What changed

Iktatószám: NAIH/2019/2076/11 Tárgy: kérelemnek részben helyt adó határozat, hivatalbóli határozat

a Kérelmező információs önrendelkezési jogát azzal, hogy a 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. épületben elhelyezett biztonsági kamerái – az indokolásban részletezett okokból – a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) rendelkezései megsértésével kezelték a Kérelmező képmás személyes adatát;

elhelyezett biztonsági kameráival kapcsolatos adatkezelési gyakorlata – az indokolásban részletezett okokból – nem felel meg az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek, továbbá 2019. március 26. előtt az előzetes tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget az érintettek felé. 3. hivatalból megtiltja az I.2. pont szerinti jogellenes kamerás adatkezelés folytatását;

teszt, sem más dokumentum nem értékeli továbbá azt, hogy egyéb, kevésbé intruzív módszerekkel hogyan lehetne a kívánt biztonsági hatást elérni, valamint nincs megfelelően indokolva a kamerák száma és az általuk lefedett relatíve nagy terület, amely azonban éppen nem értéktárgyak helyére irányul. A Kötelezett nem veszi figyelembe továbbá, hogy a kamerák felszerelése előtt, felszerelésük óta történt-e olyan és annyi bűnügyi incidens, amely szükségessé és arányossá tenné a kamerás megfigyelést, vagy annak megvalósított mértékű alkalmazását egy önkormányzati épületben, különö9sen a közforgalom előtt nyitva nem álló épületrészek vonatkozásában. A Kötelezett által mellékelt hozzáférési napló alapján az állapítható meg, hogy a 2019-es évben nem történt olyan biztonsági incidens, amely szükségessé tette volna a kamerafelvételeket. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvéből következik, hogy a konkrét adatkezeléstől és jogalaptól függetlenül az adatkezelő köteles arra, hogy csak a jogszerű és konkrét cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékű adatkezelést folytasson, amely alapján fokozatosságot kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot legkevésbé korlátozó módszereket kell alkalmazzon és csak a legszükségesebb személyes adatokat kezelheti jogszerűen, a jelentősebb korlátozást eredményező módszereket csak akkor alkalmazhatja, ha a kevésbé korlátozóak nem működnek vagy előreláthatóan nagy valószínűséggel nem működnének. Ezt az értelmezést erősíti meg az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019 számú, 2019. július 10-én közzétett iránymutatás tervezetének4 24. pontja is. A Kötelezett nem vette figyelembe az adatkezelés szükségességének és arányosságának mérlegelése körében, hogy nem egyedül használja az épületet, például abban találhatóak a német nemzetiségi önkormányzat által használt helyiségek is. Pusztán a korábbi adatkezelés automatikus folytatása 2018. május 25-ét követően nem alapozza meg az adatkezelés szükségességét és arányosságát. A Kötelezett az eljárás során sem valós és konkrét veszélyt nem tudott megjelölni, sem azt, hogy annak elhárítása érdekében miért alkalmatlan valamennyi, a kamerás adatkezelésnél kevésbé intruzív ésszerűen alkalmazható módszer. Azon túl, hogy az általános biztonsági cél önmagában nem minden esetben teljesíti a szükségesség feltételét, ezen felül az arányosság is vizsgálandó szempont, amelyben nemcsak a bűnelkövetés kockázata, hanem a kamerázás egyéb kockázata is figyelembe veendő szempont. Speciális funkciójú helyiségek (például közigazgatási ügyintézés vagy közfeladat ellátásának helyszínéül szolgáló helyiségek előtti folyosók) esetén az arányosság követelménye még hangsúlyosabb elbírálás alá esik. A Hatóság álláspontja szerint különösen tekintettel kell lenni a megalapozottság és arányosság követelményének teljesülésére olyan helyiségek tekintetében ahol a helyiségek megfigyelése során a kamera szükségképpen olyan adatokat is rögzítene, amelyek politikai szempontból érzékenyek lehetnek, így felhasználásuk az érintettek információs önrendelkezési jogát aránytalanul korlátozhatná.5 Az önkormányzat épületének helyiségei közérdekű és politikai célokat is szolgálnak, így e megközelítés megfelelően irányadó a jelen ügyben is. A Kötelezett nem mérlegelte az általa a Hatóságnak benyújtott dokumentációban, és a végkövetkeztetésnél figyelmen kívül hagyta, hogy hivatalos, közérdekből eljáró személy

olyan tevékenysége is a megfigyelés tárgyát képezheti az épületben, amely nem minősül közérdekből nyilvános adatnak6.

Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár