What changed

Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az „azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ (…)”. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a „személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”)”. Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése szerint „Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.“ Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése alapján, ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, akkor tájékoztatnia kell az érintettet az intézkedés elmaradásának ténybeli és jogi indokairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. A 12. cikk (5) bekezdése alapján a 13. és 14. cikk szerinti információkat és a 15-22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell biztosítani. Az általános adatvédelmi rendelet (63) preambulumbekezdése szerint „Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz (…)” Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdései szerint „(1) Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15-22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát. (3) Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. (4) Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.” Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint „az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga”. Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségen alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Az általános adatvédelmi rendelet 23. cikk (1) bekezdés i) pontja szerint „Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a 12-22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12-22. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban: az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme”. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;” Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint „az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál (…), ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet”. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint „az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni”.

Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint „a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel”. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint „Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítási iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be”. Az Infotv. 22. § b) pontja szerint „jogainak érvényesítése érdekében az érintett a VI. Fejezetben meghatározottak szerint a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárásának lefolytatását kérelmezheti, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése során az adatkezelő, illetve az általa megbízott vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó megsérti a személyes adatok kezelésére vonatkozó, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírásokat.” A Hatóság az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az Infotv. 75/A. § szerint a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Infotv. 71/A. §-a szerint „(1) A bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban: alapügy), az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére adatvédelmi kifogás (a továbbiakban: kifogás) útján kerül sor. (3) A kifogást az alapügyben eljáró bíróságnál írásban lehet előterjeszteni, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve. (4) A kifogás előterjesztésére a fél, a vádlott és az eljárás egyéb résztvevője – különösen a sértett, a magánfél, a tanú és a szakértő – és az jogosult, aki jogi érdekét a kifogás előterjesztésével egyidejűleg valószínűsíti.” Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) a Kérelmező Kérelmezettnek küldött kérelmének benyújtásának időpontjában hatályos 42. §-a szerint: „(1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja. (2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. (5) A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására. (6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje”. A Szaktv. 2019. április 26-tól hatályos, a GDPR rendelkezéseivel összhangba hozott 42. §-a szerint: „(1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatok kezelését - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul korlátozza. (2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa az (1) bekezdés szerint korlátozottan kezelt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a korlátozástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. (5) A szakértő az általa kezelt adatok tekintetében érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának gyakorlását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására. (6) Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje.” A Jat. 15. § (2) bekezdése szerint „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.” Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Régi Szaktv.) 12/B. § (5) bekezdése szerint „A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására - megtagadja.” A Régi Szaktv. 13. § (1) bekezdésének l) pontja szerint a „kirendelésnek tartalmaznia kell - indokolt esetben – a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Infotv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles”. Az Ákr. 51. § b) pontja alapján, „ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye – tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.”