Lex Digitales Digital economy regulation trends monitor

← back to the document

What changed

Megfelelő tájékoztatás követelménye és elszámoltathatóság elve · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:24 · +1 −1 lines

Ügyszám: NAIH-718-15/2021. Előzmény: NAIH/2020/4187. NAIH/2019/7850.
Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem a GDPR 77. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben nyújtható be. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben a GDPR-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. Az Infotv. 61. § (6) bekezdés alapján az adatvédelmi hatósági eljárásban a kérelmezőt költségmentesség illeti meg, a Hatóság előlegezi az olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése a kérelmezőt terhelné. A GDPR eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 10. § (1) bekezdés alapján az ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Az Ákr. 17. § alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. Az Ákr. 36. § szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Ákr. 47. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindulását követően jutott a hatóság tudomására. Az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pont alapján ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Az Ákr. 62. § (4) bekezdése alapján a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság a GDPR 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt a GDPR 58. cikkével összhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Az Infotv. 71. § (2) bekezdés alapján a Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásában felhasználhatja.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. Az MNB tv. 42. § d) pontja szerint az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) bekezdés c) pont alapján banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, haa pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:193. § (1) bekezdése értelmében a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. A Ptk. 6:196. § alapján az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. Az MNB tv. 42. § d) pontja szerint az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (1) bekezdés c) pont alapján banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:193. § (1) bekezdése értelmében a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. A Ptk. 6:196. § alapján az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.
## IV. A Hatóság döntése
Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár