Что изменилось

## I. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és a) megállapítja, hogy a Kérelmezett nem biztosította a Kérelmező hozzáféréshez való jogát és ezzel

I.1. A Kérelmező a Hatósághoz 2018. december 21. napján érkezett kérelmében előadta, hogy 2018. november 12-én ügyvéd útján a Kérelmezetthez fordult annak érdekében, hogy a Kérelmező 2002. január 23-án a [ ] egészségügyi intézményben vitatottan igénybe vett ellátása során keletkezett ambuláns kezelőlapra vonatkozó adatokat („betegéletút”) kiadja. A Kérelmezett Adatvédelmi és Koordinációs Főosztálya (1139 Budapest, Váci út 73/A.) 2018. december 13-án kelt levelében – NEAK iktatószám: F0221/…/2018 – arról tájékoztatta a Kérelmező képviseletében eljáró ügyvédet, hogy a „Kúria Pfv.IV.20.655/2017/5. számú ítélete, valamint az az alapján meghozott szakpolitikai állásfoglalás szerint a NEAK jelenleg 10 évre visszamenőleg tárolhat TAJ számhoz kapcsoltan egészségügyi adatot. (…) Mindezek alapján ügyfele 2002. 01. 23. napján történt ellátásaira vonatkozóan megkért adatokat nem áll módunkban megküldeni”. A Kérelmező 2018. december 10-én kelt levelében a Kérelmezett Ellátási és Koordinációs Főosztály III. Finanszírozási és Ártámogatási Osztály III.3.-hoz (4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.) fordult. Megkeresésében a 2002. január 01. és 2002. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan kérte betegéletútjának kiadását. A Kérelmezett nyíregyházi szervezeti egysége 2018. december 13-án kelt levelében – NEAK iktatószám: ET0302/…/2018 – arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy a Kérelmezett csak „2008. január 1. napját követő időszakra vonatkozóan szolgáltathat egészségügyi adatot”, valamint felhívta a figyelmet, hogy a 2008. január 1-et követő adatkéréseket teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet benyújtani. Mindezekre tekintettel tájékoztatták a Kérelmezőt, hogy a kérelmében szereplő 2002. 01. 01. és 2002. 01. 31. közötti időszakra vonatkozóan az adatkérés „nem teljesíthető”. A Kérelmező a kérelméhez mellékelte a Kérelmezettnek írt, 2018. december 10-én kelt levelét, valamint a Kérelmezett ET0302/…/2018. és F0221/…/2018. iktatószámú 2018. december 13-án kelt válaszait. A kérelemre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján a NAIH/2018/1189. ügyszámon 2018. december 22. napján adatvédelmi hatósági eljárás indult. I.2. A kérelem nem tartalmazta a Kérelmező azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatai közül a Kérelmező születési helyét és idejét, valamint a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet, ezért a Hatóság NAIH/2019/28/2 iktatószámú, 2019. január 31-én kelt végzésében hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező ennek 2019. február 8-án a Hatósághoz érkezett levelében eleget tett, a hiányzó adatait közölte és kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a hozzáférési kérelme teljesítésére. I.3. A Hatóság a NAIH/2019/28/4. iktatószámú végzésében az üggyel kapcsolatban tájékoztatást kért a Kérelmezettől a tényállás tisztázása érdekében A Kérelmezett 2019. március 25-én érkezett válaszlevelében arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező 2002. január 01. és 2002. január 31. közötti időszakra vonatkozó betegéletútjának, ambuláns kezelőlapjainak kiadását a következők miatt tagadta meg. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak) 2007. január 1. napjáig nem rendelkezett az egészségügyi adatok egészségbiztosítási szerv általi kezelhetőségéről. Az akkor hatályos személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint a „személyes adatok csak a cél megvalósulásához szükséges ideig kezelhetőek.” „Előbbieken kívül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli tv.) határozta meg, hogy az elszámolási bizonylatokat 10 évig kell megőrizni, mely az egészségbiztosítási szerv esetében a finanszírozás céljából gyűjtött egészségügyi adatokra is alkalmazandó”. A „megjelölt időszak alatt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) volt hatályban, melynek 12. § (2) bekezdése akként rendelkezett, hogy a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg jogszabály kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. A Kúria Pfv. IV. 20.655/2017/5. számú ítéletének értelmében az Eüak. 22. § (6) bekezdésének mely az egészségügyi adatok egészségbiztosítási szerv általi kezelhetőségéről, a személyazonosításra alkalmas módon történő kezelés időtartamáról rendelkezik – vonatkozásában „irányadó jogi tényként az adatok nyilvántartásba történő bekerülésének időpontját rendelte figyelembe venni, és kötelezte a NEAK-ot, hogy a bekerüléskor hatályos szabályozásnak megfelelően a nyilvántartásban kezelt, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos elszámolási adatokat fossza meg a személyes azonosítás lehetőségétől.” A Kérelmező által igényelt „ambuláns lap szélesebb adattartalommal bír”, mint az egészségügyi szolgáltatók által a Kérelmezett felé teljesített, finanszírozási adatokat tartalmazó jelentések, ezért az ambuláns lapok „teljes körű kezelésére a jogszabály nem ad