What changed

......................................................................................................................................................................................................................................................................

és [az Ügyfelet] azért, mert a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül folytatnak adatkezelést a 4. és 5. számú kamerájukkal összefüggésben, azzal, hogy azok a Kérelmezőt, illetőleg annak ingatlanát figyelik meg.

általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését megsértve, jogalap nélkül folytatnak adatkezelést az 1. és 2. számú kamerájukkal összefüggésben, azzal, hogy azok a közterületet és az ott tartózkodó érintetteket figyelik meg.

jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy módosítsák a 4. és 5. számú kamerák látószögét úgy, hogy azok ne irányuljanak a Kérelmező ingatlanára, vagy maszkolást biztosító szoftver használatával maszkolási funkciót alkalmazzanak a felvételek készítésekor, vagy mechanikai úton takarják ki a Kérelmező ingatlanának területét a 4. és 5. számú kamerák látószögéből, vagy szereljék le a 4. és 5. számú kamerát.

jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék a 4. és 5. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket.

határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül szüntessék meg a jogellenes adatkezelést, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy

határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül töröljék az 1. és 2. számú kamerák által rögzített, jogellenes felvételeket.

nyújtottak megfelelő tájékoztatást a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelésükről, megsértve ezzel az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdését.

1 C 212/13. számú ügy az alábbi linkről érhető el: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU

továbbiakban: iránymutatás)3. Az iránymutatás amellett, hogy megállapítja, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet, elismeri, hogy kivételes esetben felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély jogosult kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is. Ugyanakkor abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmaz a közterületet vagy a kamera látóterébe eső más magánterületét kitakaró megoldásokat, vagy aki célirányosan a közterületet, vagy más magánterületét megfigyelő kamerarendszert üzemeltet, már adatkezelővé válik, továbbá tevékenysége nem minősül magáncélú adatkezelésnek, így tehát alkalmaznia kell az általános adatvédelmi rendelet adatkezelők számára meghatározott valamennyi előírását. Maszkolás alkalmazásával tehát szűkíthető a kamera által megfigyelt terület arra a területre, amely az adatkezelő birtokában van. Amennyiben azonban a kamerák látószöge a kamerás megfigyelőrendszerrel adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre – például közterületre, társasház közös tulajdonában álló területre, vagy más harmadik személy tulajdonában álló területre – irányul, úgy nem tekinthető a fenti kivétel alá tartozó „személyes, illetve otthoni” tevékenységnek. Emiatt az adott adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, amelyhez így – többek között – érvényesülniük kell az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk szerinti alapelveknek, és amelyhez az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges. Jelen ügyben a Kérelmezett és [az Ügyfél] öt darab kamerát üzemeltet. Az általuk, valamint a jegyző által megküldött, a kamerák látószögét bemutató képernyőmentések alapján megállapítható továbbá, hogy az öt kamera közül kettőnek – 1. és 2. számú kamera – a látószöge a ház előtti közterületre is rálát, míg kettőnek – 4. és 5. számú kamera – a Kérelmezőnek az ingatlanára, udvarára. Egy kamera, a 3. számú az, amelyik a Kérelmezett és [az Ügyfél] ingatlanán túl nem lát. IV.2.2. A Kérelmezőt, illetőleg az ingatlanát figyelő kamerák A fentiek alapján megállapítható, hogy három kamerának – 4. és 5. számú kamera – a látószöge a Kérelmezőnek az ingatlanára, udvarára lát rá. Ebből következően megállapítható, hogy a 4. és 5. kamerának a látószöge a Kérelmezett és [az Ügyfél] magánszféráján kívülre, más harmadik személy, azaz a Kérelmező tulajdonában álló területre is irányul, ezért az adatkezelés nem tekinthető magáncélú adatkezelésnek. Emiatt a jelen ügy szerinti kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, amelyhez így – többek között érvényesülniük kell az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk szerinti alapelveknek, és amelyhez az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke szerinti, megfelelő jogalap szükséges. Jóllehet a Kérelmezett és [az Ügyfél] által megjelölt vagyon- és életvédelmi célok eléréséhez potenciálisan alkalmasak lehetnek az ingatlanukon elhelyezett kamerák, azonban a Kérelmező megfigyelése, az ily módon megvalósuló állandó, mindenkire korlátozás nélkül kiterjedő adatkezelés nem lehet arányos a Kérelmező személyes adatainak védelméhez

A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint olyan jogvitában, amelyben a törvényszék kizárólagosan illetékes, a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 604. §-a szerint alkalmazandó, az Eüsztv. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kérelmezett és [az Ügyfél] a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik az állami adóhatóság foganatosítja. Budapest, 2022. február 1. Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár