Что изменилось

## I. A Hatóság a határozatában a Kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy a

1 C 212/13. számú ügy - http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU 2 https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_en_0.pdf 3.1.2 fejezet, 27. pont állapítja továbbá, hogy az ablakon keresztül a közterület egy része is megfigyelésre kerül, mivel az úttest egy szakasza a kamera látókörébe esik. A Hatóság megjegyzi, hogy feltehetőleg nem rendszeres az, hogy a kizárólag a Kérelmezetthez vezető lépcsőn harmadik személyek jelennek meg, továbbá a tetőre vezető kijárat használata sem valószínűsíthető előzetes értesítés nélkül, így a Kérelmezetteknek lehetősége van a kamera kikapcsolására jelzés esetén. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Kérelmezetteknek a közös tulajdonban és használatban lévő területeket, és a közterületet érintő adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság felhívta a Kérelmezetteket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, amelyre tekintettel a Kérelmezettek a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára hivatkoztak az érdekmérlegelési teszt csatolásával egyidejűleg. A Hatóság megállapítása szerint az érintettek hozzájárulása, és a Társasházi tv. 25. § (1) bekezdése szerinti döntés hiányában valóban felmerülhet a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap, azonban ennek alkalmazásához megfelelő jogos érdek megjelölése szükséges. Ennek alkalmazásához azonban az adatkezelőnek vizsgálnia kell a körülményeket, a szükségességet és az arányosságot is. A Hatóság kiemeli továbbá, hogy egy feljelentés megtételéhez bizonyíték csatolása érdekében való rögzítés jogszerű célnak minősülhet, azonban a Hatóság álláspontja szerint nem arányos ezzel a társasházi közös terület folyamatos, nagyobb mértékű (ingatlan teljes előtere, lépcső) megfigyelése. A Hatóság megállapítása szerint a Kérelmezettek által megjelölt zaklatás és birtokháborítás megelőzése, az elkövető tettenérése, valamint a zaklatás és birtokháborítás bizonyítása, mint adatkezelési célok oly módon is érvényesíthetőek lennének, ha azáltal a kamera oly módon lenne felszerelve, hogy a lakás teljes előtere helyett csak az ingatlan ajtaját és annak közvetlen környezetét rögzítené. Ily módon megelőzhetővé válna az, hogy bárki adott esetben jogsértő tevékenységet tanúsítson, és ennek bizonyításához ne álljanak rendelkezésre megfelelő eszközök a Kérelmezettek számára. Ennek megfelelően a Hatóság a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalapot jelen formában nem tartja jogszerűnek. Kiemelendő továbbá, hogy a Kérelmezettek a kamera látószöge miatt nemcsak a közös társasházi területet, hanem az ablakon keresztül látható közterületet is megfigyeli, amelyre vonatkozóan a Kérelmezettek külön érdekmérlegelési tesztet nem terjesztettek elő, és más jogalap alkalmazását sem jelölték meg. A hivatkozott jogszabályok – elsődlegesen a GDPR – nem teszik lehetővé, hogy magánszemély saját maga, vagy más közreműködésével szisztematikusan, több hónapon keresztül képrögzítő eszközt használva megfigyelje a közterületet, az ott tartózkodó, tevékenykedő magánszemélyeket, ezért a megfigyelés a fent kifejtettek miatt ellentétes a jogszerű adatkezelés elvével. Tekintettel tehát arra, hogy sem előzetesen, sem az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra, továbbá a megfigyelés terjedelme miatt a Hatóság álláspontja szerint az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, mivel az eljárás során nem merült fel olyan tény, amely alapján a közterület, illetve a közös terület megfigyelésének szükségessége megfelelő jogalappal alátámasztva lett volna, ezért a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmezettek megsértették a GDPR 6. cikk (1) bekezdését.