felhatalmazást a NEAK számára”. A válaszához a Kérelmezett mellékelten csatolta a Kérelmező 2018. december 10-én kelt megkeresését, a Szegedi Törvényszék 23.P.20.216/2016/9. számú ítéletét, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató Pf.I.20.714/2016/3. számú Szegedi Ítélőtábla ítéletét, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.655/2017/5. – hivatkozott – ítéletét. Ezen túlmenően csatolásra került az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkár által 1965-3/2018/EST. iktatószámon kiadott állásfoglalása a nyilvántartott finanszírozási adatok anonimizálásáról. I.4. A Hatóság ezt követően észlelte, hogy a Kérelmezett nem válaszolt valamennyi, a NAIH/2019/28/4. iktatószámú végzésben feltett kérdésre, ezért ismételt tényállás tisztázó végzést bocsátott ki. A NAIH/2019/28/7. számú végzésben a Hatóság kérte a Kérelmezett tájékoztatását arról, hogy mikor került sor a Kérelmező által kért adatok anonimizálására vagy törlésére, illetve ha erre nem került sor, akkor kérte ezek megküldését a Hatóság részére. Ezen túlmenően a Hatóság tájékoztatást kért a Kérelmező egészségügyi adataihoz való hozzáférés módjáról. I.5. A Kérelmezett 2019. május 03-án igazolási és határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet terjesztett elő, melyet a Hatóság elfogadott és meghosszabbította a teljesítésre nyitva álló határidőt. I.6. Ezt követően a Kérelmezett 2019. június 28-án érkezett levelében tájékoztatta a Hatóságot, hogy a Kérelmező által kért időszak vonatkozásában az informatikai rendszer nem ad lehetőséget lekérdezésre. Az informatikai rendszerben „a felhasználók a lekérdezéseiket dátum megadásával tehetik meg, egy –tól –ig intervallum meghatározásával. A programmódosítás eredményeként a kezdő dátum értéke korlátozásra került, így ott nem tud korábbi dátumot megadni, mint amit a jogszabály megenged, így a felhasználóknak sincs lehetősége olyan adatok megtekintésére és kinyerésére, amely a korlátozás alatt álló időszakra vonatkozik, és ezért olyan adatot nem is tud továbbítani senki részére”. Egyben a Kérelmezett hivatkozott arra, hogy a kérdéses adatbázis jogszabályi kötelezettség alapján kezelt és a nemzeti adatvagyon részét is képezi, amely szükséges az egészségbiztosítási feladatai maradéktalan ellátásához. A Kérelmezett tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy emiatt törlésre, anonimizálásra nem kerülhetett sor, az anonimizálás „felelősséggel történő végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe”. Egyben tájékoztatta a Hatóságot arról, hogy „arra való kötelezése esetén az egészségügyi adatokat figyelemmel azok szenzitív jellegére zárt rendszeren keresztül Kérelmező részére közvetlenül megküldjük”, azonban a Hatóság részére ezt nem küldte meg, azaz nem teljesítette a megismételt felszólításban foglaltakat maradéktalanul. I.7. A Kérelmezett végül a postai úton 2019. július 24-én a Hatósághoz beérkezett F022/8-8/2019. iktatószámú dokumentumban teljesítette a NAIH/2019/28/4. számú végzésben előírtakat. A Kérelmezett arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy az informatikai rendszerhez való hozzáférés módját a NEAK/30/2017. számú, az informatikai erőforrásokhoz való hozzáférési jogosultság igényléséről és annak nyilvántartásáról szóló szabályzat határozza meg. Az érintett rendszer vonatkozásában adatgazdának az informatikai főigazgató-helyettes minősül, aki gondoskodik arról, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá a rendszerben tárolt adatokhoz. Ennek következtében a Kérelmező által megkeresett ügyintézők, területi szervek nem tudták kiadni a kért adatokat. A Kérelmezett egyben megküldte a Kérelmező által igényelt adatokat a Hatóság részére azzal az ismételt megjegyzéssel, hogy a Hatóság kötelezése esetén megküldi azokat a Kérelmező részére is.

Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (4) bekezdése alapján a (3) bekezdésben említett, másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság elrendelheti határozatának az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 50. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 2007. január 1-jét megelőzően hatályos szövege szerint az elszámolási bizonylatokat 10 évig kell megőrizni. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 2007. január 1-től 2007. július 25-ig hatályos 22. § (6) bekezdése szerint a társadalombiztosítási igazgatási szervek a részükre továbbított egészségügyi és személyazonosító adatokat „azok felvételétől számított öt évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásnak időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.” 2007. július 25-től a hivatkozott bekezdés a következőképpen módosult: az adatokat „azok felvételétől számított tíz évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.” 2009. január 1-től az Eüak. 22. § (6) bekezdése szerint az adatokat „azok felvételétől számított 15 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől”, 2015. január 1-től az adatokat „az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerüléstől számított 30 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.”