Lex Digitales Мониторинг трендов регулирования цифровой экономики

← к документу

Что изменилось

Különleges személyes adat kezelése kamarai etikai eljárás során · редакция 1 → 2 · зафиксировано 2026-09-17 02:24 · +11 −11 строк

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
kapcsolódó, a Kérelmező személyes adataival (ebben a körben egészségügyi adataival) összefüggésben végzett adatkezelési tevékenysége nem volt jogszerűtlen.
## V. A Hatóság megállapítja, hogya […] által lefolytatott etikai eljárás során a Kérelmező személyes adataival
## V. A Hatóság megállapítja, hogy a […] által lefolytatott etikai eljárás során a Kérelmező személyes adataival
(ebben a körben egészségügyi adataival) összefüggésben végzett adatkezelési tevékenysége nem volt jogszerűtlen. VI. Tekintettel arra, hogy a Hatóság túllépte az ügyintézési határidőt, a Kérelmezőt 10.000, - Ft, - azaz tízezer forint illeti meg.
*** Az I. és II. pontban előírt intézkedés megtételét a […]-nek és a […]-nek az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé, a […]-nek szóló átirat és az annak feladását igazoló postakönyvmásolatnak a Hatóság részére való megküldésével.
A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság felhívja a […]és a […] figyelmét, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg!
A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság felhívja a […] és a […] figyelmét, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg!
## I N D O K O L Á S
A kérelem szerint a Kérelmező a […] (a továbbiakban: […]) […] tisztségét látja el, ami mellett a […] (a továbbiakban: […]) vezeti . Utóbbi minőségében rendszeresen végez egészségügyi ellátási tevékenységet.
1A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.
1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.
A Kérelmező 2020.02.29. és 2020.03.07. napja közötti időszakban magánúton külföldön tartózkodott […]. 2020.03.20. napján olyan egészségügyi tünetet észlelt magán, ami miatt óvatosságból COVID-19 vírus tesztelésre jelentkezett. A teszt eredménye pozitív lett, ezért karanténba vonult. A Kérelmező nagy sajtóérdeklődés miatt 2020.03.22. napján […] közleményt (a továbbiakban: […] közlemény) adott ki, melyet a […] honlapján is közzétett2. A […] közlemény a […] hírarchívumában jelenleg is elérhető, a Hatóság általi utolsó letöltés: 2021.03.22. A […] (a továbbiakban: […]) 2020.03.23. napján kelt közleményében (a továbbiakban: […] közlemény)3 arról értesítette a közvéleményt, hogy a […] hivatalból és azonnali hatállyal eljárást indít a […] […] szemben. A közleményben konkrétan megnevezték azokat az etikai vétségeket, amelyek miatt az eljárás kezdeményezését indokoltnak tekintették ([…] Etikai Kódexe II.1.15., II.4.1., II.4.2. pont). A közlemény jelen határozat kiadmányozásának időpontjában a […] honlapján nem érhető el. A […] nevében annak elnöke 2020.03.31. napján kelt, […] sz. végzésben adatszolgáltatásra hívta fel a Kérelmezőt. A felhívásnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek a jogalapját az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 23. § (5) bekezdésére, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 63. §, 105. § (1)-(2) bekezdéseire, hatáskörét és illetékességét az Ektv. 20. §, 21. § (1) bekezdésére alapította. A Kérelmező a felhívásban foglaltaknak 2020.04.08. napján kelt nyilatkozatával eleget tett, egyben kérte az Ákr. 104. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt tartalmú értesítés részére történő megadását az […]. A […] 2020.04.21. napján kelt válaszában (a továbbiakban: válaszlevél) arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy az Ákr. 104. §-a szerinti értesítést abban az esetben küldik meg részére, ha az […] vele szemben eljárást indít. A Kérelmező álláspontja szerint a […] felhívásában megjelölt nyilatkozattételi jog és adatszolgáltatási kötelezettség alanya az Ákr. szerint az ügyfél, az ügyfél minőséghez pedig elengedhetetlen, hogy legyen az Ákr. hatálya alá tartozó ügy. Ilyen ügy hiányában ügyfél nem létezik, így őt megillető jogok és kötelezettségek sem. Ennek megfelelően a […] válaszlevelében felhívott, Ákr. 62. §-a szerinti tényállástisztázási kötelezettség alkalmazása létező eljáráshoz kötött, eljárás hiányában nincs tényállás tisztázási hatáskör. A Kérelmező álláspontja szerint a […] a fentiek miatt jogszerűen nem kötelezhette volna az Ákr. szerinti adatszolgáltatás teljesítésére annak elmulasztása esetére szóló jogkövetkezmények terhével, kizárólag önkéntes adatszolgáltatásra hívhatta volna fel, amely esetben lehetősége lett volna megtagadni az adatszolgáltatást a […] részére megadott személyes és egészségügyi adatai tekintetében. A Kérelmező véleménye szerint a […] adatkezelésének jogalapja nem felel meg a GDPR előírásainak, az adatok gyűjtése jogszerűtlenül történt, mivel etikai eljárás nem volt folyamatban, így az Ákr. vagy egyéb jogszabály nem írta elő az adatkezelést. A […] az Ektv.-ben meghatározott feladata ellátása érdekében csak a Kérelmező hozzájárulásával kezelhette volna a kérelmező személyes adatait, a hozzájárulásnak azonban önkéntesnek, megfelelő tájékoztatáson alapulónak kellett volna lennie. A Kérelmező állította, hogy az általa közzétett […] közleményben kizárólag azt hozta nyilvánosságra, hogy […] tartózkodott 2020.03.08. napjáig és hogy pozitív lett a koronavírus tesztje. A […] felhívására szolgáltatott adatok köre azonban mind a magáncélú úttal, mind pedig a Kérelmező egészségügyi állapotával, az általa végzett egészségügyi tevékenységgel kapcsolatban sokkal bővebb volt a […] közleményben megadott adatkörnél, továbbá az adatkezelés jogalapjával kapcsolatban kifejezetten megtévesztő tájékoztatást kapott a […]-től, az adatkezelés egyéb körülményeiről pedig semmilyen tájékoztatást nem kapott. A Kérelmező álláspontja szerint a […] fenti eljárása megsértette a GDPR adatkezelés jogalapjára, az adatkezeléssel kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátásának kötelezettségére vonatkozó előírásait. A Kérelmező kérte, hogy a Hatóság indítson adatvédelmi hatósági eljárást, állapítsa meg, hogy az adatkezelő jogellenesen gyűjtötte az adatait, az adatkezeléssel kapcsolatos információkat nem bocsátotta a Kérelmező rendelkezésére, ezért tiltsa el az adatkezelőt a jogellenes adatkezeléstől és szabjon ki adatvédelmi bírságot.
2[…] 3[…]
2 […] 3 […]
## III. Az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések
f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. GDPR 31. cikk Az adatkezelő és az adatfeldolgozó, valamint - ha van ilyen - az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselője feladatai végrehajtása során a felügyeleti hatósággal - annak megkeresése alapján - együttműködik.
GDPR 58. cikk (2) bekezdés b), c) és i) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; GDPR 99. cikk (2) bekezdés: Ezt a rendeletet 2018. május 25-től kell alkalmazni. Az Infotv. 2. § (2) bekezdéseszerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdésealapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.
GDPR 58. cikk (2) bekezdés b), c) és i) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; GDPR 99. cikk (2) bekezdés: Ezt a rendeletet 2018. május 25-től kell alkalmazni. Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.
Az Infotv. 61. § (6) bekezdése szerint a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. Az Infotv. 71. § (2) bekezdés: A Hatóság az eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásában felhasználhatja.
Ákr. 22. §[A kizárás általános szabálya] Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Ákr. 23. § (5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
Ákr. 22. § [A kizárás általános szabálya] Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Ákr. 23. § (5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
Ákr. 24. § (4) Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.
Ákr. 27. § [Az adatkezelés szabályai] (1) A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. (2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. (3) A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az Ákr. 63. §-a szerint, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ákr. 104. § (3) A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy c) az az eljárás sikerét meghiúsítaná. (4) Az értesítés tartalmazza a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról sz 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 20. §A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség: a) a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése, b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése. Ektv. 21. §(1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több - eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező - kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét. (2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni. Ektv. 22. § (1) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is. Ektv. 23. § (5) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) nem alkalmazhatók a törvénynek aa) ab) eljárási költség viselésére, ac) költségmentességre, ad) vonatkozó rendelkezései, továbbá b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
Ákr. 27. § [Az adatkezelés szabályai] (1) A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. (2) A hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. (3) A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az Ákr. 63. §-a szerint, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ákr. 104. § (3) A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti, b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy c) az az eljárás sikerét meghiúsítaná. (4) Az értesítés tartalmazza a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról sz 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 20. § A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség: a) a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése, b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése. Ektv. 21. § (1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több - eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező - kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét. (2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni. Ektv. 22. § (1) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról - ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult - az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell a panaszost is. Ektv. 23. § (5) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) nem alkalmazhatók a törvénynek aa) ab) eljárási költség viselésére, ac) költségmentességre, ad) vonatkozó rendelkezései, továbbá b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
Ektv. 24. § (1) Az elsőfokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása kötelező. (2) Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.
pontja alapján a területi szervezet illetékességi területén képviseli a […]-ot, 25.m) pontja alapján etikai bizottságot működtet, a kamarai törvényben és külön jogszabályban meghatározott esetekben tagjaival szemben etikai eljárást folytat. (4) A […] Alapszabály 29.b) pontja akként rendelkezik, hogy az etikai bizottság a területi szervezet tagjait érintő ügyekben, a vonatkozó jogszabályokra, az Etikai Kódexben foglaltakra alapozva hozza meg határozatait, és a törvényben, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (Ket.) foglaltak szerint jár el első fokon. (5) A […] SZMSZ 2.2. és 2.5. pontja szerint a […] […] megyében képviseli a […]-t. A […] önálló jogi személy. (6) A […] SZMSZ 8.1. pontja szerint az etikai bizottság feladata a területi szervezet tagjait érintő, etikai vétség gyanúját felvető ügyekben elsőfokú etikai eljárások lefolytatása.
(7) A […] SZMSZ 8.5. pontja szerint az etikai bizottságnak, illetve tagjainak, az egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárás során sem irányítási, sem felügyeleti jogkörrel, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv nem adhat utasítást. (8) A panaszbejelentés beérkezését követően a […] elnöke 2020. március 24. napján kelt, E/97-2/2020 iktatószámú átiratával továbbította a panaszbejelentést „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” […] részére (9) A […] kijelölő végzése az etikaiügyben az eljárásra a […] jelölte ki, amely az etikai ügyben hozott, EB
(7) A […] SZMSZ 8.5. pontja szerint az etikai bizottságnak, illetve tagjainak, az egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárás során sem irányítási, sem felügyeleti jogkörrel, sem az adott szervbe tisztségviselő-választási jogkörrel rendelkező szerv nem adhat utasítást. (8) A panaszbejelentés beérkezését követően a […] elnöke 2020. március 24. napján kelt, E/97-2/2020 iktatószámú átiratával továbbította a panaszbejelentést „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” […] részére (9) A […] kijelölő végzése az etikai ügyben az eljárásra a […] jelölte ki, amely az etikai ügyben hozott, EB
6-5. (VI.10.) számú határozatában megállapította, hogy a Kérelmező etikai vétséget nem követett el. (10) Az Ektv. 20. §-a szerint etikai vétség gyanúja esetén az etikai eljárást a szakmai kamara folytatja le, az
működését illetően 2020 évben a kiutazását megelőzően illetve hazatértét követően? c) A 2020. február 1.- 2020. március 15. közötti időszakban a külföldi utazásról történt hazatérést követően megjelent kormányrendeletek, illetve a […] és különösen a […] tekintetében kiadott
4NAIH/2020/4008/15 alszámú irat Ü/9. melléklet, kezdőirat.
4 NAIH/2020/4008/15 alszámú irat Ü/9. melléklet, kezdőirat.
helyi szabályozó eszközök (körlevelek, utasítások, stb.) alapján miért nem látta szükségesnek a […] való tartózkodást? d) […] milyen intézkedéseket tett [] 2020. február 01. napja után? e) Hazatérése után mely napokon, milyen […]i tevékenységet végzett? f) A felsőlégúti tünetek megjelenése és a COVID-19 fertőzöttség tesztelésre jelentkezése között mennyi idő telt el? g) Jelezték-e munkatársai, hogy tünetei vannak, amelyek miatt nem kellene dolgoznia? h) Felsőlégúti megbetegedése tüneteinek megjelenésekor milyen óvintézkedéseket tett […]? i) Tudomása szerint hány embernek kellett COVID-19 tesztelésen átesnie megbetegedése kapcsán? j) Tudomása szerint hány […]i munkatársnak kellett karanténba vonulnia megbetegedése kapcsán? (19) Kérelmező a 2020.04.09. napján kelt, a […] részére megküldött és a […] által 2020.04.16. napján érkeztetett nyilatkozatában a feltett kérdésekre válaszolva egyebek mellett megadta, hogy […] közötti időszakban […] tartózkodott, […] régióban, továbbá hogy […] tünetként […] jelentkezett, ami semmilyen egyéb tünettel nem járt és nem haladta meg […] tüneteinek súlyosságát (NAIH/2020/4008/6 alszámú irat melléklete, 1.a., 1.f. pont). (20) […] akként nyilatkozott, hogy a Kérelmező különleges személyes adatát nem kezeli, továbbá sem a vizsgálattal érintett […], sem környezete, sem betegellátó munkája vonatkozásában nem tekintett be medikai adatbázisokba, harmadik személytől vagy szervtől sem kért betekintésen alapuló adatszolgáltatást. A Kérelmező saját, nyilvánosan, a közvélemény számára tett nyilatkozatában foglaltakon (mint tényen) túl semmilyen egészségügyi adatot nem kezelt (NAIH/2020/4008/6. alszámú irat 5. és 11. pont). (21) A […] akként nyilatkozott, hogy a Kérelmező különleges személyes adatát nem kezeli, továbbá sem a vizsgálattal érintett […], sem környezete, sem betegellátó munkája vonatkozásában nem tekintett be medikai adatbázisokba, harmadik személytől vagy szervtől sem kért betekintésen alapuló adatszolgáltatást. A Kérelmező saját, nyilvánosan, a közvélemény számára tett nyilatkozatában foglaltakon (mint tényen) túl semmilyen egészségügyi adatot nem kezelt (NAIH/2020/4008/14. alszámú irat 5. és 11. pont). (22) A […] 2020.10.05. napján kelt nyilatkozata szerint „A Kérelmezett előtt […] szám alatt folyamatban volt eljárás iratainak a […] részére történt továbbítását követően irattárban, másolatban tárolja. Kérelmezett jelenleg az eljárás iratait elektronikus formában nem tárolja.” (NAIH/2020/4008/12. alszámú irat) (23) A […] 2020.10.05. napján kelt nyilatkozata szerint „A Kérelmezett előtt […] szám alatt folyamatban volt eljárás iratainak a […] részére történt továbbítását követően irattárban, másolatban tárolja. Kérelmezett jelenleg az eljárás iratait elektronikus formában nem tárolja.” (NAIH/2020/4008/14. alszámú irat) (24) A Hatóság a […] közleményben foglaltak, a […] 2020.03.31. napján kelt, […] iktatószámú végzésében feltett kérdések és az azokra adott válaszok összevetésével megállapította, hogy a Kérelmező által adott válaszok a személyes adatai bővebb körét tartalmazták, mert a […] közlemény kizárólag azt tartalmazta, hogy a kérelmező […] tartózkodott 2020.03.08. napjáig és hogy pozitív lett a koronavírus tesztje. Ehhez képest többlet információ a kérelmező külföldi tartózkodása kezdetének időpontja, valamint a következő, különleges személyes adatnak (egészségügyi adatnak) minősülő adatok: a pozitív tesztet megelőző egészségi állapota, tünetei és azok jelentkezésének időpontja (NAIH/2020/4008 irat 2. melléklet 1.a., 1.f. pont). A […] 2020.03.31. napján kelt, […] iktatószámú végzése kiadmányozásakor a GDPR 4. cikk 2. pontjába meghatározott adatkezelési műveletek között szereplő gyűjtést végezte. (25) A […] és a […] (22) és (23) bekezdésben megjelölt nyilatkozatai alapján a Hatóság megállapította, hogy az […] szám alatt folyamatban volt eljárás iratait mindkét vizsgálat alá vont adatkezelő jelen határozat kiadmányozásának időpontjában is kezeli, az iratokat papír alapon, másolatban tárolja. (26) A Hatóság itt kíván rámutatni, hogy az egészségügyi adat minőséget nem önmagában az adat forrása határozza meg, vagyis az, hogy egészségügyi adatbázisból, ambuláns lapról, zárójelentésről, ezen dokumentumokat tartalmazó elektronikus nyilvántartó rendszerből való lekérés eredménye-e az adat, hanem az, hogy maga az adat egy természetes személy testi egészségi állapotára, számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozik és a természetes személy azonosítható. Az egészségügyi adatot tartalmazó irat a GDPR 4. cikk 6. pontja szerinti nyilvántartási rendszer részét képezi, mert iktatószámot […] kapott a […] egységes iratkezelési szabályzata szerint, melynek hatálya a […] valamennyi szervezeti egységére és ott bármilyen jogviszonyban munkát végzőkre terjed ki.5
5NAIH/2020/4408/6 irat és NAIH/2020/4408/14 irat melléklete, […] Iratkezelési szabályzat 2.1.1. pont
5 NAIH/2020/4408/6 irat és NAIH/2020/4408/14 irat melléklete, […] Iratkezelési szabályzat 2.1.1. pont
## IV.3. Az adatkezelés jogalapja
(38) A Kérelmező a […]-hez írt, 2020. április 9. napján kelt beadványában válaszolt az adatkezelő által feltett kérdésekre (a továbbiakban: kérelmezői válasz). (39) A kérelmezői válasz 1.a), 1.b), 1.d), 1.i) és 1.j) pontjában tájékoztatást kért a […]-től, hogy a megadott válaszban közölt adat az etikai eljárás tárgyát képező szabályszegés szerinti tényállás megítéléséhez milyen okból minősül szükségesnek. A Hatóság megállapítása szerint ez tartalmát tekintve az adatkezelés céljára vonatkozó tájékoztatás kérésnek minősül.
6Hatóság általi utolsó letöltés: 2021.03.22.
6 Hatóság általi utolsó letöltés: 2021.03.22.
(40) A […] 2020. április 21. napján kelt válasza szerint a felhívásban feltett kérdések célja, „hogy a
Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár