Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Fotó készítése és közzététele Facebookon hozzájárulás nélkül · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:25 · +5 −5 lines

## Ügyszám: NAIH/2020/32/4
kezelése és közzététele tárgyában benyújtott kérelme nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:
## I. A Hatóság a kérelemnek részbenhelyt ad, és megállapítja, hogy a Kötelezett jogellenes
## I. A Hatóság a kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Kötelezett jogellenes
adatkezelést valósított és valósít meg azzal, hogy megfelelő jogalap nélkül, a jogszerűség, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének megsértésével készítette és tette közzé a Kérelmezőt ábrázoló képfelvételt.
Hatóság felhívásának, továbbá az Ákr. 53. §-a alapján igazolási kérelemmel élt a válaszadási határidő mulasztása miatt. A Hatóság 2020. január 9. napján kelt NAIH/2020/32/3 ügyiratszámú végzésében az Ákr. 54. §-a alapján az igazolási kérelemnek helyt adott, és a Kérelmezettel szemben kiszabott eljárási bírságot visszavonta. A Hatóság felhívására adott válaszlevelében a Kérelmezett az alábbiakról nyilatkozott:
- Álláspontja szerint a Kérelmező által hivatkozott esetben az általános adatvédelmi rendelet kizárólagosalkalmazása ellenkezik a magyar törvényekkel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával.
- Álláspontja szerint a Kérelmező által hivatkozott esetben az általános adatvédelmi rendelet kizárólagos alkalmazása ellenkezik a magyar törvényekkel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával.
- A képfelvételt tartalmazó bejegyzés közzétételének alapja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog, célja pedig a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó eseményről való tájékoztatás volt.
- A Kérelmező megkeresésére a Kérelmezett nem válaszolt, azt a kampány részének tekintette.
- A Kérelmező megkeresése (melyet a Kúria jogerős ítélete szerint is választási jogsértést elkövető […]újság, illetve az azt kiadó […] Zrt. vezetőjeként, fejléces papíron „[…] Zrt igazgatósági elnökeként”, asszisztense útján küldött meg, a poszt megjelenése után 39 nappal!), illetve az egymilliós sérelemdíjjal való fenyegetés politikai nyomásgyakorlás volt, melynek céljaként a Kérelmezett azt a szándékot azonosította, hogy a választási kampány hajrájában a továbbiakban ne tájékoztasson különböző közérdeklődésre számot tartó eseményekről.
- A Kérelmező megkeresése (melyet a Kúria jogerős ítélete szerint is választási jogsértést elkövető […] újság, illetve az azt kiadó […] Zrt. vezetőjeként, fejléces papíron „[…] Zrt igazgatósági elnökeként”, asszisztense útján küldött meg, a poszt megjelenése után 39 nappal!), illetve az egymilliós sérelemdíjjal való fenyegetés politikai nyomásgyakorlás volt, melynek céljaként a Kérelmezett azt a szándékot azonosította, hogy a választási kampány hajrájában a továbbiakban ne tájékoztasson különböző közérdeklődésre számot tartó eseményekről.
- A cselekmény (plakát letépése) a Helyi Választási Bizottság idézett határozatának megszületése előtt került sor, megkerülve a vonatkozó törvény jogorvoslatokra vonatkozó szabályait. Ezen felül pedig nem mellékes körülmény, hogy a Kérelmező által vezetett […] Zrt.-t a Kúria elmarasztalta, mert az általa kiadott […] című napilap 2019. 31. és 32. lapszámaival megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelvet (Ve. 2§ (1) bekezdés (c) pont). A Kérelmező önkényes eljárása tehát egy a Kúria által megállapított jogsértő helyzet fenntartására irányult, ráadásul e törvénysértő helyzetet a […] vezetőjeként – közszereplőként – maga állította elő, illetve tűrte meg. A […] című lap ugyanis nem adott valós tájékoztatást a kerületben és a Fővárosban folyó választási kampányról, nem számolt be az ellenzéki jelöltek választási rendezvényeiről, választási programjairól. Ugyanezen szervezet, a […] Zrt. volt az, amely közfeladata ellenére nem biztosított a kerületben a választási plakátok elhelyezésére szolgáló felületeket.
III.1. Az adatkezelő személye Az általános adatvédelmi rendelet fogalom-meghatározása alapján egy ember arca, képmása, személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv pedig adatkezelőnek minősül. A vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, a képfelvétel készítése és Facebook közösségi oldalon történő közzététele az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek, a Facebook-oldalt üzemeltető és kezelő Kérelmezett pedig az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül, tekintettel arra, hogy a személyes adatok (jelen esetben a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel) készítésének és közzétételének célját – nevezetesen a Kérelmező cselekményének, mint a Kérelmezett álláspontja szerint a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődére számot tartó eseménynek a választások tisztaságának és a választók kiegyensúlyozott tájékoztatásának biztosítása érdekében történő rögzítését és nyilvánosság elé tárását – a Kérelmezett határozta meg. Jelen eljárás során vizsgált adatkezelések (képfelvétel készítése és közzététele) az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartoznak, következésképpen ezen adatkezelésekre az általános adatvédelmi rendelet szabályait kell alkalmazni. A Hatóság megjegyzi, hogy mivel a Kérelmezőt ábrázoló képfelvételt egy nyilvános, vagyis mindenki által látható bejegyzésben saját (hivatalos) Facebook-oldalán tette közzé a Kérelmezett – aki a vizsgált adatkezeléskor önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, ennélfogva már és alpolgármesterré válása előtt is közszereplőnek minősült –, az adatkezelés semmi esetre sem tekinthető az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja által az általános adatvédelmi rendelet hatálya alól kivett személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett ún. háztartási adatkezelésnek. A Facebook-oldal tulajdonosának, jelen esetben a Kérelmezettnek, az adott oldalon zajló mindennemű tevékenység vonatkozásában – a Facebook használati szabályai szerint is elvben kizárólagosan rendelkezni jogosult személyként egyértelműen fennáll az oldal használatával összefüggően megvalósított adatkezelésért való felelőssége. Az adatkezelő ugyanis az adatkezelésért objektív módon felelősséggel tartozik és az általános adatvédelmi rendelet alapján pusztán e minőségénél fogva köteles betartani és másokkal betartatni az általános adatvédelmi rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott adatkezelési szabályokat. Azon körülmény, hogy képfelvétel készítésére és közzétételére önkormányzati választási kampányidőszakban került sor, semmilyen módon nem eredményezhet mentesülést ezen adatkezelői felelősség alól. III.2. A Kérelmező személye A Kérelmező a képfelvétel készítésének és közzétételének idején egy 100%-ig önkormányzati tulajdonú, cégnek, a […] Zrt-nek (a továbbiakban: Társaság) volt az igazgatósági elnöke.
A Társaság Alapszabályában foglaltak alapján a Társaság tevékenységeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §-ban és a 23.§-ának (5) bekezdésében a 7. 11. 13. 17 és 19. pontjaiban foglaltak, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. tv, a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2014 (XI.06.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében foglaltak, valamint az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 81/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet alapján a közfeladat ellátás érdekében végzi. A Társaság tehát közfeladatot ellátó szervnek minősül, melynek képviseletére, a Társaság vezető tisztségviselői (így az igazgatósági elnök is) jogosultak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a közfeladatot ellátó szervek képviseletére jogosult személyek (csakúgy, mint a közfeladatot ellátó személyek, illetve közszereplők) esetében jóval szélesebb azon adatok köre, amelyek nyilvánossága még nem sérti az illető személységi jogait, és e személyeknek többet kell eltűrniük a rovásukra elhangzott negatív értékítéletek és bírálatok vonatkozásában, ez azonban természetesen nem eredményezheti a személyes adatok védelméhez való jog semmibevételét. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése példálózóan felsorol mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti ki azon személyes adatok körével, amelyeket az egyes törvények felsorolnak. Ugyanezen bekezdés azonban kimondja azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének. Az Infotv. 1. §-a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálni kell, azaz a közügyek átláthatóságát. Mivel képtelenség felsorolni minden olyan, az egyes közfeladatot ellátó személyek feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot, a felsorolást kinyitja az Infotv. 26. § (2) bekezdése, és a más törvény által meghatározott adatokon felül minden olyan személyes adatára kiterjeszti a megismerhetőséget, amely az adott szerv feladat- és hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. A közérdekből nyilvános személyes adatok tekintetében fontos kiemelni, hogy megismerésükre ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani. Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatokkörének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött terjesztésének megsértése a személyiségi jogok megsértésével járhat és felvetheti sérelemdíj bíróság általi megállapítását is. A Kérelmező neve a képfelvétel készítésekor és közzétételekor közérdekből nyilvános adatnak minősült. Ugyanakkor a Kérelmező képmása nem tekinthető közérdekből nyilvános (személyes) adatnak az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy egy igazgatósági elnök (illetve tag) kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával. III.3. Az adatkezelés jogszerűsége Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján az adatkezelés jogszerűségéhez számos követelményt kell teljesíteni. Ezek közül kiemelt szerepe van a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének, valamint az adatkezelés megfelelő jogalapjának:
A Társaság Alapszabályában foglaltak alapján a Társaság tevékenységeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §-ban és a 23.§-ának (5) bekezdésében a 7. 11. 13. 17 és 19. pontjaiban foglaltak, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. tv, a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2014 (XI.06.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében foglaltak, valamint az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 81/2011. (XII.22.) önkormányzati rendelet alapján a közfeladat ellátás érdekében végzi. A Társaság tehát közfeladatot ellátó szervnek minősül, melynek képviseletére, a Társaság vezető tisztségviselői (így az igazgatósági elnök is) jogosultak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a közfeladatot ellátó szervek képviseletére jogosult személyek (csakúgy, mint a közfeladatot ellátó személyek, illetve közszereplők) esetében jóval szélesebb azon adatok köre, amelyek nyilvánossága még nem sérti az illető személységi jogait, és e személyeknek többet kell eltűrniük a rovásukra elhangzott negatív értékítéletek és bírálatok vonatkozásában, ez azonban természetesen nem eredményezheti a személyes adatok védelméhez való jog semmibevételét. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése példálózóan felsorol mindenképpen közérdekből nyilvános adatokat, ezen túl azonban a közérdekből nyilvános adatok körét kiegészíti ki azon személyes adatok körével, amelyeket az egyes törvények felsorolnak. Ugyanezen bekezdés azonban kimondja azt is, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó célhoz kötött adatkezelés elvének. Az Infotv. 1. §-a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálni kell, azaz a közügyek átláthatóságát. Mivel képtelenség felsorolni minden olyan, az egyes közfeladatot ellátó személyek feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot, a felsorolást kinyitja az Infotv. 26. § (2) bekezdése, és a más törvény által meghatározott adatokon felül minden olyan személyes adatára kiterjeszti a megismerhetőséget, amely az adott szerv feladat- és hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. A közérdekből nyilvános személyes adatok tekintetében fontos kiemelni, hogy megismerésükre ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani. Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot. A közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött terjesztésének megsértése a személyiségi jogok megsértésével járhat és felvetheti sérelemdíj bíróság általi megállapítását is. A Kérelmező neve a képfelvétel készítésekor és közzétételekor közérdekből nyilvános adatnak minősült. Ugyanakkor a Kérelmező képmása nem tekinthető közérdekből nyilvános (személyes) adatnak az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy egy igazgatósági elnök (illetve tag) kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával. III.3. Az adatkezelés jogszerűsége Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján az adatkezelés jogszerűségéhez számos követelményt kell teljesíteni. Ezek közül kiemelt szerepe van a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének, valamint az adatkezelés megfelelő jogalapjának:
- Az adatkezelőknek az adatkezelés során meg kell tartaniuk az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt célhoz kötöttség és adattakarékosság elvéből fakadó követelményeket. Ennek megfelelően az adatkezelőnek igazolnia kell azt, hogy milyen célból használta fel és hozta nyilvánosságra az érintett személyes adatait, illetve azt is, hogy ezen adatkezelési célból miért tekinthető elengedhetetlenül szükségesnek személyes adatok kezelése.
Tekintettel arra, hogy a Hatóság jelen határozatát egy olyan személy tevékenységével összefüggésben hozta, aki közösségi célok és társadalmi normák megvalósítása érdekében jár el és közvetít a társadalom tagjai felé, a Hatóság az Infotv. 61. § (2) bekezdése alapján elrendeli a határozatnak az adatkezelő, vagyis a Kérelmezett azonosító adatainak közzétételével való nyilvánosságra hozatalát.
## IV.Eljárási szabályok
## IV. Eljárási szabályok
A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az Ákr. 37. § (2) bekezdése szerint az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az Ákr. 50. § (1) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.
* * * Az Ákr. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A Hatóság döntésével szembeni keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kötelezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2020. március 4. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár