv. 82. § d) pontja szerint az alperes tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre, ezért gazdasági tevékenysége, esetleges versenyhátrányba kerülése mindenképpen kisebb súllyal értékelendő. Azt is kiemelte felperes (AB határozatokra hivatkozással, ezekben (a 165/2011 és a 21/2013 számú határozatokban) lefektetett iránymutatásokra utalva), hogy az adatkezelőnek nem elég az általánosság szintjén megindokolnia, hogy az általa bizonyítottan üzleti titkot képező adatok nyilvánosságra kerülése érdekeit sérti (gazdasági érdek, üzleti érdek sérelme), hanem minden egyes adat tekintetében részletesen alá kell támasztani, hogy az adott adat nyilvánosságra hozatala pontosan milyen gazdasági érdekét sértené, és a nyilvánosságra hozatallal elszenvedett érdeksérelem miért tekinthető aránytalannak ahhoz képest, amit az információ nyilvánosság előli elzárása jelentene.

[11] A felperes hivatkozott még a 2.Pf.22.053/2012/9. számú eseti döntésre is annak keretében, hogy „az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra”; az Nvtv. 7.§(1) bekezdését felhívva kiemelte, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, e törvényi elvárások ellenőrizhetőségének egyik záloga az információszabadság.

[12] Alperes másik hivatkozására, miszerint további döntés elkészítésével összefüggőek a kiadni kért adatok a felperes szintén AB határozatokban (a 3486/2022. (XII.20.) AB határozatban és a 3063/2023. (II.16.) AB határozatban) lefektetett jogelvekre hivatkozással mutatott rá, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia és a döntéselőkészítő jellegre való általános hivatkozás nem elegendő indok a közérdekű adatigénylés teljesítése megtagadásához. A BDT 2015. 3392. számú döntésre hivatkozva adta elő, hogy „az adatelvből kiindulva egy dokumentum egésze nem minősíthető döntés megalapozásául szolgáló iratnak, csak az abban szereplő egyes adatok; azaz nem maga a dokumentum minősül döntést előkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok”. Alperesnek tehát ezen hivatkozáshoz is bizonyítania kell a kiadni kért dokumentumok adatai döntés előkészítő jellegét, valamennyi adat tekintetében, érvelt felperes.

[13] Keresetleveléhez csatolta felperes jogi képviselője meghatalmazását, a pert megelőző adatkiadási kérelmét, annak megküldését is igazolta, csatolta alperes erre küldött válaszát, előadta, hogy a perindítási határidőt megtartotta. Költségjegyzéket is csatolt jogi képviselője, perköltségben is kérve alperes marasztalását, a költségjegyzéken feltüntetve ennek összegét (250ezer Forint áfával növelt összegét). A csatolt okiratokkal kapcsolatosan utalt azok bizonyító erejére, s az általuk bizonyított tényekre, megjelölte a perre hatáskört és illetékességet megalapozó okokat, körülményeket, igazolta felperes, alperes jogalanyiságát.

[14] A bíróság érdemi nyilatkozattételre megküldte felperes keresetlevelét és mellékleteit alperesnek, aki a megadott határidőben (a tárgyalást megelőző 2 napon belül) előterjesztette írásbeli ellenkérelmét, ezt szóban, a perfelvételi tárgyaláson is megerősítette, s még érdemben ott is nyilatkozott. Alperes a kereset elutasítását, felperes (285ezer Forint áfával növelt összegét kitevő) perköltségben marasztalását kérte. Perfelvételi iratában alperes (a [3] [4] bekezdésekben) általánosságban leírta azon adatköröket, amiket érint felperesi adatkiadási kérelem (a produkció jellemzőit, közreműködőket, bevételeket, költségvetést, felhasználói jogokat), hivatkozott arra (az [5] bekezdésben), hogy (nem konkrétan megnevezett) versenytársak az igényelt adatok közlésével információkat szerezhetnek és ennek megfelelően árazhatják be alperes partnerei jövőbeni szerződések megkötésénél pl. a hirdetéseket, továbbá előadta (szintén nem konkretizáltan), hogy jövőbeli alkupozícióit nehezítené alperesnek az adatok megismerése, hangsúlyozva, hogy még a gyártás sem fejeződött be a film előállítása során.

[15] Ellenkérelme jogalapi és indokolási részében az Mttv.136.§(1) bekezdését és a 203.§33.pontját rögzítette, kiemelve, hogy nem közhatalmi, de közfeladatot lát el alperes, tevékenységére vonatkozóan a nyilvánosság korlátozható; az Infotv. 27.§(3)(6) bekezdéseire hivatkozott e körben (megerősítve az eljárást megelőző válasziratában előadottakat), a kiadni kért adatok teljessége alperes és a koprodukciós szerződő partner üzleti titkát képezi, érvelt alperes, azt is előadva, hogy a koprodukciós szerződés ugyan megköttetett, annak adattartalma nyilvánosságra hozatala azonban további szerződések megkötése során rontaná az érintettek (alperes és a koprodukciós szerződő partner) alkupozícióit, további (nem konkretizált) döntéseik befolyásmentes meghozatalát veszélyeztetné.

[16] A megállapodás mellékletét képező történet-vázlattal kapcsolatban előadta alperes, hogy az az alkotás cselekményével kapcsolatban olyan részletességű leírást tartalmaz, melynek bemutató előtti felfedése hátrányosan befolyásolná a produkció hasznosítását. A kapcsolattartók és a közreműködők, valamint a stáblistán feltüntetettek neve és személyes adatai pedig az Infotv. 3. § 5. pontja alapján nem minősülnek közérdekű adatnak, így ezeket a kereset megalapozottsága esetén sem ismerheti meg a felperes, ezek vonatkozásában az Infotv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, adta elő alperes. Arra az esetre, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereseti kérelemmel érintett szerződés(ek) csatolása szükséges, ezt „megfontolás tárgyává téve” nyilatkozott alperes (konkrét bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, bizonyítékként nem hivatkozott a szerződésre s mellékleteire), de úgy értékelte, hogy az üzleti titokkal kapcsolatos megtagadási ok vonatkozásában elvégezhető az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt érdekmérlegelés, a döntéselőkészítéshez kapcsolódó megtagadási ok tekintetében pedig kellő információ áll rendelkezésre az indokoltság megítélésére. Előadta ő is alperes jogalanyiságára, jogi képviselete ellátására vonatkozó tényeket s csatolta jogi képviselője meghatalmazását.

[17] A perfelvételi tárgyaláson alperes előadta, hogy az alperes honlapján előző nap, 2025.július 02-án közzétette a koprodukciós gyártási szerződés tényére utalást, annak tartamát, ami 2025.április 02. és 2026.március 31.napja közti intervallum, és az alperesi hozzájárulás összegét, ami 750 millió Ft, továbbá a koprodukciós partner nevét, aki a beavatkozó. E gazdálkodó szervezet a tárgyalást megelőzően beavatkozási kérelmet terjesztett elő, írásban, erről a feleket tájékoztatta a bíróság, felperes és alperes sem ellenezte a beavatkozást.

[18] A bíróság az alperesi érdemi védekezésben előadott érveléssel kapcsolatosan rögzítette a perfelvételi tárgyaláson a felek irányában adott tájékoztatásként (anyagi pervezetés körében), hogy az ellenkérelemben hivatkozott megtagadási okok fennállta, így az üzleti titok sérelem, illetve sérelem okozás veszélye az, ami lehetővé teszi a megtagadást és miután - a bíróság erről is tájékoztatta a feleket, a bizonyításra köteles alperesi oldalt nyomatékkal, hogy - közérdekű adatigénylésnél a kiadás megtagadása jogszerű volta megítélésénél az adatelv érvényesül, az egyes adatok vonatkozásában elő kell adni (az adatok konkrét közlése nélkül természetesen), hogy mik azok a körülmények, amik az adott adat kiadásával üzleti titkot sértenek. Kiemelte a bíróság, hogy az ellenkérelemben általánosságban megjelölt okokon túl konkretizáltan kell az egyes dokumentumokra és az azokban rejlő adatokra reagálni az alperesnek, a Pp.163.§(3)bekezdése lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az alperesi hivatkozás kontrollja szükséges, akkor a bíróság számára megismerhetővé tegye fenti dokumentumot az alperes, de erre szükséges a bizonyítás körében még a perfelvétel lezárása előtt az alperesnek nyilatkozni, csakúgy az egyéb bizonyítékait a bíróság és felperes elé tárni perfelvétel lezárása előtt.

[19] Fentieket követően a bíróság nem zárta le a perfelvételt, az alperes vállalta csatolni a kiadni kért szerződést és azt is, hogy értékeli annak adattartalmát; mint okirati bizonyítást terjesztette elő az iratcsatolási indítványát, ezt a bíróság alperesnek engedélyezte, s felhívta, a Pp.163. § (3) bekezdésének megfelelően zárt iratként csatolja a per tárgyát képező megállapodás(oka)t az iratokhoz, és értékelje - ellenkérelme szükségszerű kiegészítésével - a csatolt bizonyítéko(ka)t. Felperest is feljogosította (kérelmére) a bíróság előkészítő irat csatolására, alperesi ellenkérelem kiegészítést követően.

[20] A perfelvételi tárgyalást követően a bíróság (11.sorszámú hozott végzésével) engedélyezte a beavatkozást a koprodukciós szerződést kötő gyártó cég részére, az Infotv.31.§(4)bekezdésére hivatkozással, képviselője részére megküldte az eljárás során keletkezett iratokat, és tájékoztatta a folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontjáról.

[21] Ezt követően alperes (12.sorszámon) csatolta a per tárgyát képező koprodukciós szerződést és annak mellékleteit, (14.sorszámú iratában) részletezve, hogy annak mely része képezi üzleti titkát alperesnek, illetve a beavatkozónak, illetve melyik része döntéselőkészítéssel kapcsolatos adattartalom. Kiemelten kifogásolta az alábbi szerződésrészek kiadását: a 2.1, 2.3. pontokat, a 2.számú (szinopszis) mellékletet, a 10.számú mellékletet a film egyes részletei leírásaként; a 2.8., 2.9. pontbeli, korhatári besorolását a filmnek; a 3.8., 16.2. pontbeli részeket; az 5.számú mellékletet, ami a forgatás részleteit tartalmazza; a 4.pontban, a 3.számú és a 7.számú mellékletekben rögzített, a film összesített, valamint a részletes költségvetésére vonatkozó adatokat, a finanszírozási tervet, a 4.számú mellékeltet, a támogatási szerződésről; valamint a koprodukciós szerződés felhasználói jogokra vonatkozó részeit, így a 6., 9., 12.-14.pontjait, a kereskedelmi célú felhasználásra vonatkozó részeit a szerződésnek: a 2.5.-2.7.pontokban és az 5.7.pontban írtakat a jövőbeni felhasználásra tekintettel, s erre figyelemmel kérte a kiadásra kötelezés mellőzését a preambulum utolsó bekezdését illetően, de az 1.,3.bekezdését, az alkotók célját is kérte nem közöltetni a preambulumból, valamint a 6.számú, technikai előírásokat rögzítő mellékletet és végül a szerződésnek az elszámolásra s a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit is kérte mellőzni. Érdemi ellenkérelme jogi érvei kiegészítése körében hivatkozott a Pfv.20.036/2020/6.számú és a Pfv.21.124/2023/17.számú döntésekre alperes, kérve ezek jogi érveit, megállapításait figyelembe venni (ezek konkrét hivatkozása nélkül). Érdemben azzal érvelt még alperes a korábban elmondottakon túl, hogy a nézőszámot hátrányosan befolyásolja a produkcióval kapcsolatos adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala, ha a versenytársak információt kapnak a gyártás befejezéséről, az alkotás bemutatásáról, saját produkcióik promócióját ehhez igazítják. A finanszírozási ütemezés közzétételével a versenytársak a produkció készültségi fokára vonhatnak le következtetést, ami szintén alperes és partnerei üzleti érdekét sérti, adta elő alperes. A produkció költségei nyilvánosságra kerülése pedig a versenytársak számára kikövetkeztethetővé teszi, hogy milyen összeg mellett lehetséges a produkció megvalósítása, ez rontaná alperes, illetve a beavatkozó piaci pozícióit; a felhasználói jogok nyilvánosságra hozatala pedig jövőbeni koprodukciós szerződések megkötése során hozzák kedvezőtlen alku helyzetbe alperest, adta elő alperes képviselője. A film gyártása folyamatban létére hivatkozással alperes azzal is érvelt, hogy későbbi szerződései, a hasznosítással kapcsolatos döntések befolyástól mentes meghozatalát veszélyeztetné a produkcióval kapcsolatos adatok idő előtti nyilvánosságra hozatala.

[22] Nyilatkozott továbbá arról is, hogy nem ellenzi a koprodukciós partnere neve, a szerződés tárgya, típusa, hatályba lépése és lejárata, valamint az alperesi hozzájárulás összértéke tekintetében az adatközlést, meg is jelölte, hogy a koprodukciós szerződés mely részei tartalmazzák ezen adatokat: a szerződés bevezetője, az aláírási rész, és a koprodukciós szerződés 2.4., 4.3., 16.2. pontjai.

[23] Felperes (15.sorszámon) reagált az alperesi irat csatolásra, rámutatva, hogy a tárgyalást megelőző napon közzétett, a felperesi adatigényléssel érintett szerződésben rögzített adatok vonatkozásában az alperes pervesztesnek tekinthető, ezen adatok tekintetében a perre okot adott. Perfelvételi nyilatkozatát tényállási részében kiegészítve előadta felperes, hogy a per tárgyát képező produkcióval kapcsolatosan 2025 májusában több adat nyilvánosságot kapott, így a produkcióban részt vevő személyek, a filmet támogató jogi személyek, a film bemutatásának tervezett időpontja, a film cselekménye, a forgatás helyszíne. Kiemelte felperes, hogy üzleti titokként olyan adat, tény, ismeret, információ értékelhető, aminek titokban tartásáért a titok gazdája elvárható magatartást tanúsít, így az alkotók és szereplők nyilvánosságra került listája nem lehet védett adat. Fentieken túl felperes reflektált az alperes ellenkérelem kiegészítésében kifejtett érveire.

[24] Felperes az alperesi érvekkel szemben rámutatott, hogy a per tárgyát képező szerződések alapvető – alperesi oldal által nem körülírt - adatai közfeladat ellátásához kapcsolódnak. Ilyen elemei lehetnek a szerződésnek azok a rendelkezései, amelyek az alperes jogait és kötelezettségeit rendezik, továbbá az ahhoz kapcsolódó biztosítékokat, felelősséget, licenceket, jogdíjakat, mellékkötelmeket, jogvita rendezés módját, módosítás feltételeit és egyéb tipikus szerződéses elemeket határoznak meg. Nem vitatott, hogy az alperesnek a filmpiacon érvényesülnie kell, lehetnek vetélytársai. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a felperes rámutatott arra, hogy a magyar filmiparban az állam meghatározó szereplő, ami fokozott közérdeket teremt átláthatóság terén, amely egyaránt arányossági szempontként jelenik meg az üzleti titok és a döntés-előkészítés kapcsán is. Ráadásul az alperes (és az NFI) a mozgókép törvény céljait valósítják meg, ami nem feltétlenül a piaci versenyben testesül meg. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mozgókép tv.) támogatási elvei (felperes szerint helyesen) nem a piaci elvárásokhoz igazodnak, hanem a mindenkori nemzeti kultúrpolitikához, a kulturális sokszínűség biztosításához. Fentieket kérte figyelembe venni a bírósági érdek mérlegelés során felperes és leszögezte, hogy a kalotaszegi népi hagyományőrzésről és néptáncról (ami a per tárgyát képező szerződésekkel érintett filmalkotás témája) jellemzően nem készülnek filmek, így a szerződés tárgyát jelentő produkció nézettségét, sikerességét aligha veszélyeztetik más produkciók. A felperes szerint a szerződés kapcsán nem beszélhetünk igazán versengő piacról. Mivel az alperes (hasonlóan a szerződésben felperes szerint szintén érintett NFI-hez) közpénzből működik és meghatározó szerepet tölt be a magyar filmpiacon, üzleti stratégiáit, elképzeléseit, elvárásait kockázatoktól mentesen be tudja teljesíteni, így saját titkainak más általi megismerése nem befolyásolja számottevően tevékenységét, nem kell számolnia a versenytársak ebből származó előnyeivel, ugyanakkor tevékenysége speciális jellege miatt fokozott közérdeklődést köteles elviselni, hangsúlyozta felperes.

[25] Ami a produkció finanszírozásával kapcsolatos adatokat illeti, a felperes azt állította, hogy a film döntően közpénzből készül, közfeladatot ellátó szervek, így az alperes részvételével, rendezője az NFI igazgatója, mindezek alapján a közpénz költése ellenőrzése elsőbbséget élvez, kiemelt cél. Felperes rámutatott, hogy az alperes nem igazolta, hogy az állított (felperes által vitatott) üzleti titok nyilvánosságra hozatalában megnyilvánuló sérelem aránytalan lenne alperes üzleti tevékenysége végzése keretében. Az Infotv. 27.§(3) bekezdése értelmezésével rámutatott, hogy a produkció kapcsolatos számszerű adatok ismerete nélkül tényleges és valós társadalmi ellenőrzés nem valósítható meg, ezért az érdeksérelem veszélyétől függetlenül ismerhetők meg az igényelt adatok. Előadta felperes, hogy a Kúria számos döntésében kifejtette, hogy önmagában az, hogy az adott vállalkozás egyébként piaci tevékenységet is végez, és ebben profitorientált módon bevétele keletkezik, még nem szünteti meg a bevétel közpénz jellegét (Kúria Pfv.20.305/2019/8. számú ítélet), továbbá a Kúria gyakorlata szerint a piaci gazdálkodási tevékenység, a máshonnan is származó bevételek önmagában még nem zárják ki az alapvetően állami tulajdonú gazdasági társaság adatszolgáltatási kötelezettségét (a Kúria Pfv.IV.20.148/2019/8. számú ítéletére utalt e körben felperes, kiemelve, hogy ez a jogeset analóg módon alkalmazható jelen ügyben akként, hogy a koprodukciós partner hozzájárulásának a mértéke is megismerhető). Sajtóból ismert adatként hivatkozott felperes arra, hogy a film támogatói között az NFI mellett az alapítvány1 is szerepel, ami közalapítvány, tevékenységével kapcsolatos adatok így megismerhetők, csakúgy a közfeladatot ellátó filmintézet adatai, az ezekre vonatkozó adatkört is kiadható adatként jelölte meg felperes. Nyilatkozott arra is, ha a Taotv. alapján a támogatók adó visszatérítésre jogosultak, a produkció finanszírozására vonatkozó információk erre tekintettel is kiadhatók.

[26] A nyilvánossághoz közvetítés kapcsán felperes kiemelte, hogy az alperesi előkészítő irat nem mutatja be, hogy a keresettel érintett szerződéses adatok nyilvánossága hogyan hatna(k) ki a filmet forgalmazók vagy a nézőket befolyásoló tényezőkre (miként azt a felhívott eseti döntésben a Kúria előírta a Pf.20.174/2022/7.számú ügy 26. bekezdésében) Az ismert, adta elő felperes, hogy jövő év elején várható a filmszínházakban a bemutató. A felperes ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a film jövőbeli bevételei és ahhoz kapcsolódó szerződéses elemek szintén közpénzhez kapcsolódnak, mert az alperes bevételei is egyben. A beavatkozó kapcsán pedig kiemelte, hogy fokozott közérdek fűződik a bevételek és a befektetések arányának ellenőrzéséhez (alperes milyen értékű jogokhoz, ezekhez kapcsolódóan milyen lehetséges bevételekhez juthat támogatásáért cserébe). A jövőbeli tárgyalások esetében a felperes rámutatott, hogy az alperes a jövőben is közvagyont fog kezelni, a jövőben is annak felhasználásával fog filmgyártásban részt venni, így ugyanúgy terhelni fogja a nyilvánosság tűrése. A nyilvánosság nem hogy rontja, hanem javítja az alperes tárgyalási helyzetét, mert ha az egyébként ismert feltételeknél kedvezőbb ajánlatot kapnak, így olcsóbban és hatékonyabban jöhetnek létre filmalkotások a jövőben. A felperesi oldal nem lát összefüggést a már megkötött szerződés megismerhetősége és a jövőben megkötendő nyilvánossághoz közvetítésre irányuló szerződések között, érvelt felperes előkészítő iratában.

[27] A gyártási munkákkal összefüggő adatok védelmére alperes a felperes megítélése szerint csak általánosságban hivatkozott, illetve nem mutatta ki az aránytalanság sérelmét. A felperes szerint a forgatás ütemezése, helyszínek, általános műszaki paraméterek nem minősülnek védendő adatnak, mert ezek mutatják, hogy a biztosított közpénzt milyen módon költötte el az alperes.

[28] Az alperesi előkészítő irat [11] bekezdésében írtak („speciális műszaki paraméterek”) felperes megítélése szerint megfeleltethetőek a know-how törvényi meghatározásának (Üztv. 1. § (2) bekezdés); amennyiben olyan információk találhatóak a szerződésben, ami nem széles körben bevett, hanem speciális ismeretet jelent (pl. néptánc jelenetek forgatásának kameraszöge, használt optikai trükkök), az adott esetben kivonható a nyilvánosság köréből. Ezt azonban az alperesnek közelebbről meg kell határoznia, hogy a bíróság a know-how fogalmának megfelelően azonosítani tudja azokat.

[29] A film történetével kapcsolatos adatokra felperes úgy nyilatkozott, azok kitakarhatók (a történetvezetéssel, szereplők ismertetésével, vágatok leírásával kapcsolatos részek); miként a szerződések munkatársak telefonszámait, email címeit rögzítő részei is. Felperes ezek közzétételét nem kéri, nyilatkozta, de keresetét leszállító, kérelme egyes részeitől elálló nyilatkozatot nem tett felperes.

[30] Fenti előkészítő irata előterjesztéséért felperes a már igényelt 250ezres bruttó perköltség mellett további 200ezer forintos ügyvédi munkadíjat terjesztett elő, áfával növelten.

[31] A folytatólagos perfelvételi tárgyalás előtt a beavatkozó is előterjesztett (több példányban, de ugyanolyan tartalommal) egy előkészítő iratot, az alperes és a felperes irataiban foglaltakra reagálva csatlakozott az alperesi érdemi ellenkérelemhez és maga is a kereset elutasítását kérte (felperesi és alperesi képviselőnek megküldve iratát). Jogi képviselő útján nyújtva be iratát költségigényt a beavatkozó is érvényesített a felperessel szemben (35ezer forint nettó összegű óradíjas megállapodást csatolt, és beavatkozási kérelme előterjesztéséért 245ezer, e kérelme becsatolásáért 350ezres nettó ügyvédi munkadíjat igényelt).

[32] A beavatkozó előkészítő iratában alaki kifogásokat is előterjesztett a keresetlevéllel, felperesi igény érvényesítéssel szemben, vitatva azt, hogy kellően határozott a követelés megfogalmazása, mert az „egyéb szerződések” megjelölés nem beazonosítható. A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.589/2023/5.számú határozatára hivatkozással pedig azt emelte ki a beavatkozó, hogy a közérdekű adat igénylési perekben az adatelv érvényesülése abban is megnyilvánul, hogy az igény érvényesítője adatok és nem okiratok kiadását kérheti, az adatkezelő pedig adatok és nem okiratok kiadására kötelezhető, bár adott esetben az adatkérés teljesíthető az adatot tartalmazó okirat kiadásával is. Fentiek figyelembevétele mellett értelmezése szerint a felperesi kereset nem teljesíthető.

[33] Érdemben kiemelte, hogy a film készítése gyártási szakban van, nem késztermék tehát a filmalkotás, amivel kapcsolatos adatokat kér a felperes kiadni, a gyártási és értékesítési folyamat aktív, élő, érzékeny tárgyalási szakaszban van, így bármilyen részlet nyilvánosságra kerülése veszélyezteti a beavatkozó, valamint az alperes, mint koprodukciós partner piaci mozgásterét. E körben azt emelte ki, hogy a gyártási költségek részletei alapján a piac szereplői számára kikövetkeztethetővé válna, hogy milyen költség struktúrával milyen összegek mellett lehet hasonló produkciókat megvalósítani. E tényadatok ismerete a versenytársak számára tisztességtelen előnyt jelentene és a beavatkozó jövőbeni (értékesítési) tárgyalásait hátrányosan befolyásolná, adta elő a beavatkozó jogi képviselője. Előadta azt is, hogy a promóciós anyagok értékesítési tárgyalásai, a terjesztési jogok értékesítése még folyamatban vannak, így a produkcióval kapcsolatos adatok nyilvánosságra kerülése a film értékesítése piacán hátrányos helyzetbe hozná a beavatkozót, illetve szerződéses partnerét, pozícióit rombolná, piaci esélyeit csökkentené. A beavatkozó arra is utalt, hogy a mozik, illetve a streaming szolgáltatók globális üzleti modellben működnek, így az alperesi produkciónak is vannak versenytársai, bár ezeket konkrétan nem nevezte meg a beavatkozó. Hivatkozott még a piaci stratégia részeként nemzetközi filmfesztiválokon való szereplésre, mint forgalmazási lehetőséget generáló eseményre, ahol a magyar produkciók (a beavatkozó megfogalmazása szerint) valós, nemzetközi versenyhelyzetbe kerülnek, ahol a fogadtatást érzékenyen érintheti a produkció költségvetésével, forgalmazásával kapcsolatos adat nyilvánosságra kerülése. A magyar filmek gyártásának hazai támogatása körében rámutatott a beavatkozó, hogy a konstrukció pénzügyi átláthatóságát a Film törvény alapján a Filmiroda közhiteles nyilvántartással biztosítja, de ez az adatbázis sem tartalmaz olyan részletességgel adatokat a produkciók költségei elszámolása terén, mint amire felperes kérelme irányul. Hangsúlyozta a beavatkozó, hogy a film az NFI-től támogatásban nem részesül. A produkció pénzügyi háttere bemutatása körében a beavatkozó konkrét adatok közlése nélkül hangsúlyozta, hogy a felperes kérelme a koprodukciós szerződés kiadására irányul, ennek nem szerződéses alanya az alapítvány1, a közte és a beavatkozó között létrejött megállapodás önálló jogviszony, nem képezheti jelen per tárgyát, erre a megállapodásra nem terjeszthető ki a koprodukciós szerződést érintő eljárás.

[34] Nyilatkozott a beavatkozó a film egyes adatai nyilvánosság felé közvetítéséről, produceri nyilatkozatokról; ezekkel kapcsolatosan azt szögezte le, hogy az a kérdés (alperesi s gyártói cél), hogy ezen filmmel, annak készítésével, forgalmazásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra kerülése a gyártó kontrollja alatt maradhasson. Amennyiben a forgalmazási és marketing stratégia szabadsága megbomlik, a film közönséghez való megfelelő eljuttatása, ennek esélye sérülhet. Végül kitért arra is a beavatkozó, hogy a koprodukciós szerződés megkötésekor tisztában volt azzal, hogy alperesi közfeladatot ellátó szerv személyére tekintettel átláthatósági kötelezettség terheli, de álláspontja szerint ez csak a szerződésre vonatkozó alapvető adatok nyilvánosságra hozatalát jelenthette, így a koprodukciós partner nevét, a szerződés tárgyát és típusát a hatálybalépésének és lejáratának dátumát. Ezzel szemben a felperesi adatigénylés olyan részletek kiadására irányul, amik a beavatkozó versenyképességét, kereskedelmi stratégiáját érintik, így a gyártási költségek, a szerződéses díjtételek, tevékenységi arányok, feladatmegosztás és belső ütemezések. Ezen adatok nyilvánosságra hozatala a beavatkozó belső üzleti működését, jövőbeni piaci lépéseit tárná fel indokolatlanul, befolyásolva jövőbeni tárgyalási pozíciókat, árképzési stratégiát, értékesítési lehetőségeket.

[35] A folytatólagos perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel lezárása előtt a bíróság egyértelműsítette felperessel az általa kiadni kért adatok körét, és az eljárást részben megszüntető végzést hozott a perindítást követően nyilvánosságra hozott adatok (így a koprodukciós partner neve, a szerződés tárgya, típusa, hatálybalépése, lejárata, illetve az alperesi hozzájárulás összértéke tekintetében), valamint a film történetére vonatkozó adatok és a szerződésekben szereplő személyes adatok vonatkozásában. Ezután az alperes szóban reagált felperes előkészítő iratára (de 20.sorszámon írásban is csatolta válasziratát), ezen érveit a bírósági ítélet jogi indokolási része részletezi majd, továbbá perköltség körében tett nyilatkozatot (az első tárgyalásért 14.500 forint ÁFA-val növelt összegét érvényesítette, továbbá az ellenkérelem kiegészítésért, 5 órát, a válasziratért 2 órát számított fel, 142.500 és 57.000 forint áfával növelt összegét érvényesítve, jelen tárgyalásért pedig időtől függően 28.500 forintot érvényesített). A beavatkozó is csatlakozott az érdemi ellenkérelem kiegészítéshez szóban is, fenntartva a fentiek szerint ismertetett beadványa tény- és jogállításait, külön kiemelve, hogy a beavatkozó nem a felperes kérelmében említett támogatási, hanem koprodukciós szerződést kötött, más jogviszony ez (hogy mennyiben más, ezt nem részletezte a beavatkozó képviselője). Hozzátette még, hogy az alperes a hozzájárulásáért cserébe sugárzás, hasznosítás jogát szerezte meg, tehát nem arról van szó, hogy a forrásáért cserébe nem vár, illetve nem kap semmit alperes. Azonban a felek közti megállapodás egy üzleti jellegű megállapodás, amelyre fokozottan érvényesül az üzleti titok védelme. Tárgyaláson való megjelenésével összefüggésben 70ezer forintos nettó összegű perköltséget érvényesített a beavatkozó képviselője, a beadványai előterjesztésén felüli költségként.

[36] Fentieket követően a felperes röviden reagált az előadottakra, kiemelve, hogy üzleti titokra hivatkozással aránytalan sérelmet akkor lehet figyelembe venni, hogyha nem lehetetleníti el a titoktartás a közpénzek felhasználásának megismerését. Az aránytalanság érveit továbbra sem látta kimutatva az előterjesztett dokumentumokban, egyedül bizonyos film- tartalommal kapcsolatos részletek megismerésére, spoilerezésére utal konkrétan alperes, de konkrétan azt sem mutatta be sem alperes, sem a beavatkozó, hogy a gyártási folyamat hol tart, miután gyártásra, forgalmazásra oszlik ketté a film készítés folyamata, ha a gyártás lezárult, akkor a gyártási adatokra az aránytalan sérelem felperes álláspontja szerint már nem foghat helyt, jövőbeni filmek tekintetében nem lehet hivatkozni üzleti titokra, ha tárgyalások még folyamatban vannak, akkor ki kellett volna azt fejteni, hogy a szerződés mely eleme nyilvánosságra kerülése esetén sérül ez a tárgyalási folyamat és mennyiben sérül alperesi vagy beavatkozói üzleti érdek. Az NFI tekintetében tévesen jelölte meg őt támogatóként felperesi képviselő, e körben korrigálta a nyilatkozatait. Bírói kérdésre megerősítette felperes képviselője, hogy az adatok igénylésekor felperes számára nem voltak ismertek a perben F/8 számú melléklettel csatolt sajtómegjelenések, nyilvánosságra került információként, adatként a melléklet 2. pontjában megjelölt tényekre hivatkozott felperes. A tárgyaláson való megjelenésért költséget nem érvényesített felperesi képviselő.

[37] Ezután a bíróság a perfelvétel lezárására figyelmeztette a feleket, érdemben még a beavatkozó nyilatkozott, kiemelve, hogy az alperest nem érinti a alapítvány1nek a beavatkozóval kötött szerződése, ennek tartalma nem közadat, és alperes nem résztvevője ennek a kötelemnek. Az alperesi perbeli legitimáció tehát vitatható ezen igény kapcsán, mennyiben kötelezhető az alperes nem rá vonatkozó adatokat tartalmazó megállapodás kiadására. Fentiekre a felperes röviden reagált annyiban, ha az alperes szerződése részét képezi, annak mellékleteként ez a megállapodás, az abban foglaltaknak kezelője az alperes.

[38] További érdemi nyilatkozat hiányában a bíróság ezt követően lezárta a perfelvételt, a tárgyalás berekesztésére figyelmeztette a feleket, majd berekesztette a tárgyalást egyéb nyilatkozat hiányában és határozata kihirdetését elhalasztotta, majd a felek által rendelkezésre bocsátott felperesi, illetve alperesi iratok (elsősorban a szerződések tartalma és a sajtóban megjelent információk) alapján megállapított tényállás alapján a bíróság a keresetet érdemben elbírálva 2025.augusztus 13.napján (65.P.21.834/2025/22.számon) hozott ítéletével (Alapítélet) kötelezte alperest, hogy 15 napon belül rendező „film” című filmjére vonatkozóan az általa kötött koprodukciós szerződést, kivéve annak 2.5.-2.9.pontjaiban és a 8.pontjában rögzített adatokat; illetve a koprodukciós megállapodás 3., 4., 7. számú mellékleteit az alábbi korlátozásokkal elektronikus úton küldje meg a @emailcím email címre: feljogosítva az alperest, hogy a koprodukciós szerződés 3.3, 3.6., 18.5.pontjában, valamint a 4.számú melléklete VIII./1.pontjában rögzített személyes adatok közül a magánszemélyek telefonszámaira, e-mail címeire vonatkozó részt törölje. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (azaz kettőszázezer) Forint perköltséget, áfával növelten.

[39] Az Alapítélet [57] bekezdésében rögzítette a felperes kereseti kérelmét, miszerint valamennyi az alperesi produkcióval összefüggésben keletkezett szerződést (az ún. koprodukciós és minden egyéb szerződést, így annak egyik mellékleteként a beavatkozó támogatási szerződését) kért kiadni, ami az alperesi gazdálkodással kapcsolatos adatokat tartalmaz, teljeskörűen, illetve az eljárás tartama alatt részben megismert adatok (a szerződés egyes részei) közlésére kötelezését nem kérte az alperesnek, e körben részben leszállítva kérelmét. A határozat [58] bekezdése tartalmazta azokat a körülményeket, amikre tekintettel az alperes és a beavatkozó tudott nyilatkozni az egyes, adatigényléssel érintett adatokra, és azt is részletezte a bíróság határozata, hogy a felperes miért nem tudta jobban meghatározni a kiadni kért adatokat. Rögzítette az ítélet, hogy nem volt vitatott a perben, hogy a per tárgyát képező koprodukciós szerződés és mellékletei alperesi közfeladat teljesítésével összefüggésben keletkezett közadatok, azt kellett vizsgálni, teljeskörűen kiadandók-e a produkció készítésével kapcsolatos dokumentumok, amiket a felperes keresetével kiadni kért, mert a keresetben ekként adta elő a kiadni kért adatok körét felperes. Annak a bizonyítása, hogy szerződések közölteken túli adatai nyilvánosságra kerülése gazdálkodó tevékenységét, üzleti érdekeit sérti, alperes és a beavatkozó érdeke volt, ezzel szemben a felperesnek csak a kiadni kért adatok körét és azok közérdekű adat jellegét kellett állítania, bizonyítania, ezt rögzítette az ítélet és ezen kiindulási alapot követően bírálta el a felperesi igényt a bíróság, túlnyomórészt kötelezve az alperest az adatok kiadására.

[40] Az ítélettel szemben az alperes és a beavatkozó is fellebbezéssel élt, utóbbi fellebbezésében kifogásolta, hogy a felperes kereseti kérelme nem kellően határolta körül a kiadni kért adatok körét, kiemelve, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló perekben nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül, így a felperesnek adatigénylési kérelmét és erre alapuló kereseti kérelmét ezek figyelembe vételével kellett volna előterjeszteni. [41] A Fővárosi Ítélőtábla - a soron kívüli eljárásban 2025 szeptember végén felterjesztett jogorvoslati kérelmekre eljárva – 2025.december 16.napján meghozott 1.Pf.20.653/2025/12-I.számú végzésével hatályon kívül helyezte a fenti Alapítéletet, a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat meghozatalára hívva fel az elsőfokú bíróságot. A felek másodfokú eljárásban felmerült költségét is rögzítette a határozat: a felperesét 412.750, az alperesét 361.950 és a beavatkozóét 488.950 Forintban. A határozat [109] bekezdésében rögzítette, hogy a felperes kereseti kérelme nem volt alkalmas az adatszolgáltatás megtagadása jogcíme vizsgálatára, annak tartalmi indokoltságára, a [111] bekezdésében rögzítetten kiemelte a II.fokú bíróság, hogy a felperesnek – a bíróság elmulasztott anyagi pervezetésével kapott tájékoztatás alapján - az alperesi irat csatolást követően pontosítania kellett volna kérelmét, egyértelműsíteni, hogy mely adattartalom kiadását kéri, a [114] bekezdésben azt is rögzítette az ítélőtábla, hogy a felperesnek meg kellett volna jelölni, hogy a csatolt (általa meg nem ismert) szerződés tartalom mely eleme kiadását kéri, továbbá, hogy milyen adatokra terjed ki kérelme (a [121] bekezdés szerint).

[42] A 2026.január 12.napján jelen bíróságra érkeztetett iratok új számra lajstromozását követően jelen ügyszámon 2. sorszámon hozott végzésével a bíróság felhívta a felperest pontosított kereseti kérelem előterjesztésére, arra, hogy a másodfokú bíróság iránymutatása szerint egyértelműsítse kereseti kérelmét, s a bíróság ezt követően tűzhet tárgyalást annak elbírálása tárgyában.

[43] Felperes (3.sorszámon) előterjesztette kereset-pontosítását - rögzítve, hogy megítélése szerint a másodfokú végzés iratellenes, alapjogi dogmatikát sérti, ellentétes az Alaptörvény 28. cikkével, illetve összeegyeztethetetlen az Infotv. eljárási szabályaival -, kiemelve, hogy a perben többször leszállította kereseti kérelmét felperes, mert nyilvánosságra kerültek a kereseti kérelmében előterjesztett adatigényléssel érintett adatok, így a partner neve, szerződések tárgya, értéke; továbbá előadta, hogy nem kérte a cselekmény ismertetésével kapcsolatos adatokat, a személyes adatokat - e kérelmei vonatkozásában az eljárás megszüntetésre is került. Azt is rögzítette, hogy a felperes nyilatkozott a perben arról, ha az alperes a know how körébe tartozó adatokat ad elő és ezek ilyen minőségét igazolja is, ezekre vonatkozóan nem igényli a kiadást, és végül azt is megjelölte ezen iratában, hogy 2025.július 30-i keltezésű iratában az alperesi szerződés-csatolást követően azt is előadta, hogy mit tart fenn adatigénylési kérelméből, ekkor az egyes adatkörök mentén cizellálta érvelését, az adatok konkrét ismerete hiányában részletes meghatározását nem tudta adni az igényelt adatoknak. Az ítélőtábla felhívására a megismételt eljárásban 5 pontba szedve adta elő mik az igényelt adatkörök, amiket kereseti kérelmével kiadni kér - eszerint 1) általános szerződéses adatok (különösen a szerződés tárgya, szerződő felek adatai a név kivételével, preambulum, szerződéses biztosítékok, szerződés kelte és tartalma, alkalmazott jogszabályok, nyilatkozattételi jogosultság, szerződésszegés szabályai, hatályba lépés, szerződés egyéb adatai); 2) finanszírozással kapcsolatos adatok (beleértve a mellékletekben szereplő adatokat, az alperesi beavatkozó hozzájárulásával kapcsolatos adatokat és más finanszírozó szervek vagy személyek által biztosított forrásokat is; a bevételek megosztásával kapcsolatos adatokat; az alperesi gazdasági jogosultságok értékesítésével kapcsolatos adatok; számlázási rend, fizetési ütemezési terv); 3) forgalmazással összefüggő adatok (beleértve: film befejezésével, sugárzásának módjával és idejével, valamint a produkció nézői besorolásával kapcsolatos adatokat); 4) gyártási adatok, beleértve a produkció ütemtervét (kivéve a 6. számú mellékletben foglalt know-how fogalmának megfeleltethető adatokat); 5) szerződő felek képviseletében eljáró felek adatai. [44] A koprodukciós szerződés 8. pontja tekintetében előadta – az I.fokú ítélet adatkiadás megtagadása jogszerűségét rögzítő rendelkezése indokolását értékelve a megismételt eljárásban -, hogy a bíróság elfogadta az alperes érvelését, és megállapította, hogy az a produkció gyártásával és elfogadásával összefüggő, a felek jogait és a gyártás menetét szabályozó részletszabályokat, így például a végleges elnevezésre vonatkozó nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek a gyártás folyamatban létére tekintettel jogszerűen titokban tarthatók. A megismételt eljárásban ez az indok azonban már nem tartható fenn felperes szerint, mivel a film2 című film időközben nyilvános forgalomba került (ezzel kapcsolatosan F/10.számon mellékletet csatolt) és mozikban vetítik, így a produkció léte, végleges címe, alapvető adatai a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váltak, ezért a gyártás folyamatban létére alapított titokban tartási érdek objektíve megszűnt, és ebben a körben az alperes nem hivatkozhat többé olyan védelemre, amely egy már bemutatott, nyilvánosan forgalmazott film esetében fogalmilag sem áll fenn. Szintén erre tekintettel indokolt a produkció ütemtervével kapcsolatos adatok megismerhetősége. Azt is előadta felperes, hogy az elsőfokú bíróság a koprodukciós szerződés 2.5–2.9. pontjai tekintetében azt állapította meg, hogy az ott rögzített adatok a film befejezésével, sugárzásának módjával és idejével, valamint a produkció nézői besorolásával kapcsolatosak. Ebben a körben arra a következtetésre jutott, hogy ezek az információk nyilvánosságra hozatalához a gyártás folyamatban léte miatt nem fűződik közérdek, sérülhet az alperesi oldal piaci pozíciója, mert a versenytársak a saját alkotásaik bemutatását ehhez igazítanák. Ennek megfelelően a bíróság ezen adatok kitakarását rendelte el. A megismételt eljárásban ez az érvelés már szintén nem tartható fenn, mert a film időközben elkészült és nyilvános forgalomba került, mozikban vetítik, így a befejezés ténye, a forgalmazás módja és ideje, valamint a nézői besorolás a nyilvánosság számára már ténylegesen hozzáférhető. Ebből következően nem áll fenn olyan jövőbeli piaci kockázat, amely az adatok visszatartását indokolná. Az „idő előtti” pozicionálás veszélye megszűnt, ezért a korábban elfogadott üzleti és piaci védelem alapja objektíve elenyészett. A produkció nyilvános, ezért a stáblista és közreműködők adatai is megismerhetőek, érvelt felperes. Költség igényét költségjegyzéken érvényesítette felperes, a másodfokú eljárásban felmerült költségeit 275ezer Ft áfával növelt összegében jelölte meg, a megismételt eljárásban 150ezer Ft ügyvédi költséget érvényesített, szintén áfával terhelten. Ezek megfizetésére az alperest kérte kötelezni.

[45] A bíróság a megismételt eljárásban is kötelező speciális eljárási rendre tekintettel a megismételt perfelvételi tárgyalás kitűzésével egyidejűleg nyilatkoztatta alperest és a beavatkozót a kereset-pontosításra. Írásbeli nyilatkozatot a hatályon kívül helyezést követően megnyitott és megtartott folytatólagos perfelvételi tárgyalást megelőzően alperes terjesztett elő (4.sorszámon). E kérelmében alperes fenntartotta korábbi érdemi védekezését kiegészítve azzal, hogy a preambulum (1-3) és (4) bekezdéseiben rögzített adatok kereskedelmi joga kiaknázásával, a nyilvánossághoz közvetítéssel kapcsolatos információk, a film hasznosításához kötődő, és így üzleti titkot képező adatok. Előadta alperes, hogy a további forgalmazási megállapodások terén hátrányos helyzetbe kerül, ha a kiadni kért adatok nyilvánosságra kerülnek. Arra a felperesi előadásra, miszerint a gyártási, forgalmazási, sugárzási adatok immár nem képezhetik alperes üzleti titkát az időközben bemutatott film kapcsán előadta alperes, hogy ez a körülmény új adatigénylést indokol, és ezen adatigénylés teljesítése során mérlegelendő szempont. Jelen perben a bíróság az adatigényléskori megtagadás jogszerűségét vizsgálhatja, a Kúria Pfv.IV.20.385/2022/6. számú határozatára hivatkozott e körben, előadva azt is, hogy a hazai mozikban történő vetítés nem jelenti azt, hogy lezárult a per tárgyát képező forgatással létrejött filmes produkció hasznosítása. Perköltség igényét a megismételt eljárásban költség jegyzéke kiegészítésével terjesztette elő alperes, eszerint a másodfokú eljárásban 285ezer, a megismételt eljárásban 71.250+114.000 Ft ügyvédi költséget érvényesített, áfával növelten.

[46] A megismételt eljárásban tartott perfelvételi tárgyaláson a felperes alperesi érdemi ellenkérelem kiegészítésben foglaltakra a Kúria Pfv.21.493/2021/5. számú határozatára hivatkozott, ami azt rögzíti, hogy nincs annak akadálya, hogy az adatkezelő eltérő indokra hivatkozással tagadja meg adott esetben perben az adatok kiadását és ehhez fűzte hozzá a Kúria, hogy az adat igénylője is kérheti megváltozott körülmények figyelembevételét. Az adatigénylési kérelmével érintett film adatigénylést követően megvalósult forgalmazására tekintettel kérte e körülmény értékelését a kiadni kért adatok üzleti titokkénti minősítése körében felperes.

[47] Az alperesi beavatkozó az alperesi érdemi védekezéshez továbbra is csatlakozva a Fővárosi Ítélőtábla határozatára hivatkozással kiemelte, hogy a jogvita kiinduló pontja az adatigénylés lehet, amivel kapcsolatosan azonban jelezte az alapeljárásban, hogy pontatlan volt. Amennyiben viszont leképezte az adatigénylést a felperes kereseti kérelme, akkor ez a kereset elutasításához kell, hogy vezessen, később nem korrigálható, nem tehető jogszerűvé egy kellően nem pontos igénylés. Kereset-változtatást is tartalmaz felperes beadványa, amely a Pp.183.§(2)bekezdésével nem egyező, így nem vehető figyelembe. A nem kellően pontos adatigénylésnek az alperes nem kellett, hogy helyt adjon, így jogszerű volt az adatkiadás megtagadása. Ez az alperesi beavatkozói védekezés lényege, adta elő jogi képviselője és a megjelenésért 2,5 óra felszámításával, a konzultációra is figyelemmel 87.500 Ft költséget érvényesített perköltségként, a távollétére tekintettel megismételt folytatólagos perfelvételi tárgyaláson nyilatkozva.

[48] Fentiek rögzítését követően a bíróság a megismételt eljárásban a perfelvételt újra lezárva az eljárást érdemi tárgyalásként folytatva a tárgyalás berekesztése figyelmeztetést követően a határozata kihirdetését elhalasztotta és így tárgyaláson kívül hozta meg jelen ítéletét a felperesi - a megismételt eljárásban megerősített - kereseti kérelemről határozva akként, hogy [49] a leszállított kereset a megismételt eljárásban immár túlnyomórészt alapos.

[50] A keresettel érintett igény érdemi elbírálása szempontjából releváns jogszabály, az Infotv. 26.§(1) bekezdése, mely alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A fenti jogszabályhely (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.

[51] A 3.§ 5.pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

[52] A 28.§ (1) bekezdése alapján közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[53] A 29.§(4) bekezdése alapján az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet.

[54] A 30.§ (5) bekezdése alapján, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.

[55] A 27. § (1) bekezdése alapján a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. (2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja.

[56] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

[57] Az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével. A (6) bekezdés alapján a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény — az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül — a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, Így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

[58] A 31.§ (1) bekezdés alapján az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. A (3) bekezdés szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Az (5) bekezdés alapján az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg. A (6) bekezdés alapján a bíróság soron kívül jár el. A (7) bekezdés értelmében, ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a kért közérdekű adat közlésére kötelezi.

[59] Az eljárás szabályait az Infotv. módosított rendelkezései – lényegében a Pp. sajtóperekre vonatkozó rendelkezéseit beépítve – 31/A- C §§ rögzítik.

[60] A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265.§-a rendelkezik a bizonyítási érdekről, eszerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

[61] Az Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.

[62] Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

[63] Magyarország Alaptörvényének 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [64] A fenti, Infotv. 31.§(2) bekezdésében rögzített bizonyítási szabály értelmében az alperes jogi érdeke volt a perben a keresettel érintett adatok kiadása megtagadásának jogszerűségét bizonyítani, a felperes által felhívott 30.§(5) bekezdésére is figyelemmel. A fentiekben részletesen idézett, Infotv.-ben szabályozott eljárási szabályok figyelembe vétele mellett, jelen soron kívüli eljárásban a bíróság a per tárgyával érintett adatok üzleti titkot, know how-t is rejtő jellegére is figyelemmel az alperesnek érdemi ellenkérelme alátámasztásához szükséges iratok csatolására az Alap eljárásban határidőt adott, előkészítő iratban érdemi ellenkérelme esetleges kiegészítésére hívva fel alperest, annak részletezésére, hogy a kereset teljesítése esetén mennyiben sérülne alperes, illetve a beavatkozó üzleti titka, mennyiben veszélyeztetné a szerződések nyilvánosságra hozatala alperes, illetve a beavatkozó üzleti tevékenysége végzése és jövőbeni döntései befolyás-mentes meghozatalát. Fenti iratcsatolást és alperesi, valamint beavatkozói perfelvételi nyilatkozat-tételt követően rendelkezésre álló adatok alapján döntött a bíróság a kereset tárgyában már Alap ítéletében is, és jelen, megismételt eljárásban hozott ítéletével is e dokumentumokban rögzített adatok közérdekű adat jellegét vizsgálva határozott azok kiadhatósága tárgyában.

[65] A felperesi adatigénylés az alperes és egy gazdálkodó szervezet közti, egy, a közszolgálati médiavagyon részét képező filmalkotás létrehozatalával kapcsolatban született megállapodás, annak mellékletei, egyéb megállapodások tartalma megismerésére irányult. Alperes (és a beavatkozó sem) vitatta, hogy a kérelemmel érintett dokumentum közérdekű adatokat tartalmaz, csak azok kiadását ellenezte az alperesi oldal (a beavatkozó érdemi védekezésével kiegészített) érdemi ellenkérelmével, azok üzleti titok jellegére hivatkozással, illetve arra tekintettel, hogy későbbi döntéseik meghozatala befolyástól mentességét veszélyezteti a nyilvánosságra kerülés. A koprodukciós partner beavatkozóként jelen perben előterjesztett alaki kifogásával azt is sérelmezte, hogy a felperesi adatigénylés nem elég meghatározott, rámutatva, hogy a pert megelőző alperesi válaszból a felperes megtudhatta, hogy koprodukciós, és nem támogatási szerződést kötött alperes, azzal, hogy nem konkretizálta a kiadni kért megállapodást, hanem a támogatási szerződést kérte és „egyéb megállapodás” elnevezéssel kérte szerződések kiadását, álláspontja szerint a felperes nem jelölte meg megfelelően minek (milyen szerződésnek) a kiadására kéri alperest kötelezni. Rámutatott arra is, hogy a támogatási szerződés, melyet felperes konkrétan megnevezett kérelmével (az „egyéb szerződések” mellett), nem az alperes kötelezettség vállalását rögzítő megállapodás, így ennek kiadására alperes nem kötelezhető, a beavatkozó állítása szerint nem közérdekű adatot tartalmazó okirat e megállapodás és alapvető kérdés, hogy ennek kiadására az alperes, mint a megállapodásban nem szerződő fél kötelezhető-e. E szerződéssel a beavatkozó kötött finanszírozási megállapodást, ennek adatai közérdekű adat jellegét vitatta a beavatkozó, de (14.sorszámon előterjesztett) ellenkérelem kiegészítése [6] pontjában az alperes is. A szerződés teljes tartalma kiadására irányuló kereseti kérelemre, annak teljesíthetőségével kapcsolatban a beavatkozó arra hivatkozással, hogy közérdekű adat kiadása iránti perekben nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül, a kereset teljes elutasítását kérte, ezen érveit – elsősorban az alperesi beavatkozó képviselője – a megismételt eljárásban is fenntartotta.

[66] Fenti jogi érveket részben a felperes sem vitatta, kérelme jogosságát megalapozó jogelvek körében maga is hivatkozott az adatelvre, mégpedig azzal összefüggésben, hogy az adatgazda nem tagadhatja meg egy dokumentum teljessége kiadására irányuló igény teljesítését arra hivatkozással, hogy az olyan adatokat is tartalmaz, melyek nem közérdekűek (a 4/2021 AB határozatra hivatkozott e körben felperes). Az adatkezelőnek valamennyi adat tekintetében nyilatkoznia kell, amit az adatigényléssel érintett dokumentum tartalmaz, hogy az egyes adatok közérdekűek-e avagy nem, érvelt felperes, és azokat a személyes adatokat, melyek nem megismerhetők, kitakarhatja a közadatot tartalmazó dokumentum megküldésekor az adatkezelő.

[67] Fenti hivatkozásokra a bíróság leszögezi (a megismételt eljárásban is fenntartva az Alap ítéletben e körben leírtakat), hogy a felperesi adatigénylés kellően meghatározott volt, miután egy, az adatigénylésben megjelölten konkretizált, részben államilag finanszírozott filmes produkció létrehozatalával kapcsolatban - a többes számra utalással valamennyi, a néven nevezett támogatási szerződés mellett - keletkezett szerződés, ezek teljessége tartalma, valamennyi adata kiadására irányult. Ezzel felperes megjelölte azokat az adatokat, amiket a kérelmével érintett szerződéses tartalomként meg akart ismerni: valamennyi szerződés teljes tartalmát. A támogatási szerződését is, a koprodukciós szerződését is, és mellékleteit is, ha azok tartalmazzák az alperes gazdálkodásával kapcsolatban keletkezett releváns közadatot (az a körülmény, hogy a pert megelőző kérelmével, majd a kereseti kérelem eredeti megfogalmazásával nem jó elnevezéssel látta el a kiadni kért szerződést (támogatási ÉS/VAGY egyéb szerződések kiadását kérte), nem tette beazonosíthatatlanná a kért adatokat, hiszen egyértelmű volt, hogy minek (alperesi filmes produkciónak) a létrejöttével kapcsolatos megállapodást akar a felperes megismerni). Az Infotv.3.§5.pontjában írt közérdekű adat definíció is rögzíti, hogy közérdekű adat az állami szerv(ezet) gazdálkodása körében keletkezett szerződésre vonatkozó adat. Hogy ennek egész tartalma kiadható-e, ez (vitatása esetén bírói) mérlegelés kérdése, a bírói gyakorlat valóban nem a szerződés puszta tényét tekinti közadatnak, hanem annak azon tartalmát, ami a szerv(ezet) gazdálkodásával kapcsolatban keletkezett, annak működése kontrollja körében releváns adat - e körben a felperes által felhívott jogerős ítélőtáblai határozatban rögzített elveket tartotta szem előtt a bíróság, a 2.Pf.22.053/2012/9. számú eseti döntésben írtakat, ami rögzíti, hogy „az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra”. Tehát adott esetben a szerződésben rögzített kötelezettség-vállalás tartalma megismerhetővé tétele is elrendelendő, nem elegendő a megkötött ügylet tényére és a kötelezettségvállalás anyagi vonzatára utalni.

[68] A beavatkozó utalt arra perfelvételi iratában, hogy a keresettel felperes több adatot szeretne megismerni, mint aminek közzétételére alperes jogszabálynál fogva köteles. Ez így van, de erre a felperesnek joga van. A törvény alapján közérdekből nyilvános adatként közzétenni rendelt adatkört (tipikusan a szervezetek működésével kapcsolatban keletkezett kiadások összegeit) meghaladó tájékoztatást is kérhet felperes, ha bizonyítja, hogy közérdekű, azaz az alperes tevékenysége végzésével, gazdálkodásával kapcsolatban keletkezett adat az, aminek a kiadását kéri és az alperes nem tud bizonyítani olyan okot, amire hivatkozással jogszerűen megtagadhatná az adat kiadását, ami alapján annak nyilvánosságra hozatala korlátozható.

[69] A bíróság rögzíti, hogy az Alaptörvény 39.§(2) bekezdése alapján az alperest is terhelő elszámolási kötelezettséget nem elégíti az az adatszolgáltatás, amit alperes a per tartama alatt tett a nyilvánosság felé, felperes keresete okkal irányult alaposabb tájékoztatásra a perrel érintett produkcióval kapcsolatban. A szerződések (részbeni) kötelezettjeként azonban az alperes (valamint a beavatkozó) volt abban a helyzetben, hogy azt az adatok birtokosaként, kezelőjeként eldöntse, a szerződések kiadni kért teljes tartalma közérdekű adate. Azt az Alap perben változtatott érdemi ellenkérelmére figyelemmel az alperes sem vitatta, hogy a produkció alperesi finanszírozási támogatási értéke közérdekű adat, ezt maga tette közzé a per alatt; ezen felül azt, hogy a közpénz költésből megvalósuló produkció létrehozatalával kapcsolatban keletkezett megállapodás egyes (további) részletei közérdekű adatok-e, alperes tudta értékelni, hisz a felperes az általa nem ismert szerződéses tartalmat nem tudja adat-szinten részletezetten értékelni abból a szempontból, hogy az alperes tevékenysége végzésével összefüggésben, gazdálkodásával összefüggésben keletkező adat-e; közérdekű adatként ilyen adatokat kérhet (a keresetlevelében az Infotv. 3.§5.pontjára utalt kérelme jogalapja meghatározása körében, így ezen az alapon kérte a szerződéses tartalmakat is kiadni, az egyes, konkrét adattartalmat nem értékelte, annak ismerete hiánya okán). A megismételt eljárásban a bíróság fentiek szerint megjelöltette a felperessel azokat az adatköröket, amiknek a kiadását a perrel érintett szerződések megismerésével kiadni kéri, a kereset érdemi felül bírálata során ezeket az adatköröket vette figyelembe a bíróság azzal, hogy a felperes keresete a megismételt eljárásban is a teljes szerződés és valamennyi melléklete kiadására irányult. E kérelmen belül megjelölt 5 adatkört a felperes azzal, hogy a (koprodukciós) szerződés és mellékletei konkrét tartalma ismerete nélkül határozottabb megjelölésére a kiadni kért adatoknak továbbra sem képes.

[70] Felperes kérelme jogalapja körében az Alaptörvény 39.§(2) bekezdésére is utalt, kérelmét megalapozó jogi érvként nyomatékkal arra, hogy a közpénzből gazdálkodó alperes kötelezettség vállalásait, illetve a közpénz hozzájárulásból megvalósuló filmmel kapcsolatos jogosultságait felperes jogosult megismerni - ezen adatok birtokában kontrollálható az állami vagyonnal való alperesi gazdálkodás, mégpedig nemzeti vagyont érintő gazdálkodás, ezt a rendelkezést tartotta a bíróság is mérlegelése során szem előtt.

[71] Az információs aszimmetriára hivatkozott a felperes annak megítélése körében, hogy a kiadni kért adatok körét felperes milyen mértékben tudja részletezni. Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében főszabály a nyilvánosság, erre hivatkozott felperes, így az állítása szerint túlnyomórészt közpénzből megvalósuló produkció létrehozatalának részletei a nyilvánosságra tartoznak. Fentieken túl a felperes nem részletezte, hogy a kiadni kért adatok miért minősülnek közadatnak (a szerződés és mellékletei teljessége), bár az alperesi részleges adatközlést követően felperes előkészítő iratában úgy nyilatkozott egyes szerződéses tartalmak körében, hogy azok vonatkozásában nem vitatja, hogy nem megismerhetők, fűződik méltányolható érdek a titokban tartásukhoz, így pl.a film-történetre vonatkozó adatok tekintetében, de egyéb szerződéses tartalom (pl. a szereplők megnevezése) vonatkozásában nem értékelte úgy, hogy a szerződések nem csak közadatot tartalmaznak; kérelmét teljes egészében fenntartotta. Fentieket követően a bíróság a szerződések részletes tartalma értékelésével kontrollálhatja, hogy a felperesi igényérvényesítés alapos-e, a kereset leszállítását követően fenntartott kérelem tekintetében.

[72] Nem volt vitatott tehát, hogy a per tárgyát képező szerződés és mellékletei alperesi közfeladat teljesítésével összefüggésben keletkezett közadatok, azt kellett vizsgálni, teljeskörűen kiadandók-e a produkció készítésével kapcsolatos dokumentumok, amiket a felperes keresetével kiadni kért. Annak a bizonyítása, hogy a kiadni kért szerződések közölteken túli - adatai nyilvánosságra kerülése a gazdálkodó tevékenységét, üzleti érdekeit sérti, alperes és a beavatkozó érdeke volt, ezzel szemben a felperesnek csak a kiadni kért adatok körét és azok közérdekű adat jellegét kellett állítania, bizonyítania. Alperes a perben úgy nyilatkozott, hogy a koprodukciós partner neve, a szerződés tárgya, típusa, hatálybalépése, lejárata megismerhető közérdekű adat, az alperesi támogatás mértéke (összértéke) mellett, ezen túl a szerződések tartalma nem megismerhető, adta elő alperes (és a beavatkozó). Azt, hogy nem közérdekű adat, vagy olyan közérdekű adat, ami alperes, a beavatkozó, vagy más érintett üzleti titkát képezi, és nyilvánosságra hozatala aránytalan érdeksérelmet okoz, az alperesi oldalnak kellett bizonyítani – anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna a keresettel érintett adatokat, adatcsoportonként, ezért került zárt adatkezelés mellett a szerződés csatolásra, annak tartalmát azonban az alperes és a beavatkozó - bírói felhívásra – értékelte, a felperesi perfelvételi iratokban felhívott bírói gyakorlatra, AB határozatokban kifejtett jogelvekre figyelemmel.

[73] Az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi (…) költségvetés (…) felhasználásával, (…) az állami (…) vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

[74] Az üzleti titok fenti törvényi definíciója alapján a felperes alappal hivatkozott arra (jogerős táblai és kúriai döntésekben lefektetett elvekre utalással, amikre a bíróság ehelyütt csak visszautal, mert részletesen idézte fentebb), hogy a bíróság akkor tudja érdemben megvizsgálni az alperesi oldal érvei helytállóságát a kért adatigénylés teljesítésével okozott üzleti titok sértés fennállta körében, ha az alperes és a beavatkozó általános hivatkozásokon túl konkretizálja egyrészt az üzleti titok körét, azon szerződéses tartalmakat, melyek erre hivatkozással kivonhatók a közérdekű adat körből, másrészt előadja azokat a tényeket, amik gazdálkodó tevékenysége sérelme, mégpedig aránytalan sérelme körében értékelhetők az adatok nyilvánosságra kerülése esetén. Alperesnek alá kellett támasztani a perben, hogy a közérdekű adatigényléssel érintett produkcióval kapcsolatban a saját tevékenysége, valamint más, az üzletkötésben érdekelt gazdálkodó szervezetek tevékenysége sérelmet, mégpedig aránytalan sérelmet szenved, ha a produkció adatigényléssel érintett szerződésekben rögzített adatai nyilvánosságra kerülnek. Az alperesi érdemi védekezés arra is irányult, hogy alperesnek, illetve szerződő partnereinek a produkcióval kapcsolatban jövőben kötendő szerződéseit, tárgyalási pozícióit befolyásolja az adatok nyilvánosságra kerülése, e hivatkozással összefüggésben ezeket a jövőbeni döntéseket kellett a bíróság elé tárni (az Infotv.27.§(6) bekezdésében utaltak alátámasztására, a felperes által felhívott AB határozatokban lefektetett irányelveknek megfelelően), ezen érvekre a megismételt eljárásban is hivatkoztak, nem konkretizálva e szerződéskötési terveit alperesnek, vagy akár a beavatkozónak.

[75] Az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének a szerződés és mellékleteit csatolásával, a szerződés tartalma értékelésével tett eleget, a bíróság megítélése szerint nem kellő mélységben tárva a bíróság elé a produkció piaci környezetét, az eddig meghozott, valamint a film jövőbeni sorsával, hasznosításával kapcsolatban meghozandó döntéseket, ezért a szerződés és alábbiakban részletezett mellékletei, elsősorban a gazdálkodásra vonatkozó részei kiadására kötelezte a bíróság, megjelölve azon részeket, amelyek részben már ismertté váltak, így keresettel a felperes a kiadásukat már nem kérte, továbbá azokat a részeket, melyeket személyes adatokként kezel alperes. Az Alap ítéletben a bíróság rendelkezett egyes szerződéses (elsősorban mellékletekben rögzített) kikötések közlése megtagadhatóságáról, rögzítve, hogy ezek titokban tartásához fűződik méltányolható üzleti érdeke alperesnek, s ezért kiadásukra nem köteles; ezek az érdekek azonban az Alap ítélet meghozatala óta eltelt időben történő változásokra tekintettel - így arra, hogy nemcsak befejeződött a forgatás és a gyártás is, hanem bemutatásra is került a film - már nem védendő üzleti érdekei alperesnek.

[76] A szerződés egyes részei értékelése előtt általánosságban a bíróság rögzíti, hogy az Alaptörvény 39.§(2) bekezdésében írtakat az Infotv. idézett 27.§(3) bekezdésében írtakkal összhangban értelmezve, az Infotv. 30.§(5) bekezdése szem előtt tartásával a bíróság főszabályként a per tárgyát képező, közpénzből megvalósuló filmgyártási tevékenységgel kapcsolatos adatigénylés során a nyilvánosság szükségességéből indult ki, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozó által kötött támogatási szerződésben támogatóként megjelenő alapítvány maga is közalapítvány, és így a nyilvánosság felé ő is elszámolással tartozik gazdálkodásáról, a per tárgyát képező produkció zömében állami finanszírozásban valósult meg. Figyelemmel volt a bíróság arra is, hogy nemcsak a közpénzből gazdálkodó alperesi gyártó, és finanszírozó, hanem a beavatkozó, mint gazdálkodó szervezet is részben állami támogatással valósította meg a perrel érintett film gyártását, és végzi a jövőben is annak, tehát egy állami pénzből (is) alkotott filmnek a hasznosításával kapcsolatos tevékenységét, ennek keretén belül a nyilvánosság kontrollja kell érvényesüljön a beavatkozó és az alperes esetleges üzleti érdeke háttérbe szorítása mellett, mert a költségvetésből származó pénzeszköz költése kontrollja az elsődleges, és nem a beavatkozó árképzési stratégiája védelme, az pedig fokozottan a nyilvánosságra tartozik, hogy az alperes milyen nagyságrendi költségvetésű produkciókban vesz részt, milyen filmhez kapcsolódóan szerez jogokat, és vállal cserébe kötelezettségeket, s ezek mekkora terhet jelentenek adott esetben a nyújtott, s nyilvánosságra hozott támogatáson felül. A nyilvánosság útján az adófizetőknek joga van megtudni, hogy mire költik az állami támogatást - felperesi sajtószerv tájékozódása nyilvánvalóan ezt a nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási jogot szolgálja -, a bíróság ezt mérlegelte a nyilvánossághoz fűződő jog, mint alapjog érvényre juttatása során.

[77] Alperes vonatkozásában a bíróság osztja a felperes hivatkozását a verseny-helyzet hiánya körében, különös tekintettel arra, hogy sem az alperes, sem a beavatkozó nem tárta a bíróság elé azt a piaci helyzetet, melyben az alkotás finanszírozói tevékenykednek, mind az alperes, mind a beavatkozó, illetve a beavatkozó által támogatási szerződéssel megszerzett támogató, ezt a körülményt a bíróság az alperesi oldal hátrányára értékelte. A felperesi adatigénylési alapjogot nem ronthatta le azaz általános hivatkozás, ami egy központi költségvetésből finanszírozott médiaszolgáltató filmgyártási tevékenysége körében üzleti titokra, piaci pozíciókra konkrét megjelölés nélküli érvek felsorakoztatásában merült ki, sem alperes, sem a gyártó, finanszírozó, támogatást szerződtető beavatkozó piaci helyzetét nem írták le alperes, illetve a beavatkozó, nem mutatták be a produkció piaci környezetét sem, a jövőbeni hasznosítás körülményeit, potenciális versenytársakat, verseny produkciókat nem jelöltek meg, konkrétumokkal sem a beavatkozó üzleti döntéseit, sem az alperesi támogató üzleti megfontolásait nem részletezték. A bíróságot nem hozták abba a helyzetbe, hogy az általánosság szintjén túl konkrétumokat mérlegelve döntsön a beavatkozó, vagy épp az alperes üzleti tevékenysége esetleges károsodása tekintetében. [78] Fentiek okán a bíróság azon szerződéses tartalmakat értékelte Alap ítéletében is üzleti titokként figyelembe vehető adatként, melyek a produkció tartalmával, az alkotói tevékenységgel és nem a produkció financiális háttere biztosításával voltak kapcsolatosak.

[79] A megismételt eljárásban azonban a bíróság már figyelemmel volt a megváltozott körülményekre is, és így kevesebb adatot értékelt védendő üzleti titok körbe tartozóként. A felperes érveit fogadta el az időmúlás, illetve a filmet érintő események, történések értékelése körében, mert ugyan az alperesi adat kiadás megtagadása jogszerűségét vizsgálja a bíróság, kiindulási pont ehhez valóban az adatkiadási kérelem alpereshez történő benyújtása, de nem rögzül ez az idő pillanat, hiszen az adatok üzleti titokként való titokban tartásához fűződő érdek is változik az adatkiadási kérelem elbírálása (az előterjesztéstől a kiadásig eltelő idő) peres eljárásra tekintettel elhúzódó - időtartama alatt, ezt pedig a bíróságnak figyelembe kell venni. Változnak, változhatnak azok a tények, körülmények, amik egy adat üzleti titok jellegét meghatározzák (ilyen az, ha már nemhogy nem gyártják a filmet, hanem már forgalmazzák is), az adatkezelő (alperes) nincs elzárva attól, hogy (a film forgatása befejezését követően, a film nézőkhöz való eljuttatása tényére tekintettel) megváltozott adatkezelési körülményeire tekintettel a felperesi adatigénylést teljesítse. Ez a jogosultság adott esetben kötelezettség is lehet, kiadható adat kiadása megtagadását eredményezheti, ha egy megismerni kívánt közérdekű adat ún. minősített adattá válik az adatigénylést követően. Ezt a tényt, adatkezelést (át)minősítő körülményt szintén figyelembe kell venni az adatkiadás teljesíthetőségéről való döntés meghozatalakor elsőként az adatkezelőnek, majd ennek elbírálása során a bíróságnak. Erre tekintettel is foglalt úgy állást a Kúria a felperes által hivatkozott ügyben is, és követik ezt a gyakorlatot a bíróságok, hogy hivatkozhat más adatkiadás-megtagadási okra az adatkezelő perben a pert megelőző érvein, tényein túl, azok helyett; ebből következik, hogy az adatigénylő is kérheti más szempontok figyelembe-vételét is, szintén megváltozott körülményekre tekintettel. Ez nem minősül új adatigénylésnek.

[80] A felperes Alapperbeli kereset-leszállítása a filmtörténetre utalással azt akceptálta, hogy vannak olyan szempontok, amik egy film piaci megjelenése időzítésével kapcsolatosan figyelembe vehetők, mert a film hasznosítását, annak lehetséges bevételeit befolyásoló tényezők; továbbá olyan szakmai leírások, melyek nem a produkció állami finanszírozásával kapcsolatos adatok, hanem a művészi alkotás létrehozataláról kapcsolatos fogalmak, ilyen a koprodukciós megállapodás 5. és a 6.számú melléklete tartalma, a gyártási terv és a televíziós technikai követelmények, ezeket a bíróság nem rendelte kiadni (az alábbiakban részletezettek okán Alap ítéletével és jelen ítéletével sem, legalábbis a 6.számú mellékletet illetően).

[81] A koprodukciós megállapodás és mellékletei tartalmát a bíróság alperes és a beavatkozó (fentiekben részletezett, a megismételt eljárásban új elemet nem rögzítő) nyilatkozatai figyelembevétele mellett, a (szintén ismertetett) felperesi ellenérveket és tekintetbe véve az alábbiak szerint értékelte - előre bocsátva, hogy az Alap ítélethez képest lényegében csak az 1., 6. és 10.számú mellékletet nem rendelte el kiadni a bíróság, minden más szerződéses nyilatkozatot kiadandó közérdekű adatnak minősített jelen eljárásában (a felülbírálhatóság érdekében korábbi érveit is rögzíti ítélete alábbi része, és azt is, hogy ezek az érvek miért nem veendők már figyelembe a megváltozott tényhelyzetre tekintettel):

[82] A koprodukciós megállapodás feleket feltüntető része részben nyilvánosságra került, részben személyükkel kapcsolatos nyilvánosan elérhető adat, így kiadható, csakúgy a preambulum teljes egésze, mert a produkció célja, az alkotók szándéka túlnyomó részt a sajtóban a pert megelőzően már nyilvánosságot kapott, így a titokban tartásához nem fűződik üzleti érdek, alperes ilyen érdeket nem is adott elő, csak általánosságban utalt arra, hogy az alkotók szándéka ne legyen a produkció forgalmazása előtt nyilvános. Ezzel a hivatkozással kapcsolatosan a bíróság rámutat, miként arra a felperes helyesen hivatkozott, az Üztv. 1.§-a alapján üzleti titokként olyan adat kezelhető, melynek nyilvánosság előli elzárása körében a titok gazda maga is mindent megtesz. Akceptálható a beavatkozó hivatkozása a tekintetben, hogy a produkció producere maga dönthessen arról, hogy alkotásával kapcsolatban mit és milyen ütemezésben hoz nyilvánosságra, ezek az adatok a bíróság megítélése szerint azonban csak a mű tartalmi részével kapcsolatban fogadhatók el (a produkció forgalomba hozataláig, tehát jelenleg már nem). Így az alkotók preambulumban rögzített céljai, mivel kellően általánosak megismerhetők, és részben már nyilvánosságra is kerültek.

[83] A Rendelkező rész a szerződést megkötő alanyok kötelezettségeit általánosságban rögzíti, valamint a szerződés mellékleteit (1.pontjában), ezen adatok megismerhetők, csakúgy a produkció (2.pontban részletezett) adatai, azon részük különösen, amik már nyilvánosságot kaptak: 2.1-2.4 (ezek kitakarásáról ezért sem rendelkezett a bíróság Alap ítéletében sem, mert ismételt közlésük nem szükséges, de kitakarásuk nem indokolt, a megállapodás tartalma követhetősége érdekében).

[84] A 2.5.-2.9. pontokban rögzített adatok a film befejezésével, sugárzásának módjával, idejével, a produkció nézői besorolásával kapcsolatosak, ezek nyilvánosságra hozatalához nem fűződött a gyártás folyamatban léte tényére tekintettel közérdek, azok kitakarását rendelte el a bíróság az Alap ítéletében , de jelen ítéletével már nem rendelkezett ekként; idő előtti nyilvánosságra hozataluk a film értékesítése piaci pozícióit rontotta volna, de az értékesítés már megtörtént jelen ítélet meghozatalakor, a filmet már forgalmazzák, jövőbeni forgalmazási terveket az alperesi oldal nem tárt a bíróság elé, amit veszélyeztet e szerződéses tartalom felperes általi megismerése, így nem indokolt immár ezen adatok kitakarása, a versenytársak a filmes piacon az alkotást már elhelyezték, így alperes érvei e körben már nem elfogadhatók az üzleti titokkénti minősítés körében.

[85] A 3.pont rögzíti a produkció elkészítésével kapcsolatos nyilatkozattételi jogosultságokat, mivel ezek a nyilatkozatok már megszülettek, nem fűződik érdek titokban tartásukhoz, alperes nem indokolta, miért ne lehetne megtudni e kötelezettség-vállalásokat, a döntéshozók személye is megismerhető, mint közérdekből nyilvános adat, telefonszámaik, emailes elérhetőségeik takaríthatók ki (a 3.3.,3.6.pontból, ezt rögzítette a bíróság jelen ítélete rendelkező részében is, az Alap ítélettel egyezően).

[86] A 4.pont rögzíti a hozzájárulások összértékét (a 4.1.a produkcióét, ez közérdekű adat, mert közalapítványi támogatás és alperesi, központi költségvetésből kapott juttatás a forrása), ebből (a 4.3. pontban írt) az alperesi hozzájárulás már nyilvánosságra került, a 4.2. pont rögzíti a beavatkozóét, ez is nyilvánosságra hozható adat, különös tekintettel arra, amit a szerződés szintén kiadandó 5. pontja tartalmaz, jelesül, hogy a produkció hasznosításából eredő bevételek a hozzájárulás arányában oszlanak meg. Az alperes gazdálkodásának kontrollja körében releváns tényadat ez, felperes alappal hivatkozott arra, hogy a hozzájáruláshoz kötődő jogosultság arányos volta megismeréséhez szükséges annak ismerete, hogy a teljes produkcióhoz képest alperes milyen mértékű hozzájárulást teljesít és ezért cserébe milyen arányban részesedik a hasznosítás bevételéből. A szerződés 6. pontja rögzíti a felek jogait, amik a közpénzzel gazdálkodás eredményeként keletkezett jogosultságként illetik a beavatkozót is, az alperesi hozzájárulások a beavatkozó joga gyakorlásához olyan szerződéses kikötések, melyek az alperesi gazdálkodás nyilvánosság számára megismerhetővé tétele kívánalma körében, erre tekintettel megismerhetők, a beavatkozó így (alperesi hozzájárulással gyakorolható) jogai nyilvánosságra hozatalát tűrni köteles. Kereskedelmi jogokat érint a 7. pont, ez is az alperesi gazdasági jogosultságok értékesítésével kapcsolatos, és így megismerhető adatokat tartalmaz. Sem alperes, sem a beavatkozó nem részletezte, hogy a produkció kereskedelmi értékesítésével kapcsolatosan milyen piaci érdekeket sértene a szerződés adatai nyilvánosságra hozatala, így a bíróság a megismerhetővé tétel mellett döntött; alperes gazdálkodásával összefüggésben keletkezett, így közérdekű adatok ezen információk.

[87] A 8. pont a produkció gyártásával, elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatokat rögzíti, a felek jogait, ezek olyan, a produkció elkészítésével kapcsolatos szerződéses részletszabályok, pl.a produkció végleges elnevezésével kapcsolatos nyilatkozatok is, amelyek a gyártás folyamatban létére tekintettel titokban tarthatók voltak az Alap ítélet meghozatalakor, jelen ítélet megszületésekor azonban már befejeződött a gyártás, ezen adatokat alperes üzleti titokra hivatkozással sem titkolhatja tovább, alperes érveit immár nem fogadta el ehelyütt sem a bíróság.

[88] A 9. pont tartalmazza a finanszírozás, a 10. pont az elszámolás, a 11. pont a számlázási rend részletszabályait, ezek nyilvánosságra hozandók, mert alperesi teljesítést rögzítik, a részben állami költségvetésből alperes útján finanszírozott produkció további financiális részleteit, a beavatkozó jogosultságát, hozzájárulását, elszámolási kötelezettségét, ezek az állami vagyonnal való gazdálkodás körében releváns és megismerhető adatok. A számlázással kapcsolatos szerződéses kikötések arra tekintettel ismerhetők meg, hogy ezek rögzítik a beavatkozó alperes felé fennálló kötelezettsége teljesítését, így megismerésükhöz közérdek fűződik. A 12.-14. pontok tartalmazzák a produkcióhoz kötődő jogokat, ezek a 6. pontban kifejtettekhez kapcsolódó okokból kell nyilvánosságra kerüljenek, végül a 15.-18. pontokba szedett, szerződésszegést, hatályba lépést, megszűnést rendező szerződéses feltételek, valamint az együttműködés 19. pontban rögzített módja szintén a szerződéses kötelezettség teljesítése kontrollja körében releváns, azzal hogy a 18.5. pontban írt adatokból kitakarhatók a kapcsolattartók telefonszámára, email címére vonatkozó adatok. A záró rendelkezések a 19. pontban írtan szintén nyilvánosságra hozandók, csakúgy, mint az aláírók személye, mert alperes és szerződéses partnere működése kontrollja szempontjából releváns, hogy arra jogosult személy jegyezte-e a megállapodást.

[89] A szerződés mellékletei közül az 1. számú melléklet (a Chain of title) túlnyomórészt személyes adatokat rögzít a film alkotóival kapcsolatosan, így kiadása nem közérdek, másrészt olyan, az alkotók személyére vonatkozó adatokat tartalmaz, amik a produkció létrehozatalával kapcsolatosan a producerek döntése nyomán már nyilvánosságra kerültek, így mellőzhető a nyilvánosságra hozataluk. A 2.számú melléklet, a film rövid történet-vázlata (szinopszisa) nyilvánosságra hozatala az alkotók, producerek szupremáciájába tartozik, a bíróság e körben szintén nem rendelte el az adatkiadást Alap ítéletével, az akkor még gyártási szakban forgalomba helyezés előtt álló film vonatkozásában, de immár mindenki megismerheti ezt a közérdekű adatot: egy közpénzből készült film története közérdekű adat s immár üzleti érdek sem fűződik titokban tartásához.

[90] A 3. számú melléklet teljes mértékben kiadandó, ez a részletes költségvetése filmnek (aminek adatközlése jelen perben papír alapon beterjesztett formájában lényegében olyan apróbetűs, hogy szinte kivehetetlen, azt az alperes olyan méretben köteles megküldeni, hogy a felperes elolvashassa az adatokat!); csakúgy a 4. számú támogatási szerződés adatait köteles kiadni, amely szerződés a beavatkozó és a nyilvánosság előtt a felperesi adatigénylést megelőzően már támogatóként megjelent alapítvány1, egy közalapítvány közt jött létre, egy állami finanszírozású film financiális háttere biztosítására. Az alperes adatszolgáltatási kötelezettsége ezen szerződéses melléklet kapcsán ugyanúgy fennáll, mert közpénz felhasználásával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat tartalmaz ez a szerződés is, melynek adatait részletesen nem értékelte sem a beavatkozó, sem az alperes, de az alperes szerződése mellékletét képezve ennek a dokumentumnak, adatainak adatkezelője az alperes. A koprodukciós szerződés kapcsán kifejtettekre visszautalva rendelte el ennek a szerződéses mellékletnek, tartalmának a közlését is a bíróság, mert közpénz felhasználással kapcsolatos kötelezettségeket vállaltak e szerződéses kötelem résztvevői is, a felperes támogatásával létrejövő film további finanszírozásával kapcsolatban, ami kötelezettségvállalások érintik azt a produkciót, amibe közpénzt tett bele az alperes, így e szerződés adatai is kiadhatók azzal, hogy a kapcsolattartók személyére vonatkozó személyes adatok itt is kitakarhatók (VIII./1.pont), de a szerződő felek nevében aláíró személyek nevei nem, mert közpénzzel kapcsolatos rendelkezést tettek a kötelezettség aláírásánál.

[91] A koprodukciós szerződés 5. számú melléklete a (még forgalomba nem helyezett) produkció ütemtervével üzleti titkot képezett, de a forgalmazást követően újabb okokat, figyelembe veendő szempontokat alperes és a beavatkozó az általánosságokon túl nem adott elő, így ezt kiadni rendelte a bíróság, az Alap ítélettől eltérően; a 6. számú melléklet a technikai követelményekkel azonban olyan szakmai szabályokat, rendelkezéseket rögzít, amik a know how körébe tartoznak, a közpénz felhasználással nem függnek össze, csakúgy a 10. számú melléklet a filmrészletek, vágatok leírása körében. A produkció 8.számú mellékletben közölt stáblistája és a 9.számú mellékletet képező közreműködői felsorolás szintén olyan, a produkcióval kapcsolatos adatok, melyek nyilvánosságra hozatala a film promóciójával, bemutatásával egyidejűleg volt célszerű, a film történet-vázlatához hasonlóan az alkotók érdeke ezen adatok tekintetében a nyilvánosságra hozatali ütemezés, e körben a bíróság a felperesi adatkiadási kérelmet elutasította Alap ítéletében, de az időközbeni forgalmazásra tekintettel ezen adatokat már nem jogosult üzleti titokként kezelni alperes, azok nagyrészt ismertté is váltak (ezt a felperes igazolta, de köztudomású adatként is figyelembe vehető e tényadat).

[92] A 7.számú mellékletben összegzett fizetési ütemezési tervet a bíróság, mivel az csak a már ismertté vált támogatók és a fentiek okán közlendő támogatásaik mértékét rögzíti, kiadni rendelte a bíróság, a fentiekkel (a szerződés 4.-14.pontjaival kapcsolatban írtakkal) összhangban, nem foghatott helyt az alperesi, beavatkozói érvelés atekintetben, hogy versenytársak versengő filmjei promócióját tudják alperesi produkció megjelentetéséhez igazítani, mert ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra kerülése és e következtetés létrejötte közti összefüggést az alperesi oldal semmivel nem támasztotta alá, az puszta feltételezésként került előadásra.

[93] Összefoglalóan alperes a felperesnek a per tárgyát képező filmes produkcióval összefüggésben keletkezett teljes szerződéses tartalom kiadására irányuló adatigénylésére a koprodukciós megállapodás immár egésze és a mellékletei nagyobb része kiadására lett köteles: köteles kiadni a koprodukciós megállapodást és mellékleteit, kivéve a koprodukciós megállapodás 1., 6., 10.számú mellékleteit. Az elutasított, kiadni nem rendelt adatokon túl alperes kitakarhatja, felismerhetetlenné teheti a koprodukciós szerződésből és annak kiadni rendelt 4.számú mellékletéből, a támogatási szerződésből a munkatársak személyes adatait (a telefonszámokat és az e-mail címeket, az Infotv.30.§(1) bekezdése értelmében), a kérelem etekintetben sem volt alapos.

[94] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentes, így illeték viseléséről rendelkezni nem kellett.

[95] Perköltségként valamennyi jogi képviselő igénybevétele okán előterjesztettek költségigényt a perben a felek, a beavatkozó képviselője is. A felperes kereseti kérelme egy részében nem lett pernyertes az Alap eljárásban, ezek olyan adatok kiadására irányuló részei voltak kérelmének, melyek a közérdekű adat igénylést megelőző tájékozódással részben kiküszöbölhetők lettek volna, elsősorban a szerződésnek a produkcióval kapcsolatos személyekre, támogatókra vonatkozó részére utal a bíróság, ezeket az adatokat azért nem kellett kiadni részben, mert az alperes már nyilvánosságra hozta ezeket (még felperesi adatigénylés előtt). Azt, hogy az alperesi támogatás értékét csak a per megindítása után hozta nyilvánosságra, mint a produkcióval kapcsolatosan a közpénzzel való gazdálkodás szempontjából egyik legrelevánsabb adatot az alperes, a bíróság az eljárást részben (erre tekintettel) megszüntető végzésében figyelembe vette, nem tekintette pervesztesnek e körben a felperest, s részére ítélt meg perköltséget (az eljárás elállás okán történő részleges megszüntetése ellenére).

[96] Csakúgy nem volt pervesztes felperes a gazdálkodással kapcsolatos adatigénylés tekintetében, pernyertességét a bíróság az igényelt adatok összességét és súlyát is tekintve azok 75%-os arányaként értékeli az Alap perben, és így a felperest 25%-ban pervesztesnek tekintve az igényelt Alap eljárási költsége ½-ed részére jogosította, levonva az igényelt (450ezres) összegből az eljárás részleges megszüntetésekor megítélt 50ezres ügyvédi díjat, a 400ezres maradék összeg felét (200ezer Ftg-ot) ítélve meg rész-perköltségként, az Alap ítélet meghozatala iránti eljárásra vonatkozóan. Így sem az alperes, sem a beavatkozó felé a felperesnek nem kell perköltséget megfizetnie, de nem jogosult a teljes, pervitelért igényelt perköltségre, mert adatigénylése során szükségtelenül igényelt művészeti alkotás létrehozatalával kapcsolatos, közérdekűnek nem minősülő adatokat is, ezen adatokat már eredeti adatigénylésénél is kérhette volna mellőzni a kiadni kért szerződésekből felperes. Hiszen az adat-megismerés keresetlevélben rögzített célja az alperesi közpénz felhasználás kontrollja volt, így az adatelvből kiindulva a szerződések teljessége kiadására irányuló kérelem túlterjeszkedett a felperesi igény-jogosultságon; ezt juttatta kifejezésre a bíróság a részleges pernyertesség költség viselésére vonatkozó szabálya figyelembevételével, a Pp.83.§(2)bekezdésére utalással. Felperesi képviselő perköltségét a vonatkozó 17/2024 (XII.9.) számú IM rendelet alapján terjesztette elő, igazolta felmerültét, indokoltságát, a végzett képviselői munkával arányban állónak értékelve azt a bíróság arról a költségjegyzéken előterjesztett igény figyelembevételével döntött az Alap eljárásban.

[97] A másodfokú eljárásban és a megismételt eljárásban érvényesített költség-igényt szintén arányosította a bíróság, megítélése szerint az alperesi oldal ~75%-ban alaptalanul fellebbezett, eredményre - miután az Alapperben hozott ítéletével lényegében azonos, annál bővebb adatkiadást elrendelő tartalmú döntést hozott a bíróság az időmúlásra tekintettel - nem vezettek a jogorvoslati kérelmek, a felperes másodfokú eljárásbeli költségeit az Alap eljáráshoz hasonló arányban (50%-ban) viseli alperes, és sem az alperes, sem a beavatkozó felé nem köteles felperes másodfokú perköltség megfizetésére, alperes viszont felperes költségeit meg kell térítse. Így a 275ezres másodfokú eljárási költsége egy részét, miután ennyit jegyzett fel költségjegyzékére, ezt tekintette alapnak a bíróság (és nem a másodfokú végzésben rögzített 412.750 FT-ot), ennek 50%-át (137.500 Ft-ot) fizettette meg alperessel, mert a másodfokú eljárás tartama alatt még a lényegében teljes szerződéses tartalom kiadási kötelezettsége nem állt fenn alperesnek, így az Alapeljárás pernyertessége arányát vette tekintetbe a bíróság. De ezen felül még a megismételt eljárásban igényelt 150ezres költsége 80%-át is (120ezer Ft-ot) meg kell fizesse alperes felperesnek, hisz a megismételt eljárásban lényegében a teljes szerződés tekintetében pernyertes lett és 3 mellékletet nem kell kiadnia alperesnek, ezektől az igényektől az ítélet alapján a felperes el kis állhatott volna, de nem tette, így etekintetben pervesztes. Összesen: 457.500 Ft megfizetésére köteles alperes felperes felé. Miután a felperes közérdekű adatigénylése eredményre vezetett, őt illeti perköltség, alperes és a beavatkozó elzárkózó magatartása okán kellett perben érvényesíteni a közérdekű adat megismerésére irányuló alkotmányos jogát felperesnek, ennek költség-vonzatát alperes kell viselje, felperesnek az alap eljárási első- és másodfokú és a megismételt eljárási költségeit is túlnyomórészt viseli a pervesztesnek tekinthető alperes.

[98] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul.

Budapest, 2026.március 19. napja

Dr. Bérces Renáta s.k.

bíró