What changed

Ügyszám: NAIH-3414-12/2021 Tárgy: kérelemnek részben helyt adó határozat

Nagykövetségén […]-ban teljesített tartós külszolgálatot mint […] attasé. A Kérelmezett 2020. március 26. napján kelt határozatával, 2020. március 24. napjára visszamenőleges hatállyal a kihelyezése visszavonásával megszüntette tartós külszolgálati és kormányzati jogviszonyát. A Kérelmezett vonatkozó döntése ellen a Kérelmező a Közszolgálati Döntőbizottságnál (a továbbiakban: KD) 2020. április 21. napján panaszt terjesztett elő, amelyben részletesen kifejtette és megindokolta, miért tartja jogszerűtlennek a Kérelmezett döntését. A KD eljárása során a Kérelmezett olyan, kizárólag a Kérelmezett által használt és ismert belső iratot tárt fel, amely a Kérelmező személyes adatai mellett különleges – egészségi állapotára vonatkozó – adatokat is tartalmazott, és amelyek létezéséről egyáltalán nem rendelkezett tudomással. A Kérelmező a panaszeljárás során felhasznált dokumentumot a kérelemhez mellékelte. Az irat 2020. március 31-én kelt, „[…] berendelési ügye” címet viseli. Ennek tartalma szerint „a táviratban jelezte – amelyet később telefonon is megerősített –, hogy a kolléga 03.23-án furcsa mentális zavarodottságról tett tanúbizonyságot, azt fejtegette a nagykövetségi kollégáknak, hogy a koronavírus egy mesterséges intelligencia által működtetett globális támadás és mindannyian veszélyben vagyunk. Az id. ügyvivő ezt telefonon jelezte […] főov. úrnak.[…] Elmesélte, hogy a kolléga nagyon zavarodott volt, földön kívüliek támadásának vélte a koronavírust. Azt taglalta a kollégáknak, hogy először a repülőjáratok, aztán a tömegközlekedés fog leállni, aztán az internet és a telefon és mindenki meg fog halni, mert az idegenek elpusztítják a Földet. Ezt ők nem fogják a feleségével és a gyerekével ott […]ban megvárni, inkább hazajön a családjával a szüleihez, mert itthon a szerettei körében szeretne meghalni. Azt kérte id. ügyvivő asszonytól, hogy erről a támadásról értesítsék a Magyar Kormányt és Miniszterelnök Urat is, mert tudniuk kell arról, mi vár a világra. […] Azt mondja, vállalja tettei következményeit, de ő maga sem tudja, mi történt kint vele. A félelem és a kétségbeesés késztette arra, hogy hazautazzon, azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy szüksége van egy pszichológus szakember segítségére, elmondása szerint most tisztult ki a fejében a kép és nem tudja megmagyarázni a történteket.” Ezen belső irat kivonata úgy került becsatolásra, hogy a Kérelmező nem ismerte a dokumentum teljes tartalmát, és arról sem volt tudomása, hogy a Kérelmezett ezt az eljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni. Emellett a Kérelmezett a hivatali e-mailjeihez való hozzáféréséről is letiltotta, ezzel korlátozva a jogorvoslathoz való jogát és személyes adataihoz való hozzáférését. A Kérelmező a KD eljárása során többször kérte a KD-t, hogy szólítsa fel a Kérelmezettet a teljes irat kiadására, ám ezt a kérést a KD indokolás nélkül mellőzte. Erre vonatkozó dokumentumokat a Kérelmező a kérelemhez nem csatolt. A Kérelmező álláspontja szerint ennek eredményeként nem volt lehetősége megismerni a KD és a Kérelmezett által róla kezelt adatokat. A kérelem szerint a Kérelmezett nem tájékoztatta a Kérelmezőt arról, hogy jogviszonya megszüntetése után milyen további adatokat kezel a jogviszonyával összefüggésben és mennyi ideig. Álláspontja szerint ezzel a Kérelmezett megsértette az előzetes tájékoztatáshoz való jogát. Ezt követően külön, közvetlenül a Kérelmezetthez címzett e-mailben is kérte a Kérelmező az iratmásolat részére történő kiadását (2020. szeptember 2-án és 2020. szeptember 11-én), de azt a Kérelmezett két alkalommal (2020. szeptember 9-én és 2020. szeptember 14-én), álláspontja szerint megfelelő indokolás nélkül megtagadta. A Kérelmezett hivatkozott a Kit. 115. § (2) bekezdésére, a 175. § (3) bekezdés a) pontjára, a 177. § (3) bekezdésére, illetve hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (4) bekezdésére, ami alapján a köztük folyamatban lévő jogvitás eljárásban a Kérelmezett „jogait hátrányosan érintheti” a másolat kiadása. A Kérelmező a levelezés másolatát a kérelméhez csatolta. Eredménytelen egyeztetések után a Kérelmező keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre a KD határozatának bírósági felülvizsgálata érdekében, amely per jelen eljárásra vonatkozó kérelem benyújtásakor [...] ügyszámon folyamatban volt. A bíróság az eljárás során kötelezte a Kérelmezettet a fent bemutatott irat teljes terjedelmű kiadására, így az teljes terjedelmében hozzáférhetővé vált a Kérelmező számára. Emellett ekkor derült ki, hogy a Kérelmezett más belső iratokat is készített, amelyekről a Kérelmezőnek nem volt tudomása, azokat részére nem küldték meg, ugyanakkor a Kérelmező álláspontja szerint ezen iratok alapján szüntette meg kormányzati szolgálati jogviszonyát a Kérelmezett. Ennek révén nem volt lehetősége megfelelő mértékben tájékozódni a jogviszonya megszüntetésének indokairól, tovább arról sem, hogy a Kérelmezett milyen iratokat kezel róla. Álláspontja szerint a Kérelmezett jogsértő módon nem tájékoztatta a személyes iratai kapcsán az iratok létezéséről, és a Kérelmezett által kezelt adatok köréről sem. A Kérelmezett a vonatkozó iratok kiadását részére külön, többszöri kérése ellenére megtagadta és a KD-vel tudomása és engedélye nélkül megosztotta. A Kérelmezett a Fővárosi Törvényszék által elrendelt kötelező kiadást követően további háttériratokat és számára ismeretlen adatokat gyűjtött és kezelt, amelyekkel kapcsolatban nem volt lehetősége érintetti jogait gyakorolni. Kérelmező álláspontja szerint mindezekkel a Kérelmezett megsértette a GDPR 12-15. cikkeit, a Kit. 173., 175. § (3) bekezdése és 177. § (3) bekezdés d) pontjait, valamint az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 14. § a), b) és d) pontjait. A Kérelmező kérte a Hatóság eljárását a jogsértés orvoslásában, és kérte a Hatóságot, hogy kötelezze a Kérelmezettet a) Tartós külszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnésével kapcsolatban keletkező valamennyi, személyes és különleges, ideértve az egészségügyi adatokat tartalmazó iratok részére mint érintett részére történő megküldésére, és a vonatkozó adatokkal kapcsolatos teljeskörű adatvédelmi tájékoztató igazolható módon történő nyújtására; b) Különösen, de nem kizárólagosan adja ki részére a 2020. március 24. napján […]ból érkezett […] számú scriptamnet iratot, valamint […], […] és […] levélváltását tartalmazó, a Kérelmező közszolgálati jogviszonya megszüntetésére vonatkozó, azt közvetlenül megelőző e-mailjeit, amelyre a Személyügyi Főosztály hivatkozik a 2020. március 31-i keltezésű iratban. c) Fentiek mellett adjon külön tájékoztatást, hogy a fenti iratokat és egyéb ügyben keletkezett, számára nem ismertetett iratokat, adatokat milyen címzetti kör ismerte meg, ismerheti meg és azokat a Kérelmezett milyen jogcímen, hogyan és meddig kezeli, figyelemmel a közszolgálati jogviszonya megszűnése idején hatályos jogszabályokra. Álláspontja szerint fentiek teljesítése elengedhetetlen, hogy további jogait (különösen, de nem kizárólagosan jogorvoslati joga, törléshez való joga, stb.) gyakorolni tudja. Súlyosan jogsértőnek tartja, hogy a munkavédelemhez, munkahelyi stresszhelyzethez kapcsolódó és végül a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséhez vezető adatokat csak mintegy „véletlenül” ismerhette csak meg.

