What changed

[27] A kereset - az alábbiak szerint - alaptalan. [28] A bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) - 4. § (1) és (3) bekezdése, valamint 85. § (2) bekezdése szerint a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján a 85. § (1) bekezdése értelmében a kereseti kérelem korlátai között - azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi jogi szempontból jogszerű-e, vagy fennállnak a keresetlevélben hivatkozott j ogszabálysértések. [29] A bíróság a felperes által hivatkozott eljárási jogszabálysértéseket vizsgálta először. A felperes keresetlevelében a tényállás tisztázási kötelezettség hiányára, illetőleg az Ákr. 81. §- ának megsértésére hivatkozott általánosságban. [30] A bíróság az alperesi határozat áttanulmányozását követően megállapította, hogy az alperes a tényállást a szükséges körben feltárta, kimerítő indokát adta annak, hogy mely tények alapul vételével hozta meg a döntését, mely bizonyítékok figyelembevételével alakította ki álláspontját, döntése mind a tényállást, mind a tényállásból levont következtetést, mind az azt megalapozó és alátámasztó bizonyítékokat tartalmazta. Így az alperes határozata az Ákr. 62. §-ában és 81. §-ában foglalt követelményeknek teljes mértékig megfelelt. Rámutat a törvényszék, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettsége nem parttalan, az csak a releváns tények felderítésére terjed ki. A felperes állításával szemben az alperes bemutatva a kamera működését a felperes által elismert 23 videofelvétel alapján vonta le azt a következtetést, hogy a felperes adatkezelése nem volt jogszerű, az nem felelt meg az arányosság követelményének. [31] Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja értelmében személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. [32] Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja szerint adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. [33] Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pontja értelmében az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. [34] Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján a) a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni (jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság). b) a gyűjtés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal nem egyeztethető módon (célhoz kötöttség) c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek és a szükségesre kell korlátozódniuk (adattakarékosság). [35] Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. [36] A 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. [37] Az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése értelmében, ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult. [38] A bíróság az iratok áttanulmányozását követően megállapította, hogy a jelen ügyben az adatkezelés jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja vagy f) pontja alapozhatta volna meg. [39] A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanakkor megállapítható volt, hogy a felperes mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásban csak hivatkozott arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az érintett hozzájárulása az adatkezelés vonatkozásában fennállt volna. Miként az általános adatvédelmi rendelet 7. cikk (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, amennyiben az adatkezeléshez az érintett hozzájárul, ennek tényét az adatkezelőnek, így jelen esetben a felperesnek igazolnia kell. A felperes sem a közigazgatási eljárás során, sem a bírósági eljárásban nem tudta az érintett hozzájárulásának meglétét igazolni, arra pusztán csak hivatkozott. Így az adatkezelés jogszerűségét az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja nem teremtette meg. [40] Az adatkezelés jogosságát a jelen esetben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1)