Hungarian Data Protection Authority (NAIH): surveillance of public area by a private individual

Ügyszám: NAIH-2419………../2021. Tárgy: határozat Ügyintéző:

HATÁROZAT

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […] kérelmezőnek ([…] a továbbiakban: Kérelmező) […] ([…]; a továbbiakban: Kérelmezett1), valamint a vele egy háztartásban élő […] ([…]; a továbbiakban: Kérelemzett2) és […] ([…]; a továbbiakban:

Kérelmezett3) (a továbbiakban együtt: Kérelmezettek) szemben a […]szám alatti ingatlanon (a továbbiakban: Ingatlan) felszerelt kamerák kapcsán azonosított jogellenes adatkezelés megállapítására, megszüntetésére, és a személyes adatok törlésére irányuló kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:

I. A Hatóság a határozatában a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy a Kérelmezett2 megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: az általános adatvédelmi rendelet) 5. cikk (2) bekezdését, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését, és az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését.

II. A Hatóság kötelezi a Kérelmezett2-t, hogy vizsgálja felül az adatkezelését, és az adatkezelési műveleteit hozza összhangba az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel azáltal, hogy szüntesse meg a jogellenes adatkezelést a kamerák át- vagy leszerelésével, vagy látószögének olyan fizikai vagy egyéb maszkolásával, kitakarásával, hogy ne figyeljenek meg közterületet vagy más magánterületét.

III. A Hatóság kötelezi a Kérelmezett2-t, hogy törölje a jelen határozat átvételét megelőzően készített kamerafelvételeket.

IV. A Hatóság kötelezi a Kérelmezett2-t, hogy a II-III. pontokban jelzettek teljesítését igazolja a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül. V. A Hatóság a Kérelmező jogellenes adattovábbításra vonatkozó kérelmét elutasítja. VI. A Hatóság a Kérelmező adatkezelés korlátozására, és személyes adatok jogellenes kezelésének tiltására irányuló kérelmét elutasítja.

VII. A Hatóság a kérelemnek a Kérelmezett1 és Kérelmezett3 elmarasztalására irányuló részét elutasítja.

VIII. A Hatóság határozatában hivatalból a megállapított jogsértés miatt a Kérelmezett2-t a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül

50.000 Ft, azaz ötvenezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

* * * Az adatvédelmi bírságot a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártát, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság döntését követő 15 napon belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000- 01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2419/2021. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha a Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását, a bírság és a késedelmi pótlék adók módjára történő behajtását. A bírság és a késedelemi pótlék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS

I. Az eljárás menete

A Kérelmező 2021. február 10. napján kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelte a kamerákról készült fényképfelvételeket, és a […] Önkormányzata Jegyzőjétől ([…]; továbbiakban: Jegyző) kapott tájékoztatás másolatát. A Kérelmező az alábbi kérelmekkel fordult a Hatósághoz:

kötelezze a Kérelmezett1-et a jogsértő állapot felszámolására; állapítsa meg, hogy érintett-e a jogellenes adatkezelésben; kötelezze a Kérelmezetteket, hogy az ilyen jellegű adatokat töröljék számítástechnikai eszközükről; tiltsa el a Kérelmezetteket a további jogsértésektől; rendelje el az adatkezelés korlátozását és törlését; állapítsa meg a jogellenes adatkezelés és adattovábbítás tényét, és tiltsa meg a személyes adatok jogellenes kezelését. A Hatóság megállapította, hogy a kérelem nem tartalmazta a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását azzal, hogy nem jelölte meg egyértelműen, hogy a Kérelmezett1 mely magatartása kapcsán valószínűsíti a jogellenes adattovábbítást, és e körben a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait sem. Emellett a kérelem nem tartalmazta az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1) bekezdés szerinti, kérelmező azonosításához szükséges adatokat sem. Így a Hatóság a NAIH-2419-2/2021. számú végzésében az Ákr. 44. §-ára hivatkozással felhívta a Kérelmezőt, hogy pótolja a kérelem hiányait. A Kérelmező a NAIH-2419-3/2021. számú beadványában egészítette ki a kérelmében foglaltakat.

A Hatóság a NAIH-2419-5/2021., a NAIH-2419-6/2021. és NAIH-2419-7/2021. számú végzéseiben a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre, adatok szolgáltatására és iratok megküldésére hívta fel a Kérelmezetteket. A Kérelmezettek a leveleket – az átvételt igazoló kézbesítési igazolások tanúsága szerint – 2021. március 9. napján átvették, a Hatóság végzésére azonban a megadott határidőben nem válaszoltak és a kért dokumentumokat nem küldték meg. Figyelemmel tehát arra, hogy a Hatóság végzésében foglalt felhívás megválaszolatlan maradt, a Hatóság végzéseiben fejenként 20.000,- Ft, azaz húszezer forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte a Kérelmezetteket a NAIH-2419-8/2021., NAIH-2419-9/2021. és NAIH-2419-10/2021. számú végzéseiben, és ismételten felhívta a korábbi végzésekben foglalt felhívás haladéktalan, de legkésőbb 8 napon belüli teljesítésére. A végzések 2021. május 25-i kézbesítését követően a végzésekben foglalt felhívás teljesítése sem határidőben, sem annak leteltét követően, jelen határozat keltéig nem történt meg. Ezen kívül a Hatóság a NAIH-2419-11/2021. számú végzésben hívta fel a […]Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Vegyes Ügyek alosztályát (a továbbiakban: Rendőrkapitányság) a […]eljárás során bűnjelként lefoglalt, Kérelmezett által készített kamerafelvétel megküldésére, amelynek eleget tett a Rendőrkapitányság. A Hatóság a Kérelmezőt a NAIH-2419-12/2021. számú végzésében tájékoztatta az eljárás során foganatosított eljárási lépésekről. A Kérelmező a NAIH-2419-13/2021. számon iktatott levelében kiegészítő nyilatkozatot tett. A Rendőrkapitányság a Hatóság felhívásában foglaltakat a NAIH-2419-15/2021. számú levelében teljesítette. Ezt követően a Hatóság megkereste a NAIH-2419-17/2021. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében a Jegyzőt, hogy ellenőrizze az Ingatlanon elhelyezett kamerákkal összefüggő adatkezelés körülményeit, és adjon tájékoztatást. Ezzel egyidejűleg a Hatóság elrendelte a végrehajtását a NAIH-2419-8/2021., NAIH-2419-9/2021 és NAIH-2419-10/2021. számú végzésekben megállapított eljárási bírságoknak, és az eljárási bírság behajtása érdekében a Hatóság megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád- Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóságát (a továbbiakban: NAV). A NAV tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy a megkeresésben foglaltakat továbbította az illetékes szervének, és felhívta a Kérelmezetteket a hátralék teljesítésére. A Jegyző a NAIH-2419-23/2021. számú beadványában teljesítette a Hatóság felhívásában foglaltakat, és e körben csatolta a jegyzőkönyvét, fényképfelvételeket a kamerafelvételekről és a kamerákról, a rögzített időintervallumokat, valamint a hozzáférést biztosító képernyőről készült felvételt oly módon, hogy a felvételek tulajdonságai is láthatóvá váljanak, valamint a kamerák dobozáról készült felvételt. A Hatóság a NAIH-2419-27/2021., NAIH-2419-28/2021., NAIH-2419-29/2021., NAIH-2419- 30/2021. számú végzéseiben tájékoztatta a feleket a bizonyítási eljárás befejezéséről, és felhívta a feleket arra, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül nyilatkozattételi jogukkal, illetőleg iratbetekintési jogukkal élhetnek. A Kérelmező a NAIH-2419-37/2021. számon iktatott levelében iratbetekintési kérelmet terjesztette elő, amelynek a Hatóság az iratok postai úton való megküldésével egyidejűleg a NAIH-2419-41/2021. számú végzésben helyt adott. A Kérelmező a NAIH-2419-42/2021. számú levelében az eljárás során feltárt, és esetleges hiányzó információkra észrevételt tett, és a NAIH-2419-43/2021. számú nyilatkozatában jelezte, hogy az iratanyag egy oldala nem került megküldésre a részére, így annak megküldését kéri azzal, hogy további bizonyítási indítvány előterjesztésével nem él. A Hatóság a NAIH-2419-44/2021. számú végzésében helyt adott a Kérelmező kiegészítő iratbetekintési kérelmének, és megküldte a hiányzó oldal másolatát, amelyre tekintettel a Kérelmező kiegészítő nyilatkozatot tett. Ezt követően a Hatóság ismételten megkereste a Jegyzőt a NAIH-2419-45/2021. számú végzésében, amelyre tekintettel a Jegyző a NAIH-2419-48/2021. számú beadványában küldte meg nyilatkozatát fényképfelvételek csatolásával egyidejűleg. Végül a NAV arról nyújtott tájékoztatást a Hatóságnak, hogy a Hatóság NAIH-2419-10/2021. számú végzésében jelzett eljárási bírság megfizetésre került.

II. Tényállás

A Kérelmező előadta, hogy az Ingatlanon felszerelt kamerák valószínűsíthetően maszkolás nélkül más személyek magánterületét, és közterületet is megfigyelik, és a felvételek rögzítésre kerülnek. A Kérelmező érintetti minőségének valószínűsítésére előadta, hogy családjával rendszeresen áthaladt az Ingatlan előtt, és az áthaladást követően a Kérelmezett1 több esetben zaklatta a Kérelmezőt és gyermekét. Az Ingatlanon elhelyezett kamerák jogszerűsége kapcsán a Kérelmező a Jegyzőnél eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként a Jegyző felkérte Kérelmezett1-t, hogy közterületet vagy harmadik személyek magánterületét ne figyelje meg, vagy gondoskodjon a kamera maszkolásáról, és a megtett intézkedésekről nyújtson tájékoztatást, azonban a megadott határidőben nem érkezett válasz a Kérelmezett1-től. Emellett a Jegyző megállapította, hogy a kamerák a Kérelmező ingatlanának megfigyelésére nem alkalmasak azok elhelyezkedése miatt. A fentiek tükrében a Kérelmező az alábbi kérelmekkel fordult a Hatósághoz: állapítsa meg a jogellenes adatkezelés és adattovábbítás tényét; kötelezze a Kérelmezetteket a jogsértő állapot felszámolására; állapítsa meg, hogy a Kérelmező és családja érintettek az adatkezelés kapcsán; szólítsa fel a Kérelmezetteket az adatok törlésére; tiltsa el a Kérelmezetteket a további jogsértésektől. A Jegyző a Hatóság megkeresésére tekintettel a NAIH-2419-23/2021. számú levelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy 2021. július 16. napján egyeztett időpontban az Ingatlanban szemlét tartott, melyen jelen volt a Kérelmezett2, és az alábbi megállapításokat tette. Az utcafronton 2-2 darab IP kamera található, a kamerák antennával ellátottak, az adattovábbítás wifin-n történik, a tápfeszültség vezetéken jön ki. A Jegyző lefényképezte a kamera rögzítőegységét, amelyhez a fénykép alapján nem kapcsolódik számítógép. A kerítésre felszerelt kamerák látószögei a kerítés külső, és belső terére irányulnak, azaz nemcsak magánterület, hanem közterület megfigyelésére is sor kerül, míg az ingatlanon felszerelt további kamerák csupán a Kérelmezett2 ingatlanához tartozó szántó területek megfigyelésére alkalmas. A kamerák képet rögzítenek, hangot nem. A Kérelmezett2 elmondása alapján a kamerák felszerelését bejelentette előzetesen a Jegyzőnél, illetve a Rendőrségnek is. A Jegyző jegyzőkönyve alapján továbbá a nappali sarkában van elhelyezve a kamerarendszer. A kamerarendszernek egyetlen felhasználója van a rendszerben. A Kérelmezett2 nyilatkozata alapján egyedül ő fér hozzá a kamerarendszerhez, az ő hozzáférése teljeskörű. Az utcafronton a bejárat mellett a postaládán, illetve az utcafront két végén (gázórán és villanyórán) a kamerarendszer üzemeltetését jelző piktogram került felszerelésre, vonatkozó adatvédelmi tájékoztatás nem elérhető. A Kérelmezett2 a kamerák felszerelésének indokaként az Ingatlanon történt lopásokat és motoszkálásokat jelölte meg, és nyilatkozata alapján a kamerák felszereléséhez a szomszédok is szóbeli hozzájárulásukat adták, amelyet szükség esetén írásban is megerősítenek. A Jegyző által