Az általános adatvédelmi rendelet (155) preambulum-bekezdése értelmében: „A tagállami jog vagy kollektív szerződések - ideértve az üzemi megállapodásokat is - előírhatnak olyan konkrét szabályokat, amelyek a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelését szabályozzák, különösen azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelésére - a munkavállaló hozzájárulása alapján, a munkaerő-felvétel és a munkaszerződés teljesítése céljából - kerülhet sor, ideértve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokszínűséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlását és érvényesülését, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából történő adatkezelést.” Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 3. § k) pontjának értelmében: „vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása;” A Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerint: „Az eljáró tanács kijelölését követően a Titkárság értesíti a kormányzati igazgatási szervet a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést tartalmazhat.” A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) rendelkezéseinek értelmében: 115. § (2) A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait - a szabadságmegváltás kivételével - részére ki kell fizetni, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

173. § (1) A kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőt tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet.

A Pp. 265. §-a [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet] szerint (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. (2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)–c) pontban foglaltak ellenkezőjét. (3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

2 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján jött létre. Az Adatvédelmi Munkacsoport az Európai Adatvédelmi Testület megalakulását megelőzően foglalkozott az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel mint független európai tanácsadó szerv. Feladatait a 95/46/EK irányelv 30. cikke és a 2002/58/EK irányelv 15. cikke határozta meg.