csatolt dokumentumok alapján az utcafrontra néző kamerák a közterületet is figyelik, és a felvételeket rögzítik, míg a szántó felé néző kamerák közterületet, és más magánterületét nem figyelik meg. A Jegyző a NAIH-2419-48/2021. számú levelében az alábbi nyilatkozatot tette. A Jegyző előadta, hogy ismételten helyszíni szemlét tartott amiatt, hogy meg tudja állapítani azt, hogy a Kérelmezettek kezelik-e a Kérelmezőnek a kamerás megfigyelő rendszer által rögzített személyes adatát (képmását). A Jegyző a szemle keretében megállapította, hogy a korábbi helyszíni szemléhez képest a kamerák elhelyezése, és az adatkezelés körülményei nem változtak. Hozzátette, hogy a kamerák által készített felvételek közül kiválasztott négyet, és azok megtekintése alapján megállapította, hogy a véletlenszerűen kiválasztott felvételeken a Kérelmezőt nem tudta beazonosítani, azonban a képfelvételek minősége miatt nem zárható ki, hogy a felvételeken látható. Végül a Jegyző előadta, hogy próbát tett a helyszínen oly módon, hogy elsétált a kamerák alatt, és megállt közvetlenül közel, és megállapította, hogy ebben az esetben felismerhető volt az arca a felvételeken. A Kérelmező NAIH-2419-42/2021. számú nyilatkozatában előadta, hogy a Jegyző által a NAIH- 2419-23/2021. számú jegyzőkönyvéhez készített fényképfelvételek hiányosak, mivel az utcafronton kívüli kamerafelvételeket nem tartalmazza, és aggályosnak tartotta azt is, hogy a monitor állvány melletti számítógép csak részben látható a Jegyző által csatolt felvételeken. A Kérelmező tisztázatlannak tartotta azt is a Jegyző NAIH-2419-23/2021. számú jegyzőkönyve alapján, hogy a Kérelmezőről milyen felvételek készültek. Végül a Kérelmező szerint aggályos, hogy a Jegyző NAIH-2419-23/2021. számú jegyzőkönyve szerint a helyszíni szemlén résztvevő közterületfelügyelő nem elfogulatlan a Kérelmezett2 kapcsán, azonban ennek indokaiként érveket nem ismertetett a Kérelmező. A Kérelmező a NAIH-2419-47/2021. számú nyilatkozatában előadta, hogy téves a Kérelmezett2 azon nyilatkozata, miszerint a közterületre irányuló kamerák felszerelése előtt tájékoztatta a Jegyzőt azok üzemeltetéséről, mivel a Jegyző Kérelmezőnek címzett tájékoztatása alapján a Jegyző a Kérelmező levele alapján szerzett tudomást a felvételekről. A Kérelmező tévesnek tartja a felismerhetőségről szóló megállapításokat is a Jegyző NAIH-2419-23/2021. számú jegyzőkönyve kapcsán, és aggályosnak tartotta a felvételekhez való internetes hozzáférés tényét is. A Rendőrkapitányság a […]eljárás során bűnjelként lefoglalt kamerafelvétel az egyik közterületre irányuló kamerafelvétel egy része, amely alapján a kamera hangot nem rögzít, azonban mozgóképet igen oly módon, hogy a kamera látószögén elhaladó személyek arcvonása nem látható, egyéb ismertetőjegyei (például: mozgása, öltözködése, frizurája) igen. A felvételen kiskorú személyek is láthatóak.

II. Alkalmazott jogszabályi rendelk ezése k

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alkalmazandó a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.

Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel.

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt:

a) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik; c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését. Az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése alapján a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon törté ő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontjának értelmében az adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 5.cikk (2) bekezdés alapján az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:

a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése alapján: „(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;

b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;

c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;

d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;

e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;

f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.” „(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:

a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;

b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.” Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő százötven nap.

Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.

Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdése szerint valamennyi felügyeleti hatóság biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése szerint a közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:

a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;

b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;

c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés;

d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;

e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;

f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;

g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái;

h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel;

i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;

j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez, vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése a) és b) pontja szerint Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:

a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek megfelelően;

b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően.

III. Döntés

III.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelő az a természetes vagy jogi személy […], amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza […].

A Jegyző által benyújtott okirati bizonyítékok alapján a Kérelmezett2 az egyedüli felhasználó kamerarendszernél, és kizárólag ő fér hozzá a felvétekhez, ezért, mint az adatkezelés célját és eszközeit meghatározó személyt a Kérelmezett2-t tekintette az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján a Hatóság adatkezelőnek. A Kérelmező Kérelmezett1-re és Kérelmezett3-ra vonatkozó kérelmet a Hatóság elutasítja, figyelemmel arra, hogy adatkezelői minőség hiányában jogsértő magatartást sem valósítottak meg. III.2. A kamerás adatkezelés jogszerűsége Az általános adatvédelmi rendelet alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján természetes személy azonosítható, akkor a képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül. A Kérelmező kérelmében annak a megállapítását is kérte a Hatóságtól, hogy érintett-e az eljárás során vizsgált adatkezelés kapcsán. Bár a Jegyző a szúrópróbaszerűen kiválasztott felvételeken – a felvétel minősége miatt – nem tudta a Kérelmezőt egyértelműen beazonosítani, a Hatóság megállapítja, hogy amiatt, hogy a Kérelmező nyilatkozata alapján a Kérelmezett2 által üzemeltetett kamerák látószögében rendszeresen elhalad, és az eljárás során feltárt információk a kamerák folyamatosan működőképesek, a Kérelmező személyes adatainak kezelésére sor került. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján nem tartoznak a rendelet hatálya alá, tehát nem kell alkalmazni az általános adatvédelmi rendelet szabályait a személyes adatok kezelésére, ha azt természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik (ún. „háztartási adatkezelés”). A személyes vagy otthoni tevékenységre az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése szolgáltat példákat, azonban a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. A kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed –, nem esik az említett kivétel alá. Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a kamera látóterébe közterületet – kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan közterületet megfigyelő kamerarendszert üzemeltet már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. A kamera látószöge azért nem irányulhat közterületre, mert annak megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. Az alábbi szervek kifejezett törvényi előírások szerint helyezhetnek el közterületen is képfelvevőket:

- a rendőrségi adatkezelők, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. §-a alapján;

- a közterület felügyeletek, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 7-7/A. § a alapján;

- a fegyveres biztonsági őrségek, a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 9/A. §-a alapján;

- a törvény hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatók, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (1) bekezdése alapján;

- a Magyar Honvédség, a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 22. § (1) bekezdése alapján;

- az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79/A. § (1) bekezdése alapján;

- a sportrendezvény szervezője, rendezője, vagy az utazó sportszervezet képviselője, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (1) bekezdése alapján. Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása1 részben kiegészíti ezt a magánszemélyek vonatkozásában. Az iránymutatás amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is.2

1 Guidelines 3/2019 on processing of personal data through video devices; az iránymutatás az alábbi linkről érhető el: https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_en_0.pdf

2 Guidelines 3/2019 on processing of personal data through video devices 3.1.2 fejezet, 27. bekezdés

Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz közterületet, vagy más magánterületét, közös tulajdonú területet kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan az ilyen területeket megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Az utcafrontra néző kamerák alkalmazása – annak elhelyezése és látószöge beállítása alapján alkalmas lehet arra, hogy a közterületet is megfigyeljék, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. Ennek megfelelően az utcafronton elhelyezett kamerákra az általános adatvédelmi rendelet megfelelő rendelkezései alkalmazhatóak. A fenti analógia mentén a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett2 által üzemeltett, a saját szántójára irányuló kamerái – közterület, és más magánterületének rögzítése hiányában háztartási adatkezelésnek minősül, így ezen kamerafelvételek vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az adatkezelés jogszerűségéhez – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján – szükséges a megfelelő jogalap, amit az Adatkezelőknek igazolnia is tudni kell. Az adatkezelésnek az általános adatvédelmi 6. cikk (1) bekezdése szerinti valamely jogalappal kell rendelkeznie, mely jelen esetben az f) pont3 szerinti jogos érdek lehet. Ennek alkalmazásához azonban az adatkezelőnek vizsgálnia kell az adatkezelés körülményeit, a szükségességet és az arányosságot is, és érdekmérlegelési teszt keretében mérlegelnie kell a jogos érdek fennálltát. A Jegyző által benyújtott információk szerint a felvételek készítését az Ingatlan területén azonosított „motoszkálások”, és lopások indokolják, a jogalapok közül pedig a Kérelmezett2 a Jegyzőnek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti érintetti hozzájárulást jelölte meg a szomszédok vonatkozásában azzal, hogy csupán szóbeli hozzájárulás áll rendelkezésére, amelyet szükség esetén a szomszédok írásban is megerősítenek. A Hatóság megállapítása szerint a Kérelmezett2 által megjelölt jogalap nem tekinthető jogszerűnek, megfelelőnek, mivel egyrészt az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint a Kérelmezett2-nek képesnek kell lennie a megfelelés igazolására, és a Kérelmezett2 a hozzájárulás megadását nem tudta igazolni, másrészt pedig – állítása szerint csak a szomszédok szóbeli hozzájárulását szerezte meg, az utcán áthaladó érintettek – köztük a Kérelmező – azonban egyéb személyek is lehetnek, tőlük azonban a Kérelmezett2 hozzájárulást nem szerzett. A Hatóság álláspontja szerint adott esetben indokolt lehet valamilyen eljárás kezdeményezéséhez vagy feljelentés megtételéhez az állításainak igazolására fénykép vagy videofelvételek készítése a jogellenesnek tartott állapotról, magatartásról, de az ilyen felvételek készítése sok esetben alkalmas lehet arra, hogy akár mások, akár a cselekményt kifejtő személy magánszféráját is sértsék, ezért gondosan mérlegelni kell az egymással szemben álló érdekekre tekintettel, hogy meddig jogszerű az adatkezelés. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabályok – elsődlegesen az általános adatvédelmi rendelet – nem teszik lehetővé, hogy magánszemély saját maga, vagy más közreműködésével szisztematikusan, több hónapon keresztül képrögzítő eszközt használva megfigyelje a közterületet, az ott tartózkodó, tevékenykedő magánszemélyeket, ezért a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a jogszerű adatkezelés elvével. Így a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalapot sem tekinti jogszerű jogalapnak.

3 Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Tekintettel tehát arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, mivel nem igazolt a Kérelmezett2 olyan indokot, amely magánszemélyként a közterület megfigyelésére felhatalmazta volna, ezért a Hatóság megállapította, hogy az Adatkezelők megsértették a GDPR 6. cikk (1) bekezdését és a GDPR 5. cikk (2) bekezdésében foglalt elszámoltathatóság elvét, ugyanis a Kérelmezett2 megfelelő jogalap nélkül kezelte az érintettek, így a Kérelmező személyes adatait is.

III.3. Az érintettek tájékoztatása a kamerás megfigyelésről

Az érintettek számára az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakban megfelelően tájékoztatást kell adni az adatkezelés körülményeiről. Kamerás megfigyelés esetében az előzetes tájékoztatást első lépésként a megfigyelt területre lépéskor már szükséges biztosítani – a dolog természetéből adódóan – ekkor még a megfigyelt területen kívül (bejárati ajtón, kapun) elhelyezett piktogram útján nyújtott rövid tájékoztatás szükséges és egyben elégséges, amelyet ugyanakkor második mozzanatként szükségszerűen ki kell egészítenie egy legalább a helyszínen elérhető teljes (hosszabb és részletes) tájékoztatónak. Ez utóbbi tájékoztató elérhetőségéről a kihelyezett „piktogramon” kell tájékoztatást adni (annak egyik funkciója valójában éppen ez: a területre belépéskor nem elkerülhető adatkezelésre figyelmeztet és a szükséges teljes körű tájékoztatás lehetőségére, hozzáférhetőségére utal), és ezt a tájékoztatót az érintett kérésére rendelkezésre kell bocsátani. A Jegyző csatolta azt a képfelvételt, melyen a bejárati ajtóra felragasztott piktogram látható, azonban ezenkívül további adatkezelési tájékoztatást az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően a Kérelmezett2 nem nyújtott, így a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett2 megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) és (2) bekezdését. III.4. Jogellenes adattovábbítás A Hatóság továbbá a Kérelmező jogellenes adattovábbításra vonatkozó kérelmét elutasítja, figyelemmel arra, hogy egyrészt a Kérelmező sem tudta nyilatkozattal vagy egyéb dokumentummal valószínűsíteni annak tényét, és Jegyző által feltárt információk alapján sem történt adattovábbítás harmadik felek részére. III.5. Adatkezelés korlátozása, személyes adatok jogellenes kezelésének tiltása A Hatóság a Kérelmező adatkezelés korlátozására, és a személyes adatok jogellenes kezelésének tiltására vonatkozó kérelmét elutasítja, mivel a Hatóság a korábban kezelt személyes adatok törlését elrendelte, és kötelezte a Kérelmezett2-t arra, hogy a jövőben ne figyeljen meg közterületet vagy más magánterületét, így ezen kötelezettségek teljesítése esetén nincs olyan kezelt adat, amelyek vonatkozásában a korlátozás vagy tiltás foganatosítható lehetne. III.6. Jogkövetkezmények

Fentiek értelmében a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalta a Kérelmezett2-t, mivel adatkezelési tevékenysége megsértette az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, és ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a Hatóság kötelezte Kérelmezett2-t, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseivel a rendelkező részben jelzettek szerint. Emellett a Hatóság elrendelte a jogalap nélkül kezelt – közte a Kérelmezőről készült – felvételek törlését az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján.

A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e e jogsértések miatt a Kérelmezett2-vel szemben adatvédelmi bírság kiszabása.

E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. Figyelemmel arra, hogy a Kérelmezett2 a Hatóság megkeresésére nem válaszolt még a Hatóság eljárási bírságának kiszabását követően sem, így a Kérelmezett2 nem tett eleget a Hatóság felé fennálló együttműködési kötelezettségének [az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés f) pont], ezért a Hatóság megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása szükséges. Emellett bírság kiszabása szükséges amiatt, hogy a kerítésre felszerelt kamerák közterületre irányultak, számos érintett személyes adatát kezelte jogellenesen a Kérelmezett2 [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pont]. A Hatóság súlyosító körülménynek minősítette azt, hogy a Kérelmező nyilatkozata alapján gyermekével szokott áthaladni a kamerák látószöge alatt, és a Szegedi Rendőrkapitányság által becsatolt felvételen is láthatóak kiskorú személyek, így kiskorú személyek jogellenes adatai kezelésére is sor került [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés g) pontja]. A Hatóság enyhítő körülményként értékelte, hogy a Kérelmezett2-vel szemben a Hatóság korábban nem állapította meg az általános adatvédelmi rendelet megsértését [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e) pont], továbbá azt a tényt, hogy a Kérelmezett2 magánszemély [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés k) pont].

A Hatóság a bírságkiszabás során nem tartotta relevánsnak az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés b), c) d), h, i és j, pontja szerinti körülményeket, mivel azok a konkrét ügy kapcsán nem értelmezhetők. A bírságkiszabással a Hatóság speciális prevenciós célja az, hogy ösztönözze a Kérelmezett2-t arra, hogy vizsgálja felül az adatkezelési gyakorlatát a jogszerűség, és tájékoztatási kötelezettsége tekintetében egyaránt. A bírság összegét a Hatóság jogszabályon alapuló mérlegelési jogkörében eljárva határozta meg. A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV. Egyéb kérdése k

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.

* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett 2. megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2021.11.02.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár